PK BH 1993/619
PK BH 1993/619
1993.10.01.
Származási perben a bizonyítékok mérlegelésének szempontjai [Pp. 177. § (2) bek., 183. §, 275/A. § (2) bek.; 2/1988. (V. 19.) IM r. 10. § (1) bek.; 4/1976. (III. 4.) MT r. 11. § (1) bek. b) pont].
A felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős ítélet helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét, amely szerint az 1990. február 23-án, Budapesten, M. J. anyától született kiskorú II. r. alperes apja nem a felperes.
A peres adatok szerint az Igazságügyi Orvos Szakértői Intézet, majd az újabb szakértőként kirendelt Semmelweis Orvostudományi Egyetem (SOTE) Igazságügyi Orvostani Intézete a vér- és szérumcsoport-vizsgálat alapján előterjesztett szakvéleményében egyezően állapította meg, hogy a kiskorú II. r. alperesnek a felperestől való származása a vörösvértestek Esterase-D csoportrendszere alapján kizárt. Az Egészségügyi Tudományos Tanács igazságügyi bizottságának a szakvélemények alapján kialakított felülvéleménye szerint a két helyen elvégzett azonos eredményű vizsgálat, vagyis a felperes apaságát kizáró eredmény önmagában alkalmas a származás eldöntéséhez, ugyanis a két enzimcsoport „biztos öröklődési menettel rendelkező, véleményadásra alkalmas csoportnak minősül,... egyéb vizsgálat, így pl. a HLA-meghatározás az adott esetben felesleges, mivel orvostudományi szempontból az enzimcsoportok vizsgálata a kérdést eldöntötte”.
A fentiek alapján mind az első-, mind a másodfokú bíróság ítéletének indokolása kiemeli, hogy az aggálytalan vér- és szérumcsoport-vizsgálati eredmények olyan természettudományos bizonyítékok, amelyek a felperes apaságát kizárják, ezért a további bizonyítás lefolytatását szükségtelenné teszik.
A jogerős ítélet ellen az I. r. alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Álláspontja szerint a bíróság azzal, hogy a további bizonyítás elrendelését mellőzte, nem tett eleget a Pp. 3. §-ában meghatározott kötelezettségének. Megismételte azt - a perben is előterjesztett - bizonyítási indítványát, hogy a bíróság szerezze be dr. Czeizel Endre genetikus véleményét is, akinek az adott esetben felmerült kérdésről eltérő véleménye van. A jogerős ítélet jogszabályt nem sért.
A bíróság a bizonyítási eljárás lefolytatása során maradéktalanul figyelembe vette az ítélkezési gyakorlatban következetesen érvényesülő jelentős társadalmi és egyéni érdeket, amely a származás tényének megalapozott megállapításához fűződik. Az ennek alátámasztását szolgáló - statisztikailag ritkán előforduló, származást kizáró - enzimvizsgálati eredmények értékelését a legmagasabb szintű szakmai testület, az Egészségügyi Tudományos Tanács igazságügyi bizottsága felülvéleményezte. Ennek a természettudományos alapon nyugvó bizonyítási eljárásnak az eredménye volt a jogerős döntés alapja.
A peres eljárás során mindkét fokú bíróság helytállóan alkalmazta a Polgári perrendtartás (Pp.) 177. §-ának (2) bekezdését, amely szerint szakértőt az állandó - ennek hiányában vagy akadályoztatása esetében a kijelölt - igazságügyi szakértők közül kell kirendelni, más szakértőt csak fontos okból lehet alkalmazni. A Pp. 183. §-a értelmében az igazságügy-miniszter rendelettel kötelezővé teheti, vagy megengedheti, hogy a bíróság meghatározott körbe tartozó szakkérdésekre szakértőként vélemény nyilvánítása végett vagy az általa kirendelt szakértő véleményének felülvizsgálata végett a rendeletben kijelölt szakértő testületet vagy hatóságot, illetőleg szervet keresse meg.
Az igazságügyi szakértőkről szóló 2/1988. (V. 19.) IM rendelet 10. §-ának (1) bekezdése, illetőleg a rendelet I. számú mellékletének A/I/a pontja értelmében orvos szakértői szakkérdésben - ideértve a vér- és szérumcsoport, az antropológiai stb. szakkérdéseket is - a Budapesti Igazságügyi Orvos Szakértői Intézet kijelölése kötelező. Az igazságügyi szakértőkről szóló 4/1976. (III. 4.) MT rendelet 11. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében orvos szakértői vélemények felülvizsgálatára az Egészségügyi Tudományos Tanács igazságügyi bizottsága illetékes.
A bíróság azzal, hogy a két szakértői intézettől beszerzett szakvélemények felülvizsgálatára - a tényállásból adódó kétségek feloldása végett - az Egészségügyi Tudományos Tanács igazságügyi bizottságát felkérte, a Pp. 3. §-ában meghatározott kötelezettségének maradéktalanul, a fentebb hivatkozott jogszabályok szerint is eleget tett. Az I. r. alperes által indítványozott további bizonyítás a perben kirendelt szakértők véleményein alapuló döntéssel szemben, azzal ellentétes következtetés levonásának alapjául nem szolgálhat, mert az esetleg különleges szakmai (genetikai) ismeretekkel rendelkező szerv vagy személy véleménye sem ad alapot az igazságügyi szakértői vélemények egymással összhangban álló, kellően indokolt megállapításainak figyelmen kívül hagyására. Ebből következik, hogy - amint arra a jogerős ítélet indokolása is rámutat - a perbeli esetben a további bizonyítás szükségtelen volt.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Pfv. II. 20 340/1993. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás