KK BH 1993/62
KK BH 1993/62
1993.01.01.
Lényeges eljárási szabálysértés, ha a közigazgatási perben a bíróság nem tájékoztatja a beavatkozás lehetőségéről a perben nem álló érdekelteket [Pp. 54. §, 252. § (2) bek.].
A városi tanács vb műszaki osztályhoz 1985 óta több alkalommal garázsépítési engedély kiadása iránti kérelemmel fordult K. B. és több más személy, akik a 9152. hrsz. alatti szövetkezeti, illetve tanácsi területre garázssor építésének engedélyezését kérték. Kérelmüket az elsőfokú építési hatóság 1990.-ig elutasította azzal, hogy a város általános rendezési terve és az építésügyi előírások szerint nincs az építési engedély kiadására lehetőség, illetve a közterületből garázstelek kialakítása nem kezdeményezhető. Ezt követően a városi tanács vb. műszaki osztálya 1990 márciusában hivatalból megosztási vázrajz elkészítését rendelte meg a városi földhivatalnál a K. u. 4. szám alatti ingatlan és a szomszédos 9152. hrsz.-ú út vonatkozásában azért, hogy ott 7 db garázs megépítésére legyen lehetőség. A városi földhivatal az elkészített megosztási vázrajzon a 9152. hrsz. út megjelölésű ingatlant úgy osztotta meg, hogy az 1277 m2 nagyságú tanácsi közút 72 m2-rel, míg a 9157/2. hrsz.-ú 2952 m2 nagyságú, szövetkezeti tulajdonban álló lakóház, udvar megjelölésű ingatlan területét 59 m2-rel csökkentette. Ezek után a 72 m2, illetve 59 m2 nagyságú, összesen 131 m2-es területből kert elnevezéssel önálló 9152/2. hrsz. alatt kialakította a garázsok megépítéséhez szükséges területet.
A vb. 1990. augusztus 9-én határozatával értékesítésre jelölte ki a 9152 hrsz.-ú, a magyar állam tulajdonában álló közterületből a 72 m2 területet garázsépítési telek kialakítása céljából. 1991. március 25-én a városi önkormányzat, mint eladó és az l.-i lakásépítő és -fenntartó szövetkezet, mint vevő között létrejött adásvételi szerződéssel értékesítésre került a 72 m2 terület. Az adásvételi szerződés 2. pontja szerint a kialakított telket 3 éves beépítési kötelezettség, ennek teljesítéséig pedig elidegenítési tilalom terheli. A szerződés bontó feltételt is tartalmaz. Az elidegenítési tilalom ellenére a lakásszövetkezet az 1991. április 12-én kelt adásvételi szerződéssel eladta az egész 9152/2. hrsz.-ú, 131 m2 alapterületű földrészletet K. B. és társai K. u. 4. sz. alatti lakosoknak. A szerződésben rögzített elidegenítési tilalom ellenére a földhivatal a fenti személyek tulajdonjogát bejegyezte. Az így ingatlan-nyilvántartási tulajdonosokká vált K. B. és társai kérelmére a város jegyzője építési engedélyt adott a 9152/2. hrsz.-ú ingatlanon 7 férőhelyes garázssor építésére. A köztársasági megbízott (KMB) területi hivatala határozatával az építési engedélyt az elsőfokú határozatban foglaltaktól némileg eltérően megadta.
Időközben ügyészi óvás kapcsán a városi tanács határozatát - amellyel a tanácsi közútból 72 m2-nyi területet értékesítésre kijelöltek - hatályon kívül helyezték, majd a város önkormányzata és a lakásépítő és -fenntartó szövetkezet a korábbi, 72 m2 területre vonatkozó adásvételi szerződést felbontotta az eredeti állapot visszaállításával. A garázsépítést engedélyező közigazgatási határozat ellen az egyik szomszédos, 9158 hrsz.-ú ingatlan tulajdonosa, a felperes keresetet nyújtott be a bírósághoz. A felperes keresetében kérte az építési engedélyt megadó közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatát arra hivatkozással, hogy a telekalakítási eljárás törvénysértő volt, illetve, hogy a garázssor megépítésével neki jelentős kára, továbbá többletköltsége keletkezne saját ingatlana építésével kapcsolatosan.
Az alperes ellenkérelmében a felperes keresetének elutasítását és a perköltségben való marasztalását kérte. Álláspontja szerint a megtámadott közigazgatási határozat jogszabályt nem sért.
Az elsőfokú bíróság ítéletében a KMB területi hivatala határozatát a városi jegyző határozatára is kiterjedően hatályon kívül helyezte. A perben félként, beavatkozóként a tervezett építkezéssel érintett személyek nem vettek részt, az ítéletet azonban nekik is kézbesítette az elsőfokú hatóság.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes élt fellebbezéssel, amelyben az ítélet megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását kérte.
Önálló fellebbezést nyújtottak be az ítélet ellen a perben nem álló érdekelt magánszemélyek: a garázsépítésre engedélyt kapott K. B. és két társa. Fellebbezésükben kérték az elsőfokú ítélet megváltoztatását, "építési engedélyük jóváhagyását." Kérték, hogy a bíróság kötelezze a polgármesteri hivatalt újabb telekalakítási eljárás lefolytatására és megfelelő számú építési telek biztosítására.
A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására és másodfokú költségei megtérítésére irányult.
Az elsőfokú bíróság ítélete - lényeges eljárási szabálysértés miatt - érdemben nem bírálható el, ezért azt a megyei bíróság a Pp. 252. §-ának (2) bekezdése alapján, hatályon kívül helyezte, és ugyanezt a bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította.
A megyei bíróság először azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy az egyéb érdekeltek élhettek-e fellebbezéssel az ítélet ellen. A perben ugyanis sem félként, sem beavatkozóként nem vettek részt, de nem minősíthetők a támadott határozat címzettjeinek sem. Így bár anyagi jogi érdekeltek, önálló fellebbezési joguk azonban nincs [Pp. 233. § (1) bek.]. Fellebbezésüket ezért a megyei bíróság - figyelemmel a Pp. 237. §-ában foglaltakra is - hivatalból elutasította. Kétségtelen azonban, hogy mindhárman olyan személyek, akiknek jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy a felek között folyamatban levő per miként dőljön el. K. B. és társai javára adták ki ugyanis azokat az építési engedélyeket, közigazgatási határozatokat, amelyeknek a hatályon kívül helyezéséről rendelkezett az elsőfokú bíróság. A Pp. 54. §-ának (1) bekezdése értelmében, akinek jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy a más személyek között folyamatban levő per miként dőljön el, a perbe - az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig - az azonos érdekű fél pernyertességének előmozdítása végett beavatkozhat. A Pp. 324. §-ában és a Pp. 54. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezésekre tekintettel közigazgatási perben is helye lehet az érdekelt magánszemély részéről beavatkozásnak (PK 143. sz. áf.).
A jelen perben az elsőfokú bíróság úgy hozott ítéletet, hogy a közigazgatási határozatokkal érintett, ellenérdekű feleket nem hallgatta meg, a beavatkozás lehetőségéről őket előzetesen nem tájékoztatta. A Pp. 252. § (2) bekezdése alapján ezért a megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és ugyanezt a bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. Az új eljárás során szükséges, hogy az elsőfokú bíróság tájékoztassa az építési engedéllyel rendelkező érintetteket a beavatkozás lehetőségéről annak érdekében, hogy ők jogaikat megfelelően gyakorolhassák. (Heves Megyei Bíróság, 2. Pf. 20 582/1992. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás