KK BH 1993/60
KK BH 1993/60
1993.01.01.
A helyi lakáscélú támogatások odaítélésének feltételeit az önkormányzat saját hatáskörben, rendeletben állapítja meg, a közigazgatási perben eljáró bíróság e rendelet szabályainak megsértése esetén az önkormányzat egyedi határozatát hatályon kívül helyezheti [106/1988. (XII. 26.) MT r.].
A felperes kérelemmel fordult a városi önkormányzat képviselő-testületéhez, hogy mint első lakásvásárlónak biztosítson részére a testület támogatást. A felperes kérését a testület elutasította. Az elutasítás indoka az, hogy felperes nem első lakáshoz jutó, hiszen T. T. u. 8. sz. alatt már házas ingatlant vásárolt, amelyben a család - a kérelem előterjesztésekor és jelenleg is - benne él. A felperes e határozatot sérelmesnek tartotta, és ellene a törvényes határidőn belül keresetet nyújtott be a bírósághoz. Keresetében előadta, hogy az általa megvásárolt ingatlan az 1900-as évek elején épült, jelenleg már romos ház, amelyre az előző tulajdonos bontási engedélyt kapott.
Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a felperes keresete alaptalan. A város önkormányzata 2/1991. (VII. 11.) TÖ. sz. alatt rendeletet alkotott az első lakáshoz jutók támogatására. A 2. § (1) bekezdése felsorolja a támogatásban részesülőket: így a fiatal házasokat, egy vagy több gyermekes házasokat. A felperes e feltételeknek megfelel, a 2. § (2) bekezdése azonban kizáró körülményként említi azt a tényt, hogy ha az igénylő vagy házastársa lakástulajdonnal rendelkezik.
A keresetet elutasító elsőfokú ítélet ellen a felperes által előterjesztett fellebbezést a megyei bíróság alaposnak találta. Egyetért a megyei bíróság az alperesnek a fellebbezési tárgyaláson tett azzal a nyilatkozatával, amely szerint a 106/1988. (XII. 26.) MT rendelet rendelkezéseiből következően a helyi lakáscélú támogatások odaítélésének feltételeit az önkormányzatok saját hatáskörben, rendelet alkotása útján állapítják meg. A város önkormányzatának 2/1991. (VII. 11.) TÖ. rendelete a felhatalmazást adó minisztertanácsi rendelet rendelkezéseire nem utal vissza. A felperes helyi támogatásra való jogosultságának megítélése szempontjából kizárólag az önkormányzat rendeletében foglaltakat lehet figyelembe venni.
Ennek megfelelően tehát az elsőfokú bíróság téves értelmezéssel jutott arra a következtetésre, hogy a rendelet 2. §-ának (2) bekezdésében írt feltételek a felperesnél nem állnak fenn. Az önkormányzati rendelet 2. §-ának (1) bekezdése tartalmazza a támogatásban részesíthetők alanyi körét. Ehhez képest a 2. § (2) bekezdése további feltételekhez köti a támogatásra jogosultságot azzal, hogy egyidejűleg ez alól a kivételeket is megállapítja. E rendelkezés helyes értelmezése szerint tehát az alanyi körben meghatározottak is csak akkor részesülhetnek helyi támogatásban, ha nekik, illetőleg az ott meghatározott hozzátartozóiknak nem volt lakástulajdona, lakáshasználati joga, bérleti vagy bérlőtársi jogviszonya. A 2. § (2) bekezdése az egyébként kizáró feltételek bármelyikének megléte ellenére rendelkezik akként, hogy ha a tulajdonban, használatban levő vagy bérleti, illetve bérlőtársi jogviszony alapján használt lakás komfort nélküli vagy szükséglakás, illetőleg átmeneti elhelyezésként meghatározott időre kapott bérlakás, a támogatásra jogosultság ezen esetekben is fennáll.
Az alperesnek az elsőfokú és a fellebbezési eljárásban is kifejtett álláspontja csak az esetben lenne elfogadható, ha ez utóbbi kivételes eseteket a rendelet egyértelműen a bérlakás gyűjtőfogalmába vonta volna. Minthogy azonban a hivatkozott rendelkezés a "komfort nélküli vagy szükséglakás" fogalmakat külön említi, így ezek tekintetében a bérleti jogviszony fennállása, mint megkívánt feltétel nem állapítható meg. Azt az alperes sem vitatta a fellebbezési eljárásban, hogy a felperes tulajdonában álló ingatlanon levő felépítmény komfort nélküli, a felperes a helyi támogatásra jogosultság feltételeinek megfelel. Ebből következően tehát az alperesnek a kérelmet elutasító határozata jogszabályt sértett.
Minthogy a kérelem elutasítása folytán az alperesnek összegszerűséget is tartalmazó határozata nem volt, így a megyei bíróság a határozat megváltoztatása esetén a bírósági felülvizsgálat kereteit túllépte volna, következésképpen csak az alperesi határozat hatályon kívül helyezésére és az alperesnek új határozat hozatalára kötelezésére szorítkozhatott.
A kifejtettek alapján a megyei bíróság a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatva a Pp. 339. §-ának (1) bekezdése alapján az alperesi határozatot hatályon kívül helyezte. (Hajdú-Bihar Megyei Bíróság, 2. Pf. 20 255/1992. 2. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás