BK BH 1993/657
BK BH 1993/657
1993.11.01.
Méltányolható ok hiányában nem az erős felindulásban elkövetett emberölés bűntette, hanem az emberölés bűntette valósul meg, ha a vádlott indulatát az váltotta ki, hogy kölcsönös szóváltás után a sértett a vádlottat egy pohár borral szembeöntötte [Btk. 166. § (1) bek., 167. §].
A vádlottat az elsőfokú bíróság erős felindulásban elkövetett emberölés bűntette miatt 4 évi börtönbüntetésre és 5 évre a közügyektől eltiltásra ítélte. A tényállás lényege a következő.
A vádlott 47 eves, nős, 1 kiskorú gyermeke van, büntetlen előéletű. A vádlott és a sértett évek óta ismerték egymást. A vádlott évente néhány esetben megfordult abban az eszpresszóban, amelynek a sértett volt a vezetője. A vádlott és a sértett közelebbi kapcsolatban nem álltak. Ha a sértett ivott, agresszívvá, kötözködővé vált, ilyenkor többször verekedett is. A vádlott tudott arról, hogy a sértett testi sértés miatt el volt ítélve, és tartott a sértettől. A vádlott rendszeresen fogyasztott alkoholt, de orvosilag nem tekinthető alkoholistának.
A vádbeli napon délután a vádlott különböző italboltokban alkoholt fogyasztott. Éjfél körül egy ismerősével - aki ekkor már erősen ittas állapotban volt - bement az említett eszpresszóba. Ekkor a helyiségben csak egy asztalnál ült három vendég. A vádlott és a társa a pulthoz közel levő, széles bokszban helyezkedett el. A vádlott az italpultnak háttal a padon ült, és vele szemben ült a társa. A vádlott nem látszott ittasnak. A társával egy-egy pohár bort fogyasztottak. Amikor a vádlott fizetett, a sértett meglátta, hogy a pénztárcájában osztrák schilling van. Ekkor a sértett odaült az asztalukhoz, és beszélgetni kezdtek. A bokszban a sértett a vádlott mellé a padra ült le úgy, hogy a vádlott beszorult a boksz hátsó részébe. Ekkor még nem volt nézeteltérés közöttük. A sértett megkérdezte a vádlottól, hogy van-e eladó schillingje. A sértett sokallta a vádlott által megjelölt vételárat. A vita során a sértett erőszakoskodott, és előkapott néhány ezerforintost, és ezzel mutatta, hogy meg tudja venni a valutát. A vádlott azonban nem adta el a schillinget, hanem kölcsönkért 1000 forintot a sértettől. A sértett először adott a vádlottnak 1000 forintot, majd visszavette.
Közben a szóváltás mindinkább elfajult közöttük. A szemmel láthatóan agresszív, ittas sértett verekedésre készült. Bezáratta belülről a helyiség ajtaját, levetette a zakóját, az egyik alkalmazottal az asztalhoz hozatott egy pohár bort, majd szitkozódva a bort a vádlott arcába öntötte. Erre a vádlott dühbe gurult, úgy látta, hogy a sértett a poharat tartó kezét felemeli, ezért a sértett további támadásától tartva, a boksz hátsó részéből ki akart törni. Felindult állapotában, félelmében a zsebéből elővette a kb. 13 cm pengehosszúságú tőrkését, és azt jobb kezében fogva, a késsel maga előtt vagdalkozva - ölésre utaló kijelentés mellett - igyekezett a bokszból kijutni. A sértett ekkor már a boksz szélén állt, majd a vádlott elől a radiátor felé hátrált. A vádlott a sértett után lépett, és kaszáló mozdulattal, a késsel csapkodott a sértett felé. Eközben az elforduló sértett hátába oldalról, gyors mozdulattal, négyszer közepes erővel beleszúrt.
Három szúrás közel egy területen érte a sértett hátát, a negyedik metszett jellegű sérülés, a bal felkar által takart területen érte a sértettet olyan helyzetben, amikor elfordulás közben felemelte a bal karját. A hátát ért három szúrás behatolt a hasüregbe, a csepleszt sértette, és minimális hasüregi vérzést okozott. A bal hónalj alatti szúrás a tüdőbe hatolt, és a mellüregbe történt kivérzés folytán a sértett halálát okozta.
A verekedés közben a sértett az állán is megsérült, a vádlott bal kezének harmadik ujján pedig hámhiány keletkezett. A sértett az elszenvedett sérülések után a radiátornál egy-két lépést visszafelé tett, összeesett és magával rántotta a boksz támláját. Eközben a kezében levő pohár eltörött. A sértett rövid idő alatt a helyszínen meghalt. Miután a vádlott látta a vérző sértettet, kérte, hogy hazamehessen és elbúcsúzhasson a családjától. A rendőrök a lakásán tartóztatták le.
A veszekedés alkalmával a sértett erősen ittas állapotban levőnek látszott, a vádlotton az elfogyasztott ital hatása nem volt észlelhető.
A vádlott sem jelenleg, sem a cselekmény elkövetése időpontjában nem szenvedett olyan kóros elmeállapotban, amely korlátozta vagy képtelenné tette volna arra, hogy a cselekménye társadalomra veszélyességét felismerje és e felismerésnek megfelelő magatartást tanúsítson. A vádlott ideggyenge, amit átmeneti agyi, vérkeringési zavarok okoznak. A vádlott ideggyengesége nem kóros, nem személyiségzavar, de külső tényezők hatására a magatartását befolyásolhatja.
Az ítélet ellen az ügyész a minősítés megváltoztatása és a büntetés súlyosítása végett fellebbezett.
A fellebbezés alapos.
Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás részben megalapozatlan, ugyanis iratellenes. A Be. 258. §-a (2) bekezdésének a) pontjában írt perjogi lehetőséggel élve a Legfelsőbb Bíróság a tényállást az alábbiakkal egészíti ki, illetve helyesbíti.
A cselekmény elkövetésének időpontjában a vádlott vérében 2,27-2,63 ezrelékes alkoholkoncentráció volt. A sértett, miután egy pohár bort az asztalhoz hozatott, a vádlott mellől felállt és "szemtelen voltál" megjegyzés kíséretében öntötte a bort a vádlott arcába. A vádlott erre olyan indulatos lett, hogy előkapta a tőrkését. A késsel, azt jobb kezében tartva, "meghalsz, megöllek" kijelentéssel a radiátor felé hátráló sértett után lépett, majd az elforduló sértett hátába oldalról, gyors mozdulattal négyszer közepes erővel beleszúrt.
Mindkét tanú vallomása egyező volt abban, hogy a sértett állt, amikor a vádlottat leöntötte, aki megöléssel fenyegette meg a sértettet; továbbá abban is, hogy a vádlott a hátráló sértett után lépett, és ezt követően több esetben annak a hátába szúrt.
Az igazságügyi orvos szakértő véleménye szerint is a sértett 4 rb. "szúrt" sérülést szenvedett, amelyek közül a bal felkar által takart sérülés szúrva-metszett jellegű volt. A fenti kiegészítésekkel és helyesbítésekkel a tényállás megalapozottá és ily módon a másodfokú bíróság számára is irányadóvá vált. Annak alapján az elsőfokú bíróság okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére, de tévesen minősítette a cselekményét erős felindulásban elkövetett emberölés bűntettének.
Az irányadó tényállás szerint az egyaránt italos vádlott és sértett között támadt kölcsönös szóváltás. Ennek során a sértett a vádlott magatartására "szemtelen voltál" megjegyzéssel válaszolt, majd egy pohár borral a vádlottat leöntötte. Ez utóbbi - kétségkívül becsületsértő - magatartás váltotta ki a vádlottban azt a felfokozott dühös állapotot, amelyben kést rántott, és rögtönös szándékkal - belenyugodva annak lehetőségébe, hogy a sértett halálát okozhatja - négy esetben megszúrta őt.
A vádlottat ért sérelem azonban nem volt olyan súlyú, amely "méltányolható oknak" lenne tekinthető és javára az emberölés privilegizált esetének a megállapítását megalapozhatná. A Legfelsőbb Bíróság 15. számú Irányelvében kifejtettek szerint a jelentéktelen sérelmet követő túlméretezett indulatkitörés nem teszi lehetővé az erős felindulásban elkövetett emberölés megállapítását.
A sértett magatartását - amelyet a vádlott részéről a túlméretezett indulatkitörés követett - objektíve jelentéktelen sérelemnek kell tekinteni; annál inkább, mert a vádlottat ért sértés az adott körülmények között kölcsönös jogtalan magatartásból fakadt; annak előidézésében a vádlott is közreműködött. Abban pedig, hogy a vádlott az őt ért sérelemre ily módon reagált, az italtól befolyásolt állapota is közrehatott. Mindezek miatt a cselekménye "méltányolható okból" elkövetettnek nem tekinthető. Ugyanekkor nem állapítható meg a vádlottnál a "tudatot elhomályosító" mértékű indulat sem. A vádlott mindvégig racionálisan cselekedett; közvetlenül a cselekmény elkövetése után - tudva, hogy a felelősségre vonást nem kerülheti el - a lakására kívánt menni, hogy a családjától elbúcsúzzék.
A fentebb kifejtettek miatt a Legfelsőbb Bíróság a vádlott cselekményét a Btk. 166. §-ának (1) bekezdésében meghatározott emberölés bűntettének minősítette.
A büntetés kiszabásánál irányadó tényezőket az elsőfokú bíróság helyesen vette számba, az - csupán a változott minősítésre figyelemmel - annyiban szorul kiegészítésre, hogy a sértettnek a közreható, provokatív magatartása további, a vádlott javára szóló körülmény. Terhére kell értékelni viszont az élet elleni bűncselekményeknek az országosan elszaporodott voltát.
Az enyhítő tényezők nagyobb száma és jelentős nyomatéka miatt, elsősorban a vádlottnak az eddigi kifogástalan életvitelére tekintettel a Legfelsőbb Bíróság úgy találta, hogy a 6 évi időtartamú, a törvényi minimumot nem sokkal meghaladó börtönbüntetés is elegendő a büntetési cél eléréséhez.
A fentebb kifejtettek szerint változtatta meg az elsőfokú bíróság ítéletét, egyebekben pedig azt helybenhagyta. (Legf. Bír. Bf. IV. 1278/1992. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás