KK BH 1993/706
KK BH 1993/706
1993.11.01.
A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perben a bíróság a kártalanítási igényről nem dönthet [Pp. 339. §; 1991. évi XXXII. tv. 9. § (1)-(2) bek., 14. § (4) bek.].
A v.-i 3251. tulajdoni lapon, 3174 hrsz. alatti 518 négyzetméter területű ingatlan a magyar állam tulajdona és az 1973. évi bejegyzés alapján a kezelője pedig a felperes vállalat. A felépítményes ingatlanra a beavatkozó egyházmegye igénye alapján az alperes határozattal tíz évre szóló elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzését rendelte el.
Az elsőfokú bíróság keresetet elutasító ítélete ellen a felperes nyújtott be fellebbezést. A felperes a bejegyzés jogosságát nem vitatta. Ugyanakkor azonban - a másodfokú tárgyaláson - módosított és pontosított fellebbezésében értékcsökkenés címén kártalanítást kért. Ez utóbbival kapcsolatban előadta, hogy az Állami Vagyonügynökség is egyetértett a vállalat megszüntetésével, e jogi helyzetben azonban rendezni kívánja bevételeit és kiadásait, ennek keretében van szüksége a kártalanításra. Az alperes és a beavatkozó - ellenkérelmükben - az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérték. Egyben előadták, hogy a felperes kártalanítással kapcsolatos igénye idő előtti, mert e kérdésben a szükséges határozat még nem áll rendelkezésre.
A fellebbezés nem alapos.
Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítási adatok okszerű mérlegelésével helyesen állapította meg a tényállást, és helyes az arra alapított jogi döntése is. A Legfelsőbb Bíróság nem ért egyet a fellebbezési érvelésben foglaltakkal. Rámutat arra, hogy az 1991. évi XXVI. törvénnyel módosított Pp. 339. §-a alapján a bíróságnak az a feladata, hogy megvizsgálja: a közigazgatási határozat megfelel-e az anyagi és eljárási szabályoknak, tehát törvényes-e.
A felperes alaptalanul támadja az elsőfokú bíróság ítéletét azon a címen, hogy kártalanítási igényét elutasította. Ezen igény érvényesítésének lehetőségéről és módjáról az 1991. évi XXXII. törvény 9. §-ának (1) és (2) bekezdése, valamint a 14. § (4) bekezdése rendelkezik. Eszerint az erre irányuló kérelmet az alpereshez kell benyújtani, aki ezt követően határozatban intézkedik az ingatlannak az egyház tulajdonába adásáról és az esetleges kárpótlásról. Erre figyelemmel, a kárpótlással kapcsolatos igény nem érinti az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyeztetését elrendelő alperesi határozat törvényességét, ellenben olyan új igényként értékelendő, amelynek érvényesítése a hivatkozott jogszabály alapján oldható meg.
A felperes az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzésére vonatkozó alperesi határozat jogszerűségét lényegében elismerte. Erre is tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a fentiek alapján megállapította, hogy az alperesi közigazgatási határozat megfelel az anyagi és eljárási szabályoknak. A közigazgatási hatóság részéről jogszabálysértés nem történt, ezért helyesen járt el az elsőfokú bíróság, amikor a felperes keresetét elutasította. (Legf. Bír. Kf. II. 25 204/1993. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás