BK BH 1993/7
BK BH 1993/7
1993.01.01.
Az okozati összefüggést nem szakítja meg és legfeljebb közreható okként értékelhető, ha az ittasan járművet vezető terhelt többszörös közlekedési szabályszegése folytán bekövetkezett balesetnél, a másik járműben utazó sértett halála bekövetkeztében annak is szerepe volt, hogy a sértett biztonsági öve nem volt bekapcsolva [Btk. 188. § (1) bek., (2) bek. c) pont].
A városi bíróság a terheltet ittas járművezetés vétsége miatt 10 hónapi - a végrehajtásában 2 évi próbaidőre felfüggesztett - fogházbüntetésre és 3 évre a "B" kategóriájú járművek vezetésétől eltiltásra ítélte.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A terhelt nagyobb mennyiségű szeszes italt fogyasztott, majd másnap 7 óra 30 perc körüli időben 1 dl barackpálinkát és 1 üveg sört ivott. Délelőtt 11 óráig aludt, majd közepes fokú - vérében 1,59-1,75 ezrelékes - alkoholos befolyásoltság állapotában a gépkocsijába ült, és azzal a városba indult. Az egyik községben mintegy 51 km/óra sebességgel közlekedett, amikor a túlzott sebessége miatt a jobbra ívelő útkanyarban a 8,1 méter széles úttesten a záróvonalon keresztül átsodródott a menetirány szerinti baloldali forgalmi sávba, ahol a személygépkocsijával a vele szemben közlekedő NYSA gépkocsi elejének ütközött. A baleset következtében a NYSA első kereke megszorult; az előre billenő és hátsó részével jobbra forgó mozgásba kezdő gépkocsi jobb oldali első ajtaja kinyílott, és az ott ülő utas a járműből kiesett, a gépkocsi pedig ráborult. Az ekkor elszenvedett sérüléseivel összefüggésben az utas másnap meghalt.
A városi bíróság megállapította, hogy a terhelt a KRESZ 4. §-a (1) bekezdésének c) pontjában, az 5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában és a 25. §-ának (1) bekezdésében írt közlekedési szabályok megszegésével idézte elő a közúti balesetet. Tényként állapította meg továbbá azt is, hogy a baleset bekövetkezésekor az utasként utazó sértett biztonsági öve szabályszerűen nem volt becsatolva, és ezért esett ki a gépkocsiból a kinyíló ajtón keresztül. Ebből a tényből a városi bíróság arra a ténybeli következtetésre jutott, hogy a terheltet gondatlanság szintjén sem terheli felelősség a sértett halála bekövetkezéséért, mert az rajta kívül álló okból, a sértett magatartása következtében jött létre. Az elsőfokú ügydöntő határozatból kitűnően a bíróság bizonyító erejűnek fogadta el a NYSA vezetőjének tanúvallomásából azt a tényállást, hogy az elindulás előtt a sértett utas bekapcsolta a biztonsági övét, bár a tanú nem vitatta, hogy a baleset bekövetkezésekor a biztonsági öv már nem volt bekapcsolt állapotban, és ezt azzal magyarázta, hogy az erős dohányos olyan ténykedést végzett, amellyel összefüggésben a rögzítő csatot kikapcsolta vagy az más módon is kikapcsolódhatott.
A terhelt terhére bejelentett ügyészi fellebbezés alapján a másodfokon eljárt megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a büntetőeljárást büntethetőséget megszüntető okból - közkegyelem folytán - megszüntette.
A megyei bíróság végzése fejtegetéseket tartalmaz az oksági összefüggésről, és ennek keretében a kiváltó ok és közreható okok egyenes kapcsolatát szembe állítja a véletlenszerű eredmény létrejöttével. Álláspontjának lényege szerint a halálos eredmény nem a terhelt jogellenes magatartásának volt a következménye. A megyei bíróság a Btk. 25. §-ára utalva és a tárgyi oldalon feltárt ismérveket szem előtt tartva arra az álláspontra helyezkedett, hogy a halálos eredmény tekintetében a terhelt gondatlansága nem állapítható meg, mert ebben a tekintetben - még az okozati összefüggés megléte esetén is - a terhelt akkor lenne felelőssé tehető, ha előre látta volna a halálos eredményt, de könnyelműen bízott elmaradásában. Ilyen előrelátásról azonban nem lehet megállapítást tenni: a terhelt tudata nem fogta át, hogy a sértett biztonsági öve nincs bekapcsolva. Mivel pedig a terhelt az eredmény előtti okozati lánc valamennyi elemét - közöttük a közreható okokat is - előre nem látta, a tudatos gondatlanság fel sem vethető. A hanyag gondatlansági alakzat vizsgálatával kapcsolatban a megyei bíróság kifejtette, hogy a halálos eredmény előre látása a terhelttől nem volt elvárható, mert ehhez olyan többlépcsős okfolyamat előre látása - közöttük véletlenszerű elemek figyelembevétele - tartozott volna, amely elvárás a járművezetővel szemben nem támasztható.
Az okozati összefüggések ilyen értékelésére figyelemmel a megyei bíróság helyesnek találta az elsőfokú bíróságnak azt az álláspontját, hogy nincs törvényi lehetőség a terhelt bűnösségének halált okozó ittas járművezetés büntettében történő megállapítására; a terhére fennmaradó ittas járművezetés vétsége és a közlekedési baleset okozásával összefüggő szabálysértési felelősség tekintetében az 1990. évi XXXIX. törvény 6. §-a (1) bekezdésének a) pontjára, valamint a 11. §-ának b) pontjára tekintettel - az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése mellett - a büntetőeljárást megszüntette.
Az eljárt bíróságok határozatai ellen, azok megalapozatlansága és törvénysértő volta miatt emelt törvényességi óvás alapos.
Az elsőfokú, de különösen a másodfokú bírósági határozatban kifejtett oksági felfogással ellentétben az ítélkezési gyakorlatban általánosan elfogadott a "conditio sine qua non" - a feltételek egyenértékűségének elve. - Ennek lényege az, hogy a kiváltó ok nélkül a későbbi eredmény nem következett volna be; a későbbi eredményhez vezető minden szükségesnek bizonyult feltétel egyenértékű. Abban az esetben, ha az eredményhez vezető kiváltó okhoz az elkövetőtől független további közreható - ideértve a véletlenszerű - ok társul, az okozati összefüggés nem szakad meg, legfeljebb az okozati kapcsolat lazábbá válik. A közreható okoknak az eredmény bekövetkezésében betöltött jelentőségét a büntetés kiszabása körében kell megfelelő nyomatékkal figyelembe venni.
Az ítéleti tényállásban a helyesen rögzített történeti eseményekre alapozva megállapítható, hogy a halálos eredménnyel járó baleset az ittas terhelt többszörös KRESZ-szabálysértést megvalósító járművezetői magatartásával mint kiváltó okkal okozati összefüggésben - és egyúttal közreható, egyben véletlenszerű okkal ugyan befolyásolva, de az okfolyamatot meg nem szakítva - következett be. A kifejtettekre figyelemmel tévedett a másodfokon eljárt bíróság az oksági folyamat értékelésében, és annak következményeként a terhelt cselekményének a vádtól eltérő minősítésében, következésképpen a büntetőeljárás közkegyelem folytán történő megszüntetése kérdésében.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a megyei bíróság végzése, a büntetőeljárásnak közkegyelem folytán történt megszüntetése törvénysértő, ezért az említett végzést hatályon kívül helyezte és a megyei bíróságot új másodfokú eljárásra utasította. (B. törv. IV. 481/1991. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás