7/1993. (II. 15.) AB határozat
7/1993. (II. 15.) AB határozat1
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
1993.02.15.
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány alapján meghozta a következő
határozatot.
Az Alkotmánybíróság a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 13/1991. (I. 18.) Korm. rendelet alkotmányellenességének megállapítására vonatkozó indítványt és megsemmisítésére irányuló kérelmet elutasítja.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
I.
Az indítványozók álláspontja szerint a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 13/1991. (I. 18.) Korm. rendelet alkotmányellenes, mert e jogszabály megalkotására oly módon került sor, hogy arról az érdekelt szakszervezetek véleményét nem kérték ki. Ezzel a Kormány megsértette a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 27. § c) pontjában, illetve az Alkotmány 36. §-ában foglalt azon kötelezettségét, hogy a társadalmi, érdekképviseleti szervekkel együttműködjék. A támadott jogszabály sérti továbbá a Munka Törvénykönyve 12. § (1) bekezdését is, melynek alapján a dolgozók élet- és munkakörülményeivel kapcsolatos kérdéseket a Kormány a szakszervezetek meghallgatásával szabályozza. A konkrét esetben erre nem került sor.
II.
Az Alkotmánybíróság álláspontja kialakításakor a következő jogszabályi rendelkezésekből indult ki:
Az Alkotmány 36. §-a szerint: ,,Feladata ellátása során a Kormány együttműködik az érdekelt társadalmi szervezetekkel.''
A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 27. § c) pontja kimondja: ,,A Kormány elé terjesztendő jogszabálytervezetről véleményt nyilvánítanak: az érdekelt társadalmi szervezetek és érdekképviseleti szervek.''
III.
Az indítvány az Alkotmánybíróság álláspontja szerint nem helytálló.
A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 27. § c) pontjában foglalt rendelkezés a szakszervezetek és érdekképviseleti szervek részére véleménynyilvánítási jogot biztosít. Az Alkotmánybíróság már több korábbi határozatában [352/B/1990/4., 30/1991. (VI. 5.) AB határozatok] rámutatott, hogy az az eljárási mulasztás, melynek során a jogszabály-előkészítéskor a jogalkotó az érintett érdekképviseleti szervtől nem szerzi be a jogszabály tervezetével kapcsolatos véleményt, önmagában nem teszi alkotmányellenessé a meghozott jogszabályt.
Az Alkotmány 36. §-ának az a megfogalmazása, hogy ,,Feladatának ellátása során a Kormány együttműködik az érdekelt társadalmi szervezetekkel'', a Kormány számára tevékenysége ellátásához módszerbeli ajánlást jelent. Ez, az Alkotmánybíróság szerint nem azonos a jogalkotási törvény 27. § c) pontjában foglaltakkal.
A jogalkotásról szóló törvény 27. § c) pontja értelmében a Kormány elé terjesztendő jogszabálytervezetekről azok előkészítése során az érdekelt társadalmi szervezetek és érdekképviseleti szervek véleményt nyilvánítanak. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a jogszabályt előkészítő szerveknek, e vélemények beszerzésével kapcsolatos kötelezettségszegése azonban önmagában nem érintheti az adott jogszabály érvényességét. Az Alkotmánybíróság 14/1992. (III. 3.) AB határozatában már kifejtette: ,,ha a jogszabályelőkészítő szervek a jogalkotásról szóló törvény szabályalkotási követelményeit nem tartják be, ez a kötelességszegés önmagában nem elégséges ok a kiadott jogszabályok alkotmányellenességének megállapítására. A jogszabályok előkészítésére vonatkozó törvényi előírások megsértése csupán a jogalkotó államigazgatási, esetleg politikai felelősségét alapozhatja meg. A jogalkotási törvény rendelkezéseinek figyelmen kívül hagyása csak akkor eredményezheti jogszabály alkotmányellenességének megállapítását, ha az adott jogszabály egyben az Alkotmány valamely rendelkezésébe is ütközik. Az Alkotmány 7. § (2) bekezdése értelmében ugyan a jogalkotás rendjét törvény szabályozza, ez a rendelkezés azonban nem emelte az Alkotmány szintjére a jogalkotási törvény normáit.''
Az Alkotmánybíróság mellőzte a Munka Törvénykönyve 12. § (1) bekezdésével kapcsolatos alkotmányossági vizsgálatot, tekintettel arra, hogy 1992. július 1-jén hatályba lépett az új Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, amely a támadott rendelkezést hatályon kívül helyezte.
Az Alkotmánybíróság elvi éllel mutat rá arra, hogy 1987. után — mind az időközben hatályon kívül helyezett társadalmi vita intézménye, mind pedig a szakszervezetek jogalkotási folyamatba való intézményes beillesztése — a korábbi, alapvetően államigazgatási típusú jogalkotás dominanciáját volt hivatva ellensúlyozni, társadalompolitikai tényezők bekapcsolásával. A hatalmi ágak megosztására épülő államszervezetben azonban szükséges az állami és érdekképviseleti funkciók pontos elhatárolása, ezért a jogalkotás — mint közhatalmi tevékenység — nem tehető függővé a közhatalmi jogosítványokkal nem rendelkező szakszervezetek állásfoglalásaitól.
A fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 13/1991. (I. 18.) Korm. rendelet nem alkotmányellenes, ezért az indítványokat és a jogszabály megsemmisítésére irányuló kérelmeket elutasította.
Dr. Szabó András s. k.,
előadó alkotmánybíró
előadó alkotmánybíró
Dr. Kilényi Géza s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Herczegh Géza s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: 358/B/1991/2.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás