KK BH 1993/646
KK BH 1993/646
1993.10.01.
A külföldi tartózkodási engedélyének visszavonása során a közigazgatási szervnek fel kell derítenie azokat a körülményeket, amelyekre döntését alapozza, és a döntésnek a mérlegelése indokait is tartalmaznia kell [1982. évi 19. tvr. 8. § (1) bek.].
A felperes vietnami állampolgár, Magyarországon 1984. évtől tartózkodik. Előkészítő nyelvtanfolyam után 1985-től 1990. évig a Budapesti Műszaki Egyetem hallgatója volt. A villamosmérnöki karon végzett és szerzett diplomát, ezt követően 1990. július 15-től munkát vállalt a B. Kft.-nél. A kft. csődbejutása miatt munkahelyét megváltoztatta, jelenleg az F. Kft.-nél tevékenykedik. Munkavállalását tolmács, üzletkötő munkakör betöltésére a Fővárosi Munkaügyi Központ engedélyezte az 1992. március 31-én kelt határozatával, 1993. február 24. napjáig érvényes hatállyal. A felperes lakása bérleti szerződés alapján biztosított.
A kerületi rendőrkapitányság közlekedésrendészete rutinellenőrzés során igazoltatta a felperest, és megállapította, hogy a felperes tartózkodási engedélye 1991. október 30-án lejárt. Az alperes rendőrhatóság az 1992. február 13. napján kelt határozatával az 1982. évi 19. tvr. 8. §-ának (1) bekezdése alapján a felperes tartózkodási engedélyét megvonta, illetve azt nem hosszabbította meg, kötelezte a felperest, hogy az ország területét 1992. február 16. napjáig hagyja el, azzal a rendelkezéssel, hogy Magyarország területére 1993. február 16. napjáig nem utazhat be. Határozatát az alperes azzal indokolta, hogy a felperes munkavállalási és tartózkodási engedélye lejárt, megélhetését engedély nélküli munkavállalásból biztosítja, bejelentett lakással nem rendelkezik.
A felperes keresetében a határozat hatályon kívül helyezését és perköltséget kért. Arra hivatkozott, hogy a munkaügyi központtól munkavállalási engedélyt nem szerezhetett, mivel az szorosan összefügg tartózkodása engedélyezésével, értelmezése szerint pedig azt nem szerezhette meg, mivel tartózkodási engedélye lejárt. Utólag munkavállalását engedélyezték, lakása biztosított, a magyar nyelvet ismeri, az ország gazdasági, társadalmi rendjét nem veszélyezteti.
Az elsőfokú bíróság az alperes hatóság határozatát hatályon kívül helyezte, és a közigazgatási hatóságot új eljárásra kötelezte. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy a vietnami állampolgárságú felperes 1984-től tartózkodik Magyarországon. Itt szerzett diplomát, villamosmérnök lett, majd munkavállalási engedéllyel elhelyezkedett. Újabb munkavállalási engedélye 1993. február 24-éig érvényes.
Az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy a felperesnek a hivatkozása, hogy munkavállalási engedély hiányában a tartózkodási engedély iránti kérelem nem nyújtható be, nem fogadható el, mert a munkavállalási engedély nem feltétele a tartózkodási engedély megadásának. A felperes jóhiszeműségét azonban az a körülmény bizonyítja - mutatott rá az elsőfokú bíróság -, hogy a felperes munkavállalási engedélyt kért, amit a bírósági eljárás alatt meg is kapott. Megélhetése és szállása biztosított. A magyar nyelvet jól beszéli, és azt, mint tolmács és üzletkötő hasznosítja. Hangsúlyozta az elsőfokú bíróság, hogy nem lehet elutasítási ok az, hogy rövid ideig a felperes lejárt tartózkodási engedéllyel élt Magyarországon. Pusztán emiatt a kérelmet nem lehet elutasítani, hiszen az ügy tárgya éppen a tartózkodási engedély megadása, mely kérdésben a közigazgatási szervnek a körülmények mérlegelésével kell eljárnia. Az alperes hatóság ennek ellenére nem jelölte meg a határozatának indokolásában, hogy döntését mire alapozta.
Az alperes hatóság fellebbezett, kérte az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatásával a felperes keresetének elutasítását. A felperes ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte.
A fellebbezés nem alapos, az ellenkérelem megalapozott. A fellebbezésben foglaltakra tekintettel, a másodfokú bíróság a következőket emeli ki.
Nem fogadható el az alperes hatóságnak az az álláspontja, hogy mivel a „felperessel szemben a kiutasítás is megalapozottan alkalmazható lett volna”, az idegenrendészeti hatóság a körülmények mérlegelésével a lényegesen enyhébb következményekkel járó, a tartózkodási engedély megvonása mellett döntött. A határozatból nem derül ki a körülmények mérlegelése. Amennyiben a körülmények mérlegelése a jogszabályok előírásának megfelelően megtörtént volna, azoknak a határozat indokolásában való kifejtésével, a hatáskörrel bíró szervnek olyan döntést kellett volna hoznia, amelyre a tisztázott tények és a körülmények mérlegelése alapot ad.
Mivel az alperes hatóság a tényeket nem derítette fel kellően, a körülményeket nem mérlegelte, és mindezekkel nem indokolta meg a határozatát, a másodfokú bíróság osztja az elsőfokú bíróság álláspontját. (Főv. Bír. 58. Kf. 33 248/1992. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás