• Tartalom

PK BH 1993/666

PK BH 1993/666

1993.11.01.
Szerzői jogi oltalom alatt álló építészeti tervek felhasználásával kapcsolatos jogvita elbírálásának egyes kérdései [1969. évi III. tv. (Szjt.) 1. § 3. §, 13. §, (3) bek., 27. §, 55. § (1) bek.; Ptk. 237. § (2) bek.; 9/1969. (XII. 29.) MM r. (Szjt. V.) 1. § (1) bek.].
Az alperesek védekezésével szemben helytálló az elsőfokú bíróságnak az a megállapítása, mely szerint a per tárgyát képező építészeti tervek szerzői jogi oltalom alatt állnak. E jogi védelem körét a szerzői jogról szóló 1969. évi III. törvény (Szjt.) 1. §-ának (1) bekezdése, valamint a végrehajtása tárgyában kiadott 9/1969. (XII. 29.) MM rendelet (Szjt. V.) I. §-ának (1) bekezdése határozza meg. Az utóbbi rendelkezés példálózó felsorolása pedig e jogszabályok tárgyi hatályát az ipari tervezőművészeti alkotásokra és ezek terveire is kiterjeszti. Az Szjt. 55. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a szerzői jogi jogvitás ügyekben a felmerülő szakkérdéseket a Szerzői Jogi Szakértői Testületnek kell megválaszolnia. Ezért helyesen intézkedett az elsőfokú bíróság e szerv szakvéleményének beszerzése iránt, mely az alperesek tagadásával szemben aggálytalanul alátámasztotta, hogy az üzletház engedélyezési tervei olyan eredeti, önálló szellemi alkotások, melyek a törvény védelme alatt állnak.
A felhasználásukra 1991. január 21-én kötött szerződés tekintetében azonban a Legfelsőbb Bíróság nem értett egyet az elsőfokú bíróság álláspontjával. Az ilyen típusú megállapodást ugyanis az Szjt. 27. §-a értelmében, írásban kell megkötni. Tekintettel azonban arra, hogy azt az I. rendű alperes részéről dr. N. G. II. rendű alperes írta alá, aki képviseleti joggal nem rendelkezett, az erről kiállított okirat a jogszabályban előírt alaki követelményeknek nem felel meg.
Az emiatt beálló érvénytelenség jogkövetkezményeit az Szjt. 3. §-a alapján alkalmazandó Ptk. 237. §-ának (2) bekezdése akként határozza meg, hogy amennyiben az eredeti állapot helyreállítására nincs lehetőség, a szerződést a határozathozatalig hatályossá kell nyilvánítani, és rendelkezni kell az ellenszolgáltatás nélkül maradó szolgáltatások felől. Nem vitás, hogy a szerzők a terveket elkészítették, azok a törvényben előírt követelményeknek megfeleltek, és azokat az I. rendű alperes átvette, sőt fel is használta. A Kerületközi Építésügyi Szakértői Bizottság tervbírálata, a H. Kft. - P. Kft. közös állásfoglalása, valamint a Szerzői Jogi Szakértői Testület szakvéleménye mellett ezt igazolja az I. rendű alperesnek az a személyes előadása is, hogy az építésügyi hatóság ennek alapján adott az üzletház megépítésére engedélyt. Ez pedig az Szjt. 13. §-ának (3) bekezdése értelmében maga után vonja a díjfizetés kötelezettségét is. Mivel az ellenszolgáltatás mértékének meghatározásához az érvénytelen szerződés nem szolgálhatott alapul, annak összegét a Szerzői Jogi Szakértői Testület véleményével egyezően, 275 000 Ft-ban kellett megállapítani.
A fent kifejtettek eredményeként a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú ítéletet a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alkalmazásával helybenhagyta. (Legf. Bír. Pf. IV. 20 680/l993. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére