• Tartalom

7/1993. (III. 9.) KTM rendelet

7/1993. (III. 9.) KTM rendelet

az Attyai-láprét Természetvédelmi Terület létesítéséről

2004.11.09.

A természetvédelemről szóló 1982. évi 4. törvényerejű rendelet végrehajtására kiadott 8/1982. (III. 15.) MT rendelet1 11. §-ának (1) bekezdése a) pontjában és a 46. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján — az érdekeltekkel egyetértésben — a következőket rendelem:

1. §

Védetté nyilvánítom Attyai-láprét Természetvédelmi Terület elnevezéssel a Pápakovácsi 0195/9, 0198, 0199/3, 0215, 0216, 0219 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú, 14,8 hektár kiterjedésű területet.

2. §

A védetté nyilvánítás célja a sajátos mikroklimatikus viszonyok, az előforduló védett növény- és állatfajok megőrzése.

3. §

A természetvédelmi terület fenntartása, bemutatása, őrzése a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság feladata.

3/A. §2

Az Attyai-láprét Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési tervét e rendelet melléklete tartalmazza.

4. §

Ez a rendelet 1993. március 15-én lép hatályba.

Melléklet a 7/1993. (III. 9.) KTM rendelethez3

Az Attyai-láprét Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

1. Természetvédelmi gyakorlati célkitűzések

– Őrizze meg a Bakonyaljára jellemző, de mára már rendkívüli módon veszélyeztetetté vált és megritkult szittyós láprét (Juncetum subnodulosi), csátés láprét (Junco-Schoenetum nigricans), kiszáradó láprét (Succiso – Molinietum), valamint a velük mozaikosan határos lápi magaskórósok (Angelico – Cirsietum oleraacei) és kaszálórétek (Arrhenathero – Brometum erecti) természetes és természetközeli társulásait.

– Biztosítsa a kiemelkedő számban jelen lévő illatos hagyma (Allium suaveolens), valamint az igen értékes lepke fauna (lápi tarkalepke – Euphydryas aurina, vérfű-boglárka lepke – Maculinea teleius) állományainak a megőrzését.

– Óvja meg ezen láprétek biológiai sokszínűségét, őrizze meg a területen élő további növény- és állatfajokat.

– Segítse elő a láprétek értékeinek fenntartása érdekében a degradáció különböző fokán álló területek helyreállítását.

– Segítse elő a gyepek területarányának a megőrzését és a spontán becserjésedés folyamatának a megakadályozását.

– Segítse elő a terület természetes élővilágát veszélyeztető invazív növényfajok visszaszorítását.

2. Természetvédelmi stratégiák

– Az illatos hagyma és a lápi, valamint vérfű-boglárka lepke állományainak (populációinak) fennmaradását a láprétek, magaskórósok és kaszálórétek fenntartásával kell biztosítani.

– A láp- és kaszálórétek megőrzéséhez meg kell gátolni a spontán cserjésedést és beerdősülést, az invazív növényfajok előretörését.

– A terület vízellátásának javításával, az Asszonyka-forrás vizének rőzsegátakkal való szükség szerinti szabályozásával elő kell segíteni a láp- és kaszálórétek fennmaradását.

– A terület a taposási károk miatt csak kutatási és oktatási céllal látogatható, ezért a látogatás szabályozása és a tájékoztatás érdekében ismertető táblát kell elhelyezni a terület nyugati sarkánál.

3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

– A természetvédelmi területen tilos – a már meglévő létesítmények fenntartásával összefüggő tevékenységek kivételével – mindennemű építési tevékenység, beleértve a nyomvonalas, közmű és vadászati létesítményeket is.

– A taposási károk miatt tilos a területen legeltetni.

– Az odvas fákat az egész területen kímélni kell.

– Egész évben tilos a területen tűzet gyújtani.

3.2. Művelési ághoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.2.1. Gyepek kezelése

– Az aranyvesszővel (Solidago) borított gyepeken évente kétszer, legalább három éven át, majd utána minden második évben szárzúzózni kell a területet. Ugyancsak szárzúzózni kell június végén vagy július elején a náddal borított foltokat, azok eltávolítása érdekében.

– A terület központi, legnedvesebb és legmélyebben fekvő, részben zsombékos részein évente egyszer, szeptember elején kézi kaszálást kell végezni.

– Kis traktoros kaszálást kell végezni évente legalább egyszer, az időjárástól és a talajok nedvességtartalmától függően június végén vagy július elején a terület többi részén ott, ahol a kaszálórétek társulása foglal helyet.

– A kaszálásokat a fajgazdagság megőrzése miatt mozaikosan kell elvégezni, tervszerűen kettő részre osztva a területet, lekaszálandó és meghagyandó területrészekre.

– A kézi és gépi kaszálással, valamint a szárzúzózással levágott növényi részek legfeljebb egy hónapig tárolhatók a védett terület határán belül.

– A védett területen belül a vadföldművelést 2005. március 30-ig meg kell szüntetni és a helyén réti fű keverékkel magvetést kell végezni. A további években kaszálással kezelni kell ezeket a területrészeket.

1

Az 1964: III. törvényt és végrehajtási rendeletét az 1997: LXXVIII. törvény 60.§-a (1) bekezdésének a) és f) pontja hatályon kívül helyezte.

2

A 3/A. §-t a 19/2004. (X. 25.) KvVM rendelet 1. §-a iktatta a szövegbe.

3

A mellékletet a 19/2004. (X. 25.) KvVM rendelet 2. §-a iktatta a szövegbe.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére