BK BH 1993/599
BK BH 1993/599
1993.10.01.
A másodfokú bíróság kizárására irányuló kérelem elutasításának van helye, ha a meghatalmazott védők a megyei bírósági tanácselnöknek a tárgyalás vezetésével kapcsolatos jogszerű ténykedését kifogásolják [Be. 35. § (1) bek. c) pont, 42. § (3) bek].
A megyei bíróság, mint másodfokú bíróság előtt társtettesként, csoportosan elkövetett rablás bűntette miatt a vádlottak ellen folyamatban levő ügyben a fellebbezési eljárás során a meghatalmazott védők előterjesztett kérelmükben a megyei bíróságnak az eljárásból kizárását és más megyei bíróság kijelölését kérték.
Beadványuk lényege szerint a vádlottaknak a fellebbezési tárgyalásra történt elővezetése során a bv.-őrök nem engedték, hogy a vádlottak köszöntsék hozzátartozóikat, és "visszatetszően" viselkedtek velük szemben. A tárgyalás kifogásolható hangnemben kezdődött. A bíróság a fellebbezési tárgyaláson mindent megtett, hogy a védői ténykedést akadályozza; indokolatlanul kétségbe vonta az egyik védő ügyvédi igazolványának és meghatalmazásának minden szempontból szabályos voltát, és utalt arra, hogy már előfordult eljárás álügyvédek részéről. A másik védő jegyzőkönyvbe foglalt elfogultsági kifogásával kapcsolatban pedig az a megjegyzés hangzott el, hogy a védő ne fenyegesse a bíróságot, amit a védő kikért magának. Mindezekre tekintettel a védelemben az a meggyőződés alakult ki, hogy - különös tekintettel az első fokon kiszabott "krudélis" ítéletre és az ilyen bevezetésre - az ügyben tárgyilagos elbírálás sem az eljáró tanácstól, sem a megyei bíróság más tanácsától nem várható, mivel az elbírálás szubjektív elemeket hordozhat. A védői álláspont szerint a cigány származású vádlottakat az elsőfokú ítélet jellegéből, mértékéből következően hátrányos megkülönböztetés érte. A kifejtettekre figyelemmel kérték a megyei bíróság kizárását és az eljárásra másik bíróság kijelölését.
Az iratokból kitűnően a megyei bíróság büntetőbírái nem érzik magukat elfogultnak.
A legfőbb ügyész átiratában a kizárás megtagadását indítványozta.
A Legfelsőbb Bíróság a két meghatalmazott védő kizárási kérelmét nem találta alaposnak.
A másodfokú eljárás adataiból, így a fellebbezési tárgyalásra kiküldött idézésekből és a tárgyalási jegyzőkönyv tartalmából az állapítható meg, hogy az egyik ügyvéd a védői meghatalmazását téves ügyszámmal és hiányosan nyújtotta be, a meghatalmazáson feltüntetett címről pedig nem volt idézhető. Ezeknek a hiányosságoknak az okát a megyei bíróság az előírásoknak megfelelően tisztázta. Mivel a védők a megyei bíróság illetékességi területén kívül működnek, a bíróság meggyőződött arról is, hogy a védőkénti eljárás feltételei mindenben fennállnak-e. Ennek során jegyzőkönyvben rögzítette a védő igazolványával kapcsolatos megállapításait, és az ügyvédi szervek megkeresésének szükségességét.
A tárgyalási jegyzőkönyvből megállapíthatóan akkor a védők a bírósági eljárás hangnemét nem kifogásolták, erre vonatkozóan jegyzőkönyvbe foglalást nem kértek. Esetleges elfogultsági kifogással kapcsolatban csak a másik védő nyilatkozott, eszerint: "Ha a bíróság ma már tárgyalja az ügyet, egyelőre nem jelentek be elfogultsági kifogást."
A bíróság fenti eljárása az elfogultságnak még a gyanúját sem keltheti. Az arra hivatkozás, hogy az elsőfokú ítélettel kiszabott büntetés a védelem szerint "krudélis", a fellebbezés elbírálására tartozik. A bv.-őrök - szerintük szabályellenes - eljárásával kapcsolatban pedig a védők a bv.-intézet parancsnokánál tehetnek panaszt.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a kérelmet - a Be. 35. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerinti kizárási ok hiányában - elutasította. (Legf Bír. B. V. 291/1992. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás