BK BH 1993/721
BK BH 1993/721
1993.12.01.
A katonai őrt az őrszolgálat ideje alatt a fokozott büntetőjogi védelem mindvégig megilleti, tekintet nélkül arra, hogy felállítási helyén tartózkodik-e vagy egyéb — a szabályzatban foglalt — tevékenységet végez [Btk. 348. §, 351. § (1) bek., 355. § (1) bek. b) pont, Magyar Köztársaság Fegyveres Erőinek Szolgálati Szabályzata 220., 402. és 549. pontjai].
A katonai tanács a III. r., a IV. r. és a VIII. r. sorkatona vádlottat, egyebek mellett, a Btk. 351. §-ának (1) bekezdésébe ütköző szolgálati visszaélés vétsége miatt szabadságvesztés büntetésre ítélte. A tényállás szerint a vádlottak őrszolgálatot teljesítettek, és pihenőidejüket töltötték. Az első időszakos öt sorkatona sértett a vádlottakkal együtt, ugyancsak 24 órás őrszolgálatot látott el. A három vádlott - akik ún. "öreg katonák" voltak - arra kényszerítették a pihenőidejüket töltő őrkatona társaikat, hogy "vonatozzanak", így az ágyak alatt kellett kúszniuk, fütyülniük és egyéb megalázó tevékenységet végezni. Amikor az ágysor végére értek a sértettek, a vádlottak őket mellbe és hátba ütötték. A III. r. vádlott később a sértettek egyikét a felállítási helyről történt leváltása után a felvezetési útvonalon egészen az őrszobáig folyamatosan ütlegelte, miközben a sértett egy gödörbe is beleesett.
A Legfelsőbb Bíróság a cselekmény jogi minősítését megváltoztatta, és a következőket állapította meg. Az ítélet vonatkozó tényállása tartalmazza, hogy az abban szereplő sorállományú sértettek az elkövetés időpontjában őrszolgálatban voltak. Az elsőfokú bíróság a vádlottak cselekményét a Btk. 351. §-ának (1) bekezdése szerint szolgálati visszaélés vétségének minősítette.
A Szolgálati Szabályzat 402. pontja szerint az őrszolgálat "kötött formájú harcfeladat", vagyis olyan katonai feladat, amely külön szabályozáson alapul, és az azt ellátó katona a szolgálat teljes 24 órás időtartama alatt külön nevesített kötelezettségekkel van terhelve. Mindez nem hagy kétséget e szolgálat kiemelt fontossága iránt. Az őrség tagja akkor is e kötelezettségek hordozója, ha nem az őrhelyen felállítva látja el szolgálatát, hanem pihenőváltásban van. Amennyiben ez alatt az idő alatt az őr a kötelezettségeit megszegi, büntetőjogilag külön felelősséggel tartozik, nevezetesen a Btk. 348. §-a szerinti bűncselekményt valósíthatja meg.
A szolgálat kiemelt fontossága ugyanakkor másik oldalról azt is jelenti, hogy egyidejűleg az őrség minden tagja megkülönböztetett védelemben részesül, és így szolgálatának teljesítése közben vagy amiatt, a fegyveres erők tagjai által vele szemben alkalmazott erőszakot, fenyegetést vagy tettleges ellenállást a Btk. 355. §-a az elöljáró elleni erőszakkal azonosan rendeli büntetni. Ez a fokozott büntetőjogi védelem a szolgálatot ellátó személyen keresztül a szolgálati rendet és fegyelmet részesíti védelemben (KBH 1980. sz.).
Az őr személyét érő fenyegetés vagy bántalmazás tehát akkor is az őr elleni erőszak bűntettének megállapítására alkalmas, ha az őr a 24 órás szolgálat időtartamán belül nem a felállítási helyén, hanem pihenőidőben van. Az őrszolgálat 24 órán át teljesítendő, több mozzanatból álló egységes feladatkör, melynek ideje alatt az őrt a fokozott büntetőjogi védelem mindvégig arra való tekintet és különbségtétel nélkül megilleti, hogy a felállítási helyén, avagy pihenőben tartózkodik.
Ennek megfelelően az ítélet tényállásában foglalt azok a magatartások, amelyek során az egyes vádlottak az idősebb katonák tekintélyével visszaélve, az őrszolgálatban levő és őrszobában tartózkodó katonákat fenyegették, bántalmazták, vagy velük egyéb, visszaélés jellegű cselekményt folytattak, nem a Btk. 351. §-ának (1) bekezdése szerinti szolgálati visszaélés vétségét, hanem a Btk. 355. §-a (1) bekezdésének b) pontjába ütköző és aszerint minősülő őr elleni erőszak bűntettét valósították meg. A Legfelsőbb Bíróság ezzel kapcsolatban utal még arra is, hogy a szolgálati visszaélés vétségének törvényi tényállása szubszidiárius jellegű, amely csak akkor állapítható meg, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósult meg. Mivel a hivatkozott ítéleti tényállásokon súlyosabb büntetési tétellel fenyegetett, őr elleni erőszak bűntette valósult meg, a Legfelsőbb Bíróság e cselekmény jogi minősítését a törvénynek megfelelően megváltoztatta, és a cselekményeket a sértettek számának megfelelően 5 rb. őr elleni erőszak bűntettének minősítette. (Legf. Bír. Bf. V. 1487/1992. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás