PK BH 1993/609
PK BH 1993/609
1993.10.01.
A kitöltetlen eurocsekk űrlapok és a hozzájuk tartozó eurocsekk-kártya nem minősül csekknek, így értékpapírként nem semmisíthetők meg [Genfi csekkjogi egyezmény (1965. évi 2. tvr.); 2/1965. (I. 24.) IM r. 63. § (2) bek.; 105/1952. (XII. 28.) MT r. 40-45. §-ok].
A kérelmező az illetékes közjegyzőtől az OTP által a nevére kiállított 4 db eurocsekk és eurocsekk-kártya megsemmisítését kérte.
A közjegyző a megsemmisítési eljárás során hirdetményt bocsátott ki, amelyben felhívta a 4 db eurocsekk és az eurocsekk-kártya birtokosát, hogy azokat egy hónapon belül mutassa be, mert ellenkező esetben semmissé fogja nyilvánítani. A hirdetményi határidő leteltét követően a közjegyző a végzéssel a fenti 4 db eurocsekket és eurocsekk-kártyát megsemmisítette. A végzés - fellebbezés hiányában - jogerőre emelkedett.
A jogerős végzés ellen emelt törvényességi óvás alapos. Az értékpapírok és okiratok megsemmisítésére vonatkozó közjegyzői eljárás általános szabályait a 105/1952. (XII. 28.) MT rendelet 40-45. §-ai tartalmazzák azzal, hogy az elveszett váltó vagy csekk megsemmisítésére vonatkozó eljárást a közjegyző előtt a váltótörvényben, illetőleg a csekktörvényben megállapított külön szabályok szerint kell lefolytatni [45. § (2) bek.]. A genfi csekkjogi egyezmény kihirdetéséről szóló 1965. évi 2. tvr.-ben kapott felhatalmazás alapján a csekkjogi szabályok szövegét - az annak végrehajtásához szükséges rendelkezésekkel kiegészítve - a 2/1965. (I. 24.) IM rendelet (R.) tette közzé. Az R. 63. §-ának (2) bekezdése a megsemmisítési eljárásra a 105/1952. (XII. 28.) MT rendeletnek az értékpapírok megsemmisítésére vonatkozó szabályait rendelte alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az elveszett csekk hirdetményi határideje 1 hónap.
A megsemmisítési eljárás lefolytatására azonban csak olyan okirat tekintetében van lehetőség, amely az értékpapírok egyes fajtáira - az adott esetben a csekkre - előírt szigorú alaki kellékeknek megfelel. A csekk alaki kellékeit - az egyezmény I. számú melléklete l. cikkének szövegével egyezően - az R. 1. §-ának (1) bekezdése határozza meg. Eszerint a csekknek tartalmaznia kell: l. a csekk elnevezését okirat szövegében, éspedig az okirat kiállításának nyelvén; 2. a határozott pénzösszeg fizetésére szóló feltétlen meghagyást; 3. a fizetésre kötelezett nevét (címzett); 4. a fizetési hely megjelölését; 5. a csekk kiállítási napjának és helyének megjelölését; 6. a kibocsátó aláírását. Ez a meghatározás irányadó az eurocsekkre is.
Az eurocsekk-kártya és a csekk használatára vonatkozó megállapodás szerint a bank vállalja, hogy a számlatulajdonos részére csekk-kártyát és csekkűrlapokat szolgáltat ki, a számlatulajdonos pedig - egyebek mellett - arra vállal kötelezettséget, hogy az esetleges visszaélések, lopás elkerülése érdekében a kártyát és a csekket elkülönítve tartja. Az eurocsekk csak a csekk-kártyával együtt jogosít pénzfelvételre vagy kifizetés teljesítésére. A csekk-kártyák névre szólóak és át nem ruházhatók. A csekk-kártyát annak birtokosa (a számlatulajdonos vagy az általa megnevezett közvetlen hozzátartozója) személyesen a bank helyiségében veheti át, és a csekk-kártyát a bank dolgozója előtt írja alá. Az eurocsekkel - az Eurocsekk Szervezethez csatlakozott országokban - a pénzfelvétel, illetőleg a fizetés úgy történik, hogy a kártya birtokosa a csekkűrlapot a meglátogatott ország valutanemében kitölti megjelölve az összeget, a kitöltés helyét és idejét, és a csekket a csekk-kártyán szereplő aláírással egyezően aláírja.
A fentiekből következik, hogy a kitöltetlen eurocsekk-űrlapok és a hozzájuk tartozó eurocsekk-kártya nem minősül csekknek, mert nem rendelkeznek az erre az értékpapírra előírt valamennyi alaki kellékkel (hiányzik a határozott pénzösszeg, a csekk kiállítási napjának és helyének megjelölése, valamint a kibocsátó aláírása). Következésképpen a csekkűrlapok értékpapírként nem semmisíthetők meg és ez vonatkozik a csak ezekkel együtt érvényes eurocsekk-kártyára is.
A Legfelsőbb Bíróság egyetért a törvényességi óvásban kifejtett azzal az állásponttal is, hogy az eurocsekk-kártya és a kitöltetlen eurocsekk-űrlapok okiratként sem lettek volna megsemmisíthetők. A 105/1952. (XII. 28.) MT rendelet nem határozza meg, hogy a megsemmisítési eljárás tartalmát tekintve milyen okiratokra folytatható le. A minisztertanácsi rendelet 13. §-ának (3) bekezdése értelmében mögöttesen alkalmazandó Pp. 196. §-a csak azokra az alaki feltételekre tartalmaz rendelkezést, amelyek megléte esetén az okirat teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül.
A megsemmisítési eljárás lefolytatására azonban értelemszerűen csak olyan okiratok esetében van jogi lehetőség, amelyek valamely alanyi joggal mutatnak kapcsolatot (annak fennállását, fenn nem állását, változását, érvényességét tanúsítják, illetve az alanyi jogot megtestesítik). A minisztertanácsi rendelet nyilvánvalóan nem vonatkozik olyan okiratokra, amelyek csupán tényállításokat bizonyítanak. [Ezt támasztja alá egyébként a minisztertanácsi rendelet 45. §-ának (1) bekezdése értelmében az okiratokra is irányadó 40. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés, amely szerint az értékpapír megsemmisítését annak utolsó birtokosa, valamint az is kérheti, akit az értékpapír alapján valamely jog illet meg, vagy kötelezettség terhel.] A kitöltetlen csekklapok viszont nem mutatnak semmiféle érdemi kapcsolatot alanyi joggal, mert hiányzik belőlük a jogviszony tárgyának (a pénzösszegnek), a jogviszony egyik alanyának (a kiállítónak) és a keltezésnek a megjelölése, amely a kitöltött okiratból eredő alanyi jog érvényesítéséhez nélkülözhetetlen; az eurocsekk-kártya pedig önmagában csak igazoló jellegű adatokat tartalmaz.
A kifejtettekből az is következik, hogy az eurocsekk-kártya és a kitöltetlen csekkűrlapok elvesztésének, megsemmisülésének a kockázatát - a másra nem hárítható kár veszélyét - a számlatulajdonos viseli (amint azt egyébként a szerződés mellékletét képező használati tájékoztató is tartalmazza).
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján a közjegyző jogerős végzését hatályon kívül helyezte, és az eljárást megszüntette. (P. törv. II. 21 375/1992. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás