GK BH 1993/755
GK BH 1993/755
1993.12.01.
A mezőgazdasági termékértékesítési szerződés megszegése folytán keletkezett kár megosztása annak következtében, hogy a felek egyike sem tett eleget együttműködési kötelezettségének [Ptk. 277. §, 318. §, 339. § (1) bek., 340 § (1) bek.].
Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 234 292 Ft-ot és annak évi 20%-os kamatát. Az ítéletet azzal indokolta, hogy a felek között létrejött mezőgazdasági termékértékesítési szerződést az alperes megszegte, ezért az abból keletkezett kárt meg kell fizetnie.
Az ítélet ellen az alperes nyújtott be fellebbezést, abban annak a megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. Állította, hogy a szerződésben meghatározott teljesítési határidőre átadni vállalt szőlőoltványok nem voltak a felperes birtokában, minthogy azok elszállítására az alperest nem hívta fel.
A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte.
A fellebbezés részben alapos.
A Legfelsőbb Bíróság elfogadta ítélkezése alapjául az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást, az abból levont jogi következtetéssel azonban nem értett egyet teljes egészében.
A per adataiból megállapíthatóan a felek közötti szerződés szerint a felperesnek 1988. november hó 10. napjáig 20 000 db cserszegi fűszeres szőlőszaporító anyagot kellett az alperes részére szállítania, és a termék átadása előtt legalább 3 nappal telefonon, telexen vagy távirati úton közölnie kellett a szállítási időpontot az alperessel. Az értesítés elmaradt, azt azonban az alperes nem kifogásolta. A felperes 1988. december 15-én kelt levelében közölte az alperessel azt, hogy az oltványokat 1989. április 1-jétől 10-ig veheti át a felperes telepén. Egyben kérte, hogy 1988. december 30-ig válaszoljon az elszállítást illetően. Az átvételre a felperes 1989. október 3-án kelt levelében ismételten felszólította az alperest, aki semmilyen intézkedést nem tett. Az említettekből az állapítható meg, hogy a felperes a szerződésben meghatározott határidőben az oltványokat nem szolgáltatta, tehát a teljesítéssel késedelembe esett. Az alperes sem hívta azonban fel teljesítésre a felperest, a felperes 1988. december 15-én kelt levelére nem válaszolt, a felperes által vállalt póthatáridőre nem nyilatkozott, elállást sem közölt.
Mindezekből megállapítható, hogy a felek egyike sem tett eleget a Ptk. 277. §-a (1)-(3) bekezdésében írt együttműködési kötelezettségének. Emiatt a Legfelsőbb Bíróság a Ptk. 318. §-a és a 339. §-ának (1) bekezdése alapján az alperes kártérítési felelősségét állapította meg, de a Ptk. 340. §-ának (1) bekezdésében írtak figyelembevételével 50-50%-os kármegosztást alkalmazott és az alperest a felperes igazolt kára 50%-ának megfizetésére kötelezte.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján részben megváltoztatta, és az alperes által fizetendő marasztalás összegét 117 146 Ft-ra és annak kamatára szállította le. Az ezt meghaladó keresetet, mint alaptalant elutasította. (Legf. Bír. Gf. VI. 32 225/1992. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás