GK BH 1993/640
GK BH 1993/640
1993.10.01.
Lényeges eljárási szabályt sért a bíróság, ha döntését a szakértői véleménynek a tárgyaláson történt olyan kiegészítésére alapozza, amellyel kapcsolatban a felperes - mivel a tárgyaláson nem jelent meg, és a tárgyalás távollétében való megtartását kérte - nem intézhetett kérdéseket a szakértőhöz [Pp. 182. § (2) bek.].
A felperes építési szerződést kötött az alperessel az épület kivitelezésére. A vállalkozói díjat 94 443 902 Ft-ban állapították meg, a teljesítési határidő pedig 1989. december 15-e volt.
A felperes az 1990. augusztus 10-én benyújtott keresetében 5 457 948 Ft kötbér megfizetésére kérte az alperest kötelezni, figyelemmel arra, hogy az épület átadására 124 napos késedelemmel került sor.
Az alperes a kereset elutasítását kérte azzal védekezve, hogy az átadás-átvételi eljárás elhúzódása a felperes érdekkörében felmerült okokra vezethető vissza. Előadása szerint az 1989. december 20-i állapotnak megfelelően nem voltak olyan hibák vagy hiányosságok, amelyek lakhatást gátló hibáknak minősülnek, ezért a kereset megalapozatlan. Vitatta a kötbér összegét is.
Az elsőfokú bíróság a szakértői bizonyítást követően meghozott ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indokolása szerint az alperes a becsatolt jegyzőkönyvekkel üzemelést gátló hiányosságot bizonyított késedelme idejére, a felperes terhére róhatóan. A Ptk. 303. §-ának (3) bekezdése szerint a jogosult késedelme a kötelezett egyidejű késedelmét kizárja. A perben eljárt szakértő a tárgyaláson nyilatkozott arra, hogy az új személyfelvonót az üzemben tartónak kell átvennie, a hatósági üzembe helyezésnek feltétele az üzemeltető személyének ismerete. A személyfelvonó üzembe helyezésének hiánya a perbeli tízemeletes épület esetén lakhatást gátló körülmény, és minthogy a felperes nem biztosította a személyfelvonó üzembe helyezésének feltételeit, ez az ő terhére esik.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett, sérelmezve, hogy az elsőfokú bíróság olyan bizonyítékra alapozva hozta meg döntését, amelyről a felperesnek nem volt tudomása, és amely a korábbi szakértői véleménnyel ellentétben állt.
A fellebbezés alapos.
Az elsőfokú bíróság a késedelem időtartamának megállapítására szakértőt rendelt ki. Az 1991. október 31-én benyújtott szakértői vélemény szerint az alperes terhére 94 napos késedelem volt kimutatható, amely a 94 443 902 Ft kötbéralap után 3 556 889 Ft késedelmi kötbért jelentene. A szakértői véleményt a felperes mindenben elfogadta, és kérte, hogy az elsőfokú bíróság az 1991. november 15-re kitűzött tárgyalást távollétében tartsa meg. E tárgyaláson az alperes olyan új tényre hivatkozott, amelyre figyelemmel a szakértő módosította az írásbeli szakértői véleményben foglalt megállapítását, és a jogosult érdekkörében felmerülő akadályra vezette vissza a késedelmes teljesítést. Az elsőfokú bíróság a módosított szakértői vélemény alapján jutott arra a következtetésre, hogy a felperes keresete megalapozatlan.
A Pp. 182. §-ának (2) bekezdése szerint a szakértőhöz a véleményre vonatkozólag ennek előterjesztése után kérdéseket lehet intézni. Az elsőfokú bíróság azzal, hogy a szakértői vélemény módosítását követően döntést hozott, nem adott lehetőséget a felperesnek, hogy a szakértői véleménnyel kapcsolatos észrevételeit megtegye. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ezzel az eljárás lényeges szabályait sértette meg, ezért az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 252. §-ának (2) bekezdése alapján, hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Gf. III. 31 389/1992. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás