PK BH 1993/670
PK BH 1993/670
1993.11.01.
A kereslet-kínálat viszonyainak változása önmagában nem ad alapot a találmányidíj-szerződés bírósági úton való módosítására (Ptk. 241. §).
A perbeli szolgálati találmány feltalálói (a felperesek), valamint a szabadalom jogosultja (az alperes) az 1989. november 10-én megkötött találmányidíj-szerződésben az alperest (a találmánynak a saját gazdasági tevékenysége körében való hasznosítása alapján) terhelő díjfizetési kötelezettség időbeli terjedelmét öt évben, 1987. május 1-től 1992. április 30-ig bezárólag határozták meg. Miután pedig az 1987. május 1. 1989. március 31. közötti időszakra vonatkozó díjfizetési kötelezettséget bírói ítélet már összeg-szerűleg megállapította, a szerződő felek az ítéletben alkalmazott számítási módnak megfelelően meghatározott hasznos eredmény nyolc százalékában jelölték meg a felpereseket 1989. április 1-jétől megillető találmányi díj mértékét.
A felperesek 1991 áprilisától kezdődően eredménytelenül kérték az alperest a találmányidíj-fizetési kötelezettség időtartamának egy évvel való meghosszabbítására, ezért a keresetük a szerződés e részének a bíróság által történő módosítására irányult. Keresetüket arra alapították, hogy a találmány felhasználásával gyártott terméket az alperes korábban főleg a Szovjetunióban értékesítette, az időközben lezajlott politikai-társadalmi-gazdasági változások hatására azonban az értékesítési lehetőség nagymértékben lecsökkent, ugyanakkor remény van arra, hogy 1992. április 30. után ismét megnő a kérdéses termék értékesítésének lehetősége.
Az alperes a kereset elutasítását kérte, mert az értékesítési lehetőségek beszűkülése számára is vagyoni hátrányt okozott, ezért a szerződésnek kizárólag a felperesek számára előnyt jelentő módosítása nem indokolt.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felek találmányidíj-szerződését módosította, és megállapította, hogy az alperest terhelő díjfizetési kötelezettség 1993. április 30-ig áll fenn. Az ítélet indokolása szerint az értékesítési lehetőségeknek a szerződéskötés utáni kedvezőtlen alakulása a felperesek igényét megalapozta: teljesült ugyanis a Ptk. 241. §-a alkalmazhatóságával kapcsolatos valamennyi törvényi feltétel (a felek közötti tartós jogviszony, a szerződéskötés után bekövetkezett változás és ezzel összefüggően a felperesek lényeges érdeksérelme).
Az elsőfokú ítélet megváltoztatása és a kereset elutasítása érdekében az alperes fellebbezett.
A felperesek az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérték. A fellebbezés az alábbi okok miatt alapos.
Az elsőfokú bíróság azt helytállóan állapította meg, hogy a Ptk. -nak a szerződések bíróság által történő módosítására vonatkozó rendelkezései megfelelően irányadók mindazokra a szerződésekre, amelyeknél a felek tartós jogviszonya fennáll, és helyesen minősítette ilyen tartós jogviszonynak a felek találmányidíj-szerződéssel rendezett kapcsolatát. Tévedett azonban, amikor a perbeli jogviszony esetében a szerződés módosítására lehetőséget látott.
A Ptk. 241. §-ában megfogalmazott, a szerződéskötést követő körülmények hatására előállott lényeges jogos érdekek sérelmének vizsgálatánál a bíróság mindkét szerződő fél helyzetét elemzi, és a bekövetkezett sérelem, továbbá a lehetséges módosítással a másik félnek okozott hátrány összehasonlítása alapján dönt.
Az értékesítési lehetőségeknek a felek magatartásától független alakulása, a kereslet-kínálat viszonyainak kedvező, vagy kedvezőtlen változása, a találmányi díjszerződések megkötésekor előre meg nem határozható és be nem tervezhető, az üzleti kockázat körébe eső tényező, amely - miután mindkét fél érdekét egyaránt érinti - önmagában egyik szerződő felet sem jogosítja fel arra, hogy erre hivatkozással a szerződés időtartamának a számára előnyös módon történő megváltoztatását kérje. Találmányi díjszerződések esetén erre azért sincs lehetőség, mert a szerződésben meghatározott díjazási időtartam és az alkalmazható díjkulcs között szoros összefüggés van, amelyek közül az egyik elemnek a módosítása megbontja a szerződésben meghatározott szolgáltatással kialakított egyensúlyt.
A kifejtettek szerint tehát önmagában az a körülmény, hogy a szerződéskötést követően a találmány felhasználásával gyártott termékek értékesítési lehetősége korlátozottá vált, nem alapozta meg a felpereseknek a találmányidíj-szerződés időtartamára vonatkozó szerződésmódosítási kérelmét. A jogvita érdemi elbírálásánál annak sem volt ügydöntő jelentősége, hogy az érintett kérdéssel kapcsolatban a per megindítása előtt a felek milyen tartalmú tárgyalásokat folytattak.
A Legfelsőbb Bíróság a fellebbezés megalapozottsága folytán az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján megváltoztatta, és a felperesek keresetét elutasította. (Legf. Bír. Pf. IV. 21 189/1992. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás