• Tartalom

1993. évi LXXIX. törvény

1993. évi LXXIX. törvény

a közoktatásról1

2010.01.01.

A Magyar Köztársaság Alkotmányában meghatározott művelődéshez való jog esélyegyenlőség alapján való gyakorlásának biztosítása, a lelkiismereti meggyőződés szabadságának és a vallásszabadságnak, a hazaszeretetre nevelésnek a közoktatásban való érvényesülése, a nemzeti és etnikai kisebbségek anyanyelvi oktatáshoz való jogának megvalósítása, a tanszabadság és a tanítás szabadságának érvényesítése, a gyermekek, tanulók, szülők és a közoktatásban foglalkoztatottak jogainak és kötelességeinek meghatározása, továbbá korszerű tudást biztosító közoktatási rendszer irányítása és működtetése céljából az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény szabályozási köre

1. §2 E törvény szabályozása kiterjed az óvodai nevelésre, az iskolai nevelésre-oktatásra, a kollégiumi nevelésre-oktatásra, továbbá az ezekkel összefüggő szolgáltató és igazgatási tevékenységre, függetlenül attól, hogy azt milyen intézményben, szervezetben látják el, illetve ki az intézmény fenntartója.

Alapelvek

2. § (1) A közoktatás magában foglalja az óvodai nevelést, az iskolai nevelést és oktatást, valamint a kollégiumi nevelést. Az iskola a szakképzésről szóló törvényben foglalt feltételekkel vehet részt a szakképzés feladatainak megvalósításában. Az óvoda, az iskola és a kollégium az e törvényben meghatározottak szerint vehet részt a pedagógusképzésben és a pedagógus-továbbképzésben.3

(2) A közoktatás intézményeiben — e törvény rendelkezéseinek megfelelően — mindenki nevelésben és oktatásban részesülhet.

(3) A közoktatás rendszerének működtetése az állam feladata.

(4)4 Az óvoda, az iskola, a kollégium – az e törvényben meghatározott feladatai ellátásának keretei között – felelős a gyermekek, tanulók testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődéséért, a gyermek- és tanulói közösség kialakulásáért és fejlődéséért. Ennek érdekében

a) a gyermek, a tanuló személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában együttműködik a szülővel,

b) a gyermekközösség, a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése során a szülők közösségével együttműködve végzi nevelő-oktató munkáját,

c) felkészíti a tanulót a családi életre, családtervezésre.

3. § (1) E törvény rendelkezéseinek megfelelően a közoktatás szakmailag önálló nevelési intézményei az óvodák, nevelési-oktatási intézményei az iskolai végzettséget, szakképesítést igazoló bizonyítvány kiadására jogosult iskolák, továbbá az alapfokú művészetoktatási intézmények és a kollégiumok.

(2)5 Közoktatási intézményt az állam, a helyi önkormányzat, a települési, területi kisebbségi önkormányzat, az országos kisebbségi önkormányzat, a Magyar Köztársaságban nyilvántartásba vett egyházi jogi személy, továbbá a Magyar Köztársaság területén alapított és itt székhellyel rendelkező jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet, alapítvány, egyesület és más jogi személy, továbbá természetes személy alapíthat és tarthat fenn, ha a tevékenység folytatásának jogát – jogszabályban foglaltak szerint – megszerezte. A természetes személy egyéni vállalkozóként alapíthat és tarthat fenn közoktatási intézményt.

(3)6 Az állam az ingyenes és kötelező általános iskoláról az állami szervek és a helyi önkormányzatok intézményfenntartói tevékenysége, illetve az állami, a helyi önkormányzati feladatellátás keretében gondoskodik. E törvény szerint ingyenes továbbá az óvodai nevelés, az óvodai nevelést és az iskolai nevelést és oktatást kiegészítő pedagógiai szakszolgálatok igénybevétele, továbbá a gimnáziumi, a szakközépiskolai, a szakmunkásképző iskolai, a szakiskolai nevelés és oktatás, valamint a kollégiumi ellátás.

4. § (1)7 Az állam és a helyi önkormányzat a nevelés és az oktatás terén vállalt feladatainak gyakorlása során köteles tiszteletben tartani a szülőknek, illetve a gyámnak (a továbbiakban együtt: szülő) azt a jogát, hogy vallási és világnézeti meggyőződésüknek megfelelő oktatásban és nevelésben részesülhessenek gyermekeik. A szülő ezt a jogát gyermeke érdekeinek megfelelően gyakorolja, oly módon, hogy tiszteletben tartja annak gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadsághoz való jogát, továbbá véleményét – korától és érettségétől függően – figyelembe veszi.

(2)8 Az állami és a helyi önkormányzati nevelési-oktatási intézmény nem lehet elkötelezett egyetlen vallás vagy világnézet mellett sem. Az állami és a helyi önkormányzati iskola pedagógiai programjában biztosítani kell az ismeretek, a vallási, illetve világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú közvetítését. Az állami és a helyi önkormányzati nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programja, működése, tevékenysége és irányítása vallási és világnézeti tanítások igazságáról nem foglalhat állást, vallási és világnézeti kérdésekben semlegesnek kell maradnia.

(3) Az iskolában gondoskodni kell az alapvető erkölcsi ismeretek elsajátíttatásáról. Az állami és a helyi önkormányzati iskolák tananyagában biztosítani kell a vallások erkölcsi és művelődéstörténeti tartalmának tárgyszerű és elfogulatlan ismertetését.

(4)9 Az állami és a helyi önkormányzati nevelési-oktatási intézményben lehetővé kell tenni, hogy a gyermek, illetőleg a tanuló az egyházi jogi személy által szervezett fakultatív hit- és vallásoktatásban vegyen részt. Az egyházi jogi személy a hit- és vallásoktatást óvodában a szülők, iskolákban és kollégiumban a tanulók és a szülők igénye szerint szervezheti. A hit- és vallásoktatás az óvodában az óvodai foglalkozásoktól elkülönítve, az óvodai életrendet figyelembe véve, az iskolában pedig oly módon szervezhető, hogy alkalmazkodjon a kötelező tanórai foglalkozások rendjéhez. A hit- és vallásoktatás tartalmának meghatározása, a hitoktató alkalmazása és ellenőrzése, a hit- és vallásoktatással összefüggő igazgatási cselekmények végzése, így különösen a hit- és vallásoktatásra való jelentkezés megszervezése, előmeneteli értesítések, bizonyítványok kiadása, a foglalkozások ellenőrzése az egyházi jogi személy feladata. Az iskola, a kollégium, illetve az óvoda – a nevelési-oktatási intézményben rendelkezésre álló eszközökből – köteles biztosítani a hit- és vallásoktatáshoz szükséges tárgyi feltételeket, így különösen a helyiségek rendeltetésszerű használatát, valamint a jelentkezéshez és működéshez szükséges feltételeket. Az egyházi jogi személy által foglalkoztatott hitoktató alkalmazásakor az e törvény 17. §-ában foglaltakat nem kell alkalmazni. Az óvoda, az iskola és a kollégium az egyházi jogi személy által szervezett fakultatív hit- és vallásoktatással kapcsolatos feladatok ellátása során együttműködik az érdekelt egyházi jogi személlyel.

(5) Az államnak jogi lehetőséget kell teremtenie ahhoz, hogy nem állami, illetve nem önkormányzati óvodák, iskolák és kollégiumok jöhessenek létre. Az állam és a helyi önkormányzat azonban ilyen óvodák, iskolák és kollégiumok alapítására és fenntartására nem köteles.

(6)10 Az állam a nem állami, nem helyi önkormányzati közoktatási intézmény fenntartója részére a feladatellátáshoz az éves költségvetési törvényben megállapított mértékű költségvetési támogatást nyújt. A helyi önkormányzat vagy az állam a költségvetési támogatáshoz kiegészítő anyagi támogatást adhat, ha a nem állami, illetve nem önkormányzati közoktatási intézmény – az e törvényben szabályozott megállapodás alapján – állami, illetve helyi önkormányzati feladatot lát el. Nem jár költségvetési hozzájárulás a fenntartónak – kivéve, ha a fenntartó egyéni vállalkozóként kizárólag iskolát tart fenn – az iskolai rendszerű szakképzés gyakorlati képzésének ellátásához abban az esetben, ha a fenntartó szakképzési hozzájárulásra kötelezett.11

(7)12 A közoktatás szervezésében, irányításában, működtetésében, feladatainak végrehajtásában közreműködők döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor a gyermek mindenek felett álló érdekét veszik figyelembe. A közoktatásban a gyermek mindenek felett álló érdeke különösen, hogy

a) az e törvényben meghatározott szolgáltatásokat megfelelő színvonalon biztosítsák részére oly módon, hogy annak igénybevétele ne jelentsen számára aránytalan terhet,

b) az e törvényben meghatározottak szerint minden segítséget megkapjon képessége, tehetsége kibontakoztatásához, személyisége fejlesztéséhez, ismeretei folyamatos korszerűsítéséhez,

c) ügyeiben méltányosan, humánusan, valamennyi tényező figyelembevételével, a többi gyermek, tanuló érdekeinek mérlegelésével, a rendelkezésre álló lehetőségek közül számára legkedvezőbbet választva döntsenek.

4/A. §13 (1) A közoktatás szervezésében, irányításában, működtetésében, feladatainak végrehajtásában közreműködők a gyermekkel, tanulóval kapcsolatos döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor az egyenlő bánásmód követelményét kötelesek megtartani.

(2) Az egyenlő bánásmód követelménye alapján a közoktatásban minden gyermeknek, tanulónak joga, hogy vele összehasonlítható helyzetben levő más személyekkel azonos feltételek szerint részesüljön velük azonos színvonalú ellátásban.

(3) Az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének következményeit orvosolni kell, amely azonban nem járhat más gyermek, tanuló jogainak megsértésével, csorbításával.

(4) Az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének orvoslására az e törvényben szabályozott eljárás keretében kerülhet sor. Az e törvényben szabályozott eljárás lefolytatása – függetlenül annak eredményétől – nem zárja ki a személyhez fűződő jogok bíróság előtt történő érvényesítésének lehetőségét, illetőleg más, a felelősség és jogkövetkezményeinek megállapítására alkalmas eljárás megindítását.

(5) E § alkalmazása során az egyenlő bánásmódról szóló törvény rendelkezéseit is alkalmazni kell.

5. §14 Az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a kollégiumi nevelés nyelve a magyar, illetve a nemzeti és etnikai kisebbségek nyelve. A nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek, tanulók — a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényben meghatározott választás alapján — anyanyelvükön, illetőleg anyanyelvükön és magyarul vagy magyar nyelven részesülhetnek óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban, illetve kollégiumi nevelésben. A nevelés, oktatás — részben vagy egészben — más nyelven is folyhat.

A tankötelezettség

6. § (1)15 A Magyar Köztársaságban – az e törvényben meghatározottak szerint – minden gyermek tanköteles.

(2)16 A gyermek, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, legkorábban abban a naptári évben, amelyben a hatodik, legkésőbb amelyben a nyolcadik életévét betölti, tankötelessé válik. A gyermek, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget elérte, abban a naptári évben, amelyben a hatodik életévét május 31. napjáig betölti, megkezdi a tankötelezettség teljesítését. A szülő kérelmére a gyermek megkezdheti a tankötelezettség teljesítését akkor is, ha a hatodik életévét december 31. napjáig tölti be. A tankötelezettség kezdete annál a gyermeknél eshet a nyolcadik életévre, aki augusztus 31. utáni időpontban született. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik.

(3)17 A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló tizennyolcadik életévét betölti. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben a huszadik életévét betölti.

(4)18 Az iskola igazgatója dönt

a) a tankötelezettség kezdetéről az óvoda véleménye alapján, illetőleg ha a gyermek nem járt óvodába, vagy az óvoda kezdeményezi a nevelési tanácsadó véleménye alapján; a sajátos nevelési igényű gyermek esetén a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság vagy az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján;

b) a tankötelezettség meghosszabbításáról a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság vagy az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján.

(5)19

(6)20 Tizenhatodik életévének betöltése után kérelmére megszűnik annak a tankötelezettsége, aki érettségi vizsgát tett, vagy államilag elismert szakképesítést szerzett, illetve házasságkötés révén nagykorúvá vált, vagy gyermekének eltartásáról gondoskodik. A kérelmet a tanuló és – a nagykorúvá vált tanuló kivételével – a szülő közösen nyújthatja be. A kérelmet az iskola igazgatója írásban tudomásul veszi.

7. § (1) A tankötelezettség — a szülő választása alapján — iskolába járással vagy magántanulóként teljesíthető.

(2)21 Ha az iskola igazgatója vagy a gyámhatóság, illetve a gyermekjóléti szolgálat megítélése szerint a tanulónak hátrányos, hogy tankötelezettségének magántanulóként tegyen eleget, vagy az így elkezdett tanulmányok befejezésére nem lehet számítani, köteles erről értesíteni a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes önkormányzat jegyzőjét. A jegyző dönt arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse tankötelezettségét. Hátrányos helyzetű tanuló esetén az iskola igazgatójának a döntéséhez be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét.

(3)22 A tankötelezettség az általános iskolában és az ötödik évfolyamtól kezdődően a gimnáziumban teljesíthető. A tankötelezettség – ha e törvény másként nem rendelkezik – a kilencedik évfolyamtól kezdődően a szakközépiskolában és szakiskolában is teljesíthető.

A nevelő és oktató munka pedagógiai szakaszai, követelményrendszere és az állami vizsgák rendszere23

8. §24 (1) A nevelési-oktatási intézményekben folyó nevelő-oktató munka szakaszai a következők:

a) az óvodai nevelés szakasza,

b) az alapfokú nevelés-oktatás szakasza,

c) a középfokú nevelés-oktatás szakasza [a továbbiakban a b)–c) pont alattiak együtt: az iskolai nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó szakasza],

d) az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasza.

(2)25 Az óvodai nevelés szakasza a gyermek hároméves korában kezdődik, és addig az időpontig tart, ameddig a gyermek a tankötelezettség teljesítését az e törvény 6. §-ának (2) bekezdése szerint meg nem kezdi.

(3)26 Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik, és a nyolcadik évfolyam végéig tart. Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza négy részre tagolódik, melyek a következők:

a) az első évfolyamon kezdődő és a második évfolyam végéig tartó bevezető,

b) a harmadik évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó kezdő,

c) az ötödik évfolyamon kezdődő és a hatodik évfolyam végéig tartó alapozó,

d) a hetedik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó fejlesztő

szakasz. A bevezető és a kezdő szakaszban, továbbá a helyi tantervben meghatározottak szerint az alapozó szakasz kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozása időkeretének huszonöt-ötven százalékában nem szakrendszerű oktatás, az alapozó szakasz fennmaradó időkeretében és a fejlesztő szakaszban szakrendszerű oktatás folyik.

(4)27 A középfokú nevelés-oktatás szakasza a kilencedik évfolyamon kezdődik, és szakiskolában a tizedik, középiskolában a tizenkettedik vagy a tizenharmadik évfolyam végén fejeződik be. A középfokú nevelés-oktatás szakasza két részre tagolódik, melyek a következők:

a) a kilencedik évfolyamon kezdődő és a tizedik vagy a tizenegyedik évfolyam végéig tartó, általános műveltséget megszilárdító,

b) a tizenegyedik vagy a tizenkettedik évfolyamon kezdődő és a tizenkettedik, illetve a tizenharmadik évfolyam végéig tartó, általános műveltséget – a tanuló érdeklődésének, adottságának megfelelően – elmélyítő, pályaválasztást segítő

szakasz.

(5)28 Ha a többcélú intézményben az általános iskolai feladatok mellett a gimnáziumi, a szakközépiskolai, a szakiskolai feladatok közül bármelyiket ellátják, a bevezető, a kezdő és az alapozó szakaszban nem szakrendszerű oktatás folyhat. A nem szakrendszerű oktatás a bevezető, a kezdő és az alapozó szakaszban megszervezhető az általános iskolában is, amennyiben az iskolák által kötött megállapodás és az érintett iskolák helyi tanterveinek összehangolása biztosítja az általános iskolai tanulmányok folytatását. A helyi önkormányzat által fenntartott iskolában e bekezdés szerint akkor szervezhető meg a nevelő és oktató munka, ha azoknak a tanulóknak, akiknek a szülei nem akarják, hogy gyermekük az ily módon megszervezett nevelésben és oktatásban vegyen részt, biztosítható a (4) bekezdésben meghatározottak szerinti oktatásban való részvétel, oly módon, hogy annak igénybevétele a tanulónak, szülőnek nem jelent aránytalan terhet.

(6)29 Az iskolai nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó szakaszán belül az egyes iskolai évfolyamok tananyaga és követelményei egymásra épülnek.

(7)30 Az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasza – ha e törvény másképp nem rendelkezik – a középfokú nevelés-oktatás szakasza után kezdődik, és az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképzési évfolyamon fejeződik be.

(8)31 Az óvodai nevelés szakaszának alapelveit az Óvodai nevelés országos alapprogramja határozza meg e törvény preambulumában, 4. §-ának (1) bekezdésében, 10. §-ának (1)–(2) bekezdésében és 13. §-ában foglalt elvekkel és jogokkal összhangban.

(9)32 Az óvodai nevelő munka az Óvodai nevelés országos alapprogramjára épülő óvodai nevelési program alapján folyik. Az Óvodai nevelés országos alapprogramját a Kormány adja ki. Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának a Kormány részére történő benyújtása előtt be kell szerezni az Országos Köznevelési Tanács, a Közoktatás-politikai Tanács, valamint a nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelést érintő kérdésekben az Országos Kisebbségi Bizottság véleményét.

(10)33 Az általános műveltséget megalapozó szakaszban az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot a Nemzeti alaptanterv biztosítja. A Nemzeti alaptanterv kötelező rendelkezéseket állapíthat meg az oktatásszervezés körében, így különösen a tanulók heti és napi terhelésének korlátozására. A Nemzeti alaptantervben kell meghatározni az iskolának az egészségfejlesztéssel, a fogyasztóvédelemmel és a környezetvédelemmel összefüggő feladatait. A Nemzeti alaptantervben foglaltak teljesítését az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervek segítik.

(11)34 A Nemzeti alaptanterv műveltségi területenként határozza meg az általános műveltséget megalapozó szakaszon folyó nevelő-oktató munka kötelező és közös céljait, a nevelő-oktató munka alapjául szolgáló ismeret-, készség- és képességjellegű követelményeit e törvény preambulumával, 4. §-ának (1)–(3) bekezdésében, 10. §-ának (1)–(3) bekezdésében és 13. §-ában foglalt elvekkel és jogokkal összhangban.

(12)35 A Nemzeti alaptanterv tartalmazza

a) a nemzeti és etnikai kisebbségi iskolai nevelés-oktatás,

b) sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása

sajátos tantervi követelményeinek alapelveit.

(13)36 A Nemzeti alaptanterv kötelező rendelkezéseket állapíthat meg a helyi tanterv elkészítéséhez.

8/A. §37 (1) A kerettanterv ajánlást tartalmaz:

a) a nevelés és oktatás céljára, a tantárgyak rendszerére, az egyes tantárgyak témaköreire, a témakörök tartalmára, a tantárgyak évfolyamonkénti követelményeire, a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló időkeretre, az iskolai egészségfejlesztéssel, fogyasztóvédelemmel, környezetvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtására,

b) szakiskolában a pályaorientációra, a szakmai előkészítő, szakmai alapozó oktatásra, továbbá az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás és a pályaorientáció, a szakmai előkészítő, szakmai alapozó oktatás, illetve a szakmai elméleti és gyakorlati képzés időbeli tagolására, időkereteire, arányaira,

c) szakközépiskolában a szakmai orientációra, az elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatásra, továbbá az általános műveltséget megalapozó nevelésoktatás és a szakmai orientáció, az elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás, illetve a szakmai elméleti és gyakorlati képzés időbeli tagolására, időkereteire, arányaira.

(2) Az iskolában a nevelő-oktató munka a pedagógiai program alapján folyik. A pedagógiai program magában foglalja a nevelési programot és a helyi tantervet, továbbá a szakképzésben részt vevő iskolákban a szakmai programot.

8/B. §38 (1)39 A nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelést biztosító óvoda, iskolai nevelést és oktatást végző iskola a 8. § (2)–(9) bekezdésében és a 8/A. § (1)–(4) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy az óvodai nevelési program, illetve az iskolai helyi tanterv elkészítésénél figyelembe veszi a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelvét, illetve a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelvét is. Az irányelveket az oktatásért felelős miniszter adja ki az Országos Kisebbségi Bizottság, az Országos Köznevelési Tanács és a Közoktatás-politikai Tanács véleményének kikérése után.

(2) A két tanítási nyelvű iskolákban a 8. § (2)–(9) bekezdésében és a 8/A. § (1)–(4) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a helyi tanterv elkészítésénél az iskola figyelembe veszi a Két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvében foglaltakat is.

(3)40 A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelését biztosító óvoda, valamint nevelését és oktatását végző iskola a 8. § (2)–(9) bekezdésében és a 8/A. § (1)–(4) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy az óvodai nevelési program, illetve az iskolai helyi tanterv elkészítésénél figyelembe veszi a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét, illetve a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvét is. A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvében, illetve a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvében meghatározottak szerint a siket gyermek óvodai nevelése, iskolai nevelése és oktatása jelnyelven is folyhat.

(4) A kollégiumok a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjában foglaltaknak megfelelően készítik el a pedagógiai programjukat. A Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának tartalmaznia kell a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók kulturális, anyanyelvi nevelésének feladatait is.

(5)41 Az alapfokú művészetoktatási intézményekben folyó nevelő és oktató munka tekintetében a 8. §-ban, a 8/A. §-ban, valamint a 8/B. § (1)–(4) bekezdésében foglaltak nem alkalmazhatók. Az alapfokú művészetoktatási intézményben a 8/A. § (5) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a helyi tanterv az oktatásért felelős miniszter által – művészeti áganként – kiadott Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjára épül. A művészeti ágak a következők: zeneművészet, táncművészet, képző-, iparművészet, színművészet-bábművészet művészeti ágak.

(6)42 Az oktatásért felelős miniszter az (1)–(5) bekezdésben szabályozott irányelveket, tantervi programot az Országos Köznevelési Tanács és a Közoktatás-politikai Tanács véleményének kikérése után adja ki.

(7)43 A kerettanterveket az Országos Köznevelési Tanács és a Közoktatáspolitikai Tanács véleményének, továbbá nemzeti, etnikai kisebbségi oktatást érintő kérdésekben az Országos Kisebbségi Bizottság véleményének kikérése után az oktatásért felelős miniszter adja ki. A kerettantervnek és az érettségi vizsga vizsgakövetelményeinek összhangban kell állniuk egymással.

(8)44 A szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszban a nevelő-oktató munka az iskola pedagógiai programjának részét alkotó szakmai program alapján folyik. A szakmai tantárgyak központi programjának (tantervének) [a továbbiakban: központi program (tanterv)] kiadásáról a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény rendelkezik. A központi programban (tantervben) meghatározhatók – az oktatásért felelős miniszter egyetértésével – szakmai előkészítő ismeretek is.

(9)45

9. §46 (1)47 Az érettségi vizsga állami vizsga. Az érettségi vizsgát országosan egységes vizsgakövetelmények (a továbbiakban: központi vizsgakövetelmények) szerint kell megtartani. Az érettségi vizsga központi vizsgakövetelményeit a vizsgaszabályzat és az érettségi vizsga vizsgakövetelményei alapján kell meghatározni. Az érettségi vizsga központi vizsgakövetelményeit az iskola – a vizsgaszabályzatban foglaltak szerint – a helyi tantervében meghatározottak alapján helyi vizsgakövetelményekkel egészítheti ki. A központi vizsgakövetelmények megállapítása és kihirdetése, az értékelés szabályozása az állam feladata. Ha az érettségi vizsga vizsgaszabályzata másképp nem rendelkezik, a vizsgát az iskola szervezi meg. A szóbeli vizsgák nyilvánosak. A nyilvánosságot a vizsgabizottság elnöke korlátozhatja, illetve kizárhatja, ha azt a vizsga rendjének fenntartása indokolja. A vizsga az oktatás nyelvén – magyarul, a nemzeti, etnikai kisebbség nyelvén, illetve más idegen nyelven – folyik. A vizsgázó az írásbeli dolgozatát – a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint – megtekintheti, és csatolhatja az értékeléssel kapcsolatos véleményét.

(2)48 Az érettségi vizsga vizsgaszabályzata határozza meg az érettségi vizsga megszervezésére, lebonyolítására, az érettségi vizsga vizsgatantárgyaira, az érettségi vizsga vizsgatantárgyainak követelményeire, a vizsgázók teljesítményének értékelésére, a jelentkezésre és az ügyvitelre vonatkozó rendelkezéseket. Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatát a Kormány rendeletben adja ki. Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának a Kormány részére történő benyújtása előtt be kell szerezni az Országos Köznevelési Tanács és a Közoktatáspolitikai Tanács véleményét, a nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelést és oktatást érintő kérdésekben az Országos Kisebbségi Bizottság véleményét.

(3)49 A tanuló – tanulói jogviszonyának fennállása alatt abban az iskolában, amelyben a vizsgára történő jelentkezéshez szükséges tanulmányait befejezte, ha az érettségi vizsga vizsgaszabályzata másképp nem rendelkezik – a tizenkettedik, e törvényben meghatározott esetben a tizenharmadik évfolyam követelményeinek teljesítése után érettségi vizsgát tehet.

(4)50 A tanulói jogviszony megszűnése után bármelyik, a bizonyítvány kiállítására jogosult iskolában tehető – az érettségi vizsga vizsgaszabályzata szerint – érettségi vizsga. Érettségi vizsga tehető a tanulói jogviszony fennállása alatt és a tanulói jogviszony megszűnését követően az érettségi vizsga vizsgaszabályzatában meghatározott vizsgaközpontban is. Az érettségi vizsgát minden esetben a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmények szerint kell letenni.

(5)51 Az érettségi vizsgán a tanuló kötelező és választható tantárgyakból ad számot tudásáról. Kötelező tantárgyak a következők: magyar nyelv és irodalom, történelem, emellett a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban résztvevők számára anyanyelv és irodalom, továbbá – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – matematika, valamint – a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban résztvevők kivételével – idegen nyelv. Az érettségi vizsga egyes tantárgyaiból eltérő szintű követelmények alapján tehető vizsga.

(6) Ha a tanuló a vizsgát megkezdte, de nem fejezte be, és a vizsgakövetelmények nem változtak – ha jogszabály másképp nem rendelkezik –, azokból az ismeretekből, amelyekből már számot adott a tudásáról, nem kell újból vizsgáznia.

(7)52 Az alapfokú művészetoktatási intézményben művészeti alapvizsgát kell szervezni, illetve művészeti záróvizsga szervezhető. Az e bekezdésben szabályozott vizsgákon központilag meghatározott vizsgatantárgyakból, az iskola helyi tantervében meghatározottak szerint, az iskola által kidolgozott követelmények alapján kell vizsgát tenni.

(8)53 Az érettségi bizonyítvány középiskolai végzettséget tanúsít, és felsőoktatási intézménybe való felvételre, továbbá jogszabályban meghatározottak szerint szakképzésbe való bekapcsolódásra, valamint munkakör betöltésére, tevékenység folytatására jogosít. A felsőoktatási intézmény határozza meg, hogy a felvételhez az érettségi vizsga egyes vizsgatantárgyaiból milyen szintű követelményekre épülő vizsgát és vizsgaeredményeket kell teljesíteni. Az érettségi vizsga egyes vizsgatantárgyaiból letett vizsga – az érettségi vizsga vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint – megismételhető. A felsőoktatási intézmény a felvételi kérelem elbírálásakor a középiskolai tanulmányok során kapott osztályzatokat és a középiskolai tanulmányi versenyeken elért eredményeket – jogszabályban meghatározottak szerint – figyelembe veheti, illetve figyelembe veszi.

(9)54 Az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítések megszerzésére szervezett szakmai vizsga állami vizsga. A tanuló a szakképzés utolsó évfolyama követelményeinek teljesítése után – a (3)–(4) és a (6) bekezdésben meghatározottak szerint – szakmai vizsgát tehet. A szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei meghatározásáról és kiadásáról, a tanulói jogviszony megszűnése után az iskolarendszeren kívüli szakmai vizsga letételének lehetőségéről, a szakmai vizsga megszervezéséről, a szakképesítést tanúsító bizonyítványok kiadásáról a szakképzésre vonatkozó jogszabályok rendelkeznek.

(10)55 Az érettségi vizsga és a szakmai vizsga vizsgabizottsága a Magyar Köztársaság címerét tartalmazó körbélyegzőt használ.

(11)56

II. Fejezet

A GYERMEK, A TANULÓ ÉS A SZÜLŐ JOGAI
ÉS KÖTELESSÉGEI

A gyermekek, a tanulók jogai és kötelességei

10. § (1) A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy nevelési, illetőleg nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, óvodai életrendjét, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki.

(2) A gyermek, illetve a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek és a tanuló nem vethető alá testi fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak.

(3) A gyermeknek, tanulónak joga, hogy

a)57 képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten tovább tanuljon, illetve alapfokú művészetoktatásban vegyen részt tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében;

b) nemzeti, illetőleg etnikai hovatartozásának megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön;

c) részére az állami és helyi önkormányzati iskola egész pedagógiai programjában és tevékenységében a tanítás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék;

d)58 nem állami, nem önkormányzati nevelési-oktatási intézményben vegye igénybe az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátást, továbbá, hogy az állami, illetve önkormányzati nevelési-oktatási intézményben hit- és vallásoktatásban vegyen részt;

e)59 személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát az óvoda, az iskola, illetve a kollégium tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat e jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, illetve a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását;

f)60 állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban – különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban – részesüljön, s életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért;

g)61 az oktatási jogok biztosához forduljon.

(4) A gyermek, tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, kérelmére ingyenes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön az e törvényben meghatározott, a gyermekeket, tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a részletekben való fizetésre.

11. § (1) A tanuló joga különösen, hogy

a) kollégiumi, napköziotthoni, tanulószobai ellátásban részesüljön;

b)62 válasszon a választható tantárgyak, foglalkozások közül; a középiskolában – jogszabályban meghatározottak szerint – az angol nyelv elsajátításához felkészülési lehetőséget kapjon;

c)63 igénybe vegye az iskolában és kollégiumban rendelkezésre álló eszközöket, az iskola és kollégium létesítményeit (könyvtár, laboratórium, számítástechnikai központ, sport- és szabadidő-létesítmények stb.);64

d) rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön;

e)65 hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról;

f) részt vegyen a diákkörök munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen iskolai, művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más köröknek — ha törvény másképp nem rendelkezik —, az iskolán kívüli társadalmi szervezeteknek;

g)66 az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola, kollégium működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az iskola, a kollégium vezetőihez, pedagógusaihoz, az iskolaszékhez, a kollégiumi székhez, s arra legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül – az iskolaszéktől, kollégiumi széktől a tizenötödik napot követő első ülésen – érdemi választ kapjon;

h)67 vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzeti vagy etnikai önazonosságát tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza a társai tanuláshoz való jogának gyakorlását;

i) a levelezéshez, továbbá kollégiumban a lakáshoz való jogát tiszteletben tartsák, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza társai tanuláshoz való jogának gyakorlását;

j) jogszabályban meghatározottak szerint vendégtanulói jogviszonyt létesítsen;

k)68 tanulmányai során – a pedagógiai programban és az érettségi vizsgaszabályzatban meghatározott keretek között – megválassza azokat a tantárgyakat, amelyeket tanulni kíván, valamint, ha erre lehetőség van, megválassza a tantárgyakat tanító pedagógust;

l) jogai megsértése esetén – jogszabályban meghatározottak szerint – eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot;

m) személyesen vagy képviselői útján – jogszabályban meghatározottak szerint – részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, a nevelési-oktatási intézmény irányításában;

n)69 legyen, továbbá, hogy kérje a tanórai foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését;

o) kérelmére — jogszabályban meghatározott eljárás szerint — független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról;

p) kérje az átvételét másik, azonos vagy más típusú nevelési-oktatási intézménybe;

r) különbözeti vizsga vagy évfolyamismétlés nélkül folytathassa tanulmányait akkor is, ha az állandó lakóhelyén nem működik olyan iskola, amelyikben a tankötelezettség végéig biztosított az iskolai nevelés és oktatás;

s) választó és választható legyen a diákképviseletbe;

t) a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, illetve e törvényben meghatározottak szerint kérje az őt ért sérelem orvoslását;

u) kérelmére, indokolt esetben szociális ösztöndíjban, illetve szociális támogatásban részesüljön.

(2)70 A szakközépiskola és a szakiskola tanulóját a szakképzési évfolyamokon folyó gyakorlati képzés keretében az érdekvédelem és a munkavédelem tekintetében megilletik mindazok a jogok, amelyeket a Munka Törvénykönyve biztosít a munkavállalók részére [Mt. 18. §, 19. §, 21. §, 22. § (1)–(2) bekezdés, 24. § (1) bekezdés, 26–27. §, 102. § (2) bekezdés és a (3) bekezdésének b)–c) pontja]. A tanuló foglalkoztatására – a szakképzésről szóló törvény eltérő rendelkezésének hiányában – alkalmazni kell továbbá a Munka Törvénykönyve 104. §-ának (1)–(4) bekezdését, 124. §-ának (1) bekezdését, 125. §-ának (1)–(2) bekezdését, 129/A. §-ának (2)–(6) bekezdését, valamint a munkavédelemre vonatkozó jogszabályokat. A tanulószerződés megkötésekor, az abból eredő jogok és kötelezettségek teljesítésekor az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. A tanuló a gyakorlati képzéssel kapcsolatos igényeinek érvényesítése érdekében – a munkaügyi jogvitára vonatkozó rendelkezések szerint (Mt. 199–202. §) – jogvitát kezdeményezhet. E rendelkezések alkalmazásában munkavállalón a tanulót, munkáltatón a gyakorlati képzés szervezőjét, munkaviszonyon a tanulói jogviszonyt, szakszervezeten a tanulói szakszervezetet kell érteni.

(3) A szakképzésben részt vevő tanuló a szakképzésre vonatkozó jogszabályok71 szerint jogosult juttatásokra és kedvezményekre. A juttatásokat és kedvezményeket a gyakorlati képzés szervezője köteles biztosítani.

(4) Ha a szakközépiskola, a szakmunkásképző iskola vagy a szakiskola tanulója tanulószerződés alapján vesz részt a gyakorlati képzésben, tanulói jogviszonyával összefüggésben a szakképzési törvény rendelkezéseit is alkalmazni kell.

(5) A szakképzésben részt vevő tanuló javára az, aki a gyakorlati képzést szervezi, köteles felelősségbiztosítást kötni.

(6)72 Nagykorú és cselekvőképes tanuló esetén e törvénynek a szülő jogaira és kötelességeire vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni. Ha e törvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabály a szülő, a szülői szervezet (közösség) vagy a szülők képviselője részére jogot vagy kötelezettséget állapít meg, nagykorú tanuló esetén a jogok gyakorlása, a kötelezettségek teljesítése a tanulót – az iskolaszékbe történő delegálás kivételével –, a diákönkormányzatot, a tanulók képviselőjét illeti meg, illetve terheli. Ha a nagykorú tanuló önálló jövedelemmel nem rendelkezik, és a szülővel közös háztartásban él, a tanulói jogviszony, kollégiumi tagsági viszony megszűnésével, a tanuló tanulmányi kötelezettségének teljesítésével és a fizetési kötelezettséggel járó iskolai, kollégiumi döntésekről a szülőt is értesíteni kell.

(7)73 Az e törvényben meghatározott jogokat és kötelezettségeket rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, illetőleg teljesíteni. A jogok rendeltetésszerű gyakorlása során kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermeki és tanulói jogok érvényesítésére. A jog gyakorlása akkor nem tekinthető rendeltetésszerűnek, ha az az e törvényben és a szakképzésről szóló törvényben, illetve az e törvények végrehajtására kiadott jogszabályokban biztosított jogok csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségek korlátozására, a véleménynyilvánítás elfojtására, a tájékozódási jog korlátozására irányul, vagy erre vezet. A rendeltetésellenes joggyakorlást haladéktalanul meg kell szüntetni, és hátrányos következményeit – az e törvényben, illetve a szakképzésről szóló törvényben szabályozott eljárás keretében – orvosolni kell. Az eljárásban a gyermek, tanuló javára kell dönteni, ha a tényállás nem tisztázható megnyugtatóan.

12. § (1)74 A tanuló kötelessége, hogy

a) részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon;

b) eleget tegyen — rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően — tanulmányi kötelezettségének;

c)75 életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai és kollégiumi elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett – a házirendben meghatározottak szerint – közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, kollégiumi foglalkozások, rendezvények előkészítésében, lezárásában;

d)76 megtartsa az iskolai tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások, az iskola és a kollégium helyiségei és az iskolához, kollégiumhoz tartozó területek használati rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, az iskola, a kollégium szabályzatainak előírásait;

e)77 óvja saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola, kollégium alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt, továbbá – amennyiben állapota lehetővé teszi –, ha megsérült;

f)78 megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit;

g)79 az iskola, kollégium vezetői, tanárai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa;

h)80 megtartsa az iskolai, kollégiumi szervezeti és működési szabályzatban, továbbá a házirendben foglaltakat.

(2)81 A nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából, kollégiumi tagsági viszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. A tanulót díjazás illeti meg, ha a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert. Ha az előállított dolog szellemi alkotás (Ptk. 86. §), e rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szellemi alkotás átadására a munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott szellemi alkotás munkáltató részére történő átadására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3)82 Ha az iskola, kollégium a dologgal kapcsolatos vagyoni jogokat nem szerzi meg, köteles azt – kérelemre – a tanuló részére az iratkezelésre vonatkozó rendelkezések megtartása mellett, ha az iratkezelés szabályai nem terjednek ki az adott dologra, a tanulói jogviszony megszűnésekor visszaadni. Az őrzésre egyebekben a felelős őrzés szabályait [Ptk. 196–197. §] kell alkalmazni.

(4)83 A (2) bekezdésben meghatározott esetben a tanulót megfelelő díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével – és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg, ha alkalomszerűen, egyedileg elkészített dolog értékesítéséből, hasznosításából származik a bevétel. Az oktatás keretében, az oktatási folyamat részeként rendszeresen elkészített dolog esetén a megfelelő díjazást a teljes képzési folyamatban résztvevők által végzett tevékenységre megállapítható eredmény (nyereség) terhére kell megállapítani. Ennek szabályait a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni oly módon, hogy a szabályozás figyelembe vegye a tanuló teljesítményét.

(5)84 A (2) és (4) bekezdésben foglaltak – a szakképzésben részt vevő tanulókat megillető juttatások tekintetében – nem alkalmazhatók arra a tanulóra, aki a szakképzésben tanulószerződés alapján vesz részt.

(6)85 A tanuló kötelessége, hogy a szakmai vizsgája sikeres befejezését követően – feltéve, hogy nem létesített foglalkoztatási jogviszonyt – három éven belül – jogszabályban meghatározottak szerint – a pályakövetési rendszernek az iskolában megszerzett szakképesítése hasznosulásával kapcsolatban adatot szolgáltasson.

A szülő jogai és kötelességei

13. §86 (1) A szülőt megilleti a nevelési, illetőleg nevelési-oktatási intézmény szabad megválasztásának joga. A nevelési, nevelési-oktatási intézmény szabad megválasztásának joga alapján gyermeke adottságainak, képességeinek, érdeklődésének, saját vallási, illetve világnézeti meggyőződésének, nemzeti vagy etnikai hovatartozásának megfelelően választhat óvodát, iskolát, kollégiumot.

(2) A szülők joga, hogy gyermekük számára nem állami, illetve nem önkormányzati nevelési-oktatási intézményt válasszanak, továbbá – az, hogy e törvényben foglaltak szerint – nem állami, illetve nem helyi önkormányzati óvodát, iskolát alapítsanak, vagy annak alapításában részt vegyenek.

(3) A szülő joga igényelni, hogy az óvoda a nevelési programjában és tevékenységében, az iskola és kollégium pedagógiai programjában és tevékenységében a tájékoztatást és az ismereteket tárgyilagosan és többoldalú módon közvetítse, továbbá, hogy az állami, illetve önkormányzati nevelési-oktatási intézményben a hit- és vallásoktatást lehetővé tegyék.

(4) A szülő (1)–(3) bekezdésben meghatározott jogai nem korlátozhatják gyermeke gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadsághoz való jogát, melynek gyakorlását – a gyermek érettségének megfelelően – a szülő irányíthatja. Attól az évtől kezdve, amelyben a gyermek tizennegyedik életévét eléri – ha nem cselekvőképtelen –, a szülő az iskolaválasztás jogát gyermekével közösen gyakorolhatja.

(5)87 A szülő joga, hogy gyermeke lakóhelyén, ennek hiányában tartózkodási helyén a polgármester segítségét kérje ahhoz, hogy gyermeke különbözeti vizsga vagy évfolyamismétlés nélkül folytathassa tanulmányait, ha a településen nem működik olyan iskola, amelyik a tankötelezettség végéig biztosítja az iskolai nevelést és oktatást. A sajátos nevelési igényű gyermek lakóhelyén, ennek hiányában tartózkodási helyén a polgármester segítségét kérheti ahhoz, hogy gyermeke óvodai neveléséhez, iskolai neveléséhez-oktatásához szükséges feltételeket a településen megteremtsék.

(6)88 A szülőt megilleti a közérdekű igényérvényesítés joga. A közérdekű igényérvényesítés joga alapján a szülő – a közérdekű kérelmekkel, panaszokkal és bejelentésekkel kapcsolatos eljárásokra vonatkozó rendelkezések szerint – eljárást indíthat, vizsgálatot kezdeményezhet az intézmény vezetőjénél, az intézmény fenntartójánál, a jegyzőnél, a főjegyzőnél, a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalnál vagy más hatóságnál minden olyan esetben, amikor konkrétan nem határozhatók meg a jogaiban sértett személyek, illetve a veszélyeztetett személyek köre. A szülő joga továbbá, hogy saját vagy gyermeke ügyében, valamint a közérdekű igényérvényesítés során igénybe vegye az oktatásügyi közvetítői szolgálatot.

(7)89 A halmozottan hátrányos helyzetű gyermek szülőjét megilleti az a jog, hogy gyermeke óvodába járatásához – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint – anyagi támogatást kapjon, feltéve, hogy gyermekét legkésőbb a negyedik életévében beíratja az óvodába.

(8)90 A szülő joga, hogy gyermeke neveléséhez igénybe vegye a pedagógiai szakszolgálat intézményét. A szülő kötelessége, hogy gyermekével megjelenjen a nevelési tanácsadáson, továbbá biztosítsa gyermekének az iskolapszichológusi vizsgálaton és a fejlesztő foglalkozásokon való részvételét, ha a tanulóval foglalkozó pedagógusok kezdeményezésére a nevelőtestület erre javaslatot tesz. A jegyző kötelezheti a szülőt, hogy az e bekezdésben meghatározott kötelezettségének tegyen eleget.

14. §91 (1) A szülő joga különösen, hogy

a) megismerje a nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról,

b) gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon,

c)92 írásbeli javaslatát a nevelési-oktatási intézmény vezetője, a nevelőtestület, az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, a pedagógus megvizsgálja, és arra a megkereséstől számított tizenöt napon belül az óvodaszéktől, iskolaszéktől, kollégiumi széktől legkésőbb a tizenötödik napot követő első ülésen érdemi választ kapjon,

d) a nevelési-oktatási intézmény által meghatározott feltételek mellett kérje, hogy gyermeke a nem kötelező foglalkozásokat igénybe vehesse, illetve ilyen foglalkozás megszervezését kezdeményezze,

e) a nevelési-oktatási intézmény vezetője vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon,

f) kezdeményezze az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék létrehozását, és részt vegyen a szülői képviselők megválasztásában, mint választó és mint megválasztható személy,

g) kezdeményezze szülői szervezet (közösség) létrehozását, és közreműködjön annak tevékenységében,

h) személyesen vagy képviselői útján – jogszabályban meghatározottak szerint – részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, a nevelési-oktatási intézmény irányításában,

i)93 az oktatási jogok biztosához forduljon.

(2)94 A szülő kötelessége különösen, hogy

a) gondoskodjon gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről,

b)95 biztosítsa gyermeke – e törvény 24. §-ának (3) bekezdésében meghatározottak szerinti – óvodai nevelésben való részvételét, továbbá tankötelezettségének vagy fejlesztő felkészítésben való részvételi kötelezettségének teljesítését,

c) figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét, gondoskodjék arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, és megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget,

d)96 rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal, és részükre a szükséges tájékoztatást megadja,

e) elősegítse gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, az óvoda, az iskola, a kollégium rendjének, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását,

f) megtegye a szükséges intézkedéseket gyermeke jogainak érvényesítése érdekében,

g) tiszteletben tartsa az óvoda, az iskola, kollégium vezetői, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait.

III. Fejezet

A KÖZOKTATÁSBAN ALKALMAZOTTAK

A közoktatásban alkalmazottak köre

15. § (1)97 Nevelő-oktató munka – óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi nevelés-oktatás, pedagógiai szakszolgálat keretében gyermekekkel, tanulókkal való pedagógiai célú közvetlen foglalkozás – pedagógus-munkakörben – az óraadó tanár kivételével, közalkalmazotti jogviszonyban, illetve munkaviszonyban – látható el. Pedagógus-munkakörben az e törvényben, illetve más jogszabályban meghatározott végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező személy (a továbbiakban: pedagógus) foglalkoztatható. Pedagógus-munkakör ellátására – az óraadó tanár kivételével – polgári jogi jogviszony nem létesíthető. A pedagógusok tevékenységét szakértők és szaktanácsadók segítik.

(2)98 A pedagógiai szakszolgálatokat és pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – szakirányú felsőfokú végzettségű szakember végzi.

(3)99 A nevelő és oktató munkát, a pedagógiai szakszolgálatokat és a pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátását felsőfokú végzettségű és más végzettségű szakember segíti. A nevelési-oktatási intézményekben foglalkoztatott vezetők, pedagógusok, valamint a nevelő és oktató munkát segítők körét e törvény 1. számú melléklete határozza meg.

(4) A közoktatási intézmények feladatainak ellátásában gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő és más alkalmazottak vesznek részt.

(5) A közoktatási intézményben végzett munka jellegén, illetve természetén nem változtat az a körülmény, hogy a közoktatási intézménynek ki a fenntartója.

(6)100 A közoktatási intézményben történő foglalkoztatás esetén a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 41. § (2) bekezdésének a) pontja nem alkalmazható.

Alkalmazási feltételek, a munkavégzés egyes szabályai

16. § (1)101 A közoktatási intézmény munkavállalói, illetőleg közalkalmazottai (a továbbiakban: alkalmazott) tekintetében – a munkáltatótól függően – a Munka Törvénykönyvét vagy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt e törvény rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni.102

(2) A közoktatásban az alkalmazás feltétele, hogy az alkalmazott

a) rendelkezzen az előírt iskolai végzettséggel, szakképesítéssel;

b) büntetlen előéletű és cselekvőképes legyen.

(3)103 A pedagógus, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott az óvodai nevelőmunka, illetve az iskolai és kollégiumi nevelő és oktató munka, valamint a pedagógiai szakszolgálat ellátása során a gyermekekkel, tanulókkal összefüggő tevékenységével kapcsolatban a büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személy.

(4) A nevelési-oktatási intézményekben és a pedagógiai szakszolgálat intézményeiben a pedagógus munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje a kötelező órából, valamint a nevelő-, illetve nevelő és oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus kötelező óráját a gyermekekkel, tanulókkal való közvetlen foglalkozásra, illetőleg a tanórai foglalkozás keretében való nevelésre, oktatásra köteles fordítani.

(5)104 A nevelési-oktatási intézményekben és a pedagógiai szakszolgálat intézményeiben a pedagógus foglalkoztatása – a 17. §-ban meghatározott feltételek szerint – pedagógus-munkakörben vagy szakvizsgázott pedagógus-munkakörben történik. A 17. § (1)–(4) bekezdésben foglaltakat az óraadó tanár tekintetében is alkalmazni kell.

(6)105 A közoktatási intézményben a munkáltatói jogok gyakorlása során figyelembe kell venni az intézményi minőségirányítási programban meghatározott szempontok és értékelési rend szerint kialakított teljesítményértékelést.

(7)106 A helyi önkormányzat, illetve – társulási megállapodás alapján – a többcélú kistérségi társulás a fenntartásában lévő közoktatási intézmények tekintetében – a területi érdekegyeztetés szabályainak megtartásával – munkaerő-gazdálkodási rendszert működtethet. A munkaerő-gazdálkodási rendszer része a munkaerő-gazdálkodási terv és a munkaerő-gazdálkodási nyilvántartás. A munkaerő-gazdálkodási tervben kell meghatározni a létszámgazdálkodás, a munkaidő kihasználás, a munkaerő közös foglalkoztatásának elveit, meghatározott feladatoknak a pedagógusok állandó helyettesítési rendszer, illetve az utazó szakember hálózat igénybevételével történő megoldását. A munkaerő-gazdálkodási nyilvántartás tartalmazza az egyes intézmények rendelkezésére álló létszámot és az adott létszám kihasználásával összefüggő adatokat.

(8)107 A munkaerő-gazdálkodási rendszerbe bevonhatók a nevelő és oktató munkához kapcsolódó nem közoktatási feladatot ellátó intézmények. A munkaerő-gazdálkodás rendszerét a helyi önkormányzatok megállapodás alapján közösen is működtethetik.

17. § (1)108 Ha e törvény másképp nem rendelkezik, nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben az alkalmazható, aki az e törvényben meghatározott felsőfokú iskolai (egyetemi vagy főiskolai szintű) végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik. A megfelelő felsőfokú iskolai végzettségek és szakképzettségek a következők:

a)109 óvodában óvodapedagógusi, konduktor-óvodapedagógusi;

b)110 az iskolai oktatás első-negyedik évfolyamán

– valamennyi tantárgyhoz a tanítói, konduktor-tanítói, konduktori (a továbbiakban a konduktori és a konduktor-tanítói végzettség együtt: konduktor),

– a testnevelés tantárgyhoz a tantárgynak megfelelő tanári,

– feltéve, hogy e területeken az iskolában a helyi tantervben foglaltak alapján emelt szintű oktatás folyik, a művészetek, az idegen nyelv, a nemzetiségi és etnikai kisebbségi nyelv és irodalom tantárgyakhoz a tantárgynak megfelelő tanári;

c)111 az iskolai oktatás ötödik-hatodik évfolyamán a nem szakrendszerű oktatásban a b) pontban meghatározottak szerinti, a szakrendszerű oktatásban a tantárgynak megfelelő szakos tanári vagy a műveltségi területnek megfelelő képesítést nyújtó tanítói;

d)112 az iskolai oktatás hetedik–nyolcadik, továbbá a középiskola kivételével a kilencedik–tizedik évfolyamán a tantárgynak megfelelő szakos tanári;

e)113 középiskolában a kilencedik évfolyamtól kezdődően a tantárgynak megfelelő szakos egyetemi szintű tanári, a művészetek, a testnevelés, a technika-gyakorlati foglalkozás tantárgyak esetén a tantárgynak megfelelő tanári;

f)114

g)115 szakközépiskolában és szakiskolában a szakmai elméleti tantárgyat vagy szakmai előkészítő ismeretet, valamint a szakmai alapozó és a pályaorientáció ismeretet oktató pedagógusnak a képzés szakirányának megfelelő tanári vagy a képzés szakirányának megfelelő felsőfokú, a pályaorientáció és a szakmai alapozó oktatásban továbbá a d) pontban meghatározott;

h)116

i) szakközépiskolában és szakiskolában a gyakorlati képzést végző pedagógusnak, továbbá gimnáziumban a munkába állást előkészítő, illetve segítő elméleti és gyakorlati foglalkozást tartó pedagógusnak a képzés szakirányának megfelelő tanári vagy a képzés szakirányának megfelelő felsőfokú;

j) napközi otthoni és tanulószobai foglalkozáson az iskolatípusnak, kollégiumban az érdekelt iskoláknak megfelelő, a b)–f) pontban felsorolt vagy szociálpedagógus, pedagógiai szakpszichológus, pedagógia szakos, illetve nevelőtanár szakos;

k)117 alapfokú művészetoktatási intézményben, művészeti szakközépiskolában, szakiskolában a művészeti szakmai tantárgyakat oktató pedagógusnak a művészeti tárgynak megfelelő szakirányú tanári, az alapfokú művészetoktatási intézmény előképző és alapfokú évfolyamain továbbá a művészeti tárgynak megfelelő szakirányú tanítói vagy művész; művészeti szakközépiskolában, ha van a képzés szakirányának megfelelő egyetemi szintű képzés, a tizenegyedik évfolyamtól a művészeti tárgynak megfelelő egyetemi szintű tanári, illetve művész;

l) a j) pontban fel nem sorolt tanórán kívüli foglalkozás megtartásához a foglalkozás tartalmi követelményeihez igazodó, a b)–j) pontban felsorolt;

m) iskolai, kollégiumi könyvtárostanárnak (tanítónak) az iskolában, kollégiumban pedagógus-munkakör betöltésére jogosító a b)–e), illetve j) pontban felsorolt tanítói, tanári és könyvtáros

végzettség és szakképzettség.

(2)118 Idegen nyelv oktatására – minden iskolatípusban – alkalmazható, aki nyelvtanári vagy idegen nyelv- és irodalom szakos tanári végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik.

(3)119 Ha az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi nevelés nyelve a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelve, illetve nem magyar nyelv, az adott nyelven folyó nevelő és oktató munkához pedagógus-munkakörben – a nevelési-oktatási intézmény típusához igazodva – az alkalmazható, aki

a) nemzetiségi óvodapedagógus, nemzetiségi tanítói oklevéllel rendelkezik,

b) az (1) bekezdésben meghatározott felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel, valamint az iskolai és kollégiumi nevelés-oktatás nyelvének tanítására jogosító tanítói, tanári, nyelvtanári végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik,

c)120 az (1) bekezdés d)–e) pontjában meghatározott felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik, továbbá az alapképzésben vagy a szakirányú továbbképzésben elsajátította az adott tantárgy kisebbségi nyelven történő oktatásához, illetve nem magyar nyelven történő oktatásához szükséges nyelvi ismereteket,

d) a Magyar Köztársaságban honosított, az (1) bekezdés szerinti pedagógus-munkakör betöltésére jogosító, a tanítás nyelvének megfelelő oklevéllel rendelkezik.

(4)121 Iskolapszichológusként az alkalmazható, aki pedagógiai szakpszichológus végzettséggel és szakképzettséggel, vagy pszichológus és pedagógus végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik.

(5)122 Azt, aki az (1)–(4) bekezdésben előírt felsőfokú iskolai végzettsége és szakképzettsége mellett egyetemi vagy főiskolai szakirányú továbbképzésben pedagógus-szakvizsgát (a továbbiakban: pedagógus-szakvizsga) tett, szakvizsgázott pedagógus-munkakörben kell foglalkoztatni.

(6)123 A pedagógus-szakvizsgára történő felkészülés

a) hozzájárul az alapképzésben megszerzett ismeretek és jártasság megújításához, kiegészítéséhez, a pedagógus-munkakörrel együtt járó feladatok ellátásához szükséges gyakorlat, képesség, pedagógus pályára való alkalmasság fejlesztéséhez,

b) hozzájárulhat a vezetői, a szakértői, a vizsgaelnöki, a vezetőtanári (gyakorlatvezető óvónői, tanítói) tevékenységhez, a pedagógiai szakmai szolgáltatások, a pedagógiai szakszolgálatok ellátásához szükséges ismeretek megszerzéséhez, továbbá

c) az alapképzésben szerzett ismeretekhez szorosan nem kötődő új ismereteket nyújthat.

(7)124 Tantárgyi modul (tánc és dráma, hon- és népismeret, egészségtan, mozgókép- és médiaismeret, etika, társadalomismeret stb.) oktatására a megfelelő szakos tanári végzettség és szakképzettség, vagy a munkakörre előírt végzettség és szakképzettség mellett a tantárgyi modulnak megfelelő szakirányú továbbképzésben szerzett szakképzettség jogosít.

(8)125 Nem szakrendszerű oktatásban a tanár akkor taníthat, ha legalább százhúsz órás pedagógus-továbbképzés vagy szakirányú továbbképzés keretében történő felkészülés keretében elsajátította a hat-tizenkét éves korosztály életkori sajátosságaihoz illeszkedő pedagógiai, pszichológiai ismereteket és az eredményes felkészítéséhez szükséges módszereket. E rendelkezéseket alkalmazni kell a szakkollégiumi végzettséggel nem rendelkező tanítóra is, azzal az eltéréssel, hogy a felkészülés során a tizenegy-tizenkettő éves korosztály neveléséhez-oktatásához szükséges ismereteket sajátítsa el.

(9)126

(10)127 Pedagógusképző felsőoktatási intézmény hallgatójának óvodai, iskolai gyakorlati képzésének vezetésére vagy pedagógusok továbbképzésére vezető tanári (gyakorlatvezető óvónői, tanítói), továbbá szaktanácsadói megbízást az kaphat, akinek pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú iskolai végzettsége és szakképzettsége, továbbá pedagógus-szakvizsgája, valamint a nevelő-oktató munkában eltöltött legalább ötéves szakmai gyakorlata van.

(11)128 A nem felsőoktatási intézmény által fenntartott óvodában vagy iskolában a pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézmény hallgatójának óvodai gyakorlati foglalkozásával, pedagógiai gyakorlatával kapcsolatos feladatok ellátásában, továbbá a pedagógusok továbbképzésében a vezető tanár (gyakorlatvezető óvónő, tanító) részt vehet

a) a felsőoktatási intézmény és a nevelési-oktatási intézmény megállapodása;

b) a felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás;

c) a nevelési-oktatási intézmény fenntartójával kötött megállapodás

alapján.

(12)129 A szaktanácsadói feladatok ellátásában a megbízóval kötött megállapodás alapján lehet részt venni.

17/A. §130 (1) A középfokú nevelési-oktatási intézmény tudományos fokozattal vagy tudományos címmel rendelkező, teljes munkaidőben foglalkoztatott pedagógusa hétévenként – tudományos kutatáshoz, vagy egyéni tudományos továbbképzésen való részvételhez – legfeljebb hat havi fizetés nélküli szabadságot (a továbbiakban: alkotói szabadság) vehet igénybe. A hét év számításánál csak a pedagógus munkakörben eltöltött időt lehet figyelembe venni.

(2) A fizetés nélküli alkotói szabadság tartamába az igénybevétel évében járó alap- és pótszabadság nem számítható be.

(3) Eltérő megállapodás hiányában az alkotói szabadság során elkészült mű tekintetében alkalmazni kell a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 30. §-ában foglaltakat.

A nevelési-oktatási intézményvezetői megbízás feltételei

18. § (1)131 Nevelési-oktatási intézményben az intézményvezetői megbízás feltétele:

a) az adott nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges – a 17. § (1)–(2) bekezdésben felsorolt – felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség, továbbá pedagógus-szakvizsga, középiskolában – ha e törvény másképp nem rendelkezik – egyetemi szintű tanári végzettség és szakképzettség, továbbá pedagógus-szakvizsga;

b) másodszor és további alkalommal történő megbízás esetén a pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettség;

c) legalább öt év – a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel – pedagógus-munkakörben szerzett szakmai gyakorlat;

d) a nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben fennálló, határozatlan időre szóló alkalmazás, illetve a megbízással egyidejűleg pedagógus-munkakörben történő, határozatlan időre szóló alkalmazás.

(2)132 Ha a nevelési-oktatási intézményben az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás kizárólag nemzetiségi, illetve kisebbségi nyelven folyik, vagy a tanulók több mint fele két nyelven – nemzetiségi, illetve kisebbségi nyelven és magyarul – tanul, vezetői megbízást az kaphat, aki – az (1) bekezdésben meghatározottakon túl – rendelkezik az e törvény 17. §-ának (3) bekezdésében meghatározott feltételekkel. Azonos feltételek esetén előnyben kell részesíteni azt, aki a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozik.

(3)133 A kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelését, oktatását ellátó nevelési-oktatási intézményben intézményvezetői megbízást az kaphat, aki a gyermekek, tanulók fogyatékosságának típusa szerinti gyógypedagógiai tanári, konduktori, konduktor-tanítói, terapeuta végzettséggel és szakképzettséggel, továbbá pedagógus-szakvizsgával rendelkezik.

(4)134 Ha nincs a képzés szakirányának megfelelő egyetemi szintű tanárképzés, szakközépiskola vezetésével megbízható az is, aki a képzés szakirányának megfelelő egyetemi szintű végzettséggel és szakképzettséggel, továbbá emellett pedagógus-szakvizsgával vagy azzal egyenértékű vizsgát igazoló oklevéllel rendelkezik.

(5)135 Szakmai gyakorlatként óvodában óvodapedagógus munkakörben, más nevelési-oktatási intézményben pedagógus munkakörben, valamint felsőfokú oktatási intézményben oktatói munkakörben eltöltött időt lehet figyelembe venni. A szakmai gyakorlat időtartamába nem számít be a közalkalmazotti jogviszonynak, illetve munkaviszonynak harminc napot meghaladó szünetelésének időtartama. A szakmai gyakorlat időtartamába nem számítható be a pedagógus-munkakörben eltöltött idő, ha a pedagógus foglalkoztatása nem érte el a munkakörre megállapított heti kötelező óraszám huszonöt százalékát.

(6)136 Az intézményvezetői megbízásnál szakmai gyakorlatként elfogadható

a) a tanügy-irányítási munkakörben,

b) a pedagógiai szakszolgálatban és a pedagógiai-szakmai szolgálat ellátását nyújtó munkakörben,

c) szakiskolában és szakközépiskolában a nem iskolai gyakorlati képzésben szakoktatói vagy gyakorlati oktatásvezetői munkakörben,

d) művészeti szakiskolában és szakközépiskolában, valamint alapfokú művészetoktatási intézményben a képzés szakirányának megfelelő művészeti pályán

eltöltött idő is, ha a pályázó rendelkezik legalább három év – az (5) bekezdésben meghatározott – szakmai gyakorlattal.

(7)137 Többcélú intézményben vezetői megbízást az kaphat, aki bármelyik, az intézmény által ellátott feladatra létesíthető intézmény vezetői megbízásához szükséges feltételekkel rendelkezik. Ha a feltételek bármelyike egyetemi végzettséget ír elő, a vezetői megbízáshoz erre van szükség.

(8) Az intézményvezető kiválasztása — ha e törvény másképp nem rendelkezik — nyilvános pályázat útján történik.

A pedagógus jogai és kötelességei

19. §138 (1) A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy

a)139 személyét, mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék,

b) a nevelési, illetve pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés és tanítás módszereit megválassza,

c)140 a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket,

d) a 4. § (2) bekezdésében foglaltak megtartásával saját világnézete és értékrendje szerint végezze nevelő, illetve nevelő és oktató munkáját, anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítené vagy késztetné a gyermeket, tanulót,

e) irányítsa és értékelje a gyermekek, tanulók munkáját,

f) minősítse a tanulók teljesítményét,

g) hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez,

h) a nevelőtestület tagjaként részt vegyen a nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programjának tervezésében és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat,

i) szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa, részt vegyen pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában,

j)141

k)142 az oktatási jogok biztosához forduljon.

(2)143 A pedagógus nem választhat olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak. A pedagógus – a minőség, típus és ár megjelölése nélkül – olyan ruházati vagy más felszerelés beszerzését kérheti a tanulótól, amely nélkülözhetetlen az általa tartott tanórai foglalkozáson való részvételhez, illetve a tanított tananyag elsajátításához, és amelyet a tanórai foglalkozáson egyidejűleg minden tanulónak rendszeresen alkalmaznia kell. Az e körbe nem tartozó felszerelések biztosítása az iskola feladata.

(3)144 Tanítási év közben a meglévő tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök, ruházati és más felszerelések beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha abból a szülőre fizetési kötelezettség hárul.

(4)145 Az iskolaszék – annak hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat – ruházati és más felszerelések megvételével kapcsolatosan a szülőkre háruló kiadások tekintetében korlátozásokat állapíthat meg. A korlátozás nem járhat azzal a következménnyel, hogy kizárja a (2) bekezdésben meghatározott ruházati és más felszerelések megvételét.

(5)146 Azt, akit munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban pedagógus-munkakörben foglalkoztatnak, továbbá, akit pedagógus-munkakörből helyeztek nyugállományba, megilleti az a jog, hogy az állami szervek és a helyi önkormányzatok által fenntartott könyvtárakat, múzeumokat és más kiállító termeket jogszabályban meghatározott kedvezmények igénybevételével látogassa. E jogosultságot a munkáltató, illetve nyugdíjas esetén az utolsó munkáltató által kiállított okirattal kell igazolni. Az okirat felmutatásával igazolhatja a pedagógus azt is, hogy jogosult igénybe venni a pedagógusok részére jogszabály vagy helyi önkormányzat által biztosított más kedvezményeket. Az igazolvány közokirat. Az igazolvány-nyomtatvány előállításához és forgalmazásához az oktatásért felelős miniszter engedélye szükséges.147

(6)148 Azt, akit munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban pedagógus munkakörben foglalkoztatnak, megilleti az a jog, hogy szakirodalom (könyv, tankönyv, jegyzet, folyóirat, elektronikus ismerethordozók stb.) vásárlásához, illetve a könyvtári beiratkozáshoz – jogszabályban meghatározottak szerint – évenként az éves költségvetési törvényben megállapított összegnek megfelelő hozzájárulást vegyen igénybe.149

(7) A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy

a)150 nevelő és oktató tevékenysége keretében gondoskodjon a gyermek, tanuló testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről, továbbá az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse,

b)151 nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a gyermek, tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, sajátos nevelési igényét, segítse a gyermek, tanuló képességének, tehetségének kibontakozását, illetve bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz,

c) a gyermekek, tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjön; ha észleli, hogy a gyermek, illetve a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye,

d) közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében,

e)152 a gyermek, tanuló életkorának, fejlettségének figyelembevételével elsajátíttassa a közösségi együttműködés magatartási szabályait, és törekedjék azok betartatására,

f)153 a szülőket gyermekük nevelésével és oktatásával, fejlődésével kapcsolatosan, továbbá a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, a szülőt figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek,

g) a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon,

h)154 a gyermekek, tanulók és szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa,

i)155 a gyermekek, tanulók részére az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket átadja.

(8)156 A pedagógus hét évenként legalább egy alkalommal – jogszabályban meghatározottak szerint – továbbképzésben vesz részt. A továbbképzésben részt vevő, tanulmányait sikeresen befejező pedagógust – jogszabályban meghatározottak szerint – anyagi elismerésben kell részesíteni. Megszüntethető – az Mt. 89. § (3) bekezdése, illetve a Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének c) pontjára hivatkozással – annak a pedagógusnak a munkaviszonya, illetve közalkalmazotti jogviszonya, aki a továbbképzésben önhibájából nem vett részt, illetve tanulmányait nem fejezte be sikeresen. Nem kell továbbképzésben részt venni annak a pedagógusnak, aki pedagógus-szakvizsgát vagy egyéb jogszabályban meghatározott vizsgát tett, a vizsgák letétele utáni hét évben.

IV. Fejezet

A KÖZOKTATÁS RENDSZERE

A közoktatás intézményei

20. § (1) A közoktatás nevelő, valamint nevelő és oktató intézményei:

a) óvoda;

b) általános iskola;

c)157 szakiskola;

d) gimnázium, szakközépiskola (a továbbiakban együtt: középiskola);

e)158 alapfokú művészetoktatási intézmény [a továbbiakban b)–e) pont alattiak együtt: iskola];

f)159 gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény;

g) diákotthon és kollégium [a továbbiakban: kollégium; az a)g) pont alattiak együtt: nevelési-oktatási intézmény].

(2)160 Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény: a fogyatékosság típusának megfelelően létrehozott óvoda, általános iskola, középiskola, speciális szakiskola, készségfejlesztő speciális szakiskola, előkészítő szakiskola, kollégium.

21. § A közoktatás pedagógiai szakszolgálatainak intézményei:

161 gyógypedagógiai tanácsadó, korai fejlesztő és gondozó központ;

— tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság, valamint az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság;

— nevelési tanácsadó,

162 logopédiai intézet,

— továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadó,

— konduktív pedagógiai intézmény.

22. § (1)163 Pedagógiai szakmai-szolgáltató intézmények: a önkormányzati és az országos pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények.

(2) Szolgáltató intézmények: a központi műhelyek.

(3)164 A közoktatási intézmény több különböző típusú közoktatási intézmény feladatait is elláthatja (a továbbiakban: többcélú intézmény; a 20–22. § alattiak együtt: közoktatási intézmény).

(4)165 Közoktatási intézmény nem közoktatási feladatot ellátó intézménnyel e törvényben meghatározott esetben, formában és eljárás megtartásával vonható össze.

23. § (1)166 Az oktatásért felelős miniszter a 20–22. §-ban meghatározottakon kívül más közoktatási intézményt alapíthat, illetve alapítását engedélyezheti, ha az megfelel e törvény, valamint a szakképzési törvény előírásainak, továbbá engedélyezheti olyan sajátos pedagógiai program alapján nevelő és oktató általános iskola, középiskola alapítását, amelynek nem célja, hogy a tanulót felkészítse az érettségi vizsgára. A kérelemhez mellékelni kell a közoktatási intézmény alapításához jogszabályban meghatározott dokumentumokat, tevékenységével, óvoda és iskola esetén az átadni kívánt ismeretekkel kapcsolatos programot. Az engedéllyel kapcsolatos többletköltségeket a fenntartónak kell viselnie.

(2)167 Az óvodai nevelés, iskolai nevelés-oktatás, kollégiumi nevelés, továbbá – az e törvény 30. §-ában meghatározott kivétellel – a pedagógiai szakszolgáltatás, valamint – az e törvény 36. § (2) bekezdésének e)–f) pontjában felsoroltak kivételével – a pedagógiai szakmai szolgáltatás a 20–23. §-ban felsorolt közoktatási intézményben látható el.

(3)168 Az óvodai nevelés, általános iskolai nevelés-oktatás, kollégiumi ellátás, nevelési tanácsadás ellátható a közös igazgatású gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységének keretei között is.

(4)169 A 20. § (1) bekezdés b)–d) és f) pontjában felsorolt iskolák – külön jogszabályban meghatározottak szerint – elláthatják a sportiskola feladatait is.

Az egyes közoktatási intézmények

Az óvoda

24. §170 (1) Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség – e törvény 6. §-ának (2) bekezdésében meghatározottak szerinti – kezdetéig nevelő intézmény. Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik.

[(1)171 Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség – e törvény 6. §-ának (2) bekezdésében meghatározottak szerinti – kezdetéig nevelő intézmény. Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik. Az óvoda felveheti azt a körzetében lakó gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a településen, fővárosban fővárosi kerületben, illetve, ha a felvételi körzet több településen található, az érintett településeken lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező három éves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető.]

(2) Az óvoda a gyermek hároméves korától ellátja – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint – a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat is.

(3) A gyermek – ha e törvény másképp nem rendelkezik – abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától napi négy órát köteles óvodai nevelésben részt venni.

(4) Az óvodai foglalkozásokat oly módon kell megszervezni, hogy az óvoda a szülők igényei szerint eleget tudjon tenni az óvodai neveléssel, a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatainak. Az e törvényben meghatározott óvodai feladatok ellátásához igénybe vehető heti időkeret ötven óra, melyet indokolt esetben meg kell növelni a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokhoz szükséges idővel.

(5) A gyermek utoljára abban az évben kezdhet óvodai nevelési évet, amelyben a hetedik életévét betölti. Abban az évben, amelyben a gyermek a hetedik életévét betölti, akkor kezdhet újabb nevelési évet az óvodában, ha augusztus 31. után született, és a nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság javasolja, hogy még egy nevelési évig maradjon az óvodában. A nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság ilyen javaslatot a szülő kérésére és az óvoda nevelőtestületének egyetértésével tehet. A nevelőtestület egyetértését a nevelési tanácsadó, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottság a gyermek, tanuló vizsgálatának megkezdése előtt szerzi be. A nevelési tanácsadó, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottság – szakvéleményének megküldésével – értesíti a lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőt, ha javasolja, hogy a gyermek további egy évig óvodai nevelésben vegyen részt.

Az iskolai nevelés és oktatás közös szabályai

25. § (1)172 A tanulók rendszeres nevelése-oktatása, érettségi vizsgára, illetve szakmai vizsgára történő felkészítése az iskola feladata. A szakmai vizsgára történő felkészítésben e törvény és a szakképzésre vonatkozó jogszabályok szerint részt vehetnek a jogi személyek, a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, egyéni cégek, illetőleg egyéni vállalkozók.

(2)173 A tanuló érettségi vizsgára, továbbá szakmai vizsgára történő felkészítése a kötelező tanórai foglalkozások keretében történik. Az érettségi vizsgára, továbbá a szakmai vizsgára történő felkészülést az iskola a nem kötelező (választható) tanórai foglalkozások keretében segíti.

(3)174 Az iskolai évfolyamok számozása — a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel — az általános iskola első évfolyamától kezdődően a középiskolai tanulmányok utolsó évfolyamáig folyamatos.

(4)175 Az iskolai oktatásban az első évfolyamtól kezdődően – az iskolatípustól függően – a tizedik, a tizenkettedik, illetőleg a tizenharmadik évfolyamig bezárólag – az alapfokú művészetoktatási intézmény kivételével – a tankötelezettség teljesítését szolgáló, az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás folyik. A nyolcadik évfolyam sikeres elvégzéséről kiállított bizonyítvány – iskolatípustól függetlenül – alapfokú iskolai végzettséget tanúsít.

(5)176 Az iskolai rendszerű szakképzés (a továbbiakban: szakképzés) – jogszabályban meghatározottak szerint – az alapfokú iskolai végzettség megszerzése előtt, az alapfokú iskolai végzettség megszerzését követően, a tizedik évfolyam befejezése után, a középiskolai érettségi vizsgára történő felkészítés utolsó évfolyamának befejezése után vagy az érettségi vizsgát követően készíthet fel szakmai vizsgára, illetve – ha e törvény megengedi – munkába álláshoz, önálló életkezdéshez szükséges ismeretekre. E bekezdésben foglaltakat a művészeti szakmai vizsgára történő felkészítés esetén nem kell alkalmazni.

(6)177 A szakképzésben – ha e törvény másképp nem rendelkezik – az iskolai évfolyamok számozása egytől kezdődik és törtjel alkalmazásával kiegészül a (3) bekezdés alapján soron következő sorszámmal (a továbbiakban: szakképzési évfolyam). A szakképzésre vonatkozó jogszabályok határozzák meg, hogy az állam által elismert szakképesítések megszerzéséhez szükséges tanulmányok milyen iskolai, szakmai előképzettséggel kezdhetők meg, továbbá, hogy az (5) bekezdésben meghatározottak szerint mikor kezdődhet a szakképzés, valamint a szakképzési évfolyamok számát.

(7)178 Az iskolák – a helyi önkormányzatok által fenntartott iskolák az önkormányzati intézkedési tervvel [Kt. 85. § (4) bek.], illetve a fejlesztési tervvel [Kt. 88. § (1) bek.] összhangban – megállapodhatnak az e törvényben meghatározott feladataik összehangolt, illetve közös megszervezésében. Ha a helyi önkormányzat által fenntartott általános iskola kevesebb mint nyolc évfolyammal működik, a kötelező felvételt biztosító iskolával [Kt. 66. § (2) bekezdés] megállapodásban kell rendeznie az együttműködés kérdéseit. A megállapodás az iskolák fenntartóinak a jóváhagyásával válik érvényessé. A megállapodás jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az ellentétes az önkormányzati intézkedési tervvel, vagy a fenntartóra többletkötelezettség hárul, illetve a megállapodás jogszabályba ütközik. A megállapodásra egyebekben a Polgári Törvénykönyvnek a megbízásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a megállapodás megszüntetésére csak oly módon van lehetőség, hogy az érintett tanulók a megkezdett tanulmányaikat be tudják fejezni.

Az általános iskola

26. §179 (1)180 Az általános iskolának nyolc évfolyama van.

(2)181

(3)182

(4)183 Az általános iskolában alapfokú nevelés-oktatás folyik.

(5)184 Az általános iskolában a tanuló az érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően felkészül középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre.

(6) Az általános iskola tanulója – az átvételre és a felvételre vonatkozó rendelkezések szerint (42. §, 46. §, 66–67. §) – folytathatja tanulmányait másik általános iskola, szakiskola vagy középiskola megfelelő évfolyamán.

A szakiskola

27. §185 (1)186 A szakiskolának – a (4)–(5), a (7)–(8), a (10) és a (14) bekezdésben meghatározott kivétellel – kilencedik–tizedik és az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges szakképzési évfolyama van. A szakképzési évfolyamok számát az Országos Képzési Jegyzék határozza meg. Ha a szakiskola több szakképesítés megszerzésére készít fel, a szakképzési évfolyamok száma – a felkészítési időtől függően – az egyes szakképzésekben eltérhet egymástól.

(2)187 A szakiskola kilencedik-tizedik évfolyamán általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás, továbbá a kötelező óra legfeljebb ötven százalékában pályaorientáció, gyakorlati oktatás, szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás folyik, valamint – az Országos Képzési Jegyzék szerinti – elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás is folyhat. A gyakorlati oktatást iskolai tanműhelyben kell megszervezni.

(3)188 A szakképzési évfolyamokon az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, a középiskola utolsó évfolyamának befejezéséhez vagy az érettségi vizsga letételéhez nem kötött szakképzettségek körében folyhat szakképzés. A szakképzési évfolyamokon a tanuló a szakmai vizsgára készül fel.

(4)189 A szakiskolai nevelés és oktatás – azoknak, akik alapfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek – megszervezhető kizárólag szakképzési évfolyamokon, a szakképzés követelményeinek és – legalább a teljes képzési idő egyharmadában az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményeire épülő –, a szakképzés gyakorlásához szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemek átadásával. A kötelező felvételt biztosító szakiskola, ha a tankötelezettség teljesítéséhez indokolt, e bekezdés szerint is köteles megszervezni a szakképzést.

(5)190 Kizárólag szakképzési évfolyammal működhet a szakiskola, ha olyan tanulókat készít fel a szakmai vizsgára, akik eredményesen befejezték a tizedik évfolyamot, vagy teljesítették a tankötelezettségüket, és a szakképzési évfolyamokon csak szakmai elméleti és gyakorlati képzés folyhat.

(6)191 A szakiskola tanulója – az átvételre és a felvételre vonatkozó rendelkezések szerint (42. §, 46. §, 66–67. §) – folytathatja tanulmányait másik szakiskola, középiskola megfelelő évfolyamán. Ha a szakiskolai nevelés és oktatás középiskolai nevelést és oktatást ellátó többcélú intézményben folyik, a szakiskola tanulója a szakmai vizsga letételét követően – tanulmányainak beszámításával – folytathatja tanulmányait az érettségi vizsgára történő felkészülés céljából.

(7)192 Ha a szakiskola művészeti szakmai vizsgára készít fel, a szakiskolára vonatkozó rendelkezéseket a következő eltéréssel kell alkalmazni:

a) a tanuló a tankötelezettség megszűnése előtt, az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakaszban is bekapcsolódhat a szakképzésbe,

b) a szakiskolában a nevelő és oktató munka – a központi program (tanterv) szerint – az ötödik, a hetedik vagy a kilencedik évfolyamtól kezdődhet,

c) a szakképzés követelményeinek elsajátítása az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményeinek elsajátításával egyidejűleg is folyhat (a továbbiakban: párhuzamos oktatás),

d)193 párhuzamos oktatás esetén a tanuló az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz és a szakképzés követelményeit ugyanabban az iskolában, eltérő évfolyamokon is teljesítheti,

e) párhuzamos oktatás esetén a tanuló szakmai vizsgát a tizedik évfolyam sikeres befejezését követően tehet,

f) ha a szakmai gyakorlat keretében a tanuló művészeti előadásra készül fel, a szakmai gyakorlat ideje igazodik a próbák és az előadás idejéhez,

g) a párhuzamos oktatásban az évfolyamok számozására e törvény 25. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. A szakképző évfolyamok számozására és az évfolyamok számának meghatározására a 25. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni akkor, ha a szakképzést az előírt iskolai végzettséggel rendelkezők részére kiegészítő képzésként szervezik meg.

(8)194 A szakiskolában – a nappali rendszerű iskolai oktatás keretében – felzárkóztató oktatás szervezhető azoknak a tanulóknak, akik alapfokú iskolai végzettség hiányában kívánnak bekapcsolódni a szakképzésbe. A szülő legkorábban abban az évben kérheti, hogy gyermeke – az általános iskolai tanulmányai folytatása helyett – a következő tanítási évet a felzárkóztató oktatásban kezdhesse meg, amelyben az betölti a tizenötödik életévét. A felzárkóztató oktatásba bekapcsolódhatnak azok a tanulók is, akik alapfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek, de tanulmányaikat nem kívánják a szakiskola kilencedik évfolyamán megkezdeni, illetve folytatni. A kötelező felvételt biztosító szakiskola, ha a tankötelezettség teljesítéséhez indokolt, megszervezi a felzárkóztató oktatást. A felzárkóztató oktatás egy vagy két tanítási évig (tíz vagy húsz hónapig) tart. A felzárkóztató oktatást a következők figyelembevételével kell megszervezni:

a)195 A tanuló a felzárkóztató oktatás keretében elsajátítja azokat az ismereteket, amelyek a szakképzés megkezdéséhez szükségesek, továbbá megszerzi a szakképzésbe történő bekapcsolódáshoz szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemeket (kompetenciát). A tanuló a felzárkóztató oktatás sikeres befejezése után a szakképzési évfolyamon, évfolyamokon felkészül a szakmai vizsga letételére.

b) Ha a tanuló az általános iskola

– hatodik évfolyamát sikeresen befejezte, a kétéves (húsz hónapos),

– hetedik évfolyamát sikeresen befejezte, az egyéves (tíz hónapos)

felzárkóztató oktatás befejezéséről kiállított bizonyítvány alapfokú iskolai végzettséget tanúsít.

c) Ha a tanuló az általános iskola hat évfolyamánál kevesebb évfolyamot fejezett be sikeresen, a kétéves (húsz hónapos) felzárkóztató oktatás után alapfokú iskolai végzettség hiányában is megkezdheti tanulmányait az alapfokú iskolai végzettséghez kötött szakképesítés megszerzése céljából, feltéve, hogy a szakképzési évfolyamok számát eggyel megnövelik, és minden szakképzési évfolyamon legalább háromszázötven órában biztosítják az iskolai nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó szakasza követelményeinek az elsajátítását. Az alapfokú iskolai végzettség meglétéhez kötött szakképesítést igazoló bizonyítvány ebben az esetben alapfokú iskolai végzettséget is tanúsít.

d) Ha a tanuló az e bekezdésben meghatározottak szerint nem szerezhet vagy nem kíván alapfokú iskolai végzettséget szerezni, a felzárkóztató oktatásban egy évig (tíz hónapig) tartó szakképzést előkészítő évfolyam keretében a szakképzésbe történő bekapcsolódáshoz szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemeket (kompetenciát) szerzi meg, és a szakképzési évfolyamon a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott elméleti és gyakorlati tudáselemek (kompetencia) meglétéhez kötött szakképesítés megszerzésére készülhet fel.

e) Az, aki az e bekezdésben meghatározottak szerint alapfokú iskolai végzettséget szerzett, a nappali rendszerű iskolai oktatás keretében megkezdheti tanulmányait a szakképzési évfolyamon a tizedik évfolyam elvégzéséhez kötött szakképesítés megszerzése céljából, feltéve, hogy a szakképzési évfolyamok számát eggyel megnövelik, és a tanuló részére minden szakképzési évfolyamon legalább háromszázötven órában tanítják a nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó szakaszának követelményeit is.

f)196 Az e bekezdésben szabályozott oktatást az oktatásért felelős miniszter által e törvény 95. §-a (1) bekezdésnek j) pontja alapján kiadott pedagógiai rendszer alapján kell megszervezni.

g) A tanuló részére biztosítani kell a kollégiumi elhelyezést, ha e nélkül nem tudna bekapcsolódni a felzárkóztató oktatásba.

(9)197 A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése és oktatása céljából a szakiskola speciális szakiskolaként vagy készségfejlesztő speciális szakiskolaként is működhet.

(10)198 A szakiskola

a) speciális szakiskolaként működik, ha a többi tanulóval fogyatékossága miatt együtt haladásra képteleneket készíti fel szakmai vizsgára, vagy nyújt részükre munkába álláshoz és életkezdéshez szükséges ismereteket; a munkába álláshoz és életkezdéshez szükséges ismeretek átadása esetén a szakképzési évfolyamok száma kettő,

b) készségfejlesztő speciális szakiskolaként működik, ha a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók részére biztosítja az életkezdéshez való felkészülést, a munkába állást lehetővé tevő egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítását. Ebben az esetben a szakképzési évfolyamok száma kettő.

(11)199 A speciális szakiskola (tagozat, osztály, csoport) működésére, a tanulók jogállására, Munkaerő-piaci Alapból történő támogatására a szakiskolákra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. E rendelkezéseket kell alkalmazni a készségfejlesztő speciális szakiskolára is abban az esetben, ha a tanulók a tanítási év átlagában a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint legalább heti tizenöt óra gyakorlati képzésben vesznek részt.

(12)200 Az értelmi fogyatékos tanulók képességét fejlesztő szakiskola (tagozat, osztály) előkészítő szakiskolaként (tagozatként, osztályként) működik, ha a nevelés-oktatás kizárólag a kilencedik-tizedik évfolyamon folyik. A tanuló a kilencedik-tizedik évfolyamon felkészülhet a speciális szakiskola vagy a készségfejlesztő szakiskola szakképzési évfolyamán történő továbbtanulásra.

(13)201

(14)202 A (8) bekezdésben szabályozott felzárkóztató oktatást a kilencedik évfolyamon kell megszervezni, amely – az oktatásért felelős miniszter által kiadott pedagógiai rendszer szerint – egy vagy két évig (tíz vagy húsz hónapig) tart. A (9)–(10) bekezdésben szabályozott szakiskola kilencedik évfolyammal működik, amelynek időtartama két évig (húsz hónapig) tart abban az esetben, ha olyan tanulókat készít fel, akik nem rendelkeznek alapfokú iskolai végzettséggel.

(15)203 Ha a szakiskolai nevelés és oktatás középiskolai nevelést és oktatást ellátó többcélú intézményben folyik, a szakiskola tanulója a szakmai vizsga letételét követően – a kilencedik-tizedik évfolyamon folytatott tanulmányainak beszámításával – folytathatja tanulmányait az érettségi vizsgára történő felkészülés céljából.

A gimnázium

28. §204 (1)205 A gimnáziumnak – a (2) és (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – négy évfolyama van. A négy évfolyamos gimnáziumban a nevelés és oktatás a kilencedik évfolyamon kezdődik és a tizenkettedik évfolyamon fejeződik be.

(2)206 Hat vagy nyolc évfolyammal működhet a gimnázium, ha a középtávú beiskolázási terv [88. § (2) bek.] előrejelzése alapján a tankötelezettség teljesítéséhez szükséges feltételek ily módon teremthetők meg, és fővárosi, megyei szinten megoldható azoknak a tanulóknak a gimnáziumi felvétele, akik gimnáziumi tanulmányaikat a kilencedik évfolyamon szeretnék megkezdeni. A nevelés és oktatás a hat évfolyamos gimnáziumban a hetedik, a nyolc évfolyamos gimnáziumban az ötödik évfolyamon kezdődik, és – a hat, illetve a nyolc évfolyamos gimnáziumban is – a tizenkettedik évfolyamon fejeződik be. A hat vagy nyolc évfolyammal működő gimnáziumban – ha jogszabály előírja – a nevelést-oktatást négy évfolyamon is meg kell szervezni, az (1) bekezdésben meghatározottak szerint.

(3)207

(4)208 Ha az (1)–(2) bekezdésben meghatározott gimnáziumban a nevelő és oktató munka két tanítási nyelven (magyarul és idegen nyelven, beleértve a nemzetiségi és a kisebbségi nyelvet is) folyik (a továbbiakban: két tanítási nyelven folyó oktatás) – a Kéttanítási nyelvű iskolák irányelve, illetve a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelvében meghatározottak szerint –, a nevelés és oktatás a tizenharmadik évfolyamon fejeződhet be. Tizenharmadik évfolyamon fejeződhet be a nevelés és oktatás a gimnáziumban akkor is, ha a kilencedik évfolyamon legalább a kötelező tanórai foglalkozások negyven százalékának megfelelő időkeretben idegen nyelvből, illetve a nemzetiségi és a kisebbségi nyelvből intenzív nyelvi felkészítés folyik, továbbá a gimnázium a tizedik-tizenharmadik évfolyamon emelt szintű oktatás keretében felkészíti a tanulót az adott nyelvből az emelt szintű érettségi vizsga letételére. A nyelvi előkészítésre fel nem használt időkeret legalább huszonöt százalékát informatikai ismeretek oktatására, a fennmaradó időkeretet pedig képességfejlesztésre kell fordítani (a továbbiakban: nyelvi előkészítő évfolyam). A hat vagy nyolc évfolyammal működő gimnáziumban a nyelvi előkészítő évfolyam a kilencedik évfolyam helyett másik évfolyamon is megszervezhető.

(5) A gimnáziumban általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés és oktatás folyik (a továbbiakban: középiskolai nevelés és oktatás). A gimnáziumban a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően munkába állást előkészítő, illetve segítő elméleti és gyakorlati tanítási óra is tartható.

(6)209 A gimnáziumban a tanuló felkészül az érettségi vizsgára, valamint felsőfokú iskolai továbbtanulásra, illetve munkába állásra.

(7)210 Az adott évfolyamban indítható osztály, osztályok számának figyelembevételével meg kell szervezni a gimnáziumban – a (4) bekezdésben meghatározott – nyelvi előkészítő évfolyamot, illetve a nyelvi előkészítő évfolyam további osztályát, ha a jelentkezők létszáma alapján ez indokolt. A nyelvi előkészítő évfolyam, illetve a nyelvi előkészítő évfolyam osztálya több középiskola tanulóiból is megszervezhető egy gimnázium keretei között.

(8)211 A gimnázium tanulója – az átvételre és a felvételre vonatkozó rendelkezések szerint (42. §, 46. §, 66–67. §) – folytathatja tanulmányait az általános iskola, másik gimnázium, szakközépiskola, szakiskola megfelelő évfolyamán.

A szakközépiskola

29. §212 (1)213 A szakközépiskolának – a (2) és a (8)–(9) bekezdésben meghatározott kivétellel – érettségire felkészítő, általános műveltséget megalapozó – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – négy középiskolai évfolyama van. A kilencedik évfolyamtól kezdődően a Nemzeti alaptantervben meghatározott szakmai orientáció, a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően – az Országos Képzési Jegyzék szerinti – elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás is folyhat. A középiskolai nevelés-oktatás a kilencedik évfolyamon kezdődik és a tizenkettedik, illetőleg a (2) bekezdésben meghatározott esetben a tizenharmadik évfolyamon fejeződik be. A szakmai vizsgára felkészítő, szakképzési évfolyamok számát az Országos Képzési Jegyzék határozza meg. Ha a szakközépiskola több szakképesítés megszerzésére készít fel, a szakképzési évfolyamok száma – a felkészítési időtől függően – az egyes szakképzésekben eltérhet egymástól. A gyakorlati képzésről külön jogszabály rendelkezik. Ahol e törvény szakmai előkészítő, szakmai alapozó oktatásról rendelkezik, azon érteni kell a szakmai orientációt és a szakmacsoportos alapozó oktatást is.

(2)214 Ha a szakközépiskolában a nevelő és oktató munka két tanítási nyelven folyik – a Kéttanítási nyelvű iskolák irányelve, illetve a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelvében meghatározottak szerint –, a középiskolai évfolyamon a nevelés és oktatás a tizenharmadik évfolyamon fejeződhet be. Tizenharmadik évfolyamon fejeződhet be a nevelés és oktatás a szakközépiskolában akkor is, ha a kilencedik évfolyamon legalább a kötelező tanórai foglalkozások negyven százalékának megfelelő időkeretben idegen nyelvből, illetve a nemzetiségi és kisebbségi nyelvből intenzív nyelvi felkészítés folyik, továbbá a szakközépiskola a tizedik-tizenharmadik évfolyamon emelt szintű oktatás keretében felkészíti a tanulót az adott nyelvből az emelt szintű érettségi vizsga letételére. A nyelvi előkészítésre fel nem használt időkeret legalább huszonöt százalékát informatikai ismeretek oktatására, a fennmaradó időkeretet pedig képességfejlesztésre kell fordítani. A szakképzési évfolyamok száma egy évfolyammal megnövelhető, ha az oktatás két tanítási nyelven folyik.

(3)215 Az adott évfolyamban indítható osztály, osztályok számának figyelembevételével meg kell szervezni a szakközépiskolában – a (2) bekezdésben meghatározott – nyelvi előkészítő évfolyamot, illetve a nyelvi előkészítő évfolyam további osztályát, ha a jelentkezők létszáma alapján ez indokolt. A nyelvi előkészítő évfolyam, illetve a nyelvi előkészítő évfolyam osztálya több középiskola tanulóiból is megszervezhető egy szakközépiskola keretei között.

(4) A szakközépiskola a szakképzési évfolyamon az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint az utolsó középiskolai évfolyam elvégzéséhez, illetve középiskolai végzettséghez kötött szakképesítések körében felkészít szakmai vizsgára.

(5)216 A szakközépiskolában a tanuló a középiskolai évfolyamon felkészül az érettségi vizsgára, valamint felsőfokú iskolai továbbtanulásra, illetve munkába állásra, és előkészül a szakképzésbe való bekapcsolódásra.

(6) A tanuló dönt arról, hogy érettségi vizsgát vagy az érettségi vizsgát követően szakmai vizsgát, illetve – ha a szakképzésre vonatkozó jogszabály lehetővé teszi – csak szakmai vizsgát tesz.

(7)217 A szakközépiskola tanulója – az átvételre és a felvételre vonatkozó rendelkezések szerint (42. §, 46. §, 66–67. §) – folytathatja tanulmányait másik szakközépiskola, gimnázium, szakiskola megfelelő évfolyamán.

(8) Ha a szakközépiskola művészeti szakmai vizsgára készít fel

a) párhuzamos oktatás esetén – a központi programban (tantervben) meghatározottak szerint – a középiskolai évfolyamokon a nevelő és oktató munka az ötödik, hetedik vagy a kilencedik évfolyamon kezdődhet, és a tizenharmadik évfolyamon fejeződhet be,

b)218 a szakképzés megszervezésére e törvény 27. §-a (7) bekezdésének a) pontjában, valamint a c)–d) és f)–g) pontjában foglaltakat kell alkalmazni,

c) a tanuló a szakmai vizsgát az érettségi vizsgát követően teszi le.

(9) Kizárólag szakképzési évfolyammal működhet a szakközépiskola, ha érettségi bizonyítvánnyal rendelkező tanulókat készít fel szakmai vizsgára.

A különleges gondozáshoz, a rehabilitációs célú foglalkoztatáshoz való jog, a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény219

30. § (1)220 A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges gondozást – a gyermek, tanuló életkorától és állapotától függően, a 35. § (2) bekezdésében meghatározott szakértői és rehabilitációs bizottságok szakértői véleményében foglaltak szerint – a korai fejlesztés és gondozás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a fejlesztő felkészítés keretében kell biztosítani. A korai fejlesztés és gondozás megvalósítható otthoni ellátás, bölcsődei gondozás, fogyatékosok ápoló, gondozó otthonában nyújtott gondozás, gyermekotthonban nyújtott gondozás, gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás keretében biztosított fejlesztés és gondozás, konduktív pedagógiai ellátás keretében.

(2)221 A sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelése, tanuló iskolai nevelése és oktatása, továbbá kollégiumi nevelése az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, konduktív pedagógiai intézményben, óvodai csoportban, óvodai tagozaton, iskolai tagozaton, osztályban, csoportban vagy a többi gyermekkel, tanulóval együtt, azonos óvodai csoportban, óvodai tagozaton, illetve iskolai osztályban (a továbbiakban: a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók – külön vagy közös – nevelésében és oktatásában részt vevő óvoda és iskola, illetve kollégium együtt: gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézmény) történhet. A gyermek külön óvodai nevelését végző óvodai csoportot, óvodai tagozatot, illetve a tanulók külön iskolai nevelését és oktatását végző iskolai tagozatot, osztályt, csoportot – a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézménnyel [20. § (2) bek.] egyezően – a fogyatékosság típusának megfelelően kell létrehozni. A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a gyermek, tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátásban is részesül.

(3)222 A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban, a konduktív nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézménynek rendelkeznie kell azokkal a személyi és tárgyi feltételekkel, amelyek a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátáshoz szükségesek. A nevelési-oktatási intézményt a szülő választja ki a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság, illetve az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság szakértői véleménye alapján.

(4) A gyermek, tanuló érdekében a jegyző kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével jelenjen meg szakértői vizsgálaton, illetve a szakértői vélemény alapján gyermekét a megfelelő nevelési-oktatási intézménybe írassa be [a továbbiakban a (3) bekezdés szerint kiválasztott, illetve a (4) bekezdés szerint a jegyző által kijelölt nevelési-oktatási intézmény: kijelölt nevelési-oktatási intézmény, kijelölt óvoda, kijelölt iskola].

(5) Ha a gyermeket a kijelölt nevelési-oktatási intézmény nem tudja felvenni, a szakértői véleményt adó intézmény megkísérel másik, a sajátos neveléshez és oktatáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező nevelési-oktatási intézményt találni. Ha így sem oldható meg a gyermek, a tanuló elhelyezése, a szakértői véleményt adó intézmény meghatározza, hogy a gyermek, a tanuló milyen módon kapcsolódhat be a nevelésbe és az oktatásba, és a gyermeket, a tanulót előjegyzésbe veszi mindaddig, ameddig felvételét nem sikerül megoldani.

(6)223 Ha a sajátos nevelési igényű gyermek súlyos és halmozottan fogyatékos, attól az évtől kezdve, amelyben az ötödik életévét betölti, az óvodai nevelési év első napjától kezdődően fejlesztő felkészítésben vesz részt. A fejlesztő felkészítés megvalósítható a fogyatékosok ápoló, gondozó otthonában nyújtott gondozás, a fogyatékosok rehabilitációs intézményében, a fogyatékosok nappali intézményében nyújtott gondozás, a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás keretében biztosított fejlesztés és gondozás, a konduktív pedagógiai ellátás, a gyógypedagógiai nevelésben és oktatásban részt vevő iskolában nyújtott fejlesztés keretében, illetőleg annak a nevelési évnek a végéig, amelyben a gyermek hatodik életévét betölti bölcsődei gondozás keretében. A jegyző a (4) bekezdésben meghatározottak szerint kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével jelenjen meg a szakértői vizsgálaton, illetőleg, hogy gyermeke részére a szakértői véleményben meghatározottak szerint biztosítsa a fejlesztő felkészítésben való részvételt.

(7)224 Ha a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd (a továbbiakban együtt: beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló), illetve a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, fejlesztő foglalkoztatásra jogosult. A fejlesztő foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a kollégiumi nevelés és oktatás keretében valósítható meg.

(8)225 Abban a kérdésben, hogy a gyermek, tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd vagy sajátos nevelési igényű, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt.

(9)226 A sajátos nevelési igényű tanulót, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulót – jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint – a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján – a gyakorlati képzés kivételével – az igazgató mentesíti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. Ha a tanulót egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből mentesítik az értékelés és minősítés alól, az iskola – az e törvény 52. §-ának (7) bekezdésében, valamint (11) bekezdésének c) pontjában meghatározott időkeret terhére – egyéni foglalkozást szervez részére. Az egyéni foglalkozás keretében – egyéni fejlesztési terv alapján – segíti a tanuló felzárkóztatását a többiekhez. Az érettségi vizsgán az érintett tantárgyak helyett a tanuló – a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint – másik tantárgyat választhat. A tanuló részére a felvételi vizsgán, az osztályozó vizsgán, a modulzáró vizsgán, a szintvizsgán, a különbözeti vizsgán, a javítóvizsgán, az érettségi vizsgán, a szakmai vizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszköz (írógép, számítógép stb.) alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását.

(10)227 A korai fejlesztés és gondozás, továbbá a fejlesztő felkészítés feladatait pedagógus-munkakörben gyógypedagógus (terapeuta) konduktor vagy gyógypedagógus (terapeuta), illetve konduktor irányításával, szükség esetén közreműködésével szociálpedagógus, óvodapedagógus, tanító, tanár; nem pedagógus-munkakörben gyógypedagógus (terapeuta) vagy konduktor irányításával szociális munkás, gyógytornász, ápoló, gyermekfelügyelő, pedagógiai asszisztens, gyógypedagógiai asszisztens, bölcsődei gondozó láthatja el.

(11)228 A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú iskolai végzettségek és szakképzettségek a következők:

a)229 ha az óvodai foglalkozás, a tanórai foglalkozás elsődleges célja a sajátos nevelési igényből eredő hátrány csökkentése, továbbá az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs óvodai foglalkozásokhoz, tanórai foglalkozásokhoz; valamint, ha az értelmi fogyatékos tanuló iskolai nevelése, oktatása külön – az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, óvodai csoportban, óvodai tagozaton, iskolai tagozaton, osztályban, csoportban – történik, a fogyatékosság típusának megfelelő gyógypedagógiai tanári, konduktori, konduktor-tanítói, terapeuta szakképzettség,

b) ha az óvodai foglalkozás, a tanórai foglalkozás elsődlegesen nem a sajátos nevelési igényből eredő hátrány csökkentését, a tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációját, rehabilitációját szolgálja, továbbá a tanórán kívüli foglalkozáshoz, a kollégiumi foglalkozáshoz az a) pontban meghatározott vagy a 17. § (1) bekezdésében meghatározott végzettség és szakképzettség.

(12)230 Ha a (11) bekezdés b) pontja alapján a pedagógus-munkakört a 17. § (1) bekezdésében meghatározott végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezővel töltik be, biztosítani kell, hogy a fogyatékosság típusának megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógus (terapeuta) vagy konduktor segítse a többi pedagógus munkáját.

(13)231 A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben – az e törvény 18. § (1) bekezdésének a) pontjában a középiskolákra vonatkozó rendelkezések megtartásával – intézményi vezetői megbízást kaphat az is, aki a fogyatékosság típusának megfelelő gyógypedagógiai tanári, konduktori, konduktor-tanítói, terapeuta felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik.

30/A. §232 (1) A súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek annak a tanítási évnek az első napjától, amelyben a hatodik életévét betölti, a fejlesztő felkészítés keretei között a tankötelezettségét teljesíti (a továbbiakban: fejlesztő iskolai oktatás). A fejlesztő iskolai oktatás az e törvény 30. §-ának (6) bekezdésében meghatározott intézményekben szervezhető meg (a továbbiakban: fejlesztő iskolai oktatás). A fejlesztő iskolai oktatást a tanév rendjéhez igazodóan kell megszervezni. A fejlesztő iskolai oktatást a Súlyos és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő oktatása irányelvének alkalmazásával kell megszervezni, oly módon, hogy a heti fejlesztő foglalkozások száma elérje a húsz órát. Megszervezésekor az e törvény 6. §-ában, 8–9. §-ában, 25–29. §-ában, 31. §-ában, 46. §-ában, 48. §-ában, 50. §-ában, 52–53. §-ában, 66–67. §-ában, 69–73. §-ában, 78. §-ában foglaltakat nem lehet alkalmazni. A fejlesztő iskolai oktatásban rehabilitációs pedagógiai programot és annak alapján egyéni fejlesztési terveket készítenek. A rehabilitációs pedagógiai program bevezetésére a pedagógiai program elfogadására és jóváhagyására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) A fejlesztő iskolai oktatásban a tanuló annak a tanítási évnek az utolsó napjáig köteles részt venni, amelyben betölti a tizennyolcadik életévét. A fejlesztő iskolai oktatásban a tanuló annak a tanévnek a végéig vehet részt, amelyben betölti a huszonharmadik életévét. A fejlesztő iskolai oktatásban a tanulókat a fogyatékosságuk, fejlettségük és életkoruk alapján osztják be fejlesztő csoportokba.

(3) Ha a tanuló – a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményében foglaltak szerint – nem tud részt venni a fejlesztő iskolai oktatásban, a tankötelezettségét egyéni fejlesztő felkészítés keretében teljesíti. Az egyéni fejlesztő felkészítés megszervezhető otthoni ellátás keretében, illetve a fogyatékosok ápoló, gondozó otthonában, a fogyatékosok rehabilitációs intézményében, a fogyatékosok nappali intézményében, a gyógypedagógiai tanácsadó korai fejlesztő gondozó központban, illetve a konduktív pedagógiai intézményben.

Az alapfokú művészetoktatási intézmény

31. § (1)233 Az alapfokú művészetoktatási intézményben művészeti nevelés és oktatás folyik. Az alapfokú művészeti oktatás megalapozza a művészi kifejező készségeket, illetve előkészít, felkészít a szakirányú továbbtanulásra. Az alapfokú művészetoktatási intézményben a tankötelezettség nem teljesíthető.

(2)234 Az alapfokú művészetoktatási intézménynek – az Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjában meghatározottak szerint – legalább hat és legfeljebb tizenkettő évfolyama van, melynek keretei között az oktatás előképző, alapfokú és továbbképző évfolyamokon folyik. A tanuló az utolsó alapfokú évfolyam befejezését követően művészeti alapvizsgát tehet, az utolsó továbbképző évfolyam elvégzését követően pedig művészeti záróvizsgát tehet.

(3)235 A művészeti alapvizsga a továbbképző évfolyamokon való továbbtanulásra jogosít. A művészeti alapvizsgát és a művészeti záróvizsgát jogszabályban meghatározottak szerint kell szervezni. A művészeti alapvizsga és a művészeti záróvizsga vizsgakövetelményeit, vizsgafeladatait – helyi tanterve alapján – az alapfokú művészetoktatási intézmény határozza meg, ennek során figyelembe veszi az alapfokú művészetoktatás követelményeiben és tantervi programjában foglaltakat.

A kollégium

32. § (1) A kollégium feladata megteremteni a feltételeket az iskolai tanulmányok folytatásához azoknak,

a) akiknek a tanuláshoz, a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítéséhez, nemzeti vagy etnikai kisebbségi nyelven, illetve gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben való tanulásukhoz a lakóhelyükön nincs lehetőségük, illetve

b) akiknek a tanuláshoz megfelelő feltételeket a szülő nem tudja biztosítani.

(2)236 A kollégiumban externátusi ellátás biztosítható annak a tanulónak, akinek férőhely hiányában nem lehet kollégiumi elhelyezést biztosítani.

(3)237 A kollégium feladata a tanuló

a) humánus légkörben folyó nevelése, személyiségének fejlesztése, képességeinek és érdeklődésének megfelelően tehetségének kibontakoztatása, iskolai tanulmányainak segítése,

b) sportolási, művelődési és önképzési lehetőségének biztosítása,

c) öntevékenységének, együttműködési készségének fejlesztése, önállóságának, felelősségtudatának fejlesztése,

d) pályaválasztásához, középiskolai kollégium esetén a tanuló önálló életkezdéséhez szükséges ismeretek, képességek megszerzésének elősegítése.

(4)238 A kollégium kapcsolatot tart a tanuló szülőjével, iskolájával.

A többcélú intézmény

33. §239 (1)240 A többcélú intézmény lehet

a) egységes iskola vagy összetett iskola,

b) közös igazgatású közoktatási intézmény,

c) általános művelődési központ (a továbbiakban: ÁMK),

d) egységes gyógypedagógiai, konduktív-pedagógiai módszertani intézmény,

e) egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény,

f)241 egységes, az óvodai és bölcsődei feladatokat ellátó intézmény.

(2) Többcélú intézmény akkor létesíthető, ha a létesítés és a működés anyagi, tárgyi, technikai és személyi feltételei valamennyi feladat ellátásához biztosítva vannak.

(3)242 Az egységes iskola és az összetett iskola pedagógiai feladatellátás tekintetében szervezetileg egységes intézmény. Az egységes iskola a különböző típusú iskolák feladatait egységes közös és ehhez kapcsolódó, iskolatípus szerint elkülönülő tananyag és követelményrendszer alkalmazásával látja el. Az összetett iskola a különböző típusú iskolák feladatait az egyes feladatoknak megfelelő külön tananyag és követelményrendszer alkalmazásával valósítja meg. Tizenkettő – e törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén – tizenhárom évfolyammal működhet az általános iskola és a gimnázium, az általános iskola és a szakközépiskola, illetve az általános iskola és gimnázium, valamint szakközépiskola feladatait is ellátó egységes középiskola. Az egységes középiskola az alapozó szakaszon folyó oktatást nem szakrendszerű oktatásként is megszervezheti. A nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskola az egységes középiskola tagintézményeként is működhet.

(4)243 A közös igazgatású közoktatási intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységek keretében különböző típusú közoktatási intézmények feladatait látja el. A közös igazgatású közoktatási intézményben egységes vagy összetett iskola feladatait ellátó intézményegység is működhet. A közös igazgatású közoktatási intézményben egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményegység és egységes gyógypedagógiai módszertani feladatot ellátó intézményegység is működhet. A közös igazgatású közoktatási intézményben a nevelő és oktató munkához kapcsolódó, – e törvény 121. § (1) bekezdésének 25. pontjában felsorolt – nem közoktatási tevékenységet ellátó intézményegység is működhet.

(5)244 Az általános művelődési központ szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységek keretében a közoktatási feladatok, továbbá a kulturális, művészeti, közművelődési, sportfeladatok közül legalább egyet-egyet ellát. Az általános művelődési központban egységes vagy összetett iskola feladatait, továbbá a nevelő és oktató munkához kapcsolódó, – e törvény 121. § (1) bekezdésének 25. pontjában felsorolt – nem közoktatási tevékenységet ellátó intézményegység is működhet. Az általános művelődési központban – a (4) bekezdésben meghatározottak szerint – egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményegység és egységes gyógypedagógiai módszertani feladatot ellátó intézményegység is működhet.

(6) A szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységben vezetői megbízást az kaphat, aki rendelkezik az azonos feladatot ellátó önálló intézmény vezetői megbízásához szükséges feltételekkel. A nyilvános pályázatra vonatkozó rendelkezéseket az e bekezdésben szabályozott vezetői megbízás esetén is alkalmazni kell.

(7)245 A többcélú intézményben egy szervezeti és működési szabályzatot, pedagógiai programot, házirendet, intézményi minőségirányítási programot, az általános művelődési központban egy pedagógiai-művelődési programot kell készíteni.

(8) A közös igazgatású közoktatási intézményben a pedagógiai program alapján, az általános művelődési központban a pedagógiai-művelődési program alapján a különböző tevékenységet folytató intézményegységek egymással együttműködnek, tevékenységüket összehangolják.

(9) A közös igazgatású közoktatási intézmény és az általános művelődési központ vezetését, az intézményegységek munkájának összehangolását – az egyes intézményegységek azonos számú képviselőiből álló – igazgatótanács segíti, továbbá vezetői és szakértői testület segítheti. Az igazgatótanács – jogszabályban meghatározottak szerint – részt vesz a munkáltatói jogkör gyakorlásában.

(10) A közös igazgatású közoktatási intézményben és az általános művelődési központban – az érdekeltek egyhangú döntése alapján – egységes, minden intézményegységre kiterjedő jogkörrel működő intézményi szülői szervezet (közösség), az általános művelődési központban ÁMK szülői szervezet (közösség); intézményi diákönkormányzat, az általános művelődési központban ÁMK diákönkormányzat; intézményi szék, az általános művelődési központban ÁMK szék, vagy intézményegységenként működő szülők óvodai, iskolai, kollégiumi szervezete (közössége); iskolai, kollégiumi diákönkormányzat; óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék hozható létre.

(11)246 Az egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény több különböző pedagógiai szakszolgálatot szervezetileg egységes intézményként lát el. Az egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény – a szakértői és rehabilitációs bizottsági feladatok kivételével – részt vehet a pedagógiai szakszolgálatok ellátásában, az utazó szakember-hálózat működtetésében, a többi gyermekkel, tanulóval együtt azonos óvodai csoportban, iskolai osztályban, nevelésben-oktatásban részt vevő sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátásában. Az egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény elláthatja a gyógytestnevelés feladatait is. Az egységes pedagógiai szakszolgálatban – szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységenként – megszervezhető a családsegítő szolgálat, az iskola-egészségügyi ellátás is.

(12)247 Egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény, egységes konduktív pedagógiai módszertani intézmény hozható létre a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval együtt történő nevelésének, oktatásának segítése céljából. Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény, az egységes konduktív pedagógiai módszertani intézmény – céljaival összhangban – elláthatja az e törvény 34. §-a a)–b), e), g) és h) pontjában felsorolt pedagógiai szakszolgálat feladatait, az utazó szakember hálózat működtetését, az e törvény 36. §-a (2) bekezdésének b)–e) és g) pontjában felsorolt pedagógiai szakmai szolgáltatás feladatait, továbbá az intézmény keretén belül óvodai vagy általános iskolai feladatot ellátó intézményegység működhet. Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézményben, az egységes konduktív pedagógiai módszertani intézményben – szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységenként – megszervezhető a nevelési tanácsadás, a családsegítő szolgálat, az iskola-egészségügyi ellátás is.

(13)248 A közös igazgatású közoktatási intézményben és az általános művelődési központban a nem közoktatási szolgáltatások körébe tartozó feladatok ellátására és irányítására a tevékenységre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az általános művelődési központ létrehozásakor és működésekor e törvény 18. §-ának (7) – (8) bekezdésében, 37-38. §-ában, 40. §-ának (1)–(3) bekezdésében, 54. §-ában, valamint 102. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat valamennyi intézményegység tekintetében alkalmazni kell. Ha a közös igazgatású közoktatási intézményben vagy az általános művelődési központban a nevelő és oktató munkához kapcsolódó, nem közoktatási tevékenységet ellátó intézményegység is működik, annak létesítésére, tevékenységének engedélyezésére az adott feladat ellátására létrehozható intézmény engedélyezésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(14)249 Egységes, az óvodai és a bölcsődei nevelés feladatait ellátó intézmény hozható létre a legalább második életévüket betöltött, továbbá az óvodai nevelésben ellátható gyermekek közös neveléséhez (a továbbiakban: egységes óvoda-bölcsőde). Egységes óvoda-bölcsőde akkor hozható létre, ha a települési önkormányzat nem köteles bölcsődét működtetni, és a gyermekek száma nem teszi lehetővé az óvodai csoport, illetve a bölcsődei csoport külön-külön történő létrehozását, feltéve továbbá, hogy minden, a településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető. Egységes óvoda-bölcsőde szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységként működhet minden olyan többcélú közoktatási intézményben, amely az e §-ban meghatározottak szerint óvodai feladatot is elláthat.

(15)250 A tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység olyan többcélú közoktatási intézményben szervezhető meg, amely nem lát el óvodai, iskolai, kollégiumi feladatot.

A pedagógiai szakszolgálatok

34. § A szülő és a pedagógus nevelő munkáját és a nevelési-oktatási intézmény feladatainak ellátását pedagógiai szakszolgálat segíti. Pedagógiai szakszolgálat

a)251 a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás;

b)252 fejlesztő felkészítés;

c)253 a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység, továbbá az országos szakértői és rehabilitációs tevékenység;

d)254 a nevelési tanácsadás;

e)255 a logopédiai ellátás;

f)256 a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás;

g)257 a konduktív pedagógiai ellátás;

h)258 a gyógytestnevelés.

35. § (1)259 A gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás feladata a sajátos nevelési igény megállapításának időpontjától kezdődően a gyermek korai fejlesztése és gondozása a szülő bevonásával, a szülő részére tanácsadás nyújtása. Ha a gyermek harmadik életévét betöltötte, akkor vehet részt korai fejlesztésben és gondozásban, ha nem kapcsolódhat be az óvodai nevelésbe.

(2)260 A fejlesztő felkészítés feladata, hogy azoknak a gyermekeknek, akik tankötelezettségüket sajátos nevelési igényük miatt nem tudják teljesíteni, biztosítsa a fejlődésükhöz szükséges felkészítést, a szülő bevonásával, a szülő részére tanácsadás nyújtásával.

(3)261 A tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység vagy az országos szakértői és rehabilitációs tevékenység keretében kell

a) a fogyatékosság szűrése, vizsgálata alapján javaslatot tenni a gyermek, tanuló különleges gondozás keretében történő ellátására, az ellátás módjára, formájára és helyére, az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatra,

b) vizsgálni a különleges gondozás ellátásához szükséges feltételek meglétét.

(4)262 A nevelési tanácsadás feladata annak megállapítása, hogy a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, ennek alapján szakvélemény készítése, valamint a gyermek fejlesztő foglalkoztatása a pedagógus és a szülő bevonásával. A nevelési tanácsadás az óvoda megkeresésére szakvéleményt készít az iskolakezdéshez, segítséget nyújt a gyermek óvodai neveléséhez, a tanuló iskolai neveléséhez és oktatásához, ha a gyermek, tanuló egyéni adottsága, fejlettsége, képessége, tehetsége, fejlődésének üteme indokolja. A nevelési tanácsadás segítségét kérheti a szülő, továbbá a szülő egyetértésével az óvoda, az iskola és a kollégium. A nevelési tanácsadás e feladatai körében pedagógiai, pszichológiai támogatást, fejlesztést, terápiás gondozást nyújt a gyermeknek, a tanulónak, illetve támogatja a pedagógus nevelő és oktató munkáját, segíti a családdal való kapcsolattartást. A nevelési tanácsadás elláthatja az iskolapszichológiai szolgáltatás feladatait is. Az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi nevelés és oktatás keretében a fejlesztő foglalkozás, ha a gyermek, tanuló beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzd, a nevelési tanácsadás keretében készített szakvéleményben meghatározottak alapján folyhat. A nevelési tanácsadást ellátó intézmény ellenőrzi a szakvéleményben foglaltak végrehajtását. A nevelési tanácsadás feladata továbbá, hogy a szakértői és rehabilitációs bizottság által készített és a nevelési tanácsadó részére megküldött szakvélemény alapján segítse azoknak a gyermekeknek, tanulóknak az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátását, akik a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdenek. Az e körbe tartozó tanulók részére az e törvény 52. §-a (6) bekezdésének b) pontjában meghatározott időkeret terhére kell az iskolai fejlesztő foglalkozást biztosítani. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felelős a fejlesztő foglalkozások – e bekezdésben előírt – szakvéleményekben meghatározottak szerinti megszervezéséért.

(5)263 A logopédiai szolgáltatás feladata a beszédindítás, beszédhibák javítása, nyelvi-kommunikációs zavarok javítása, dyslexia megelőzése és gyógyítása.

(6)264 A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás feladata a tanuló adottságainak, tanulási képességének, irányultságának szakszerű vizsgálata, és ennek eredményeképpen iskolaválasztás ajánlása.

(7)265 A konduktív pedagógiai szakszolgálat feladata a központi idegrendszeri sérültek konduktív nevelése, fejlesztése és gondozása.

(8)266 A gyógytestnevelés feladata a gyermek, a tanuló speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása, ha az iskolaorvosi vagy szakorvosi szűrővizsgálat gyógy- vagy könnyített testnevelésre utalja.

(9)267 A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás a munkaerő-piaci tanácsadással közösen is megszervezhető, együtt is ellátható.

A pedagógiai-szakmai szolgáltatások

36. § (1)268 A közoktatási intézmények és fenntartóik, valamint a pedagógusok munkáját, továbbá a tanulói érdekvédelemmel összefüggő tevékenységet pedagógiai-szakmai szolgáltatások segítik.

(2)269 Pedagógiai-szakmai szolgáltatás

a) a pedagógiai értékelés, melynek feladata mérni és értékelni a nevelési-oktatási intézményben végzett nevelő- és oktatómunka eredményességét, és segíteni a helyi, a térségi és az országos közoktatási feladatellátás szervezését;

b) a szaktanácsadás, amelynek feladata az oktatási, pedagógiai módszerek megismertetése és terjesztése;

c) a pedagógiai tájékoztatás, amelynek feladata a szakmai információk, adatok és tanügyi dokumentumok (tantervek, tankönyvek, segédletek stb.) gyűjtése, őrzése, feldolgozása és használatba adása, tájékoztatás nyújtása;

d) az igazgatási, pedagógiai szolgáltatás, melynek feladata programok, tantervek készítése, iskolaszerkezeti tanácsadás, közgazdasági, jogi stb. információk közvetítése, tantervek, tankönyvek, taneszközök megismertetése, felhasználásuk segítése, az óvodai nevelési program, az iskolai és kollégiumi pedagógiai program készítésében való közreműködés;

e) a pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése;

f) a tanulmányi és tehetséggondozó versenyek szervezése, összehangolása;

g) a tanuló tájékoztató, tanácsadó szolgálat, amelynek feladata a tanulók, a tanulóközösségek, a diákönkormányzatok segítése, a jogaik érvényesítéséhez szükséges ismeretek nyújtásával, tanügyigazgatási, közgazdasági, jogi stb. információk közvetítésével.

(3) A pedagógia-szakmai szolgáltatásokat az igényeknek megfelelően kell szervezni.

(4) Pedagógiai-szakmai szolgáltatást az láthat el, aki rendelkezik a jogszabályban meghatározott feltételekkel.

(5)270 Az oktatásért felelős miniszter, szakképzés szakmai tantárgyai tekintetében a szakképzési törvény alapján illetékes miniszter vagy szerv vezetője (a továbbiakban: szakképesítésért felelős miniszter) — azokban az esetekben, amikor az oktatás csak egy vagy néhány iskolában folyik — határozza meg, hogy melyek azok a tantárgyak, szakterületek, amelyekben a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat országosan szervezik meg. Az oktatásért felelős miniszter — a szakképzési törvényben meghatározott hatáskörében foglaltak szerint — a szakképesítésért felelős miniszter kijelöli a szolgáltatást nyújtó intézményt, illetve erre a célra intézményt létesít és tart fenn.

(6)271 A nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelést, iskolai nevelést és oktatást, diákotthoni nevelést segítő pedagógiai-szakmai szolgáltatások országos megszervezéséről – az (5) bekezdésben szabályozott munkamegosztás szerint – gondoskodni kell.

(7)272

V. Fejezet

A KÖZOKTATÁSI RENDSZER INTÉZMÉNYEINEK MŰKÖDÉSE

A működés általános szabályai

37. § (1) A közoktatási intézmény az e törvényben meghatározott közoktatási feladatok ellátására létesített intézmény. A közoktatási intézmény jogi személy.

(2)273 A közoktatási intézmény alapítását az alapító okirat aláírását követő harminc napon belül az alapító okirat, továbbá – ha a fenntartó a tevékenységet nem jogszabály felhatalmazása alapján látja el – a közoktatási szolgáltató tevékenység folytatására jogosító okirat megküldésével, nyilvántartásba vétel céljából be kell jelenteni. A bejelentést költségvetési szerv esetén a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervnél, más esetben a jegyzőnél, főjegyzőnél kell teljesíteni. A nyilvántartásba vétellel összefüggő költségeket a kérelem benyújtója viseli.

(3) A nyilvántartásba vétel jogszabálysértés esetén tagadható meg.

(4) A közoktatási intézmény — az alapító okirata aláírásának napjára visszamenő hatállyal — a nyilvántartásba vétellel jön létre.

(5)274 A közoktatási intézmény alapító okirata tartalmazza az

a) intézmény nevét, az alapító, illetve a fenntartó nevét és címét,

b) intézmény típusát, alaptevékenységét, nemzeti, etnikai, kisebbségi és más feladatait, tagintézményét, a feladatellátást szolgáló vagyont, a vagyon feletti rendelkezés jogát, az intézmény székhelyének és valamennyi telephelyének címét, nevelési-oktatási intézmény esetén az intézménybe felvehető maximális gyermek-, tanulólétszámot, a tagozat megnevezését, iskola esetén az évfolyamok számát, alapfokú művészetoktatás esetén a művészeti ágak, azon belül a tanszakok megnevezését,

c) a gazdálkodással összefüggő jogosítványokat.

(6)275 A nyilvántartásban szereplő adatok nyilvánosak. A bejegyzett adatokban bekövetkezett változásokat – a (2) bekezdésben meghatározottak szerint – be kell jelenteni.

(7)276 Ha a közoktatási intézményt a jegyző, főjegyző vette nyilvántartásba, székhelyének változása esetén a (2) bekezdésben foglaltak szerint újra nyilvántartásba kell venni abban az esetben, ha a jegyző, főjegyző illetékessége is megváltozik. Az ismételt nyilvántartásba vétel a közoktatási intézmény létrejöttének időpontját nem érinti.

(8)277 A közoktatási intézmény a nyilvántartásból való törléssel – a törlés napján – megszűnik. Az e törvényben meghatározottak mellett törölni kell a nyilvántartásból a közoktatási intézményt akkor is, ha a fenntartó jogutód nélkül megszűnik, az egyéni vállalkozó meghal, és nincs olyan jogosult, aki folytatja a fenntartói tevékenységet, vagy megszűnik a fenntartónak a közoktatás-szolgáltatás szervezési joga, illetve e jogának gyakorlásával felhagy, továbbá ha bejelenti, hogy fenntartói jogát nem kívánja tovább gyakorolni, kivéve, ha a fenntartói jog – az e törvényben meghatározottak szerint – új fenntartóra száll át. Törölni kell a nyilvántartásból továbbá azt a közoktatási intézményt is, amelyet a fenntartója megszüntetett, vagy egy nevelési, tanítási évnél hosszabb ideig nem működtetett, továbbá, amelynek törlését a bíróság elrendelte.

(9) Ha a közoktatási intézményt állami szerv vagy helyi önkormányzat tartja fenn, alapító okiratának tartalmára, nyilvántartásba vételére és törlésére jogszabály további rendelkezéseket állapíthat meg.

(10)278 A települési, területi kisebbségi önkormányzat és az országos kisebbségi önkormányzat által alapított és fenntartott közoktatási intézményre – ha törvény vagy kormányrendelet másképp nem rendelkezik – a helyi önkormányzatok által létesített és fenntartott közoktatási intézményekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

38. § (1)279 A közoktatási intézménynek a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel rendelkeznie kell. A közoktatási intézmény akkor rendelkezik a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel, ha rendelkezik állandó saját székhellyel, állandó saját alkalmazotti létszámmal, továbbá a jogszabályban meghatározott eszközökkel, szabályzatokkal és a működéséhez szükséges pénzeszközökkel. Állandó saját székhellyel akkor rendelkezik a közoktatási intézmény, ha a feladatai ellátásához szükséges, jogszabályban meghatározott helyiségek – ha e törvény másként nem rendelkezik – határozatlan időre a kizárólagos használatában állnak. Állandó saját alkalmazotti létszámmal akkor rendelkezik a közoktatási intézmény, ha az alaptevékenységének ellátásához szükséges előírt alkalmazotti létszám legalább hetven százalékát határozatlan időre szóló munkaviszonyban, illetve közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatja. A közoktatási intézmény feladatainak ellátásáról az alapító, illetőleg a fenntartó szerv által biztosított pénzeszköz, valamint egyéb bevételei alapján gondoskodik. A közoktatási intézmények fenntartási és működési költségeit – az évente összeállított és a fenntartó által megállapított – költségvetésben kell előirányozni.

(2) A közoktatási intézmény — ha nem sérti az alapfeladatainak ellátását —, anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet is folytathat. Az ebből a tevékenységből származó nyereséget — ha azt a közoktatási intézmény alapfeladatainak ellátásához, vagy a tevékenységben részt vevő tanulók díjazására használják fel — a közoktatási intézmény alapfeladatainak ellátására szolgáló költségvetés megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni, és azt az intézménytől nem lehet elvonni.

(3)280 A szakiskola és a szakközépiskola iskolai rendszerű oktatásban alkalmazott szakmai programja – a felnőttképzési törvényben meghatározott akkreditációs eljárás nélkül – akkreditált felnőttképzési programnak minősül.

39. § (1) A nevelési-oktatási intézmények szakmai tekintetben önállóak. Szervezetükkel és működésükkel kapcsolatosan minden olyan ügyben döntenek, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe.

(2) A nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos döntések előkészítésében, végrehajtásában és ellenőrzésében — jogszabályban meghatározottak szerint — részt vesznek a pedagógusok, a tanulók és a szülők, illetőleg képviselőik.

(3) A nevelési-oktatási intézményekben az alapszolgáltatás ellátásához szükséges vezetők, pedagógusok, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő és más alkalmazottak létszámát az 1. számú melléklet határozza meg.

(4)281 A nevelési-oktatási intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az óvoda, iskola, kollégium ellátja a gyermekek, tanulók felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható.

A működés rendje

40. § (1) A közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg.

(2)282 A közoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatát a közoktatási intézmény vezetője készíti el, és nevelési-oktatási intézményben a nevelőtestület, más közoktatási intézményben a szakalkalmazotti értekezlet fogadja el. Elfogadásakor és módosításakor nevelési-oktatási intézményben az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, továbbá az iskolai vagy a kollégiumi diákönkormányzat – jogszabályban meghatározottak szerint – egyetértési jogot gyakorol. A közös igazgatású közoktatási intézmény és általános művelődési központ szervezeti és működési szabályzata tartalmazza a működés közös szabályait és – intézményegységenként külön-külön – az egyes intézményegységek működését meghatározó előírásokat.

(3)283 A szervezeti és működési szabályzatban meghatározhatók azok a közoktatási intézmény biztonságos működését garantáló szabályok, amelyek megtartása kötelező a közoktatási intézmény területén tartózkodó szülőknek, illetve a közoktatási intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek. A szervezeti és működési szabályzat e rendelkezéseit hozzáférhetővé kell tenni oly módon, hogy azokat bárki megismerhesse.

(4)284 A szervezeti és működési szabályzat az intézmény fenntartójának jóváhagyásával válik érvényessé.

(5)285 E törvény alapján a közoktatási intézményben a 2. számú mellékletben meghatározott adatokat kell nyilvántartani és kezelni.

(6)286 A közoktatási intézmény jogszabályban előírt nyilvántartásokat köteles vezetni, és az Országos statisztikai adatgyűjtési programban, illetve a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott adatokat köteles szolgáltatni. A nevelési-oktatási intézmény – a jogszabályban meghatározottak szerint – kivizsgálja és nyilvántartja a tanuló- és gyermekbaleseteket, teljesíti az előírt bejelentési kötelezettséget, és a balesetről készített jegyzőkönyvet megküldi a fenntartónak, helyi önkormányzati nevelési-oktatási intézmény esetén a fenntartó önkormányzat jegyzőjének, főjegyzőjének. A közoktatási intézmény [Kt. 20–22. §], továbbá az e törvény 30. §-a alapján a közoktatás feladatainak ellátásában közreműködő nem közoktatási intézmény köteles a közoktatás információs rendszerébe bejelentkezni, és a közoktatás információs rendszere részére adatokat szolgáltatni.

(7)287 A Magyar Köztársaság címere elhelyezhető a közoktatási intézmény alapfeladatának ellátását szolgáló helyiségeiben, címtábláján, épületének homlokzatán, továbbá feltüntethető a körbélyegzőjén.

(8)288 Az iskola és a kollégium házirendje állapítja meg, hogy – a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül – az e törvényben, továbbá jogszabályokban meghatározott tanulói jogokat és kötelezettségeket milyen módon lehet gyakorolni, illetve kell végrehajtani. Az iskola és a kollégium házirendje állapítja meg továbbá az iskolai, kollégiumi tanulói munkarendet, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások rendjét, a kollégiumi lakhatás ideje alatt a kollégiumon kívüli tartózkodás során tiltott tanulói magatartást, az iskola és a kollégium helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához, kollégiumhoz tartozó területek használatának rendjét, az iskola, kollégium által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán, kollégiumon kívüli rendezvényeken tiltott tanulói magatartást. Az óvoda házirendje a gyermeki jogok és kötelességek gyakorlásával, a gyermek óvodai életrendjével kapcsolatos rendelkezéseket állapítja meg.

(9)289 A házirend előírhatja az óvodába, iskolába, kollégiumba a gyermekek, tanulók által bevitt dolgok megőrzőben (öltözőben) való elhelyezését, illetve a bevitel bejelentését. A házirend az óvodai bejáráshoz, illetve a tanulói jogviszony, kollégiumi tagsági viszonyból származó jogok és kötelezettségek gyakorlásához, teljesítéséhez nem szükséges dolgok bevitelét megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti. Ha az előírt szabályokat megszegik, a bekövetkezett kárért a nevelési-oktatási intézmény csak szándékos károkozás esetén felel.

(10)290 A házirendet az óvoda, az iskola, a kollégium vezetője készíti el, és a nevelőtestület fogadja el. A házirend elfogadásakor, illetve módosításakor az iskolaszék, kollégiumszék, óvodaszék, továbbá az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol. A házirend a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

(11)291 A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. A minőségpolitikát és minőségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minőségirányítási programjában kell meghatározni (a továbbiakban: intézményi minőségirányítási program). Az intézményi minőségirányítási programot az intézmény vezetője készíti el, és az alkalmazotti közösség fogadja el. Elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék [Kt. 60–61. §] és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat [Kt. 63. §] véleményét. Az intézményi minőségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

(12)292 Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban meg kell határozni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. Az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá az alkalmazottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét azzal, hogy a teljesítményértékelés kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas, illetve alkalmatlan eredménnyel zárulhat. A minőségirányítási programban rögzíteni kell a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. A minőségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit. A nevelőtestület a szülői szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A nevelőtestület és a szülői szervezet (közösség) értékelését, valamint a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A fenntartónak az értékelést és a javasolt intézkedéseket a honlapján, honlap hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hoznia.

(13)293 A szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és az intézményi minőségirányítási programot a nevelési-oktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. A házirend egy példányát az óvodába, iskolába, kollégiumba történő beiratkozáskor a szülőnek, tanulónak át kell adni.

(14)294 Az iskola sportlétesítményeit akkor engedheti át más használatába, ha az nem veszélyezteti az iskolai sportkör működését.

41. § (1)295 A nevelési-oktatási intézményekben a gyermekek nevelését, a tanulók nevelését és oktatását, a lelkiismereti szabadság és a különböző világnézetűek közötti türelmesség elve alapján kell szervezni.

(2) A nevelési-oktatási intézményekben tiszteletben kell tartani a gyermek, tanuló, szülő, alkalmazott lelkiismereti és vallásszabadságát.

(3)296 A gyermek, a tanuló, a szülő és az alkalmazott nem késztethető lelkiismereti, világnézeti, politikai meggyőződésének megvallására, megtagadására.

(4)297 A gyermeket, a tanulót, a szülőt és az alkalmazottat nem érheti hátrány világnézeti, lelkiismereti, politikai meggyőződése miatt.

(5)298 A nevelési-oktatási intézménynek gondoskodnia kell a rábízott gyermekek, tanulók felügyeletéről, a nevelés és oktatás egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséről, a tanuló- és gyermekbaleseteket előidéző okok feltárásáról és megszüntetéséről, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséről, ennek keretében különösen, hogy az óvodába járó gyermek, valamint a tankötelezettség végéig az általános iskolába, középiskolába, szakiskolába járó tanuló évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és belgyógyászati vizsgálaton vegyen részt.299

(6)300 A nevelési-oktatási intézmény ellátja a tehetségkutatással és tehetséggondozással, a korai tanulási, beilleszkedési nehézségek korrekciójával, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásával, valamint a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat; felderíti a gyermekek és tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek, tanuló érdekében intézkedést kezdeményez. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátását a gyermekjóléti szolgálat segíti.

42. § (1)301 Az iskola – jogszabályban meghatározottak szerint – állapíthatja meg a tanulói jogviszony létesítésének tanulmányi feltételeit (a továbbiakban: felvételi követelmények). Az iskola a felvételi követelményeket a tanév rendjéről szóló rendelet által meghatározott időben a felvételi tájékoztatóban köteles nyilvánosságra hozni.

(2)302 Ha az iskola felvételi vizsgát tart, a felvételi vizsgát az iskola pedagógusaiból álló bizottság előtt kell letenni. A bizottság tagjait az igazgató bízza meg. Felvételi vizsga a tanév rendjében meghatározott körben és módon szervezhető.

(3)303 A gyakorlati képzési feladatokat az iskola vagy az iskolával kötött megállapodás, illetve tanulószerződés alapján a gyakorlati képzés feltételeivel rendelkező jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéni cég, illetőleg egyéni vállalkozó (a továbbiakban: gyakorlati képzés szervezője) végzi. A megállapodás megkötésére, továbbá a tanulószerződés alapján folyó gyakorlati képzésre (a továbbiakban: tanulószerződés) a szakképzési törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha a gyakorlati képzés szervezője nem állami szerv, illetve nem helyi önkormányzat és – a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint – iskolai tanműhelyt (tangazdaságot, tanboltot, tankórtermet, tankertet, tanudvart, tankonyhát, tanlaboratóriumot, demonstrációs termet, gyakorló- és szaktantermet stb.) hoz létre, nyilvántartásba vételére, működése megkezdésének engedélyezésére, közoktatási megállapodás megkötésére a nem helyi önkormányzatok által fenntartott iskolákra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4) A szakiskolában és a szakközépiskolában folyó gyakorlati képzésre a szakképzésre vonatkozó jogszabályoknak

a) a gyakorlati képzés feltételeinek biztosítására;

b) a szakmai követelmény teljesítésére

megállapított rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5)304 A fenntartó a pedagógiai-szakmai szolgáltatás keretében szervezett pedagógus-képzés, -továbbképzés feladataiban való közreműködés céljából fenntartói gyakorló közoktatási intézményt hozhat létre. A vezető tanári (gyakorlatvezető óvónői, tanítói) tevékenység ellátására vonatkozó követelményeket [17. § (9) bekezdés] ezekben a közoktatási intézményekben is alkalmazni kell.

(6)305 A szakiskola és a szakközépiskola – jogszabályban meghatározottak szerint – adatot szolgáltat a pályakövetési rendszernek, továbbá a honlapján – egyedi azonosításra alkalmatlan módon – nyilvánosságra hozza a szakképzési évfolyamon tanulmányaikat befejezők munkaerő-piaci helyzetével kapcsolatos, a pályakövetési rendszerben keletkezett adatokat, információkat.

43. § (1) A kollégiumot a fenntartó kijelölheti arra, hogy kiemelkedő képességű tanulókkal foglalkozzon.

(2)306 A kollégium munkarendjét úgy kell meghatározni, hogy alkalmazkodjék az iskolák munkarendjéhez. A tanulók hazautazása a tanítási évben nem lehet kötelező, és csak a házirendben meghatározott esetben tiltható meg. A hazautazás megtiltása nem lehet fegyelmezési eszköz.

A nevelési és pedagógiai program307

44. §308 (1)309 A nevelési-oktatási intézményben a nevelő és oktató munka nevelési, illetve pedagógiai program szerint folyik. A nevelési, illetve pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A fenntartó a nevelési program és a pedagógiai program jóváhagyása előtt köteles az adott intézménytípusnak megfelelő szakterületen eljárni jogosult közoktatási szakértő véleményét beszerezni. Ha ilyen közoktatási szakértő nincs az intézménytípusnak megfelelő szakterület, olyan szakember kell beszerezni, akinek az adott intézménytípusban legalább öt év pedagógus-munkakörben szerzett gyakorlata van.

(2)310 A nevelési, illetve pedagógiai programot a nevelési-oktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. A szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatni kell azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz. Tájékoztatni kell őket továbbá az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, valamint arról is, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez.

45. §311 (1) Az óvoda az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján nevelési programot készít, vagy az ily módon készített nevelési programok közül választ.

(2)312 Az iskola pedagógiai programot, annak részeként – ha e törvény másként nem rendelkezik – a Nemzeti alaptanterv alapján helyi tantervet készít, vagy az ilyen módon készített helyi tantervek közül választ, és azt építi be helyi tantervként a pedagógiai programjába. Az iskola az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervek alapján is elkészítheti helyi tantervét, illetve a kerettantervet is beépítheti helyi tantervként a pedagógiai programjába. A középiskola a helyi tantervének elkészítéséhez figyelembe veszi az érettségi vizsga vizsgatárgyainak vizsgakövetelményeit is.

(3) Az alapfokú művészetoktatási intézmény a helyi tantervét az Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja alapján készíti el, vagy az ily módon készített tantervek közül választ, és azt építi be helyi tantervként pedagógiai programjába.

(4) Az iskola valamennyi évfolyamát átfogó helyi tantervet használ. A többcélú intézmény egységes, valamennyi nevelési-oktatási feladatot átfogó pedagógiai programot, ennek keretein belül az egyes feladatok ellátásához óvodai nevelési programot, illetve iskolai helyi tantervet, kollégiumi pedagógiai programot használ. Az általános művelődési központban működő nevelési-oktatási intézmények pedagógiai programja része a nem közoktatási feladatot ellátó intézményegység tevékenységét is meghatározó pedagógiai-művelődési programnak. A pedagógiai-művelődési programnak biztosítania kell a közoktatási szolgáltatások és a nem közoktatási szolgáltatások egységes elvek szerinti megvalósítását.

(5)313 A pedagógiai program a tananyagot vagy annak egy részét feldolgozhatja olyan témaegységekre, amelyeknek középpontjában a mindennapi élet valamely, a tanulók által megtervezhető és kivitelezhető feladata áll. A témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása a tanulók érdeklődésére, a tanulók és a pedagógusok közös tevékenységére, együttműködésére épül, a probléma megoldása és az összefüggések feltárása útján (a továbbiakban: projektoktatás). A projektoktatás megszervezésekor a tanulói foglalkozások megszervezésére vonatkozó rendelkezésektől – az iskolai időkeretek meghatározására vonatkozó előírások megtartásával – el lehet térni.

(6) Az iskolában a szakképzési évfolyamon folyó szakképzés szakmai programjának elkészítésére a szakképzésre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

(7) Ha a tanuló az iskola és a gyakorlati képzés szervezője által kötött megállapodás alapján vesz részt az iskolán kívül gyakorlati képzésben, az iskola és a gyakorlati képzés szervezője egyezteti az iskolában folyó szakmai elméleti és a gyakorlati képzés programját.

46. § (1)314 Az iskola helyi tantervének — a szakképzés kivételével — biztosítania kell az iskolaváltást, a tanuló átvételét, szükség esetén különbözeti vizsgával vagy évfolyamismétléssel.

(2)315 Ha az általános iskola kevesebb, mint nyolc évfolyammal működik, helyi tantervének összhangban kell állnia annak az iskolának a helyi tantervével, amelyikben az utolsó évfolyamának befejezését követően a tanulók – mint kötelező felvételt biztosító iskolában – folytathatják tanulmányaikat.

47. §316 Az óvoda nevelési programja tartalmazza:

a) az óvoda nevelési alapelveit, célkitűzéseit,

b)317 azokat a nevelési feladatokat, tevékenységeket, amelyek biztosítják a gyermek személyiségének fejlődését, közösségi életre történő felkészítését, a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztését, fejlődésének segítését,

c) a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységet,

d) a szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetőségeit,

e) nemzeti vagy etnikai kisebbségi óvodai nevelésben részt vevő óvoda esetén a kisebbség kultúrájának és nyelvének ápolásával járó feladatokat,

f)318

g) a nevelési program végrehajtásához szükséges, a nevelő munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét.

48. § (1)319 Az iskola pedagógiai programja meghatározza:

a)320 az iskola nevelési programját, ennek keretén belül

– az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait,

– a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat,

– a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat,

– a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységet,

– a tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységet,

– a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat,

– a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programot,

– a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet,

321

– a pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét,

– a szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetőségeit.

b)322 az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül

– az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és választható tanórai foglalkozásokat, valamint azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit,

– az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét,

– az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit,

– az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá – jogszabály keretei között – a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját,

– moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelését és minősítését, valamint beszámítását az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe,

323 a középszintű érettségi vizsga témaköreit,

– nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelés és oktatás esetén a nemzeti, etnikai kisebbség anyanyelvi, történelmi, földrajzi, kultúra- és népismereti tananyagot,

– nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelésben és oktatásban részt vevő tanulók részére a magyar nyelv és kultúra elsajátítását biztosító tananyagot,

– a nemzeti, etnikai kisebbséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzeti, etnikai kisebbség kultúrájának megismerését szolgáló tananyagot,

– a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket,

c)324 szakközépiskola és szakiskola esetén a szakmai programot,

d)325 szakközépiskolában és szakiskolában az e törvény 27. §-ának (4) bekezdése, illetve 29. §-ának (1) bekezdése alapján a pályaorientáció, a gyakorlati oktatás, a szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás, az elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás keretében elsajátított ismereteknek a szakképzési évfolyamokon folyó tanulmányokba történő beszámítását.

e)326

(2)327 Az iskola első-negyedik évfolyamán a helyi tantervbe évfolyamonként legalább heti három, a többi évfolyamán heti átlagban két és fél testnevelési órát be kell építeni. A helyi tantervbe – a nem kötelező tanórai foglalkozások időkeretének terhére – további egy vagy több testnevelési óra is beépíthető. A többlet testnevelési órákkal az e törvény 52. §-ának (3) bekezdésében meghatározott tanulói kötelező tanórai foglalkozások száma megnövelhető. Ha az iskolában iskolaotthonos nevelés és oktatás folyik, a helyi tantervbe minden tanítási napra – a délelőtti vagy a délutáni tanítási időszakra – be kell építeni a testnevelési órát. A többlet testnevelési órákat az első-negyedik évfolyamon – az e törvény 17. §-ának (8) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő – testnevelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező tanár is taníthatja.

(3)328 Az iskola nevelési programjának részeként el kell készíteni az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési programját. Az iskolai egészségnevelési programnak tartalmaznia kell az egészségfejlesztéssel összefüggő iskolai feladatokat, beleértve a mindennapi testedzés feladatainak végrehajtását szolgáló programot is. Az iskolai egészségnevelési program elkészítéséhez be kell szerezni az iskola-egészségügyi szolgálat véleményét.

(4)329 Az iskola pedagógiai programjában meg kell határozni

a) az iskolai írásbeli beszámoltatások formáit, rendjét, korlátait, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepét, súlyát,

b)330 az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveit és korlátjait.

(5)331 Ha az általános iskolában a művészetek műveltségi területen emelt szintű oktatás folyik, továbbá ha a szakiskola vagy a szakközépiskola művészeti szakmai vizsgára készít fel, az iskola, valamint az alapfokú művészetoktatási intézmény pedagógiai programja előírhatja, hogy a tanuló a kötelező tanórai foglalkozások keretében köteles részt venni művészeti próbákon és előadásokon (zenekar, kórus, tánckar stb.).

(6)332 Az összetett iskola, a közös igazgatású közoktatási intézmény és az általános művelődési központ a különböző iskolatípusok nevelési és oktatási céljainak megvalósításához külön-külön helyi tantervet alkalmaz. Az egységes iskola a különböző iskolatípusok nevelési és oktatási céljainak megvalósításához egy helyi tantervet alkalmaz, amelyik tartalmazza a minden tanuló részére átadásra kerülő közös, továbbá az egyes iskolatípusok nevelési és oktatási céljaira épülő kiegészítő tananyagot és követelményeket, valamint azokat a tanulmányi feltételeket, amelyek alapján be lehet kapcsolódni a kiegészítő tananyag és követelmények elsajátításába.

(7)333 A szakmai előkészítő ismereteket a központi program (tanterv) vagy a Nemzeti alaptanterv, illetve az érettségi vizsga vizsgatantárgyainak követelményei alapján építi be helyi tantervébe az iskola.

(8)334 Az alapfokú művészetoktatási intézmény pedagógiai programja meghatározza:

a) az iskola nevelési programját, ennek keretén belül

– az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait,

– egyes művészeti tevékenység oktatásának cél- és feladatrendszerét,

– a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat,

– a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat,

– a tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységet,

– a pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét,

– a szülő, a tanuló, a pedagógus együttműködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetőségeit;

b)335 az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül

– az egyes tanszakok általános fejlesztési követelményeit,

– az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és választható tanórai foglalkozásokat, valamint azok óraszámait, a tanszakok, tantárgyak szakirányú feladatait, követelményeit, az előírt tananyagot,

– az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit,

– az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit,

– az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló szorgalma és teljesítménye értékelésének, minősítésének formáját,

– a művészeti alapvizsga és a művészeti záróvizsga követelményeit és témaköreit.

(9)336

(10)337 Ha az egységes iskola az általános iskola feladatai mellett a gimnázium, a szakközépiskola és a szakiskola feladatai közül legalább egyet ellát, biztosítania kell a tanuló részére a folyamatos továbbhaladás feltételeit, ennek tartalmi és szervezeti követelményeit pedagógiai programjában rögzítenie kell. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell akkor is, ha a nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskola az – általános iskola és a középiskola feladatait ellátó – egységes iskola tagintézményeként működik.

49. §338 (1) A kollégium – a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjában foglaltak alapján – pedagógiai programot készít, figyelembe véve az érdekelt iskolák pedagógiai programját.

(2) A kollégium pedagógiai programja tartalmazza:

a) a kollégium nevelési alapelveit, célkitűzéseit,

b) a tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elveit,

c) a tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, középiskolai kollégiumok esetén az önálló életkezdést elősegítő tevékenység elveit,

d) nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók kollégiumi nevelése esetén a nemzeti, etnikai kisebbség kulturális és anyanyelvi nevelésének feladatait,

e) a hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások tervét,

f) a kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszereit, eszközeit, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elveit,

g) a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységet,

h) a kollégium hagyományait és továbbfejlesztésének tervét,

i) az iskolával, a szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formáit,

j)339

k) a pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét.

50. §340 A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók

a)341 óvodai nevelése esetén az óvoda nevelési programja tartalmazza a sajátos nevelési igényből eredő hátrányok csökkentését szolgáló speciális fejlesztő tevékenységet is;

b)342 iskolai nevelése és oktatása esetén a helyi tanterv tartalmazza a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő programot is. A helyi tanterv, a szakmai program az egyes évfolyamok követelményeinek teljesítéséhez egy tanítási évnél hosszabb időt is megjelölhet.

51. § (1) Az iskola pedagógiai programját vagy annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetheti be.

(2)343 Ha az iskola nem készít fel érettségi vizsgára, a felvételi tájékoztatójában erre fel kell hívnia a figyelmet.

A tanítási év rendje, a tanítási, képzési idő,
a tanórán kívüli foglalkozások344

52. § (1)345 Az iskolában a szorgalmi idő, tanítási év minden év szeptemberének első munkanapján kezdődik és – az érettségi vizsga s a szakmai vizsga évét kivéve – minden év június hónap 15-én, illetve, ha ez a nap nem munkanap, a június 15-ét megelőző munkanapon fejeződik be. A szakközépiskola és a szakiskola szakképzési évfolyamain a tanítási év – a tanév rendjében meghatározottak szerint – februárban is megkezdhető (keresztféléves oktatásszervezés). Az iskolában a tanítást – ha e törvény másképp nem rendelkezik – a nappali oktatás munkarendje [121. § (1) bekezdésének 26. alpontja] szerint, a nem kötelező tanórai foglalkozások, a tanórán kívüli foglalkozások, az osztálybontások, egyéni foglalkozások és az iskolai alapszolgáltatások biztosításával [121. § (1) bekezdésének 1. alpontja] kell megszervezni (a továbbiakban: nappali rendszerű iskolai oktatás). Nappali rendszerű iskolai oktatásban a tanuló abban az évben kezdhet utoljára tanévet, amelyben betölti

a) nyolc évfolyamos általános iskola esetén a tizenhatodik,

b)346

c)347 középiskola és szakiskola esetén a huszonkettedik

életévét. A c) pontban meghatározott határidő egy évvel meghosszabbítható abban az esetben, ha a tanuló az általános iskola első évfolyamán a tanulmányait a hetedik vagy a nyolcadik életévében kezdte meg, továbbá, ha olyan szakképzésben vesz részt, amelyben a szakképzési évfolyamok száma meghaladja a kettőt. A sajátos nevelési igényű tanuló esetén, valamint a súlyos beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló esetén, továbbá, ha a tanulmányi követelményeket azért nem tudták teljesíteni, mert a tanuló tartós gyógykezelés alatt állt, az a)–c) pontban meghatározott életkorhoz három évet hozzá kell számítani.

(2)348 A tanév, ezen belül a tanítási év rendjét az oktatásért felelős miniszter állapítja meg (tanév rendje). A tanév rendjében kell meghatározni a tanév szervezésével kapcsolatos feladatokat, így különösen a tanév kezdő és befejező napját, azt az időszakot, amelynek keretében az iskolai nevelés és oktatás folyik (szorgalmi idő, tanítási év), a tanítási szünetek szervezésének időszakát és időtartamát, a felvételi kérelmek elbírálásának, az érettségi vizsga és a szakmai vizsga időszakát. A tanév rendjében foglaltak minden iskolára kötelezőek. Az iskola – a tanév rendjében meghatározottak figyelembevételével – éves munkatervet készít, amely tartalmazza a szabadon meghatározható tanítás nélküli munkanapokat és tanítási szünnapokat.

(3)349 A tanuló kötelező tanórai foglalkozása – a (4) és (6) bekezdés kivételével – nem lehet több

a)350 az első–harmadik évfolyamon napi négy tanítási óránál;

b)351 a negyedik–hatodik évfolyamon napi négy vagy öt (heti átlagban négy és fél) tanítási óránál;

c)352 a hetedik–nyolcadik évfolyamon napi öt tanítási óránál;

d)353 a kilencedik–tizedik évfolyamon napi öt vagy hat (heti átlagban öt és fél) tanítási óránál;

e)354 középiskolában – az f)–g) pontban meghatározott kivétellel – a tizenegyedik évfolyamtól napi hat tanítási óránál;

f)355 a szakképzésben az iskolai és iskolán kívüli gyakorlati képzés a szakképzési törvényben meghatározott időnél;

g) szakképzési évfolyamon, a szakmai elméleti tanítási órák száma napi hét tanítási óránál, egy tanítási napon a szakmai elméleti és szakmai gyakorlati tanítási órák száma napi nyolc tanítási óránál; ha a szakiskola vagy a szakközépiskola művészeti szakmai vizsgára készít fel, párhuzamos oktatás esetén heti átlagban napi nyolc tanítási óránál. Ha a szakiskola vagy a szakközépiskola párhuzamos oktatás keretében készít fel a művészeti szakmai vizsgára, a tanítási év átlagában az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményeinek átadására fordított tanítási órák száma nem lehet kevesebb – a (3) bekezdés b)–e) pontjában – az évfolyamra meghatározott tanórai foglalkozás ötven százalékánál.

(4)356 A nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelésben, oktatásban a (3) bekezdésben meghatározott kötelező tanórai foglalkozások időtartama tíz százalékkal megemelkedik.

(5)357 A tanuló kötelező tanórai foglalkozása az e törvény 27. §-ának (4) bekezdése szerinti szakképzésben és a 27. §-ának (8) bekezdése szerinti felzárkóztató oktatás esetén napi hét tanítási óránál nem lehet több. Az e törvény 27. §-ának (4) bekezdése szerinti szakképzésben a tanuló kötelező tanórai foglalkozása az iskolai és az iskolán kívüli gyakorlati képzésben nem lehet több a szakképzési törvényben meghatározott időnél.

(6)358 A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a sajátos nevelési igényű tanulók részére a (3) bekezdésben meghatározott tanórai foglalkozásokon túl kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat kell szervezni. A tanuló annyi egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozáson vesz részt, amennyi a sajátos nevelési igényéből eredő hátránya csökkentéséhez szükséges. A kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezésének heti időkerete a (3) bekezdésben az évfolyamra meghatározott heti tanítási óra

a)359 tizenöt százaléka értelmi fogyatékos tanuló,

b)360 tizenöt százaléka – az autista kivételével – többi fel nem sorolt fogyatékos tanuló,

c)361 harmincöt százaléka a gyengénlátó tanuló,

d) negyven százaléka a mozgásfogyatékos, a vak, a nagyothalló, a beszédfogyatékos tanuló,

e) ötven százaléka a siket és az autista tanuló

esetén. A heti időkeretet abban az esetben, ha a tanulót külön osztályban tanítják, osztályonként kell megállapítani. Ha a tanulót a többi, nem fogyatékos tanulóval közösen – egy osztályban tanítják –, a heti órakeretet nyolc fős csoportokra kell meghatározni oly módon, hogy az azonos ellátásra jogosult tanulók számát elosztják nyolccal. A csoportra jutó időkeret akkor is felhasználható, ha az osztás alapján a csoportban nincs nyolc tanuló. Ennél a számításnál a tanulói létszámot a tényleges létszám alapján kell számításba venni. Ha az iskolában az osztályt több különböző évfolyamra járó tanulóból szervezik meg (a továbbiakban: összevont osztály), és az egyes évfolyamokra a (3) bekezdés eltérő mértékű heti kötelező tanórai foglalkozást állapít meg, a habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozás heti időkeretét a magasabb évfolyamra megállapított heti kötelező tanórai foglalkozás mértéke alapján kell meghatározni. A heti időkeret az egyes évfolyamok, osztályok, tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosítható. A középsúlyos értelmi fogyatékos tanuló részére az iskola a nevelési-oktatási feladatokat egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs célú tanórai foglalkozás keretében szervezi meg a (3) bekezdésben és e bekezdés a) pontjában meghatározott időkeretben [a továbbiakban a (3)–(6) bekezdés alatti foglalkozások: kötelező tanórai foglalkozások].

(7)362 Az iskola a tanulók érdeklődése, igénye szerint nem kötelező (választható) tanórai foglalkozásokat szervez, felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, konzultáció, speciális, illetve kiegészítő ismeretek átadása céljából (a továbbiakban: nem kötelező tanórai foglalkozás). Ha az igazgató a fenntartó egyetértésével nagyobb időkeretet nem állapít meg, a nem kötelező tanórai foglalkozások heti időkerete – osztályonként – a (3)–(5) bekezdésben az évfolyamra meghatározott heti kötelező tanórai foglalkozások

a) az első-negyedik évfolyamon tíz,

b) az ötödik-hatodik évfolyamon huszonöt,

c) a hetedik-nyolcadik évfolyamon harminc,

d) a kilencedik-tizedik évfolyamon negyvenöt,

e) a tizenegyedik-tizenharmadik évfolyamon hatvan,

f) a szakképzési évfolyamon öt

százaléka. Ha az összevont osztályban az egyes évfolyamokra a (3) bekezdés eltérő mértékű heti kötelező tanórai foglalkozást állapít meg, a nem kötelező tanórai foglalkozás heti időkeretét a magasabb évfolyamra megállapított heti kötelező tanórai foglalkozás mértéke alapján kell meghatározni. A heti időkeret az egyes évfolyamok, osztályok, tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosítható. Az iskola a nem kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló időkeretet a tanórán kívüli foglalkozások megtartásához és – beleértve a szakmai előkészítő és szakmai alapozó oktatást is – osztálybontáshoz is igénybe veheti. Az e bekezdésben meghatározott időkeretből az iskolában igénybe vehető osztályonként heti egy óra az osztály közösségi programjának és a tanulókkal való egyéni törődés feladatainak megoldásához.

(8)363 A gyógytestnevelés megszervezéséhez tizenhat fős csoportonként – az iskola órakeretén felül – heti három óra áll rendelkezésre.

(9)364 Az iskola a kötelező tanórai foglalkozások keretében köteles gondoskodni a könnyített testnevelés szervezéséről. Az iskola köteles megteremteni a tanulók mindennapi testedzéséhez szükséges feltételeket, valamint köteles biztosítani – ha az iskolában legalább négy évfolyam és annak keretén belül évfolyamonként legalább egy-egy osztály működik – az iskolai sportkör működését. A mindennapi testedzéshez szükséges időkeretet a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló időkeret terhére kell megteremteni. Az iskola a nem kötelező tanórai foglalkozások megszervezéséhez rendelkezésre álló időkeret terhére szervezi meg az iskolai sportkör foglalkozásait. A mindennapi testedzés megszervezésébe az iskolai sportkör foglalkozásait be kell számítani. Az iskolai sportkör feladatait – az iskolával kötött megállapodás alapján – az iskolában működő diáksport egyesület is elláthatja. Az iskolai sportköri foglalkozások megszervezéséhez – sportágak és tevékenységi formák szerint létrehozott iskolai csoportonként – (a továbbiakban: sportcsoport) hetente legalább kétszer negyvenöt percet biztosítani kell, a nem kötelező tanórai foglalkozások megszervezésére rendelkezésre álló, a (7) bekezdés alapján számított időkeretből. Az iskolai sportkör kezdeményezésére a (7) bekezdés alapján az egész iskolára számított nem kötelező tanórai foglalkozásokra rendelkezésre álló időkeret legalább húsz százalékát (a továbbiakban: minimális időkeret) az iskolai sportkör foglalkozásainak a megszervezéséhez kell biztosítani, ha az iskolában a sportcsoportok száma eléri az egész iskolára számított nem kötelező tanórai foglalkozások számának a tíz százalékát. A minimális időkeret arányosan csökkenthető, ha a sportcsoportok száma kevesebb a nem kötelező tanórai foglalkozásokra rendelkezésre álló időkeret tíz százalékánál. A sportköri foglalkozásokat testnevelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező tanár vezeti.

(10)365 Az általános iskola első-negyedik évfolyamán biztosítani kell a mindennapos testmozgást. A mindennapos testmozgás a helyi tantervben meghatározott legalább heti három testnevelési óra és a játékos testmozgás keretében valósul meg. Az általános iskola első-negyedik évfolyamain minden olyan tanítási napon, az iskolaotthonos nevelés és oktatás esetén minden olyan délelőtti tanítási időszakban, amelyben nincs testnevelési óra, meg kell szervezni a – tanuló életkorához és fejlettségéhez igazodó – játékos, egészségfejlesztő testmozgást. A játékos, egészségfejlesztő testmozgás ideje naponként legalább harminc perc, amelyet több, legalább tizenöt perces foglalkozás keretében is meg lehet tartani. A játékos, egészségfejlesztő testmozgást a tanítási órák részeként és szükség szerint legfeljebb egy óraközi szünet ideje legfeljebb ötven százalékának felhasználásával lehet megszervezni.

(11) Egyéni – egy–három tanuló részére szervezett – foglalkozás tartható

a)366 az alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágában – az előképző kivételével – a tanórai foglalkozások megszervezésére rendelkezésre álló órakeret terhére heti három órában, ha a tanuló részére a tanítási év átlagában – jogszabályban meghatározott időtartamban – legalább heti négy foglalkozás biztosított, heti másfél órában, ha ennél kevesebb foglalkozás biztosított; az egyéni foglalkozást az alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágában a hangszeres és énekes főtárgyi óra esetén egy-egy tanuló részére kell biztosítani,

b) a szakközépiskolában és szakiskolában a kötelező és a nem kötelező tanítási óra megszervezésére rendelkezésre álló órakeret terhére tanulónként heti öt órában, ha az iskola zeneművészeti vagy artista szakmai vizsgára készít fel,

c)367 az általános iskolában, a középiskolában és szakiskola kilencedik–tizedik évfolyamán – ha az igazgató a fenntartó egyetértésével az egyéni foglalkozások megtartásához nagyobb időkeretet nem állapít meg osztályonként és hetente – a kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozás megszervezésére rendelkezésre álló órakereten felül, a (3) bekezdésben meghatározott heti kötelező tanórai foglalkozások tizenkettő százalékában a tehetség kibontakoztatása, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása, illetőleg az első–negyedik évfolyamra járó tanulók eredményes felkészítése céljából,

d) az a)–c) pontban meghatározottakon túl az iskola határozza meg, hogy a kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozások megszervezésére rendelkezésre álló időkeret hány százalékát használja fel egyéni foglalkozás megszervezésére.

(12) Az egyéni foglalkozásra rendelkezésre álló órakeretet annyi órával kell csökkenteni, ahány egyéni foglalkozást szerveztek. Az időkeret az iskolán belül az egyes évfolyamok és tanítási hetek, a kötelező és nem kötelező, valamint a tanórán kívüli foglalkozások között szabadon átcsoportosítható.

(13) Az e törvény 120. §-ának (1) bekezdése alapján, vagy súlyos betegsége miatt magántanulóként tanulmányokat folytatók egyéni foglalkozás keretében történő felkészítésére az iskolának tanulónként a kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozás megszervezésére rendelkezésre álló órakereten felül – átlag – heti tíz óra áll a rendelkezésre. Az időkeret az egyes hetek és tanulók között átcsoportosítható.

(14) Az iskola határozza meg, hogy a kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozások megszervezésére rendelkezésére álló időkeret hány százalékát használja fel osztálybontás alkalmazásával, s milyen tanórai foglalkozás megtartásához. A rendelkezésre álló időkeretet a kialakított tanulócsoportok részére tartott órák számának megfelelően csökkenteni kell.

(15) Az iskolában a tanítási év ötnapos tanítási hetekből áll. A szombat és a vasárnap tanítás nélküli pihenőnap. Tanítás nélküli pihenőnap jár a tanulónak a munkaszüneti napokon is. A tanítási időbeosztás a munkaszüneti napok miatti munkaidő-beosztásnak megfelelően változik, a tanítási év utolsó napját követően pedig legalább harminc összefüggő napból álló nyári szünetet kell biztosítani.

(16)368 Az iskolaszék és az iskolai diákönkormányzat kezdeményezésére, a fenntartó egyetértésével a tanítási hetek – a szombat igénybevételével – hat tanítási nappal is megszervezhetők abban az esetben, ha a tanulók részére legalább negyvenkettő óra megszakítás nélküli heti pihenőidő és az elmaradt heti pihenőnapok igénybevétele – egy vagy több összefüggő tanítási szünetként – a tanítási félév során biztosítható. A fenntartó egyetértésével az iskola igazgatója – az elmaradt heti pihenőnapok igénybevételének biztosítása nélkül is – elrendelheti a hat tanítási napból álló tanítási hét megszervezését, illetve a (3) bekezdésben meghatározott időkeretet meghaladó tanítás megszervezését, ha a rendkívüli tanítási szünet miatt az előírt követelmények átadását, elsajátítását nem lehet megoldani. A tanulónak – a tanév rendjében meghatározottak szerint – a tanítási évben legalább három alkalommal, két esetben legkevesebb hat, egy esetben legkevesebb négy összefüggő napból álló tanítási szünetet kell biztosítani.

(17)369 Az e §-ban foglaltakat a (2) és (11) bekezdés kivételével az alapfokú művészetoktatási intézmények tekintetében nem kell alkalmazni. Az alapfokú művészetoktatási intézményekben a tanítási időbeosztást – a tanév rendjére, a tanítás nélküli pihenőnapra és a tanítási szünetre vonatkozó rendelkezések figyelembevételével – az iskola állapítja meg.

(18) Szakképzésben a szakmai gyakorlat megszervezésére a szakképzésre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni.

53. § (1)370 Az iskola — a tanórai foglalkozások mellett — a tanulók érdeklődése, igényei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez.

(2) Tanórán kívüli foglalkozás

a) a napközis és tanulószobai foglalkozás;

b) a szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport [a továbbiakban a b)371 pont alattiak együtt: diákkör];

c) az iskolai sportkör;

d) a tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokságok, iskolák közötti versenyek, bajnokságok, diáknap;

e)372 az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelés, a kulturális, illetőleg sportrendezvény.

(3)373 Az iskola köteles – a szülő igénye alapján – a felügyeletre szoruló tanuló részére a tizedik évfolyam befejezéséig, gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő iskolában valamennyi évfolyamon napközis, illetve tanulószobai foglalkozást szervezni.

(4)374 A napközis, illetve a tanulószobai foglalkozásokat olyan módon kell megszervezni, hogy a szülők igényei szerint eleget tudjon tenni az iskolai felkészítéssel és a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatoknak. A napközis, illetve a tanulószobai foglalkozások megszervezéséhez az első négy évfolyamon napi négy és fél óra, az ötödik-nyolcadik évfolyamon és a gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő iskola valamennyi többi évfolyamán napi három óra, a kilencedik-tizedik évfolyamon napi két óra áll rendelkezésre, mely időkeretet indokolt esetben meg kell növelni a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokhoz szükséges idővel. A heti időkeretet a kialakított napközis, illetve tanulószobai csoportokra kell meghatározni. A heti időkeret az egyes évfolyamok, csoportok, tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosítható. A napközis, illetve a tanulószobai foglalkozás – egy iskolában – több iskola tanulói részére is megszervezhető. A napközis, illetve a tanulószobai foglalkozás feladatait a kollégiumi foglalkozás keretei között is meg lehet oldani.

(5)375 Az alapfokú művészetoktatási intézményekben az (1)–(4) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók. Az alapfokú művészetoktatási intézményben az adott művészeti ág céljának megfelelő művészeti csoport, énekkar működhet, illetve tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, rendezvény, művészeti tanulmányi kirándulás szervezhető.

(6) Az iskolában működő iskolai könyvtárnak lehetővé kell tennie, hogy szolgáltatásait a tanulók és a pedagógusok minden tanítási napon igénybe tudják venni.

(7)376 A kollégium a kollégiumba felvett és az externátusi elhelyezésben részesülő tanulók részére felzárkóztató, tehetségkibontakoztató, speciális ismereteket adó felkészítő foglalkozásokat, továbbá a szabadidő eltöltését szolgáló a (2) bekezdés b) és d) pontjában felsorolt foglalkozásokat és a tanulóval való egyéni törődést biztosító foglalkozásokat szervez. A kollégiumi felkészítő foglalkozások szervezéséhez rendelkezésre álló időkeret nem lehet kevesebb – kollégiumi csoportonként – heti tizennégy óránál, a többi kollégiumi foglalkozásra rendelkezésre álló időkeret pedig – kollégiumi csoportonként – heti tíz óránál. A heti időkeret a kollégiumi feladatok, az egyes tanulócsoportok, tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosítható. A kollégiumi foglalkozásokat csoportos és egyéni foglalkozás keretében lehet megszervezni. Az egyéni foglalkozások szervezésénél az e törvény 52. §-a (11) bekezdésének b) pontjában és (12) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell.

(8)377 A kollégiumban biztosítani kell a pedagógiai felügyeletet azoknak a tanulóknak, akik nem tartózkodnak az iskolában, illetve nem vesznek részt kollégiumi foglalkozáson. A kollégium munkarendjét úgy kell meghatározni, hogy a tanuló elhatározása szerint rendszeresen hazalátogathasson. A hazautazás tanítási évben – beleértve az évközi szünetek idejét is – nem lehet kötelező.

(9)378 Az összefüggő, a napi három órát meghaladó napközis, tanulószobai és a kollégiumi foglalkozások között, iskolaotthonos nevelés és oktatás esetén minden olyan délutáni tanítási időszakban, amelyben nincs testnevelési óra biztosítani kell a tanuló életkorához és fejlettségéhez igazodó játékos, egészségfejlesztő testmozgást. A játékos testmozgást, ha az időjárási viszonyok megengedik, szabadban kell megszervezni. A játékos testmozgás ideje legalább napi negyvenöt perc.

A közoktatási intézmény vezetője

54. §379 (1)380 A közoktatási intézmény vezetője felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörébe. Az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségirányítási programjának működéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A nevelési-oktatási intézmény vezetője rendkívüli szünetet rendelhet el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. Intézkedéséhez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, illetve, ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesítenie kell.

(2) A közoktatási intézmény vezetője képviseli az intézményt.

(3) A közoktatási intézmény vezetője az (1)–(2) bekezdésben meghatározott jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja.

55. § (1)381 a) Az önálló intézményként működő

– óvoda élén óvodavezető,

– iskola, kollégium és más közoktatási intézmény élén igazgató,

– országos pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmény élén – a munkáltató döntésétől függően – igazgató vagy főigazgató

áll.

b) Az önálló intézmény tagintézményeként vagy intézményegységeként működő

– kollégium élén kollégiumvezető,

– más közoktatási intézmény élén tagintézmény-vezető vagy intézményegység-vezető

áll.

(2) A nevelési-oktatási intézmény vezetőjének feladatkörébe tartozik különösen

a) a nevelőtestület vezetése;

b) a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése;

c) a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése;

d) a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása;

e)382 az iskolaszékkel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, illetve szülői szervezetekkel (közösségekkel) való együttműködés;

f) a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése.

g)383 a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása,

h) a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása.

(3)384 Ha a közoktatási intézmény tagintézményei különböző településen találhatók, vagy a többcélú közoktatási intézmény tagintézményeinek száma egy településen belül meghaladja az ötöt, illetve, ha a többcélú közoktatási intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységeinek a száma meghaladja az ötöt, a közoktatási intézmény élére főigazgató, a tagintézmény, az intézményegység élére igazgató, óvodavezető bízható meg. E rendelkezések alkalmazhatók akkor is, ha a közoktatási intézmény alapító okirata szerint a felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám eléri az ezerötszáz főt. A főigazgatóra egyebekben az intézményvezetőre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy munkaidejére a 16. § (4) bekezdését, valamint az 1. számú melléklet Első részének kötelező óraszámot megállapító rendelkezéseit – a munkáltatói jog gyakorlójának döntésétől függően – nem kell alkalmazni. Az igazgató, óvodavezető foglalkoztatására a szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegység vezetőjére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4)385 Az intézményvezetői megbízásra benyújtott pályázat, a pályázattal kapcsolatosan – e törvény alapján véleményezésre jogosultak által – kialakított vélemény és a vélemény kialakításával kapcsolatos szavazás eredménye közérdekből nyilvános adat, amelyet a közoktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.

(5)386 Nem lehet az (1) bekezdésben meghatározott vezető az, aki közoktatási intézmény fenntartója, illetve, aki közoktatási intézmény fenntartójánál vezető állású munkavállaló vagy vezetői megbízással rendelkező köztisztviselő, közalkalmazott. Ez a korlátozás nem vonatkozik a fenntartói jogot gyakorló testület (közgyűlés, képviselő-testület, kuratórium) tagjaira.

A nevelőtestület

56. § (1) A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve.

(2)387 A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus-munkakört betöltő alkalmazottja, gazdasági vezetője, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú iskolai végzettségű alkalmazottja.

(3) A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.

57. § (1) A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik

a)388 a nevelési, illetve a pedagógiai program és módosításának elfogadása;

b) a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása;

c) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése;

d) a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása;

e) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása;

f)389 a házirend, az intézményi minőségirányítási program elfogadása;

g) a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása;

h) a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása;

i)390 az intézményvezetői, intézmény–egység vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása;

j) jogszabályban meghatározott más ügyek.

(2) A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, valamint az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt.

(3) A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete dönt

a)391 a nevelési program, illetve a pedagógiai program, valamint a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásának megtagadása esetén a döntés ellen a bírósághoz történő kereset benyújtásáról;

b)392

(4)393 A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles – a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon – azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. E rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a nevelési program, illetve a pedagógiai program, továbbá a szervezeti és működési szabályzat, a házirend és az intézményi minőségirányítási program elfogadásánál.

(5)394 A közös igazgatású közoktatási intézményben és az általános művelődési központban azokban az ügyekben, amelyek

a) csak egy – nevelési-oktatási intézmény feladatát ellátó – intézményegységet érintenek, az intézményegységben,

b) több – nevelési-oktatási intézmény feladatát ellátó – intézményegységet érintenek, valamennyi érdekelt intézményegységben

foglalkoztatott – az 56. § (2) bekezdésében felsorolt – alkalmazottakból, az intézmény vezetőjéből és gazdasági vezetőjéből álló nevelőtestület jár el.

(6)395 Az óraadó tanár a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyekben – az (1) bekezdés g)–h) pontjába tartozó ügyek kivételével – nem rendelkezik szavazati joggal.

(7)396 Ha a közoktatási intézmény (intézményegység, tagintézmény) nem nevelési-oktatási intézmény, továbbá a közös igazgatású közoktatási intézményben és az általános művelődési központban az intézmény egészét érintő kérdésekben a nevelőtestületet megillető jogosítványokat – kivéve azokat, amelyek a tanulói jogviszonnyal kapcsolatosak – a szakalkalmazotti értekezlet [121. § (1) bekezdés 31. alpontja] gyakorolja.

A szakmai munkaközösség

58. § (1)397 A nevelési-oktatási intézmény pedagógusai szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, értékeléséhez és ellenőrzéséhez. Szakmai munkaközösség hozható létre a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok, a szabadidő hasznos eltöltésével összefüggő feladatok, a sajátos nevelési igényű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját szolgáló feladatok segítéséhez is. A szakmai munkaközösség éves terv szerint részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében. A szakmai munkaközösség tagja és vezetője a belső értékelésben és ellenőrzésben akkor is részt vehet, ha közoktatási szakértőként nem járhat el. A szakmai munkaközösség – a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint – gondoskodik a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak szakmai segítéséről. A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzata a szakmai munkaközösség részére további feladatokat állapíthat meg. Az e bekezdésben meghatározott feladatok ellátására, a pedagógusok kezdeményezésére intézmények közötti munkaközösség is létrehozható.

(2)398 Az óvodában, iskolában, kollégiumban az azonos feladatok ellátására, illetve tantárgyanként vagy műveltségi területenként egy szakmai munkaközösség hozható létre. Külön szakmai munkaközösség működhet a tagintézményben és a tagozaton.

A szülői szervezet

59. §399 (1) Az óvodában, az iskolában és a kollégiumban a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre.

(2) Ha az óvodában, iskolában, kollégiumban több szülői szervezet (közösség) működik, az a szülői szervezet (közösség) járhat el az óvoda, az iskola, illetőleg a kollégium valamennyi szülőjének a képviseletében, amelyiket az óvodába, iskolába, kollégiumba felvett tanulók szüleinek több mint ötven százaléka választott meg. Ilyen szülői szervezet (közösség) hiányában a szülői szervezetek (közösségek) a nevelési-oktatási intézmény egészét érintő ügyek intézésére közös szervezetet hozhatnak létre, vagy megbízhatják valamelyik szülői szervezetet (közösséget) a képviselet ellátására (a továbbiakban: óvodai, iskolai, illetve kollégiumi szülői szervezet).

(3) A szülői szervezet (közösség) dönt saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról.

(4) Az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet (közösség) kezdeményezheti az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék létrehozását, továbbá dönt arról, hogy ki lássa el a szülők képviseletét az óvodaszékben, iskolaszékben, kollégiumi székben.

(5)400 Az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet (közösség) figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. Megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet és a fenntartót. A gyermekek, tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. A nevelési-oktatási intézmény házirendjében kell meghatározni, mit kell érteni a gyermekek, tanulók nagyobb csoportja alatt.

(6)401 Jogszabály, továbbá az óvoda, iskola, kollégium szervezeti és működési szabályzata a szülői szervezet (közösség) részére további jogokat állapíthat meg.

Az iskolaszék

60. §402 (1) Az iskolában a nevelő és oktató munka segítése, a nevelőtestület, a szülők és a tanulók, az intézményfenntartók, továbbá az intézmény működésében érdekelt más szervezetek együttműködésének előmozdítására iskolaszék alakulhat.

(2) Az iskolaszékbe a szülők, a nevelőtestület, az iskolai diákönkormányzat azonos számú képviselőt küldhet.

(3) Egy-egy képviselőt delegálhat az iskolaszékbe az érdekelt

a) fenntartó,

b) nevelőotthon, gyermek- és ifjúságvédő intézet,

c)403 települési, területi kisebbségi önkormányzat, térségi vagy országos feladatot ellátó iskola esetén az országos kisebbségi önkormányzat, ha nem az iskola fenntartója,

d) szakiskolában és szakközépiskolában a területi gazdasági kamara.

(4) Az iskolaszék létrehozását kezdeményezheti

a) a nevelőtestület tagjainak legalább húsz százaléka,

b) az iskolai szülői szervezet (közösség) képviselője, ennek hiányában az intézménybe járó tanulók szüleinek legalább húsz százaléka,

c) az iskolai diákönkormányzat képviselője, iskolai diákönkormányzat hiányában az iskolába járó tanulók legalább húsz százaléka [a továbbiakban: az a)–c) pont alattiak együtt: érdekeltek].

(5) Az iskolaszékbe

a) a szülők képviselőit az iskolai szülői szervezet (közösség), ennek hiányában az iskolában tanuló gyermekek szülei,

b) a nevelőtestület képviselőit a nevelőtestület tagjai,

c) az iskolai diákönkormányzat képviselőit az iskolai diákönkormányzat tagjai, iskolai diákönkormányzat hiányában az iskolába járó tanulók

választják.

(6) Az iskolaszéket létre kell hozni, ha az érdekeltek közül legalább kettőnek a képviselői kezdeményezik megalakítását, és részt vesznek munkájában.

(7) Ha az iskolaszék létrehozását az iskolai szülői szervezet (közösség) képviselője, ennek hiányában a szülők legalább húsz százaléka, illetve az iskolai diákönkormányzat képviselője, iskolai diákönkormányzat hiányában az iskolába járó tanulók legalább húsz százaléka kezdeményezi, a nevelőtestület képviselőinek közre kell működniük az iskolaszék megalakításában és munkájában.

(8) Az iskolaszékben – az (5) bekezdés a) pontjában meghatározott választás alapján – a szülők képviseletében eljárhat az is, akinek gyermeke nem tanul az iskolában.

(9) Az iskolaszékben – az (5) bekezdés c) pontjában meghatározott választás alapján – a diákönkormányzat képviseletében eljárhat az a nagykorú személy is, aki az iskolának nem tanulója, nem alkalmazottja, illetőleg, akinek gyermeke nem tanul az iskolában.

(10) Az iskola igazgatója, ha bármelyik érdekelt kezdeményezi az iskolaszék létrehozását, a kezdeményezéstől számított harminc napon belül az iskolaszék munkájában részt vevő érdekeltek által delegált, azonos számú képviselőből álló bizottságot hoz létre az iskolaszék megalakításának előkészítéséhez.

61. §404 (1) Az iskolaszék döntési jogkörébe tartozik működési rendjének és munkaprogramjának elfogadása, tisztségviselőinek megválasztása, továbbá azok az ügyek, amelyekben a nevelőtestület vagy a nem önkormányzati fenntartó döntési jogát az iskolaszékre átruházza.

(2) Az iskolaszék részt vesz a tanulók jogainak érvényesítésével, kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézmény által hozott döntések, intézkedések ellen benyújtott kérelmek elbírálásában.

(3) Az iskolaszék egyetértési jogot gyakorol

a) jogszabályban meghatározott kérdésekben a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor;

b) a házirend elfogadásakor;

c) a vállalkozás alapján folyó oktatás és az azzal összefüggő szolgáltatás igénybevétele feltételeinek meghatározásakor.

(4) Az iskolaszék véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az iskolaszék véleményét a pedagógiai program elfogadása, továbbá a 81. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott közoktatási megállapodás megkötése előtt.

(5) Az iskolaszék javaslattevő jogkörrel rendelkezik a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben különös tekintettel a nevelési-oktatási intézmény irányítását, a vezető személyét, az intézmény egészét vagy a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésekben.

(6) Az iskolaszék feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését.

(7) Az óvodaszék, kollégiumi szék, intézményi szék, ÁMK szék megalakulására, működésére, jogállására, feladataira az iskolaszékre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az óvodaszék tekintetében a diákönkormányzatra vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni, az ÁMK szék tevékenysége kiterjed a nem közoktatási feladatokat ellátó intézményegységekre is, és tagjai közé – az érdekeltek megállapodása alapján – a 60. § (4) bekezdésében felsoroltak mellett más szerv, szervezet is delegálhat egy képviselőt.

A tanulók közösségei, a diákönkormányzat

62. § (1) Az iskola, a kollégium tanulói közös tevékenységük megszervezésére — a házirendben meghatározottak szerint — diákköröket hozhatnak létre.

(2) A tanulóközösségek döntési jogkört gyakorolnak — a nevelőtestület véleménye meghallgatásával — saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban.

63. § (1)405 A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki – a diákönkormányzat megbízása alapján – eljárhat a diákönkormányzat képviseletében is.

(2)406 Ha az iskolában, kollégiumban több diákönkormányzat tevékenykedik, az járhat el a nevelési-oktatási intézmény egészét érintő ügyekben, amelyik megválasztásában a legtöbb tanuló vett részt, feltéve, hogy ily módon a tanulók több mint ötven százalékának képviselete biztosított. Ilyen diákönkormányzat hiányában az iskolában, kollégiumban működő diákönkormányzatok a nevelési-oktatási intézmény egészét érintő ügyek intézésére közös szervezetet hozhatnak létre, vagy megbízhatják valamelyik diákönkormányzatot (a továbbiakban: iskolai, kollégiumi diákönkormányzat).

(3)407 A diákönkormányzat – a nevelőtestület véleményének kikérésével – dönt saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskolai, kollégiumi diákönkormányzati tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint a tájékoztatási rendszer (iskolaújság, iskolarádió stb.) szerkesztősége tanulói vezetőjének (felelős szerkesztőjének), munkatársainak megbízásáról.

(4)408 A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő, vagy ellentétes az iskola szervezeti és működési szabályzatával, illetve házirendjével. A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásáról a nevelőtestületnek beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell. A szervezeti és működési szabályzatot, illetve módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harminc napon belül nem nyilatkozik.

(5)409 A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.

(6) A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola, kollégium helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola, kollégium működését.

(7)410 Az iskolában, kollégiumban évente legalább egy alkalommal diákközgyűlést kell szervezni a diákönkormányzat működésének és a tanulói jogok érvényesülésének áttekintése céljából.

64. § (1) A diákönkormányzatok jogosultak szövetséget létesíteni, illetve ilyenhez csatlakozni. A szövetség az iskolában, kollégiumban a diákönkormányzat jogait nem gyakorolhatja.

(2)411 Az iskolai, a kollégiumi diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a tanulókat érintő következő kérdésekben:

a)412 jogszabályban meghatározott ügyekben az iskolai szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor;

b) a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor;

c) az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor;

d)413

(3)414 Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a házirend elfogadásakor, illetve módosításakor.

(4)415 Az intézményi diákönkormányzat és az ÁMK diákönkormányzat megalakulására, működésére, jogállására az iskolai, kollégiumi diákönkormányzatra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Az óvodai felvétel, a tanulói jogviszony
és a kollégiumi tagsági viszony keletkezése

65. § (1)416 Az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik. Az óvodába a gyermek harmadik életévének betöltése után vehető fel. A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti. Az újonnan jelentkező gyermekek fogadása az óvodai nevelési évben folyamatosan történik.

(2)417 A gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, átvenni, amelynek körzetében lakik, illetőleg ahol szülője dolgozik. A felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt. Ha a jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, az óvodavezető, több óvoda esetén az óvoda fenntartója bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre. Az óvoda – beleértve a kijelölt óvodát is – köteles felvenni, átvenni azt a gyermeket, aki e törvény 24. §-ának (3) bekezdése alapján köteles óvodába járni, ha lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található (kötelező felvételt biztosító óvoda). A kijelölt óvoda [30. § (4) bek.], ha nem látja el a kötelező felvételt biztosító óvoda feladatait, csak helyhiány miatt tagadhatja meg a gyermek felvételét. A kötelező felvételt biztosító óvoda – ha a gyermek betöltötte a harmadik életévét – nem tagadhatja meg a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, továbbá annak a gyermeknek a felvételét, aki a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 41. §-a alapján jogosult a gyermek napközbeni ellátásának igénybevételére, illetve akinek a felvételét a gyámhatóság kezdeményezte.

(3) Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról az óvodavezető dönt, a szülők és az óvodapedagógusok véleményének figyelembevételével. Az óvodai csoportok szervezésének szabályait e törvény 3. számú melléklete határozza meg.

66. § (1)418 A tanuló (magántanuló) az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt a 42. § (1)–(2) bekezdésében és a 46-47. §-ban meghatározottak alapján. Általános iskolában felvételi vizsga nem szervezhető.

(2)419 Az általános iskola – beleértve a kijelölt iskolát is – köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található (a továbbiakban: kötelező felvételt biztosító iskola). Ha a településen több általános iskola működik, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknak az egyes felvételi körzetben kiszámított aránya legfeljebb tizenöt százalékponttal lehet magasabb, mint a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknek a település egészére kiszámított aránya. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknek a településen belüli arányát oly módon kell meghatározni, hogy az adott településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező összes halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek létszámát el kell osztani a településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező összes gyermek létszámával. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvételi körzeten belüli arányának meghatározásához az egyes felvételi körzetekben lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező összes halmozottan hátrányos helyzetű tanulónak a létszámát el kell osztani a felvételi körzetben lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező összes tanuló létszámával (a továbbiakban: halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körzeti aránya).

(3)420 Nem jelölhető ki kötelező felvételt biztosító iskolának az az általános iskola, amely körzetének kialakításánál a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek körzeti aránya túllépésére vonatkozó rendelkezés nem tartható meg, feltéve, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körzeti aránya elérné az ötven százalékot, és egyébként a település többi iskolája elégséges férőhellyel rendelkezik a település összes tanköteles tanulójának felvételéhez. Az elégséges férőhelyek meglétét az iskola alapító okiratában meghatározott maximális tanulói létszám alapján kell megállapítani.

(4)421 A kijelölt iskola [30. § (4) bek.] – akkor is, ha nem kötelező felvételt biztosító iskola – a tanuló felvételét csak helyhiány miatt tagadhatja meg. A nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó jelentkezőt – ha a felvételi követelményeknek megfelel – a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén, illetőleg a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén és magyarul tanító iskolába (tagozatra, osztályba, csoportba) fel, illetve át kell venni. A fenntartó a szakiskolát és a középiskolát is kijelölheti kötelező felvételt biztosító iskolának.

(5)422 Ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, köteles először a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók kérelmét teljesíteni. A további felvételi lehetőségről szóló tájékoztatót a helyben szokásos módon – legalább tizenöt nappal a felvételi, átvételi kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időszak első napja előtt – nyilvánosságra kell hozni. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók közül előnyben kell részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen van, ahol az iskola székhelye található. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvétele után a további felvételi kérelmek elbírálásánál előnyben kell részesíteni azokat a jelentkezőket, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen található, ahol az iskola székhelye található. Ha az általános iskola – a megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt a jelentkezők között. A sorsolásra a felvételi, átvételi kérelmet benyújtókat meg kell hívni. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvételi, átvételi kérelmének teljesítése után sorsolás nélkül is felvehető a sajátos nevelési igényű tanuló, továbbá az a tanuló, akinek ezt sajátos helyzete indokolja. A sajátos helyzetet a helyi önkormányzat rendeletben állapítja meg. Nem kell vizsgálni az iskolai arány megtartását abban az esetben, ha azt az e bekezdésben meghatározott előnyben részesítési kötelezettség megtartása miatt lépték át. A (2)–(5) bekezdésben foglaltakat a településen lévő valamennyi általános iskolai feladatellátási hely tekintetében alkalmazni kell akkor is, ha az iskola székhelye nem a településen található.

(6)423 A kötelező felvételt biztosító iskola a jelentkező felvételét, átvételét – feltéve, hogy lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye a körzetében található – nem kötheti felvételi követelmény teljesítéséhez. Az e bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell akkor is, ha a többcélú közoktatási intézmény az általános iskola feladatait is ellátja.

(7)424 Ha a többcélú közoktatási intézmény az általános iskolai feladatok mellett gimnáziumi, szakiskolai, szakközépiskolai feladatok közül bármelyiket ellátja, nem tarthat felvételi vizsgát azoknak a tanulóknak, akik a többcélú intézmény keretében fejezték be az általános iskolai tanulmányaikat. A tanulók a pedagógiai programban meghatározottak alapján folytatják tanulmányaikat a megfelelő iskolatípus szerinti oktatásban. Ha az egységes iskola az általános iskolai feladatok mellett gimnázium, szakközépiskola és a szakiskola feladatai közül legalább kettőt ellát, a pedagógiai programjában kell meghatározni, hogy a közös követelmények teljesítése után milyen feltételek teljesítésével milyen kiegészítő tanulmányokat kell folytatni. A felvételi kérelmek elbírálásánál a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat előnyben kell részesíteni. Az előnyben részesítés feltételeit a pedagógiai programban kell meghatározni.

(8)425 A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait az előbbi időponttól kezdve gyakorolhatja. Jogszabály, illetőleg az iskola házirendje egyes jogok gyakorlását az első tanév megkezdéséhez kötheti.

(9)426 Az iskolába a tanköteles tanulókat az első évfolyamra a községi, városi, fővárosi kerületi, megyei jogú városi önkormányzat által meghatározott időszakban kell beíratni. A beiratkozásra meghatározott időt a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

(10)427 Az iskolába felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásáról — a szakmai munkaközösség, annak hiányában a nevelőtestület véleményének kikérésével — az igazgató dönt. Az osztályok, csoportok szervezésének szabályait e törvény 3. számú melléklete határozza meg.

(11)428 A gyámhatóság kezdeményezése esetén az iskola nem tagadhatja meg a tanuló napközis foglalkozásra, iskolaotthonos osztályba való felvételét.

67. § (1)429 A szakképzésre vonatkozó jogszabály határozza meg a szakképzésben való részvétel iskolai, szakmai előképzettség szerinti feltételeit. A munkába álláshoz, az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek elsajátításában részt vehet az is, aki nem rendelkezik alapfokú iskolai végzettséggel, attól a tanévtől kezdve, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.

(2) Ha a szakiskola vagy a szakközépiskola olyan szakképesítés megszerzésére készít fel, amelyhez egészségügyi követelményeknek, pályaalkalmassági követelményeknek kell megfelelni, az első szakképzési évfolyamra való felvételnél, átvételnél, illetőleg a továbbhaladásnál az egészségügyi és a pályaalkalmasságra vonatkozó szakvéleményt figyelembe kell venni.

(3)430 Ha a szakiskola vagy a szakközépiskola olyan szakképesítés megszerzésére készít fel, amelyhez szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni, a tanulót az első szakképzési évfolyamra akkor lehet felvenni, átvenni, illetve a továbbhaladását engedélyezni, ha a szakmai alkalmassági vizsga követelményeit teljesítette. Nem utasítható el a szakképzési évfolyamra történő felvétele, átvétele, továbbhaladása annak, aki tanulószerződést kötött, feltéve, hogy az előírt iskolai, szakmai előképzettséggel rendelkezik, megfelel az életkori feltételeknek, továbbá az előírt pályaalkalmassági, szakmai alkalmassági és egészségügyi követelményeknek. Ha a tanulószerződés megkötésének előfeltétele a pályaalkalmassági, szakmai alkalmassági követelményeknek való megfelelés volt, az iskola – kivéve, ha a vizsga két évnél régebben történt – annak eredménye alapján dönt a felvételről, átvételről, továbbhaladásról. A szakmai alkalmassági vizsga követelményeit az iskola igazgatója és a gyakorlati képzés szervezője együttesen állapítja meg.

(4) A pályaalkalmassági követelményeket és a szakmai alkalmassági vizsga követelményeit a felvételi tájékoztatóban nyilvánosságra kell hozni.

(5)431 A szakiskolai és a szakközépiskolai szakképzés megszervezhető oly módon is, hogy a csak szakképzési évfolyammal működő szakiskola, szakközépiskola vagy az arra alapító okiratában felhatalmazott szakiskola, illetve szakközépiskola (a továbbiakban: szakmai vizsgára felkészítő iskola) a szakképzési évfolyamán készíti fel – részben vagy egészben – a szakképzési évfolyam követelményeire egy vagy több másik szakiskola, szakközépiskola (a továbbiakban: küldő iskola) tanulóit. A szakképzési feladatok közös feladatellátás keretében történő megoldása esetén a küldő iskola szakképzési évfolyamainak száma csökkenthető, illetve a küldő iskola szakképzési évfolyam nélkül is működhet. A szakiskola, szakközépiskola tanulója a szakmai vizsgára felkészítő iskola szakképzési évfolyamába – az átvételre vonatkozó rendelkezések szerint – ugyanazokkal a feltételekkel léphet át, mintha a tanulmányait a küldő iskolában folytatná tovább. Az érintett iskolák alapító okiratában kell rögzíteni, melyek azok a szakképzéssel összefüggő feladatok, amelyeket közös feladatellátás keretében oldanak meg. A szakmai vizsgára felkészítő iskola és a küldő iskola nevelőtestülete összehangolja az iskolák pedagógiai programjait a tanulmányok szakképzésbe történő beszámítása tekintetében.

(6)432 A szakképzésben való részvételre a szakképzésre vonatkozó jogszabály további feltételeket állapíthat meg.

68. § (1) A tanuló az iskola útján vagy közvetlenül kérheti kollégiumi felvételét, illetve externátusi elhelyezését.

(2) Az önálló kollégiumba való felvételről a kollégium igazgatója, a nem önálló kollégiumba való felvételről pedig a kollégium vezetőjének egyetértésével az iskola igazgatója dönt. A kollégiumba felvett tanulók foglalkozásra történő beosztásáról a kollégium igazgatója, illetve vezetője dönt, a kollégiumi nevelőtestület véleményének kikérésével. A kollégiumi foglalkozások szervezésének szabályait a 3. számú melléklet határozza meg.

(3)433 A gyámhatóság kezdeményezésére a tanulót fel kell venni a kollégiumba. Fel kell venni a kollégiumba azt a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulót, akinek az intézeti elhelyezése nagykorúság miatt szűnt meg.

(4)434 A kollégiumi felvétel, externátusi elhelyezés a (3) bekezdésben meghatározott esetben a tanulói jogviszony fennállásáig, egyébként egy tanévre szól. A kollégiumi felvétel, externátusi elhelyezés iránti kérelem elfogadása, illetve elutasítása nem lehet fegyelmezési eszköz.

A gyermek, tanuló kötelességének teljesítése

69. § (1)435 A gyermeket, kérelemre – ha családi körülményei, képességének kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja – az óvoda vezetője felmentheti az alól, hogy e törvény 24. §-ának (3) bekezdése alapján óvodai nevelésben vegyen részt.

(2)436 Az igazgató — a gyakorlati képzés kivételével — a tanulót kérelmére — részben vagy egészben — felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. Az igazgató a tanulót kérelmére mentesítheti a készségtárgyak tanulása alól, ha azt egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi.

(3) A magántanulót az iskola valamennyi kötelező tanórai foglalkozása alól fel kell menteni.

(4) Az, akit felmentettek a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az igazgató által meghatározott időben, és a nevelőtestület által meghatározott módon, ad számot tudásáról.

(5)437 Szünetel a tanulói jogviszonya annak, akinek engedélyezték, hogy tanulmányait megszakítsa, illetőleg, akit fegyelmi határozattal a tanév folytatásától eltiltottak. A tanulónak a tanulói jogviszony szünetelése alatt is joga, hogy látogassa az iskola létesítményeit, tájékoztatást kapjon az őt érintő kérdésekben, kérje átvételét másik iskolába. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait — ha jogszabály másképp nem rendelkezik — a tanulói jogviszony szünetelése alatt is gyakorolhatja.

70. § (1)438 A pedagógus – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök – az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével – végzi. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az osztályzatról a tanulót és a kiskorú szülőjét értesíteni kell. Az érdemjegy, illetőleg az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz.

(2)439 Az érdemjegyek és osztályzatok – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a következők:

a) a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1);

b) a tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2);

c) a tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2).

(3)440 Az első-harmadik évfolyamon – félévkor és év végén, továbbá a negyedik évfolyamon félévkor – szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. Ha a tanuló ,,felzárkóztatásra szorul'' minősítést kap, az iskolának a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, és javaslatot kell tenni az azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre. Az iskola pedagógiai programja, az évközi érdemjegyek, a félévi és az év végi osztályzatok helyett a tanuló teljesítményének, szorgalmának, magatartásának értékelésére, minősítésére a (2) bekezdésben meghatározottaktól eltérő jelölés, illetőleg szöveges értékelés alkalmazását is előírhatja. Ha az iskola nem alkalmazza az (1)–(2) bekezdésben meghatározottakat, de arra iskolaváltás vagy továbbtanulás miatt szükség van, köteles a félévi és az év végi minősítést osztályzattal is elvégezni. Az iskola által alkalmazott jelölés, értékelés érdemjegyre, osztályzatra való átváltásának szabályait a helyi tantervben kell meghatározni. Az iskola pedagógiai programja meghatározhatja azokat a tananyagokat, tantárgyakat, amelyekből a tanuló teljesítményét, előmenetelét nem kell értékelni, illetve minősíteni, továbbá eltekinthet a magatartás és szorgalom értékelésétől és minősítésétől. Nem mellőzhető azonban a tanuló teljesítményének, előmenetelének értékelése és minősítése azokból a tantárgyakból, amelyek követelményeiből állami vizsgát kell, illetve lehet tenni. A szakiskola pedagógiai programjában kell meghatározni, hogy a szakmai előkészítő és szakmai alapozó oktatás, illetve a szakközépiskola pedagógiai programjában kell meghatározni, hogy a szakmai orientáció és a szakmacsoportos alapozó oktatás keretében elsajátított ismereteket hány tantárgy keretei között értékelik és minősítik, továbbá moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelését és minősítését.

(4)441 Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja.

(5)442 A tanuló értékelésekor, minősítésekor az (1) és (4) bekezdésben meghatározottakat – az érdemjegy és az osztályzat alkalmazására vonatkozó rendelkezések kivételével – akkor is alkalmazni kell, ha az iskola nem használja az érdemjegy, illetőleg az osztályzat megjelölést.

(6)443 Ha a tanuló gyakorlati képzését nem az iskola tartja, a gyakorlati képzés keretében végzett tevékenységével összefüggésben teljesítményét, magatartását és szorgalmát a gyakorlati képzés szervezője értékeli a (2) bekezdésében foglaltak szerint. A tanuló félévi és év végi osztályzatát – a gyakorlati képzés szervezőjének értékelése alapján – a nevelőtestület állapítja meg, és dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről, szakmai vizsgára bocsátásáról. Ha az iskola modulzáró vizsgát szervez, a tanuló félévi és év végi osztályzatát a gyakorlati képzés szervezőjének értékelése és a modulzáró vizsga eredménye alapján kell megállapítani. Az (1) és (4) bekezdésben foglaltakat a nem iskolai gyakorlati képzésben részt vevő tanuló tekintetében is alkalmazni kell.

(7)444 Az első évfolyamra felvett tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi – jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint, a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján – az igazgató mentesíti az értékelés és minősítés alól, vagy részére az egyéni adottságához, fejlettségéhez igazodó továbbhaladást (a továbbiakban: egyéni továbbhaladás) engedélyez.

(8)445 Ha a tanulót mentesítették az értékelés és minősítés alól, az első évfolyamot a többi tanulóval azonos osztályban előkészítő évfolyamként végzi és fejezi be. Az előkészítő évfolyam során a tanuló játékos felkészítés keretében készül az iskolai követelmények teljesítésére. Az előkészítő évfolyam megszervezhető a délelőtti napközis foglalkozások keretében is. Előkészítő évfolyamra a tanuló csak egy tanéven keresztül járhat, és csak abban az esetben, ha tanulmányait legkésőbb a hetedik életévében megkezdte.

(9)446 Egyéni továbbhaladás esetén – a (7) bekezdésben meghatározott szakértői vélemény alapján – az engedélyben meg kell határozni, melyik tárgyból, melyik évfolyam utolsó tanítási napjáig kell a tanulónak utolérnie a többieket. Az egyéni továbbhaladás – valamennyi vagy egyes tantárgyakból – különböző évfolyamokig, de legkésőbb a negyedik évfolyam végéig tarthat.

(10)447 Az előkészítő év – a (7) bekezdésben meghatározott szakértői vélemény alapján – az első félévet követő hónap utolsó tanítási napjáig átváltoztatható egyéni továbbhaladásra.

71. § (1)448 A tanuló az iskola magasabb évfolyamába, illetve szakképzési évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A tanuló az első-harmadik évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. E rendelkezést kell alkalmazni – iskolatípustól és évfolyamtól függetlenül – az idegen nyelv tekintetében is, az idegen nyelv tanulásának első évében. Ha az iskola szakképzési évfolyamába való lépés előfeltétele az érettségi vizsga megléte, a tanuló akkor is megkezdheti tanulmányait a szakképzési évfolyamon, ha a vizsgát megkezdte, de nem fejezte be. Tanulmányait azonban az adott évfolyamon csak akkor fejezheti be, ha a tanítási év első félévének utolsó napjáig az érettségi bizonyítványt megszerezte.

(2)449 Az iskola magasabb évfolyamába, illetve szakképzési évfolyamába lépő tanulót nem kell beíratni.

(3) A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti.

(4)450 Ha az első-negyedik évfolyamra járó tanuló eredményes felkészülése azt szükségessé teszi – az e törvény 52. §-ának (7) bekezdésében, valamint (11) bekezdésének c) pontjában meghatározott időkeret terhére – lehetővé kell tenni, hogy legalább heti két alkalommal egyéni foglalkozásokon vegyen részt. E rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a tanköteles tanuló tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt [121. § (1) bekezdés 41. pont] második vagy további alkalommal ismétli ugyanazt az évfolyamot.

(5)451 Nem tagadható meg az első-negyedik évfolyamra járó tanuló napközis foglalkozásra, iskolaotthonos osztályba való felvétele, ha eredményes felkészülése azt szükségessé teszi.

(6)452 A szülőt tájékoztatni kell azokról a lehetőségekről, amelyekkel az iskola segítséget tud nyújtani gyermeke eredményes felkészüléséhez. E rendelkezések alkalmazásában eredményes felkészülés azoknak az ismereteknek, képességeknek, készségeknek a negyedik évfolyam végére történő elsajátítása, amelyek az ötödik évfolyamba lépéshez szükségesek.

(7)453 A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamra léphetne. Az engedély megadásáról a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő kérésére az iskola igazgatója dönt. A szülő kérésére az első-negyedik évfolyamon engedélyezni kell az évfolyam megismétlését. A szakképzési évfolyam nem ismételhető meg. Nem tekinthető a szakképzési évfolyam megismétlésének a második vagy további szakképzésbe történő bekapcsolódás.

(8)454 Az alapfokú művészetoktatási intézmény alapfokú évfolyamáról a továbbképző évfolyamba az léphet, aki – jogszabályban meghatározottak szerint szervezett – művészeti alapvizsgát tett.

72. §455 (1)456 A tanuló az egyes évfolyamok, továbbá az érettségi vizsga, a szakmai vizsga, a művészeti alapvizsga és a művészeti záróvizsga tanulmányi követelményeinek teljesítéséről bizonyítványt kap. A bizonyítvány közokirat. A bizonyítványt magyarul, illetve ha az iskolai oktatás – részben vagy egészben – a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén, illetőleg más idegen nyelven folyik, két nyelven, magyarul és a nemzeti vagy etnikai kisebbségi, illetve az idegen nyelven kell kiállítani. A bizonyítvány-nyomtatvány tartalmazza a Magyar Köztársaság címerét.

(2)457 Az iskolában csak olyan bizonyítványnyomtatvány, illetve bizonyítvány kiállításához szükséges nyomtatvány alkalmazható, amelyet az oktatásért felelős miniszter, szakképesítést tanúsító bizonyítvány esetén a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter jóváhagyott. A bizonyítványnyomtatvány és a bizonyítvány kiállításának alapjául szolgáló nyomtatvány előállításához, forgalmazásához az oktatásért felelős miniszter, szakképesítést tanúsító bizonyítvány esetén a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter engedélye szükséges. Az iskolai nyomtatványok – az év végi bizonyítvány és az állami vizsga teljesítéséről kiállított bizonyítvány kivételével – az oktatásért felelős miniszter, szakképesítést tanúsító bizonyítvány esetén a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával, a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények megtartásával elektronikus úton is elkészíthetők és tárolhatók. A bizonyítvány kiállításának alapjául szolgáló nyomtatványt azonban nyomtatott formában is elő kell állítani, és meg kell őrizni.

(3) A kiadott érettségi bizonyítványokról és a szakképesítést tanúsító bizonyítványokról – a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint – központi nyilvántartást kell vezetni.

73. §458 Ha a szakiskola, illetőleg a szakközépiskola párhuzamos oktatás keretében művészeti szakmai vizsgára készít fel, a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményei és a szakképzés követelményei tekintetében külön-külön is lehet dönteni és bizonyítványt kiállítani.

Az óvodai elhelyezés, a tanulói jogviszony
és a kollégiumi tagsági viszony megszűnése

74. § (1) Megszűnik az óvodai elhelyezés, ha

a)459 a gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napján;

b) a szülő írásban bejelenti, hogy gyermeke kimarad, a bejelentésben megjelölt napon;

c) az óvodai elhelyezést fizetési hátralék miatt az óvodavezető — a szülő eredménytelen felszólítása és a gyermek szociális helyzetének vizsgálata után — megszüntette, a megszűnés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján;

d) a gyermeket felvették az iskolába, a nevelési év utolsó napján;

e)460 a gyermeket nem vették fel az iskolába, annak a nevelési évnek az utolsó napján, amelyben a nyolcadik életévét betölti.

(2) Megszűnik az óvodai elhelyezés akkor is, ha a gyermek a jogszabályban meghatározottnál igazolatlanul többet van távol az óvodai foglalkozásokról.

(3)461 Az (1) bekezdés b)–c) pontjában és a (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, ha a gyermeket a gyámhatóság intézkedésére vették fel az óvodába, továbbá, ha a gyermek e törvény 24. §-ának (3) bekezdése alapján vesz részt óvodai nevelésben. Az (1) bekezdés c) pontjában, valamint a (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók akkor sem, ha a gyermek hátrányos helyzetű.

75. § (1) Megszűnik a tanulói jogviszony

a)462 ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján;

b)463 az általános iskola utolsó évfolyamának elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításának napján;

c)464 a tankötelezettség utolsó éve szorgalmi idejének utolsó napján, ha a tanuló tanulmányait nem kívánja tovább folytatni;

d)465 gimnáziumi tanulmányok esetén az utolsó évfolyam elvégzését követő első vizsgaidőszak utolsó napján;

e)466 szakközépiskolai tanulmányok esetén az utolsó középiskolai évfolyam elvégzését követő első vizsgaidőszak utolsó napján, ha a tanuló a szakképzésben nem kíván továbbtanulni, vagy a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább;

f) szakiskolában és szakközépiskolában folyó szakképzésben

— az utolsó évfolyam elvégzését követő első szakmai vizsgaidőszak utolsó napján,

— ha a tanuló a gyakorlati képzésben tanulószerződés alapján vesz részt, az első szakmai vizsga utolsó napján,

— ha a tanuló tanulmányainak folytatására egészségileg alkalmatlanná vált,


és az iskolában nem folyik másik megfelelő szakképzés, vagy a tanuló nem kíván továbbtanulni, illetve a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább;

g)467 az alapfokú művészetoktatási intézményben, ha a szülő, illetve a nagykorú tanuló bejelenti, hogy kimarad az iskolából, a bejelentésben megjelölt napon, továbbá az utolsó alapfokú évfolyam utolsó napján, ha a tanuló nem tesz művészeti alapvizsgát, valamint az utolsó továbbképző évfolyam záróvizsga letételének napján, illetve ha a tanuló nem tesz záróvizsgát, az utolsó évfolyam elvégzését tanúsító bizonyítvány kiállításának napján és az i) pontban megjelölt esetben;

h) a tankötelezettség megszűnése után — ha a tanuló írásban bejelenti, hogy kimarad —, a bejelentés tudomásulvételének napján;

i)468 ha a tanuló tanulói jogviszonyát — a tanköteles tanuló kivételével — fizetési hátralék miatt az igazgató a szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló eredménytelen felszólítása és a tanuló szociális helyzetének vizsgálata után megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján. E rendelkezések nem alkalmazhatók, ha a tanuló hátrányos helyzetű.

(2)469 Ha a tanuló betöltötte a tizenhatodik életévét, és nem végezte el az általános iskola hatodik évfolyamát, az általános iskola a tanítási év végén kérelem hiányában is kezdeményezi a tanuló átvételét a kötelező felvételt biztosító szakiskolába, amennyiben az iskolában nem folyik felnőttoktatás, illetve a tanuló nem kívánja ott folytatni a tanulmányait.

(3) Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya — a tanköteles tanuló kivételével — ha az iskola kötelező foglalkozásairól a jogszabályban meghatározott időnél igazolatlanul többet mulasztott.

(4)470 Megszűnik a tanulói jogviszony a kizárás az iskolából fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján.

(5)471 Az iskola a tanítási év utolsó napján egyoldalú nyilatkozattal is megszüntetheti annak a tanulónak a tanulói jogviszonyát, aki nem tanköteles, ha ugyanannak az évfolyamnak a tanulmányi követelményeit második alkalommal nem teljesítette.Az iskolai tanítási év utolsó napján megszüntethető egyoldalú nyilatkozattal annak a tanulónak a tanulói jogviszonya is, aki az e törvény 52. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak szerint nappali rendszerű iskolai oktatásban nem vehet részt, feltéve, hogy az iskolában nincs felnőttoktatás, illetve a tanuló abban nem kíván részt venni.

(6)472 Ha a többcélú közoktatási intézmény több iskolatípus feladatait is ellátja, a tankötelezettség ideje alatt a tanulói jogviszony nem szüntethető meg, amíg a tanulmányok folytatására bármelyik iskolai feladatot ellátó intézményegységben lehetőség van. A tankötelezettség megszűnése után a tanulói jogviszony megszüntetésére az egységes iskolában a középiskolára, az összetett iskolában, továbbá a közös igazgatású közoktatási intézmény és az általános művelődési központ iskolai feladatot ellátó intézményegységeiben az ellátott feladatoknak megfelelő iskolatípusra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(7)473 A tanuló kollégiumi tagsága megszűnik

a)474 az e törvény 68. §-ának (4) bekezdésében meghatározott esetben a tanulói jogviszony megszűnésével, egyébként a tanév végén;

b) a kollégiumból kizáró fegyelmi határozat jogerőre emelkedésével;

c) ha a tanuló kollégiumi tagságát fizetési hátralék miatt az igazgató — a szülő, tanuló eredménytelen felszólítása és a tanuló szociális helyzetének vizsgálata után — megszünteti, a megszűnés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján;

d) ha a tanuló kollégiumi tagságáról írásban, a szülő egyetértésével lemond, a nyilatkozatban megjelölt napon;

e)475 ha a tanulót másik kollégium átvette, az átvétel napján.

(8)476 A (7) bekezdés b)–c) pontjában foglaltakat nem lehet alkalmazni abban az esetben, ha a kollégiumi tagsági viszony fennállása nélkül a tanuló nem tudja teljesíteni tankötelezettségét. Abban az esetben, ha a tanuló felvételére a gyámhatóság intézkedése alapján került sor, a (7) bekezdés c) pontjában meghatározottak nem, a d) pontjában meghatározottak pedig a gyámhatóság egyetértésével alkalmazhatók. A c) pontban foglaltak a hátrányos helyzetű tanulók tekintetében nem alkalmazhatók.

(9)477 Kiskorú tanuló – a tankötelezettség megszűnése után is – a szülő egyetértésével tehet olyan nyilatkozatot, amelynek következtében megszűnik a tanulói jogviszonya vagy a kollégiumi tagsági jogviszonya.

(10)478 Megszűnik az óvodai elhelyezés, a tanulói jogviszony, a kollégiumi tagsági viszony, ha a nevelési-oktatási intézmény jogutód nélkül megszűnik.

A tanuló fegyelmi és kártérítési felelőssége, a nevelési-oktatási intézmény kártérítési felelőssége479

76. § (1) Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető.

(2) A fegyelmi büntetés lehet

a) megrovás;

b) szigorú megrovás;

c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása;

d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába;

e)480 eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától;

f) kizárás az iskolából.

(3) Tanköteles tanulóval szemben a (2) bekezdés e)f) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés nem alkalmazható. A (2) bekezdés d) pontjában szabályozott fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott. A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható.

(4) A szakközépiskola és a szakiskola tanulója ellen folytatott fegyelmi eljárásba, ha a tanuló tanulószerződést kötött, be kell vonni a területi gazdasági kamarát.481

(5) A kollégium tagja ellen a kollégium rendjének megsértéséért

a) megrovás;

b) szigorú megrovás;

c) kizárás

fegyelmi büntetés szabható ki.

(6)482 A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza. Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni.

(7)483 A fegyelmi eljárás megindításáról – az indok megjelölésével – a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét értesíteni kell. A fegyelmi eljárás során a tanulót meg kell hallgatni, és biztosítani kell, hogy álláspontját, védekezését, előadja. Ha a meghallgatáskor a tanuló vitatja a terhére rótt kötelességszegést, vagy a tényállás tisztázása egyébként indokolja, tárgyalást kell tartani. A tárgyalásra a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét meg kell hívni. Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárás során a tanulót a szülő, illetőleg más megbízott is képviselheti. A fegyelmi tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló, illetve a szülő vagy a megbízott ismételt, szabályszerű értesítés ellenére sem jelent meg. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a tanuló vagy a szülő kezdeményezésére a fegyelmi eljárást meg kell indítani és le kell folytatni.

(8) A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg. Ha a kötelességszegés miatt az iskolában és a kollégiumban is helye lenne fegyelmi büntetés megállapításának — a nevelési-oktatási intézmények eltérő megállapodásának hiányában — a fegyelmi büntetést abban a nevelési-oktatási intézményben lehet megállapítani, amelyikben az eljárás előbb indult.

(9) A gyakorlati képzés keretében elkövetett kötelességszegésért a fegyelmi eljárást az iskolában kell lefolytatni.

(10) Végrehajtani csak jogerős fegyelmi határozatot lehet. A fegyelmi eljárás lefolytatásának szabályait jogszabály határozza meg.

(11)484 Nem indítható fegyelmi eljárás, ha a kötelezettségszegés óta három hónap már eltelt. Ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, és az nem végződött felmentéssel (az indítvány elutasításával), a határidő a jogerős határozat közlésétől számít.

77. §485 (1) Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézménynek, illetve a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen kárt okoz, a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének szabályai szerint kell helytállnia.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a kártérítés mértéke nem haladhatja meg

a) gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér – a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított – egy havi összegének ötven százalékát,

b) ha a tanuló cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, szándékos károkozás esetén az okozott kár, legfeljebb azonban a kötelező legkisebb munkabér – a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított – öt havi összegét.

(3) Az óvoda, az iskola, a kollégium, illetve a gyakorlati képzés szervezője a gyermeknek, tanulónak az óvodai elhelyezéssel, tanulói jogviszonnyal, kollégiumi tagsági viszonnyal, gyakorlati képzéssel összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. A kártérítésre a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének rendelkezéseit kell alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy a nevelési-oktatási intézmény, illetve a gyakorlati képzés szervezője felelőssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

(4) Ha a szakközépiskola, illetve a szakiskola tanulója tanulószerződést kötött, a gyakorlati képzés szervezőjének, illetve a tanulónak okozott kár megtérítésére a szakképzési törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

A tanulók elfoglaltságához igazodó iskolai nevelésre és oktatásra vonatkozó külön rendelkezések

78. §486 (1)487 Az, aki nappali rendszerű iskolai oktatásban nem tud vagy nem akar részt venni, attól a tanévtől kezdve, amelyben a tizenhatodik életévét betölti, a munkahelyi, családi vagy más irányú elfoglaltságához, a meglévő ismereteihez és életkorához igazodó iskolai oktatásban (a továbbiakban: felnőttoktatás) kezdheti meg, illetve folytathatja tanulmányait.

(2)488 Az iskolai tanulmányok attól az évtől kezdődően, amelyben a tanuló

a) nyolc évfolyamos általános iskola esetén tizenhetedik,

b)489

c) középiskola és szakiskola esetén huszonharmadik

életévét betölti, kizárólag felnőttoktatás keretében folytatható. A c) pontban meghatározott határidő egy évvel meghosszabbítható abban az esetben, ha a tanuló az általános iskola első évfolyamán a tanulmányait a hetedik életévében kezdte meg, továbbá, ha olyan szakképzésben vesz részt, amelyben a szakképzési évfolyamok száma meghaladja a kettőt. Sajátos nevelési igényű tanuló esetén, valamint a súlyos beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló esetén, továbbá, ha a tanulmányi követelményeket azért nem tudták teljesíteni, mert a tanuló tartós gyógykezelés alatt állt, az a)–c) pontban meghatározott életkorhoz három évet hozzá kell számítani.

(3)490 Az (1) bekezdésben meghatározott határidő után a tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülő és a tanuló közösen – dönti el, hogy az iskolai tanulmányait a (2) bekezdésben meghatározott időpontig a nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy a felnőttoktatásban folytatja-e, azzal a megkötéssel, hogy annak a tanévnek a végéig, amelyben a tizennyolcadik életévét betölti, csak a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett oktatásban vehet részt.

(4) A felnőttoktatás megszervezhető

a)491 az e célra létesített – e törvény 20. §-a (1) bekezdésének b)–d) és f) pontjában felsorolt – iskolákban, illetve

b) a nappali rendszerű iskolai oktatás céljára létesített iskolának a felnőttoktatási tagozatán, osztályában, csoportjában.

(5) A felnőttoktatásban a tizenhat–húsz éves tanulók részére ifjúsági osztály, csoport szervezhető.

(6)492 A felnőttoktatásban a nevelés és oktatás megszervezhető a nappali oktatás munkarendje, továbbá esti, levelező vagy más sajátos munkarendje szerint. Nappali oktatás munkarendje szerint azok részére szervezhető meg az oktatás, akik az 52. § (1) bekezdésében foglaltak alapján nappali rendszerű iskolai oktatásban vehetnek részt.

(7) A felnőttoktatásban

a) az iskolai nevelés és oktatás a tanulók egyéni felkészülésére is épülhet,

b)493 ha a tanítást nem a nappali oktatás munkarendje szerint szervezik, a tanév rendjében meghatározott tanítási napot az egyéni felkészülés keretében tanulásra fordított – az iskola által előírt – napokkal együtt kell számítani, s nem kell alkalmazni az ötnapos tanítási hétre vonatkozó rendelkezéseket,

c) a nem kötelező tanórai foglalkozásra, az osztálybontásra és egyéni foglalkozásra, a tanórán kívüli foglalkozásra, a mindennapos testedzésre vonatkozó rendelkezések alkalmazása nem kötelező,

d)494 a tanuló akkor veheti igénybe a pedagógiai szakszolgálat feladatait ellátó intézmények szolgáltatásait, ha nappali oktatás munkarendje szerint folytatja tanulmányait. Ha a tanuló nem veheti igénybe a pedagógiai szakszolgálat feladatait ellátó intézmények szolgáltatásait, abban a kérdésben, hogy különleges gondozásra jogosult-e, a jogszabályban meghatározott szakértő szakvéleménye alapján kell dönteni.

A nem helyi önkormányzatok által fenntartott
közoktatási intézményekre vonatkozó külön szabályok

79. §495 (1) Ha a nevelési-oktatási intézményt nem helyi önkormányzat alapítja, működésének megkezdéséhez engedély szükséges. Az engedély akkor adható ki, ha a nevelési-oktatási intézmény az e törvény 38. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak szerint rendelkezik a működéséhez szükséges feltételekkel, illetve a feltételeket fokozatosan megteremti.

(2) Az engedély kiadása iránti kérelemhez csatolni kell a nevelési-oktatási intézmény alapító okiratát, foglalkozási, illetve pedagógiai programját, továbbá azokat az okiratokat, amelyekből megállapítható, hogy a működés megkezdéséhez, a nevelő és oktató munkához szükséges személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak, illetve fokozatosan megteremthetők. A kérelem és mellékletei jogszabályban meghatározott formában nyújthatók be.

(3)496 Az engedély kiadásáról a jegyző vagy a főjegyző dönt. A jegyző, főjegyző a (4) bekezdés a) pontja tekintetében köteles szakértői véleményt beszerezni. Szakértői véleményt közoktatási szakértő adhat. Az engedély kiadásával összefüggő költségeket a kérelem benyújtója viseli.

(4) A jegyző, illetve a főjegyző az engedély kiadását akkor tagadhatja meg, ha a nevelési-oktatási intézmény

a) nevelési, illetve pedagógiai programja nem felel meg az e törvényben, szakmai programja a szakképzésről szóló törvényben meghatározottaknak;

b) nem rendelkezik – az e törvényben foglaltaknak megfelelő – a működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, illetőleg a költségvetésből nem állapítható meg, hogy a feladata ellátásához szükséges költségeket milyen forrásból biztosítják.

(5) A nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges engedély akkor adható ki, ha a nevelési-oktatási intézmény állandó saját székhellyel rendelkezik, továbbá legalább egy, az e törvény 3. számú mellékletében meghatározott maximális létszám befogadására alkalmas óvodai csoport, kollégiumi csoport, továbbá az adott iskolatípusnak megfelelően valamennyi évfolyamra egy-egy iskolai osztály működtetésére alapították, és az ehhez szükséges – jogszabályban meghatározott – személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak, illetve fokozatosan megteremthetők. A nevelési-oktatási intézmény akkor rendelkezik állandó saját székhellyel, ha a fenntartója igazolja, hogy a feladatai ellátásához szükséges jogszabályban meghatározott helyiségek feletti rendelkezési jog a nevelési-oktatási intézmény működéséhez legalább öt nevelési évre, tanítási évre biztosított (a továbbiakban: székhely feletti rendelkezési idő). Nemzeti, etnikai kisebbségi oktatás részére létesített nevelési-oktatási intézmény esetén az engedély kiadható akkor is, ha a helyiségek az átlaglétszámnak megfelelő gyermek, tanuló befogadására nem, de a várható gyermek-, tanulói létszám befogadására alkalmasak. Ha a nevelési-oktatási intézmény székhelye másik nevelési-oktatási intézmény által is használt ingatlanban található, az engedélyezési eljárásban vizsgálni kell azt is, hogy az épületben biztosítható-e valamennyi nevelési-oktatási intézmény zavartalan működése, az alapító okiratában megjelölt maximális gyermek, illetve tanulói létszám fogadása, a nevelőtestületek működése.

(6) Ha a nevelési-oktatási intézmény tevékenysége, illetve székhelye megváltozik, az (1) bekezdésben meghatározott engedélyt a fenntartónak a változás tekintetében ismételten be kell szereznie.

(7) Ha a nem önkormányzati nevelési-oktatási intézmény fenntartói jogát akarják átadni anélkül, hogy megváltozna a nevelési-oktatási intézmény működése, tevékenysége, a jegyző, főjegyző azt vizsgálja, hogy az új – nem önkormányzati – fenntartó tudja-e biztosítani a folyamatos működéshez szükséges feltételeket. A fenntartói jog átadása tárgyában kötött megállapodás a jegyző, főjegyző jogerős határozatával válik érvényessé. Ha a fenntartói jog átadása érinti a nevelési-oktatási intézmény működését, tevékenységét, az eljárásra a (6) bekezdésben foglaltakat is alkalmazni kell.

(8) Ha a jegyző, főjegyző elutasítja a működés megkezdéséhez szükséges engedély kiadását, a nevelési-oktatási intézmény nyilvántartásba vételét is meg kell tagadnia; ha a nevelési-oktatási intézményt már nyilvántartásba vette, törli a nyilvántartásból. Költségvetési szerv esetén a jegyző, főjegyző megkeresi a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervet a törlés céljából.

79/A. §497 A működés megkezdéséhez szükséges engedély kiadására vonatkozó eljárásban, az oktatási program (pedagógiai rendszerek) akkreditálásával, a tankönyvek jóváhagyásával, a kerettanterv jóváhagyásával összefüggő eljárásokban, a pedagógus-továbbképzési programokkal összefüggő eljárásokban, valamint a törvényességi és hatósági ellenőrzések során az ügyintézési határidő két hónap.

80. § (1)498 A jegyző, főjegyző a 79. § (3) bekezdésében meghatározott munkarend szerint látja el a nem helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény fenntartói tevékenységének törvényességi ellenőrzését. E rendelkezést nem lehet alkalmazni, ha a nevelési-oktatási intézményt a települési kisebbségi, valamint a területi kisebbségi önkormányzat tartja fenn.

(2)499 A jegyző, főjegyző a törvényességi ellenőrzés keretében vizsgálja, hogy a fenntartó a nevelési-oktatási intézményt az alapító okiratban és a működéshez szükséges engedélyben meghatározottak szerint működteti-e.

(3)500 A jegyző, főjegyző a törvényességi ellenőrzés körében — megfelelő határidő biztosításával — felhívja a fenntartót a törvénysértés megszüntetésére. Ha a fenntartó a megadott határidőn belül nem intézkedett, a jegyző, főjegyző kezdeményezheti a törvénysértő intézkedés, döntés, mulasztás bírósági megállapítását. A pert a törvénysértés megszüntetésére meghatározott határidő lejártától számított harminc napon belül kell kezdeményezni. Ha a bíróság megállapítja a törvénysértést, és azt a fenntartó a bíróság által megállapított határidőn belül nem szünteti meg, a jegyző, főjegyző a működéshez szükséges engedélyt visszavonja, és a nevelési-oktatási intézményt törli a nyilvántartásból, illetve költségvetési szerv esetén megkeresi a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervet a nyilvántartásból való törlés céljából.

(4)501 A törvényességi ellenőrzést ellátó jegyző, főjegyző a nevelési-oktatási intézmény működését felfüggesztheti, ha az ott folyó nevelő és oktató munka a közbiztonságot, a közrendet, a közegészségügyet, a közerkölcsöt sérti, vagy mások jogai, szabadságjogai ellen irányul, továbbá, ha a nevelési-oktatási intézmény a feladatainak ellátásához szükséges feltételekkel nem rendelkezik. A működés felfüggesztése előtt — kivéve, ha a késedelem jelentős vagy helyrehozhatatlan kárral, illetve veszéllyel járna — megfelelő határidő biztosításával fel kell hívni a fenntartót a kifogásolt tevékenység megszüntetésére, illetve a hiányosságok pótlására. A jegyző, főjegyző ebben az esetben elrendelheti a határozat fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtását. A jegyző, főjegyző a határozat jogerőre emelkedését követő tizenöt napon belül — kivéve, ha annak oka megszűnt — köteles a (3) bekezdés szerint a pert megindítani, s az ott szabályozottak szerint eljárni.

(5)502 Ha a nevelési-oktatási intézménynek a székhelyén kívül másik telephelye is van, a telephelyre a 79. §-ban foglaltak szerint kell engedélyt kérni. A jegyzőnek, főjegyzőnek a telephelyen működő tagintézmény tekintetében le kell folytatnia a 79. §-ban meghatározott eljárást, és gyakorolja az ott, valamint az e §-ban meghatározott hatásköröket, azzal az eltéréssel, hogy a nyilvántartásból történő törlésről – megkeresésre – a jegyző, főjegyző intézkedik.

(6)503 A jegyző, főjegyző – a jogerős határozat közlésével – intézkedik a normatív költségvetési hozzájárulás folyósításának felfüggesztésére, ha a fenntartó a (3)–(4) bekezdésben szabályozott felhívása ellenére a törvénysértést, a kifogásolt tevékenységet nem szüntette meg, és ezért kezdeményezte a bíróságnál a törvénysértés megállapítását.

(7)504 A jegyző, főjegyző törvényességi ellenőrzési eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

81. § (1)505 Ha a nevelési-oktatási intézményt nem helyi önkormányzat, illetve nem állami szerv tartja fenn

a)506 a nevelési-oktatási intézmény vallási, illetve világnézeti tekintetben elkötelezett intézményként is működhet, és ennek megfelelően a gyermekek vagy a tanulók felvételének előfeltételeként kikötheti valamely vallás, világnézet elfogadását, a nevelési, illetve pedagógiai programjába beépítheti a vallási, világnézeti elkötelezettségnek megfelelő filozófiai, etikai, kulturális ismereteket, és korlátozhatja, kizárhatja az e törvény 19. § (1) bekezdés d) pontjában szabályozott jog gyakorlását, a házirendben a gyermekekre, a tanulókra a vallásgyakorlással összefüggésben jogokat és kötelezettségeket állapíthat meg;507

b) és az iskola tananyagában a hitoktatás tantárgy szerepel, a hitoktatónak, illetve a hittantanárnak egyházi felsőoktatási intézményben szerzett hitoktatói vagy hittantanári, illetve a hitélettel kapcsolatos felsőfokú (pl. lelkész, teológus) képesítéssel és az illetékes egyházi hatóság megbízásával kell rendelkeznie;

c)508 nem kell alkalmazni az angol nyelv felkészülésének biztosítására vonatkozó rendelkezéseket [11. § (1) bekezdés b) pont], az iskolaalapításnál és -fenntartásnál a középtávú beiskolázási tervre [28. § (2) bekezdés] vonatkozó rendelkezéseket, a nyelvi előkészítő évfolyam indítására vonatkozó rendelkezések közül a 28. § (7) bekezdését és 29. § (3) bekezdését, a gyermekek, tanulók felvételével kapcsolatos rendelkezések közül a 46. §-t, a 65. § (2) bekezdésének első, valamint harmadik–hatodik mondatát, a 66. § (2) bekezdését, valamint a 68. § (3) bekezdését, továbbá a (4) bekezdésének első mondatát; a gyermekek napközbeni felügyeletének ellátására vonatkozó rendelkezéseket [24. § (4) bekezdés és 53. § (3)–(4) bekezdés]; a vezetői kiválasztásra vonatkozó rendelkezések közül a 18. § (8) bekezdését; az osztály-, csoportlétszámokat meghatározó 3. számú mellékletet, a maximális létszámra vonatkozó rendelkezések kivételével.

d) az óvodai, iskolai, kollégiumi felvétel, továbbá az óvodai elhelyezés, a tanulói jogviszony, illetőleg a kollégiumi tagsági viszony fenntartása – írásbeli megállapodásban – fizetési kötelezettséghez köthető, az óvodai elhelyezés, a tanulói jogviszony és a kollégiumi tagsági jogviszony megszüntetésével kapcsolatosan – írásbeli megállapodásban – e törvény 74–75. §-ától el lehet térni;

e)509 a nevelési-oktatási intézmény – a fenntartó és a feladat ellátásáért felelős helyi önkormányzat között létrejött írásbeli megállapodás (a továbbiakban: közoktatási megállapodás) keretei között – részt vehet az e törvényben meghatározott önkormányzati feladatok megvalósításában. A közoktatási megállapodás keretei között a nevelés és oktatás a gyermekek, tanulók számára ingyenessé válik, továbbá a gyermekek, tanulók felvételére alkalmazni kell azokat a szabályokat, amelyek a helyi önkormányzati nevelési-oktatási intézményekre vonatkoznak, és nem lehet alkalmazni a d) pontban foglaltakat. Az e törvény 86. §-ának (3) bekezdésében meghatározott feladatok ellátására a fővárosi, megyei, megyei jogú városi önkormányzattal lehet közoktatási megállapodást kötni.

(2)510 Ha az (1) bekezdés e) pontja alapján kötött közoktatási megállapodás alapján az önkormányzati feladatellátásban olyan nevelési-oktatási intézmény működik közre, amelyik vallásilag vagy világnézetileg elkötelezett, a megállapodás megkötése nem mentesíti a helyi önkormányzatot a feladatellátási kötelezettsége alól azon gyermekek tekintetében, akiknek a szülei nem akarják vallási, illetve világnézetileg elkötelezett iskolába járatni gyermeküket. Ezekre a szülőkre, gyermekekre, illetve tanulókra a közoktatási megállapodás miatt aránytalan teher nem hárulhat.

(3) A közoktatási megállapodás tartalmát a felek szabadon állapítják meg azzal a megkötéssel, hogy a megállapodásnak tartalmaznia kell:

a) a nevelési és oktatási feladatokat;

b) a gyermekek, tanulók számát;

c) az óvodai nevelési feladatokban, illetve a tankötelezettség teljesítésével és az iskolai neveléssel és oktatással összefüggő feladatokban való részvételt, s ezzel összefüggésben a fenntartói irányítás egyes jogosítványai gyakorlásának a megbízóra történő esetleges átruházását;

d) azt az időszakot, amelyre a szerződést kötötték;

e)511 a fenntartó által a feladatellátáshoz igénybe vehető forrásokat, valamint az ehhez nyújtott kiegészítő támogatás összegét, továbbá azokat a szolgáltatásokat, amelyek a megállapodás alapján a gyermekek, tanulók, szülők részére ingyenessé válnak, illetőleg amelyeket térítési díjért vehetnek igénybe.

(4)512 A kiegészítő támogatás összegét oly módon kell meghatározni, hogy az lehetővé tegye az átvállalt feladatoknak – a megállapodásban meghatározott gyermek, illetve tanulólétszám keretein belül – e törvény 114–115. §-ában és 117. §-ában meghatározottak szerinti ingyenes, illetve térítési díj ellenében való ellátását.

(5)513 A közoktatási megállapodásban kikötött időszaknak biztosítania kell, hogy az érdekelt gyermekek az óvodát, illetőleg a tanulók az iskolai tanulmányaikat a megállapodás alapján be tudják fejezni.

(6)514 A közoktatási megállapodásra egyebekben a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének a megbízásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(7)515 A közoktatási megállapodást a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

(8)516 Az oktatásért felelős miniszter is köthet közoktatási megállapodást akkor, ha a közoktatási intézmény térségi vagy országos feladatot lát el, feltéve, hogy a közoktatási intézmény fenntartója – az (1) bekezdés e) pontja szerint – sikertelenül kezdeményezte a közoktatási megállapodás megkötését.

(9)517 Szakközépiskola vagy szakiskola esetén az oktatásért felelős miniszter a szakképesítésért felelős miniszterrel egyetértésben köthet közoktatási megállapodást.

(10)518 A miniszter az országos kisebbségi önkormányzattal is köthet közoktatási megállapodást. Az oktatásért felelős miniszter köteles közoktatási megállapodást kötni az országos kisebbségi önkormányzattal, ha nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó iskolai, kollégiumi feladatok ellátása az önkormányzati feladatellátás keretében nem megoldott, és az iskola, kollégium országos feladatot lát el. A helyi önkormányzat, amennyiben a tulajdonában, fenntartásában lévő közoktatási intézmény tulajdoni, fenntartói jogát az országos kisebbségi önkormányzatnak átengedi, köteles a (3)–(4) bekezdésben foglaltak szerint közoktatási megállapodást kötni.

(11)519 Ha az egyházi jogi személy a Kormánnyal a közoktatási feladatok ellátására is kiterjedő megállapodást kötött – a (13) bekezdésben meghatározott intézményátadás kivételével –, a fenntartásában működő nevelési-oktatási intézmény tekintetében – a nevelési-oktatási intézmény székhelye szerint illetékes községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi önkormányzat részére megküldött – egyoldalú nyilatkozatával vállalhatja az önkormányzati feladatellátásban való közreműködést. A Magyar Katolikus Egyház az egyoldalú nyilatkozat megtételére a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között létrejött megállapodás alapján jogosult. A nyilatkozatnak a (3) bekezdés a)d) pontjában foglaltakat kell tartalmaznia, elkészítésénél az (5) bekezdésben, teljesítésénél a (6) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. A települési önkormányzat a nyilatkozatot három munkanapon belül megküldi a fővárosi, megyei önkormányzat részére. Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: egyházi közcélú tevékenység anyagi feltételeiről szóló törvény) 6. §-ának (1)–(2) bekezdésében meghatározott kiegészítő támogatásról a központi költségvetés terhére kell gondoskodni, a nyilatkozat megküldését követően induló tanítási évtől kezdődően.

(12)520 Az oktatásért felelős miniszter – kivéve, ha a nevelési-oktatási intézmény a (13) bekezdés hatálya alá tartozik – köteles közoktatási megállapodást kötni az egyházi jogi személlyel, ha az általa fenntartott iskola, kollégium országos feladatot lát el. Ha az iskola, kollégium több feladatellátási helyen működik, a feltételek meglétét feladatellátási helyenként kell megvizsgálni.

(13)521 Ha az ingatlan nem tartozik a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvény hatálya alá, és a helyi önkormányzat a fenntartásában lévő, az ingatlanban működő nevelési-oktatási intézményét az egyházi jogi személy fenntartásába adja, köteles az átvevő egyházi jogi személy megkeresésére közoktatási megállapodást kötni. Az átvételhez és a közoktatási megállapodás megkötéséhez csatolni kell – ha nem az kezdeményezi – a (11) bekezdésben felsorolt megállapodást kötő egyházi jogi személynél a megállapodást aláíró, egyéb esetben az egyházi jogi személy önálló szervezete (szerzetesi szervezet stb.) bírósági nyilvántartásba vételekor nyilatkozattételre jogosult szervének (a továbbiakban együtt: nyilatkozattételre jogosult egyházi szerv) egyetértő nyilatkozatát. A közoktatási megállapodás alapján az egyházi jogi személy jogosulttá válik a kiegészítő támogatásra a közoktatási megállapodás aláírását követő tanítási évtől kezdődően. A kiegészítő támogatást a központi költségvetés terhére kell kifizetni és az e törvény 118. § (9)–(10) bekezdése szerint az átadó helyi önkormányzattal elszámolni.

(14)522 A (13) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az egyházi jogi személy az átvett épületben működő nevelési-oktatási intézményt újraalapítja. E rendelkezés alkalmazásában a nevelési-oktatási intézményt akkor alapítják újra, ha a megszüntetés és a megalapítás között kevesebb, mint négy hónap telt el, és a megszüntetett, illetve megalapított nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete, illetve a felvett gyermekek, tanulók több, mint ötven százaléka azonos.

(15)523 A (13) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha az egyházi jogi személy a helyi önkormányzattól, helyi önkormányzati társulástól vállal át önkormányzati feladatot. E rendelkezések alkalmazásában önkormányzati feladatot vállal át az egyházi jogi személy, ha az általa fenntartott nevelési oktatási intézmény – az e törvény 95/C. § (3)–(5) bekezdése szerint – közreműködik a helyi önkormányzati feladatellátásban, az olyan, a nevelési-oktatási intézménybe felvett gyermekek, tanulók tekintetében, akiknek a lakóhelye – ennek hiányában tartózkodási helye – a nevelési-oktatási intézmény székhelyén, telephelyén található.

(16)524 Ha az oktatásért felelős miniszter köt közoktatási megállapodást, annak egy példányát megküldi a nevelési-oktatási intézmény székhelye szerint illetékes fővárosi, megyei önkormányzat részére.

82. §525 (1)526 Ha a pedagógiai szakszolgálat intézményét vagy a pedagógiai szakmai szolgáltató intézményt nem a helyi önkormányzat vagy nem állami szerv tartja fenn, tevékenységére alkalmazni kell a 80. § (1)–(3) bekezdését és (5) bekezdésének második mondatát, a 81. § (1) bekezdésének e) pontjában, valamint (7)–(8) és (10) bekezdésében foglaltakat.A pedagógiai szakszolgálatokért, illetve a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokért fizetési kötelezettség köthető ki. Az e bekezdésben meghatározott hatásköröket – a közoktatási megállapodás megkötésének kivételével – a főjegyző gyakorolja.

(2)527 A korai fejlesztés és gondozás és a fejlesztő felkészítés feladatainak az ellátásához be kell szerezni az e törvény 79. §-ának (1) bekezdésében meghatározott engedélyt. Az engedély kiadására a főjegyző az illetékes. Az engedély kiadásával összefüggő eljárásban alkalmazni kell az e törvény 79. §-a (1)–(2) bekezdésében, (4) bekezdésének b) pontjában és (6)–(7) bekezdésében foglaltakat. Vizsgálni kell továbbá, hogy a tevékenység folytatásához – külön jogszabályban előírt – helyiségek feletti rendelkezés joga legalább három évre biztosított-e. A feltételek meglétét a székhelyen és a telephelyen is vizsgálni kell. A feladatellátásban közreműködő intézmény tekintetében az e törvény 80. §-ának (5)–(6) bekezdésében foglaltakat is alkalmazni kell.

(3)528 Ha a pedagógiai szakszolgálat intézményének működéséhez nincs szükség a (2) bekezdés szerinti engedélyre, és a pedagógiai szakmai szolgáltató intézmény esetén az előírt feltételek meglétét a nyilvántartásba vételt megelőző eljárásban kell vizsgálni, a feladatellátásban közreműködő intézmény tekintetében alkalmazni kell az e törvény 80. § (5)–(6) bekezdésében foglaltakat.

(4)529

(5)530 Az országos kisebbségi önkormányzatok által fenntartott közoktatási intézmények tekintetében a főjegyző ellátja az e törvény 80. §-ában, valamint az (1) bekezdésben meghatározott jogköröket.

(6)531 Ha a nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartó az oktatásért felelős miniszterrel kötött közoktatási megállapodás vagy egyoldalú nyilatkozat alapján kiegészítő hozzájárulásra válik jogosulttá, a fenntartásában működő óvoda, általános iskola részt vesz a kötelező felvételt biztosító óvoda, iskola feladatainak ellátásában. Ennek során felvételi körzetnek kell tekinteni azt a települést, fővárosban azt a kerületet, amelyben az óvoda, az általános iskola székhelye, telephelye található. A fenntartó a feladatellátásért felelős helyi önkormányzattal közösen meghatározza azt a gyermek, illetve tanulói létszámot, amelynek felvételét nem tagadhatja meg az óvoda, az általános iskola. Ez a létszám nem lehet kevesebb, mint az óvoda, az általános iskola alapító okiratában – az adott feladatellátási helyre – meghatározott felvehető maximális gyermek, tanulói létszám huszonöt százaléka. A kötelező felvételt biztosító óvoda, általános iskola feladatainak ellátása keretében a felvételi kérelmek teljesítésénél előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket, tanulókat.

(7)532 A (6) bekezdésben megállapított kötelezettség nem érinti az e törvény 65. §-ának (2) bekezdése, illetve 66. §-ának (2) bekezdése alapján kötelező felvételt biztosító óvoda, iskola kötelezettségeit.

(8)533 Ha a nevelési-oktatási intézmény nemzeti etnikai kisebbségi óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban vesz részt, a (6) bekezdésben meghatározottak nem érintik a nemzeti etnikai kisebbségi nevelést és oktatást, illetve a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekekkel, tanulókkal kapcsolatos előnyben részesítési kötelezettséget. Az egyházi jogi személy által fenntartott nevelési-oktatási intézmények tekintetében a (6) bekezdésben megállapított kötelezettség csak akkor érvényesíthető, ha az nem ütközik az e törvény 81. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jogosultsággal.

(9)534 A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal kezdeményezheti a kiegészítő hozzájárulás folyósításának felfüggesztését az oktatásért felelős miniszternél, ha a nevelési-oktatási intézmény a (6) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tett eleget. E rendelkezést nem lehet alkalmazni, ha a nevelési-oktatási intézmény a kötelezettségének megfelelő számú jelentkező hiányában nem tudott eleget tenni.

(10)535 A felsőoktatási intézmények óvodái, általános iskolái – a (6) bekezdésben meghatározottak szerint – részt vesznek a kötelező felvételi feladatok ellátásában.

Eljárási szabályok

83. § (1) A nevelési-oktatási intézmény a gyermekkel, a tanulóval kapcsolatos döntéseit — jogszabályban meghatározott esetben és formában — írásban közli a tanulóval, illetve a szülővel.

(2)536 A tanuló, a szülő, az óvoda, az iskola, a kollégium döntése vagy intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen — a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül — a gyermek, tanuló érdekében eljárást indíthat, kivéve a magatartás, a szorgalom, valamint a tanulmányok értékelését és minősítését. Eljárás indítható a magatartás, szorgalom és a tanulmányok minősítése ellen is, ha a minősítés nem az iskola által alkalmazott helyi tantervben meghatározottak alapján történt, illetve a minősítéssel összefüggő eljárás jogszabályba vagy a tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközik.

(3) Az eljárást megindító kérelem, ha

a) egyéni érdeksérelemre hivatkozással nyújtják be, felülbírálati kérelem;

b) jogszabálysértésre hivatkozással nyújtják be, törvényességi kérelem.

(4)537 A fenntartó jár el, és hoz másodfokú döntést

a) a törvényességi kérelem; továbbá

b) az óvodai felvételekkel és az óvodából való kizárással, a tanulói jogviszony, valamint a kollégiumi tagsági viszony létesítésével, megszüntetésével, a tanulói fegyelmi ügyekkel kapcsolatban benyújtott felülbírálati kérelem tekintetében.

(5)538 A fenntartó a (4) bekezdésben meghatározott eljárásban a kérelmet elutasíthatja, illetve a döntést jogszabálysértés vagy egyéni érdeksérelem esetén

a) megváltoztathatja, vagy

b) megsemmisítheti, és a nevelési-oktatási intézményt új döntés meghozatalára utasíthatja.

(6)539 A felülbírálati kérelmet — a (4) bekezdésben felsorolt felülbírálati kérelmek kivételével — az iskolaszék, illetve, ha ilyen nem működik, a nevelőtestület tagjaiból álló, legalább három tagú bizottság vizsgálja meg. A vizsgálat eredményeképpen az iskolaszék, illetve a bizottság

a) a felülbírálati kérelmet elutasítja;

b) a döntés elmulasztóját döntéshozatalra utasítja;

c) a hozott döntést megsemmisíti, és a döntéshozót új döntés meghozatalára utasítja.

(7)540 A felülbírálati kérelem és a törvényességi kérelem benyújtásával kapcsolatos határidő számítására, a mulasztásra, a kérelem elbírálásával kapcsolatos eljárásra az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvénynek541 a rendelkezéseit kell alkalmazni.

(8)542 A tanuló, a szülő a fenntartónak a törvényességi kérelem, továbbá — a 76. § (2) bekezdésének a)b) pontjában és a 76. § (5) bekezdésének a)b) pontjában meghatározott fegyelmi ügyek kivételével — a felülbírálati kérelem tárgyában hozott döntésének bírósági felülvizsgálatát kérheti, a közléstől számított harminc napon belül, jogszabálysértésre és tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközésre hivatkozással.

(9)543 A nevelési-oktatási intézmény döntése jogerős, ha a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem nyújtottak be eljárást megindító kérelmet, vagy az eljárást megindító kérelem benyújtásáról lemondtak. A másodfokú döntés a közléssel válik jogerőssé. A közlésre az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény544 rendelkezéseit kell alkalmazni. A jogerős döntés végrehajtható, kivéve, ha bírósági felülvizsgálatát kérték. A másodfokú döntés azonnali végrehajtását rendelheti el a döntéshozó, ha azt a nevelési-oktatási intézménybe járó többi tanuló nyomós érdeke indokolja.

(10)545 A közoktatásban intézkedésre jogosult személy vagy szervezet – a diákönkormányzat, a nevelőtestület, az iskolaszék, szülői szervezet (közösség) javaslatára – tizenöt napon belül, a helyi önkormányzat képviselő-testülete (közgyűlése) legkésőbb a tizenötödik napot követő első ülésen érdemi választ köteles adni.

84. § (1)546 Ha a fenntartó a nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programját, az általános művelődési központ pedagógiai-művelődési programját vagy a közoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatát nem hagyja jóvá, a nevelőtestület, szakalkalmazotti értekezlet – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a döntés felülvizsgálatát a közléstől számított harminc napon belül, jogszabálysértésre hivatkozással kérheti a bíróságtól.

(2)547 Az iskolaszék és a diákönkormányzat, szülői szervezet (közösség) jogainak megsértése esetén jogainak megsértése esetén tizenöt napon belül a fenntartóhoz törvényességi kérelmet nyújthat be. A fenntartó döntése ellen — a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel — az (1) bekezdésben foglaltak szerint a bírósághoz lehet fordulni.

(3)548 Ha az (1)—(2) bekezdés szerinti döntést a fenntartó önkormányzat képviselő-testülete (közgyűlése) hozta, a közigazgatási hivatalnál törvényességi ellenőrzést lehet kezdeményezni.

(4)549 A 83. § (8) bekezdésében és az (1)—(2) bekezdésben meghatározott bírósági ügyekben a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezetét kell alkalmazni. A bíróság a döntést megváltoztathatja. A bíróság az ügyet soron kívül bírálja el.

(5)550 A független vizsgabizottság, az érettségi vizsga és a szakmai vizsga, vizsgabizottságának döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen a szülő, illetve a tanuló a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalhoz – a döntést követő három munkanapon belül – jogszabálysértésre hivatkozással törvényességi kérelmet nyújthat be. A törvényességi kérelmet a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal három munkanapon belül bírálja el. Eljárására e törvény 83. §-ának (5) és (7)–(9) bekezdését, valamint a 84. §-ának (4) bekezdését kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a törvényességi kérelem benyújtására meghatározott határidő elmulasztása jogvesztő, igazolásnak helye nincs.

(6)551 Az, aki nevelési-oktatási intézményben a közoktatással kapcsolatos döntés meghozatalakor egyetértési jog gyakorlója, nyilatkozatát harminc napon belül teheti meg. Ez a határidő — a határidő lejárta előtt, a másik félhez intézett nyilatkozattal, legfeljebb egy alkalommal — harminc nappal meghosszabbítható. A határidő elmulasztása jogvesztő, igazolásnak nincs helye. A határidő számítására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény552 rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha az egyetértési jog gyakorlása során az érdekeltek közötti vitás kérdés egymás közötti egyeztetéssel nem oldható meg, a nevelési-oktatási intézményben kilenc tagból álló bizottságot kell létrehozni. A bizottságba három-három tagot delegál a nevelőtestület és az egyetértési jog gyakorlója. Három tagot pedig a nevelési-oktatási intézmény fenntartója kér fel — a nevelési-oktatási intézmény költségvetése terhére — a közoktatási szakértők közül. A bizottság maga határozza meg működésének rendjét azzal a megkötéssel, hogy döntését egyszerű szótöbbséggel hozza. A döntés az egyetértést pótolja.

(7)553 A fenntartói irányítás, illetőleg az intézményi hatáskörben hozott, az egyenlő bánásmód követelményét sértő, illetve a gyermek mindenek felett álló érdekével ellentétes döntés semmis. A semmis döntés érvénytelenségére bárki határidő nélkül hivatkozhat.

(8)554 A semmisség megállapítását a 83. § (4) és (8) bekezdésében szabályozott eljárás keretében, illetve, ha a döntés megtámadására a (4) bekezdés alapján nincs lehetőség – a (10) bekezdésben meghatározott kivétellel – a bíróságtól lehet kérni. A bírósági eljárás megindítása előtt az eljárás megindítására jogosultnak a döntéshozónál előzetes egyeztető eljárást kell kezdeményeznie.

(9)555 A semmisség megállapítását az kérheti, akit a döntés érint, ha pedig ez nem állapítható meg, bárki kérheti. A semmisség megállapítása határidő nélkül kezdeményezhető, feltéve, hogy a (8) bekezdésben meghatározott esetben a döntéshozóval folytatott előzetes egyeztető eljárás nem vezetett eredményre.

(10)556 Ha a döntést helyi önkormányzat, illetve szervei hozták, a közigazgatási hivatal a helyi önkormányzatokról szóló törvény 98. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján a törvényességi ellenőrzési jogkörében állapíthatja meg a semmisség fennállását. Ha a közigazgatási hivatal eljárása nem vezetett eredményre, a döntést a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései alapján megtámadhatja a bíróság előtt. A közigazgatási hivatal kérheti a bíróságtól a semmisség megállapítását és az e törvényben meghatározott jogkövetkezmények alkalmazását.

(11)557 A semmisség megállapítására indított eljárásban a döntéshozónak kell bizonyítania, hogy nem áll fenn a semmisségi ok.

(12)558 Ha jogszabály a fenntartói irányítás körébe tartozó valamely döntés meghozatalát előzetes vélemény, egyetértés, szakvélemény beszerzéséhez köti, az ennek elmulasztásával hozott döntés megtámadható. A sikeresen megtámadott döntés a meghozatalának időpontjától kezdődő hatállyal érvénytelenné válik. Megtámadásra a sérelmet szenvedett fél és az jogosult, akinek a megtámadáshoz törvényes érdeke fűződik. A megtámadást három hónapon belül írásban kell közölni, majd a közlés eredménytelensége esetében tizenöt napon belül érvényesíteni. Az érvénytelenség megállapítását a (8) és (10) bekezdésben meghatározottak szerint lehet kezdeményezni. A három hónapos határidő a döntésnek az érdekelt részére történő közlésének napján kezdődik. Ha ez a nap nem állapítható meg, a közlés napja a döntés meghozatalát követő tizenötödik munkanap. A megtámadáshoz biztosított határidő jogvesztő, igazolásnak helye nincs.

(13)559 A semmisség vagy az érvénytelenség (a továbbiakban: jogsértés) megállapítása a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat nem érinti.

(14)560 Semmisség vagy érvénytelenség megállapítása esetén a bíróság

a) elrendelheti

aa) a jogsértés abbahagyását, és eltilthatja a jogsértőt a további jogsértéstől,

ab) hogy a jogsértő nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és ennek a saját költségén megfelelő nyilvánosságot biztosítson,

ac) a jogsértő költségén a jogsértés előtti állapot helyreállítását, a jogsértő állapot megszüntetését, a jogsértéssel előállott dolog megsemmisítését, illetőleg jogsértő mivoltától megfosztását,

ad) a jogsértés alapján keletkező, egy költségvetési évre számított megtakarításnak a Közoktatási Fejlesztési Célelőirányzatba történő befizetését,

b) kötelezi a fenntartót, hogy állapítsa meg, illetve oly módon határozza meg az iskola felvételi körzethatárát, hogy az megfeleljen e törvény 66. §-ának (1)–(2) bekezdésében, illetve 90. §-ában foglaltaknak,

c) meghatározott időre vagy feltételek teljesítéséig megtilthatja adott nevelési-oktatási intézmény vagy annak tagintézménye tekintetében az új óvodai nevelési jogviszony, tanulói jogviszony, kollégiumi tagsági jogviszony létesítését, feltéve, hogy a településen másik intézményben megoldható az érintett gyermekek, tanulók felvétele.

(15)561 A jogsértő döntés érvényessé nyilvánítható, ha a semmisség, illetve az érvénytelenség oka megszüntethető.

VI. Fejezet

A KÖZOKTATÁS SZERVEZÉSE ÉS IRÁNYÍTÁSA

A közoktatás közfeladatai, a helyi önkormányzatok feladatellátási kötelezettsége

85. § (1) A helyi önkormányzatok az e törvényben meghatározottak szerint látják el a közoktatással kapcsolatos feladataikat.

(2) A közoktatás feladatainak megoldásában az állam intézmény alapításával és fenntartásával, illetve nem állami vagy nem helyi önkormányzati alapítású intézmény fenntartójával kötött megállapodással közvetlenül is részt vesz.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott közoktatási feladatok teljesítésében — nevelési-oktatási intézmény, illetve pedagógiai szakszolgálat és pedagógiai szakmai szolgáltató intézmény létesítésével és fenntartásával — jogi személyek és természetes személyek is részt vehetnek.

(4)562 A helyi önkormányzat önállóan vagy más helyi önkormányzattal közösen köteles a közoktatási feladatai megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntés-előkészítést szolgáló feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és -fejlesztési tervet (a továbbiakban: önkormányzati intézkedési terv) készíteni. Az önkormányzati intézkedési tervnek figyelembe kell vennie a fővárosi, megyei fejlesztési tervet. Az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell, hogy az önkormányzat a kötelező feladatait milyen módon látja el, illetőleg milyen nem kötelező feladatokat kíván a helyi önkormányzat ellátni. Tartalmaznia kell továbbá az intézményrendszer működtetésével, fenntartásával, fejlesztésével, átszervezésével összefüggő elképzeléseket. Az intézkedési terv elkészítésekor be kell szerezni – a nemzeti, etnikai kisebbséget érintő kérdésekben – a települési kisebbségi önkormányzat egyetértését. Az intézkedési terv elkészítéséhez ki kell kérni a településen működő közoktatási intézmények vezetőinek, továbbá a szülői és diákszervezetek, a nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartók, a települési szintű szakszervezetek, – ha nem működik települési kisebbségi önkormányzat – az érdekelt országos kisebbségi önkormányzat véleményét. A helyi önkormányzat a helyi intézkedési terv végrehajtását legalább kétévenként értékeli és szükség szerint felülvizsgálja. A helyi önkormányzat az e törvény 103. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján vizsgálja, hogy a nevelési, illetve pedagógiai program megfelel-e az önkormányzati intézkedési tervben foglaltaknak. Nem kell a helyi önkormányzatnak intézkedési tervet készítenie, ha tagja a többcélú kistérségi társulásnak, feltéve, hogy a többcélú kistérségi társulás önálló intézkedési terve – települések szerinti bontásban – tartalmazza mindazt, amit az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell.

(5)563 Ha a helyi önkormányzat az óvodai nevelésről vagy az általános iskolai nevelésről és oktatásról részben vagy egészben nem saját intézményfenntartással gondoskodik, az önkormányzati intézkedési tervben meg kell határoznia, hogy milyen módon tesz eleget az e törvényben meghatározott kötelezettségének. Az önkormányzati intézkedési tervet pedig azzal a helyi önkormányzattal közösen kell elkészítenie, amelyik által fenntartott nevelési-oktatási intézmény látja el az illetékességi területén élők tekintetében a kötelező felvételt biztosító óvoda, illetve a kötelező felvételt biztosító iskola feladatait.

(6)564 Az önkormányzati intézkedési terv elkészítésekor, felülvizsgálatakor a helyi önkormányzatnak be kell szereznie a fővárosi, megyei önkormányzat szakvéleményét abban a kérdésben, hogy az önkormányzati intézkedési terv összhangban áll-e a fővárosi, megyei fejlesztési tervben foglaltakkal. Ha az önkormányzati intézkedési terv, illetve annak módosítása a szakvéleményben foglaltak szerint nem áll összhangban a fővárosi, megyei fejlesztési tervvel, elfogadásakor a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 15. §-ának (2) bekezdésében szabályozott minősített többségre van szükség.

(7)565 A helyi önkormányzati intézményfenntartó elkészíti az önkormányzati közoktatási intézményrendszer működésének minőségirányítási programját (a továbbiakban: önkormányzati minőségirányítási program). Az önkormányzati minőségirányítási program az önkormányzati közoktatási rendszer egészére határozza meg a fenntartó elvárásait az egyes intézményeknek a fenntartói elvárásokkal kapcsolatos feladatait, a közoktatás rendszerének és a közoktatást érintő más ágazatok – gyermek- és ifjúságvédelem, szociálpolitika, munkaerő-gazdálkodás, közművelődés, egészségügy – kapcsolatait, a fenntartói irányítás keretében tervezett szakmai, törvényességi, pénzügyi ellenőrzések rendjét. Az intézményi minőségirányítási programnak összhangban kell állnia az önkormányzati minőségirányítási programmal.

86. § (1)566 A községi, a városi, a fővárosi kerületi és a megyei jogú városi önkormányzat köteles gondoskodni az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról, továbbá a nemzeti és etnikai kisebbség által lakott településen a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozók óvodai neveléséről és az általános iskolai neveléséről és oktatásáról.

(2)567 Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség magában foglalja a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátását is, amennyiben azok a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhetők, oktathatók.

(3)568 A megyei önkormányzat, továbbá – ha a (4) bekezdés másképp nem rendelkezik – a fővárosi önkormányzat köteles gondoskodni

a) a kollégiumi és a nemzeti és etnikai kisebbségi kollégiumi ellátásról,

b) a középiskolai és a szakiskolai ellátásról,

c) a nemzeti és etnikai kisebbség középiskolai és szakiskolai ellátásáról,

d) a felnőttoktatásról,

e) az alapfokú művészetoktatásról,

f) a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadásról, a nevelési tanácsadásról, a logopédiai szolgáltatásról, a gyógytestnevelésről

abban az esetben, ha a községi, városi, fővárosi kerületi önkormányzat a feladat ellátását nem vállalja, illetve a feladat ellátása a megye, főváros területén nem megoldott.

(4)569 Ha a fővárosi önkormányzat és fővárosi kerületi önkormányzat között létrejött megállapodás másképp nem rendelkezik, a fővárosi kerületi önkormányzat köteles gondoskodni:

a) az enyhe értelmi fogyatékos tanulók általános iskolai oktatásáról;

b) az alapfokú művészetoktatásról;

c) az általános iskolai felnőttoktatásról;

d) a nevelési tanácsadásról, logopédiai szolgáltatásról és gyógytestnevelésről.

(5)570 Felnőttoktatásban – a nappali oktatás munkarendje kivételével – a helyi önkormányzat feladatellátási kötelezettsége nem terjed ki a szakképzés megszervezésére.

(6)571 Ha az ugyanazon nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó tanulók létszáma nem teszi lehetővé, hogy egy településen belül a kisebbségi oktatást megszervezzék, az érintett országos kisebbségi önkormányzat kezdeményezésére a fővárosi, megyei önkormányzat – jogszabályban meghatározottak szerint – megszervezi az általános műveltséget megalapozó szakasz követelményeihez kapcsolódóan az anyanyelv és népismeret követelményeinek oktatását (a továbbiakban: kiegészítő kisebbségi oktatás). A kiegészítő kisebbségi oktatás megszervezhető egy adott iskola tagozataként, külön nyelvoktató kisebbségi iskola létrehozásával vagy utazó pedagógusok alkalmazásával.

87. §572 (1) A megyei önkormányzat, továbbá – ha a (2) bekezdés másképp nem rendelkezik – a fővárosi önkormányzat köteles gondoskodni

a)573 az általános iskolát követően azoknak a tanulóknak különbözeti vizsga vagy évfolyamismétlés nélküli iskolaváltásáról, akiknek a lakóhelyén, ennek hiányában tartózkodási helyén, a tankötelezettség végéig nem biztosítottak az iskolai nevelés és oktatás feltételei,

b) a középiskolai és a szakiskolai felvételekkel összefüggő tájékoztató tevékenységről,

c) az önkormányzati pedagógiai-szakmai szolgáltatásról,

d) a gyermekgyógyüdülőkben, egészségügyi intézményekben rehabilitációs intézményekben tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek tankötelezettségének teljesítéséhez szükséges oktatásról,

e)574 azoknak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek, tanulóknak az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátásáról, akik a többi gyermekkel, tanulóval nem foglalkoztathatók együtt,

f)575 a fejlesztő felkészítés teljesítéséhez szükséges feltételekről,

g) gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás megszervezéséről, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenységről, továbbá a konduktív pedagógiai ellátásról,

h) az e)–f) pontban meghatározott feladatok, továbbá a gyógytestnevelés feladatainak ellátásához szükséges utazó szakember hálózat működtetéséről.

(2) Ha a fővárosi önkormányzat és a fővárosi kerületi önkormányzat között létrejött megállapodás másképp nem rendelkezik, a fővárosi kerületi önkormányzat köteles gondoskodni az önkormányzati pedagógiai-szakmai szolgáltatás ellátásáról az óvodai nevelés és az általános iskolai nevelés és oktatás tekintetében.

(3) A fővárosi önkormányzat köteles gondoskodni a fogyatékosság megállapításához szükséges országos szakértői és rehabilitációs tevékenység ellátásáról. Az országos szakértői és rehabilitációs feladatokat jogszabály határozza meg.

(4)576 A fővárosi, megyei önkormányzat – jogszabályban meghatározottak szerint – gondoskodik a pedagógusok és más speciális végzettségű szakemberek fővárosi, megyei állandó helyettesítési rendszerének működtetéséről.

88. §577 (1)578 A fővárosi önkormányzat a fővárosi kerületi önkormányzatok, a megyei önkormányzat a megye területén működő helyi önkormányzatok véleményének kikérésével és közreműködésével – a közoktatási feladatok megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntés előkészítését szolgáló – feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervet (a továbbiakban: fejlesztési terv) készít. A fejlesztési terv készítésénél a fővárosi, megyei statisztikai hivatal, állami foglalkoztatási szerv (a továbbiakban együtt: közreműködők), a területi gazdasági kamara, a fővárosi, megyei szülői és diákszervezet, a nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartók, a fővárosi, megyei szintű pedagógus szakszervezet véleményét ki kell kérni. A fejlesztési tervet a megyei önkormányzat és a megyei jogú város saját területére elkészíti, majd az egyeztető bizottságban együttesen hagyja jóvá. A megyei fejlesztési tervben önálló fejezetként jelenik meg az e törvény 86–87. §-ában meghatározott kötelező megyei önkormányzati feladatok ellátására, ennek keretei között a nyolcadik évfolyam elvégzése után középfokú tanulmányok folytatása iránti igények teljesítésére vonatkozó terv. A megyei fejlesztési tervnek az oktatási feladatok ellátása tekintetében tartalmaznia kell az önkormányzatok együttműködésének alapelveit, az oktatási intézményrendszer átjárhatóságának biztosítékait és feltételeit. A fejlesztési terv elkészítéséhez véleményt nyilváníthat, és az elkészítésében közreműködhet az érdekelt települési, területi kisebbségi önkormányzat. A fejlesztési terv elkészítéséhez be kell szerezni az országos kisebbségi önkormányzat véleményét. A fővárosi önkormányzat, illetve a megyei önkormányzat megkeresésére a közreműködők kötelesek a fejlesztési terv elkészítéséhez szükséges adatokat szolgáltatni. A fővárosi fejlesztési tervet a fővárosi önkormányzat, a megyei fejlesztési tervet a megyei önkormányzat ajánlás formájában, határozattal adja ki. E bekezdés alkalmazásában szülői és diákszervezet, pedagógus szakmai szervezet az a szervezet, amelyik alapszabályának és bírósági nyilvántartásba vételének igazolásával a fővárosi, megyei önkormányzatnál bejelentkezett.

(2)579 A fejlesztési terv tartalmazza a közoktatás-szolgáltatás megszervezésének helyzetértékelését, a megoldásra váró feladatokat, továbbá a főváros, illetve a megye területére vonatkozó középtávú beiskolázási tervet. A fejlesztési tervet oly módon kell elkészíteni, hogy meg lehessen állapítani az egyes önkormányzatok milyen módon tesznek eleget a közoktatással összefüggő feladatellátási kötelezettségüknek, továbbá az egyes településen állandó lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező gyermekek, tanulók hol vehetik igénybe az e törvényben meghatározott közoktatás-szolgáltatásokat, különös tekintettel a kötelező felvételt biztosító óvodát, iskolát és a pedagógiai szakszolgálatokat. A beiskolázási tervben kell meghatározni – a tanulói létszám várható alakulására tekintettel – az egyes iskolatípusok összes befogadó képességét, az egyes iskoláknak a tankötelezettség teljesítésében, illetőleg a továbbtanulás feltételeinek megteremtésében való feladatát. A nem helyi önkormányzat, nem állami szerv által fenntartott közoktatási intézményt a fejlesztési terv elkészítésénél és módosításánál figyelembe kell venni, ha közoktatási megállapodás keretében közreműködik a helyi önkormányzati kötelező feladat ellátásában, illetve a 81. § (11) bekezdésében meghatározott esetben a fenntartó nyilatkozatát a települési önkormányzathoz eljuttatta, vagy az oktatásért felelős miniszterrel közoktatási megállapodást kötött. Közoktatási megállapodás, illetve nyilatkozat hiányában a nem helyi önkormányzat, nem állami szerv által fenntartott közoktatási intézményt a fejlesztési tervben nem lehet feltüntetni.

(3)580 A fejlesztési terv legalább hatéves időszakra készül. A fejlesztési tervet legalább négyévenként át kell tekinteni, továbbá akkor is, ha azt az érintett helyi önkormányzatok vagy a helyi kisebbségi, illetve országos kisebbségi önkormányzatok, illetve az összes érdekeltek legalább öt százaléka kéri.

(4)581 Az önkormányzatok feladataikat intézmény létesítésével, fenntartásával, társulásban való részvétellel vagy más önkormányzattal, illetve fenntartóval kötött megállapodás útján láthatják el. Amennyiben az e törvényben meghatározott feladatokat az önkormányzatok társulás útján látják el, a társulási szerződésben meg kell állapodniuk a költségek viseléséről és megosztásáról is.

(5) A helyi önkormányzat új közoktatási intézményt akkor létesíthet, a meglévő intézmény feladatát akkor bővítheti, ha a működés megkezdéséhez, illetve az új feladatok ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételek, valamint a költségvetési fedezet rendelkezésre áll, illetve megteremthető. A döntéshez be kell szerezni a fővárosi, megyei önkormányzat – fejlesztési tervre épített – szakvéleményét.

(6)582 A helyi önkormányzat a közoktatási intézményét, illetve egyes szolgáltatás ellátását – részben vagy egészben – akkor szüntetheti meg, közoktatási intézményét akkor szervezheti át, ha az adott tevékenységről, szolgáltatásról továbbra is megfelelő színvonalon gondoskodik oly módon, hogy annak igénybevétele a gyermeknek, tanulónak, szülőnek nem jelent aránytalan terhet. Ennek eldöntéséhez be kell szerezni a fővárosi, megyei önkormányzat – fejlesztési tervre épített – szakvéleményét. A helyi önkormányzat közoktatási szakértő véleményét köteles beszerezni tervezett intézkedésének véleményezése céljából. A közoktatási szakértőnek abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy a javasolt megoldás biztosítja-e az adott tevékenység, szolgáltatás e bekezdésben meghatározottak szerint történő további ellátását. A szakértő véleményét a fővárosi, megyei önkormányzat részére – a szakvélemény megkérésével egyidejűleg – meg kell küldeni. A független közoktatási szakértő személyére – a helyi önkormányzat megkeresésére – a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal tesz javaslatot. E rendelkezéseket kell alkalmazni abban az esetben is, ha a helyi önkormányzat a feladatellátásához rendelkezésre bocsátott vagyont, illetve a vagyon feletti rendelkezés jogát vonja meg a közoktatási intézménytől.

(7) A helyi önkormányzat a tulajdonában lévő nevelési-oktatási intézmény tulajdoni vagy fenntartói jogát részben vagy egészben akkor engedheti át világnézeti alapon szerveződő vagy más fenntartóknak, ha azoknak a gyermekeknek, tanulóknak, akiknek a szülei nem akarják az elkötelezett, illetve az átadott nevelési-oktatási intézménybe járatni gyermeküket, a szolgáltatást továbbra is megfelelő színvonalon biztosítja oly módon, hogy annak igénybevétele a gyermeknek, tanulónak, szülőnek nem jelent aránytalan terhet. Ennek eldöntéséhez be kell szerezni a fővárosi, megyei önkormányzat – fejlesztési tervre épített – szakvéleményét.

(8)583 Ha a helyi önkormányzat a fővárosi, megyei önkormányzat fejlesztési tervre épített szakvéleményében foglaltakkal ellentétesen közoktatási intézményét meg kívánja szüntetni, illetve a nevelési-oktatási intézmény tulajdoni vagy fenntartói jogát nem állami szerv vagy nem helyi önkormányzati fenntartó részére részben vagy egészben át kívánja engedni, a döntéshez a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 15. §-ának (2) bekezdésében szabályozott minősített többségre van szükség. Az ily módon hozott döntésnél is figyelembe kell venni a (6)–(7) bekezdésben foglaltakat.

(9)584 Ha községi, városi, fővárosi kerületi önkormányzat a tulajdonában lévő közoktatási intézménnyel a 86. § (3) bekezdésében felsorolt feladat ellátását nem vállalja, értesíti a fővárosi, megyei önkormányzatot a feladat átadásáról, amely a (6) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével, a 102. § (3) bekezdésében meghatározott eljárás megtartásával dönt arról, hogy szükséges-e az átvett feladathoz a feladatot ellátó intézmény további működtetése. A fővárosi, megyei önkormányzat kérésére a feladatot átadó önkormányzat az átadott feladat ellátását szolgáló intézmény vagyonát köteles használatra átengedni a fővárosi, megyei önkormányzatnak vagy a vagyonkezelői jog gyakorlójának kijelölni (a továbbiakban a használati jog és a vagyonkezelői jog együtt: használati jog). Az átadás ingyenesen történik. A feladat és a használat átadásának időpontja – a felek eltérő megállapodásának hiányában – nevelési-oktatási feladat és intézmény esetén a bejelentést követő év július 1-je, más közoktatási feladat és intézmény esetén pedig a bejelentést követő év január 1-je. Ha a feladatot többcélú intézmény keretében látja el a községi, városi, fővárosi kerületi önkormányzat, és a feladat ellátását szolgáló intézményi vagyon nem osztható meg, a fővárosi, megyei önkormányzat kérésére az intézmény teljes vagyonát – az intézmény által ellátott feladatokkal együtt – használatra át kell engedni. Az e bekezdésben szabályozott használatba adás ideje tíz évnél nem lehet rövidebb. A használatba adásra egyebekben a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének rendelkezéseit kell alkalmazni.

(10)585 Ha a fővárosi, megyei önkormányzat a (9) bekezdésben meghatározottak szerint nem kéri a használati jog átengedését, az intézmény vagyona csak akkor idegeníthető el, ha a tulajdonos helyi önkormányzat a 86. § (1) bekezdésében meghatározott feladatainak intézményfenntartóként tesz eleget. Az intézmény elidegenítésekor elővásárlási jog illeti meg azt, aki az intézményi vagyont továbbra is közoktatási feladat ellátására használja fel. Az így megvásárolt ingatlanra tíz évre szóló elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni.

(11)586 A fővárosi, megyei fenntartású közoktatási intézmény megszüntetéséhez, tulajdoni vagy fenntartói jogának nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartónak részben vagy egészben történő átengedéséhez a közgyűlés (8) bekezdésében meghatározottak szerint hozott döntésére van szükség abban az esetben, ha a döntés nincs összhangban a fejlesztési tervben foglaltakkal. Ebben a kérdésben – megyei fenntartású közoktatási intézmény esetén – az egyeztető bizottság véleményét kell beszerezni.

(12)587 Ha az óvodában, iskolában nemzeti vagy etnikai kisebbségi óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás folyik, a (6)–(7) és (9) bekezdésben meghatározott döntéshez a helyi önkormányzatnak be kell szereznie az intézmény székhelye szerint illetékes – fenntartótól függően települési, vagy területi – kisebbségi önkormányzat egyetértését és az országos kisebbségi önkormányzat véleményét.

(13)588 Ha a nevelési-oktatási intézmény jogutódlással szűnik meg, a megszűnés nem érinti a gyermek óvodai elhelyezését, tanulói jogviszonyát, kollégiumi tagsági viszonyát. Abban az esetben, ha a szülő nem akarja a jogutód nevelési-oktatási intézménybe járatni gyermekét, továbbá, ha a nevelési-oktatási intézmény jogutód nélkül szűnik meg, a helyi önkormányzat a (6)–(7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével megjelöli azt a nevelési-oktatási intézményt, amelybe a szülő – a nevelési-oktatási intézmény megszűnése előtt – kérheti gyermeke átvételét. A megjelölt nevelési-oktatási intézmény vezetője a gyermek, tanuló felvételét csak helyhiány miatt tagadhatja meg.

89. § A közoktatási feladatok zavartalan biztosítása érdekében a fővárosi, megyei önkormányzat a főváros, megye területén működő önkormányzatokkal együttműködési megállapodás megkötését kezdeményezi a közoktatással összefüggő — körzeti jellegű — szolgáltatások megszervezésére, így különösen

a) a tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos feladatok (iskolahálózat kialakítása, a kilencedik, tizedik évfolyamon folyó oktatás biztosítása, beiratkozás, áthelyezés, a pedagógiai szakszolgálatok működtetése) ellátására;

b)589 a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek, tanulók, továbbá a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai, iskolai ellátásának megoldására;

c)590 a fejlesztő felkészítéshez szükséges feltételek megteremtésére, az utazó gyógypedagógusi, logopédusi, konduktori hálózat működtetésére;

d) az iskolaváltás biztosítása különbözeti vizsga, illetőleg évfolyamismétlés nélkül azoknak, akiknek az állandó lakóhelyén nem biztosítottak az iskolai nevelés és oktatás feltételei a tankötelezettség végéig;

e) a középiskolai és a szakiskolai felvételi ügyekkel kapcsolatos kérdések rendezésére, sajátos feladatok megoldására;

f)591 a körzeti szolgáltatást ellátó intézmény (sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulókat fogadó iskola és diákotthon, kollégium, logopédiai intézet stb.) működési (felvételi) körzetének megállapítására, fenntartásához, működtetéséhez szükséges hozzájárulás megállapítására.

A közoktatás feladatainak kistérségi megszervezése592

89/A. §593 (1) A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásának megalakulása (a továbbiakban: többcélú kistérségi társulás) esetén az e törvény 85–89. §-ában foglaltakat az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2)594 Ha a többcélú kistérségi társulás az e törvény 86. §-ának (3) bekezdésében meghatározott feladat ellátásáról gondoskodik, a megyei önkormányzatnak e feladatok tekintetében megszűnik a feladatellátási kötelezettsége a többcélú kistérségi társulásban közoktatási feladatot ellátó települési önkormányzatok illetékességi területén (a továbbiakban: többcélú kistérségi társulás területe), és az e törvény 88. §-ának (9) bekezdésében szabályozottak szerinti feladatátvételre a többcélú kistérségi társulás válik jogosulttá (a továbbiakban: átvett kistérségi feladat). A többcélú kistérségi társulás a megyei önkormányzat e törvény 86. §-ának (4)–(5) bekezdésében és 87. §-ában meghatározott feladatait is elláthatja. A többcélú kistérségi társulás az ellátott feladatai tekintetében az e törvény 81. §-ában meghatározottak szerint közoktatási megállapodást is köthet.

(3) A megyei önkormányzat az átvett kistérségi feladat ellátásához szükséges, a többcélú kistérségi társulásban részt vevő községi, városi önkormányzatok által e törvény 88. §-ának (9) bekezdése alapján részére használatra átengedett intézményi vagyon használati jogát köteles a többcélú kistérségi társulás részére átadni. Ha a megyei önkormányzat a tulajdonában lévő közoktatási intézménnyel az átvett kistérségi feladatot nem kívánja a többcélú kistérségi társulás területén ellátni, értesíti a többcélú kistérségi társulást, amelynek kezdeményezésére az átvett kistérségi feladat ellátását szolgáló intézményi vagyon használati jogát köteles a kistérségi társulás részére átengedni. A feladat átadására, illetve az intézményi vagyon használatra történő átengedésére e törvény 88. §-ának (9), valamint 102. § (9) és (11)–(12) bekezdésében meghatározottakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a használatba adás a többcélú kistérségi társulás fennállásáig szól.

(4) A többcélú kistérségi társulási megállapodást, illetve annak módosítását a társulási tanács elnöke megküldi az érintett megyei önkormányzatnak és szükség szerint kezdeményezi az átvett feladatokkal kapcsolatos megállapodás megkötését. A megyei önkormányzat a következő ülésén, de legkésőbb hatvan napon belül köteles a kezdeményezésről dönteni.

(5) A többcélú kistérségi társulás az általa ellátott feladatokra – az e törvény 85. §-ának (4) bekezdése szerint – önálló intézkedési tervet készít.

(6) Ha a többcélú kistérségi társulás megszűnik az e törvény 86. §-ának (3) bekezdésében meghatározott feladat-ellátási kötelezettség és a feladat ellátásához rendelkezésre álló intézményi vagyon használati joga – az e törvény 102. §-ának (9)–(10) bekezdésben meghatározottak szerint –

a) a megyei önkormányzatra száll azoknak a községi, városi önkormányzatok tekintetében, amelyek e törvény 1993. szeptember 1-jei hatálybalépésekor (a továbbiakban: 1993. évi hatálybalépés) az adott feladatot nem látták el,

b) arra a községi, városi önkormányzatra száll, amelyik az adott feladatot e törvény 1993. évi hatálybalépésekor ellátta.

(7) Ha a községi, városi önkormányzat kilép a többcélú kistérségi társulásból az e törvény 86. §-ának (3) bekezdésében meghatározott feladat-ellátási kötelezettség és a feladat ellátásához rendelkezésre álló intézményi vagyon használati joga – az e törvény 102. §-ának (9) bekezdésben meghatározottak szerint –

a) a megyei önkormányzatra száll, amennyiben a kilépő községi, városi önkormányzat e törvény 1993. évi hatálybalépésekor az adott feladatot nem látta el,

b) a kilépő községi, városi önkormányzatra száll, amennyiben az adott feladatot e törvény 1993. évi hatálybalépésekor ellátta.

(8) A (6) bekezdés b) pontjában és a (7) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a megyei önkormányzat a feladat átvételétől számított öt éven át az e törvény 88. §-ának (9) bekezdésében meghatározott feladatátvételt visszautasíthatja.

(9)595 A közoktatási intézményt fenntartó többcélú kistérségi társulás a közoktatással összefüggő döntései előkészítésére közoktatási társulási bizottságot hoz létre.

(10)596 A közoktatási intézményt fenntartó többcélú kistérségi társulás – az érintett községi, városi önkormányzat kezdeményezésére – a közoktatással összefüggő tevékenységét olyan település tekintetében is elláthatja, amely nem tagja a társulásnak, ennek keretei között megállapodhat különösen az intézményfenntartói jog átvételében, valamint tagintézményt működtethet olyan településen is, amely nem tartozik a többcélú kistérségi társuláshoz.

(11)597 A (10) bekezdésben meghatározott kérdésekben a társulási tanács határoz.

(12)598

A szakképzés feladatainak regionális megszervezése

89/B. §599 (1) A külön törvény alapján létrehozott regionális fejlesztési és képzési bizottság közreműködik a munkaerő-piaci igények és a közoktatásban folyó szakképzés fejlesztésének összehangolásában, e körben különösen:

a) kidolgozza – a régió hosszú- és középtávú területfejlesztési koncepciójának, illetve a régió fejlesztési programjának részeként – az iskolai rendszerű szakképzés fejlesztésének irányát,

b) közreműködik az iskolai rendszerű szakképzés és az iskolarendszeren kívüli szakképzés, a közoktatásban és a felsőoktatásban folyó szakképzés összhangjának megteremtésében,

c) meghatározza a szakképzés fejlesztési irányait és beiskolázási arányait a régióban,

d) részt vesz az iskolai rendszerű szakképzés fejlesztésével összefüggő pályázatok, fejlesztési programok elkészítésében, lebonyolításában,

e) részt vesz a pályakövetési rendszer működtetésében,

f) a régióban működő helyi önkormányzatoknál kezdeményezi a szakképzés-szervezési társulás megalakulását.

(2) Szakképzés-szervezési társulás az e törvényben meghatározott szakképzéssel összefüggő önkormányzati feladatok végrehajtására hozható létre. A szakképzés-szervezési társulásba beléphet minden olyan helyi önkormányzat, amely a szakképzés feladataiban részt vevő iskolát tart fenn. A szakképzés-szervezési társulásba történő belépés feltétele, hogy az érintett elfogadja a regionális fejlesztési és képzési bizottság által a szakképzés fejlesztésének összehangolásával összefüggésben hozott döntéseket.

(3) A szakképzés-szervezési társulás jogi személy. A szakképzés-szervezési társulás – a szakképzés körében – közoktatási megállapodást vagy más megállapodást köthet.

(4) A szakképzés-szervezési társulás

a) létesíthet és fenntarthat szakiskolát, szakközépiskolát és kollégiumot,

b) részt vehet az iskolarendszeren kívüli szakképzés szervezésében,

c) működtetheti – a szakképzés terén – a pedagógusok állandó helyettesítési rendszerét és az utazó szakember hálózat rendszerét.

(5) A szakképzés-szervezési társulás a regionális fejlesztési és képzési bizottság döntésének megfelelően

a) – a szakképzés fejlesztési irányára és beiskolázási arányára tekintettel – meghatározza a társulás által, illetve a társulás tagjai által fenntartott iskolákban a szakképzési évfolyamokon indítható osztályok számát,

b) a szakmai program tekintetében egyetértési jogot gyakorol az iskola pedagógiai programjának jóváhagyásánál.

(6) A szakképzés-szervezési társulás működésére az e törvényben nem szabályozott kérdések tekintetében a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(7) A szakképzés-szervezési társulás által ellátott feladatok tekintetében a megyei önkormányzat feladatellátási kötelezettsége a társulásban részt vevő települési önkormányzatok illetékességi területén megszűnik, és az e törvény 88. §-ának (9) bekezdésében szabályozottak szerinti feladatátvételre a szakképzés-szervezési társulás válik jogosulttá. A szakképzés-szervezési társulás az átvett feladat ellátásához szükséges intézményi vagyon használati jogát átveheti. A feladat átadására, illetve az intézményi vagyon használatra történő átengedésére e törvény 88. §-ának (9), valamint 102. § (9) és (11)–(12) bekezdésében meghatározottakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a használatba adás a szakképzés-szervezési társulás fennállásáig szól.

(8) A szakképzés-szervezési társulás az általa ellátott feladatokra – az e törvény 88. §-ának (1) bekezdése szerint – önálló fejlesztési tervet készít.

(9) Ha a szakképzés-szervezési társulás megszűnik, az e törvény 86. §-ának (3) bekezdésében meghatározott feladatellátási kötelezettség és a feladat ellátásához rendelkezésre álló intézményi vagyon használati joga – az e törvény 102. §-ának (9)–(10) bekezdésben meghatározottak szerint – arra a helyi önkormányzatra száll vissza, amelyik azt a szakképzés-szervezési társulás részére átadta.

(10) Ha az önkormányzat ki akar lépni a szakképzés- szervezési társulásból, szándékát legalább egy tanítási évvel korábban be kell jelentenie.

(11) Az e §-ban foglaltakat a főváros tekintetében a következő eltérésekkel kell alkalmazni: a fővárosi önkormányzat a kerületi önkormányzattal létrehozott társulás keretében is elláthatja a szakképzés-szervezési társulás feladatait. A fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzat által létrehozott társuláshoz csatlakozhat a Pest megyei városi és községi önkormányzat is.

(12) A közoktatási intézményfenntartó többcélú kistérségi társulás, a felsőoktatási intézmény, a nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartó megállapodhat a szakképzés-szervezési társulással a feladatok közös megszervezésében. A megállapodás előfeltétele, hogy a többcélú kistérségi társulás, a felsőoktatási intézmény, a nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartó az (5) bekezdés a) pontjában meghatározottak szerint vállalja a szakképzésnek a regionális fejlesztési és képzési bizottság döntésének megfelelő megszervezését.

(13) A nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartók a (4) bekezdés a)–b) pontjában, továbbá az (5) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására – non-profit – gazdasági társaságot hozhatnak létre. A szakképzés-szervezési társulás és az e bekezdés alapján létrehozott társaság egymással megállapodhat a szakképzés közös megszervezésében. Non-profit gazdasági társaság létrehozása esetén a szakképzés szervezésére – a (6)–(9) bekezdésben foglaltak kivételével – az e paragrafusban foglaltakat alkalmazni kell.

90. § (1)600 A közoktatási intézményt fenntartó helyi önkormányzat meghatározza és közzéteszi az óvodák, iskolák működési (felvételi) körzetét. Az e körzetben élő gyermekek, tanulók felvételét, átvételét az óvoda, iskola nem tagadhatja meg [65. § (2) bek. és 66. § (2) bek.]; továbbá – a fővárosi, megyei fejlesztési tervvel összhangban – a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény működési körzetét, valamint az óvoda nyitva tartásának rendjét. A pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény működési körzetének meghatározásához be kell szerezni a fővárosi, megyei önkormányzat – fejlesztési tervre épített – szakvéleményét.

(2)601 A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését ellátó óvoda, óvodai tagozat, óvodai csoport, iskola, iskolai tagozat, osztály, csoport, továbbá a logopédiai intézet működési (felvételi) körzetének megállapításához a fenntartó helyi önkormányzatnak be kell szereznie a fővárosi, megyei önkormányzat – fejlesztési tervre épített – szakvéleményét, továbbá az érdekelt önkormányzatok véleményét.

(3)602 A fővárosi, megyei önkormányzat által fenntartott sajátos nevelési igényű tanulók nevelését, oktatását több megyére, országrészre kiterjedően ellátó nevelési-oktatási intézmény működési (felvételi) körzetének meghatározása előtt be kell szerezni az oktatásért felelős miniszter véleményét.

(4)603 A nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek óvodai nevelését, iskolai nevelését és oktatását ellátó nevelési-oktatási intézmény működési (felvételi) körzetének meghatározása előtt a helyi önkormányzat beszerzi fenntartótól függően az érdekelt települési, vagy területi kisebbségi önkormányzat, térségi vagy országos feladatot ellátó iskola esetén az országos kisebbségi önkormányzat egyetértését.

(5)604 A középiskolai és a szakiskolai felvételekkel összefüggő tájékoztató elkészítéséhez be kell szerezni az állami foglalkoztatási szervtől az iskolákba felvehető tanulók létszámát befolyásoló információkat a foglalkoztatásszerkezet várható változásáról.

(6)605 Az e §-ban foglaltakat a tagintézményként működő óvodák, iskolák tekintetében is alkalmazni kell.

91. §606 (1) A főjegyző

a)607

b)608 az oktatásért felelős miniszter egyidejű értesítésével rendkívüli szünetet rendel el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a megye, főváros területén a nevelési-oktatási intézmények működtetése nem lehetséges. A főjegyző a határozatához – kivéve, ha a késlekedés jelentős veszéllyel vagy helyrehozhatatlan kárral járna – beszerzi az érdekelt önkormányzatok jegyzőinek véleményét. Ha a vélemény beszerzésére nem volt lehetőség, a főjegyző a határozatot haladéktalanul közli az általa választott módon az érdekelt önkormányzatok jegyzőivel.

(2)609 A főjegyző, továbbá a jegyző

a) közreműködik – az érettségi vizsga vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint – az érettségi vizsgák előkészítésében, megtartásában;

b) közreműködik a közoktatási információs rendszer működtetésében.

(3)610 A főjegyző elkészíti és vezeti a nem helyi önkormányzatok által fenntartott közoktatási intézmények jegyzékét, és minden év augusztus 31-éig megküldi az egészségbiztosítási szervnek, továbbá a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményen keresztül gondoskodik arról, hogy azt az érdekeltek megtekinthessék.

(4)611 A közoktatási intézményt fenntartó, önkormányzati társulás esetén a megállapodásban megjelölt önkormányzat jegyzője, főjegyzője

a) közreműködik az óvodákban, iskolákban, kollégiumokban folyó pedagógiai tevékenységgel összefüggő mérési, értékelési feladatok szervezésében;

b) elbírálja a 83. § (4) bekezdésében felsorolt kérelmeket;

c)612

d) ellátja a helyi önkormányzat fenntartásában lévő közoktatási intézmény vezetőjének kiválasztásával kapcsolatos nyilvános pályázati eljárás lefolytatásával összefüggő előkészítő feladatokat;

e)613 tájékoztatja az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottságot arról, hogy melyik az az – e törvény 30. §-ának (1)–(2) bekezdésében felsorolt – intézmény, amelyik rendelkezik a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló különleges gondozásának ellátásához szükséges feltételekkel;

f)614 segíti és ellenőrzi a nevelési-oktatási intézményeknek a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésére irányuló tevékenységét, a tanuló- és gyermekbalesetek jegyzőkönyveit félévenként megküldi az oktatásért felelős miniszternek;

g)615 közreműködik a közoktatás információs rendszerének működtetésében, a fenntartói irányítással összefüggő döntések, intézkedések előkészítésében, végrehajtásában, illetve gyakorolja a fenntartói irányítás e törvényben meghatározott jogosítványait;

h) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a hatáskörébe, feladatkörébe utal.

(5)616 A jegyző a nem helyi önkormányzatok által fenntartott óvodák és általános iskolák nyilvántartásba vételével, nyilvántartásból való törlésével, továbbá a működés megkezdésének engedélyezésével, az engedély visszavonásával kapcsolatban hozott jogerős határozatát közli a főjegyzővel.

(6)617 Az (2) bekezdés a)–b) pontjában és a (4) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott feladat ellátásához a jegyző, főjegyző jogszabályban meghatározottak szerint igénybe veszi, ennek hiányában megállapodás alapján igénybe veheti közoktatási szakértő, illetve a pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmény közreműködését.

(7) A gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes

a) polgármester a tankötelezettség ideje alatt segítséget nyújt a szülőnek gyermeke iskolai elhelyezéséhez és utaztatásához, ha a településen nem működik a tankötelezettség végéig nevelő és oktató iskola;

b)618 jegyző

– az óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson való részvételre köteles, a tanköteles és a fejlesztő felkészítés alá eső gyermekekről, tanulókról nyilvántartást vezet, és figyelemmel kíséri az e törvény 14. §-a (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott kötelezettségek teljesítését,

– az óvodás és a tanköteles gyermekekről vezetett nyilvántartást megküldi a lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely szerint illetékes óvodának, általános iskolának,

– bejelentésre vagy hivatalból elrendeli az óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson való részvételt, a tankötelezettség vagy a fejlesztő felkészítés teljesítését, ha a szülő nem tesz eleget kötelességének,

619 bejelentésre vagy hivatalból elrendeli, hogy a szülő gyermekével jelenjen meg a nevelési tanácsadáson, illetőleg a szakértői és rehabilitációs bizottság vizsgálatán, amennyiben arra a tankötelezettség teljesítése érdekében szükség van.

(8)620 A jegyző – az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén, az oktatásért felelős miniszter egyidejű értesítésével – a településen működő nevelési-oktatási intézményekben rendkívüli szünetet rendel el. Határozathozatal előtt – kivéve, ha a késlekedés jelentős veszéllyel vagy helyrehozhatatlan kárral járna – beszerzi az érdekelt intézményfenntartók véleményét. Ha a vélemény beszerzésére nem volt lehetőség, határozatát haladéktalanul közli az általa választott módon az érdekelt intézményfenntartókkal.

(9)621 A lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerint illetékes önkormányzat megtéríti a kötelező felvételt biztosító óvodába, illetve a kötelező felvételt biztosító iskolába való utazás költségeit, továbbá szükség esetén gondoskodik kísérő személyről a gyermek, tanuló részére, ha az óvoda, iskola a településen kívül található, és az óvodába, iskolába való utaztatást az önkormányzat nem biztosítja.

Az ágazati irányítás, az oktatásért felelős miniszter és a Kormány szabályozási feladatai622

92. § (1)623 Az oktatásért felelős miniszter e törvényben meghatározottak szerint ellátja a közoktatás ágazati irányítását.

(2)624 Az oktatásért felelős miniszter ágazati irányító hatásköre kiterjed e törvény hatálya alá tartozó valamennyi tevékenységre, függetlenül attól, hogy a tevékenységet milyen intézményben, szervezetben látják el, illetőleg ki az intézmény fenntartója.

(3) A szakközépiskolában és a szakiskolában folyó szakképzés tekintetében az irányítási hatásköröket a szakképzési törvény határozza meg.

93. § (1)625 Az oktatásért felelős miniszter

a)626 kiadja – az Országos Köznevelési Tanács és a Közoktatás-politikai Tanács véleményének kikérése után – a Két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvét, a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét, a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvét, a Súlyos és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő oktatása irányelvét, a Kollégiumi nevelés országos alapprogramját, a kerettanterveket, az Alapfokú művészetoktatás követelményeit és tantervi programját, a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelvét és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelvét, továbbá ellátja a felülvizsgálatukkal kapcsolatos feladatokat; a kerettanterv és a Kollégiumi nevelés országos alapprogramja nemzeti, etnikai kisebbségi nevelést-oktatást érintő kérdéseiben, továbbá a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásához be kell szerezni az Országos Kisebbségi Bizottság véleményét;

b)627 rendszeresen, de legalább ötévenként – az Országos Köznevelési Tanács és az Országos Kisebbségi Bizottság közreműködésével – értékeli az Óvodai nevelés országos alapprogramja és a Nemzeti alaptanterv bevezetésével és alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatokat, szükség esetén – az Országos Köznevelési Tanács, a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekeket, tanulókat érintő kérdésekben az Országos Kisebbségi Bizottság, továbbá a Közoktatás-politikai Tanács véleményének kikérésével kezdeményezi a Kormánynál a szükséges módosítást; továbbá gondoskodik – nemzeti, etnikai kisebbség óvodai neveléséhez, iskolai neveléséhez és oktatásához az országos kisebbségi önkormányzat bevonásával – óvodai nevelési programok és iskolai tantervek kidolgoztatásáról;

c)628 meghatározza az érettségi vizsga követelményeit, és ellátja az azok felülvizsgálatával kapcsolatos feladatokat;

d)629 közreműködik a tankönyvkiadáshoz biztosított állami kezességvállalású hitel és vissza nem térítendő támogatás nyújtásának előkészítésében; jogszabályban meghatározottak szerint ellenőrzi a tankönyv kiadását és a tankönyv forgalmazását.

e)630 gondoskodik az országos pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról;

f)631 az Országos Köznevelési Tanács közreműködésével dönt a könyv tankönyvjegyzékbe történő felvételéről, továbbá gondoskodik a tankönyvjegyzék közzétételéről, és kiadja a közoktatási intézmények kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékét;

g)632 gondoskodik a nevelési-oktatási intézményekben folyó pedagógiai munka országos, térségi, megyei, fővárosi szintű szakmai ellenőrzéséről, értékeléséről a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal közreműködésével;

h)633 működteti a közoktatás információs rendszerét;

i)634 létrehozza és működteti az oktatási jogok biztosának hivatalát;

j)635 meghatározza a közoktatási intézmény tervezésével, egészséges és biztonságos üzemeltetésével, továbbá a berendezésével, taneszköz-ellátottságával kapcsolatos követelményeket;636

k) javaslatot tesz statisztikai adatszolgáltatásra;

l)637 jóváhagyja az iskolák által használt bizonyítványnyomtatványokat és a kiállításuk alapjául szolgáló nyomtatványokat, engedélyezi előállításukat és forgalomba hozatalukat, továbbá jóváhagyja a kötelező tanügyi nyilvántartást felváltó elektronikus adatnyilvántartást;

m)638 ellátja a Munkaerőpiaci Alap szakképzési alaprészének kezelésével és felhasználásával kapcsolatos – jogszabályban meghatározott – feladatokat;

n)639 ellátja a területfejlesztéshez kapcsolódó oktatáspolitikai feladatokat.

(2)640 Az oktatásért felelős miniszter, az általa vezetett minisztérium költségvetésének a terhére országos és térségi szakmai ellenőrzést, pedagógiai-szakmai mérések, átvilágítások, elemzések készítését rendelheti el, továbbá felkérheti a fenntartót, hogy a fenntartásában lévő nevelési-oktatási intézményben végeztessen szakmai ellenőrzést, pedagógiai-szakmai mérést, átvilágítást, elemzést, és ennek eredményéről tájékoztassa. Ha a fenntartó a felkérésnek nem tesz eleget, az oktatásért felelős miniszter intézkedésére a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal jár el.

(3)641 Az oktatásért felelős miniszter a pedagógus-továbbképzés programjai jóváhagyásával összefüggő döntés-előkészítés céljából Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testületet hoz létre. A Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület létrehozásáról és működéséről jogszabály rendelkezik. A Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület évente legalább két alkalommal tájékoztatja működéséről az Országos Pedagógus-továbbképzési Bizottságot.

(4)642 Az oktatásért felelős miniszter köteles a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 97. §-ának c) pontjában meghatározott jogköre alapján kezdeményezni a közigazgatási hivatalnál, hogy határidő kitűzésével hívja fel az érintett helyi önkormányzatot a közoktatás feladatainak ellátásával összefüggő törvénysértés megszüntetésére, és amennyiben a felhívás nem vezet eredményre – az ügy jellegétől függően –, indítson eljárást az Állami Számvevőszéknél, az Alkotmánybíróságnál, illetve a bíróságnál.

(5)643 Az oktatásért felelős miniszter, ha megítélése szerint a közoktatási intézmény működése, működtetése jogsértő, tájékoztatja a jegyzőt, főjegyzőt, hogy a nem helyi önkormányzatok által fenntartott közoktatási intézmények tekintetében gyakorolni tudja az e törvény 80. §-ában meghatározott jogkörét.

(6)644 A szakképzés irányításával kapcsolatos hatásköröket az oktatásért felelős miniszter és a szakképesítésért felelős miniszterek a szakképzésről szóló törvényben meghatározottak szerint gyakorolják.

94. § (1)645 Felhatalmazást kap az oktatásért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza

a)646 a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve, a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve, a Két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelve, a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve, a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve, a Kollégiumi nevelés országos alapprogramja, a kerettantervek, továbbá az Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja kiadását és bevezetését, a 93. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott eljárási szabályok megtartásával; a kerettantervek és a Kollégiumi nevelés országos alapprogramja nemzeti, etnikai kisebbségi nevelést-oktatást érintő kérdéseiben, továbbá a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai oktatásának irányelve kiadásához be kell szerezni az országos kisebbségi önkormányzat egyetértését;647

b)648 a közoktatási intézmények működésének szakmai szabályait, a tanév rendjét, a közoktatási intézmények vezetői megbízásával kapcsolatos eljárást; a közoktatási intézmények névhasználatával, a tanulók felvételével kapcsolatos kérdéseket, a diáksportegyesületek és a nevelési-oktatási intézmények kapcsolatát, a közoktatási intézmények ügyintézésének, iratkezelésének általános szabályait, valamint a tanügyi nyilvántartásokat, az adatkezelés rendjét; a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatokat, illetőleg a balesetek kivizsgálásával, nyilvántartásával és jelentésével összefüggő tevékenységet;649

c)650 az ágazati minőségpolitikai feladatok ellátásának, az országos mérési feladatok szervezésének, a teljesítmény értékelésének rendjét és elveit, a közoktatás minőségbiztosításával összefüggő tevékenységet, az intézményi szakmai minősítési eljárást, a szakmai minősítő testület létrehozását és működését, a minősítési eljárásban szakértőként való közreműködés feltételeit, a minősítő testület által meghatározható szakmai kritériumokat, a szakmai minősítési eljárás során kiadható minősítést, a minősítéshez kapcsolódó költségvetési támogatási rendet, a szakmai minősítési eljárásért kérhető díj megállapításának rendjét, mértékét, a befizetésének szabályait, a befolyt összeg felhasználását;651

d)652 a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésével és oktatásával kapcsolatos szakértői vélemény, továbbá a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekekkel kapcsolatos szakértői vélemény elkészítésével összefüggő eljárást, a szakértői és rehabilitációs bizottság működését, az országos és más szakértői és rehabilitációs feladatokat;653

e)654 az óvodai nevelésben való kötelező részvétel, a tankötelezettség, a fejlesztő felkészítés teljesítésével kapcsolatos feladatokat, a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos egyes kérdéseket és – az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben – a tanulókat megillető juttatásokat, kedvezményeket;655

f)656 a tankönyvvé nyilvánítás feltételeit és rendjét, valamint eljárását, a tankönyvjegyzék elkészítését és kiadását, a tankönyvjegyzékre való felkerülés feltételeit és eljárását, a tankönyvjegyzékre kerüléssel kapcsolatos árkorlátot, a tankönyvjegyzékből való törlés rendjét és eljárását, a tankönyvtámogatás rendjét, a nem üzletszerű tankönyvforgalmazást, a kötelező eszköz- és felszerelési jegyzék kiadását, a kerettantervek, az oktatási program (pedagógiai rendszer) jóváhagyásának rendjét; valamint az e pontban felsorolt eljárásokkal összefüggő igazgatási szolgáltatási díj megállapításának rendjét, mértékét, a megállapított összeg befizetésének szabályait, a befolyt összeg felhasználásának kérdéseit;657

g)658 az oktatási jogok biztosa hivatalának feladatait és működésének szabályait;

h)659 az érettségi vizsga kivételével a vizsgák rendjét, továbbá az érettségi vizsga vizsgakövetelményeinek kiadását;660

i) a nem helyi önkormányzat által alapított nevelési-oktatási intézmény működése megkezdéséhez szükséges engedély kiadásával kapcsolatos mellékleteket, a pedagógiai szakszolgálatok és a pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátásában való közreműködés feltételeit;661

j)662 a 101. § szerinti közoktatási szakértői és vizsgaelnöki tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a közoktatási szakértői tevékenység 101. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bejelentésének, illetve a 101. § (1) bekezdés b) pontja szerinti engedély kiadásának, valamint az Országos szakértői névjegyzékbe, az Országos vizsgaelnöki névjegyzékbe történő felvétel részletes eljárási szabályait és a közoktatási szakértői, illetve a vizsgaelnöki tevékenység folytatásának szakmai feltételeit, a közoktatási szakértők és a vizsgaelnökök továbbképzését és a továbbképzési kötelezettség elmulasztásának következményeit, valamint az Országos szakértői névjegyzék és az Országos vizsgaelnöki névjegyzék személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát és a névjegyzékek vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, az e pontban felsorolt eljárásokkal összefüggő igazgatási szolgáltatási díj megállapításának rendjét, mértékét, a megállapított összeg befizetésének szabályait, a befolyt összeg felhasználásának kérdéseit;663

k) a közoktatással összefüggő feladatok ellátását szolgáló képzéseket;

l)664 az országos szaktanácsadói tevékenység keretében megszervezésre kerülő, nem tantárgyhoz, nem szakterülethez kötődő szaktanácsadói feladatokat, azok megszervezését, valamint az országos szaktanácsadói tevékenységhez kapcsolódó további szakmai követelményeket, a nem tantárgyhoz, nem szakterülethez kötődő országos szakmai szolgáltatások körét, területeit, megszervezését, az országos pedagógiai szakmai szolgáltatásban való részvétel feltételeit, az országos pedagógiai szakmai szolgáltató intézmény kijelölését, a Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület létrehozását és működését;

m)665 azokat a feltételeket, amelyek fennállása esetén a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítést meg kell állapítani, valamint a kereset-kiegészítés legkisebb összegét;

n)666 az iskolai felvételi eljárás rendjét, az iskolai vizsgáztatás rendjét, a pedagógiai szakszolgálat megszervezését, a pedagógiai szakszolgálat igénybevételének rendjét, a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény működését; a nevelési-oktatási intézmények részvételét és feladatait a pedagógiai szakszolgálatok ellátásában, az érintett gyermekek, tanulók nevelésében és oktatásában, a szakvélemény elkészítését, az ellenőrzés rendjét, a pedagógiai szakszolgálattal kapcsolatos jegyzői eljárás indításával összefüggő kérdéseket, az eljárás indítására jogosultak körét, azokat a feltételeket, amikor a pedagógiai szakszolgálat igénybevételéért ellenszolgáltatás kérhető, a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmények és a pedagógiai szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben történő foglalkoztatáshoz és a vezetői megbízáshoz szükséges képesítési követelményeket, a főjegyző nem helyi önkormányzati fenntartásban lévő közoktatási intézmények engedélyezési eljárásával összefüggő, valamint a törvényességi ellenőrzésükkel kapcsolatos szakmai szabályokat, az egyes szolgáltatásokkal összefüggő igazgatási szolgáltatási díj megállapításának rendjét, mértékét, a megállapított összeg befizetésének szabályait, a befolyt összeg felhasználásának kérdéseit, továbbá a vizsgáztatással, a szakértői és más szolgáltató tevékenységgel kapcsolatos díjazás megállapításának kérdéseit;667

o)668 az egységes óvoda-bölcsőde létesítésének feltételeit, a létesítés és működés, a nevelésben való közreműködés szakmai szabályait, és a harmadik életévüket be nem töltött gyermekek felvételének feltételeit, az oktatásügyi közvetítői szolgálat igénybevételének rendjét, feladatait, működését, az oktatásügyi közvetítői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az oktatásügyi közvetítői tevékenység folytatásával kapcsolatos bejelentés rendjét, az Oktatásügyi közvetítői névjegyzékbe történő felvétel részletes eljárási szabályait, az oktatásügyi közvetítői tevékenység folytatásának szakmai feltételeit, az oktatásügyi közvetítői tevékenységgel összefüggő továbbképzést és a továbbképzési kötelezettség elmulasztásának következményeit, az oktatásügyi közvetítő tevékenységre jogszabályban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazható jogkövetkezményeket, továbbá az Oktatásügyi közvetítői névjegyzék vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, az oktatásügyi közvetítő díjazása megállapításának szabályait, az e pontban felsorolt eljárásokkal összefüggő igazgatási szolgáltatási díj megállapításának rendjét, mértékét, a megállapított összeg befizetésének szabályait, a befolyt összeg felhasználásának kérdéseit.

(2)669 Az oktatásért felelős miniszter az (1) bekezdésben meghatározott jogkörét

a) a szakképzés tekintetében a szakképesítésért felelős miniszterrel,

b) az egységes óvoda-bölcsőde tekintetében a szociális ellátásért felelős miniszterrel egyetértésben gyakorolja,

c)670 az (1) bekezdés f), j) és n)–o) pontja szerinti egyes szolgáltatásokkal összefüggő igazgatási szolgáltatási díj tekintetében az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével gyakorolja.

(3)671 Felhatalmazás kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza

a) az Óvodai nevelés országos alapprogramjának bevezetését és kiadását;672

b) a Nemzeti alaptanterv bevezetését és kiadását;673

c) az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának bevezetését és kiadását;674

d) a diákigazolvány kiadásával és használatával kapcsolatos kérdéseket;675

e) a pedagógusok fővárosi, megyei állandó helyettesítési rendszerének létrehozását és működtetését;676

f)677 a pedagógus-szakvizsga bevezetését, a pedagógus továbbképzés rendszerét, a továbbképzésben résztvevők juttatásait, kedvezményeit; a pedagógus továbbképzés programjának, az érettségi vizsga vizsgatárgyai jóváhagyási eljárásának részletes szabályait, a pedagógus továbbképzési programok akkreditációjának feltételeit és eljárási rendjét, az akkreditált továbbképzés indításával összefüggő adatszolgáltatás szabályait, továbbá a továbbképzések nyilvántartásának rendjét, a továbbképzés minőségbiztosításának, ellenőrzésének rendjét, az ellenőrzés során feltárt hiányosságok, a minőségbiztosítás követelményeinek megszegése esetén alkalmazható jogkövetkezményeket, az e bekezdésben meghatározott eljárásokkal kapcsolatos igazgatási szolgáltatási díj megállapításának rendjét, mértékét, a megállapított összeg befizetésének szabályait, a befolyt összeg felhasználásának kérdéseit;678

g) a pedagógusok részére pedagógiai szakirodalom (könyv, tankönyv, jegyzet, folyóirat stb.) vásárlásához nyújtott hozzájárulás igénybevételének feltételeit és a költségek elszámolásának szabályait;679

h)680 a közoktatás információs rendszerének létrehozását, működtetését, az információs rendszer részére történő adatszolgáltatás rendjét;

i)681 a pedagógusigazolvány igénybevételének feltételeit, az igazolvány kiadásának és kezelésének szabályait;

j)682 a nem helyi önkormányzati intézményfenntartókat és a térségi integrált szakképző központ keretei között működő központi képzőhely nem állami fenntartóit megillet ő – a költségvetésről szóló törvényben meghatározott – állami hozzájárulások és támogatások megállapításának, folyósításának, elszámolásának rendjét, az igényléssel, elszámolással, felhasználással összefüggő adatszolgáltatást, továbbá az ellenőrzés rendjét, valamint – a költségvetésről szóló törvényben meghatározott – kisebbségi fenntartói kiegészítő támogatás és egyházi kiegészítő támogatás, továbbá az oktatásért felelős miniszterrel – mérlegelés alapján – kötött megállapodás keretében folyósított kiegészítő támogatás igénylésének, a jogosultat megillető kiegészítő támogatás megállapításának rendjét, a bármely jogcímen megállapításra kerülő kiegészítő támogatás igényléséhez szükséges adatszolgáltatást és a kiegészítő támogatás folyósításának, elszámolásának rendjét az igényléssel, elszámolással, felhasználással összefüggő ellenőrzés rendjét, a kiegészítő támogatás megállapításához szükséges jegyzői, főjegyzői, társulási tanács elnöki adatszolgáltatást; a kiegészítő támogatásnak a helyi önkormányzatokkal, önkormányzati társulással történő elszámolásával összefüggő eljárás rendjét;

k)683 a Közoktatási Fejlesztési Célelőirányzat működésének részletes szabályait;684

l)685 a pedagógus-továbbképzést teljesítők anyagi elismerésének, a várakozási idő csökkentésének lehetőségét, azokat a feltételeket, amelyek fennállása esetén a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítést meg kell állapítani, valamint a kereset-kiegészítés legkisebb összegét, az intézményi minőségirányítási programban meghatározott szempontok és értékelési rend alapján adható anyagi elismerés rendjét, továbbá a pedagógus-munkakör tekintetében a kötelező órát meghaladó tanítás munkáltatói elrendelését, az elrendelt tanítás díjazását, a munkaidő-beosztás, a tanítási időkeret, továbbá nevelési-oktatási intézményekben a rendkívüli munkavégzés, az ügyelet és készenlét elrendelésének feltételeit, az ügyelet és az ügyelet alatt elrendelt munkavégzés díjazását is magában foglaló átalánydíjazás megállapításának szabályait és mértékét, az intézményvezetői és vezetőhelyettesi feladatot ellátók, az átlagostól eltérő feladatot ellátó, a nehezebb körülmények között dolgozó pedagógusok, a pályakezdő pedagógusok többletdíjazása, kiegészítő illetménye megállapításának feltételeit, a díjazás mértékét, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók szülei iskolai végzettséggel összefüggő önkéntes nyilatkozatának kérdéseit;686

m)687 az oktatási hivatal vagy hivatalok kijelölését;688

n)689 a jegyző, főjegyző közoktatási feladatköre ellátásával kapcsolatos illetékességi szabályokat;

o)690 a pályakövetési rendszer működtetésének részletes szabályait, a pályakövetési rendszer részére történő adatszolgáltatás eljárási rendjét, továbbá kijelöli a pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szervet;

p)691 az érettségiben részt vevő pedagógusok díjazásával kapcsolatos kérdéseket, az érettségi vizsgán való részvétellel összefüggő – az oktatási hivatal által megállapítható – vizsgadíj megállapításának elveit, a diákigazolvány, a pedagógusigazolvány kiállításával összefüggő igazgatási szolgáltatási díj megállapításának, befizetésének és felhasználásának kérdéseit, a közoktatás információs rendszerével összefüggő igazgatási szolgáltatási díj megállapításának és befizetésének rendjét, a befolyt összeg felhasználásának rendjét, a pedagógusigazolvány igénylésével kapcsolatos igazgatási szolgáltatási díj megállapításának és beszedésének, befizetésének rendjét, valamint a befolyt összeg felhasználásának rendjét, a pedagógustovábbképzéssel kapcsolatos akkreditációs eljárással összefüggő igazgatási szolgáltatási díj, egyes szolgáltató tevékenységgel összefüggő díjazás megállapításának rendjét, a befolyt összeg felhasználását, illetőleg a befizetés rendjét, a pedagógus ösztöndíj alapítását.692

(4)693 A Kormány a közoktatás-kutatás támogatása és elismerése céljából pedagógusok számára ösztöndíjat alapíthat. A Kormány által alapított ösztöndíj – külön törvény szerint – mentes a közterhektől.

(5)694 Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának és a Nemzeti alaptanterv Kormány részére történő benyújtásához be kell szerezni az Országos Köznevelési Tanács véleményét, továbbá a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelését, iskolai nevelését-oktatását érintő kérdésekben az Országos Kisebbségi Bizottság, valamint a Közoktatás-politikai Tanács véleményét.

(6)695 A (3) bekezdés a)–c) és f) pontjában meghatározott kormányrendeleteknek a Kormány részére történő benyújtásához – a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelését, iskolai nevelését, oktatását érintő kérdésekben – be kell szerezni az országos kisebbségi önkormányzatok véleményét.

(7)696 Az oktatásért felelős miniszter az Országos Köznevelési Tanács javaslatára kinevezi, illetve felmenti az oktatási jogok biztosát.

95. § (1)697 Az oktatásért felelős miniszter közoktatásfejlesztéssel kapcsolatos feladata

a) a közoktatás hosszú és középtávú fejlesztési terveinek kidolgozása;

b)698 az országos vizsgarendszer létrehozása, működtetése, fejlesztése és korszerűsítése;

c) az iskolahálózat és iskolaszerkezet alakulásához fejlesztési program kidolgozása, az átalakulás figyelemmel kísérése;

d) a közoktatásban jelentkező pedagógiai problémák vizsgálata, pedagógiai megoldások és eljárások kifejlesztése;

e) a neveléstudományi kutatások anyagi, intézményi feltételeinek biztosítása;

f)699 a pedagógusok, a közoktatási intézményvezetők ismereteinek megújításához szükséges továbbképzés feltételeinek megteremtése, továbbá a közoktatás állami és önkormányzati irányítási feladataiban közreműködők továbbképzésének segítése;

g)700 a fővárosi, megyei fejlesztési, illetőleg az önkormányzati intézkedési tervek előkészítéséhez szakmai segítség nyújtása;

h)701 a minőségpolitika rendszerének kiépítéséhez, működéséhez szükséges országos szolgáltató rendszer létrehozása és működtetése;

i)702 a hátrányos helyzetű, köztük különösen a roma gyermekek, tanulók nevelésével, oktatásával kapcsolatos feladatok végrehajtását segítő országos szolgáltató rendszer kiépítése és működtetése;

j)703 az oktatási programok (pedagógiai rendszerek) – így különösen ajánlott pedagógiai program és tanterv, valamint az erre épülő tanítást-tanulást segítő és értékelő eszközrendszer, továbbá a gyakorlati alkalmazást lehetővé tevő, illetve segítő akkreditált pedagógusképzési és -továbbképzési kínálat, pedagógiai szakmai szolgáltató tevékenység – kidolgozása, kiadása;

k)704 a vizsgaelnöki és szakértői tevékenység szakmai feltételeinek megteremtése, fejlesztése;

l)705 az országos pedagógiai-szakmai szolgáltatás, a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatást segítő pedagógiai-szakmai szolgáltatás rendszerének kiépítése, működtetése;

m)706 az új pedagógiai módszerek, megoldások, szervezeti formák – így különösen: óvoda-iskola, egységes iskola, általános művelődési központ, projektoktatás, iskolaotthonos oktatás, hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikerességét segítő iskolán kívüli foglalkozása (tanoda), erdei iskola – kidolgoztatása, elterjedésének támogatása;

n)707 az országos tanulmányi verseny meghirdetése, támogatása, a versenyszabályzat közzététele,

o)708

p)709 évenként országos és térségi mérési, értékelési feladatok elrendelése és a szükséges feltételek biztosítása.

(2)710 Az oktatásért felelős miniszter (1) bekezdésben meghatározott feladatának ellátásában közreműködnek az országos pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmények.

(3)711 Az oktatásért felelős miniszter és az egészségügyért felelős miniszter közös programok kiadásával, pályázatok kiírásával, továbbképzés biztosításával segíti a nevelési-oktatási intézményekben folyó egészségfejlesztési feladatok végrehajtását.

(4)712 Az oktatásért felelős miniszter és a sportpolitikáért felelős miniszter közös programok kiadásával, pályázatok kiírásával, pedagógus-továbbképzés biztosításával segítheti a mindennapi testedzés feladatainak végrehajtását, a sportiskolák megalakulását és működését.

(5)713 Az oktatásért felelős miniszter és a környezetvédelemért felelős miniszter közös programok kiadásával, pályázatok kiírásával segíti a környezeti nevelés, oktatás feladatainak végrehajtását és az Erdei Iskola Program megvalósulását.

(6)714 Az oktatásért felelős miniszter – az Országos Diákjogi Tanács közreműködésével – három évenként összehívja a diákparlamentet. A diákparlament a diákok közoktatással kapcsolatos országos tájékoztató fóruma, amely az Országos Diákjogi Tanács előterjesztésében áttekinti a tanulói jogok érvényesülését, és ajánlást fogadhat el, melyben megfogalmazza véleményét, javaslatát.

(7)715 Az oktatásért felelős miniszter – az ágazati irányítás keretében, az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jogköre alapján – határozattal

a)716 kérelemre vagy hivatalból intézkedik az érettségi vizsga megszervezésével, megtartásával összefüggésben, ha az intézkedés megtétele nélkül országos szinten veszélybe kerül az érettségi vizsga jogszabályok szerinti lebonyolítása,

b)717

(8)718 Az oktatásért felelős miniszter – ha enélkül a szükséges intézkedés megtételére nincs lehetőség – a (7) bekezdésben meghatározott intézkedései során a vizsgaszabályzatban, illetőleg a tanév rendjében foglaltaktól – az adott ügy elintézéséhez szükséges mértékben – eltérő intézkedést is hozhat. Az oktatásért felelős miniszter döntését három munkanapon belül köteles meghozni és közzétenni. Az oktatásért felelős miniszter intézkedése a közzététel után azonnal végrehajtható. Az oktatásért felelős miniszter intézkedését távközlési eszközön is közzéteheti.

(9)719 Az oktatásért felelős miniszter – a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben szabályozott eljárás keretében – megvonhatja az iskolától az érettségi vizsga, a szakmai vizsga megszervezésének, lebonyolításának jogát, továbbá megsemmisítheti az érettségi vizsga, a szakmai vizsga eredményét, valamint a kiállított bizonyítványt érvénytelenné nyilváníthatja, ha bebizonyosodik, hogy a vizsgát jogellenesen szervezték meg, bonyolították le, illetve a bizonyítványt jogellenesen állították ki, továbbá, ha az iskola nem rendelkezik a vizsga biztonságos megszervezéséhez szükséges feltételekkel. Az érvénytelenné nyilvánított bizonyítványt be kell vonni és meg kell semmisíteni. Az oktatásért felelős miniszter határozatát – indokolás nélkül – a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben közzéteszi. Az oktatásért felelős miniszter a szakmai vizsgával és a szakképesítést tanúsító bizonyítvánnyal kapcsolatos döntésének meghozatala előtt beszerzi a szakképesítésért felelős miniszter egyetértését.

(10)720 Az oktatásért felelős miniszter az Alkotmányban, illetve törvényben meghatározott rendkívüli időszak esetén határozatban írja elő a közoktatási intézmények működésével, működtetésével, a nevelési év, tanítási év megszervezésével kapcsolatos feladatokat. A miniszter elrendelheti a határozat azonnali végrehajtását. A határozat közlése távközlési eszköz útján is történhet.

A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal721

95/A. §722 (1)723

(2)724 A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal feladatai különösen:

a) közreműködik – a közoktatás ágazati irányításának keretei között – az ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok irányításában, szervezésében, koordinálásában;

b)725 törvényben és kormányrendeletben meghatározottak szerint első fokú hatósági jogkört gyakorol;

c)726 a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint közreműködik az érettségi vizsga megszervezésében, a jogorvoslati kérelmek elbírálásában, működteti a tanulmányok alatti vizsgák független vizsgabizottságát;

d)727

e) közreműködik az ágazati irányítás keretébe tartozó területfejlesztéssel és az ahhoz kapcsolódó finanszírozással összefüggő feladatokban;

f) közreműködik a közoktatás statisztikai rendszerével összefüggő feladatok ellátásában.

(3)728 A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal a nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai neveléssel, iskolai oktatással, kollégiumi neveléssel kapcsolatos feladatainak ellátásakor együttműködik az Országos Kisebbségi Bizottsággal.

(4)729 A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja

a) az egyenlő bánásmód követelményére,

b) a kötelező felvételre vonatkozó feladatok ellátására,

c) az osztály-, csoportlétszámra, a gyermek- és tanulói balesetvédelemre, a tanulói óraterhelésre,

d) az állami vizsgák megszervezésére, lebonyolítására,

e) az alkalmazási feltételekre, a kötelező tanügyi dokumentumok vezetésére és valódiságára, a költségvetési támogatás igénylésére,

f) a minimális (kötelező) eszközök és felszerelések meglétére,

g) az e törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére, az adatok nyilvánosságra hozatalára,

h) az oktatás ingyenességére, a tankönyvek és más tanulói felszerelések biztosítására

vonatkozó rendelkezések megtartását.

(5)730 A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal jogszabályban meghatározottak szerint ellátja a szakértői és rehabilitációs bizottságok szakvéleményének felülvizsgálatával kapcsolatos feladatokat, valamint jogszabályban meghatározott körben gyakorolja a szabálysértési hatósági jogköröket.

(6)731 A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal a hatósági ellenőrzés során feltárt szabálytalanság megszüntetése érdekében a következő intézkedéseket teheti:

a) felhívja a közoktatási intézmény vezetőjét a szabálytalanság megszüntetésére, és erről tájékoztatja az intézmény fenntartóját,

b) eljárást kezdeményez

ba) a jegyzőnél, főjegyzőnél a nem helyi önkormányzati intézményfenntartói tevékenységgel összefüggő törvénysértés megszüntetése érdekében,

bb) a nem állami, nem önkormányzati intézmények esetén a kifizető szervnél a normatív költségvetési támogatás és hozzájárulás felülvizsgálatára, folyósításának felfüggesztésére, szükség esetén az érintett gyermekek, tanulók másik nevelési-oktatási intézménybe történő átvételére, felvételére,

bc) az oktatásért felelős miniszternél, hogy gyakorolja az e törvény 93. §-ának (4)–(5) bekezdésében meghatározott jogkörét,

c) felügyeleti bírságot szab ki, melynek összege nem haladhatja meg az egymillió forintot,

d) a felügyeleti bírság kiszabása mellett vagy kiszabása nélkül szabálysértési eljárást folytat le,

e) a semmisség megállapítása, illetve a megtámadható döntés érvénytelenségének megállapítása érdekében bírósági eljárást indít.

(7)732 A felügyeleti bírságot az elkövetett cselekmény súlyával arányosan kell kiszabni.

(8)733 A szakmai vizsga ellenőrzésében közreműködik a szakképesítésért felelős miniszter.

(9)734 A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal a hatósági ellenőrzési feladatait rendszeresen, az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott munkaterv alapján végzi.

(10)735 A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal a hozzá befolyt bírság hatvan százalékát a Közoktatási Fejlesztési Célelőirányzat számlájára utalja át. A fennmaradó összeg a saját bevétele, amely a hatósági ellenőrzéssel összefüggő személyi kiadásokra is felhasználható.

(11)736

(12)737 A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal az országgyűlési biztos megkeresésére – az e törvény 107. §-ában foglaltak megtartásával – vizsgálatot végez.

(13)738

(14)739 A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal az általa szervezett érettségi vizsgák után – az e törvény 114. §-ának (1) bekezdés b) pontjában, valamint a 116. § (1) bekezdés e) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott kivétellel – vizsgáztatási díjat szedhet. A vizsgáztatatási díjat a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal az e törvény 117. §-ának (3) bekezdésében meghatározottak alapján állapítja meg, azzal az eltéréssel, hogy a tanulmányi eredmények figyelembevételére vonatkozó előírásokat nem kell alkalmazni. A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal a vizsgáztatási díj mértékét a honlapján közzéteszi.

95/B. §740 A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal a hatósági ellenőrzés során feltárt jogsértés – ideértve a szükséges intézkedés elmulasztásával elkövetett szabálytalanság esetét is – a 95/A. § (6) bekezdés c) pontjában meghatározott felügyeleti bírság összegének megállapításánál figyelembe veszi:

a) a jogsértés súlyosságát,

b) a jogsértésnek a közoktatási intézmény működésére gyakorolt hatását,

c) a gyermekek, a tanulók, a szülők érdekeinek sérelmét és az érintettek számát,

d) a jogsértéssel okozott kárt,

e) az intézkedése alapjául szolgáló adatok, tények, információk eltitkolását, illetve az arra irányuló szándékot,

f) a jogsértő állapot fennállásának időtartamát, illetve a jogsértés ismétlődését, gyakoriságát,

g) a jogsértés feltárásában való közreműködést, a jogsértés következményeinek felszámolása érdekében tett intézkedéseket és az elért eredményeket, illetve a kárenyhítés mértékét,

h) a vizsgált időszak alatt több különböző jogsértés elkövetése esetén azok számát és hatását, az a)–g) pontok szerinti feltételeket egyenként és összességükben mérlegelve.

95/C. §741 (1) Ha a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal a hatósági ellenőrzés során feltárja, hogy a nevelési-oktatási intézmény a felvételi, átvételi kérelem elbírálása során megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, az érintett szülő kérelmére megállapítja az óvodai felvétel, a tanulói jogviszony, a kollégiumi tagsági jogviszony létrejöttét. A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal akkor hozhat határozatot a felvételi, átvételi kérelem tárgyában, ha a kérelem benyújtásától számítva kevesebb, mint százötven nap telt el. A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal eljárása során – az ellenkező bizonyításáig – vélelmezni kell az egyenlő bánásmód sérelmét, ha a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felvételi, átvételi kérelmének elbírálása során nem tartották meg a felvételi eljárás szabályait. A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal határozatát az osztály, csoport maximális létszámhatárokat megállapító rendelkezésekre és az iskolai felvételi arányokra vonatkozó rendelkezésekre tekintet nélkül végre kell hajtani. A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal mindaddig, amíg az érintett gyermek, tanuló az adott nevelési-oktatási intézménnyel óvodai felvételi jogviszonyban, tanulói jogviszonyban, kollégiumi tagsági jogviszonyban áll, szükség szerint, de minden nevelési évben, illetve tanítási évben legalább egy alkalommal meggyőződik arról, hogy sérült-e az egyenlő bánásmód követelménye a nevelési-oktatási intézményben.

(2) Ha a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal a hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy a településen vagy a település meghatározott részében nincs kötelező felvételt biztosító óvoda, illetve kötelező felvételt biztosító iskola vagy az iskolai körzethatár meghatározására vonatkozó rendelkezéseket nem tartották meg – a 4. § (7) bekezdésében, a 4/A. §-ban, a 65. § (2) bekezdésében, a 66. § (2) bekezdésében, a 88. § (7) bekezdésében és a 3. számú mellékletben meghatározottakra tekintettel – kijelöli azt az önkormányzati feladatellátásban részt vevő óvodát, illetve általános iskolát, amely nem tagadhatja meg a gyermek óvodai felvételét, iskolai felvételét. A kijelölés egy nevelési, illetve tanítási évre szólhat, de – az e bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén – több alkalommal is meghosszabbítható. A kijelölés megszűnése nem érinti a kijelölés alapján létesített óvodai felvételi jogviszonyt, illetve tanulói jogviszonyt.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában önkormányzati feladatellátásban részt vevő óvodának, iskolának kell tekinteni a helyi önkormányzat és az önkormányzati társulás fenntartásában működő óvodát és iskolát, továbbá azt a nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartású óvodát és iskolát, amely a települési önkormányzattal kötött közoktatási megállapodás alapján részt vesz az önkormányzati feladatellátásban, vagy az önkormányzat által átadott épületben működik, feltéve, hogy az épületátadásért, az épület használatáért fizetett ellenszolgáltatás nem éri el a piaci értéket, illetve az épület használatával járó költségeket az átadó helyi önkormányzat részben vagy egészben átvállalta.

(4) A (2) bekezdés alkalmazásában önkormányzati feladatellátásban részt vevő óvodának, iskolának kell tekinteni az óvodát és az iskolát akkor is, ha a helyi önkormányzat a nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartó részére ad bármilyen, a fenntartói feladatok ellátását segítő támogatást. Az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a nem állami, nem önkormányzati fenntartásban lévő óvoda, iskola részt vesz az önkormányzati feladatellátásban, ha olyan épületben működik, amelyben korábban önkormányzati fenntartású óvoda, iskola működött.

(5) A (3)–(4) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, ha a nevelési-oktatási intézmény a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó ingatlanban működik.

(6) Ha a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal olyan óvodát, iskolát jelölt meg, amely nem a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerinti településen működik, a megjelölt óvoda, iskola fenntartója a gyermek, a tanuló felvételének napjától az éves költségvetésről szóló törvényben az egyházi jogi személy részére megállapított kiegészítő támogatás összegének megfelelő összegű támogatásra válik jogosulttá, mindaddig, amíg az óvodai ellátás nem szűnik meg, illetve a tanulói jogviszony fennáll. A támogatás forrása a gyermek, illetve a tanuló ellátásáról nem gondoskodó helyi önkormányzat részére az önkormányzati finanszírozási rendszerben járó nettó finanszírozás összege.

(7)742 A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal (1)–(2) bekezdés alapján hozott határozata – fellebbezésre tekintet nélkül – végrehajtható.

(8) A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal az (1) bekezdésben meghatározott intézkedéssel egyidejűleg az egyenlő bánásmód megsértése miatt az intézményvezetővel szemben szabálysértési eljárást indít.

Az Országos Köznevelési Tanács

96. §743 (1) A közoktatással kapcsolatos döntések szakmai előkészítésében Országos Köznevelési Tanács működik közre. Az Országos Köznevelési Tanács döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő országos szakértői testület.

(2) Az Országos Köznevelési Tanács figyelemmel kíséri a közoktatás helyzetét, javaslatot készít, állást foglal a közoktatással összefüggő oktatáspolitikai, kutatási és fejlesztési kérdésekben.

(3) Az Országos Köznevelési Tanács feladata különösen

a) állást foglal a tantervi szabályozás kérdéseiben,

b)744 figyelemmel kíséri és véleményezi az Óvodai nevelés országos alapprogramjának, a Nemzeti alaptantervnek, a kerettantervnek a kiadását, alkalmazását, véleményezési jogot gyakorol felülvizsgálatukkor,

c)745 figyelemmel kíséri és véleményezi a tankönyvellátást és a tankönyvvé nyilvánítás folyamatát,

d) figyelemmel kíséri a közoktatás színvonalának alakulását, a közoktatás fejlesztését szolgáló kutatási feladatokat kezdeményez,

e)746 javaslatot tesz a közoktatást érintő szakmai kérdésekben, az oktatásért felelős miniszternek,

f)747 évente közzéteszi a közoktatást érintő szakmai kérdésekben hozott javaslatait;

g)748 figyelemmel kíséri és véleményezi a pedagógustovábbképzés rendszerének működését, különös tekintettel a továbbképzések akkreditációs eljárására, javaslatot tesz az oktatási jogok miniszteri biztosának személyére, és évente véleményezi az oktatási jogok miniszteri biztosának beszámolóját, továbbá javaslatot tesz az oktatási jogok miniszteri biztosának felmentésére.

(4)749 Az Országos Köznevelési Tanácsnak huszonhárom rendes és nyolc póttagja van. Az Országos Köznevelési Tanács tagjait az oktatásért felelős miniszter kéri fel a következők szerint: három tagját saját választása, tíz tagját és három póttagját az országos pedagógiai szakmai szervezetek, hat tagját és három póttagját a pedagógusképző felsőoktatási intézmények, két tagját és egy póttagját a Magyar Tudományos Akadémia, két tagját és egy póttagját az országos munkaadói szövetségek és munkaadói kamarák jelölése alapján. A felkérés – a miniszter által választott tagok kivételével, akiknek felkérése az érintett miniszter megbízásának lejártával megszűnik – öt évre szól. A jelölésben azok az országos pedagógiai szakmai szervezetek vehetnek részt, amelyek alapszabályuk és bírósági nyilvántartásba vételük igazolásával az Országos Köznevelési Tanács titkárságán bejelentkeztek. Az országos pedagógiai szakmai szervezetek és a pedagógusképző felsőoktatási intézmények által delegált tagokat a következő eljárás szerint kell megállapítani:

a) minden érdekelt egy-egy jelöltre tehet javaslatot,

b)750 a jelöléseket – szétválasztva az országos pedagógiai szakmai szervezetek, illetve a pedagógusképző felsőoktatási intézmények jelöltjeit – az oktatásért felelős miniszter összegyűjti és megküldi a javaslattevőknek,

c) a javaslattevő megjelöli azt a tíz, illetve hat személyt, akit az Országos Köznevelési Tanácsba javasol,

d) az Országos Köznevelési Tanács rendes tagja – az országos pedagógiai szakmai szervezetek jelöltjei közül – az a tíz, illetve – a pedagógusképző felsőoktatási intézmények jelöltjei közül – az a hat személy lesz, aki a legtöbb szavazatot kapta, póttagja pedig a további három-három jelölt, azonos számú szavazatok esetén a sorrendet sorsolással kell eldönteni,

e)751 a szavazatok összesítését és a sorsolást – közjegyző jelenlétében – az oktatásért felelős miniszter végzi.

(5) Az Országos Köznevelési Tanács keretei között állandó és ideiglenes szakmai és szakértői bizottságok működhetnek. Az Országos Köznevelési Tanács állandó bizottságai:

a)752 Országos Pedagógus-képzési és Továbbképzési Bizottság, amelynek feladata a pedagógusok, a közoktatási intézményvezetők, a közoktatás állami és önkormányzati irányítási feladataiban közreműködők továbbképzését, átképzését szolgáló továbbképzési rendszer működésének figyelemmel kísérése. Az Országos Pedagógus-képzési és Továbbképzési Bizottság nyolc tagból áll, melyből ötöt az Országos Köznevelési Tanács, egyet-egyet a helyi önkormányzatokért felelős miniszter, az oktatásért felelős miniszter, illetve az államháztartásért felelős miniszter delegál. Az Országos Pedagógus-képzési és Továbbképzési Bizottság véleményét ki kell kérni a pedagógus-továbbképzés rendszerét és működését érintő kérdésekben.

b)753 Országos Érettségi Vizsgabizottság, az érettségi vizsga követelményeinek meghatározásával kapcsolatos előkészítő feladatok ellátására. Az Országos Érettségi Vizsgabizottság hat tagú, melyből három tagot az Országos Köznevelési Tanács, három tagot a Felsőoktatási és Tudományos Tanács delegál.

(6) Az (5) bekezdésben szabályozott állandó bizottságok tagjainak megbízása – a miniszterek által delegált tagok kivételével, akiknek a megbízatása a miniszter megbízásának lejártával megszűnik – az Országos Köznevelési Tanács tagjai megbízásával azonos időtartamig szól.

(7) Az Országos Köznevelési Tanács, illetve bizottságai megválasztják tisztségviselőiket, meghatározzák működésük rendjét, ennek keretein belül meghatározhatják a megbízatás megszűnésének egyéb eseteit.

(8)754 Az Országos Köznevelési Tanács munkáját titkárság segíti. Az Országos Köznevelési Tanács működéséhez szükséges feltételekről az oktatásért felelős miniszter gondoskodik.

A Közoktatás-politikai Tanács

97. §755 (1)756 A Közoktatás-politikai Tanács az oktatásért felelős miniszter közoktatás-politikai döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő testülete. A Közoktatás-politikai Tanács a (2) bekezdésben felsorolt bármely tagjának kezdeményezésére jogosult állást foglalni, javaslatot tenni – a közalkalmazotti jogviszonnyal és a munkaviszonnyal kapcsolatos érdekegyeztetés körébe tartozó kérdések kivételével – a közoktatást érintő bármilyen kérdésben.

(2)757 A Közoktatás-politikai Tanács tagjai

a) az országos pedagógus szakmai szervezetek,

b) az országos pedagógus szakszervezetek,

c) az országos szülői szervezetek,

d) az országos diákszervezetek,

e) a helyi önkormányzatok érdekképviseleti szervezetei,

f) az országos kisebbségi önkormányzatok,

g) a nem állami, nem önkormányzati iskolafenntartók,

négy-négy, továbbá

h)758 az oktatásért felelős miniszter és más, az oktatásban érdekelt miniszter, központi államigazgatási szerv egy-egy

delegált képviselője.

(3)759 A (2) bekezdés alkalmazásában pedagógus szakmai szervezeten, szülői szervezeten, diákszervezeten azt a szervezetet kell érteni, amely – alapszabályának és bírósági nyilvántartásba vételének igazolásával – a Közoktatás-politikai Tanács titkárságán az adott év március 31-ig bejelentkezett.

(4)760 A Közoktatás-politikai Tanács megválasztja tisztségviselőit, meghatározza működésének rendjét.

(5)761 A Közoktatás-politikai Tanács munkáját titkárság segíti. A Közoktatás-politikai Tanács működéséhez szükséges feltételekről az oktatásért felelős miniszter gondoskodik.

Szakmai bizottságok

98. §762 (1)763 Az oktatásért felelős miniszternek a nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai neveléssel, iskolai oktatással, kollégiumi neveléssel kapcsolatos döntéseinek előkészítésében Országos Kisebbségi Bizottság vesz részt. Az Országos Kisebbségi Bizottságba egy-egy tagot delegál minden országos kisebbségi önkormányzat. Az Országos Kisebbségi Bizottság jogállása – ha e törvény másképp nem rendelkezik – megegyezik az Országos Köznevelési Tanács jogállásával. Az Országos Kisebbségi Bizottság véleményét ki kell kérni a nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai oktatáshoz készült könyv tankönyvvé nyilvánítása előtt.

(2)764 Az oktatásért felelős miniszter tanulói jogokkal összefüggő döntéseinek előkészítésében Országos Diákjogi Tanács működik közre. Az Országos Diákjogi Tanács véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet, állást foglalhat a tanulói jogokat érintő bármilyen kérdésben. Az Országos Diákjogi Tanács kilenc tagból áll, amelynek három tagját az oktatásért felelős miniszter, három tagját a hat–tizennégy éves, három tagját pedig a tizenöt–tizennyolc éves tanulók képviseletét ellátó országos diákszervezetek delegálják. E bekezdés alkalmazásában országos diákszervezet az, amelyben a tagok többsége az adott korosztályból kerül ki, továbbá alapszabályában meghatározott célja szerint, valamint tevékenységében a tanulók képviseletét vagy annak elősegítését látja el.

(3)765 Az oktatásért felelős miniszternek a szülői jogokkal összefüggő döntései előkészítésében az Országos Szülői Érdekképviseleti Tanács működik közre. Az Országos Szülői Érdekképviseleti Tanács véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet, állást foglalhat a szülői jogokat érintő bármilyen kérdésben. Az Országos Szülői Érdekképviseleti Tanács kilenc tagból áll, amelynek három tagját az oktatásért felelős miniszter, hat tagját az országos szülői szervezetek delegálják. E bekezdés alkalmazásában szülői szervezeten azt a szervezetet kell érteni, amelyik alapszabályának és bírósági nyilvántartásba vételének igazolásával a Közoktatás-politikai Tanács titkárságán bejelentkezett.

(4)766 Az (1)–(3) bekezdésben szabályozott bizottságok tagjainak megbízása – a miniszter által delegált tagok kivételével, akiknek a megbízása a miniszter megbízásának lejártával megszűnik – a delegálók által meghatározott ideig, legfeljebb azonban három évre szól. A bizottságok megválasztják tisztségviselőiket, meghatározzák működésük rendjét, ennek keretein belül meghatározhatják a megbízás megszűnésének egyéb eseteit. A bizottságok működéséhez szükséges feltételeket az oktatásért felelős miniszter biztosítja.

A közoktatás országos mérési feladatai

99. §767 (1)768 A közoktatás országos mérési feladatai különösen: az országos vizsgarendszer működtetése, összehangolása, az érettségi vizsga követelményeinek meghatározása és felülvizsgálata, az országos vizsgarendszer fejlesztése és korszerűsítése, az értékelési tevékenység fejlesztése.

(2)769 Az ágazati irányítási feladatai közül az ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtására az országos mérési feladatok keretei között kerülhet sor.

(3)770 Az országos ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtásában közreműködik – az oktatásért felelős miniszter felkérése szerint – a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal és az országos pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmény. A feladatok végrehajtásában – a fenntartóval kötött megállapodás alapján – közreműködik az önkormányzati pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmény. Az országos pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézményt a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal is megbízhatja a feladatokban való közreműködéssel. Az önkormányzati pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmény fenntartójával a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal köthet megállapodást.

(4)771 Az országos mérési feladatok keretében kell rendszeresen mérni, értékelni a nevelési-oktatási intézményekben folyó pedagógiai tevékenységet, így különösen az alapkészségek, képességek fejlődését. Az oktatásért felelős miniszter évente a tanév rendjéről szóló rendeletében772 határozza meg az országos mérési feladatokat.

(5)773 A (4) bekezdésben meghatározott mérésnek minden tanévben ki kell terjednie a közoktatás negyedik, hatodik, nyolcadik és tizedik évfolyamán minden tanuló esetében az anyanyelvi és a matematikai alapkészségek fejlődésének vizsgálatára. A szakiskola tizedik évfolyamán folytatott mérésnek az olvasás és szövegértés alapkészség vizsgálatára is ki kell terjednie.

(6)774 Az országos mérés, értékelés összesített és intézményekre vonatkozó eredményét az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzé kell tenni, és a mérés, értékelés során szerzett intézményi szintű adatokat – a további feldolgozhatóság céljából – hozzáférhetővé kell tenni.

(7)775 A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal minden fenntartónak megküldi az országos mérés, értékelés eredményeit és köteles felhívni a fenntartó figyelmét, amennyiben az eredmények alapján indokolt valamelyik iskolában az intézkedése. Ha az adott iskolában folyó pedagógiai tevékenység az országos mérés, értékelés eredményei szerint nem éri el a jogszabályban meghatározott minimumot, a fenntartó köteles felhívni az iskola igazgatóját, hogy készítsen intézkedési tervet. Az iskola a felhívástól számított három hónapon belül megküldi az intézkedési tervét a fenntartónak. Az intézkedési terv a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az intézkedési terv elkészítése során fel kell tárni azokat az okokat, amelyek a pedagógiai tevékenység színvonalának elmaradásához vezettek. Az intézkedési tervben kell meghatározni a feltárt okok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket, illetve az ennek végrehajtásához szükséges iskolafejlesztési programot. Az intézkedési tervnek tartalmaznia kell azokat az intézkedéseket, amelyekkel biztosítani lehet az intézkedési terv végrehajtásáig a megfelelő színvonalú oktatást. Ha a felhívást követő harmadik évi országos mérés, értékelés eredménye szerint az iskola ismét nem éri el a jogszabályban meghatározott minimumot, a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal felhívja a fenntartót, hogy három hónapon belül készítsen intézkedési tervet. A fenntartó az intézkedési terv elkészítéséhez az intézkedési tervben foglaltak végrehajtásához – jogszabályban meghatározottak szerint – pedagógiai szakmai szolgáltató intézmény, szakértő vagy más szakmai szervezet közreműködését köteles igénybe venni. Az intézkedési terv a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal jóváhagyásával válik érvényessé. A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja az intézkedési tervben foglaltak végrehajtását.

100. §776 Az országos pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézményt az oktatásért felelős miniszter, szakképzés esetén – a szakképzési törvényben meghatározott hatáskörében foglaltak szerint – a szakképesítésért felelős miniszter jelöli ki.

Az Országos szakértői és vizsgaelnöki névjegyzék777

101. §778 (1)779 Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály közoktatási szakértő igénybevételét írja elő, vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, közoktatási szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a személynek az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű, nem áll a közoktatási szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, és

a) a vezető tanári (gyakorlatvezető óvónői, tanítói) megbízáshoz szükséges pedagógusképesítéssel és pedagógus-, illetve oktatói munkakörben szerzett tíz év gyakorlattal rendelkezik, vagy

b) rendelkezik a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal engedélyével.

(2) Aki az (1) bekezdés a) pontja alapján szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalnak bejelenteni. A bejelentésben – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl – meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait, szakterületét, lakcímét és munkahelyét.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjában nem említett esetekben a közoktatási szakértői tevékenység folytatását a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal annak engedélyezi, aki szakirányú felsőfokú végzettséggel és szakterületén szerzett tízéves gyakorlattal rendelkezik, és szakterületének elismert képviselője. A kérelemben meg kell jelölni a kérelmező természetes személyazonosító adatait, szakterületét, lakcímét és munkahelyét.

(4) A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal a közoktatási szakértői tevékenység végzésére jogosult, (2) bekezdés szerinti bejelentést tevő személyekről és a (3) bekezdés szerinti engedéllyel rendelkezőkről Országos szakértői névjegyzéket vezet. Az Országos szakértői névjegyzék tartalmazza a közoktatási szakértői tevékenység folytatására jogosult személy természetes személyazonosító adatait, szakterületét, lakcímét és munkahelyét. A névjegyzékből kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.

(5) Az (1) bekezdés szerinti tevékenység folytatását külön jogszabály továbbképzéshez vagy szakvizsga letételéhez kötheti.

(6)780 A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal által vezetett Országos vizsgaelnöki névjegyzék tartalmazza azok nevét, szakterületét, lakcímét és munkahelyét, akik érettségi vizsga vizsgaelnöki megbízást kaphatnak. Az Országos vizsgaelnöki névjegyzékbe az vehető fel, aki a 17. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott egyetemi szintű tanári – mérnöktanári, műszaki tanári, közgazdász-tanári –, illetve pedagógia szakos előadói végzettséggel és szakképesítéssel, szakképzettséggel, továbbá tíz év középiskolai pedagógus-munkakörben vagy pedagógusképző felsőoktatási intézmény oktatói munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkezik.

(7)781 A (6) bekezdés szerinti névjegyzékbe való felvétel az első alkalommal öt évre szól, amely ismételten meghosszabbítható.

(8) A (6) bekezdés szerinti névjegyzékbe nyilvános pályázat útján lehet felvételt nyerni. A pályázati felhívást az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni. Szakképzés tekintetében a vizsgaelnöki névjegyzék elkészítéséről és kiadásáról a szakképzésről szóló törvény rendelkezik.

(9) A nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelés, iskolai nevelés-oktatás, kollégiumi nevelés-oktatás tekintetében közoktatási szakértői feladatot és érettségi vizsgaelnöki feladatot az láthat el, aki az (1) vagy a (6) bekezdésben meghatározott gyakorlatot a nemzeti, etnikai nevelésben-oktatásban szerezte.

(10)782 A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal – az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az engedély visszavonásával egyidejűleg – eltiltja a közoktatási szakértői tevékenység folytatásától, illetve a vizsgaelnöki feladatok ellátásától és törli az Országos szakértői névjegyzékből, illetve az Országos vizsgaelnöki névjegyzékből azt, aki a tevékenységére vonatkozó, e törvényben vagy a felhatalmazására kiadott jogszabályban meghatározott szabályokat súlyosan megszegi.

(11)783 A közoktatási szakértői tevékenység (1) bekezdés b) pontja szerinti engedélyezése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, és nem áll a közoktatási szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal részére – annak a közoktatási szakértői tevékenység engedélyezése iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa. Az adatigénylés során a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal a (12) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.

(12)784 A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal az (1) bekezdés szerinti közoktatási szakértői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a közoktatási szakértő büntetlen előéletű-e, és nem áll-e a közoktatási szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a közoktatási szakértő büntetlen előéletű-e, valamint a közoktatási szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.

(13)785 A (11) és (12) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal

a) az (1) bekezdés b) pontja szerinti közoktatási szakértői tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig vagy

b) a (12) bekezdés szerinti hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a névjegyzékből való törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig

kezeli.

A fenntartói irányítás

102. § (1)786 Ha a fenntartó három vagy annál több nevelési-oktatási intézményt tart fenn, köteles közoktatási ügyekkel foglalkozó bizottságot létesíteni és működtetni. Ha a fenntartó legalább hat évfolyammal működő általános iskolát vagy középiskolát, illetve szakiskolát tart fenn, a fenntartói irányítással összefüggő döntés-előkészítő munkában – az e törvény 17. §-a alapján pedagógus-munkakör betöltésére jogosító – felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező személynek kell közreműködnie.

(2) A fenntartó

a)787 dönt a közoktatási intézmény létesítéséről, gazdálkodási jogköréről, átszervezéséről, megszüntetéséről, tevékenységi körének módosításáról, nevének megállapításáról, az óvodába történő jelentkezés módjáról, a nagyobb létszámú gyermekek egy időszakon belüli óvodai felvételének időpontjáról, az óvoda heti és éves nyitvatartási idejének meghatározásáról;

b) meghatározza a közoktatási intézmény költségvetését, továbbá a kérhető költségtérítés és tandíj megállapításának szabályait, a szociális alapon adható kedvezmények feltételeit;

c)788 meghatározza az adott nevelési évben indítható óvodai csoportok számát, továbbá engedélyezi az osztály, csoport átlaglétszámtól való eltérést, meghatározza az adott tanítási évben az iskolában indítható osztályok, napközis osztályok (csoportok), a kollégiumban szervezhető csoportok számát, továbbá engedélyezi a maximális létszámtól való eltérést;

d)789 a minőségirányítási programban meghatározottak szerint működteti a minőségfejlesztés rendszerét, továbbá rendszeresen – ha jogszabály másképp nem rendelkezik, négyévenként legalább egy alkalommal – ellenőrzi a közoktatási intézmény gazdálkodását, működésének törvényességét, hatékonyságát, a szakmai munka eredményességét, nevelési-oktatási intézményben továbbá a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzése érdekében tett intézkedéseket; ha a fenntartó nem helyi önkormányzat, a tanuló- és gyermekbalesetet jelenti a nevelési-oktatási intézmény székhelye szerint illetékes fővárosi, megyei főjegyzőnek;

e)790 megbízza a közoktatási intézmény vezetőjét, és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat;

f)791 jóváhagyja a közoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatát, minőségirányítási programját, valamint a nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programját, házirendjét, az általános művelődési központ pedagógiai-művelődési programját;

g)792 értékeli a nevelési-oktatási intézmény foglalkozási, illetve pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a pedagógiai-szakmai munka eredményességét.

(3)793 A fenntartó a közoktatási intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával összefüggő döntése előtt beszerzi az intézmény alkalmazotti közösségének, az iskolaszéknek, az iskolai szülői szervezetnek (közösségnek), az iskolai diákönkormányzatnak, a nemzeti vagy etnikai kisebbségi nevelésben-oktatásban részt vevő intézmény esetén – ha nem rendelkezik egyetértési joggal – a fenntartótól függően a települési vagy a területi kisebbségi önkormányzat, illetőleg ennek hiányában az adott kisebbség helyi egyesületének, szakközépiskola és szakiskola esetén a fővárosi, megyei gazdasági kamara véleményét. Az e bekezdésben meghatározott vélemény kialakításához minden olyan információt hozzáférhetővé kell tenni a véleményezési joggal rendelkezők részére, amely a fenntartói döntés meghozatalához rendelkezésére áll. A vélemény kialakításához – az információk hozzáférhetővé tételének napjától számítva – legalább tizenöt napot kell biztosítani az érdekeltek részére.

(4)794 A magyar nyelvi előkészítés, illetve a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén folyó nevelés és oktatás iránti igényt a képviselő-testület (közgyűlés) évente köteles felmérni az érdekelt a települési, területi kisebbségi önkormányzat, illetve közgyűlés esetén az országos kisebbségi önkormányzat bevonásával.

(5) A fenntartó a közoktatási intézmény részére új feladatot az ellátásához szükséges feltételek biztosításával állapíthat meg.

(6)795

(7) Ha a fenntartó helyi önkormányzat, az iskolák pedagógiai programjának jóváhagyásánál vizsgálhatja, hogy a helyi tanterv az e törvény 46. §-ában foglaltak szerint biztosítja-e az iskolaváltást, a tanuló átvételét az általa fenntartott iskolákban.

(8) A fenntartó – a nevelési-oktatási intézmény költségvetésében – gondoskodik az iskolaszék, a szülői szervezet (közösség), továbbá az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat működési feltételeiről.

(9) A fenntartó tanítási évben (szorgalmi időben), továbbá – a július–augusztus hónapok kivételével – nevelési évben

a) iskolát nem indíthat, továbbá iskolát, kollégiumot, óvodát nem szervezhet át, nem szüntethet meg, fenntartói jogát nem adhatja át,

b) iskolai osztályt, kollégiumi csoportot, óvodai csoportot nem szerveztethet át, és nem szüntettethet meg,

c) az iskola, kollégium, óvoda feladatait nem változtathatja meg.

(10)796 A fenntartói jog átadásának tilalmára vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni a fenntartó jogutódlással történő megszűnésekor, az önkormányzatok szétválásával összefüggő vagyonmegosztáskor, az egyéni vállalkozó halálakor, ha van, aki a tevékenység folytatására jogosult. Az átszervezés tilalmára vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a székhely, telephely megváltoztatására azért kerül sor tanítási évben (szorgalmi időben), nevelési évben, mert a már meglévő épületet, helyiséget, területet megfelelő időben nem lehetett birtokba venni, vagy a nevelési-oktatási intézmény által használt épület, helyiség, terület váratlanul alkalmatlanná vált a rendeltetésszerű használatra. Nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartó részére a jegyző, főjegyző engedélyezheti a székhely, telephely változását tanítási évben (szorgalmi időben), nevelési évben más, előre nem látható okból is. Ha a nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartó három éven belül másodszor kéri előre nem látható okból a székhely-, telephelyváltozás engedélyezését, a jegyzőnek, főjegyzőnek le kell folytatnia az e törvény 80. §-ában szabályozott törvényességi ellenőrzést.

(11)797 A fenntartó legkésőbb az intézkedés tervezett végrehajtása évének május 15-ig hozhat a nevelési-oktatási intézmény átszervezésével, fenntartói jogának átadásával, megszüntetésével összefüggő döntést.

(12)798 A fenntartó helyi önkormányzat, az alapító okirata szerint nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban, kollégiumi nevelésben közreműködő nevelési-oktatási intézmény, továbbá az érintett gyermekek, tanulók ellátásában közreműködő pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény

a) létesítéséhez, megszüntetéséhez, tevékenységi körének módosításához, nevének megállapításához,

b) költségvetésének meghatározásához és módosításához,

c) az intézményben folyó szakmai munka értékeléséhez,

d) a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásához,

e)799 nevelési programjának, pedagógiai programjának, pedagógiai-művelődési programjának, intézményi minőségirányítási programjának jóváhagyásához és végrehajtásának értékeléséhez

beszerzi fenntartótól függően az érintett települési, vagy területi kisebbségi önkormányzat, térségi és országos feladatot ellátó közoktatási intézmény esetén az országos kisebbségi önkormányzat egyetértését. Kisebbségi nevelési-oktatási intézményben [121. § (6) bek.] – az előzőekben meghatározott munkamegosztás szerint – be kell szerezni a kisebbségi önkormányzat egyetértését a vezető megbízása és megbízásának megszüntetése előtt is.

(13)800 A (12) bekezdésben meghatározott ügyekben – a fenntartó megkeresésétől számított – harminc napon belül kell nyilatkozni. A határidőt egy alkalommal további harminc nappal meg lehet hosszabbítani. A meghosszabbított határidő elmulasztása jogvesztő. Ha a kisebbségi önkormányzat az egyetértését nem adta meg, és további tizenöt napon belül az érdekeltek közötti egyeztetés nem vezetett eredményre, kilenc tagból álló bizottságot kell létrehozni. A bizottságba három-három tagot delegál a kisebbségi önkormányzat, az, akinek az egyetértési jog megadásához érdeke fűződik, továbbá az e törvény 98. §-ának (1) bekezdésében szabályozott Országos Kisebbségi Bizottság. Az Országos Kisebbségi Bizottság a közoktatási szakértők közül választhatja ki a jelölteket (a továbbiakban: jelölt tagok). A bizottság maga határozza meg működésének rendjét, azzal a megkötéssel, hogy döntését egyszerű szótöbbséggel hozza. A döntés az egyetértést pótolja. A bizottság működési költsége azt terheli, akinek az egyetértés megszerzéséhez érdeke fűződik. A jelölt tagokat – a közoktatási szakértőkre vonatkozó rendelkezések szerint – díjazás illeti meg, melynek összegét az Országos Kisebbségi Bizottság határozza meg, és az fizeti, akinek az egyetértés megszerzéséhez érdeke fűződik.

103. § (1)801 A fenntartó a szervezeti és működési szabályzat, a házirend és az intézményi minőségirányítási program jóváhagyását akkor tagadhatja meg, ha az jogszabályt sért. Az intézményi minőségirányítási program jóváhagyása megtagadható akkor is, ha a végrehajtásához szükséges feltételek nincsenek biztosítva, továbbá ha nincs összhangban az önkormányzati minőségirányítási programmal. A szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és az intézményi minőségirányítási programot, illetve ezek módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a fenntartó harminc napon belül, helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény esetén – ha a döntést a képviselő-testület (közgyűlés) hozza – a harmincadik napot követő első képviselő-testületi (közgyűlési) ülésen nem nyilatkozik.

(2)802 A fenntartó a nevelési, illetve pedagógiai program jóváhagyását akkor tagadhatja meg, ha az

a) nem felel meg az e törvényben előírt követelményeknek;

b) olyan többletfeladatokat tartalmaz, amelyekhez a feltételek nem biztosítottak, és annak megteremtését nem vállalja, illetve nem tartalmazza azokat a feladatokat, amelyeket — a szükséges feltételek biztosítása mellett — meghatározott.

(3)803 A nevelési, illetve pedagógiai programot, annak módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a fenntartó harminc napon belül, helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény esetén — ha a döntést a képviselő-testület (közgyűlés) hozza — a harmincadik napot követő első képviselő-testületi (közgyűlési) ülésen sem nyilatkozik.

(4)804 Az (1) és (3) bekezdésben meghatározott határidő számítására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvénynek805 a rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha a fenntartó ötnél több nevelési-oktatási intézményt tart fenn, és jogszabályváltozás vagy más ok miatt valamennyi intézményének felül kell vizsgálnia a szervezeti és működési szabályzatát, házirendjét, nevelési programját, pedagógiai programját, minőségirányítási programját, ütemterv alapján meghatározhatja azt az időpontot, amikorra a nevelési-oktatási intézménynek a benyújtást teljesítenie kell. A határidőt ebben az esetben ettől az időponttól kell számítani akkor is, ha a nevelési-oktatási intézmény korábbi időpontban nyújtotta be a szervezeti és működési szabályzatát, házirendjét, a nevelési, illetve a pedagógiai programját, minőségirányítási programját jóváhagyás céljából.

(5)806 Ha a kisebbségi önkormányzatot e törvény 102. §-ának (11) bekezdése alapján egyetértési jog illeti meg, fenntartói nyilatkozat hiányában akkor válik érvényessé a szervezeti és működési szabályzat, házirend, nevelési program, pedagógiai program, minőségirányítási program, ha a kisebbségi önkormányzat azokkal egyetértett, illetve, ha a kisebbségi önkormányzat az e törvény 102. §-ának (12) bekezdése szerint nem élt az egyetértési jogával.

104. § (1) A törvényesség biztosítása keretében kell

a)807 ellenőrizni a házirend, valamint – a kollektív szerződés és a közalkalmazotti szabályzat kivételével – más belső szabályzatok elfogadására előírt eljárási rendelkezések megtartását, a szabályzatban foglaltak jogszerűségét, a működés és döntéshozatal jogszerűségét, így különösen a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásával, a nevelő- és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésével összefüggő tevékenységet,

b) elbírálni a 83. § (4) bekezdésében meghatározott kérelmeket.

(2)808 Az (1) bekezdés a) pontjában szabályozott ellenőrzés eredményeképpen a fenntartó felhívja a közoktatási intézmény vezetőjét a jogszabálysértő döntés orvoslására. Ha a felhívás nem vezet eredményre, a jogszabálysértő döntést megsemmisíti, és a közoktatási intézmény vezetőjét új döntés, illetve az elmulasztott intézkedés meghozatalára utasítja. Ezeket a rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásának megtagadása esetén is alkalmazni kell. Nem alkalmazhatók az e bekezdésben foglaltak, ha a döntés meghozatala óta több mint egy év eltelt, vagy ha a döntést a bíróság felülvizsgálta, továbbá, ha a döntés megsemmisítése jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene. Ezekben az esetekben a fenntartó tájékoztatja a közoktatási intézmény vezetőjét megállapításairól, s a helyes eljárásról.

(3)809 Az (1) bekezdés b) pontjában szabályozott jogkörben helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény esetén a jegyző, főjegyző, más fenntartó esetén jogi egyetemen vagy Államigazgatási Főiskolán szerzett, illetve a döntéshozó nevelési-oktatási intézményben igazgatói munkakör betöltésére jogosító felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező személy járhat el.

(4)810 A fenntartó a nevelési, illetve pedagógiai program végrehajtását, a közoktatási intézményben folyó szakmai munka eredményességét

a)811 az önkormányzati pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmény által végzett pedagógiai mérések, értékelések, illetőleg közoktatási szakértő által készített szakértői vélemény, továbbá az érettségi vizsga eredményei, illetve

b) a közoktatási intézmény által készített beszámoló;

c) az iskolaszék véleményezése


alapján értékelheti.

(5)812 A közoktatási intézmény tanévenként, évenként egy alkalommal kötelezhető arra, hogy tevékenységéről átfogó beszámolót adjon a fenntartónak.

(6)813 A fenntartó a honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon köteles nyilvánosságra hozni a nevelési-oktatási intézmény munkájával összefüggő értékelését.

105. §814 (1) A helyi önkormányzat az önkormányzati intézkedési terv, illetve a fővárosi, megyei fejlesztési terv részeként vagy az abban foglaltakra tekintettel önálló intézkedési tervként meghatározza a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket (a továbbiakban: közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv).

(2) A hazai és nemzetközi forrásokra kiírt közoktatási célú pályázatokon való részvétel feltétele, hogy a helyi önkormányzat, az önkormányzati társulás rendelkezzen – az oktatásért felelős miniszter által kiadott útmutató figyelembevételével elkészített – közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervvel. A pályázatok elbírálásánál – az előírt feltételek megléte esetén – előnyben kell részesíteni azt a közoktatási intézményt fenntartó társulást, amelynek tagjai között olyan önkormányzat is található, amely szerepel a hátrányos helyzetű települések jegyzékén, továbbá azt a közoktatási intézményt fenntartó települést és társulást, amelynek az illetékességi területén a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók összes gyermekhez, tanulóhoz viszonyított aránya eléri a huszonöt százalékot.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakat a nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartók tekintetében is alkalmazni kell.

106. § (1)815 A fenntartói irányítás nem sértheti a nevelési-oktatási intézmény szakmai önállóságát, az intézmény szakmai döntési hatásköreit.

(2)816 A fenntartói irányítás nem sértheti a közoktatási intézmény vezetőjének munkáltatói jogait, döntési jogosítványait, beleértve a gazdasági vezető feletti munkáltatói jogokat.

A közoktatási intézmény ellenőrzése

107. § (1)817 A közoktatási intézmény szakmai ellenőrzésében – a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott kivétellel – közoktatási szakértő vehet részt.

(2)818 Ha a szakmai ellenőrzés nemzeti, etnikai kisebbségi feladatot ellátó közoktatási intézményben folyik

a) az ellenőrzést a nemzeti, etnikai kisebbség nyelvét beszélő szakértő vezetheti, ha nincs ilyen szakértő, a vizsgálatot nemzeti, etnikai kisebbség nyelvét beszélő pedagógus bevonásával kell végezni;

b)819 a szakmai ellenőrzésről értesíteni kell az országos kisebbségi önkormányzatot, amelyik az e törvény 101. §-ának (3) bekezdésében meghatározott feltétellel rendelkező képviselőjével – akkor is, ha az nem közoktatási szakértő – részt vehet a szakmai ellenőrzésben.

(3)820 A szakmai ellenőrzés megkezdése előtt legalább hét nappal az ellenőrzés vezetőjének egyeztetnie kell a közoktatási intézmény vezetőjével és azzal, aki az ellenőrzést kezdeményezte, a szakmai ellenőrzés időtartamát, formáját, módszereit, az ellenőrzés időpontját, továbbá, hogy az érdekeltek milyen módon nyilváníthatnak véleményt az ellenőrzés megállapításairól. A (8) bekezdés a)–b) pontban meghatározott esetben a szakmai ellenőrzés megkezdése előtt legalább hét nappal értesíteni kell a közoktatási intézmény fenntartóját, tájékoztatva arról, hogy a szakmai ellenőrzés lefolytatásánál jelen lehet.

(4)821 A szakmai ellenőrzés megállapításait megkapja az, akit az ellenőrzés érintett, továbbá az, akinek a kezdeményezésére az ellenőrzés indult, valamint a (8) bekezdés f) pontja kivételével a fenntartó. Ha az ellenőrzés nemzeti, etnikai kisebbségi feladatot ellátó közoktatási intézményben folyik, a szakmai ellenőrzés megállapításait meg kell küldeni a fenntartótól függően az érdekelt települési, vagy területi kisebbségi önkormányzatnak, valamint az országos kisebbségi önkormányzatnak.

(5) Az, aki az ellenőrzés megállapításaival nem ért egyet, másik szakmai ellenőrzés keretében kérheti annak felülvizsgálatát.

(6) Az értékelés eredményeképpen a fenntartó — ha az intézkedésre nem ő jogosult — megfelelő határidő biztosítása mellett felhívja a közoktatási intézmény vezetőjét, hogy a szükséges intézkedéseket tegye meg.

(7)822 A szakmai ellenőrzés megállapításait a személyiségvédelemre vonatkozó jogszabályok megtartásával kell az érintett nevelési-oktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon, továbbá az ellenőrzést indító honlapján nyilvánosságra hozni.

(8)823 Szakmai ellenőrzést – a költségek biztosítása mellett – indíthat

a)824 országos, térségi, megyei, fővárosi szinten az oktatásért felelős miniszter, szakképzés tekintetében a szakképesítésért felelős miniszter az országos oktatáspolitikai célkitűzések előkészítése vagy a célkitűzések megvalósulásának megismerése, továbbá az országos kisebbségi önkormányzat a közoktatás nemzeti, etnikai kisebbségi feladatai végrehajtásának értékelése,

b) megyei, fővárosi szinten a fővárosi, megyei önkormányzat a megyei, fővárosi fejlesztési terv, és az oktatáspolitikai célkitűzések előkészítése, megvalósulásának megismerése,

c)825 települési szinten a községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi önkormányzat a helyi oktatáspolitikai célkitűzések előkészítése, megvalósulásuk megismerése, a települési kisebbségi önkormányzat a település nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai neveléssel, iskolai neveléssel és oktatással összefüggő feladatok végrehajtásának áttekintése,

d) intézményi szinten a fenntartó, a helyi oktatáspolitikai célkitűzések előkészítése, vagy a célkitűzések megvalósulásának megismerése, illetve az egyes intézményekben végzett nevelő és oktató munka színvonalának értékelése,

e) a közoktatási intézmény vezetője az intézményben végzett nevelő és oktató munka, egyes alkalmazott munkája színvonalának külső szakértővel történő értékelése,

f) a közoktatási intézmény alkalmazottja saját munkájának értékelése

céljából.

(9)826 A közoktatási intézményben folyó törvényességi ellenőrzésnél a (2)—(6) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy az előzetes egyeztetésre vonatkozó rendelkezéseket nem kell megtartani, ha az az ellenőrzés eredményességét veszélyezteti.

(10)827 A közoktatási intézményben e törvény 80. §-a és 82. §-a alapján szervezett törvényességi ellenőrzésnél a (3)–(6) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az előzetes egyeztetésre vonatkozó rendelkezéseket nem kell megtartani, ha az az ellenőrzés eredményességét veszélyezteti.

(11)828 A közoktatási intézményben szakmai ellenőrzést végző személynek, illetve a törvényességi ellenőrzést végző személynek, szervezetnek nincs döntési, intézkedési jogköre.

VII. Fejezet

NEMZETKÖZI VONATKOZÁSÚ RENDELKEZÉSEK

Külföldi nevelési-oktatási intézmények Magyarországon, magyar nevelési-oktatási intézmények külföldön

108. §829 (1)830 A Magyar Köztársaság területén külföldi nevelési-oktatási intézmény akkor működhet, illetve akkor adhat ki külföldi bizonyítványt, ha abban az államban, ahonnan származik, az intézményt nevelési-oktatási intézménynek, az általa kiadott bizonyítványt pedig az ilyen nevelési-oktatási intézménynek megfelelő bizonyítványnak jogszerűen elismerik, s az elismerést hitelt érdemlően bizonyították. E rendelkezéseket a nemzetközi iskolák tekintetében is alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy az elismerést az érintett nemzetközi szervezetnek kell kiadnia.

(2)831 A nevelési-oktatási intézményt az oktatásért felelős miniszter veszi nyilvántartásba, illetőleg adja meg a fenntartónak a működés megkezdéséhez szükséges engedélyt. A fenntartó – ha nemzetközi szerződés másképp nem rendelkezik – e törvény 37. §-ának (2) bekezdése alapján a nyilvántartásba vétel, 79. §-ának (1)–(2) bekezdése alapján pedig a működés megkezdéséhez szükséges engedély kiadását kérheti. A külföldi nevelési-oktatási intézmény alapítására, az intézményben folyó nevelő és oktató munkára, valamint annak ellenőrzésére, a gyermekekkel, tanulókkal összefüggő ügyekre és döntésekre annak az államnak az előírásait kell alkalmazni, amelyik a nevelési-oktatási intézményt sajátjának elismerte. Az e törvény 80. §-ának (1)–(2) bekezdésében meghatározott törvényességi ellenőrzést a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal látja el és gyakorolja a (3)–(6) bekezdésben meghatározott jogköröket.

(3)832 Magyar állampolgár a tankötelezettségét az (1) bekezdés szerinti iskolában, továbbá külföldön működő iskolában is teljesítheti. A külföldön létesített tanulói jogviszonyról a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyző állít ki hatósági bizonyítványt.

(4)833 Az (1) bekezdésben megjelölt nevelési-oktatási intézmény Magyarországon nemzetközi szerződés alapján is létrejöhet és működhet. A nemzetközi szerződés alapján létrejött és működő nevelési-oktatási intézményeket az oktatásért felelős miniszter hivatalból felveszi a (2) bekezdésben szabályozott nyilvántartásba. A nemzetközi szerződés alapján létrejött és működő nevelési-oktatási intézményeknek – a (2) bekezdésben meghatározott – törvényességi ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseket a nemzetközi szerződés eltérő rendelkezésének hiányában kell alkalmazni.

(5)834 Magyar állami óvodát, általános iskolát, középiskolát és kollégiumot külföldön az oktatásért felelős miniszter, szakiskolát a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter létesíthet és tarthat fenn, ha a működés helye szerinti állam belső joga vagy nemzetközi szerződés ezt lehetővé teszi.

(6)835 Magyar nevelési-oktatási intézmény külföldön az oktatásért felelős miniszter által adott engedéllyel alapítható, ha a működés helye szerinti állam belső joga vagy nemzetközi szerződés ezt lehetővé teszi, s ezt hitelt érdemlően bizonyítják. Ha a magyar nevelési-oktatási intézmény székhelye külföldön, magyar külképviseleten van, a nyilvántartásba vétellel és a működés megkezdésével kapcsolatos engedélyezési eljárásra a (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. A külföldön működő magyar nevelési-oktatási intézmény létesítéséhez és működéséhez adott engedélyben meg kell határozni, az alapítás és működés feltételeit. A külföldön működő magyar nevelési-oktatási intézményt nyilvántartásba veszi és gyakorolja az e törvény 80. §-ában meghatározott jogköröket.

(7)836 Az e törvény 4. §-ának (6) bekezdésében szabályozott költségvetési támogatás az (1) bekezdésben meghatározott nevelési-oktatási intézménybe felvett magyar állampolgárok után, valamint a 110. §-ban meghatározottak szerint a nem magyar állampolgárok után is megilleti a fenntartót. Megilleti a fenntartót a költségvetési támogatás a külföldön, magyar külképviseleten működő – a (6) bekezdés alapján engedélyezett – óvodába, iskolába felvett magyar állampolgár után is, ha szülője hivatalos állami kiküldetés alapján tartózkodik külföldön.

(8)837 A Magyar Köztársaság területén az (1) bekezdésben meghatározott közoktatási intézményeken kívül más közoktatási intézmény is működhet, ha a közoktatási intézményt az oktatásért felelős miniszter – az e törvény 37. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint – nyilvántartásba vette.

(9)838 A külföldi közoktatási intézmény, illetőleg a nemzetközi iskola fenntartójával az oktatásért felelős miniszter köthet közoktatási megállapodást.

(10)839 Az e §-ban szabályozott közoktatási intézmények kötelesek bejelentkezni és adatot szolgáltatni a közoktatás információs rendszerének.

(11)840 A Magyar Köztársaság területén tartózkodó menedékesek841 gyermekei részére az oktatásért felelős miniszter – az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter egyetértésével – ideiglenes működési engedély kiadásával engedélyezheti nevelési-oktatási intézmény működését az (1)–(2) bekezdésben meghatározott feltételek hiányában is. Az ideiglenes működési engedély egy évre szól és több alkalommal is meghosszabbítható. Az ideiglenes működési engedély iránti kérelmet az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter nyújtja be. Az ideiglenes működési engedély kiadásával egyidejűleg a nevelési-oktatási intézményt nyilvántartásba kell venni. Az ideiglenes működési engedélyben az oktatásért felelős miniszter tudomásul veszi, hogy az ideiglenes menedéket élvezők a Magyar Köztársaság területén gyermekeik részére megszervezték az óvodai nevelést vagy iskolai oktatást. Az ideiglenes működési engedély nem jelenti annak elismerését, hogy a nevelési-oktatási intézmény megfelel annak az országnak az előírásainak, ahonnan az ideiglenes menedéket élvezők a Magyar Köztársaság területére érkeztek, továbbá nem jelenti az iskola által kiállított bizonyítványnak a Magyar Köztársaság részéről történő elismerését.

Magyar állampolgárok külföldi tanulmányai

109. § (1)842 Magyar állampolgár engedély nélkül folytathat tanulmányokat külföldön.

(2) Magyar állampolgár tankötelezettségét külföldi nevelési-oktatási intézményben is teljesítheti.

(3)843 Az lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező, tanköteles tanuló esetén a tanulmányok külföldön történő folytatását — a tanköteles gyermek nyilvántartása céljából — be kell jelenteni az állandó lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely szerint illetékes községi, városi, fővárosi kerületi, megyei jogú városi önkormányzat jegyzőjének, illetőleg, ha a tanuló már hazai iskolába beiratkozott, az iskola igazgatójának.

(4)844 Az állandó lakóhellyel rendelkező tanulónak a külföldi tanulmányok alatt szünetel a magyarországi tanulói jogviszonya.

Nem magyar állampolgárok
magyarországi tanulmányai és a külföldön megkezdett tanulmányok magyarországi folytatása

110. §845 (1) A nem magyar állampolgár kiskorú akkor válik óvodai ellátásra jogosulttá, illetve akkor tanköteles Magyarországon, ha

a) menedékjogot kérő, menekült, menedékes,

b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogát Magyarországon gyakorolja,

c) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve a Magyar Köztársaság területén való tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkezik.

(2) A feltételek meglétét a tanuló nevelési-oktatási intézménybe történő felvételénél igazolni kell.

(3) Ha a Magyar Köztársaság területén való tartózkodás ideje

a) az egy évet nem haladja meg, a szülő kérésére,

b) az egy évet meghaladja, e törvény erejénél fogva válik a gyermek tankötelessé.

(4) A nem magyar állampolgár mindaddig, ameddig megfelel az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek, az óvodai nevelést, és – amennyiben tankötelessé válik – az iskolai nevelést és oktatást, a kollégiumi nevelést, a pedagógiai szakszolgálatokat a tankötelezettség fennállása, továbbá a tankötelezettség ideje alatt megkezdett és a tankötelezettség megszűnése után folytatott tanulmányok alatt a magyar állampolgárokkal azonos feltételekkel veheti igénybe.

(5) Az (1) bekezdés a) pontjában felsoroltak az elismerés iránti kérelem benyújtásától kezdődően gyakorolhatják a (4) bekezdésben meghatározott jogokat, illetve kötelesek megkezdeni a tankötelezettség teljesítését.

(6) A (4) bekezdésben szabályozott jog az (1) bekezdés b), c) pontjában meghatározottak alapján akkor gyakorolható, ha a szülő három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkezik és keresőtevékenységet folytat. E rendelkezéseket az érintett házastársa és gyermeke tekintetében is alkalmazni kell.

(7) Az a nem magyar állampolgár, aki az oktatásért felelős miniszter meghívólevelével rendelkezik, a meghívólevélben meghatározott ellátást a magyar állampolgárokkal azonos feltételek szerint veheti igénybe.

(8) Az a nem magyar állampolgár, aki nem tartozik az (1)–(7) bekezdésben foglaltak hatálya alá – ha nemzetközi szerződés vagy jogszabály másképpen nem rendelkezik – az óvodai, iskolai és kollégiumi ellátásért, továbbá a pedagógiai szakszolgálat igénybevételéért díjat fizet. A díj nem haladhatja meg a szakmai feladatra jutó folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadát. A közoktatási intézmény vezetője a díjat a fenntartó által meghatározott szabályok alapján csökkentheti, illetve elengedheti.

(9) Az (1) bekezdésben meghatározottak óvodai neveléséhez, iskolai neveléséhez és oktatásához az oktatásért felelős miniszter pedagógiai rendszereket (oktatási programokat) ad ki.

111. § (1)846 A külföldön megkezdett és befejezetlen tanulmányok a magyar közoktatás iskolarendszerében folytathatók. A tanulmányok beszámításáról, továbbá a tanuló felvételéről az iskola igazgatója dönt.

(2)847 Ha a beszámítás kérdésében az iskola igazgatója nem tud dönteni, beszerzi az oktatásért felelős miniszter, szakképzés esetén a szakképesítésért felelős miniszter véleményét.

Elismerés és honosítás

112. §848

Az oktatási intézmények iratainak külföldre vitele

113. §849 Ha az iskolák okiratait külföldön kívánják felhasználni, azokat hitelesíteni kell, illetve megfelelő felülhitelesítéssel kell ellátni, feltéve, hogy nemzetközi szerződés másképpen nem rendelkezik. A hitelesítést az iskola fenntartója, helyi önkormányzat által fenntartott iskola esetén a jegyző (főjegyző) végzi el, és az oktatásért felelős miniszter, a külpolitikáért felelős miniszter és az okirat felhasználása szerinti állam magyarországi külképviselete hitelesíti felül.

VIII. Fejezet

A KÖZOKTATÁS FINANSZÍROZÁSÁNAK ELVEI

Az ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások

114. § (1)850 A helyi önkormányzatok és az állami szervek által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben, továbbá a helyi önkormányzati feladatellátás keretében ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások:

a) az óvodában

— az óvodai foglalkozások [24. § (1) bekezdés] szükség esetén logopédiai, dyslexia-megelőző foglalkozás, sajátos nevelési igényű gyermeknek napi két óra felzárkóztató foglalkozás,

— a gyermekek rendszeres egészségügyi felügyelete,

— az óvoda létesítményeinek, eszközeinek használata az ingyenes szolgáltatások igénybevételéhez;

b)851 az általános iskolában, illetve az általános műveltséget megalapozó évfolyamokon minden esetben, továbbá – a 115–116. §-ban meghatározott kivétellel – a szakiskolában és a középiskolában

– a tanórai foglalkozások [52. § (3)–(11) bekezdés];

852 a nappali oktatás munkarendje szerinti oktatásban az első szakképesítésre való felkészülés, valamint ennek keretében és – a 27. § (8) és (10) bekezdésében meghatározott esetben – a felzárkóztató oktatásban, illetve a munkába álláshoz, életkezdéshez szükséges ismeretek átadásakor a gyakorlati képzéshez biztosított munkaruha, egyéni védőfelszerelés (védőruha) és tisztálkodási eszköz;

– az első–tizedik évfolyamon az évfolyamismétlés, a tizenegy–tizenharmadik évfolyamon és a szakképzési évfolyamon első alkalommal évfolyamismétlés, továbbá második és további alkalommal az évfolyamismétlés abban az esetben, ha arra nem azért van szükség, mert a tanuló a tanulmányi követelményeket nem teljesítette;

– az 52. § (7) bekezdésében meghatározott időkeret terhére szervezett tanórán kívüli foglalkozás, beleértve a tanulmányi és szakmai versenyeket, diáknapokat, az énekkart, kórust, a pedagógiai programban szereplő más művészeti tevékenységet, az iskolai sportkört, a mindennapos testedzést, a házibajnokságot, az iskolák közötti versenyt, bajnokságokat is;

– a tanítás kezdete előtti, az étkezés ideje alatti felügyelet, továbbá a tizedik évfolyam végéig a napközis és tanulószobai foglalkozás;

853 a felvételi vizsga, az osztályozó vizsga, a modulzáró vizsga, a szintvizsga, a különbözeti vizsga, a javítóvizsga, a szakmai alkalmassági vizsga, pályaalkalmassági vizsgálat;

854 a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett vizsga esetén a pótlóvizsga és első alkalommal a javítóvizsga; a tanulói jogviszony fennállása alatt – az érettségi vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint – az érettségi vizsga, az első szakmai vizsga;

– az iskolai létesítményeknek (könyvtár, laboratórium, számítástechnikai központ, sport- és szabadidő létesítmények), eszközeinek használata az ingyenes szolgáltatások igénybevételéhez;

c)855 kollégiumban a b) pontban meghatározott oktatásban való részvétel esetén

– a kollégiumi foglalkozások [53. § (7) bekezdés];

856 a lakhatási feltételek – jogszabályban meghatározott szakmai normatíváinak megfelelő – biztosítása;

– a folyamatos pedagógiai és a rendszeres egészségügyi felügyelet;

– a kollégium létesítményeinek, eszközeinek (könyvtár, laboratórium, számítástechnikai központ, sport- és szabadidős létesítmények stb.) használata az ingyenes szolgáltatások, a lakhatás igénybevételekor;

– sajátos nevelési igényű tanuló esetén az állapotának megfelelő teljes ellátás.

(2)857 Minden esetben ingyenes a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló, a testi, érzékszervi, középsúlyos értelmi fogyatékos és az autista tanuló részére az oktatásban való részvétel és a kollégiumi ellátás, beleértve az első alapfokú művészetoktatásban való részvételt is. Az enyhe értelmi fogyatékos tanuló részére ingyenes egy alapfokú művészetoktatásban való részvétel és a második szakképesítés megszerzése.

(3)858 Ingyenes a fejlesztő felkészítés [30. § (6) bekezdés], a pedagógiai szakszolgálatok (34. §) igénybevétele.

(4)859 Az ingyenes szolgáltatások körében a nevelési program, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó, a mindenki számára előírt tananyag megismerését, feldolgozását, a mindennapi testedzést szolgáló, intézményen kívüli kulturális, művészeti, sport- vagy más foglalkozást, kirándulást, erdei iskolát a nevelési-oktatási intézmény költségvetésének terhére lehet megszervezni. Az iskolaszék – annak hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat – meghatározhatja azt a legmagasabb összeget, amelyet a nevelési-oktatási intézmény által szervezett, nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó program megvalósításánál nem lehet túllépni.

A térítésidíj-fizetési kötelezettség

115. § (1) A helyi önkormányzatok és az állami szervek által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben, továbbá a helyi önkormányzati feladatellátás keretében térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások:

a)860 a nappali oktatás munkarendje szerinti oktatásban a második szakképesítésre való felkészüléskor a 114. § (1) bekezdés b)–c) pontjában meghatározottak,

b) a 114. §-ban fel nem sorolt, tanórán kívüli foglalkozások, az iskolai oktatás tizenegyedik évfolyamától és az iskolai szakképzési évfolyamon a napközis foglalkozás és a tanulószoba;

c)861 az alapfokú művészetoktatási intézményben

– heti hat tanórai foglalkozás a főtárgy gyakorlatának és elméletének elsajátításához, valamint tanévenkénti egy meghallgatás (vizsga, művészeti alapvizsga, művészeti záróvizsga) és egy művészi előadás, továbbá egy alkalommal – tanulmányi eredmények nem teljesítése miatt – az évfolyam megismétlése egy művészeti képzésben való részvétel esetén,

– továbbá e szolgáltatások körében az iskola létesítményeinek, felszereléseinek igénybevétele, használata;

d)862 a – nappali oktatás munkarendje szerint szervezett oktatás kivételével – felnőttoktatásban a tizenegyedik évfolyamtól a gimnáziumban és a szakközépiskolában, valamint a szakközépiskolában vagy szakiskolában első szakképesítés megszerzésekor a szakképzési évfolyamon a 114. § (1) bekezdésének b)–c) pontjában felsoroltak,

e) gimnáziumban, szakközépiskolában a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően, továbbá szakközépiskolában, szakiskolában a szakképzési évfolyamon tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam második alkalommal történő megismétlésekor a 114. § (1) bekezdés b)c) pontjában meghatározottak;

f)863

(2)864 Az (1) bekezdés e) pontjában foglaltakat a felnőttoktatásban részt vevők tekintetében is alkalmazni kell.

(3) A gyermek, tanuló a nevelési-oktatási intézményben igénybe vett étkezésért jogszabályban meghatározottak szerint térítési díjat fizet.

A tandíjfizetési kötelezettség

116. § (1) A helyi önkormányzatok és az állami szervek által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben, továbbá a helyi önkormányzati feladatellátás keretében tandíjért igénybe vehető szolgáltatások:

a)865 alapfokú művészetoktatásban a 115. §-ban meghatározottakat meghaladó tanórai foglalkozás, továbbá minden tanórai foglalkozás annak, aki nem tanköteles, feltéve, hogy nem áll tanulói jogviszonyban a nappali oktatás munkarendje szerinti oktatásban, továbbá annak, aki betöltötte a huszonkettedik életévét;

b)866 a 114–115. §-ban meghatározott kivétellel szakképesítés megszerzésekor a 114. § (1) bekezdésének b)–c) pontjában felsoroltak;

c)867 az óvodában, az iskolában, a kollégiumban a nevelési, illetőleg a pedagógiai programhoz, a helyi tantervhez (alaptevékenységhez) nem kapcsolódó nevelés és oktatás, valamint az ezzel összefüggő más szolgáltatás;

d)868 gimnáziumban, szakközépiskolában a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően, továbbá a szakközépiskolában vagy a szakiskolában a szakképzési évfolyamon tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam harmadik és további alkalommal történő megismétlésekor a 114. § (1) bekezdés b)c) pontjában meghatározottak;

e)869 a tanulói jogviszony megszűnése után megkezdett érettségi vizsga és szakmai vizsga – beleértve a javító- és pótlóvizsgát is –, továbbá a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett, de be nem fejezett vizsga esetén a második vagy további javítóvizsga.

(2) Az (1) bekezdés d)e) pontjában foglaltakat a felnőttoktatásban részt vevők tekintetében is alkalmazni kell.

A térítési díj és a tandíj mértéke

117. § (1)870 A térítési díj tanévenként, a szakmai feladatra – a tanévkezdéskor számított – folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának

a)871 tizenöt–huszonöt százaléka a 115. § (1) bekezdésének a)–b) pontjában meghatározott esetben;

b) öt–tíz százaléka a 115. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott esetben, tizennyolc éven aluli tanulóknál;

[b)872 öt-tizenöt százaléka a 115. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott esetben, tizennyolc éven aluli tanulóknál;]

c) tizenöt–harminc százaléka a 115. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott esetben, tizennyolc éven felüli, de huszonkettő éven aluli tanulóknál;

[c)873 tizenöt-harmincöt százaléka a 115. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott esetben, tizennyolc éven felüli, de huszonkettő éven aluli tanulóknál;]

d) húsz–negyven százaléka a 115. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott esetben;

e) huszonöt–ötven százaléka a 115. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott esetben.

(2)874 A térítési díjat – a fenntartó által meghatározottak szerint – a tanulmányi eredménytől függően csökkenteni kell, azonban egy tanítási évben a térítési díj összege nem lehet kevesebb annál az összegnél, mint amely az (1) bekezdésben az egyes szolgáltatások térítési díjához meghatározott alsó százalékhatár alkalmazásával megállapítható. Alapfokú művészetoktatásban az e bekezdésben foglaltakat – beleértve a tanulmányi eredmények alapján történő díjcsökkentést is – azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a térítési díj egy tanítási évben nem lehet kevesebb, mint az adott feladathoz biztosított normatív hozzájárulások egy tanulóra számított összegének zeneművészeti ág esetén tíz, más művészeti ág esetén húsz százaléka. E rendelkezések a hátrányos helyzetű tanulók tekintetében nem alkalmazhatók, tőlük térítési díj nem szedhető.

(3)875 A tandíj tanévenként nem haladhatja meg a szakmai feladatra – a tanévkezdéskor számított – folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadát. A tandíjat — a vállalkozás alapján folyó nevelés, oktatás kivételével — a tanulmányi eredménytől függően csökkenteni kell.

(4) A fenntartó határozza meg azokat a szabályokat — a vállalkozás alapján folyó nevelés, oktatás, illetve az ezzel összefüggő más szolgáltatás kivételével —, amelyek alapján az óvoda vezetője, az iskola igazgatója, a kollégium vezetője dönt a 114. §-ban meghatározottakon kívüli további ingyenes ellátásról, a térítési díj és a tandíj összegéről, a tanulmányi eredmények alapján járó és a szociális helyzet alapján adható kedvezményekről és a befizetés módjáról.

(5)876 Az alapító okirat szerint vállalkozás alapján folyó nevelés és oktatás, illetve az ezzel összefüggő szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos tandíjról, a kedvezményekről, és a befizetés módjáról az óvoda vezetője, az iskola igazgatója, illetve a kollégium vezetője dönt.

A finanszírozás egyéb kérdései

118. § (1) A közoktatás rendszerének működéséhez szükséges fedezetet az állami költségvetés877 és a fenntartó hozzájárulása biztosítja, melyet a tanuló által igénybe vett szolgáltatás díja és a közoktatási intézmény más saját bevétele egészíthet ki.

(2) A közoktatás feladatainak ellátását szolgáló költségvetési hozzájárulás összegét az éves költségvetési törvényben kell meghatározni.

(3)878 A központi költségvetés az állami szervek és a helyi önkormányzatok, valamint a nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartók részére az általuk fenntartott nevelési-oktatási intézmények működéséhez – a gyermek-, tanulói létszámot, valamint az ellátott feladatokat figyelembe véve – normatív költségvetési hozzájárulást biztosít.

(4)879 A nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartó részére megállapított normatív költségvetési hozzájárulások összege nem lehet kevesebb, mint a helyi önkormányzat részére ugyanazon jogcímen megállapított normatív hozzájárulás. A nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartó a normatív költségvetési hozzájárulásra – jogszabályban meghatározottak szerint benyújtott – igénylés alapján válik jogosulttá. Az igénylést az ellátott és – jogszabályban meghatározott nyilvántartások szerint – igazolt feladatok után lehet benyújtani. Az igénylés benyújtásának elmulasztása – kivéve, ha az igazolási kérelmet elfogadják – jogvesztő. Ha a nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartású közoktatási intézmény feladatainak az ellátásához az intézményfenntartó normatív költségvetési hozzájárulást vesz igénybe, az adott költségvetési évet követő év március 31-éig köteles a szolgáltatásait igénybe vevő részére közölni a támogatás egy főre jutó összegét, továbbá köteles – a helyben szokásos módon – nyilvánosságra hozni, hogy az adott intézmény feladatainak ellátásához igénybe vett normatív hozzájárulás a teljes intézményi költségvetés hány százalékát fedezi.

(5)880 Az éves költségvetési törvényben kell meghatározni annak a támogatásnak az összegét, amelyet az iskolafenntartó kap a piaci áron forgalomba kerülő tanulói tankönyvek megvásárlásának támogatásához. A támogatás módjáról a nevelőtestület a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 6–7. §-ában meghatározottak szerint dönt. Az iskolának a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8. §-ának (4) bekezdésében meghatározottak szerint gondoskodnia kell az ingyenes tankönyvellátásról. Az éves költségvetési törvényben kell meghatározni annak a támogatásnak az összegét, amelyet a fenntartó kap a gyermekek kedvezményes étkeztetésének megszervezéséhez, figyelembe véve a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 148. §-ának (5)–(6) bekezdésében meghatározott normatív kedvezményeket.

(6)881 Az e törvény

24. §-ának (4) bekezdésében az óvodai foglalkozások, továbbá az 53. §-ának (4) bekezdésében a napközis vagy tanulószobai foglalkozás megszervezéséhez meghatározott időkeretet a szociális igazgatási feladatok ellátására rendelkezésre álló forrásokból meg kell növelni – és a szociális kiadások között elszámolni – abban az esetben, ha a gyermek napközbeni ellátása ezt szükségessé teszi, továbbá az

52. §-ának (7)–(8) bekezdésében, valamint (10)–(12) bekezdésében az iskolai nem kötelező (választható) tanórai foglalkozások, tanórán kívüli foglalkozások, egyéni foglalkozások, gyógytestnevelés megszervezéséhez, osztálybontásokhoz meghatározott időkeret,

53. §-ának (7) bekezdésében a kollégiumi foglalkozások megszervezésére meghatározott időkeret,

882 az 1. számú melléklet alapján kötelezően foglalkoztatott vezetői és alkalmazotti létszám és a kötelező óraszám terhére szabadon felhasználható időkeret a fenntartó egyetértésével megnövelhető, illetve a vezetők és a beosztott pedagógusok kötelező óraszáma csökkenthető, valamint a 3. számú mellékletben meghatározott óvodai csoport, iskolai osztály létszáma az átlaglétszámhoz képest csökkenthető (többletszolgáltatás), ha az ehhez szükséges fedezetet a fenntartó többletköltségvetése támogatás nélkül, vagy a nevelési-oktatási intézmény saját forrásaiból biztosítja.

(7)883 Az egyházi jogi személyek által fenntartott közoktatási intézmény után járó költségvetési hozzájárulás meghatározásánál e törvény rendelkezései mellett figyelembe kell venni a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény rendelkezéseit is.

(8)884 E törvény 114–116. §-ában foglaltakat alkalmazni kell, ha a fenntartó a 81. § (11) bekezdése alapján nyilatkozatát megküldte a települési önkormányzat részre.

(9)885 Az egyházi közcélú tevékenység anyagi feltételeiről szóló törvény 6. §-ának (1)–(2) bekezdésében meghatározott kiegészítő támogatás összegét az átadó helyi önkormányzat köteles átutalni a hozzájárulást folyósító szerv részére, mindaddig, ameddig a közoktatási megállapodás érvényes, ha a helyi önkormányzat az egyházi jogi személlyel az e törvény 81. §-ának (13) bekezdésében meghatározottak alapján közoktatási megállapodást kötött és az egyházi jogi személy az e bekezdésben meghatározottak szerint nem válik jogosulttá arra, hogy az e törvény 81. §-ának (11) bekezdése szerint egyoldalú nyilatkozatot tegyen. A közoktatási megállapodás megkötését követő ötödik év után a nyilatkozattételre jogosult egyházi szerv kérelmezheti a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalnál, hogy az e törvény 81. §-ának (11) bekezdésében meghatározottak szerint egyoldalú nyilatkozatot tehessen. A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal a hozzájárulást megadja, ha a nevelési-oktatási intézményben – az intézmény legalább hetven százalékos kihasználtsága mellett – az osztály, csoport létszám eléri az e törvény 3. számú mellékletében előírt átlaglétszám kilencven százalékát. Az egyoldalú nyilatkozat benyújtását követő nevelési, oktatási évtől kezdődően a fenntartó az egyoldalú nyilatkozat alapján jogosulttá válik a kiegészítő hozzájárulásra, a közoktatási megállapodás pedig bármelyik fél – az egyoldalú nyilatkozat megtételét követő hatvan napon belül – azonnali hatállyal felmondhatja. Ha az egyházi jogi személy nem kapta meg az egyoldalú nyilatkozattételhez szükséges hozzájárulást, egy év eltelte után ismét kérelmezheti a hozzájárulás megadását. A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalnak a nyilatkozattételhez szükséges hozzájárulás megadásával kapcsolatos eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvényt886 kell alkalmazni. E rendelkezéseket kell alkalmazni abban az esetben is, ha az egyházi jogi személy nem tartozik az e törvény 81. §-a (11)–(12) bekezdésének hatálya alá, és az egyházi jogi személy által létesített nevelési-oktatási intézmény által ellátott feladatokra köt közoktatási megállapodást – közös megegyezéssel – a helyi önkormányzat és az egyházi jogi személy.

(10)887 A kiegészítő támogatás összegébe be kell számítani a helyi önkormányzat, helyi önkormányzati társulás által az egyházi jogi személynek a közoktatási feladatellátásához kapcsolódóan, illetve az egyházi jogi személy fenntartásában működő nevelési-oktatási intézménynek – a működéshez és a felújításhoz bármilyen formában – nyújtott támogatást. Ennek megállapításához – a Kormány rendeletében meghatározottak szerint – a jegyző, főjegyző, társulási tanács elnöke szolgáltat adatot. A kiegészítő támogatásra való jogosultságról, a kiegészítő támogatásra jogosultat – megillető – összegéről, az elszámolásról, a visszatérítési kötelezettségről, a kiegészítő támogatás összegének a helyi önkormányzat által történő megtérítéséről az oktatásért felelős miniszter dönt. A kiegészítő támogatásra való jogosultsággal, a kiegészítő támogatás összegével, elszámolásával, visszatérítésével kapcsolatos döntést az egyházi jogi személy, a kiegészítő támogatás összegének a költségvetés részére történő megtérítésével kapcsolatos döntést a helyi önkormányzat, helyi önkormányzati társulás – a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül – a fővárosi, megyei bíróságnál megtámadhatja. E bekezdésben foglaltakat a kisebbségi fenntartói kiegészítő támogatás tekintetében is alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy a kiegészítő támogatásra való jogosultsággal, a kiegészítő támogatás összegével, elszámolásával, visszatérítésével kapcsolatos döntést a kisebbségi önkormányzat támadhatja meg.

(11)888 A kiegészítő támogatás átutalására a (9) bekezdés első mondatában és a (10) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell abban az esetben is, ha a gyermek, tanuló ellátásáról nem gondoskodó helyi önkormányzat költségvetésének terhére – az e törvény 95/C. § (6) bekezdése szerint – a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal jelölt ki óvodát, iskolát. A (10) bekezdésben foglaltakat – a visszatérítési kötelezettséggel kapcsolatos rendelkezések kivételével – alkalmazni kell abban az esetben is, amikor a közoktatásért felelős miniszter és a fenntartó kölcsönös megállapodása alapján megkötött közoktatási megállapodás szerint történik a kiegészítő támogatás folyósítása.

(12)889 A közoktatási intézmény vezetője kereset-kiegészítéssel ismerheti el meghatározott munkateljesítmény elérését, illetve – a helyettesítést kivéve – az átmeneti többletfeladatok ellátását, így különösen a pedagógiai fejlesztő tevékenységet, a nevelés céljait szolgáló tanórán kívüli foglalkozás terén nyújtott minőségi munkavégzést (a továbbiakban: kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés). A kiemelt munkavégzésért járó kereset- kiegészítés megállapítható – a közoktatási intézmény bármely alkalmazottja részére – egy alkalomra, illetőleg meghatározott időre. A meghatározott időre szóló kereset-kiegészítést havi rendszerességgel kell kifizetni. A kereset-kiegészítés megállapításánál figyelembe kell venni a vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének eredményeit. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételeit – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a kollektív szerződésben, ennek hiányában a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni. A kereset- kiegészítésre való jogosultság legfeljebb egy nevelési évre, egy tanítási évre szólhat. A kereset-kiegészítést ugyanaz a személy több alkalommal is megkaphatja. A kereset-kiegészítésre való jogosultság megállapítása során előnyben kell részesíteni azt, aki az intézményi teljesítményértékelés alapján az előző nevelési évben, tanítási évben kereset-kiegészítésben részesült, feltéve, hogy a minőségirányítási programban meghatározott ciklusidő nem telt el, és a munkáltató megítélése szerint teljesítményével ismét kiérdemelte azt.

(13)890 Az intézményfenntartó valamennyi közoktatási intézményét figyelembe véve megtervezi a kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés fedezetét. Az összeg meghatározásának számítási alapja az éves költségvetésről szóló törvényben egy főre meghatározott összeg891 és a nevelési-oktatási intézményekben, valamint a pedagógiai szakszolgáltatást ellátó intézményekben pedagógus-munkakörben, a pedagógiai szakmai szolgáltató intézményekben pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatottak létszámának szorzata.

(14)892 A fenntartó a (11) bekezdés szerint meghatározott összeget az érintettek létszámának megfelelően osztja szét az intézmények között.

119. § (1)893 A megyében a megyei és a megyei jogú városi, a fővárosban a fővárosi önkormányzat közalapítványt hozhat létre a közoktatás – fejlesztési tervben jóváhagyott – körzeti, térségi és országos feladatainak támogatásához. A közalapítvány bevételei a központi költségvetés éves költségvetési törvényben megállapított mértékű hozzájárulása, törvényben vagy kormányrendeletben előírt egyéb befizetések, illetve természetes személyek, jogi személyek vagy jogi személyiség nélküli szervezetek önkéntes befizetései, valamint az alapító okiratában meghatározott egyéb bevételek. Az összeg felosztásába be kell vonni a fővárosi, megyei gazdasági kamarákat, a nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartókat is. A közalapítvány részben vagy egészben kizárhatja a támogatottak köréből azt a közoktatási intézményt, amelynek fenntartója a fejlesztési tervben foglaltakat nem fogadja el. A közalapítvány működéséhez szükséges költségeket a közalapítvány bevételéből kell fedezni.

(2)894 A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésével és oktatásával, a pedagógiai szakszolgálatok biztosításával, a korai fejlesztéssel és gondozással, illetve a fejlesztő felkészítéssel kapcsolatos közoktatási feladatok segítése, a feladatellátásban közreműködő intézményrendszer működtetése és fejlesztése, az érintett gyermekek, tanulók részére a különleges gondozás igénybevételéhez szükséges eszközök, járművek beszerzésének támogatása, a szülői gondozói tanfolyam megszervezésének segítése céljából a Kormány közalapítványt hoz létre. A közalapítvány bevételei: a központi költségvetés éves költségvetési törvényben megállapított mértékű hozzájárulása, törvényben vagy kormányrendeletben előírt befizetések, illetve természetes személyek, jogi személyek vagy jogi személyiség nélküli szervezetek önkéntes befizetései, valamint az alapító okiratában meghatározott egyéb bevételek. A közalapítvány működéséhez szükséges költségeket a közalapítvány bevételéből kell fedezni.

(3)895 Az oktatásért felelős miniszter, a szakképesítésért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében kell tervezni azt a többlettámogatást, amely a tankönyv, az ajánlott tantervek, a vizsgakövetelmények és más mérési programok készítéséhez szükséges. Az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében kell tervezni a közoktatás fejlesztésének segítésére, a fenntartók támogatására szolgáló összeget. A minisztériumok költségvetési fejezetében kell tervezni az általuk működtetett nevelési-oktatási intézmények költségvetési támogatását. Az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében kell tervezni az általa kötött állami megbízások alapján kifizetésre kerülő támogatás összegét. A büntetés-végrehajtásért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében kell tervezni a büntetés-végrehajtási intézetekben működő nevelési-oktatási intézményekben tanulók után számított költségvetési támogatást.

(4)896

A magántanulóra, a fejlesztő felkészítést teljesítőre
és a pedagógiai szakszolgáltatást igénybe vevőre vonatkozó külön rendelkezések897

120. § (1)898 Ha a sajátos nevelési igényű tanuló, illetve a beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló szakértői vélemény alapján

– tanulmányait magántanulóként folytatja, illetve

– a szülő otthoni ellátás keretében tesz eleget a fejlesztő felkészítésben való részvételi kötelezettségének,

az önkormányzati feladatellátás keretében, a szakértői véleményben megjelölt szakember biztosításáról – külön jogszabályban meghatározottak szerint – az iskolának, a fejlesztő felkészítést nyújtó, illetve a szakértői véleményt készítő intézménynek kell gondoskodnia.

(2)899 Meg kell téríteni

a)900 a korai fejlesztést és gondozást nyújtó, a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését és oktatását végző, valamint a fejlesztő felkészítést biztosító intézmény eléréséhez szükséges helyközi utazás költségeit, a gyermeknek, tanulónak és kísérőjének, továbbá

b) az a) pontban felsorolt gyermek, tanuló szülője részére szervezett gondozói tanfolyam költségét;

c)901

(3) A szülőt a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott térítés az egészségügyi szolgáltatások igénybevételével felmerülő utazási költségek megtérítésére vonatkozó rendelkezések szerint, a szolgáltatást nyújtó intézmény igazolása alapján illeti meg, melyet a társadalombiztosítási igazgatóság, illetőleg a társadalombiztosítási kifizetőhely fizet ki.

(4)902 A gondozói tanfolyam költségeit a vizsgálatot végző, illetőleg a tanfolyamot szervező közoktatási intézmény fizeti ki. A kifizetéshez szükséges fedezetet az országos közalapítványból kell biztosítani.

(5) A szülőt a pedagógiai szakszolgáltatáson, gondozói tanfolyamon való megjelenés, illetve részvétel napján átlagkeresete illeti meg.

IX. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Értelmező rendelkezések

121. § (1)903 E törvény alkalmazásában

1. alapszolgáltatás: az óvodai foglalkozás, az iskola, a kollégium által – e törvény alapján – ingyenesen biztosított tanórai és tanórán kívüli foglalkozás, a logopédiai és a dyslexisa-megelőző foglalkozás, a mindennapos testedzés, a rendszeres egészségügyi felügyelet, a tanítás kezdete előtti és az étkezés alatti felügyelet, továbbá az iskolában, kollégiumban térítési díj fizetési kötelezettség mellett biztosított tanórai és kollégiumi foglalkozás;

2. alkalmazotti közösség: a közoktatási intézményben közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony keretében foglalkoztatottak közössége;

3.904 aránytalan teher: ha a gyermek, tanuló az óvodai nevelést, iskolai nevelést és oktatást lényegesen nehezebb körülmények között vagy jelentős költségnövekedés mellett tudja igénybe venni, figyelembe véve a gyermek, tanuló életkorát, sajátos nevelési igényét (pl. a változás miatt a nevelési-oktatási intézmény eléréséhez szükséges időtartam jelentősen megnövekszik; a nevelési-oktatási intézményt csak tömegközlekedési eszközzel, többszöri átszállással lehet megközelíteni);

4. állami szerv: a helyi önkormányzatok és a kisebbségi önkormányzatok kivételével a költségvetési szervek tervezésének, gazdálkodásának, beszámolásának rendje szerint gazdálkodó szerv;

5.905 ellenőrzés: a közoktatási intézmény működésének vizsgálata a hatályos jogszabályok és a nevelési, illetve pedagógiai program alapján;

6.906 első szakképesítés: az iskolai rendszerű oktatás keretében szerzett minden olyan államilag elismert szakképesítés, amely munkakör betöltésére, foglalkozás, tevékenység gyakorlására jogosít;

7.907 emelt szintű oktatás: meghatározott tantárgy ismeretanyagának a helyi tanterv szerinti magasabb követelményekkel történő oktatása, a Nemzeti alaptantervben meghatározott órakeret felhasználásával;

8. érdemi válasz: amelyből megállapítható a megkérdezett, illetve az intézkedésre jogosult személy, szervezet véleménye, döntése, valamint annak indoka;

9.908 értékelés: a közoktatási intézmény, a fenntartó, az ágazati irányítás által meghatározott szakmai célkitűzések összehasonlítása a közoktatási intézmény pedagógiai tevékenységének eredményével;

10. felmenő rendszer: az iskolai nevelés és oktatás szervezési rendje, amely alapján tanulmányi és vizsgakövetelményekben változást az érintett legalacsonyabb iskolai évfolyamon kezdve lehet bevezetni;

11. felügyelet a nevelési-oktatási intézményekben: a gyermek, tanuló testi épségének megóvásáról és erkölcsi védelméről történő gondoskodás, a nevelési-oktatási intézménybe történő belépéstől a nevelési-oktatási intézmény jogszerű elhagyásáig terjedő időben, továbbá a nevelési, illetve a pedagógiai program részeként tartott kötelező, a nevelési-oktatási intézményen kívül tartott foglalkozások, programok ideje alatt;

12.909 fenntartó: az a jogi személy (helyi önkormányzat, állami szerv, egyházi jogi személy, felsőoktatási intézmény, vállalat, szövetkezet, alapítvány, társadalmi szervezet, nemzeti és etnikai kisebbségi érdekképviseleti szervezet, kisebbségi önkormányzat, egyesület és más jogi személy), illetőleg természetes személy (mint egyéni vállalkozó), amely, illetve aki a közoktatási szolgáltató tevékenység folytatásához szükséges jogosítvánnyal rendelkezik, és az e törvényben meghatározottaknak megfelelően a közoktatási intézmény működéséhez szükséges feltételekről gondoskodik;

13.910 iskolai évfolyam: a pedagógiai programban meghatározott követelmények oktatásának és elsajátításának szakasza;

14.911 hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította; e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint – óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek;

15.912 intézményátszervezés: minden olyan fenntartói döntés, amely az alapító okiratnak e törvény 37. § (5) bekezdésének b) pontjában meghatározottak módosulásával jár;

16.913 integrációs felkészítés: az esélyt teremtő nevelésnek és oktatásnak az oktatásért felelős miniszter által kiadott oktatási program alkalmazásával történő megszervezése, melyben a szociális helyzetükből és fejlettségükből eredő hátrányok ellensúlyozása céljából részt vevő gyermekek, tanulók a többi gyermekkel, tanulóval együtt, azonos óvodai csoportban, iskolai osztályban, osztálybontás esetén azonos csoportban vesznek részt a foglalkozáson, illetve tanulnak, oly módon, hogy az érintett gyermekeknek, tanulóknak a többi gyermekekhez, tanulókhoz viszonyított aránya nem haladhatja meg a jogszabályban meghatározott mértéket;

17.914 iskolaotthonos nevelés és oktatás: az oktatás megszervezése a délelőtti és a délutáni tanítási időszakban – melyben a tanulók elsajátítják az új ismereteket, tananyagot, és a következő tanítási napokra is felkészülnek – a kötelező tanórai foglalkozások, a nem kötelező tanórai foglalkozások, a napközis foglalkozások, a mindennapos testedzés foglalkozásai időkeretében;

18.915 intézményegység: az a szervezeti egység, amelyik a közoktatási intézmény, többcélú intézmény alapfeladatát (például óvodai nevelés, iskolai oktatás, kollégiumi nevelés, nevelési tanácsadás, könyvtári szolgáltatás) látja el;

1

A törvényt az Országgyűlés az 1993. július 12-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1993. augusztus 3. Az 1998: LXXXVI. törvény 29. §-ának (3) bekezdésének megfelelően módosított törvényszöveg. A 2006: LXXI. törvény 22. § (4) bekezdése alapján ahol a törvény oktatási miniszterről rendelkezik, annak helyébe oktatási és kulturális miniszter szöveg lép.

2

Az 1. § az 1999: LXVIII. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

3

A 2. § (1) bekezdését harmadik mondattal kiegészítette az 1996: LXII. törvény 1. §-a.

4

A 2. § (4) bekezdését az 1999: LXVIII. törvény 2. §-a iktatta be.

6

A 3. § (3) bekezdésének második mondata az 1996: LXII. törvény 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

7

A 4. § (1) bekezdését második mondattal kiegészítette az 1996: LXII. törvény 3. § (1) bekezdése.

8

A 4. § (2) bekezdését harmadik mondattal kiegészítette az 1996: LXII. törvény 3. § (2) bekezdése.

9

A 4. § (4) bekezdése az 1996: LXII. törvény 3. § (3) bekezdésével megállapított, és az 1999: LXVIII. törvény 3. §-ának (1) és (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

10

A 4. § (6) bekezdése a 2002: XXI. törvény 1. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 11. § (1) bekezdése alapján 2002. január 1-jétől kell alkalmazni.

11

A 4. § (6) bekezdésének alkalmazására lásd a 22/1997. (IV. 25.) AB határozatot.

12

A 4. § (15) bekezdését a 2003: LXI. törvény 1. §-a iktatta be, számozását (7) bekezdésre változtatta a 2003: CXXV. törvény 45. § (1) bekezdése, amely az eredeti (7)–(14) bekezdést hatályon kívül helyezte.

13

A 4/A. §-t a 2003: CXXV. törvény 45. § (2) bekezdése iktatta be.

14

Az 5. § az 1996: LXII. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.

15

A 6. § (1) bekezdése az 1996: LXXII. törvény 5. §-a, 103. § (2) bekezdése, valamint az 1999: LXVIII. törvény 65. § (5) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.

16

A 6. § (2) bekezdése a 2003: LXI. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

17

A 6. § (3) bekezdése a 2003: LXI. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

18

A 6. § (4) bekezdése a 2003: LXI. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

19

A 6. § (5) bekezdését az 1999: LXVIII. törvény 4. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2003: LXI. törvény 90. § (5) bekezdése.

20

A 6. § (6) bekezdését az 1999: LXVIII. törvény 4. §-a iktatta a szövegbe.

21

A 7. § (2) bekezdése a 2003: LXI. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.

22

A 7. § (3) bekezdése az 1996: LXII. törvény 103. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

23

A 8. § előtti alcím 1996: LXII. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.

24

A 8. § az 1999: LXVIII. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.

25

A 8. § (2) bekezdése a 2003: LXI. törvény 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

26

A 8. § (3) bekezdése a 2003: LXI. törvény 4. § (1) bekezdésével, harmadik mondata a 2006: LXXI. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

27

A 8. § (4) bekezdése a 2003: LXI. törvény 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 90. § (2) bekezdésének a) pontja alapján 2004. szeptember 1-jén lép hatályba az első évfolyamon, ezt követően felmenő rendszerben.

28

A 8. § új (5) bekezdését a 2009: CVI. törvény 1. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (5)–(12) bekezdés számozását (6)–(13) bekezdésre változtatva.

29

A 8. § új (5) bekezdését a 2003: LXI. törvény 4. § (1) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (5)–(10) bekezdés számozását (6)–(11) bekezdésre változtatva. A 8. § (5) bekezdésének számozását (6) bekezdésre változtatta a 2009: CVI. törvény 1. §-a.

30

A 8. § (6) – eredeti (5) – bekezdése a 2009: XLIX. törvény 1. §-ával megállapított szöveg, számozását (7) bekezdésre változtatta a 2009: CVI. törvény 1. §-a.

31

A 8. § (7) – eredeti (6) – bekezdésének számozását (8) bekezdésre változtatta a 2009: CVI. törvény 1. §-a.

32

A 8. § (7) bekezdése a 2002: XXI. törvény 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. A (7) bekezdés számozását (8) bekezdésre változtatta és szövegét módosította a 2003: LXI. törvény 4. § (1) bekezdése, illetve 90. § (4) bekezdésének a) pontja. A (8) bekezdés a 2009: LVI. törvény 77. §-a szerint módosított szöveg, ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni. A 8. § (8) bekezdésének számozását (9) bekezdésre változtatta a 2009: CVI. törvény 1. §-a.

33

A 8. § eredeti (8) bekezdésének számozását (9) bekezdésre változtatta és szövegét megállapította a 2003: LXI. törvény 4. § (1)–(2) bekezdése. A (9) bekezdés a 2006: CIX. törvény 168. § (2) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg, számozását (10) bekezdésre változtatta a 2009: CVI. törvény 1. §-a.

34

A 8. § (10) – eredeti (9) – bekezdésének számozását (11) bekezdésre változatta a 2009: CVI. törvény 1. §-a.

35

A 8. § (10) bekezdését a 2002: XXI. törvény 2. § (2) bekezdése iktatta be, számozását (11) bekezdésre változtatta és szövegét módosította a 2003: LXI. törvény 4. § (1) bekezdése, illetve 90. § (4) bekezdésének b) pontja. A 8. § (11) bekezdésének számozását (12) bekezdésre változatta a 2009: CVI. törvény 1. §-a.

36

A 8. § (12) bekezdését újonnan a 2008: XXXI. törvény 1. §-a iktatta be, számozását (13) bekezdésre változtatta a 2009: CVI. törvény 1. §-a.

37

A 8/A. §-t az 1999: LXVIII. törvény 5. §-a iktatta be, szövegét újonnan a 2003: LXI. törvény 5. §-a állapította meg. Ez utóbbi módosító törvény 90. § (2) bekezdésének a) pontja alapján 2004. szeptember 1-jén lép hatályba az első évfolyamon, ezt követően felmenő rendszerben.

38

A 8/B. §-t az 1999: LXVIII. törvény 5. §-a iktatta a szövegbe.

39

A 8/B. § (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 168. § (2) bekezdésének k) pontja, a 2009: LVI. törvény 78. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

40

A 8/B. § (3) bekezdése a 2003: LXI. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.

41

A 8/B. § (5) bekezdése a 2006: CIX. törvény 168. § (2) bekezdésének k) pontja és a 2007: LXXXVII. törvény 28. § (4) bekezdésének második francia bekezdése szerint módosított szöveg.

42

A 8/B. § (6) bekezdése a 2002: XXI. törvény 4. § (1) bekezdésével megállapított és a 2006: CIX. törvény 168. § (2) bekezdésének k) pontja, a 2009: LVI. törvény 78. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

43

A 8/B. § (7) bekezdése a 2005: CXLVII. törvény 1. §-ával megállapított és a 2006: CIX. törvény 168. § (2) bekezdésének k) pontja, a 2009: LVI. törvény 77. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

44

A 8/B. § (8) bekezdése a 2006: CIX. törvény 168. § (2) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.

45

A 8/B. § (9) bekezdését a 2003: LXI. törvény 90. § (5) bekezdése hatályon kívül helyezte.

46

A 9. § az 1996: LXXII. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.

47

A 9. § (1) bekezdése a 2006: LXXI. törvény 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

48

A 9. § (2) bekezdése a 2006: LXXI. törvény 2. § (1) bekezdésével megállapított és a 2009: LVI. törvény 77. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

49

A 9. § (3) bekezdése a 2006: LXXI. törvény 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

50

A 9. § (4) bekezdése a 2006: LXXI. törvény 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

51

A 9. § (5) bekezdése az 1999: LXVIII. törvény 65. § (5) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

52

A 9. § új (7) bekezdését a 2004: CXXXV. törvény 91. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (7)–(10) bekezdés számozását (8)–(11) bekezdésre változtatva, szövege a 2006: LXXI. törvény 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

53

A 9. § (7) bekezdésének számozását (8) bekezdésre változtatta a 2004: CXXXV. törvény 91. § (2) bekezdése, szövege a 2006: LXXI. törvény 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

54

A 9. § (8) bekezdésének számozását (9) bekezdésre változtatta a 2004: CXXXV. törvény 91. § (2) bekezdése, szövege a 2006: LXXI. törvény 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

55

A 9. § eredeti (9) bekezdésének számozását (10) bekezdésre változtatta a 2004: CXXXV. törvény 91. § (2) bekezdése, szövege a 2006: LXXI. törvény 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

56

A 9. § eredeti (10) bekezdésének számozását (11) bekezdésre változtatta a 2004: CXXXV. törvény 91. § (2) bekezdése. A (11) bekezdést a 2006: LXXI. törvény 22. § (3) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte.

57

A 10. § (3) bekezdésének a) pontja a 2003: LXI. törvény 8. §-ával megállapított szöveg.

58

A 10. § (3) bekezdésének d) pontja az 1996: LXII. törvény 8. §-ával megállapított szöveg.

59

A 10. § (3) bekezdésének e) pontját az 1996: LXII. törvény 8. §-a iktatta be.

60

A 10. § (3) bekezdésének f) pontját az 1996: LXII. törvény 8. §-a iktatta be.

61

A 10. § (3) bekezdésének g) pontját a 2004: LX. törvény 1. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2006: LXXI. törvény 22. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

62

A 11. § (1) bekezdésének b) pontja a 2006: LXXI. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.

63

A 11. § (1) bekezdésének c) pontja az 1996: LXII. törvény 103. §-ának (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

65

A 11. § (1) bekezdésének e) pontja az 1996: LXII. törvény 9. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

66

A 11. § (1) bekezdésének g) pontja a 2004: XVII. tövény 9. § (1) bekezdésének a) pontjával megállapított szöveg.

67

A 11. § (1) bekezdésének h)–n) pontját az 1996: LXII. törvény 9. §-ának (2) bekezdése iktatta be és a korábbi h)–m) pontok jelölését o)–u) pontra változtatta.

68

A 11. § (1) bekezdésének k) pontja az 1999: LXVIII. törvény 7. §-ával megállapított és a 2003: LXI. törvény 90. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

69

A 11. § (1) bekezdésének n) pontja az 1998: LXXXVI. törvény 77. § (2) bekezdése e) pontjának megfelelően módosított szöveg.

70

A 11. § (2) bekezdése a 2003: LXI. törvény 9. §-ával, harmadik mondata a 2004: XVII. tövény 9. § (1) bekezdésének b) pontjával megállapított szöveg.

72

A 11. § (6) bekezdését az 1996: LXII. törvény 9. §-ának (4) bekezdése iktatta a szövegbe.

73

A 11. § (7) bekezdését az 1996: LXII. törvény 9. §-ának (4) bekezdése iktatta a szövegbe.

74

A 12. § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatta a 2003: LXI. törvény 10. § (4) bekezdése, felvezető szövegét a 10. § (1) bekezdése állapította meg.

75

A 12. § (1) bekezdésének új c) pontját a 2003: LXI. törvény 10. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti c)–f) pont jelölését d)–g) pontra változtatva.

76

A 12. § (1) bekezdésének c) pontja az 1996: LXII. törvény 10. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg, jelölését d) pontra változtatta a 2003: LXI. törvény 10. § (2) bekezdése.

77

A 12. § (1) bekezdésének d) pontja az 1996: LXII. törvény 10. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg, jelölését e) pontra változtatta a 2003: LXI. törvény 10. § (2) bekezdése.

78

A 12. § (1) bekezdése eredeti e) pontjának jelölését f) pontra változtatta a 2003: LXI. törvény 10. § (2) bekezdése.

79

A 12. § (1) bekezdésének f) pontja az 1996: LXII. törvény 10. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg, jelölését g) pontra változtatta a 2003: LXI. törvény 10. § (2) bekezdése.

80

A 12. § (1) bekezdésének h) pontját a 2003: LXI. törvény 10. § (3) bekezdése iktatta be.

81

A 12. § (2) bekezdését a 2003: LXI. törvény 10. § (4) bekezdése iktatta be, egyidejűleg a § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatva. A (2) bekezdés újonnan a 2005: CXXXIX. törvény 169. § a) pontjával megállapított szöveg.

82

A 12. § (3) bekezdését a 2003: LXI. törvény 10. § (4) bekezdése iktatta be.

83

A 12. § (4) bekezdését a 2003: LXI. törvény 10. § (4) bekezdése iktatta be, szövegét újonnan a 2005: CXXXIX. törvény 169. § b) pontja állapította meg.

84

A 12. § (5) bekezdését a 2003: LXI. törvény 10. § (4) bekezdése iktatta be.

85

A 12. § (6) bekezdését a 2007: LXXXVII. törvény 1. §-a iktatta be.

86

A 13. § az 1996: LXII. törvény 11. §-ával megállapított szöveg.

88

A 13. § (6) bekezdését a 2008: XXXI. törvény 2. §-a iktatta be.

89

A 13. § (7) bekezdését a 2008: XXXI. törvény 2. §-a iktatta be.

90

A 13. § (8) bekezdését a 2008: XXXI. törvény 2. §-a iktatta be.

91

A 14. § az 1996: LXII. törvény 11. §-ával megállapított szöveg.

92

A 14. § (1) bekezdésének c) pontja a 2004: XVII. tövény 9. § (1) bekezdésének c) pontjával megállapított szöveg.

93

A 14. § (1) bekezdésének i) pontját a 2004: LX. törvény 1. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2006: LXXI. törvény 22. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

94

A 14. § (2) bekezdése a 2003: LXI. törvény 11. §-ával megállapított szöveg.

95

A 14. § (2) bekezdésének b) pontja a 2005: CXLVIII. törvény 58. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

96

A 14. § (2) bekezdésének d) pontja a 2004: XVII. tövény 9. § (1) bekezdésének d) pontjával megállapított szöveg.

97

A 15. § (1) bekezdése az 1996: LXII. törvény 12. §-ának (1) bekezdésével megállapított és az 1999: LXVIII. törvény 65. § (4) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.

98

A 15. § (2) bekezdése az 1996: LXII. törvény 12. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

99

A 15. § (3) bekezdésének második mondata az 1996: LXII. törvény 12. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

100

A 15. § (6) bekezdését a 2008: LXI. törvény 35. § (1) bekezdése iktatta be.

101

A 16. § (1) bekezdése az 1996: LXII. törvény 103. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

102

Lásd az 1992: XXII. és az 1992: XXXIII. törvényt.

103

A 16. § (3) bekezdése a 2003: LXI. törvény 12. §-ával megállapított szöveg.

104

A 16. § (5) bekezdését az 1999: LXVIII. törvény 8. §-a iktatta be a szövegbe.

105

A 16. § (6) bekezdését a 2007: LXXXVII. törvény 2. §-a iktatta be.

106

A 16. § (7) bekezdését a 2007: LXXXVII. törvény 2. §-a iktatta be.

107

A 16. § (8) bekezdését a 2007: LXXXVII. törvény 2. §-a iktatta be.

108

A 17. § (1) bekezdése az 1996: LXII. törvény 13. §-ával megállapított szöveg.

109

A 17. § (1) bekezdésének a) pontja a 2003: LXI. törvény 13. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény – 2003: LXXXVI. törvény 26. §-a szerint módosított – 90. § (2) bekezdésének a) pontja alapján a rendelkezés 2004. szeptember 1-jétől alkalmazható az óvodai nevelésben.

110

A 17. § (1) bekezdésének b) pontja a 2003: LXI. törvény 13. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 90. § (2) bekezdésének a) pontja alapján 2004. szeptember 1-jén lép hatályba az első évfolyamon, ezt követően felmenő rendszerben.

111

A 17. § (1) bekezdésének c) pontja a 2003: LXI. törvény 13. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 90. § (2) bekezdésének a) pontja alapján 2004. szeptember 1-jén lép hatályba az első évfolyamon, ezt követően felmenő rendszerben.

112

A 17. § (1) bekezdésének d) pontja az 1999: LXVIII. törvény 65. § (5) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.

113

A 17. § (1) bekezdésének e) pontja a 2003: LXI. törvény 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény – 2003: LXXXVI. törvény 26. §-a szerint módosított – 90. § (2) bekezdésének a) pontja alapján 2004. szeptember 1-jén lép hatályba az első évfolyamon, ezt követően felmenő rendszerben; illetve a rendelkezés 2004. szeptember 1-jétől az iskola valamennyi évfolyamán alkalmazható.

114

A 17. § (1) bekezdésének f) pontját az 1999: LXVIII. törvény 65. § (5) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte.

115

A 17. § (1) bekezdésének g) pontja az 1999: LXVIII. törvény 9. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

116

A 17. § (1) bekezdésének h) pontját az 1999: LXVIII. törvény 65. § (5) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte.

117

A 17. § (1) bekezdésének k) pontja a 2003: LXI. törvény 13. § (3) bekezdésével megállapított és a 2008: XXXI. törvény 17. § (3) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

118

A 17. § (2) bekezdése az 1999: LXVIII. törvény 9. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

119

A 17. § (3) bekezdése az 1999: LXVIII. törvény 9. §-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg.

120

A 17. § (3) bekezdésének c) pontja a 2003: LXI. törvény 13. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

121

A 17. § (4) bekezdése az 1996: LXII. törvény 13. §-ával megállapított szöveg.

122

A 17. § (5) bekezdése az 1999: LXVIII. törvény 9. §-ának (4) bekezdésével megállapított szöveg.

123

A 17. § új (6) bekezdését az 1996: LXII. törvény 13. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (6) bekezdés számozását (10) bekezdésre változtatva; szövegét újonnan az 1999: LXVIII. törvény 9. §-ának (4) bekezdése állapította meg.

124

A 17. § (7) bekezdését az 1999: LXVIII. törvény 65. § (5) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2003: LXI. törvény 13. § (5) bekezdése iktatta a szövegbe.

125

A 17. § új (8) bekezdését a 2003: LXI. törvény 13. § (5) bekezdése iktatta be, egyidejűleg a korábbi (8)–(11) bekezdés számozását (9)–(12) bekezdésre változtatva.

126

A 17. § (8) bekezdését az 1996: LXII. törvény 13. §-a iktatta be, számozását (9) bekezdésre változtatta a 2003: LXI. törvény 13. § (5) bekezdése, hatályon kívül helyezte a 2007: LXXXVII. törvény 28. § (4) bekezdésének harmadik francia bekezdése.

127

A 17. § (9) bekezdését az 1996: LXII. törvény 13. § iktatta be, számozását (10) bekezdésre változtatta a 2003: LXI. törvény 13. § (5) bekezdése.

128

A 17. § (10) – eredeti (6) – bekezdése az 1999: LXVIII. törvény 65. §-a (4) bekezdésének d) pontja szerint módosított szöveg, számozását (11) bekezdésre változtatta a 2003: LXI. törvény 13. § (5) bekezdése.

129

A 17. § (11) – eredeti (7) – bekezdésének számozását (12) bekezdésre változtatta a 2003: LXI. törvény 13. § (5) bekezdése.

130

A 17/A. §-t a 2004: CXXXIV. törvény 33. § (1) bekezdése iktatta be, (2) bekezdése alapján az alkotói szabadságra jogosító közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő számítása szempontjából valamennyi, a 17/A. §-ban meghatározott feltétel együttes beálltától eltelt időtartam vehető figyelembe azzal, hogy az alkotói szabadság legkorábban a 2005. január 1-jét követő harmadik tanévben vehető igénybe.

131

A 18. § (1) bekezdése a 2003: LXI. törvény 14. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

132

A 18. § (2) bekezdésének első mondata az 1996: LXII. törvény 14. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

134

A 18. § (4) bekezdése a 2003: LXI. törvény 14. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

135

A 18. § (5) bekezdésének harmadik mondatát az 1996: LXII. törvény 14. §-ának (4) bekezdése iktatta a szövegbe.

136

A 18. § (6) bekezdése a 2003: LXI. törvény 14. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

137

A 18. § (7) bekezdése az 1996: LXII. törvény 103. § (1) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

138

A 19. § az 1996: LXII. törvény 15. §-ával megállapított szöveg.

139

A 19. § (1) bekezdésének a) pontját az 1999: LXVIII. törvény 10. §-ának (1) bekezdése iktatta a szövegbe, egyidejűleg az eredeti a)–i) pont jelölését b)–j) pontra változtatta.

140

A 19. § (1) bekezdésének c) pontja a 2003: LXI. törvény 15. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

141

A 19. § (1) bekezdésének j) pontját az 1999: LXVIII. törvény 65. § (5) bekezdésének e) pontja hatályon kívül helyezte.

142

A 19. § (1) bekezdésének k) pontját a 2004: LX. törvény 1. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2006: LXXI. törvény 22. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

143

A 19. § új (2) bekezdését a 2003: LXI. törvény 15. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (2) bekezdés számozását (5) bekezdésre változtatva.

144

A 19. § új (3) bekezdését a 2003: LXI. törvény 15. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (3) bekezdés számozását (6) bekezdésre változtatva.

145

A 19. § (4) bekezdését az 1998: XC. törvény 128. § (1) bekezdésének h) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2003: LXI. törvény 15. § (2) bekezdése iktatta be.

146

A 19. § (5) bekezdését az 1998: XC. törvény 128. § (1) bekezdésének h) pontja hatályon kívül helyezte, az eredeti (2) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta a 2003: LXI. törvény 15. § (2) bekezdése. Az (5) bekezdés a 2006: CIX. törvény 168. § (2) bekezdésének k) pontja, a 2007: LXXXVII. törvény 28. § (5) bekezdésének első francia bekezdése szerint módosított szöveg.

148

A 19. § eredeti (6) bekezdését az 1998: XC. törvény 128. § (1) bekezdésének h) pontja hatályon kívül helyezte. A 19. § – 2000: CXXXIII. törvény 88. §-ának (1) bekezdésével megállapított – (3) bekezdésének számozását (6) bekezdésre változtatta a 2003: LXI. törvény 15. § (2) bekezdése, szövege a 2005: CXLVII. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.

149

A 2009: CXXX. törvény 75. § (2) bekezdése alapján a pedagógusok szakkönyvvásárlásához kapcsolódó támogatásként 2010. évben 4000 forint/fő/év összeget kell a közoktatási intézményfenntartóknak biztosítani a Kormány által meghatározott feltételek szerint.

150

A 19. § (7) bekezdésének a) pontja az 1999: LXVIII. törvény 10. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

151

A 19. § (7) bekezdésének b) pontja a 2003: LXI. törvény 90. § (4) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.

152

A 19. § (7) bekezdésének e) pontja az 1999: LXVIII. törvény 10. §-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg.

153

A 19. § (7) bekezdésének f) pontja a 2004: XVII. tövény 9. § (1) bekezdésének e) pontjával megállapított szöveg.

154

A 19. § (7) bekezdésének h) pontját az 1999: LXVIII. törvény 10. §-ának (4) bekezdése iktatta a szövegbe.

155

A 19. § (7) bekezdésének i) pontját az 1999: LXVIII. törvény 10. §-ának (4) bekezdése iktatta a szövegbe.

156

A 19. § (8) bekezdése a 2007: C. törvény 33. § b) pontja szerint módosított szöveg.

157

A 20. § (1) bekezdésének c) pontja a 2003: LXI. törvény 16. §-ával megállapított szöveg.

158

A 20. § (1) bekezdésének e) pontja az 1996: LXII. törvény 16. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

159

A 20. § (1) bekezdésének f) pontja az 1999: LXVIII. törvény 11. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

160

A 20. § (2) bekezdését 1996: LXII. törvény 16. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe, egyidejűleg a § korábbi szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatta. A 20. § (2) bekezdése az 1999: LXVIII. törvény 11. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

161

A 21. § első francia bekezdése az 1996: LXII. törvény 103. § (1) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

162

A 21. § negyedik francia bekezdése az 1999: LXVIII. törvény 65. § (4) bekezdésének f) pontja szerint módosított szöveg.

163

A 22. § (1) bekezdése az 1996: LXII. törvény 103. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

164

A 22. § (3) bekezdése az 1996: LXII. törvény 17. §-ával megállapított szöveg.

165

A 22. § (4) bekezdése az 1996: LXII. törvény 17. §-ával megállapított szöveg.

166

A 23. § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatta a 2003: LXI. törvény 17. §-a, szövege a 2006: LXXI. törvény 4. §-ával megállapított és a 2006: CIX. törvény 168. § (2) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.

167

A 23. § (2) bekezdését a 2003: LXI. törvény 17. §-a iktatta be, egyidejűleg a § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatva.

168

A 23. § (3) bekezdését a 2003: LXI. törvény 17. §-a iktatta be.

169

A 23. § (4) bekezdését a 2003: LXI. törvény 17. §-a iktatta be, a 2007: LXXXVII. törvény 28. § (3) bekezdése alapján a rendelkezés 2007. július 18-án lépett hatályba.

170

A 24. § a 2003: LXI. törvény 18. §-ával megállapított szöveg.

171

A 24. § (1) bekezdése a 2009: CIX. törvény 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg; e módosító törvény 50. § (4) bekezdése alapján 2010. szeptember 1-jén lép hatályba.

174

A 25. § (3) bekezdése az 1996: LXII. törvény 103. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

175

A 25. § (4) bekezdése az 1999: LXVIII. törvény 13. §-ával megállapított, a 2006: LXXI. törvény 22. § (3) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.

176

A 25. § (5) bekezdése a 2003: LXI. törvény 19. § (1) bekezdésével megállapított és a 2009: XLIX. törvény 9. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

177

A 25. § (6) bekezdését az 1996: LXII. törvény 20. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

178

A 25. § (7) bekezdését a 2003: LXI. törvény 19. § (2) bekezdése iktatta be.

179

A 26. § az 1996: LXII. törvény 21. §-ával megállapított szöveg.

180

A 26. § (1) bekezdése a 2006: LXXI. törvény 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

181

A 26. § (2) bekezdését az 1999: LXVIII. törvény 65. § (5) bekezdésének g) pontja hatályon kívül helyezte.

182

A 26. § (3) bekezdését a 2008: XXXI. törvény 17. § (2) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

183

A 26. § (4) bekezdése az 1999: LXVIII. törvény 14. §-ával megállapított szöveg.

184

A 26. § (5) bekezdése az 1999: LXVIII. törvény 14. §-ával megállapított szöveg.

185

A 27. § az 1996: LXII. törvény 22. §-ával megállapított szöveg.

186

A 27. § (1) bekezdése a 2009: XLIX. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

187

A 27. § (2) bekezdése a 2009: XLIX. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

188

A 27. § (3) bekezdése a 2009: XLIX. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.

189

A 27. § (4) bekezdését a 2006: LXXI. törvény 22. § (3) bekezdésnek a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2009: XLIX. törvény 3. §-a iktatta be.

190

A 27. § új (5) bekezdését az 1999: LXVIII. törvény 15. §-ának (1) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (5)–(10) bekezdés jelölését (6)–(11) bekezdésre változtatta. Az (5) bekezdést a 2003: LXI. törvény 90. § (5) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2009: XLIX. törvény 3. §-a iktatta be.

191

A 27. § eredeti (5) bekezdésének számozását (6) bekezdésre változtatta az 1999: LXVIII. törvény 15. §-ának (1) bekezdése. A (6) bekezdés a 2009: XLIX. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.

192

A 27. § eredeti (6) bekezdésének számozását (7) bekezdésre változtatta az 1999: LXVIII. törvény 15. §-ának (1) bekezdése.

193

A 27. § (7) – eredetileg (6) – bekezdésének d) pontja az 1998: XC. törvény 87. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

194

A 27. § eredeti (7) bekezdésének számozását (8) bekezdésre változtatta az 1999: LXVIII. törvény 15. § (1) bekezdése, szövege a 2003: LXI. törvény 20. § (2) bekezdésével megállapított és a 2005: CXLVIII. törvény 20. § (2) bekezdése, a 2009: XLIX. törvény 9. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

195

A 27. § (8) bekezdésének a) pontja a 2005: CXLVIII. törvény 20. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

196

A 27. § (8) bekezdésének f) pontja a 2006: CIX. törvény 168. § (2) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.

197

A 27. § eredeti (8) bekezdésének számozását (9) bekezdésre változtatta az 1999: LXVIII. törvény 15. §-ának (1) bekezdése. A (9) bekezdés a 2003: LXI. törvény 90. § (4) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

198

A 27. § eredeti (9) bekezdésének számozását (10) bekezdésre változtatta az 1999: LXVIII. törvény 15. §-ának (1) bekezdése, szövegét a 2003: LXI. törvény 20. § (3) bekezdése állapította meg.

199

A 27. § eredeti (10) bekezdésének számozását (11) bekezdésre változtatta az 1999: LXVIII. törvény 15. §-ának (1) bekezdése.

200

A 27. § (12) bekezdését az 1999: LXVIII. törvény 15. §-ának (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2006: LXXI. törvény 22. § (3) bekezdésnek a) pontja szerint módosított szöveg.

201

A 27. § (13) bekezdését az 1999: LXVIII. törvény 15. §-ának (4) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: XLIX. törvény 9. § (2) bekezdése.

202

A 27. § (14) bekezdését a 2003: LXI. törvény 20. § (4) bekezdése iktatta be, szövege 2006: CIX. törvény 168. § (2) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.

203

A 27. § (15) bekezdését a 2003: LXI. törvény 20. § (5) bekezdése iktatta be.

204

A 28. § az 1996: LXII. törvény 23. §-ával megállapított szöveg.

205

A 28. § (1) bekezdése a 2003: LXI. törvény 90. § (4) bekezdésének d) pontja szerint módosított szöveg.

206

A 28. § (2) bekezdése az 1999: LXVIII. törvény 16. §-ának (1) bekezdése szerint kiegészített szöveg. A kerettantervre vonatkozó rendelkezéseket az 1999: LXVIII. törvény 65. §-ának (1) bekezdése alapján külön jogszabályok hatálybalépése napjától kell alkalmazni.

207

A 28. § (3) bekezdését az 1999: LXVIII. törvény 16. §-ának (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (3)–(6) bekezdés jelölését (4)–(7) bekezdésre változtatta. A (3) bekezdést a 2003: LXI. törvény 90. § (5) bekezdése hatályon kívül helyezte.

208

A 28. § (4) bekezdésének második–negyedik mondatát a 2003: LXI. törvény 21. §-a iktatta be, e módosító törvény 90. § (2) bekezdésének e) pontja alapján 2004. szeptember 1-jén lép hatályba oly módon, hogy egy-egy gimnáziumban egy-egy osztályban, ezt követően tanítási évenként további egy-egy osztályban lehet megkezdeni az idegen nyelvi felkészítést segítő kilencedik évfolyamot.

209

A 28. § (6) – eredetileg (5) – bekezdése az 1999: LXVIII. törvény 65. § (5) bekezdésének h) pontja szerint módosított szöveg.

210

A 26. § új (7) bekezdését a 2006: LXXI. törvény 6. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (7) bekezdésének számozását (8) bekezdésre változtatta.

211

A 26. § eredeti (7) bekezdésének számozását (8) bekezdésre változtatta a 2006: LXXI. törvény 6. §-a.

212

A 29. § az 1996: LXII. törvény 24. §-ával megállapított szöveg.

213

A 29. § (1) bekezdése az 1999: LXVIII. törvény 17. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az (1) bekezdés ötödik mondatát a 2003: LXI. törvény 22. § (1) bekezdése iktatta be, második mondata a 90. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.

214

A 29. § (2) bekezdésének második–negyedik mondatát a 2003: LXI. törvény 22. § (2) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 90. § (2) bekezdésének f) pontja alapján 2004. szeptember 1-jén lép hatályba, oly módon, hogy egy-egy szakközépiskolában egy-egy osztályban, ezt követően tanítási évenként további egy-egy osztályban lehet megkezdeni az idegen nyelvi felkészítést segítő kilencedik évfolyamot.

215

A 29. § (3) bekezdését a 2003: LXI. törvény 90. § (5) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2006: LXXI. törvény 7. §-a iktatta be.

216

A 29. § (5) bekezdése a 2006: LXXI. törvény 22. § (3) bekezdésnek a) pontja szerint módosított szöveg.

217

A 29. § (7) bekezdése az 1999: LXVIII. törvény 65. § (5) bekezdésének i) pontja szerint módosított szöveg.

218

A 29. § (8) bekezdésének b) pontja az 1999: LXVIII. törvény 65. §-a (6) bekezdése szerint módosított szöveg.

219

A 30. § előtti alcím az 1996: LXII. törvény 25. §-ának (1) bekezdésével megállapított és a 2005: CXLVIII. törvény 58. § (7) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

220

A 30. § (1) bekezdése a 2000: CXXXIII. törvény 88. §-ának (3) bekezdésével, első mondata a 2003: LXI. törvény 23. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

221

A 30. § (2) bekezdése az 1996: CXXIV. törvény 82. §-ának (3) bekezdésével, első mondata a 2003: LI. törvény 23. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

222

A 30. § (3) bekezdésének első mondata a 2003: LXI. törvény 23. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

223

A 30. § (6) bekezdése a 2005: CXLVIII. törvény 21. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

224

A 30. § (7) bekezdését az 1996: LXII. törvény 25. §-ának (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2007: LXXXVII. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.

225

A 30. § (8) bekezdését az 1996: LXII. törvény 25. §-ának (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2003: LXI. törvény 90. § (4) bekezdésének c) és g) pontja szerint módosított szöveg.

227

A 30. § (10) bekezdését az 1996: LXII. törvény 25. §-ának (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2005: CXLVIII. törvény 58. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

228

A 30. § (11) bekezdését az 1996: LXII. törvény 25. §-ának (3) bekezdése iktatta be, szövege az 1999: LXVIII. törvény 18. §-ának (2) bekezdésével megállapított és a 2003: LXI. törvény 90. § (4) bekezdésének c) pontja és (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

229

A 30. § (11) bekezdésének a) pontja a 2005: CXLVIII. törvény 21. § (2) bekezdésével megállapított, a 2006: LXXI. törvény 22. § (3) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

230

A 30. § (12) bekezdését az 1996: LXII. törvény 25. §-ának (3) bekezdése iktatta be.

231

A 30. § (13) bekezdését a 2003: LXI. törvény 23. § (5) bekezdése iktatta be.

232

A 30/A. §-t a 2005: CXLVIII. törvény 22. §-a iktatta be.

234

A 31. § (2) bekezdése az 1999: LXVIII. törvény 19. §-ával megállapított szöveg.

235

A 31. § (3) bekezdése a 2005: CXLVII. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.

236

A 32. § új (2) bekezdését a 2002: LXII. törvény 83. § (1) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (2) és (3) bekezdés számozását (3) és (4) bekezdésre változtatva.

237

A 32. § (2) bekezdését az 1999: LXVIII. törvény 20. §-a iktatta be, egyidejűleg a § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatta. A (2) bekezdés számozását (3) bekezdésre változtatta a 2002: LXII. törvény 83. § (1) bekezdése.

238

A 32. § (3) bekezdését az 1999: LXVIII. törvény 20. §-a iktatta be, számozását (4) bekezdésre változtatta a 2002: LXII. törvény 83. § (1) bekezdése.

239

A 33. § az 1996: LXII. törvény 26. §-ával megállapított szöveg.

240

A 33. § (1) bekezdése a 2006: LXXI. törvény 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

241

A 33. § (1) bekezdés f) pontját a 2008: XXXI. törvény 3. § (1) bekezdése iktatta be.

242

A 33. § (3) bekezdése a 2006: LXXI. törvény 8. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

245

A 33. § (7) bekezdése a 2008: XXXI. törvény 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

246

A 33. § (11) bekezdését az 1999: LXVIII. törvény 21. §-ának (3) bekezdése iktatta a szövegbe, s az eredeti (11) bekezdés jelölését (12) bekezdésre változtatta. A (11) bekezdés a 2007: LXXXVII. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.

247

A 33. § új (12) bekezdését a 2003: LXI. törvény 24. § (1) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (12) bekezdés számozását (13) bekezdésre változtatva. A (12) bekezdés a 2007: LXXXVII. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.

248

A 33. § (12) – eredetileg (11) – bekezdése az 1997: XXXI. törvény 186. §-ának (2) bekezdése szerint módosított szöveg. A (12) bekezdés számozását (13) bekezdésre változtatta a 2003: LXI. törvény 24. § (1) bekezdése, második mondatát a 24. § (2) bekezdése iktatta be.

249

A 33. § (14) bekezdését a 2008: XXXI. törvény 3. § (3) bekezdése iktatta be.

250

A 33. § (15) bekezdését a 2008: XXXI. törvény 3. § (3) bekezdése iktatta be.

251

A 34. § a) pontja az 1996: LXII. törvény 27. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

252

A 34. § új b) pontját a 2003: LXI. törvény 25. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti b)–g) pont jelölését c)–h) pontra változtatva.

253

A 34. § b) pontját az 1996: LXII. törvény 27. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe, s a korábbi b)–f) pont jelölését c)–g) pontra változtatta. A b) pont jelölését c) pontra változtatta a 2003: LXI. törvény 25. §-a.

254

A 34. § c) – eredeti b) – pontjának jelölését d) pontra változtatta a 2003: LXI. törvény 25. §-a.

255

A 34. § d) – eredeti c) – pontjának jelölését e) pontra változtatta a 2003: LXI. törvény 25. §-a.

256

A 34. § e) – eredeti d) – pontjának jelölését f) pontra változtatta a 2003: LXI. törvény 25. §-a.

257

A 34. § f) – eredeti e) – pontjának jelölését g) pontra változtatta a 2003: LXI. törvény 25. §-a.

258

A 34. § g) – eredeti f) – pontjának jelölését h) pontra változtatta a 2003: LXI. törvény 25. §-a.

259

A 35. § (1) bekezdése az 1996: LXII. törvény 28. §-ával megállapított és a 2003: LXI. törvény 90. § (4) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.

260

A 35. § új (2) bekezdését a 2003: LXI. törvény 26. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (2)–(8) bekezdés számozását (3)–(9) bekezdésre változtatva.

261

A 35. § (2) bekezdése az 1996: LXII. törvény 28. §-ával megállapított szöveg, számozását (3) bekezdésre változtatta a 2003: LXI. törvény 26. §-a.

262

A 35. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2003: LXI. törvény 26. §-a, szövege a 2007: LXXXVII. törvény 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

263

A 35. § eredeti (4) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta a 2003: LXI. törvény 26. §-a.

264

A 35. § (5) bekezdése az 1999: LXVIII. törvény 22. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg, számozását (6) bekezdésre változtatta a 2003: LXI. törvény 26. §-a.

265

A 35. § (6) bekezdése az 1999: LXVIII. törvény 22. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg, számozását (7) bekezdésre változtatta a 2003: LXI. törvény 26. §-a.

266

A 35. § eredeti (7) bekezdésének számozását (8) bekezdésre változtatta a 2003: LXI. törvény 26. §-a.

267

A 35. § eredeti (8) bekezdésének számozását (9) bekezdésre változtatta a 2003: LXI. törvény 26. §-a. A (9) bekezdés a 2007: LXXXVII. törvény 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

268

A 36. § (1) bekezdése az 1996: LXII. törvény 29. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

269

A 36. § (2) bekezdése az 1996: LXII. törvény 29. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

271

A 36. § (6) bekezdését az 1996: LXII. törvény 29. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

272

A 36. § (7) bekezdését az 1996: LXII. törvény 29. §-ának (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte az 1999: LXVIII. törvény 65. § (5) bekezdésének j) pontja.

273

A 37. § (2) bekezdése a 2005: CXLVIII. törvény 23. §-ával megállapított és a 2007: LXXXVII. törvény 28. § (6) bekezdésének első francia bekezdése, a 2009: LVI. törvény 77. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

274

A 37. § (5) bekezdése a 2003: LXI. törvény 27. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

275

A 37. § (6) bekezdése az 1996: LXII. törvény 30. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

276

A 37. § (7) bekezdése az 1996: LXII. törvény 103. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

277

A 37. § (8) bekezdése a 2003: LXI. törvény 27. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

278

A 37. § (10) bekezdését az 1996: LXII. törvény 30. §-ának (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2005: CXLVIII. törvény 58. § (6) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.

279

A 38. § (1) bekezdése a 2005: CXLVII. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.

280

A 38. § (3) bekezdését a 2007: LXXXVII. törvény 6. §-a iktatta be.

281

A 39. § (4) bekezdése a 2003: LXI. törvény 28. §-ával megállapított szöveg.

282

A 40. § (2) bekezdése az 1996: LXII. törvény 31. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

283

A 40. § új (3) bekezdését a 2009: CXVIII. törvény 1. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (3)–(13) bekezdés számozását (4)–(14) bekezdésre változtatva.

284

A 40. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2009: CXVIII. törvény 1. §-a.

285

A 40. § eredeti (4) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta a 2009: CXVIII. törvény 1. §-a.

286

A 40. § (5) bekezdése az 1996: LXII. törvény 31. §-ának (2) bekezdése, a 2003: LXI. törvény 29. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg, számozását (6) bekezdésre változtatta a 2009: CXVIII. törvény 1. §-a.

287

A 40. § (6) bekezdése az 1996: LXII. törvény 31. §-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg, számozását (7) bekezdésre változtatta a 2009: CXVIII. törvény 1. §-a.

288

A 40. § (7) bekezdését az 1996: LXII. törvény 31. §-ának (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2003: LXI. törvény 29. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, számozását (8) bekezdésre változtatta a 2009: CXVIII. törvény 1. §-a.

289

A 40. § új (8) bekezdését a 2003: LXI. törvény 29. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (8) bekezdés számozását (13) bekezdésre változtatva. A (8) bekezdés számozását (9) bekezdésre változtatta a 2009: CXVIII. törvény 1. §-a.

290

A 40. § (9) bekezdését a 2003: LXI. törvény 29. § (2) bekezdése iktatta be, számozását (10) bekezdésre változtatta a 2009: CXVIII. törvény 1. §-a.

291

A 40. § (10) bekezdését a 2003: LXI. törvény 29. § (2) bekezdése iktatta be, számozását (11) bekezdésre változtatta a 2009: CXVIII. törvény 1. §-a.

292

A 40. § (11) bekezdését a 2003: LXI. törvény 29. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2008: LXI. törvény 35. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, számozását (12) bekezdésre változtatta a 2009: CXVIII. törvény 1. §-a.

293

A 40. § (12) bekezdését a 2003: LXI. törvény 29. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2005: CXLVII. törvény 6. §-ával megállapított szöveg, számozását (13) bekezdésre változtatta a 2009: CXVIII. törvény 1. §-a.

294

A 40. § (8) bekezdését az 1996: LXII. törvény 31. §-ának (3) bekezdése iktatta be, számozását (13) bekezdésre változtatta a 2003: LXI. törvény 29. § (2) bekezdése. A 40. § (13) bekezdésének számozását (14) bekezdésre változtatta a 2009: CXVIII. törvény 1. §-a.

295

A 41. § (1) bekezdése az 1996: LXII. törvény 103. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

296

A 41. § (3) bekezdése a 2003: LXI. törvény 30. §-ával megállapított szöveg.

297

A 41. § (4) bekezdése a 2003: LXI. törvény 30. §-ával megállapított szöveg.

298

A 41. § (5) bekezdése az 1996: LXII. törvény 32. §-ával megállapított és a 2003: LXI. törvény 90. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

300

A 41. § (6) bekezdésének harmadik mondatát az 1997: XXXI. törvény 186. §-ának (3) bekezdése iktatta be, első mondata a 2003: LXI. törvény 90. § (4) bekezdésének g) pontja szerint módosított szöveg.

301

A 42. § (1) bekezdése a 2008: XXXI. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.

302

A 42. § (2) bekezdése az 1999: LXVIII. törvény 24. §-a szerint kiegészített szöveg.

303

A 42. § (3) bekezdése az 1996: LXXII. törvény 33. § (1) bekezdése, a 2009: CXV. törvény 53. §-a szerint módosított szöveg.

304

A 42. § (5) bekezdését az 1996: LXII. törvény 33. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

305

A 42. § (6) bekezdését a 2007: LXXXVII. törvény 7. §-a iktatta be.

306

A 43. § (2) bekezdése az 1996: LXII. törvény 103. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

307

A 44. § előtti cím az 1996: LXII. törvény 103. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

308

A 44. § a 2003: LXI. törvény 31. §-ával megállapított szöveg.

309

A 44. § (1) bekezdése a 2009: LVI. törvény 77. §-a szerint módosított szöveg, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

310

A 44. § (2) bekezdése a 2005: CXLVII. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.

311

A 45. § az 1996: LXII. törvény 35. §-ával megállapított szöveg.

312

A 45. § (2) bekezdése a 2003: LXI. törvény 32. § (1) bekezdésével megállapított és a 2006: CIX. törvény 168. § (2) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.

313

A 45. § (5) bekezdését az 1999: LXVIII. törvény 65. § (5) bekezdésének l) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2003: LXI. törvény 32. § (2) bekezdése iktatta be.

314

A 46. § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatta a 2003: LXI. törvény 33. §-a.

315

A 46. § (2) bekezdését a 2003: LXI. törvény 33. §-a iktatta be, egyidejűleg a § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatva.

316

A 47. § az 1999: LXVIII. törvény 26. §-ával megállapított szöveg.

317

A 47. § b) pontja a 2003: LXI. törvény 34. §-ával megállapított szöveg.

318

A 47. § f) pontját a 2003: LXI. törvény 90. § (5) bekezdése hatályon kívül helyezte.

319

A 48. § (1) bekezdése az 1996: LXII. törvény 36. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

320

A 48. § (1) bekezdésének a) pontja az 1999: LXVIII. törvény 27. §-ával megállapított szöveg.

321

A 48. § (1) bekezdése a) pontjának kilencedik francia bekezdését a 2003: LXI. törvény 90. § (5) bekezdése hatályon kívül helyezte.

322

A 48. § (1) bekezdésének b) pontja a 2005: CXLVII. törvény 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

323

A 48. § (1) bekezdése b) pontjának hatodik francia bekezdése a 2006: LXXI. törvény 22. § (3) bekezdésnek a) pontja szerint módosított szöveg.

324

A 48. § (1) bekezdés c) pontját az 1999: LXVIII. törvény 65. § (5) bekezdésének m) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2009: XLIX. törvény 5. §-a iktatta be.

325

A 48. § (1) bekezdés d) pontját az 1999: LXVIII. törvény 65. § (5) bekezdésének m) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2009: XLIX. törvény 5. §-a iktatta be.

326

A 48. § (1) bekezdésének e) pontját a 2009: XLIX. törvény 9. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

327

A 48. § új (2) bekezdését a 2003: LXI. törvény 35. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (2) bekezdés számozását (5) bekezdésre változtatva. E módosító törvény 90. § (2) bekezdésének a) pontja alapján 2004. szeptember 1-jén lép hatályba az első évfolyamon, ezt követően felmenő rendszerben.

328

A 48. § új (3) bekezdését a 2003: LXI. törvény 35. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (3) bekezdés számozását (6) bekezdésre változtatva.

329

A 48. § új (4) bekezdését a 2003: LXI. törvény 35. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (4) bekezdés számozását (7) bekezdésre változtatva.

330

A 48. § (4) bekezdésének b) pontja a 2005: CXLVII. törvény 8. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

331

A 48. § (2) bekezdését az 1996: LXII. törvény 36. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe, egyidejűleg a korábbi (2) bekezdés számozását (5) bekezdésre változtatta. A (2) bekezdés számozását (5) bekezdésre változtatta a 2003: LXI. törvény 35. § (2) bekezdése.

332

A 48. § (3) bekezdését az 1996: LXII. törvény 36. §-ának (2) bekezdése iktatta be, számozását (6) bekezdésre változtatta a 2003: LXI. törvény 35. § (2) bekezdése.

333

A 48. § (4) bekezdését az 1996: LXII. törvény 36. §-ának (2) bekezdése iktatta be, szövege az 1999: LXVIII. törvény 65. § (4) bekezdésének h) pontja szerint módosított szöveg. Számozását (7) bekezdésre változtatta a 2003: LXI. törvény 35. § (2) bekezdése.

334

A 48. § (5) – eredeti (2) – bekezdésének számozását (8) bekezdésre változtatta a 2003: LXI. törvény 35. § (2) bekezdése, szövegét a 35. § (3) bekezdése állapította meg.

335

A 48. § (8) bekezdésének b) pontja a 2005: CXLVII. törvény 8. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

336

A 48. § (9) bekezdését a 2004: CXXXV. törvény 91. § (9) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2005: CXLVII. törvény 29. § (2) bekezdésének b) pontja.

337

A 48. § (10) bekezdését a 2005: CXLVIII. törvény 24. §-a iktatta be, szövege a 2006: LXXI. törvény 10. §-ával megállapított szöveg.

338

A 49. § az 1999: LXVIII. törvény 28. §-ával megállapított szöveg.

339

A 49. § (2) bekezdésének j) pontját a 2003: LXI. törvény 90. § (5) bekezdése hatályon kívül helyezte.

340

Az 50. § felvezető szövegrésze a 2003: LXI. törvény 90. § (4) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.

342

Az 50. § b) pontjának második mondata az 1996: LXII. törvény 37. §-ával megállapított szöveg.

343

Az 51. § (2) bekezdése az 1996: LXII. törvény 103. § (2) bekezdése, a 2006: LXXI. törvény 22. § (3) bekezdésnek a) pontja szerint módosított szöveg.

344

Az 52. § előtti alcím az 1996: LXII. törvény 38. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

346

Az 52. § (1) bekezdésének b) pontját az 1999: LXVIII. törvény 65. § (5) bekezdésének n) pontja hatályon kívül helyezte.

347

Az 52. § (1) bekezdés c) pontja záró rendelkezésének első mondata a 2003: LXI. törvény 90. § (4) bekezdésének h) pontja szerint módosított, második mondata a 36. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

349

Az 52. § (3) bekezdésének bevezető szövegrésze az 1999: LXVIII. törvény 29. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

350

Az 52. § (3) bekezdésének a) pontja a 2002: LXII. törvény 83. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 103. § (4) bekezdése alapján 2003. szeptember 1-jén lép hatályba az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamokon, ezt követően pedig felmenő rendszerben. A hatálybalépés feltétele, hogy a kerettantervet szabályozó miniszteri rendelet módosítása 2003. április 30-ig megjelenjék, és az a kerettantervben előírt tananyag óraszám csökkentéssel arányos mértékű csökkenését rendelje el.

351

Az 52. § (3) bekezdésének b) pontja a 2002: LXII. törvény 83. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 103. § (4) bekezdése alapján 2003. szeptember 1-jén lép hatályba az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamokon, ezt követően pedig felmenő rendszerben. A hatálybalépés feltétele, hogy a kerettantervet szabályozó miniszteri rendelet módosítása 2003. április 30-ig megjelenjék, és az a kerettantervben előírt tananyag óraszám csökkentéssel arányos mértékű csökkenését rendelje el.

352

Az 52. § (3) bekezdésének c) pontja a 2002: LXII. törvény 83. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 103. § (4) bekezdése alapján 2003. szeptember 1-jén lép hatályba az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamokon, ezt követően pedig felmenő rendszerben. A hatálybalépés feltétele, hogy a kerettantervet szabályozó miniszteri rendelet módosítása 2003. április 30-ig megjelenjék, és az a kerettantervben előírt tananyag óraszám csökkentéssel arányos mértékű csökkenését rendelje el.

353

Az 52. § (3) bekezdésének d) pontja a 2002: LXII. törvény 83. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 103. § (4) bekezdése alapján 2003. szeptember 1-jén lép hatályba az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamokon, ezt követően pedig felmenő rendszerben. A hatálybalépés feltétele, hogy a kerettantervet szabályozó miniszteri rendelet módosítása 2003. április 30-ig megjelenjék, és az a kerettantervben előírt tananyag óraszám csökkentéssel arányos mértékű csökkenését rendelje el.

354

Az 52. § (3) bekezdésének e) pontja a 2002: LXII. törvény 83. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 103. § (4) bekezdése alapján 2003. szeptember 1-jén lép hatályba az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamokon, ezt követően pedig felmenő rendszerben. A hatálybalépés feltétele, hogy a kerettantervet szabályozó miniszteri rendelet módosítása 2003. április 30-ig megjelenjék, és az a kerettantervben előírt tananyag óraszám csökkentéssel arányos mértékű csökkenését rendelje el.

355

Az 52. § (3) bekezdésének f) pontja a 2002: LXII. törvény 83. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 103. § (4) bekezdése alapján 2003. szeptember 1-jén lép hatályba az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamokon, ezt követően pedig felmenő rendszerben. A hatálybalépés feltétele, hogy a kerettantervet szabályozó miniszteri rendelet módosítása 2003. április 30-ig megjelenjék, és az a kerettantervben előírt tananyag óraszám csökkentéssel arányos mértékű csökkenését rendelje el.

356

Az 52. § (4) bekezdését az 1999: LXVIII. törvény 29. §-ának (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az addigi (4)–(16) bekezdés számozását (5)–(17) bekezdésre változtatta.

357

Az 52. § (5) bekezdése a 2009: XLIX. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.

358

Az 52. § (6) – eredetileg (5) – bekezdése az 1996: LXII. törvény 38. §-ának (3) bekezdésével megállapított és a 2003: LXI. törvény 90. § (4) bekezdésének c) pontja, a 2003: LXXXVI. törvény 25. § (5) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

359

Az 52. § (6) bekezdésének a) pontja az 1999: LXVIII. törvény 65. § (4) bekezdésének i) pontja szerint módosított szöveg.

360

Az 52. § (6) bekezdésének b) pontja a 2003: LXI. törvény 90. § (4) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.

361

Az 52. § (6) bekezdésének c) pontja a 2003: LXI. törvény 90. § (4) bekezdésének h) pontja szerint módosított szöveg.

362

Az 52. § (7) – eredetileg (6) – bekezdése az 1996: LXII. törvény 38. §-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg. Második mondata az 1999: LXVIII. törvény 29. §-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg, hatodik mondatát a 29. §-ának (4) bekezdése iktatta be, ötödik mondata a 2003: LXI. törvény 36. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

363

Az 52. § (8) – eredetileg (7) - bekezdése az 1996: CXXIV. törvény 82. §-ának (4) bekezdésével megállapított és a 2003: LXI. törvény 90. § (4) bekezdésének h) pontja szerint módosított szöveg.

364

Az 52. § (9) bekezdésének hetedik–tizedik mondatát a 2003: LXI. törvény 36. § (4) bekezdése iktatta be.

365

Az 52. § (10) bekezdését a 2000: CXLV. törvény 98. §-a iktatta be, mely az eredeti (10)–(17) bekezdések számozását (11)–(18) bekezdésre változtatta. A (10) bekezdés a 2003: LXI. törvény 36. § (5) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 90. § (2) bekezdésének a) pontja alapján 2004. szeptember 1-jén lép hatályba az első évfolyamon, ezt követően felmenő rendszerben.

366

Az 52. § (11) bekezdésének a) pontja a 2003: LXI. törvény 36. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

367

Az 52. § (11) bekezdésének c) pontja a 2006: CXXI. törvény 7. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

368

Az 52. § (16) bekezdésének második mondata a 2002: XXI. törvény 5. § (2) bekezdésével, harmadik mondata e módosító törvény 5. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

369

Az 52. § (17) bekezdése a 2003: LXI. törvény 90. § (4) bekezdésének h) pontja szerint módosított szöveg.

370

Az 53. § (1) bekezdése az 1996: LXII. törvény 103. § (1) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

371

Az 53. § (2) bekezdésének b) pontja az 1996: LXII. törvény 103. §-ának (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

372

Az 53. § (2) bekezdésének e) pontját az 1999: LXVIII. törvény 30. §-a iktatta a szövegbe.

373

Az 53. § (3) bekezdése az 1996: LXII. törvény 39. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

374

Az 53. § (4) bekezdése a 2007: LXXXVII. törvény 8. §-ával megállapított szöveg.

375

Az 53. § (5) bekezdése a 2007: LXXXVII. törvény 8. §-ával megállapított szöveg.

377

Az 53. § (8) bekezdését az 1996: LXII. törvény 39. §-ának (2) bekezdése iktatta be, szövegét újonnan a 2003: LXI. törvény 37. §-a állapította meg.

378

Az 53. § (9) bekezdését a 2003: LXI. törvény 37. §-a iktatta be.

379

Az 54. § az 1996: LXII. törvény 40. §-ával megállapított szöveg.

380

Az 54. § (1) bekezdése az 1999: LXVIII. törvény 31. §-a és a 2003: LXI. törvény 90. § (4) bekezdésének j) pontja szerint módosított szöveg.

381

Az 55. § (1) bekezdése az 1996: LXII. törvény 41. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

382

Az 55. § (2) bekezdés e) pontja az 1996: LXII. törvény 103. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

383

Az 55. § (2) bekezdésének g)–h) pontját az 1996: LXII. törvény 41. §-ának (2) bekezdése iktatta szövegbe.

384

Az 55. § új (3) bekezdését a 2008: XXXI. törvény 5. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (3) bekezdés számozását (5) bekezdésre változtatva.

385

Az 55. § (4) bekezdését a 2008: XXXI. törvény 5. §-a iktatta be.

386

Az 55. § (3) bekezdését a 2003: LXI. törvény 38. §-a iktatta be, számozását (5) bekezdésre változtatta a 2008: XXXI. törvény 5. §-a.

387

Az 56. § (2) bekezdése az 1996: LXII. törvény 42. §-ával megállapított szöveg.

388

Az 57. § (1) bekezdésének a) pontja a 2003: LXI. törvény 90. § (4) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.

389

Az 57. § (1) bekezdés f) pontja a 2008: XXXI. törvény 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

390

Az 57. § (1) bekezdésének i) pontja az 1996: LXII. törvény 43. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

391

Az 57. § (3) bekezdésének a) pontja a 2005: CXLVIII. törvény 58. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

392

Az 57. § (3) bekezdés b) pontját az 1996: LXII. törvény 103. § (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

393

Az 57. § (4) bekezdése a 2008: XXXI. törvény 6. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

394

Az 57. § (5) bekezdése az 1996: LXII. törvény 43. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

395

Az 57. § (6) bekezdését az 1996: LXII. törvény 43. §-ának (3) bekezdése iktatta a szövegbe.

396

Az 57. § (7) bekezdését az 1996: LXII. törvény 43. §-ának (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2003: LXI. törvény 90. § (4) bekezdésének l) pontja szerint módosított szöveg.

397

Az 58. § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatta az 1996: LXII. törvény 44. §-a. Az (1) bekezdés a 2008: XXXI. törvény 7. §-ával megállapított és a 2009: LVI. törvény 77. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

398

Az 58. § (2) bekezdését az 1996: LXII. törvény 44. §-a iktatta be, egyidejűleg a § korábbi szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatta.

399

Az 59. § és a § előtti alcím az 1996: LXII. törvény 45. §-ával megállapított szöveg.

400

Az 59. § új (5) bekezdését a 2003: LXI. törvény 39. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (5) bekezdés számozását (6) bekezdésre változtatva.

401

Az 59. § eredeti (5) bekezdésének számozását (6) bekezdésre változtatta a 2003: LXI. törvény 39. §-a.

402

A 60. § és a § előtti alcím az 1996: LXII. törvény 45. §-ával megállapított szöveg.

403

A 60. § (3) bekezdésének c) pontja a 2005: CXLVIII. törvény 58. § (6) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.

404

A 61. § az 1996: LXII. törvény 46. §-ával megállapított szöveg.

405

A 63. § (1) bekezdésének harmadik mondata az 1996: LXII. törvény 47. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

406

A 63. § (2) bekezdése az 1996: LXII. törvény 47. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

407

A 63. § (3) bekezdésése az 1996: LXII. törvény 47. §-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg.

408

A 63. § (4) bekezdésének negyedik mondatát az 1996: LXII. törvény 47. §-ának (4) bekezdése iktatta be.

409

A 63. § (5) bekezdése az 1996: LXII. törvény 103. § (1) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

410

A 63. § (7) bekezdését az 1999: LXVIII. törvény 32. §-a iktatta újonnan a szövegbe.

411

A 64. § (2) bekezdése az 1996: LXII. törvény 103. § (1) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

412

A 64. § (2) bekezdésének a) pontja az 1996: LXII. törvény 103. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

413

A 65. § (2) bekezdésének d) pontját az 1996: LXII. törvény 103. § (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

414

A 64. § (3) bekezdése az 1996: LXII. törvény 48. §-ával megállapított szöveg.

415

A 64. § (4) bekezdését az 1996: LXII. törvény 48. §-a iktatta be.

416

A 65. § (1) bekezdésének második mondata az 1996: LXII. törvény 49. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

417

A 65. § (2) bekezdése a 2005: CXLVII. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.

418

A 66. § (1) bekezdése az 1996: LXII. törvény 50. §-ának (1) bekezdése, valamint az 1999: LXVIII. törvény 33. §-a szerint módosított szöveg.

419

A 66. § (2) bekezdése a 2008: XXXI. törvény 8. §-ával megállapított szöveg.

420

A 66. § új (3) bekezdését a 2008: XXXI. törvény 8. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (3) bekezdés számozását (6) bekezdésre változtatva.

421

A 66. § új (4) bekezdését a 2008: XXXI. törvény 8. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (4) bekezdés számozását (7) bekezdésre változtatva.

422

A 66. § új (5) bekezdését a 2008: XXXI. törvény 8. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (5) bekezdés számozását (8) bekezdésre változtatva.

423

A 66. § új (3) bekezdését a 2005: CXLVIII. törvény 25. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (3)–(6) bekezdés számozását (4)–(7) bekezdésre változtatva. A (3) bekezdés a 2006: LXXI. törvény 11. §-ával megállapított szöveg, számozását (6) bekezdésre változtatta a 2008: XXXI. törvény 8. §-a.

424

A 66. § új (4) bekezdését a 2006: LXXI. törvény 11. §-a iktatta be, egyidejűleg a korábbi (4)–(7) bekezdésének számozását (5)–(8) bekezdésre változtatva. A (4) bekezdés számozását (7) bekezdésre változtatta a 2008: XXXI. törvény 8. §-a.

425

A 66. § (5) – eredeti (3) – bekezdésének számozását (8) bekezdésre változtatta a 2008: XXXI. törvény 8. §-a.

426

A 66. § (6) – eredeti (4) – bekezdésének számozását (9) bekezdésre változtatta a 2008: XXXI. törvény 8. §-a.

427

A 66. § (7) – eredeti (5) – bekezdésének számozását (10) bekezdésre változtatta a 2008: XXXI. törvény 8. §-a.

428

A 66. § (8) – eredeti (6) – bekezdését a 2003: LXI. törvény 41. §-a iktatta be, számozását (11) bekezdésre változtatta a 2008: XXXI. törvény 8. §-a.

429

A 67. § (1) bekezdése a 2006: LXXI. törvény 12. §-ával megállapított szöveg.

430

A 67. § (3) bekezdése az 1996: LXII. törvény 51. §-ával megállapított szöveg.

431

A 67. § új (5) bekezdését a 2007: LXXXVII. törvény 9. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (5) bekezdés számozását (6) bekezdésre változtatva.

432

A 67. § eredeti (5) bekezdésének számozását (6) bekezdésre változtatta a 2007: LXXXVII. törvény 9. §-a.

433

A 68. § (3) bekezdése a 2003: LXI. törvény 42. §-ával megállapított szöveg.

434

A 68. § (4) bekezdése a 2003: LXI. törvény 42. §-ával megállapított szöveg.

435

A 69. § (1) bekezdése a 2003: LXI. törvény 43. §-ával megállapított szöveg.

436

A 69. § (2) bekezdésének második mondatát az 1996: CXXIV. törvény 82. §-ának (5) bekezdése iktatta be, első mondata a 2003: LXI. törvény 90. § (4) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.

437

A 69. § (5) bekezdése az 1996: LXII. törvény 103. § (1) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

438

A 70. § (1) bekezdése az 1996: LXII. törvény 52. §-ának (1) bekezdésével, első mondata a 2003: LXI. törvény 44. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

439

A 70. § (2) bekezdésének felvezető rendelkezése a 2003: LXI. törvény 44. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

440

A 70. § (3) bekezdése a 2003: LXI. törvény 44. § (3) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 90. § (2) bekezdésének a) pontja alapján első mondata 2004. szeptember 1-jén lép hatályba az első évfolyamon, ezt követően felmenő rendszerben.

441

A 70. § (4) bekezdése az 1996: LXII. törvény 52. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

442

A 70. § (5) bekezdését az 1996: LXII. törvény 52. §-ának (2) bekezdése iktatta be.

443

A 70. § (6) bekezdését az 1996: LXII. törvény 52. §-ának (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2008: XXXI. törvény 17. § (3) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

444

A 70. § (7) bekezdését az 1999: LXVIII. törvény 34. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

445

A 70. § (8) bekezdését az 1999: LXVIII. törvény 34. §-ának (2) bekezdése, negyedik mondatát a 2003: LXI. törvény 44. § (4) bekezdése iktatta be.

446

A 70. § (9) bekezdését az 1999: LXVIII. törvény 34. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

447

A 70. § (10) bekezdését az 1999: LXVIII. törvény 34. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

448

A 71. § (1) bekezdése a 2003: LXI. törvény 45. § (1) bekezdésével megállapított, a 2006: LXXI. törvény 22. § (3) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.

449

A 71. § (2) bekezdése az 1996: LXII. törvény 53. §-ával megállapított szöveg.

450

A 71. § (4) bekezdését az 1999: LXVIII. törvény 35. §-ának (1) bekezdése iktatta a szövegbe, s az eredeti (4) bekezdés számozását (5) bekezdésre változtatta. A (4) bekezdés a 2003: LXI. törvény 45. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

451

A 71. § eredeti (4) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta az 1999: LXVIII. törvény 35. §-ának (1) bekezdése, szövegét a 2003: LXI. törvény 45. § (2) bekezdése állapította meg.

452

A 71. § új (6) bekezdését a 2003: LXI. törvény 45. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (6) bekezdés számozását (8) bekezdésre változtatva.

453

A 71. § (7) bekezdését a 2003: LXI. törvény 45. § (2) bekezdése iktatta be.

454

A 71. § (6) bekezdését az 1999: LXVIII. törvény 35. §-ának (2) bekezdése iktatta be, számozását (8) bekezdésre változtatta a 2003: LXI. törvény 45. § (2) bekezdése.

455

A 72. § az 1996: LXII. törvény 54. §-ával megállapított szöveg.

456

A 72. § (1) bekezdése a 2005: CXLVIII. törvény 26. §-ával megállapított, a 2006: LXXI. törvény 22. § (3) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.

458

A 73. § az 1996: LXII. törvény 54. §-ával megállapított szöveg.

459

A 74. § (1) bekezdésének a) pontja az 1996: LXII. törvény 55. §-ával megállapított szöveg.

460

A 74. § (1) bekezdésének e) pontja a 2003: LXI. törvény 47. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

461

A 74. § (3) bekezdése a 2003: LXI. törvény 47. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

462

A 75. § (1) bekezdésének a) pontja az 1999: LXVIII. törvény 37. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

463

A 75. § (1) bekezdésének b) pontja az 1999: LXVIII. törvény 37. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

464

A 75. § (1) bekezdésének c) pontja az 1999: LXVIII. törvény 37. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

465

A 75. § (1) bekezdésének d) pontja az 1999: LXVIII. törvény 37. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

466

A 75. § (1) bekezdésének e) pontja az 1999: LXVIII. törvény 37. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

467

A 75. § (1) bekezdésének g) pontja az 1999: LXVIII. törvény 37. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

468

A 75. § (1) bekezdése i) pontjának második mondatát a 2003: LXI. törvény 48. § (1) bekezdése iktatta be.

469

A 75. § (2) bekezdése a 2005: CXLVIII. törvény 27. §-ával megállapított szöveg.

470

A 75. § új (4) bekezdését az 1996: LXII. törvény 56. §-ának (3) bekezdése iktatta be.

471

A 75. § (5) bekezdését az 1996: LXII. törvény 56. §-ának (3) bekezdése, utolsó mondatát az 1996: CXXIV. törvény 82. §-ának (6) bekezdése iktatta be.

472

A 75. § (6) bekezdését az 1996: LXII. törvény 56. §-ának (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2006: LXXI. törvény 13. §-ával megállapított szöveg.

473

A 75. § eredeti (4) bekezdésének számozását (7) bekezdésre változtatta az 1996: LXII. törvény 56. §-ának (4) bekezdése.

474

A 75. § (7) bekezdésének a) pontja a 2003: LXI. törvény 48. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

475

A 75. § (7) bekezdésének e) pontját az 1996: LXII. törvény 56. §-ának (4) bekezdése iktatta be.

476

A 75. § (8) bekezdését az 1996: LXII. törvény 56. §-ának (5) bekezdése, második és harmadik mondatát a 2003: LXI. törvény 48. § (3) bekezdése iktatta be.

477

A 75. § (9) bekezdését az 1996: LXII. törvény 56. §-ának (5) bekezdése iktatta a szövegbe.

478

A 75. § (10) bekezdését az 1996: LXII. törvény 56. §-ának (5) bekezdése iktatta a szövegbe.

479

A 76. § előtti alcím az 1996: LXII. törvény 57. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

480

A 76. § (2) bekezdésének e) pontja az 1996: LXII. törvény 57. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

481

A 76. § (4) bekezdése az 1996: LXII. törvény 103. §-a (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

482

A 76. § (6) bekezdésének második–harmadik mondata az 1996: LXII. törvény 58. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

483

A 76. § (7) bekezdése az 1996: LXII. törvény 58. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

484

A 76. § (11) bekezdését a 2003: LXI. törvény 49. §-a iktatta be.

485

A 77. § az 1996: LXII. törvény 59. §-ával megállapított szöveg.

486

A 78. § és a § előtti alcím az 1996: LXII. törvény 60. §-ával megállapított szöveg.

487

A 78. § (1) bekezdése a 2003: LXI. törvény 50. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

488

A 78. § (2) bekezdésének záró szövegrésze a 2003: LXI. törvény 90. § (4) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

489

A 78. § (2) bekezdésének b) pontját az 1999: LXVIII. törvény 65. § (5) bekezdésének p) pontja hatályon kívül helyezte.

490

A 78. § (3) bekezdése a 2003: LXI. törvény 50. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény – 2003: LXXXVI. törvény 26. §-a szerint módosított – 90. § (2) bekezdésének a) pontja alapján a rendelkezést azoknál a tanulóknál kell alkalmazni, akik a tanulmányaikat az 1998/99. tanévben vagy azt követően kezdték meg az általános iskola első évfolyamán.

491

A 78. § (4) bekezdésének a) pontja az 1999: LXVIII. törvény 65. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg.

492

A 78. § (6) bekezdése az 1997: CXLVI. törvény 59. §-ának (3) bekezdése és a 2007: LXXXVII. törvény 28. § (4) bekezdésének negyedik francia bekezdése szerint módosított szöveg.

493

A 78. § (7) bekezdésének b) pontja a 2003: LXI. törvény 90. § (4) bekezdésének m) pontja szerint módosított szöveg.

494

A 78. § (7) bekezdésének d) pontját a 2003: LXI. törvény 50. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2006: LXXI. törvény 22. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

495

A 79. § a 2005: CXLVII. törvény 10. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 29. § (3) bekezdésének c) pontja alapján a Kt. 80. §-ának (2) bekezdésében foglaltak meglétét a jegyző, főjegyző a Kt. 79. §-ában meghatározottak esetében az engedély kiadásától, a korábban kiadott engedély alapján működő közoktatási intézmények esetén 2005. december 25-ét követően vizsgálja meg, hogy rendelkezésre állnak-e, illetve az előírt feltételek 2006. szeptember 1-jéig megteremthetők-e. Indokolt esetben a Kt. 80. § (6) bekezdése szerint függeszti fel a normatív költségvetési támogatás folyósítását.

496

A 79. § (3) bekezdése a 2007: LXXXVII. törvény 28. § (6) bekezdés második francia bekezdése, a 2009: LVI. törvény 77. és 78. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

497

A 79/A. §-t a 2009: LVI. törvény 76. § (1) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

498

A 80. § (1) bekezdése a 2005: CXLVIII. törvény 28. §-ával megállapított szöveg.

499

A 80. § (2) bekezdése az 1996: LXII. törvény 103. § (2) bekezdése, a 2009: LVI. törvény 77. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

500

A 80. § (3) bekezdése az 1996: LXII. törvény 103. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

501

A 80. § (4) bekezdése az 1996: LXII. törvény 103. § (2) bekezdése, a 2009: LVI. törvény 77. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

502

A 80. § (5) bekezdése a 2005: CXLVII. törvény 10. §-ával megállapított és a 2007: LXXXVII. törvény 28. § (6) bekezdés harmadik és negyedik francia bekezdése szerint módosított szöveg.

503

A 80. § (6) bekezdését az 1997: CXXVIII. törvény 1. §-a iktatta be, szövegét újonnan az 1999: LXVIII. törvény 38. §-a állapította meg, szövege a 2009: LVI. törvény 77. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

504

A 80. § (7) bekezdését a 2009: LVI. törvény 76. § (2) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

505

A 81. § (1) bekezdése az 1996: LXII. törvény 62. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

506

A 81. § (1) bekezdésének a) pontja a 2003: CXXV. törvény 45. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

508

A 81. § (1) bekezdésének c) pontja a 2006: LXXI. törvény 14. §-ával megállapított és a 2007: LXXXVII. törvény 28. § (4) bekezdésének ötödik francia bekezdése szerint módosított szöveg.

509

A 81. § (1) bekezdés e) pontja a 2008: XXXI. törvény 17. § (3) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.

510

A 81. § (2) bekezdése az 1996: LXII. törvény 103. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

511

A 81. § (3) bekezdésének e) pontja az 1996: LXII. törvény 62. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

512

A 81. § (4) bekezdése az 1996: LXII. törvény 62. §-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg.

513

A 81. § (5) bekezdése az 1996: LXII. törvény 62. §-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg.

514

A 81. § (6) bekezdése az 1996: LXII. törvény 62. §-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg.

515

A 81. § (7) bekezdését az 1996: LXII. törvény 62. §-ának (3) bekezdése iktatta be.

516

A 81. § (8) bekezdését az 1996: LXII. törvény 62. §-ának (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2006: CIX. törvény 168. § (2) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.

518

A 81. § (10) bekezdését az 1996: LXII. törvény 62. §-ának (3) bekezdése iktatta be, szövegét újonnan az 1997: CXLVI. törvény 59. §-ának (4) bekezdése állapította meg, a 2006: CIX. törvény 168. § (2) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.

519

A 81. § (11) bekezdését az 1997: CXXVIII. törvény 2. §-a iktatta be, szövege az 1999: LXVIII. törvény 39. §-ának (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

521

A 81. § (13) bekezdését az 1997: CXXVIII. törvény 2. §-a iktatta be, szövege a 2005: CXLVII. törvény 12. §-ával megállapított és a 2009: CIX. törvény 52. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

522

A 81. § új (14) bekezdését a 2005: CXLVII. törvény 12. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (14) bekezdés számozását (15) bekezdésre változtatva.

523

A 81. § új (15) bekezdését a 2009: CIX. törvény 6. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (15) bekezdés számozását (16) bekezdésre változtatva.

524

A 81. § (14) bekezdését az 1997: CXXVIII. törvény 2. §-a iktatta be, számozását (15) bekezdésre változtatta a 2005: CXLVII. törvény 12. §-a. A (15) bekezdés a 2006: CIX. törvény 168. § (2) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg. A 81. § (15) bekezdésének számozását (16) bekezdésre változtatta a 2009: CIX. törvény 6. § (2) bekezdése.

525

A 82. § az 1996: LXII. törvény 63. §-ával megállapított szöveg.

526

A 82. § (1) bekezdésének utolsó két mondatát az 1996: CXXIV. törvény 82. §-ának (7) bekezdése iktatta a szövegbe.

527

A 82. § új (2) bekezdését a 2003: LXI. törvény 53. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (2) bekezdés számozását (4) bekezdésre változtatva.

528

A 82. § új (3) bekezdését a 2003: LXI. törvény 53. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (3) bekezdés számozását (5) bekezdésre változtatva.

529

A 82. § eredeti (2) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2003: LXI. törvény 53. §-a. A (4) bekezdést a 2009: CIX. törvény 51. § (1) bekezdésének h) pontja hatályon kívül helyezte.

530

A 82. § eredeti (3) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta a 2003: LXI. törvény 53. §-a, szövege a 2007: LXXXVII. törvény 28. § (6) bekezdés ötödik francia bekezdése szerint módosított szöveg.

531

A 82. § (6) bekezdését a 2007: LXXXVII. törvény 10. §-a iktatta be.

532

A 82. § (7) bekezdését a 2007: LXXXVII. törvény 10. §-a iktatta be.

533

A 82. § (8) bekezdését a 2007: LXXXVII. törvény 10. §-a iktatta be.

534

A 82. § (9) bekezdését a 2007: LXXXVII. törvény 10. §-a iktatta be.

535

A 82. § (10) bekezdését a 2007: LXXXVII. törvény 10. §-a iktatta be.

536

A 83. § (2) bekezdésének második mondatát az 1996: LXII. törvény 64. §-ának (1) bekezdése iktatta a szövegbe.

537

A 83. § (4) bekezdés bevezető szövegrésze a 2009: LVI. törvény 78. §-a szerint módosított szöveg, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

538

A 83. § új (5) bekezdését a 2003: LXI. törvény 54. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (5)–(9) bekezdés számozását (6)–(10) bekezdésre változtatva. Az (5) bekezdés bevezető szövegrésze a 2009: LVI. törvény 78. §-a szerint módosított szöveg, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

539

A 83. § eredeti (5) bekezdésének számozását (6) bekezdésre változtatta a 2003: LXI. törvény 54. §-a.

540

A 83. § (6) bekezdése az 1996: LXII. törvény 103. § (1) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg, számozását (7) bekezdésre változtatta a 2003: LXI. törvény 54. §-a.

541

Az 1957: IV. törvényt hatályon kívül helyezte és a tárgykört újraszabályozta a 2004: CXL. törvény.

542

A 83. § (7) bekezdése az 1996: LXII. törvény 103. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg, számozását (8) bekezdésre változtatta a 2003: LXI. törvény 54. §-a.

543

A 83. § (8) bekezdését az 1996: LXII. törvény 64. §-ának (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg a korábbi (8) bekezdés számozását (9) bekezdésre változtatta. A (8) bekezdés számozását (9) bekezdésre változtatta a 2003: LXI. törvény 54. §-a.

544

Az 1957: IV. törvényt hatályon kívül helyezte és a tárgykört újraszabályozta a 2004: CXL. törvény.

545

A 83. § (10) – eredeti (8) – bekezdése a 2004: XVII. tövény 9. § (1) bekezdésének f) pontjával megállapított szöveg.

546

A 84. § (1) bekezdése az 1996: LXII. törvény 65. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

547

A 84. § (2) bekezdése az 1996: LXII. törvény 103. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

548

A 84. § (3) bekezdése az 1996: LXII. törvény 103. § (1) bekezdésének b) pontja, valamint (2) bekezdése, és a 2006: CIX. törvény 7. § (1) bekezdésének j) pontja szerint módosított szöveg.

549

A 84. § (4) bekezdése az 1996: LXII. törvény 65. § (2) bekezdése és a 2003: LXXXVI. törvény 25. § (5) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.

550

A 84. § (5) bekezdését az 1996: LXII. törvény 65. §-ának (3) bekezdése iktatta szövegbe, egyidejűleg a korábbi (5) bekezdés számozását (6) bekezdésre változtatta. Az (5) bekezdés a 2005: CXLVIII. törvény 29. §-ával megállapított, a 2006: LXXI. törvény 22. § (3) bekezdésének a) pontja, a 2006: CIX. törvény 110. § (2) bekezdésének a) pontja és a 2008: XXXI. törvény 17. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

551

A 84. § eredeti (5) bekezdésének számozását (6) bekezdésre változtatta az 1996: LXII. törvény 65. §-ának (3) bekezdése. A (6) bekezdés a 2009: LVI. törvény 77. §-a szerint módosított szöveg, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

552

Az 1957: IV. törvényt hatályon kívül helyezte és a tárgykört újraszabályozta a 2004: CXL. törvény.

553

A 84. § (7) bekezdését a 2003: LXI. törvény 55. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2003: CXXV. törvény 45. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

554

A 84. § (8) bekezdését a 2003: LXI. törvény 55. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2003: LXXXVI. törvény 25. § (5) bekezdésének d) pontja szerint módosított szöveg.

555

A 84. § (9) bekezdését a 2003: LXI. törvény 55. § (2) bekezdése iktatta be.

556

A 84. § (10) bekezdését a 2003: LXI. törvény 55. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2005: CXLVII. törvény 13. §-ával megállapított és a 2006: CIX. törvény 7. § (1) bekezdésének j) pontja szerint módosított szöveg.

557

A 84. § (11) bekezdését a 2003: LXI. törvény 55. § (2) bekezdése iktatta be.

558

A 84. § (12) bekezdését a 2003: LXI. törvény 55. § (2) bekezdése iktatta be.

559

A 84. § (13) bekezdését a 2003: LXI. törvény 55. § (2) bekezdése iktatta be.

560

A 84. § (14) bekezdését a 2003: LXI. törvény 55. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2007: LXXXVII. törvény 11. §-ával megállapított szöveg.

561

A 84. § (15) bekezdését a 2003: LXI. törvény 55. § (2) bekezdése iktatta be.

562

A 85. § (4) bekezdését az 1999: LXVIII. törvény 40. §-a iktatta be, szövege a 2006: LXXI. törvény 15. §-ával megállapított és a 2008: XXXI. törvény 17. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

563

A 85. § (5) bekezdését a 2003: LXI. törvény 56. § (2) bekezdése iktatta be.

564

A 85. § (6) bekezdését a 2003: LXI. törvény 56. § (2) bekezdése iktatta be.

565

A 85. § (7) bekezdését a 2003: LXI. törvény 56. § (2) bekezdése iktatta be.

566

A 86. § (1) bekezdése az 1996: LXII. törvény 66. §-ának (1) bekezdésével megállapított, valamint az 1999: LXVIII. törvény 65. §-a (5) bekezdésének q) pontja szerint módosított szöveg.

567

A 86. § (2) bekezdése a 2003: LXI. törvény 57. §-ával megállapított szöveg.

568

A 86. § (3) bekezdése az 1996: LXII. törvény 66. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

569

A 86. § (4) bekezdését az 1996: LXII. törvény 66. § (2) bekezdése iktatta be.

570

A 86. § új (5) bekezdését a 2007: LXXXVII. törvény 12. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (5) bekezdés számozását (6) bekezdésre változtatva.

571

A 86. § (5) bekezdését az 1999: LXVIII. törvény 41. §-a iktatta be, számozását (6) bekezdésre változtatta a 2007: LXXXVII. törvény 12. §-a.

572

A 87. § az 1996: LXII. törvény 67. §-ával megállapított szöveg.

573

A 87. § (1) bekezdésének a) pontja az 1999: LXVIII. törvény 65. § (4) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.

574

A 87. § (1) bekezdésének e) pontja a 2003: LXI. törvény 58. §-ával megállapított szöveg.

575

A 87. § (1) bekezdésének f) pontja a 2005: CXLVIII. törvény 58. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

576

A 87. § (4) bekezdése a 2005: CXLVIII. törvény 30. §-ával megállapított szöveg.

577

A 88. § az 1996: LXII. törvény 68. §-ával megállapított szöveg.

580

A 88. § (3) bekezdése az 1999: LXVIII. törvény 42. §-ának (3) bekezdése szerint kiegészített szöveg.

581

A 88. § (4) bekezdése az 1999: LXVIII. törvény 42. §-ának (4) bekezdése szerint kiegészített szöveg.

582

A 88. § (6) bekezdése a 2003: LXI. törvény 59. §-ával megállapított és a 2006: CIX. törvény 110. § (2) bekezdésének a) pontja, a 2008: XXXI. törvény 17. § (3) bekezdés e) pontja, a 2009: LVI. törvény 77. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

583

A 88. § (8) bekezdését az 1997: CXXVIII. törvény 4. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (8)—(9) bekezdés számozását (9)—(10) bekezdésre módosította.

584

A 88. § eredeti (8) bekezdésének számozását (9) bekezdésre változtatta az 1997: CXXVIII. törvény 4. §-a, szövege a 2007: LXXXVII. törvény 28. § (5) bekezdésének második francia bekezdése szerint módosított szöveg.

585

A 88. § eredeti (9) bekezdésének számozását (10) bekezdésre változtatta és szövegét módosította az 1997: CXXVIII. törvény 4. §-a.

586

A 88. § új (11) bekezdését az 1997: CXXVIII. törvény 5. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (10)—(11) bekezdés számozását (12)—(13) bekezdésre módosította.

587

A 88. § eredeti (10) bekezdésének számozását (12) bekezdésre változatta és szövegét módosította az 1997: CXXVIII. törvény 5. §-a. A (12) bekezdés a 2005: CXLVIII. törvény 58. § (6) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.

588

A 88. § eredeti (11) bekezdésének számozását (13) bekezdésre változtatta az 1997: CXXVIII. törvény 5. §-a.

589

A 89. § b) pontja a 2003: LXI. törvény 90. § (4) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

590

A 89. § c) pontja a 2005: CXLVIII. törvény 58. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

592

A 89/A. §-t megelőző alcímet a 2007: LXXXVII. törvény 13. § (1) bekezdése iktatta be.

593

A 89/A. §-t a 2004: CVII. törvény 14. § (15) bekezdése iktatta be.

594

A 89/A. § (2) bekezdése a 2005: CXLVIII. törvény 31. §-ával megállapított szöveg.

595

A 89/A. § (9) bekezdését a 2007: LXXXVII. törvény 13. § (2) bekezdése iktatta be.

596

A 89/A. § (10) bekezdését a 2007: LXXXVII. törvény 13. § (2) bekezdése iktatta be.

597

A 89/A. § (11) bekezdését a 2007: LXXXVII. törvény 13. § (2) bekezdése iktatta be.

598

A 89/A. § (12) bekezdését a 2007: LXXXVII. törvény 13. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2008: XXXI. törvény 17. § (2) bekezdés a) pontja.

599

A 89/B. §-t és a megelőző alcímet a 2007: LXXXVII. törvény 14. §-a iktatta be.

600

A 90. § (1) bekezdése a 2003: LXI. törvény 60. §-ával megállapított szöveg.

601

A 90. § (2) bekezdése a 2003: LXI. törvény 60. §-ával megállapított szöveg.

602

A 90. § (3) bekezdése a 2003: LXI. törvény 60. §-ával megállapított és a 2006: CIX. törvény 168. § (2) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.

604

A 90. § (5) bekezdése a 2006: CIX. törvény 126. § (2) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.

605

A 90. § (6) bekezdését a 2007: LXXXVII. törvény 15. §-a iktatta be.

606

A 91. § az 1996: LXII. törvény 69. §-ával megállapított szöveg.

607

A 91. § (1) bekezdésének a) pontját az 1999: LXVIII. törvény 65. § (5) bekezdésének r) pontja hatályon kívül helyezte.

608

A 91. § (1) bekezdésének b) pontja a 2003: LXI. törvény 61. § (1) bekezdésével megállapított és a 2006: CIX. törvény 168. § (2) bekezdésének k) pontja, a 2009: LVI. törvény 77. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

609

A 91. § (2) bekezdésének felvezető szövegrésze a 2005: CXLVIII. törvény 32. §-ával megállapított szöveg.

610

A 91. § (3) bekezdése a 2006: CIX. törvény 79. § (6) bekezdésének p) pontja szerint módosított szöveg.

611

A 91. § (4) bekezdésének bevezető mondatrésze az 1999: LXVIII. törvény 43. §-ával megállapított szöveg.

612

A 91. § (4) bekezdésének c) pontját a 2006: LXXI. törvény 22. § (3) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

613

A 91. § (4) bekezdésének e) pontja a 2003: LXI. törvény 90. § (4) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.

614

A 91. § (4) bekezdésének f) pontja a 2006: CIX. törvény 168. § (2) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.

615

A 91. § (4) bekezdésének g) pontja a 2003: LXI. törvény 61. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

616

A 91. § (5) bekezdése a 2009: LVI. törvény 77. §-a szerint módosított szöveg, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

617

A 91. § (6) bekezdése a 2009: LVI. törvény 77. §-a szerint módosított szöveg, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

618

A 91. § (7) bekezdésének b) pontja a 2005: CXLVIII. törvény 58. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

619

A 91. § (7) bekezdése b) pontjának negyedik francia bekezdését a 2003: LXI. törvény 61. § (3) bekezdése iktatta be.

620

A 91. § (8) bekezdése a 2003: LXI. törvény 61. § (4) bekezdésével megállapított és a 2006: CIX. törvény 168. § (2) bekezdésének k) pontja, a 2009: LVI. törvény 77. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

621

A 91. § (9) bekezdése a 2007: LXXXVII. törvény 28. § (4) bekezdésének hatodik francia bekezdése szerint módosított szöveg.

622

A 92. § előtti alcím a 2003: LXI. törvény 62. §-ával megállapított és a 2006: CIX. törvény 168. § (2) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.

623

A 92. § (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 168. § (2) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.

624

A 92. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 168. § (2) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.

625

A 93. § (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 168. § (2) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.

626

A 93. § (1) bekezdésének a) pontja a 2005: CXLVIII. törvény 33. §-ával megállapított és a 2009: LVI. törvény 77. és 78. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

627

A 93. § (1) bekezdésének b) pontja a 2002: XXI. törvény 6. §-ával megállapított és a 2003: LXI. törvény 90. § (4) bekezdésének a) pontja, a 2007: LXXXVII. törvény 28. § (5) bekezdésének harmadik francia bekezdése, a 2009: LVI. törvény 78. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

628

A 93. § (1) bekezdésének c) pontja az 1996: LXII. törvény 103. § (2) bekezdése, a 2006: LXXI. törvény 22. § (3) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.

629

A 93. § (1) bekezdésének d) pontját az 1999: LXVIII. törvény 65. § (5) bekezdésének s) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2001: XXXVII. törvény 31. §-a iktatta be.

630

A 93. § (1) bekezdésének e) pontja az 1998: LXXXVI. törvény 77. § (2) bekezdése e) pontja szerint módosított szöveg.

631

A 93. § (1) bekezdésének f) pontja a 2003: LXI. törvény 63. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

632

A 93. § (1) bekezdésének g) pontja a 2003: LXI. törvény 63. § (1) bekezdésével megállapított és a 2006: CIX. törvény 110. § (2) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.

633

A 93. § (1) bekezdésének h) pontját az 1999: LXVIII. törvény 44. §-ának (3) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti h)–j) pont jelölését j)–l) pontra változtatta. A h) pont a 2003: LXI. törvény 63. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

634

A 93. § (1) bekezdésének i) pontját az 1999: LXVIII. törvény 44. §-ának (3) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti h)–j) pont jelölését j)–l) pontra változtatta, szövege a 2006: LXXI. törvény 22. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

635

A 93. § (1) bekezdésének j) – eredetileg h) – pontja az 1998: LXXXVI. törvény 77. § (2) bekezdése e) pontja szerint módosított szöveg.

637

A 93. § (1) bekezdésének l) pontja a 2003: LXI. törvény 63. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

638

A 93. § (1) bekezdésének m) pontját az 1999: LXVIII. törvény 44. §-ának (4) bekezdése iktatta a szövegbe.

639

A 93. § (1) bekezdésének n) pontját az 1999: LXVIII. törvény 44. §-ának (4) bekezdése iktatta a szövegbe.

641

A 93. § (3) bekezdését az 1999: LXVIII. törvény 44. §-ának (6) bekezdése iktatta be, szövege a 2006: CIX. törvény 168. § (2) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.

643

A 93. § (5) bekezdését az 1999: LXVIII. törvény 44. §-ának (6) bekezdése iktatta be, szövege a 2006: CIX. törvény 168. § (2) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.

644

A 93. § (6) bekezdését a 2003: LXI. törvény 63. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2006: CIX. törvény 168. § (2) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.

645

A 94. § (1) bekezdésének bevezető szövegrésze a 2008: LXXXII. törvény 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

646

A 94. § (1) bekezdésének a) pontja az 1999: LXVIII. törvény 45. §-ának (1) bekezdésével megállapított és a 2003: LXI. törvény 90. § (4) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.

647

Lásd a 46/2001. (XII. 22.) OM, a 2/2005. (III. 1.) OM rendeletet.

650

A 94. § (1) bekezdés c) pontja a 2008: XXXI. törvény 9. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

651

Lásd a 42/1999. (X.13.) OM, a 46/1999. (XII. 13.) OM, a 3/2002. (II. 15.) OM, a 31/2004. (XI. 13.) OM rendeletet.

652

A 94. § (1) bekezdésének d) pontja a 2003: LXI. törvény 64. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

653

Végrehajtására lásd a 14/1994. (VI. 24.) MKM rendeletet.

654

A 94. § (1) bekezdésének e) pontja a 2003: LXI. törvény 64. § (1) bekezdésével megállapított és a 2005: CXLVIII. törvény 58. § (5) bekezdése, valamint a 2006: CIX. törvény 168. § (2) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.

655

Végrehajtására lásd a 11/1994. (VI. 8.) MKM és a 14/1994. (VI. 24.) MKM rendeletet.

656

A 94. § (1) bekezdésének f) pontja a 2009: CIX. törvény 6. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

658

A 94. § (1) bekezdése új g) pontját a 2003: LXI. törvény 64. § (1) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti g)–l) pontok jelölését h)–m) pontra változtatva, szövege a 2006: LXXI. törvény 22. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

659

A 94. § (1) bekezdésének g) pontja az 1996: LXII. törvény 71. §-ának (5) bekezdésével megállapított és az 1998: LXXXVI. törvény 77. § (2) bekezdése e) pontja, az 1999: LXVIII. törvény 65. § (5) bekezdésének t) pontja szerint módosított szöveg, jelölését h) pontra változtatta a 2003: LXI. törvény 64. § (1) bekezdése.

660

Lásd a 24/1997. (VI. 5.) MKM, a 40/2002. (V. 24.) OM rendeletet.

661

Végrehajtására lásd a 10/1994. (V. 13.) MKM és a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendeletet.

662

A 94. § (1) bekezdésének j) pontja a 2009: CIX. törvény 6. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

664

A 94. § (1) bekezdésének l) – korábbi k) – pontját a 2001: C. törvény 68. § (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2009: LVI. törvény 76. § (4) bekezdése iktatta be.

665

A 94. § (1) bekezdésének l) pontját a 2000: XCVII. törvény 22. §-ának (1) bekezdése iktatta be, jelölését m) pontra változtatta a 2003: LXI. törvény 64. § (1) bekezdése.

666

A 94. § (1) bekezdés n) pontját a 2008: XXXI. törvény 9. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: CIX. törvény 6. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

668

A 94. § (1) bekezdés o) pontját a 2008: XXXI. törvény 9. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: CIX. törvény 6. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

669

A 94. § (2) bekezdése a 2008: XXXI. törvény 9. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

670

A 94. § (2) bekezdésének c) pontját a 2008: LXXXII. törvény 5. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: CIX. törvény 6. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

671

A 94. § (3) bekezdését az 1996: LXII. törvény 71. § (6) bekezdése iktatta be, bevezető szövegrésze a 2008: LXXXII. törvény 5. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

673

Lásd a 130/1995. (X. 26.) Korm., a 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendeletet.

677

A 94. § (3) bekezdésének f) pontja a 2009: CIX. törvény 6. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.

680

A 94. § (3) bekezdésének h) pontját a 2003: LXI. törvény 64. § (2) bekezdése iktatta be.

681

A 94. § (3) bekezdésének i) pontját a 2003: LXI. törvény 64. § (2) bekezdése iktatta be.

682

A 94. § (3) bekezdésének j) pontját a 2003: LXI. törvény 64. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: CIX. törvény 6. § (8) bekezdésével megállapított szöveg.

683

A 94. § (3) bekezdésének k) pontját a 2003: LXI. törvény 64. § (2) bekezdése iktatta be.

685

A 94. § (3) bekezdésének l) pontját a 2003: LXI. törvény 64. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2008: XXXI. törvény 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

687

A 94. § (3) bekezdésének m) pontját a 2006: CIX. törvény 110. § (1) bekezdése iktatta be.

689

A 94. § (3) bekezdésének n) pontját a 2007: LXXXVII. törvény 17. §-a iktatta be.

690

A 94. § (3) bekezdésének o) pontját a 2007: LXXXVII. törvény 17. §-a iktatta be.

691

A 94. § (3) bekezdés p) pontját a 2008: XXXI. törvény 10. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2008: LXXXII. törvény 5. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

693

A 94. § új (4) bekezdését a 2008: XXXI. törvény 10. § (3) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (4)–(6) bekezdés számozását (5)–(7) bekezdésre változtatva.

694

A 94. § (4) bekezdését az 1996: LXII. törvény 71. § (6) bekezdése iktatta be, szövege a 2002: XXI. törvény 7. § (1) bekezdésével megállapított és a 2003: LXI. törvény 90. § (4) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg. A (4) bekezdés számozását (5) bekezdésre változtatta a 2008: XXXI. törvény 10. § (3) bekezdése. Az (5) bekezdés a 2009: LVI. törvény 77. és 78. §-a szerint módosított szöveg, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

695

A 94. § (5) bekezdését az 1996: LXII. törvény 71. § (6) bekezdése iktatta be, számozását (6) bekezdésre változtatta a 2008: XXXI. törvény 10. § (3) bekezdése. A (6) bekezdés a 2009: LVI. törvény 77. §-a szerint módosított szöveg, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

696

A 94. § (6) bekezdését a 2002: XXI. törvény 7. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2006: LXXI. törvény 22. § (4) bekezdése és a 2006: CIX. törvény 168. § (2) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg. A (6) bekezdés számozását (7) bekezdésre változtatta a 2008: XXXI. törvény 10. § (3) bekezdése.

697

A 95. § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatta az 1996: LXII. törvény 72. §-ának (3) bekezdése. Az (1) bekezdés a 2006: CIX. törvény 168. § (2) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.

698

A 95. § (1) bekezdésének b) pontja az 1996: LXII. törvény 72. §-ának (1) bekezdésével megállapított és az 1998: LXXXVI. törvény 77. § (2) bekezdése e) pontja szerint módosított szöveg.

699

A 95. § (1) bekezdésének f) pontját az 1996: LXII. törvény 72. §-ának (2) bekezdése iktatta be.

700

A 95. § (1) bekezdésének g) pontját az 1996: LXII. törvény 72. §-ának (2) bekezdése iktatta be, szövegét újonnan az 1999: LXVIII. törvény 46. §-ának (1) bekezdése állapította meg.

701

A 95. § (1) bekezdésének h) pontját az 1999: LXVIII. törvény 46. §-ának (1) bekezdése iktatta be, szövegét újonnan a 2003: LXI. törvény 65. § (1) bekezdése állapította meg.

702

A 95. § (1) bekezdésének i) pontját az 1999: LXVIII. törvény 46. §-ának (1) bekezdése iktatta be, szövegét újonnan a 2003: LXI. törvény 65. § (1) bekezdése állapította meg.

703

A 95. § (1) bekezdésének j) pontját a 2003: LXI. törvény 65. § (1) bekezdése iktatta be.

704

A 95. § (1) bekezdésének k) pontját a 2003: LXI. törvény 65. § (1) bekezdése iktatta be.

705

A 95. § (1) bekezdésének l) pontját a 2003: LXI. törvény 65. § (1) bekezdése iktatta be.

706

A 95. § (1) bekezdésének m) pontját a 2003: LXI. törvény 65. § (1) bekezdése iktatta be.

707

A 95. § (1) bekezdésének n) pontját a 2003: LXI. törvény 65. § (1) bekezdése iktatta be.

708

A 95. § (1) bekezdésének o) pontját a 2003: LXI. törvény 65. § (1) bekezdése iktatta be, azonban a rendelkezés a 2006: CIX. törvény 173. § (3) bekezdése alapján nem lép hatályba.

709

A 95. § (1) bekezdésének p) pontját a 2003: LXI. törvény 65. § (1) bekezdése iktatta be.

710

A 95. § (2) bekezdését az 1996: LXII. törvény 72. §-ának (3) bekezdése iktatta be, egyidejűleg a § korábbi szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatva. A (2) bekezdés a 2006: CIX. törvény 168. § (2) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.

711

A 95. § új (3) bekezdését a 2003: LXI. törvény 65. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (3) bekezdés számozását (6) bekezdésre változtatva. A (3) bekezdés a 2006: CIX. törvény 168. § (2) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.

712

A 95. § új (4) bekezdését a 2003: LXI. törvény 65. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (4) bekezdés számozását (7) bekezdésre változtatva. A (4) bekezdés a 2004: CXX. törvény 37. § (2) bekezdésének g) pontja és a 2006: CIX. törvény 168. § (2) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.

713

A 95. § új (5) bekezdését a 2003: LXI. törvény 65. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (5) bekezdés számozását (8) bekezdésre változtatva. Az (5) bekezdés a 2006: CIX. törvény 168. § (2) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.

714

A 95. § (3) bekezdését az 1996: LXII. törvény 72. §-ának (3) bekezdése iktatta be, számozását (6) bekezdésre változtatta a 2003: LXI. törvény 65. § (2) bekezdése. A (6) bekezdés a 2006: CIX. törvény 168. § (2) bekezdésének k) pontja és a 2007: LXXXVII. törvény 28. § (4) bekezdésének hetedik francia bekezdése szerint módosított szöveg.

715

A 95. § (4) bekezdését az 1996: LXII. törvény 72. §-ának (3) bekezdése iktatta be, számozását (7) bekezdésre változtatta a 2003: LXI. törvény 65. § (2) bekezdése, felvezető szövegrésze a 2005: CXLVIII. törvény 34. § (1) bekezdésével megállapított és a 2006: CIX. törvény 168. § (2) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.

716

A 95. § (7) bekezdésének a) pontja a 2006: LXXI. törvény 22. § (3) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.

717

A 95. § (7) bekezdésének b) pontját a 2003: LXI. törvény 90. § (5) bekezdése hatályon kívül helyezte.

718

A 95. § (5) bekezdését az 1996: LXII. törvény 72. §-ának (3) bekezdése iktatta be, számozását (8) bekezdésre változtatta a 2003: LXI. törvény 65. § (2) bekezdése, szövege a 2005: CXLVIII. törvény 34. § (2) bekezdésével megállapított és a 2006: CIX. törvény 168. § (2) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.

719

A 95. § (6) bekezdését az 1999: LXVIII. törvény 46. §-ának (2) bekezdése iktatta be, számozását (9) bekezdésre változtatta a 2003: LXI. törvény 65. § (2) bekezdése, szövege a 2005: CXLVIII. törvény 34. § (2) bekezdésével megállapított, a 2006: LXXI. törvény 22. § (3) bekezdésének a) pontja és a 2006: CIX. törvény 168. § (2) bekezdésének k) pontja, a 2009: LVI. törvény 77. és 78. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

720

A 95. § (10) bekezdését a 2003: LXI. törvény 65. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2006: CIX. törvény 168. § (2) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.

721

A 95/A. § előtti alcímet az 1999: LXVIII. törvény 47. §-a iktatta be, szövegét újonnan a 2006: CIX. törvény 110. § (2) bekezdésének a) pontja állapította meg.

722

A 95/A. §-t és az előtte lévő alcímet az 1999: LXVIII. törvény 47. §-a iktatta be.

723

A 95/A. § (1) bekezdését a 2006: CIX. törvény 111. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

724

A 95/A. § (2) bekezdése a 2003: LXI. törvény 66. § (1) bekezdésével megállapított és a 2006: CIX. törvény 110. § (2) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.

725

A 95/A. § (2) bekezdés b) pontja a 2009: LVI. törvény 78. §-a szerint módosított szöveg, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

726

A 95/A. § (2) bekezdésének c) pontja a 2006: LXXI. törvény 22. § (3) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.

727

A 95/A. § (2) bekezdés d) pontját a 2009: LVI. törvény 78. §-a hatályon kívül helyezte, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

728

A 95/A. § (3) bekezdése a 2006: CIX. törvény 110. § (2) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.

729

A 95/A. § új (4) bekezdését a 2003: LXI. törvény 66. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (4) bekezdés számozását (10) bekezdésre változtatva. A (4) bekezdés a 2007: LXXXVII. törvény 18. §-ával megállapított szöveg.

730

A 95/A. § (5) bekezdését a 2003: LXI. törvény 66. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2007: LXXXVII. törvény 18. §-ával megállapított szöveg.

731

A 95/A. § (6) bekezdését a 2003: LXI. törvény 66. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2007: LXXXVII. törvény 18. §-ával megállapított szöveg.

732

A 95/A. § új (7) bekezdését a 2007: LXXXVII. törvény 18. §-a iktatta be, egyidejűleg a korábbi (7) bekezdés számozását (9) bekezdésre változtatva.

733

A 95/A. § új (8) bekezdését a 2007: LXXXVII. törvény 18. §-a iktatta be, egyidejűleg a korábbi (8)–(12) bekezdés számozását (10)–(14) bekezdésre változtatva.

734

A 95/A. § új (7) bekezdését a 2005: CXLVIII. törvény 35. § (1) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (7)–(10) bekezdés számozását (8)–(11) bekezdésre változtatva. A (7) bekezdés a 2006: CIX. törvény 110. § (2) bekezdésének a) pontja, 168. § (2) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg, számozását (9) bekezdésre változtatta a 2007: LXXXVII. törvény 18. §-a, szövege a 2009: LVI. törvény 78. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

735

A 95/A. § (7) bekezdését a 2003: LXI. törvény 66. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2006: CIX. törvény 110. § (2) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg. Számozását (10) bekezdésre változtatta a 2007: LXXXVII. törvény 18. §-a.

736

A 95/A. § (8) bekezdését a 2003: LXI. törvény 66. § (2) bekezdése iktatta be, számozását (11) bekezdésre változtatta a 2007: LXXXVII. törvény 18. §-a. A (11) bekezdést a 2009: CIX. törvény 51. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

737

A 95/A. § (9) bekezdését a 2003: LXI. törvény 66. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2006: CIX. törvény 110. § (2) bekezdésének a) pontja, a 2007: XXXVII. törvény 3. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg, számozását (12) bekezdésre változtatta a 2007: LXXXVII. törvény 18. §-a.

738

A 95/A. § (11) – eredeti (4) – bekezdését hatályon kívül helyezte a 2006: CIX. törvény 111. § a) pontja, a számozást (13) bekezdésre változtatta a 2007: LXXXVII. törvény 18. §-a.

739

A 95/A. § (12) bekezdését a 2005: CXLVIII. törvény 35. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2006: CIX. törvény 110. § (2) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg, számozását (14) bekezdésre változtatta a 2007: LXXXVII. törvény 18. §-a.

740

A 95/B. §-t a 2008: XXXI. törvény 11. §-a iktatta be.

741

A 95/C. §-t a 2008: XXXI. törvény 11. §-a iktatta be.

742

A 95/C. § (7) bekezdése a 2009: LVI. törvény 78. §-a szerint módosított szöveg, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

743

A 96. § az 1996: LXII. törvény 73. §-ával megállapított szöveg.

744

A 96. § (3) bekezdésének b) pontja a 2002: XXI. törvény 8. § (1) bekezdésével megállapított és a 2009: LVI. törvény 77. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

745

A 96. § (3) bekezdésének c) pontja az 1999: LXVIII. törvény 48. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

746

A 96. § (3) bekezdésének e) pontja a 2006: CIX. törvény 168. § (2) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.

747

A 96. § (3) bekezdésének f) pontja a 2007: LXXXVII. törvény 28. § (5) bekezdésének negyedik francia bekezdése szerint módosított szöveg.

748

A 96. § (3) bekezdésének g) pontját az 1999: LXVIII. törvény 48. §-ának (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2002: XXI. törvény 8. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

750

A 96. § (4) bekezdésének b) pontja a 2006: CIX. törvény 168. § (2) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.

751

A 96. § (4) bekezdésének e) pontja a 2006: CIX. törvény 168. § (2) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.

752

A 96. § (5) bekezdésének a) pontja az 1999: LXVIII. törvény 48. §-ának (4) bekezdésével megállapított és a 2006: CIX. törvény 168. § (2) bekezdésének k) pontja, a 2007: LXXXVII. törvény 28. § (5) bekezdésének negyedik francia bekezdése szerint módosított szöveg.

753

A 96. § (5) bekezdésének b) pontja az 1999: LXVIII. törvény 65. § (5) bekezdésének u) pontja szerint módosított szöveg.

754

A 96. § (8) bekezdése a 2006: CIX. törvény 168. § (2) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.

755

A 97. § és címe az 1996: LXII. törvény 73. §-ával megállapított és a 2003: LXI. törvény 90. § (4) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.

756

A 97. § (1) bekezdés a 2006: CIX. törvény 168. § (2) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.

757

A 97. § (2) bekezdésének záró szövegrésze a 2005: CXLVIII. törvény 58. § (7) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

758

A 97. § (2) bekezdésének h) pontja a 2006: CIX. törvény 2. § (1) bekezdésének c) pontja, 168. § (2) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.

759

A 97. § új (3) bekezdését a 2005: CXLVIII. törvény 36. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (3)–(4) bekezdés számozását (4)–(5) bekezdésre változtatva.

760

A 97. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2005: CXLVIII. törvény 36. §-a.

761

A 97. § eredeti (4) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta a 2005: CXLVIII. törvény 36. §-a. Az (5) bekezdés a 2006: CIX. törvény 168. § (2) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.

762

A 98. § és az előtte levő alcím az 1996: LXII. törvény 74. §-ával megállapított szöveg.

764

A 98. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 168. § (2) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.

765

A 98. § (3) bekezdése a 2003: LXI. törvény 67. §-ával megállapított és a 2006: CIX. törvény 168. § (2) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.

766

A 98. § (4) bekezdését a 2003: LXI. törvény 67. §-a iktatta be, szövege a 2006: CIX. törvény 168. § (2) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.

767

A 99. § és az előtte lévő alcím az 1996: LXII. törvény 75. §-ával megállapított szöveg.

769

A 99. § (2) bekezdése a 2003: LXI. törvény 68. §-ával megállapított szöveg.

771

A 99. § (4) bekezdését a 2004: CXXXV. törvény 91. § (14) bekezdése iktatta be, szövege a 2005: CXLVII. törvény 14. §-ával megállapított és a 2006: CIX. törvény 168. § (2) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.

773

A 99. § (5) bekezdését a 2004: CXXXV. törvény 91. § (14) bekezdése iktatta be, szövege a 2006: LXXI. törvény 16. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

774

A 99. § (6) bekezdését a 2005: CXLVII. törvény 14. §-a iktatta be, szövege a 2006: LXXI. törvény 16. § (1) bekezdésével megállapított és a 2006: CIX. törvény 168. § (2) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.

775

A 99. § (7) bekezdését a 2006: LXXI. törvény 16. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2006: CIX. törvény 110. § (2) bekezdésének a) pontja, a 2007: LXXXVII. törvény 28. § (5) bekezdésének ötödik francia bekezdése szerint módosított szöveg.

776

A 100. § az 1996: LXII. törvény 75. §-ával megállapított és a 2006: CIX. törvény 168. § (2) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.

777

A 101. §-t megelőző alcím a 2009: CIX. törvény 52. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

778

A 101. § a 2009: LVI. törvény 76. § (5) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

779

A 101. § (1) bekezdése a 2009: CXLIX. törvény 26. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

780

A 101. § (6) bekezdése a 2009: CIX. törvény 52. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. Az Országos vizsgaelnöki névjegyzék változatlan formában és időpontig tartalmazza mindazok nevét, akik az Országos vizsgáztatási névjegyzéken szerepeltek. A 101. § (6) bekezdése a 2009: CXXXIV. törvény 23. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg.

781

A 101. § (7) bekezdése a 2009: CIX. törvény 51. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg.

782

A 101. § (10) bekezdése a 2009: CIX. törvény2009: CXXXIV. törvény 23. § (7) bekezdése szerint módosított – 52. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. Az Országos vizsgaelnöki névjegyzék változatlan formában és időpontig tartalmazza mindazok nevét, akik az Országos vizsgáztatási névjegyzéken szerepeltek.

783

A 101. § (11) bekezdését a 2009: CXLIX. törvény 26. § (2) bekezdése iktatta be.

784

A 101. § (12) bekezdését a 2009: CXLIX. törvény 26. § (2) bekezdése iktatta be.

785

A 101. § (13) bekezdését a 2009: CXLIX. törvény 26. § (2) bekezdése iktatta be.

786

A 102. § (1) bekezdését második mondattal egészítette ki az 1996: LXII. törvény 77. §-ának (1) bekezdése.

787

A 102. § (2) bekezdésének a) pontja 1996: LXII. törvény 77. §-ának (2) bekezdése szerint kiegészített szöveg.

788

A 102. § (2) bekezdésének új c) pontját a 2003: LXI. törvény 70. § (1) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti c)–f) pont jelölését d)–g) pontra változtatva. A c) pont a 2005: CXLVIII. törvény 58. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

789

A 102. § (2) bekezdése eredeti c) pontjának jelölését d) pontra változtatta és szövegét megállapította a 2003: LXI. törvény 70. § (1) bekezdése.

790

A 102. § (2) bekezdése eredeti d) pontjának jelölését e) pontra változtatta a 2003: LXI. törvény 70. § (1) bekezdése.

791

A 102. § (2) bekezdése eredeti e) pontjának jelölését f) pontra változtatta a 2003: LXI. törvény 70. § (1) bekezdése, szövegét a 70. § (2) bekezdése állapította meg.

792

A 102. § (2) bekezdése eredeti f) pontjának jelölését g) pontra változtatta a 2003: LXI. törvény 70. § (1) bekezdése.

795

A 102. § (6) bekezdését az 1999: LXVIII. törvény 65. § (5) bekezdésének v) pontja hatályon kívül helyezte.

796

A 102. § új (10) bekezdését a 2003: LXI. törvény 70. § (3) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (10) bekezdés számozását (11) bekezdésre változtatva.

797

A 102. § új (11) bekezdését a 2008: XXXI. törvény 12. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (11)–(12) bekezdés számozását (12)–(13) bekezdésre változtatva. A 102. § (11) bekezdése a 2009: CIX. törvény 52. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

798

A 102. § (11) – eredeti (10) – bekezdése a 70. § (4) bekezdése és a 2005: CXLVIII. törvény 58. § (6) bekezdésének f) pontja, a 2007: LXXXVII. törvény 28. § (5) bekezdésének hetedik francia bekezdése szerint módosított szöveg, számozását (12) bekezdésre változtatta a 2008: XXXI. törvény 12. § (2) bekezdése.

799

A 102. § (11) bekezdésének e) pontja a 2003: LXI. törvény 70. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

800

A 102. § (12) bekezdését a 2003: LXI. törvény 70. § (5) bekezdése iktatta be, számozását (13) bekezdésre változtatta a 2008: XXXI. törvény 12. § (2) bekezdése, szövege ez utóbbi módosító törvény 17. § (3) bekezdés g) pontja, a 2009: LVI. törvény 77. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

801

A 103. § (1) bekezdése a 2003: LXI. törvény 71. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

802

A 103. § (2) bekezdése az 1996: LXII. törvény 103. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

803

A 103. § (3) bekezdése az 1996: LXII. törvény 103. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

804

A 103. § (4) bekezdését a 2003: LXI. törvény 71. § (2) bekezdése iktatta be.

805

Az 1957: IV. törvényt hatályon kívül helyezte és a tárgykört újraszabályozta a 2004: CXL. törvény.

806

A 103. § (5) bekezdését a 2003: LXI. törvény 71. § (2) bekezdése iktatta be.

807

A 104. § (1) bekezdésének a) pontja az 1996: LXII. törvény 78. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

808

A 104. § (2) bekezdése az 1996: LXII. törvény 78. §-ának (2) bekezdése szerint kiegészített szöveg.

809

A 104. § (3) bekezdésének második mondatát a 2003: LXI. törvény 90. § (5) bekezdése hatályon kívül helyezte.

810

A 104. § (4) bekezdése az 1996: LXII. törvény 103. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

811

A 104. § (4) bekezdésének a) pontja az 1996: LXII. törvény 78. §-ának (3) bekezdésével megállapított, a 2006: LXXI. törvény 22. § (3) bekezdésének a) pontja, a 2009: LVI. törvény 77. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

812

A 104. § (5) bekezdése az 1996: LXII. törvény 103. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

813

A 104. § (6) bekezdését a 2004: CXXXV. törvény 91. § (15) bekezdése iktatta be, szövege a 2005: CXLVII. törvény 16. §-ával megállapított szöveg.

814

A 105. §-t a 2003: LXI. törvény 90. § (5) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2008: XXXI. törvény 13. §-a iktatta be.

815

A 106. § eredeti szövegének számozását (1) bekezdésre változtatta a 2009: XLIX. törvény 7. §-a.

816

A 106. § (2) bekezdését a 2009: XLIX. törvény 7. §-a iktatta be, egyidejűleg a § eredeti szövegének számozását (1) bekezdésre változtatva.

817

A 107. § (1) bekezdése az 1996: LXII. törvény 79. §-ának (1) bekezdésével megállapított és a 2009: LVI. törvény 77. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

818

A 107. § (2) bekezdése az 1996: LXII. törvény 79. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

819

A 107. § (2) bekezdés b) pontja a 2009: LVI. törvény 77. §-a szerint módosított szöveg, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

820

A 107. § (3) bekezdése az 1996: LXII. törvény 79. §-ának (2) bekezdése szerint kiegészített szöveg.

821

A 107. § (4) bekezdése az 1996: LXII. törvény 79. §-ának (3) bekezdésével megállapított és a 2005: CXLVIII. törvény 58. § (6) bekezdésének g) pontja szerint módosított szöveg.

822

A 107. § (7) bekezdése a 2005: CXLVII. törvény 17. §-ával megállapított szöveg.

823

A 107. § új (8) bekezdését az 1996: LXII. törvény 79. §-ának (4) bekezdése iktatta be, egyidejűleg a korábbi (8)–(9) bekezdés jelölését (9)–(10) bekezdésre változtatta.

824

A 107. § (8) bekezdésének a) pontja az 1998: LXXXVI. törvény 77. § (2) bekezdésének e) pontja és a 2006: CIX. törvény 168. § (2) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.

825

A 107. § (8) bekezdésének c) pontja a 2005: CXLVIII. törvény 58. § (6) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

826

A 107. § eredeti (8) bekezdésének számozását (9) bekezdésre változtatta az 1996: LXII. törvény 79. §-ának (4) bekezdése.

827

A 107. § új (10) bekezdését a 2003: LXI. törvény 72. §-a iktatta be, egyidejűleg a korábbi (10) bekezdés számozását (11) bekezdésre változtatva. A (10) bekezdés a 2004: LX. törvény 1. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

828

A 107. § (10) – eredeti (9) – bekezdéséből az „és a tankerületi oktatásügyi központnak” szövegrészt az 1995: LXXXV. törvény 6. § (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte, számozását (11) bekezdésre változtatta a 2003: LXI. törvény 72. §-a.

829

A 108. § az 1996: LXII. törvény 80. §-ával megállapított szöveg.

830

A 108. § (1) bekezdésének második mondatát a 2003: LXI. törvény 73. § (1) bekezdése iktatta be.

831

A 108. § (2) bekezdésének negyedik mondatát a 2003: LXI. törvény 73. § (2) bekezdése iktatta be, a (2) bekezdés a 2006: CIX. törvény 110. § (2) bekezdésének a) pontja, 168. § (2) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.

832

A 108. § (3) bekezdése a 2009: LVI. törvény 77. §-a szerint módosított szöveg, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

833

A 108. § (4) bekezdése a 2003: LXI. törvény 73. § (3) bekezdésével megállapított és a 2006: CIX. törvény 168. § (2) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.

836

A 108. § (7) bekezdésének második mondata az 1997: XXXI. törvény 186. § (4) bekezdésével, első mondata a 2001: C. törvény 70. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

837

A 108. § (8) bekezdése a 2006: CIX. törvény 168. § (2) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.

838

A 108. § (9) bekezdése a 2003: LXI. törvény 73. § (4) bekezdésével megállapított és a 2006: CIX. törvény 168. § (2) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.

839

A 108. § új (10) bekezdését a 2003: LXI. törvény 73. § (4) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (10) bekezdés számozását (11) bekezdésre változtatva.

840

A 108. § eredeti (10) bekezdésének számozását (11) bekezdésre változtatta a 2003: LXI. törvény 73. § (4) bekezdése. A (11) bekezdés a 2006: CIX. törvény 168. § (2) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.

841

Az 1997: CXXXIX. törvény 59. §-ának (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

842

A 109. § (1) bekezdése az 1996: LXII. törvény 103. § (1) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

843

A 109. § (3) bekezdése az 1996: LXII. törvény 103. § (1) bekezdésének b) pontja és (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

844

A 109. § (4) bekezdése az 1996: LXII. törvény 103. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

845

A 110. § a 2007: LXXX. törvény 94. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 91. §-át.

846

A 111. § (1) bekezdése az 1996: LXII. törvény 82. §-ával megállapított szöveg.

847

A 111. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 168. § (2) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.

848

A 112. §-t a 2001: C. törvény 68. § (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte, e módosító törvény 68. § (2) bekezdése alapján a hatályon kívül helyezett rendelkezést a 2002. január 1-jét megelőzően benyújtott kérelmek esetén továbbra is alkalmazni kell.

849

A 113. § a 2006: CIX. törvény 168. § (2) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.

850

A 114. § (1) bekezdése a 2003: LXI. törvény 90. § (4) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

851

A 114. § (1) bekezdésének b) pontja az 1996: LXII. törvény 84. §-ának (1) bekezdésével megállapított és az 1999: LXVIII. törvény 65. §-a (6) bekezdése, a 2003: LXI. törvény 90. § (4) bekezdésének n) pontja szerint módosított szöveg.

852

A 114. § (1) bekezdése b) pontjának második francia bekezdése a 2005: CXLVII. törvény 18. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 29. § (3) bekezdésének d) pontja alapján a rendelkezést azoknál a tanulóknál kell alkalmazni, akik 2005. december 25-én az első szakképzettség megszerzéséhez szükséges tanulmányok kezdő évfolyamára járnak, majd ezt követően a belépő új évfolyamokra felvett tanulóknál.

853

A 114. § (1) bekezdés b) pont hatodik francia bekezdése a 2008: XXXI. törvény 17. § (3) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

854

A 114. § (1) bekezdése b) pontjának hetedik francia bekezdése a 2006: LXXI. törvény 17. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

855

A 114. § (1) bekezdésének c) pontja az 1996: LXII. törvény 84. §-ának (1) bekezdésével megállapított és a 2003: LXI. törvény 90. § (4) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

856

A 114. § (1) bekezdés c) pontjának második gondolatjeles bekezdése az 1999: LXVIII. törvény 52. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

857

A 114. § (2) bekezdése a 2006: LXXI. törvény 17. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

858

A 114. § (3) bekezdését az 1996: LXII. törvény 84. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

859

A 114. § (4) bekezdését a 2003: LXI. törvény 75. §-a iktatta be.

860

A 115. § (1) bekezdésének a) pontját az 1996: LXII. törvény 103. § (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2005: CXLVIII. törvény 37. §-a iktatta be.

861

A 115. § (1) bekezdésének c) pontja a 2005: CXLVII. törvény 19. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 29. § (3) bekezdésének a) pontja alapján a rendelkezést azoknál kell alkalmazni, akik 2005. december 25-én az alapfokú művészetoktatási intézmény első előképző vagy az első alapfokú évfolyamán folytatják tanulmányaikat, majd ezt követően a belépő új évfolyamokra felvett tanulóknál.

862

A 115. § (1) bekezdésének d) pontja az 1997: CXLVI. törvény 59. §-ának (5) bekezdésével megállapított szöveg.

863

A 115. § (1) bekezdésének f) pontját az 1996: LXII. törvény 103. § (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

864

A 115. § (2) bekezdése az 1996: LXII. törvény 103. § (1) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

865

A 116. § (1) bekezdésének a) pontja a 2005: CXLVII. törvény 20. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 29. § (3) bekezdésének a) pontja alapján a rendelkezést azoknál kell alkalmazni, akik 2005. december 25-én az alapfokú művészetoktatási intézmény első előképző vagy az első alapfokú évfolyamán folytatják tanulmányaikat, majd ezt követően a belépő új évfolyamokra felvett tanulóknál.

866

A 116. § (1) bekezdésének b) pontja az 1996: LXII. törvény 85. §-ával megállapított és az 1999: LXVIII. törvény 65. §-a (4) bekezdésének o) pontja szerint módosított szöveg.

867

A 116. § (1) bekezdésének c) pontja az 1996: LXII. törvény 85. §-ával megállapított szöveg.

868

A 116. § (1) bekezdésének d) pontja az 1996: LXII. törvény 103. § (1) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

869

A 116. § (1) bekezdésének e) pontja az 1996: LXII. törvény 86. §-ával megállapított, a 2006: LXXI. törvény 22. § (3) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.

870

A 117. § (1) bekezdése az 1996: LXII. törvény 87. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

871

A 117. § (1) bekezdésének a) pontja a 2005: CXLVIII. törvény 38. §-ával megállapított szöveg.

872

A 117. § (1) bekezdésének b) pontja a 2009: CIX. törvény 6. § (9) bekezdésével megállapított szöveg; e módosító törvény 50. § (4) bekezdése alapján 2010. szeptember 1-jén lép hatályba.

873

A 117. § (1) bekezdésének c) pontja a 2009: CIX. törvény 6. § (9) bekezdésével megállapított szöveg; e módosító törvény 50. § (4) bekezdése alapján 2010. szeptember 1-jén lép hatályba.

874

A 117. § (2) bekezdése a 2009: CIX. törvény 6. § (10) bekezdésével megállapított szöveg.

875

A 117. § (3) bekezdésének utolsó mondata az 1996: LXII. törvény 87. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

876

A 117. § (5) bekezdése az 1996: LXII. törvény 103. § (1) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

877

Az 1992. évi XXXVIII. törvény 126. §-a alapján állami költségvetés alatt központi költségvetést kell érteni.

878

A 118. § (3) bekezdése az 1996: LXII. törvény 88. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

879

A 118. § (4) bekezdése a 2004: CXXXV. törvény 91. § (20) bekezdésével megállapított és a 2005: CXLVIII. törvény 39. §-a és 58. §-ának (5) bekezdése szerint módosított szöveg. A (4) bekezdés eredeti első mondatát a 2006: CXXI. törvény 29. § (5) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte. Az első mondat „és egyéb támogatások” szövegrészét az Alkotmánybíróság a 99/2008. (VII. 3.) AB határozatának 1. pontjával megsemmisítette 2008. július 3. napjával.

880

A 118. § (5) bekezdése a 2003: LXI. törvény 76. §-ával megállapított és a 2003: LXXXVI. törvény 25. § (5) bekezdésének g) pontja szerint módosított szöveg.

881

A 118. § (6) bekezdését az 1996: LXII. törvény 88. §-ának (2) bekezdése iktatta be, szövege az 1999: LXVIII. törvény 65. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg. A (6) bekezdés a 2004: CXXXV. törvény 122. § (16) bekezdése szerint módosított szöveg.

882

A 118. § (6) bekezdésének negyedik francia bekezdése a 2005: CXLVII. törvény 22. §-ával megállapított szöveg.

883

A 118. § (7) bekezdését az 1996: LXII. törvény 88. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

884

A 118. § (8) bekezdése az 1999: LXVIII. törvény 53. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

885

A 118. § (9) bekezdését az 1997: CXLVI. törvény 59. §-ának (7) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (9) bekezdés számozását (10) bekezdésre változtatta. A (9) bekezdés az 1999: LXVIII. törvény 53. §-ának (2) bekezdésével megállapított és a 2006: CIX. törvény 110. § (2) bekezdésének a) pontja, a 2007: LXXXVII. törvény 19. § (1) bekezdése, a 2009: LVI. törvény 77. §-a, a 2009: CIX. törvény 51. § (6) bekezdése és 52. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 55. § (11) bekezdése alapján a 2010. január 1. napja után megkötött közoktatási megállapodások esetén lehet alkalmazni.

886

Az 1957: IV. törvényt hatályon kívül helyezte és a tárgykört újraszabályozta a 2004: CXL. törvény.

887

A 118. § új (10) bekezdését a 2009: CIX. törvény 6. § (11) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (10) bekezdés számozását (12) bekezdésre változtatva.

888

A 118. § új (11) bekezdését a 2009: CIX. törvény 6. § (11) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (11) bekezdés számozását (13) bekezdésre változtatva.

889

A 118. § (10) bekezdése a 2007: LXXXVII. törvény 19. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, számozását (12) bekezdésre változtatta a 2009: CIX. törvény 6. § (11) bekezdése.

890

A 118. § (11) bekezdését az 1998: XC. törvény 87. §-ának (5) bekezdése iktatta a be, számozását (13) bekezdésre változtatta a 2009: CIX. törvény 6. § (11) bekezdése.

891

A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés számítási alapja a 2003: CXVI. törvény 59. §-a alapján 2004. január 1-jétől 2004. augusztus 31-ig 3900 forint/fő/hónap, 2004. szeptember 1-jétől 2004. december 31-ig 5000 forint/fő/hónap; a 2004: CXXXV. törvény 60. § (1) bekezdése alapján 2005. január 1-jétől 2005. augusztus 31-éig 5000 forint/fő/hónap, 2005. szeptember 1-jétől 2005. december 31-éig 5250 forint/fő/hónap; a 2005: CLIII. törvény 63. § (1) bekezdése alapján 2006. évben 5250 forint/fő/hónap; a 2006: CXXVII. törvény 60. § (1) bekezdése alapján 2007. évben 5250 forint/fő/hónap; a 2007: CLXIX. törvény 60. § (1) bekezdése alapján 2008. évben 5250 forint/fő/hónap; a 2009: CXXX. törvény 75. § (1) bekezdése alapján 2010. évben 5250 forint/fő/nap. Lásd a 3/2002. (II. 15.) OM rendelet 9. §-át.

892

A 118. § (12) bekezdését az 1998: XC. törvény 87. §-ának (5) bekezdése iktatta be, számozását (14) bekezdésre változtatta a 2009: CIX. törvény 6. § (11) bekezdése.

893

A 119. § (1) bekezdése a 2005: CXLVII. törvény 23. §-ával megállapított szöveg.

894

A 119. § (2) bekezdését az 1996: LXII. törvény 90. §-a iktatta a szövegbe, s a korábbi (2) bekezdés jelölését (3) bekezdésre változtatta. A (2) bekezdés a 2006: CXXI. törvény 7. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

896

A 119. § (4) bekezdését a 2000: CXXXIII. törvény 110. § (1) bekezdésének i) pontja hatályon kívül helyezte.

897

A 120. § előtti alcím a 2005: CXLVIII. törvény 58. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

898

A 120. § (1) bekezdése a 2003: LXI. törvény 77. §-ával megállapított és a 2005: CXLVIII. törvény 58. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

899

A 120. § (2) bekezdése az 1996: LXII. törvény 91. §-ának (1) bekezdésével megállapított és a 2003: LXI. törvény 90. § (4) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

900

A 120. § (2) bekezdésének a) pontja a 2009: CIX. törvény 51. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg.

901

A 120. § (2) bekezdésének c) pontját az 1997: CXLVI. törvény 88. § (1) bekezdésének d) pontja hatályon kívül helyezte.

902

A 120. § (4) bekezdése az 1997: CXLVI. törvény 59. §-ának (8) bekezdésével megállapított szöveg.

903

A 121. § (1) bekezdése az 1996: LXII. törvény 92. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

904

A 121. § (1) bekezdésének 3. pontja a 2003: LXI. törvény 90. § (4) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.

905

A 121. § (1) bekezdésének 5. pontját az 1999: LXVIII. törvény 55. §-ának (1) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti 5–7. pont jelölését 6–8. pontra változtatta.

906

A 121. § (1) bekezdésének 6. pontja az 1999: LXVIII. törvény 65. § (5) bekezdésének x) pontja szerint módosított szöveg.

907

A 121. § (1) bekezdésének 7. pontja a 2003: LXI. törvény 78. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

908

A 121. § (1) bekezdésének 9. pontját az 1999: LXVIII. törvény 55. §-ának (3) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti 8–20. pont számozását 10–22. pontra változtatta.

909

A 121. § (12) bekezdése az 1999: LXVIII. törvény 55. §-ának (4) bekezdésével megállapított szöveg.

910

A 121. § (1) bekezdésének 13. pontja az 1999: LXVIII. törvény 65. § (5) bekezdésének x) pontja szerint módosított szöveg.

911

A 121. § (1) bekezdésének 14. pontja a 2007: LXXXVII. törvény 20. § (1) bekezdésével megállapított és a 2008: XXXI. törvény 17. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

912

A 121. § (1) bekezdésének új 15. pontját a 2003: LXI. törvény 78. § (1) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti 15. pont számozását 18. pontra változtatva.

913

A 121. § (1) bekezdésének új 16. pontját a 2003: LXI. törvény 78. § (1) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti 16. pont számozását 19. pontra változtatva. A 16. pont szövegét újonnan a 2004: XVII. törvény 9. § (1) bekezdésének h) pontja állapította meg, szövege a 2006: CIX. törvény 168. § (2) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.

914

A 121. § (1) bekezdése eredeti 17. pontját a 2003: LXI. törvény 90. § (5) bekezdése hatályon kívül helyezte, új 17. pontját a 78. § (1) bekezdése iktatta be.

915

A 121. § (1) bekezdése eredeti 15. pontjának számozását 18. pontra változtatta a 2003: LXI. törvény 78. § (1) bekezdése.

916

A 121. § (1) bekezdése eredeti 16. pontjának számozását 19. pontra változtatta a 2003: LXI. törvény 78. § (1) bekezdése, egyidejűleg az eredeti 19. pontot a 90. § (5) bekezdése hatályon kívül helyezte. A 19. pont a 2003: LXI. törvény 90. § (4) bekezdésének o) pontja és a 2008: XXXI. törvény 17. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

917

A 121. § (1) bekezdése eredeti 18. pontjának számozását 20. pontra változtatta a 2003: LXI. törvény 78. § (1) bekezdése, egyidejűleg az eredeti 20. pontot a 90. § (5) bekezdése hatályon kívül helyezte. A 20. pont a 2004: XVII. törvény 9. § (1) bekezdésének i) pontja szerint módosított szöveg.

918

A 121. § (1) bekezdésének 21. pontja a 2005: CXLVII. törvény 24. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 29. § (3) bekezdésének d) pontja alapján a rendelkezést azoknál a tanulóknál kell alkalmazni, akik 2005. december 25-én az első szakképzettség megszerzéséhez szükséges tanulmányok kezdő évfolyamára járnak, majd ezt követően a belépő új évfolyamokra felvett tanulóknál.

919

A 121. § (1) bekezdésének 22. pontja a 2003: LXI. törvény 90. § (4) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.

920

A 121. § (1) bekezdésének 23. pontját az 1999: LXVIII. törvény 55. § (6) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti 21–39. pont számozását 24–42. pontra változtatta. A 23. pont a 2003: LXI. törvény 90. § (4) bekezdésének p) pontja, a 2003: LXXXVI. törvény 25. § (5) bekezdésének h) pontja szerint módosított szöveg.

921

A 121. § (1) bekezdésének 25. pontja a 2007: LXXXVII. törvény 20. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

922

A 121. § (1) bekezdésének 27. pontja a 2009: CIX. törvény 6. § (12) bekezdésével megállapított szöveg.

923

A 121. § (1) bekezdésének új 28. pontját a 2003: LXI. törvény 78. § (3) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti 28. pont számozását 30. pontra változtatva. A 28. pont a 2005: CXLVIII. törvény 58. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

924

A 121. § (1) bekezdésének új 29. pontját a 2003: LXI. törvény 78. § (3) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti 29. pont számozását 31. pontra változtatva. A 29. pont a 2007: LXXXVII. törvény 20. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

925

A 121. § (1) bekezdése eredeti 28. pontjának számozását 30. pontra változtatta a 2003: LXI. törvény 78. § (3) bekezdése.

926

A 121. § (1) bekezdése eredeti 29. pontjának számozását 31. pontra változtatta a 2003: LXI. törvény 78. § (3) bekezdése.

927

A 121. § (1) bekezdése eredeti 30. pontjának számozását 32. pontra változtatta a 2003: LXI. törvény 78. § (3) bekezdése.

928

A 121. § (1) bekezdése 32. pont b) alpontja a 2006: LXXI. törvény 22. § (3) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.

929

A 121. § (1) bekezdése eredeti 31. pontjának számozását 33. pontra változtatta a 2003: LXI. törvény 78. § (3) bekezdése.

930

A 121. § (1) bekezdése új 34. pontját a 2003: LXI. törvény 78. § (4) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti 32–42. pont számozását 35–45. pontra változtatva. A 34. pont a 2009: CVI. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

931

A 121. § (1) bekezdése eredeti 32. pontjának számozását 35. pontra változtatta a 2003: LXI. törvény 78. § (4) bekezdése, szövege a 78. § (5) bekezdésével megállapított és a 2003: LXXXVI. törvény 25. § (5) bekezdésének h) pontja szerint módosított szöveg.

932

A 121. § (1) bekezdése eredeti 33. pontjának számozását 36. pontra változtatta a 2003: LXI. törvény 78. § (4) bekezdése.

933

A 121. § (1) bekezdése eredeti 34. pontjának számozását 37. pontra változtatta a 2003: LXI. törvény 78. § (4) bekezdése, szövege a 90. § (4) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.

934

A 121. § (1) bekezdése eredeti 35. pontjának számozását 38. pontra változtatta a 2003: LXI. törvény 78. § (4) bekezdése.

935

A 121. § (1) bekezdésének 36. pontja az 1999: LXVIII. törvény 55. §-ának (6) és (7) bekezdésével megállapított szöveg, számozását 39. pontra változtatta a 2003: LXI. törvény 78. § (4) bekezdése.

936

A 121. § (1) bekezdése eredeti 37. pontjának számozását 40. pontra változtatta a 2003: LXI. törvény 78. § (4) bekezdése.

937

A 121. § (1) bekezdése eredeti 38. pontjának számozását 41. pontra változtatta a 2003: LXI. törvény 78. § (4) bekezdése.

938

A 121. § (1) bekezdésének 39. – eredetileg 36. – pontja az 1999: LXVIII. törvény 65. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg, számozását 42. pontra változtatta a 2003: LXI. törvény 78. § (4) bekezdése.

939

A 121. § (1) bekezdése eredeti 40. pontjának számozását 43. pontra változtatta a 2003: LXI. törvény 78. § (4) bekezdése.

940

A 121. § (1) bekezdése eredeti 41. pontjának számozását 44. pontra változtatta a 2003: LXI. törvény 78. § (4) bekezdése, szövege a 78. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

941

A 121. § (1) bekezdése eredeti 42. pontjának számozását 45. pontra változtatta a 2003: LXI. törvény 78. § (4) bekezdése, szövege a 78. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.

942

A 121. § (3) bekezdése az 1996: LXII. törvény 92. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

943

A 121. § (4) bekezdését az 1996: LXII. törvény 92. §-ának (3) bekezdése iktatta a szövegbe.

944

A 121. § (5) bekezdését az 1996: LXII. törvény 92. §-ának (3) bekezdése iktatta a szövegbe.

945

A 121. § (6) bekezdését az 1996: LXII. törvény 92. §-ának (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2007: LXXXVII. törvény 20. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

946

A 121. § (7) bekezdését az 1997: CXXVIII. törvény 7. §-ának (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2005: CXLVIII. törvény 58. § (5) bekezdése és (7) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

947

A 121. § (8) bekezdését az 1999: LXVIII. törvény 55. §-ának (9) bekezdése iktatta be.

948

A 121. § (9) bekezdését a 2003: LXI. törvény 78. § (8) bekezdése iktatta be.

949

A 122. § az 1996: LXII. törvény 93. §-ával megállapított szöveg.

950

A 122. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 168. § (2) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.

951

A 122. § (3) bekezdése az 1996: CXXIV. törvény 82. §-ának (8) bekezdésével megállapított és az 1997: CXLVI. törvény 59. §-ának (9) bekezdése, valamint a 2005: CXLVIII. törvény 41. §-a szerint módosított szöveg.

952

A 122. § (6) bekezdése a 2007: XC. törvény 25. § (1) bekezdésének t) pontja, a 2009: LVI. törvény 77. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

953

Lásd a 8/1998. (II. 18.) BM–MKM, a 30/1999. (VIII. 24.) BM–OM együttes rendeletet.

954

A 122. § (7) bekezdése a 2007: XC. törvény 25. § (1) bekezdésének t) pontja szerint módosított szöveg.

955

A 122. § (8) bekezdése a 2007: XC. törvény 25. § (1) bekezdésének t) pontja szerint módosított szöveg.

957

Lásd a 19/1997. (VIII. 29.) HM—MKM, a 30/1999. (VIII. 24.) BM–OM, a 32/2005. (VI. 30.) BM–OM együttes rendeletet.

958

A 122. § (10) bekezdése az 1999: LXVIII. törvény 65. § (5) bekezdésének y) pontja szerint módosított szöveg.

959

A 122. § (11) bekezdését az 1998: XC. törvény 128. § (1) bekezdésének h) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan az 1999: LXVIII. törvény 56. §-a iktatta be. A (11) bekezdés a 2006: CIX. törvény 168. § (2) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.

960

A 122. § (12) bekezdését az 1999: LXVIII. törvény 56. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2008: XLVIII. törvény 40. § c) pontja.

961

A 122. § (13) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 308. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: LVI. törvény 78. §-a. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

962

A 122. § (14) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 308. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: LVI. törvény 78. §-a. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

963

A 122. § (15) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 308. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: LVI. törvény 78. §-a. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

964

A 122/A. §-t és alcímét a 2007: I. törvény 101. § (2) bekezdése iktatta be.

965

A 122/A. § c) pontját a 2007: LXXX. törvény 94. § (2) bekezdése iktatta be.

966

A 123. § (2)–(3) bekezdését a 2005: CXLVIII. törvény 58. § (7) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

967

A 123. § (4)–(8) bekezdését a 2003: LXI. törvény 90. § (5) bekezdése hatályon kívül helyezte.

968

A 123. § (9) bekezdését az 1996: LXII. törvény 94. §-a iktatta be, egyidejűleg a korábbi (9)–(11) bekezdés jelölését (10)–(12) bekezdésre módosította. A (9) bekezdést a 2003: LXI. törvény 90. § (5) bekezdése hatályon kívül helyezte.

969

A 123. § eredeti (9) bekezdésének számozását (10) bekezdésre változtatta az 1996: LXII. törvény 94. §-a.

970

A 123. § eredeti (10) bekezdésének számozását (11) bekezdésre változtatta az 1996: LXII. törvény 94. §-a.

971

A 123. § eredeti (11) bekezdésének számozását (12) bekezdésre változtatta az 1996: LXII. törvény 94. §-a. A 123. § (12) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 135. pontja hatályon kívül helyezte.

972

A 124. § (1) bekezdését a 2006: LXXI. törvény 22. § (3) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

973

A 124. § (2) bekezdését az 1999: LXVIII. törvény 65. § (5) bekezdésének z) pontja hatályon kívül helyezte.

974

A 124. § (3) bekezdését a 2003: LXI. törvény 90. § (5) bekezdése hatályon kívül helyezte.

975

A 124. § (4) bekezdését a 2005: CXLVIII. törvény 58. § (7) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

976

A 124. § (5) bekezdését az 1999: LXVIII. törvény 65. § (5) bekezdésének z) pontja hatályon kívül helyezte.

977

A 124. § (6) bekezdését a 2003: LXI. törvény 90. § (5) bekezdése hatályon kívül helyezte.

978

A 124. § (7)–(8) bekezdését a 2005: CXLVIII. törvény 58. § (7) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

979

A 124. § (9) bekezdése az 1996: LXII. törvény 95. §-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg, második mondatát a 2007: LXXXVII. törvény 28. § (4) bekezdésének nyolcadik francia bekezdése hatályon kívül helyezte.

980

a 124. § (10) bekezdését az 1996: LXII. törvény 95. §-ának (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2005: CXLVIII. törvény 58. § (7) bekezdésének b) pontja.

981

A 124. § (11) bekezdését az 1996: LXII. törvény 95. § (3) bekezdése iktatta be.

982

A 124. § (12) bekezdését az 1996: LXII. törvény 95. § (3) bekezdése, második és harmadik mondatát a 2001: C. törvény 70. § (3) bekezdése iktatta be. A (12) bekezdést a 2007: LXXXVII. törvény 28. § (4) bekezdésének nyolcadik francia bekezdése hatályon kívül helyezte.

983

A 124. § (13)–(17) bekezdését az 1996: LXII. törvény 95. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2003: LXI. törvény 90. § (5) bekezdése.

984

A 124. § (18) bekezdését az 1996: LXII. törvény 95. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2005: CXLVIII. törvény 58. § (7) bekezdésének b) pontja.

985

A 124. § (19) bekezdését az 1996: LXII. törvény 95. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2003: LXI. törvény 90. § (5) bekezdése.

986

A 124. § (20) bekezdését az 1996: LXII. törvény 95. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2005: CXLVIII. törvény 58. § (7) bekezdésének b) pontja.

987

A 124. § (21) bekezdését az 1996: LXII. törvény 95. § (3) bekezdése iktatta be.

988

A 124. § (21) bekezdésének a) pontja a 2007: LXXXVII. törvény 28. § (5) bekezdésének nyolcadik francia bekezdése szerint módosított szöveg.

989

A 124. § (22) bekezdését az 1996: LXII. törvény 95. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2005: CXLVIII. törvény 58. § (7) bekezdésének b) pontja.

990

A 124. § (23) bekezdését újonnan a 2003: CXVI. törvény 89. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2007: LXXXVII. törvény 28. § (4) bekezdésének nyolcadik francia bekezdése.

991

A 124. § (24) bekezdését az 1999: CXXV. törvény 69. § (4) bekezdése iktatta be, a 2007: LXXXVII. törvény 28. § (4) bekezdésének nyolcadik francia bekezdése hatályon kívül helyezte.

992

A 124. § (25) bekezdését a 2000: CXXXIII. törvény 88. § (4) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2002: XXI. törvény 10. § (3) bekezdése.

993

A 125. § a 2005: CXLVIII. törvény 42. §-ával megállapított szöveg.

994

A 125. § (1) bekezdését a 2007: LXXXVII. törvény 28. § (4) bekezdésének kilencedik francia bekezdése hatályon kívül helyezte.

995

A 125. § (4) bekezdését a 2007: LXXXVII. törvény 28. § (4) bekezdésének kilencedik francia bekezdése hatályon kívül helyezte.

996

A 126. §-t a 2005: CXLVIII. törvény 58. § (7) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2007: LXXXVII. törvény 21. §-a iktatta be.

997

A 127. § (1) bekezdése az 1996: LXII. törvény 96. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

998

A 127. § (1) bekezdésének a) pontját az 1997: CXXVIII. törvény 8. § (4) bekezdésének b) pontja iktatta a szövegbe.

1000

A 127. § (3) bekezdésének a) pontja az 1996: LXII. törvény 96. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

1001

A 127. § (4) bekezdése a 2003: LXI. törvény 80. §-ával megállapított szöveg.

1002

A 127. § új (5) bekezdését az 1996: LXII. törvény 96. §-ának (3) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (5) bekezdés számozását (9) bekezdésre változtatta.

1003

A 127. § új (6) bekezdését az 1996: LXII. törvény 96. §-ának (3) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (6) bekezdés számozását (10) bekezdésre változtatta.

1004

A 127. § (7) bekezdését az 1996: LXII. törvény 96. §-ának (3) bekezdése iktatta be.

1005

A 127. § (8) bekezdését az 1996: LXII. törvény 96. § (3) bekezdése iktatta be, szövege az 1999: LXVIII. törvény 65. § (4) bekezdésének t) pontja szerint módosított szöveg.

1006

A 127. § eredeti (5) bekezdésének számozását (9) bekezdésre változtatta az 1996: LXII. törvény 96. § (3) bekezdése, szövege a 103. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

1007

A 127. § eredeti (6) bekezdésének számozását (10) bekezdésre változtatta az 1996: LXII. törvény 96. §-ának (3) bekezdése.

1008

A 127. § (11) bekezdését az 1999: CXXV. törvény 94. § (1) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2001: C. törvény 70. § (4) bekezdése iktatta a szövegbe.

1009

A 128. § (1) bekezdésének b) pontja az 1996: LXII. törvény 103. § (1) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

1010

A 128. § (2) bekezdése az 1996: CXXIV. törvény 82. §-ának (10) bekezdésével megállapított szöveg.

1011

A 128. § (3) bekezdésének a) pontja a 2002: XXI. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.

1012

A 128. § (3) bekezdésének b)–f) pontját az 1999: LXVIII. törvény 58. §-ának (1) bekezdése iktatta a szövegbe, és a bekezdés eredeti szövegének jelölését a) pontra változtatta.

1013

A Magyar Közlöny 1999. évi 63. számában közzétett helyesbítésnek megfelelő szöveg.

1014

A 128. § (4) bekezdésének c) pontja az 1996: LXII. törvény 103. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

1015

A 128. § (5) bekezdése az 1996: LXII. törvény 97. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

1016

A 128. § (6) bekezdésének d) pontja az 1996: CXXIV. törvény 82. §-ának (11) bekezdésével megállapított szöveg.

1017

A 128. § (7) bekezdését az 1996: LXII. törvény 97. §-ának (3) bekezdése iktatta be.

1018

A 128. § (8) bekezdését az 1996: LXII. törvény 97. §-ának (3) bekezdése iktatta be, szövege az 1999: LXVIII. törvény 58. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg, az utolsó mondatot a 2001: XXXVI. törvény 102. § (1) bekezdésének d) pontja hatályon kívül helyezte.

1019

A 128. § (9) bekezdését az 1996: LXII. törvény 97. §-ának (3) bekezdése iktatta be.

1020

A 128. § (10) bekezdését az 1996: LXII. törvény 97. §-ának (3) bekezdése iktatta be.

1021

A 128. § (11) bekezdését újonnan a 2009: CIX. törvény 6. § (13) bekezdése iktatta be.

1022

A 128. § (12) bekezdését az 1999: LXVIII. törvény 58. §-ának (3) bekezdése iktatta be.

1023

A 128. § (13) bekezdését az 1999: LXVIII. törvény 58. §-ának (3) bekezdése iktatta be.

1024

A 128. § (14) bekezdését a 2003: LXI. törvény 81. §-a iktatta be.

1025

A 128. § (15) bekezdését a 2003: LXI. törvény 81. §-a iktatta be.

1026

A 128. § (16) bekezdését a 2003: LXI. törvény 81. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2005: CXLVIII. törvény 58. § (7) bekezdésének b) pontja.

1027

A 128. § (17) bekezdését a 2003: LXI. törvény 81. §-a iktatta be, szövege a 2006: CIX. törvény 110. § (2) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.

1028

A 128. § (18) bekezdését a 2003: LXI. törvény 81. §-a iktatta be.

1029

A 128. § (19) bekezdését a 2003: LXI. törvény 81. §-a iktatta be.

1030

A 128. § (20) bekezdését a 2003: LXI. törvény 81. §-a iktatta be.

1031

A 128. § (21) bekezdését a 2003: LXI. törvény 81. §-a iktatta be.

1032

A 128. § (22) bekezdését a 2003: LXI. törvény 81. §-a iktatta be.

1033

A 128. § (23) bekezdését a 2003: LXI. törvény 81. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2007: LXXXVII. törvény 28. § (4) bekezdésének tizedik francia bekezdése.

1034

A 129. § a 2003: LXI. törvény 82. §-ával megállapított szöveg.

1035

A 129. § (3) bekezdése a 2005: CXLVIII. törvény 43. §-ával megállapított szöveg.

1036

A 129. § (4)–(5) bekezdését a 2005: CXLVIII. törvény 58. § (7) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

1037

A 129. § (7) bekezdésének nyolcadik mondata a 2003: LXXXVI. törvény 25. § (5) bekezdésének i) pontja szerint módosított szöveg.

1038

A 129. § (8) bekezdését a 2005: CXLVIII. törvény 58. § (7) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

1039

A 129. § (9) bekezdését a 2003: CXVI. törvény 107. § (1) bekezdésének q) pontja hatályon kívül helyezte.

1040

A 129. § (10) bekezdése a 2003: LXXXVI. törvény 25. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

1041

A 129. § (11) bekezdése a 2005: CXLVII. törvény 25. §-ával megállapított szöveg.

1042

A 129. § (12) bekezdése a 2006: CIX. törvény 168. § (2) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.

1043

A 129. § (14)–(15) bekezdését a 2003: CXVI. törvény 107. § (1) bekezdésének q) pontja hatályon kívül helyezte.

1044

A 129. § (17) bekezdését a 2005: CXLVIII. törvény 58. § (7) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

1045

A 129. § (18) bekezdésének második mondatát a 2003: LXXXVI. törvény 25. § (4) bekezdése iktatta be.

1046

A 130. §-t az 1996: LXII. törvény 99. §-a iktatta a szövegbe.

1047

A 130. § (2) bekezdését a 2000: CXXXIII. törvény 110. §-ának i) pontja hatályon kívül helyezte.

1048

A 131. §-t az 1996: LXII. törvény 99. §-a iktatta be, szövegét újonnan a 2003: LXI. törvény 83. §-a állapította meg.

1049

A 131. § új (5) bekezdését a 2007: LXXXVII. törvény 22. § (1) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (5)–(6) bekezdés számozását (6)–(7) bekezdésre változtatva.

1050

A 131. § (5) bekezdésének c) pontja a 2009: CIX. törvény 52. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. Az Országos vizsgaelnöki névjegyzék változatlan formában és időpontig tartalmazza mindazok nevét, akik az Országos vizsgáztatási névjegyzéken szerepeltek.

1051

A 131. § eredeti (5) bekezdésének számozását (6) bekezdésre változtatta a 2007: LXXXVII. törvény 22. § (1) bekezdése.

1052

A 131. § (6) bekezdése a 2006: CIX. törvény 110. § (2) bekezdésének a) pontja, 168. § (2) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg, számozását (7) bekezdésre változatta a 2007: LXXXVII. törvény 22. § (1) bekezdése. A (7) bekezdés a 2009: LVI. törvény 77. §-a szerint módosított szöveg, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

1053

A 131. § (8) bekezdését a 2007: LXXXVII. törvény 22. § (2) bekezdése iktatta be.

1054

A 131. § (9) bekezdését a 2007: LXXXVII. törvény 22. § (2) bekezdése iktatta be.

1055

A 132. §-t az 1996: LXII. törvény 99. §-a iktatta be, szövege a 2007: LXXXVII. törvény 23. §-ával megállapított szöveg.

1056

A 132. § (5) bekezdését a 2008: XXXI. törvény 17. § (2) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

1057

A 132. § (6) bekezdése a 2009: CIX. törvény 52. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

1058

A 132. § (8) bekezdését a 2008: XXXI. törvény 14. §-a iktatta be.

1059

A 132. § (9) bekezdését a 2008: XXXI. törvény 14. §-a iktatta be.

1060

A 132. § (10) bekezdését a 2008: XXXI. törvény 14. §-a iktatta be.

1061

A 132. § (11) bekezdését a 2008: XXXI. törvény 14. §-a iktatta be.

1062

A 132. § (12) bekezdését a 2008: XXXI. törvény 14. §-a iktatta be.

1063

A 132. § (13) bekezdését a 2008: XXXI. törvény 14. §-a iktatta be.

1064

A 132. § (14) bekezdését a 2008: XXXI. törvény 14. §-a iktatta be.

1065

A 132. § (15) bekezdését a 2008: XXXI. törvény 14. §-a iktatta be.

1066

A 132. § (16) bekezdését a 2008: XXXI. törvény 14. §-a iktatta be.

1067

A 132. § (17) bekezdését a 2008: XXXI. törvény 14. §-a iktatta be.

1068

A 133. §–t a 2006: LXXI. törvény 18. §-a iktatta be.

1069

A 133. § (2) bekezdése a 2009: CIX. törvény 52. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

1070

A 133. § (3) bekezdése a 2006: CIX. törvény 7. § (1) bekezdésének j) pontja, 110. § (2) bekezdésének a) pontja, a 2007: LXXXVII. törvény 28. § (5) bekezdésének kilencedik francia bekezdése szerint módosított szöveg.

1071

A 133. § új (4) bekezdését a 2007: LXXXVII. törvény 24. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (4) bekezdés számozását (6) bekezdésre változtatva.

1072

A 133. § új (5) bekezdését a 2007: LXXXVII. törvény 24. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (5)–(8) bekezdés számozását (7)–(10) bekezdésre változtatva.

1073

A 133. eredeti (4) bekezdésének számozását (6) bekezdésre változtatta a 2007: LXXXVII. törvény 24. §-a, szövege a 2009: CIX. törvény 52. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

1074

A 133. § (5) bekezdése a 2006: CIX. törvény 168. § (2) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg, számozását (7) bekezdésre változtatta a 2007: LXXXVII. törvény 24. §-a.

1075

A 133. eredeti (6) bekezdésének számozását (8) bekezdésre változtatta a 2007: LXXXVII. törvény 24. §-a.

1076

A 133. eredeti (7) bekezdésének számozását (9) bekezdésre változtatta a 2007: LXXXVII. törvény 24. §-a.

1077

A 133. eredeti (8) bekezdésének számozását (10) bekezdésre változtatta a 2007: LXXXVII. törvény 24. §-a.

1079

Az 1. számú melléklet Harmadik rész II/6. pontjának az „A tanítási időkeret teljesítésébe a II/18. pont alapján egyéni foglalkozás, szabadidős foglalkozás, tanórán kívüli foglalkozás megtartására elrendelt többlettanításból be kell számítani az egy tanítási héten a két órát meghaladó többlettanítási órát.” szövegrészét az Alkotmánybíróság a 69/2006. (XII. 6.) AB határozatának 1. pontjával megsemmisítette 2006. december 6. napjával.

1081

A 2003: LXI. törvény 90. § (2) bekezdésének i) pontja alapján az azonosító számra vonatkozó rendelkezések hatálybalépéséről és bevezetéséről kormányrendelet intézkedik. Lásd a 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet 12/D–12/E. §-át.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére