GK BH 1993/757
GK BH 1993/757
1993.12.01.
Lényeges eljárási szabályt sért a bíróság, ha a pert - az érdemi tárgyalás megkezdése után a felperes kérelme alapján - anélkül szünteti meg, hogy a perben álló mindegyik alperest megnyilatkoztatta volna arról, hogy a megszüntetéshez hozzájárulnak-e és igényelnek-e perköltséget [Pp. 157. § e) pont, 160. §].
A felperes a keresetében 5 516 845 Ft ellenérték megfizetésére egyetemlegesen kérte kötelezni az alpereseket. Előadta, hogy az I. r. alperessel kötött bizományi szerződés alapján 50 000 m2 szőnyeget importált és azt az I. r. alperes diszpozíciója alapján a II. r. alperesnek szállította. Az ellenértékből 5 516 845 Ft nem került kiegyenlítésre. Az alperesek a kereset elutasítását kérték, majd a felperes és a II. r. alperes a per során, peren kívül egyezséget kötöttek. Az egyezségben a felperes vállalta, hogy kéri a per megszüntetését. Ezután a felperes - az egyezség becsatolásával egyidejűleg - bejelentette, hogy a keresetétől mindkét alperessel szemben eláll, és kérte a per megszüntetését.
Az elsőfokú bíróság a pert a Pp. 157. §-ának e) pontja és a 160. §-ának (2) bekezdése alapján megszüntette.
E végzés ellen az I. r. alperes fellebbezett, és a végzés hatályon kívül helyezését kérte. Azt adta elő, hogy az egyezségi tárgyalásokon nem vett részt, és nem járult hozzá a per megszüntetéséhez sem. A per érdemi befejezéséhez fűződik érdeke, de egyezkedni is hajlandó a felekkel.
A fellebbezés alapos.
A felperes a fellebbezésre tett észrevételében arra hivatkozott, hogy az alperesek közötti elszámolási vita a jelen pernek nem tárgya. Az I. r. alperesnek a perrel kapcsolatban felmerült költségeit a II. r. alperesnek kell viselnie. A pernek a Pp. 157. §-ának e) pontja alapján történő megszüntetése előtt a bíróságnak vizsgálni kell, hogy a felperes a keresetétől a per érdemi tárgyalása előtt vagy annak megkezdése után állt-e el. A Pp. 160. §-ának (1) bekezdése szerint ugyanis a felperes a per érdemi tárgyalása előtt a keresetétől az alperes hozzájárulása nélkül elállhat és a per megszüntethető, míg az érdemi tárgyalás megkezdése után a felperesnek a keresetétől való elállásához az alperesnek (alpereseknek) hozzá kell járulnia. A felperes mindkét esetben köteles az alperesnek a keresetindítás folytán felmerült költségeit megtéríteni.
A perbeli esetben az elsőfokú bíróság a felperes keresettől történő elállása előtt a per érdemi tárgyalását megkezdte, mert az alperesek a keresetlevélre érdemi védekezésüket előterjesztették, és a bíróság tárgyaláson vizsgálta a felperes által a keresetben érvényesített jog és követelés fennállását. Ezért a Pp. 160. §-ának (1) bekezdése alapján a felperes a keresetétől csak az alperesek hozzájárulásával állhatott el. A keresettől való elállását tartalmazó beadványt azonban csak a felperes írta alá, az annak mellékletét képező egyezséget pedig - amely szintén tartalmaz utalást a keresettől történő elállásra - a felperes és a II. r. alperes. Az egyezségben a felperes és a II. r. alperes megállapodtak abban is, hogy a felperes kérni fogja a per megszüntetését, de az egyezségi tárgyaláson az I. r. alperes nem vett részt, a megállapodást nem írta alá. Az elsőfokú bíróságnak - a Pp. 160. §-ának (2) bekezdésére figyelemmel - a felperes beadványát és az egyezségi okiratot ki kellett volna adnia az I. r. alperesnek és fel kellett volna hívnia nyilatkozattételre, arra vonatkozóan, hogy a keresettől való elálláshoz hozzájárul-e, igényel-e perköltséget, és figyelmeztetnie kellett volna, hogy amennyiben a megadott határidő alatt nem nyilatkozik, a bíróság a felperes kérelmének megfelelően fog dönteni.
Az elsőfokú bíróság annak ellenére, hogy a felperes csak a II. r. alperes nyilatkozatát csatolta a beadványhoz, nem hívta fel a fentiek szerint az I. r. alperest nyilatkozattételre, s a pert az I. r. alperes hozzájárulása nélkül szüntette meg. Ez olyan lényeges eljárási szabálysértés, amely miatt a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 252. §-ának (2) bekezdése alapján - figyelemmel a Pp. 259. §-ában foglaltakra - hatályon kívül helyezte, és az 1992. évi LXVIII. tv. 29. §-ának (3) bekezdése szerint a módosított 1952. évi III. tv. 22. §-ának (1) és 36. §-ának (1) bekezdésében írtaknak megfelelően a per további tárgyalására és újabb határozat hozatalára a Pesti Központi Kerületi Bíróságot utasította. (Legf. Bír. Gf. I. 32 564/1992. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás