KK BH 1993/584
KK BH 1993/584
1993.09.01.
A felülvizsgálati eljárásban, ha olyan eljárási szabálysértés nem történt, amely az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatással volt, a megtámadott határozatot hatályában fenn kell tartani; nem állapítható meg eljárási szabálysértés, ha a felülvizsgálati kérelem a bizonyítékok szabad mérlegelését támadja [Pp. 6. § (1) bek. és 270. § (1) bek.].
Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes dolgozója 1989. december 8-án a reggeli órákban a vállalat boltjának ajtaját be kívánta csukni, a kilincs a kezében maradt, és ő az úttestre zuhant. A baleset folytán az alperes összesen 34 698 Ft társadalombiztosítási ellátást fizetett ki a sérült részére. Az alperes az általa kifizetett baleseti ellátás megtérítésére a felperest fizetési meghagyással kötelezte.
A felperes vállalat keresetében a társadalombiztosítási határozat megváltoztatását és a megtérítési kötelezettség alóli mentesítését kérte arra hivatkozva, hogy a baleset kizárólag a sérült munkavállaló magatartása miatt következett be.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy a csatolt iratok tartalma, valamint a tanúk vallomása szerint a baleset az ajtó kilincsének hibája miatt következett be, melynek megjavítása, illetve karbantartása a felperes feladata volt. Az 1975. évi II. törvény 108. §-a értelmében pedig a munkáltató köteles megtéríteni a baleseti ellátást, ha a baleset annak következménye, hogy ő vagy megbízottja a reá nézve kötelező balesetelhárító és egészségvédő óvó rendszabálynak, vagy óvó intézkedésnek nem tett eleget.
A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A megyei bíróság ítéletének indokolásában rámutatott, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékokban kétségkívül fellelhető ellentmondásokat is értékelve, az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, mely szerint a balesetet az ajtókilincs hibája okozta. Helyes továbbá az elsőfokú bíróságnak a megállapított tényállásra alapozott jogi döntése is.
A felperes a jogerős ítélet felülvizsgálatát kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet a Pp. 6. §-ának (1) bekezdésében foglalt eljárási szabályokat sérti, mert a tényállás kiderítéséhez alkalmas bizonyítékokat az eljárt bíróság nem teljes mértékben tárta fel, ezért arra ítéletet alapítani nem lehet. A bíróság nem észlelte a meghallgatott tanúk ellentmondásos nyilatkozatait, ítéletét esetleges és vélt tényekre alapozta. Kérte ezért, hogy a Legfelsőbb Bíróság a jogszabálysértő ítéletet helyezze hatályon kívül, és az ügyben eljárt elsőfokú bíróságot utasítsa új eljárásra és új határozat hozatalára.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A felperes álláspontja szerint a jogerős ítélet a Pp. 6. §-ának (1) bekezdésébe ütközik. A Pp. 6. §-ának (1) bekezdése értelmében, amennyiben a törvény másként nem rendelkezik, a bíróság a polgári perben alakszerű bizonyítási szabályokhoz, a bizonyítás meghatározott módjához vagy meghatározott bizonyító eszközök alkalmazásához nincs kötve, és szabadon felhasználhatja a felek előadásait, valamint felhasználhat minden egyéb bizonyítékot, amely a tényállás kiderítésére alkalmas. A perben eljárt elsőfokú bíróság a tényállás felderítésére széleskörű bizonyítási eljárást folytatott le. Megvizsgálta a rendelkezésre álló okiratokat, több tanút hallgatott meg, és a tényállást a felek előadásának és a felmerült bizonyítékoknak egybevetése alapján állapította meg. A másodfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékokat újból értékelte, és a helyes tényállás felderítésénél figyelembe vette a bizonyítékokban kétségkívül fellelhető ellentmondásokat is. A másodfokú bíróság eljárása tehát megfelelt a Pp. 6. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezésnek. Ítéletét a Pp. 206. §-ának (1) bekezdésével összhangban hozta meg, amely szerint a bíróság a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli, és meggyőződése szerint bírálja el. A jogerős ítélet tehát sem a Pp. 6. §-ának (1) bekezdésébe sem más lényeges eljárási szabályba nem ütközik.
A felülvizsgálati kérelemben foglaltakkal kapcsolatban a fentieken túl a következőkre mutat rá a Legfelsőbb Bíróság. A Pp. új 270. §-ának (1) bekezdése értelmében a Legfelsőbb Bíróságtól jogszabálysértésre hivatkozva lehet a jogerős ítélet felülvizsgálatát kérni. Anyagi jogi és eljárási szabályok megsértése egyaránt alapot adhat a felülvizsgálati kérelem előterjesztésére, azonban, ha olyan eljárási szabálysértés nem történt, ami az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatással volt, a megtámadott határozatot hatályában fenn kell tartani (Pp. 275/A. §). Ha tehát a bírósági ítélet tényállása iratellenesen került megállapításra, vagy okszerűtlen, logikai ellentmondást tartalmazó módon történt a bizonyítékok mérlegelése, akkor az eljárási jogszabálysértés megállapítható. Nem állapítható meg ugyanakkor jogszabálysértés, ha a felülvizsgálati kérelem - mint a perbeli esetben is - a bizonyítékok szabad mérlegelését támadja. A másodfokú bíróság ítéletének indokolásában kitért arra is, hogy észlelte a felperes által jelzett ellentmondásokat a becsatolt iratokban, a bizonyítékokat összességében mérlegelve azonban meggyőződése szerint az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg. A Legfelsőbb Bíróság ezért olyan eljárási szabálysértést nem észlelt, amely a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az eljárt bíróság új eljárásra utasítását indokolná.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság jogerős ítéletét a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. III. 25 178/1993. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás