• Tartalom

1993. évi LXXIX. törvény

1993. évi LXXIX. törvény

a közoktatásról1

2013.08.01.

A művelődéshez való jog esélyegyenlőség alapján való gyakorlásának biztosítása, a lelkiismereti meggyőződés szabadságának és a vallásszabadságnak, a hazaszeretetre nevelésnek a közoktatásban való érvényesülése, a nemzetiségek anyanyelvi oktatáshoz való jogának megvalósítása, a tanszabadság és a tanítás szabadságának érvényesítése, a gyermekek, tanulók, szülők és a közoktatásban foglalkoztatottak jogainak és kötelességeinek meghatározása, továbbá korszerű tudást biztosító közoktatási rendszer irányítása és működtetése céljából az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:2

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény szabályozási köre

1. §3

Alapelvek

2–3. §4

4. §5

4/A. §6

5. §7

A tankötelezettség

6. § (1)8

(2)9

(3)–(4)10

(5)11

(6)12

7. §13

A nevelő és oktató munka pedagógiai szakaszai, követelményrendszere és az állami vizsgák rendszere14

8. §15

8/A–8/B. §16

9. §17

II. Fejezet

A GYERMEK, A TANULÓ ÉS A SZÜLŐ JOGAI
ÉS KÖTELESSÉGEI

A gyermekek, a tanulók jogai és kötelességei

10–11. §18

12. § (1)19 A tanuló kötelessége, hogy

a) részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon;

b)–h)20

(2)–(6)21

A szülő jogai és kötelességei

13–14. §22

III. Fejezet

A KÖZOKTATÁSBAN ALKALMAZOTTAK

A közoktatásban alkalmazottak köre

15. § (1)–(2)23

(3)24 A nevelő és oktató munkát, a pedagógiai szakszolgálatokat és a pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátását felsőfokú végzettségű és más végzettségű szakember segíti. A nevelési-oktatási intézményekben foglalkoztatott vezetők, pedagógusok, valamint a nevelő és oktató munkát segítők körét e törvény 1. számú melléklete határozza meg.

(4) A közoktatási intézmények feladatainak ellátásában gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő és más alkalmazottak vesznek részt.

(5)–(6)25

Alkalmazási feltételek, a munkavégzés egyes szabályai

16. § (1)26 A közoktatási intézmény munkavállalói, illetőleg közalkalmazottai (a továbbiakban: alkalmazott) tekintetében – a munkáltatótól függően – a Munka Törvénykönyvét vagy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt e törvény rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni.27

(2)–(3)28

(4) A nevelési-oktatási intézményekben és a pedagógiai szakszolgálat intézményeiben a pedagógus munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje a kötelező órából, valamint a nevelő-, illetve nevelő és oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus kötelező óráját a gyermekekkel, tanulókkal való közvetlen foglalkozásra, illetőleg a tanórai foglalkozás keretében való nevelésre, oktatásra köteles fordítani.

(5)–(7)29

(8)30 A munkaerő-gazdálkodási rendszerbe bevonhatók a nevelő és oktató munkához kapcsolódó nem közoktatási feladatot ellátó intézmények. A munkaerő-gazdálkodás rendszerét a helyi önkormányzatok megállapodás alapján közösen is működtethetik.

17. §31

17/A. §32 (1) A középfokú nevelési-oktatási intézmény tudományos fokozattal vagy tudományos címmel rendelkező, teljes munkaidőben foglalkoztatott pedagógusa hétévenként – tudományos kutatáshoz, vagy egyéni tudományos továbbképzésen való részvételhez – legfeljebb hat havi fizetés nélküli szabadságot (a továbbiakban: alkotói szabadság) vehet igénybe. A hét év számításánál csak a pedagógus munkakörben eltöltött időt lehet figyelembe venni.

(2) A fizetés nélküli alkotói szabadság tartamába az igénybevétel évében járó alap- és pótszabadság nem számítható be.

(3) Eltérő megállapodás hiányában az alkotói szabadság során elkészült mű tekintetében alkalmazni kell a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 30. §-ában foglaltakat.

A nevelési-oktatási intézményvezetői megbízás feltételei

18. §33

A pedagógus jogai és kötelességei

19. §34

IV. Fejezet

A KÖZOKTATÁS RENDSZERE

A közoktatás intézményei

20. §35

21. §36

22–23. §37

Az egyes közoktatási intézmények

Az óvoda

24. §38 (1)39

(2) Az óvoda a gyermek hároméves korától ellátja – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint – a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat is.

(3) A gyermek – ha e törvény másképp nem rendelkezik – abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától napi négy órát köteles óvodai nevelésben részt venni.

(4) Az óvodai foglalkozásokat oly módon kell megszervezni, hogy az óvoda a szülők igényei szerint eleget tudjon tenni az óvodai neveléssel, a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatainak. Az e törvényben meghatározott óvodai feladatok ellátásához igénybe vehető heti időkeret ötven óra, melyet indokolt esetben meg kell növelni a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokhoz szükséges idővel.

(5)40

Az iskolai nevelés és oktatás közös szabályai

25. §41

Az általános iskola

26. §42

A szakiskola

27. §43 (1)44 A szakiskolának – a (4)–(5), a (7)–(8), a (10) és a (14) bekezdésben meghatározott kivétellel – kilencedik–tizedik és az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges szakképzési évfolyama van. A szakképzési évfolyamok számát az Országos Képzési Jegyzék határozza meg. Ha a szakiskola több szakképesítés megszerzésére készít fel, a szakképzési évfolyamok száma – a felkészítési időtől függően – az egyes szakképzésekben eltérhet egymástól.

(2)45 A szakiskola kilencedik-tizedik évfolyamán általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás, továbbá a kötelező óra legfeljebb ötven százalékában pályaorientáció, gyakorlati oktatás, szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás folyik, valamint – az Országos Képzési Jegyzék szerinti – elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás is folyhat. A gyakorlati oktatást iskolai tanműhelyben kell megszervezni.

(3)46 A szakképzési évfolyamokon az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, a középiskola utolsó évfolyamának befejezéséhez vagy az érettségi vizsga letételéhez nem kötött szakképzettségek körében folyhat szakképzés. A szakképzési évfolyamokon a tanuló a szakmai vizsgára készül fel.

(4)47 A szakiskolai nevelés és oktatás – azoknak, akik alapfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek – megszervezhető kizárólag szakképzési évfolyamokon, a szakképzés követelményeinek és – legalább a teljes képzési idő egyharmadában az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményeire épülő –, a szakképzés gyakorlásához szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemek átadásával. A kötelező felvételt biztosító szakiskola, ha a tankötelezettség teljesítéséhez indokolt, e bekezdés szerint is köteles megszervezni a szakképzést.

(5)48 Kizárólag szakképzési évfolyammal működhet a szakiskola, ha olyan tanulókat készít fel a szakmai vizsgára, akik eredményesen befejezték a tizedik évfolyamot, vagy teljesítették a tankötelezettségüket, és a szakképzési évfolyamokon csak szakmai elméleti és gyakorlati képzés folyhat.

(6)49 A szakiskola tanulója – az átvételre és a felvételre vonatkozó rendelkezések szerint (42. §, 46. §, 66–67. §) – folytathatja tanulmányait másik szakiskola, középiskola megfelelő évfolyamán. Ha a szakiskolai nevelés és oktatás középiskolai nevelést és oktatást ellátó többcélú intézményben folyik, a szakiskola tanulója a szakmai vizsga letételét követően – tanulmányainak beszámításával – folytathatja tanulmányait az érettségi vizsgára történő felkészülés céljából.

(7)50 Ha a szakiskola művészeti szakmai vizsgára készít fel, a szakiskolára vonatkozó rendelkezéseket a következő eltéréssel kell alkalmazni:

a) a tanuló a tankötelezettség megszűnése előtt, az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakaszban is bekapcsolódhat a szakképzésbe,

b) a szakiskolában a nevelő és oktató munka – a központi program (tanterv) szerint – az ötödik, a hetedik vagy a kilencedik évfolyamtól kezdődhet,

c) a szakképzés követelményeinek elsajátítása az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményeinek elsajátításával egyidejűleg is folyhat (a továbbiakban: párhuzamos oktatás),

d)51 párhuzamos oktatás esetén a tanuló az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz és a szakképzés követelményeit ugyanabban az iskolában, eltérő évfolyamokon is teljesítheti,

e) párhuzamos oktatás esetén a tanuló szakmai vizsgát a tizedik évfolyam sikeres befejezését követően tehet,

f) ha a szakmai gyakorlat keretében a tanuló művészeti előadásra készül fel, a szakmai gyakorlat ideje igazodik a próbák és az előadás idejéhez,

g) a párhuzamos oktatásban az évfolyamok számozására e törvény 25. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. A szakképző évfolyamok számozására és az évfolyamok számának meghatározására a 25. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni akkor, ha a szakképzést az előírt iskolai végzettséggel rendelkezők részére kiegészítő képzésként szervezik meg.

(8)52 A szakiskolában – a nappali rendszerű iskolai oktatás keretében – felzárkóztató oktatás szervezhető azoknak a tanulóknak, akik alapfokú iskolai végzettség hiányában kívánnak bekapcsolódni a szakképzésbe. A szülő legkorábban abban az évben kérheti, hogy gyermeke – az általános iskolai tanulmányai folytatása helyett – a következő tanítási évet a felzárkóztató oktatásban kezdhesse meg, amelyben az betölti a tizenötödik életévét. A felzárkóztató oktatásba bekapcsolódhatnak azok a tanulók is, akik alapfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek, de tanulmányaikat nem kívánják a szakiskola kilencedik évfolyamán megkezdeni, illetve folytatni. A kötelező felvételt biztosító szakiskola, ha a tankötelezettség teljesítéséhez indokolt, megszervezi a felzárkóztató oktatást. A felzárkóztató oktatás egy vagy két tanítási évig (tíz vagy húsz hónapig) tart. A felzárkóztató oktatást a következők figyelembevételével kell megszervezni:

a)53 A tanuló a felzárkóztató oktatás keretében elsajátítja azokat az ismereteket, amelyek a szakképzés megkezdéséhez szükségesek, továbbá megszerzi a szakképzésbe történő bekapcsolódáshoz szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemeket (kompetenciát). A tanuló a felzárkóztató oktatás sikeres befejezése után a szakképzési évfolyamon, évfolyamokon felkészül a szakmai vizsga letételére.

b) Ha a tanuló az általános iskola

– hatodik évfolyamát sikeresen befejezte, a kétéves (húsz hónapos),

– hetedik évfolyamát sikeresen befejezte, az egyéves (tíz hónapos)

felzárkóztató oktatás befejezéséről kiállított bizonyítvány alapfokú iskolai végzettséget tanúsít.

c) Ha a tanuló az általános iskola hat évfolyamánál kevesebb évfolyamot fejezett be sikeresen, a kétéves (húsz hónapos) felzárkóztató oktatás után alapfokú iskolai végzettség hiányában is megkezdheti tanulmányait az alapfokú iskolai végzettséghez kötött szakképesítés megszerzése céljából, feltéve, hogy a szakképzési évfolyamok számát eggyel megnövelik, és minden szakképzési évfolyamon legalább háromszázötven órában biztosítják az iskolai nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó szakasza követelményeinek az elsajátítását. Az alapfokú iskolai végzettség meglétéhez kötött szakképesítést igazoló bizonyítvány ebben az esetben alapfokú iskolai végzettséget is tanúsít.

d) Ha a tanuló az e bekezdésben meghatározottak szerint nem szerezhet vagy nem kíván alapfokú iskolai végzettséget szerezni, a felzárkóztató oktatásban egy évig (tíz hónapig) tartó szakképzést előkészítő évfolyam keretében a szakképzésbe történő bekapcsolódáshoz szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemeket (kompetenciát) szerzi meg, és a szakképzési évfolyamon a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott elméleti és gyakorlati tudáselemek (kompetencia) meglétéhez kötött szakképesítés megszerzésére készülhet fel.

e) Az, aki az e bekezdésben meghatározottak szerint alapfokú iskolai végzettséget szerzett, a nappali rendszerű iskolai oktatás keretében megkezdheti tanulmányait a szakképzési évfolyamon a tizedik évfolyam elvégzéséhez kötött szakképesítés megszerzése céljából, feltéve, hogy a szakképzési évfolyamok számát eggyel megnövelik, és a tanuló részére minden szakképzési évfolyamon legalább háromszázötven órában tanítják a nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó szakaszának követelményeit is.

f)54 Az e bekezdésben szabályozott oktatást az oktatásért felelős miniszter által e törvény 95. §-a (1) bekezdésnek j) pontja alapján kiadott pedagógiai rendszer alapján kell megszervezni.

g) A tanuló részére biztosítani kell a kollégiumi elhelyezést, ha e nélkül nem tudna bekapcsolódni a felzárkóztató oktatásba.

(9)–(12)55

(13)56

(14)57 A (8) bekezdésben szabályozott felzárkóztató oktatást a kilencedik évfolyamon kell megszervezni, amely – az oktatásért felelős miniszter által kiadott pedagógiai rendszer szerint – egy vagy két évig (tíz vagy húsz hónapig) tart. A (9)–(10) bekezdésben szabályozott szakiskola kilencedik évfolyammal működik, amelynek időtartama két évig (húsz hónapig) tart abban az esetben, ha olyan tanulókat készít fel, akik nem rendelkeznek alapfokú iskolai végzettséggel.

(15)58 Ha a szakiskolai nevelés és oktatás középiskolai nevelést és oktatást ellátó többcélú intézményben folyik, a szakiskola tanulója a szakmai vizsga letételét követően – a kilencedik-tizedik évfolyamon folytatott tanulmányainak beszámításával – folytathatja tanulmányait az érettségi vizsgára történő felkészülés céljából.

A gimnázium

28. §59

A szakközépiskola

29. §60 (1)61 A szakközépiskolának – a (2) és a (8)–(9) bekezdésben meghatározott kivétellel – érettségire felkészítő, általános műveltséget megalapozó – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – négy középiskolai évfolyama van. A kilencedik évfolyamtól kezdődően a Nemzeti alaptantervben meghatározott szakmai orientáció, a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően – az Országos Képzési Jegyzék szerinti – elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás is folyhat. A középiskolai nevelés-oktatás a kilencedik évfolyamon kezdődik és a tizenkettedik, illetőleg a (2) bekezdésben meghatározott esetben a tizenharmadik évfolyamon fejeződik be. A szakmai vizsgára felkészítő, szakképzési évfolyamok számát az Országos Képzési Jegyzék határozza meg. Ha a szakközépiskola több szakképesítés megszerzésére készít fel, a szakképzési évfolyamok száma – a felkészítési időtől függően – az egyes szakképzésekben eltérhet egymástól. A gyakorlati képzésről külön jogszabály rendelkezik. Ahol e törvény szakmai előkészítő, szakmai alapozó oktatásról rendelkezik, azon érteni kell a szakmai orientációt és a szakmacsoportos alapozó oktatást is.

(2)62 Ha a szakközépiskolában a nevelő és oktató munka két tanítási nyelven folyik – a Kéttanítási nyelvű iskolák irányelve, illetve a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelvében meghatározottak szerint –, a középiskolai évfolyamon a nevelés és oktatás a tizenharmadik évfolyamon fejeződhet be. Tizenharmadik évfolyamon fejeződhet be a nevelés és oktatás a szakközépiskolában akkor is, ha a kilencedik évfolyamon legalább a kötelező tanórai foglalkozások negyven százalékának megfelelő időkeretben idegen nyelvből, illetve a nemzetiségi nyelvből intenzív nyelvi felkészítés folyik, továbbá a szakközépiskola a tizedik-tizenharmadik évfolyamon emelt szintű oktatás keretében felkészíti a tanulót az adott nyelvből az emelt szintű érettségi vizsga letételére. A nyelvi előkészítésre fel nem használt időkeret legalább huszonöt százalékát informatikai ismeretek oktatására, a fennmaradó időkeretet pedig képességfejlesztésre kell fordítani. A szakképzési évfolyamok száma egy évfolyammal megnövelhető, ha az oktatás két tanítási nyelven folyik.

(3)63 Az adott évfolyamban indítható osztály, osztályok számának figyelembevételével meg kell szervezni a szakközépiskolában – a (2) bekezdésben meghatározott – nyelvi előkészítő évfolyamot, illetve a nyelvi előkészítő évfolyam további osztályát, ha a jelentkezők létszáma alapján ez indokolt. A nyelvi előkészítő évfolyam, illetve a nyelvi előkészítő évfolyam osztálya több középiskola tanulóiból is megszervezhető egy szakközépiskola keretei között.

(4) A szakközépiskola a szakképzési évfolyamon az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint az utolsó középiskolai évfolyam elvégzéséhez, illetve középiskolai végzettséghez kötött szakképesítések körében felkészít szakmai vizsgára.

(5)64 A szakközépiskolában a tanuló a középiskolai évfolyamon felkészül az érettségi vizsgára, valamint felsőfokú iskolai továbbtanulásra, illetve munkába állásra, és előkészül a szakképzésbe való bekapcsolódásra.

(6) A tanuló dönt arról, hogy érettségi vizsgát vagy az érettségi vizsgát követően szakmai vizsgát, illetve – ha a szakképzésre vonatkozó jogszabály lehetővé teszi – csak szakmai vizsgát tesz.

(7)65 A szakközépiskola tanulója – az átvételre és a felvételre vonatkozó rendelkezések szerint (42. §, 46. §, 66–67. §) – folytathatja tanulmányait másik szakközépiskola, gimnázium, szakiskola megfelelő évfolyamán.

(8) Ha a szakközépiskola művészeti szakmai vizsgára készít fel

a) párhuzamos oktatás esetén – a központi programban (tantervben) meghatározottak szerint – a középiskolai évfolyamokon a nevelő és oktató munka az ötödik, hetedik vagy a kilencedik évfolyamon kezdődhet, és a tizenharmadik évfolyamon fejeződhet be,

b)66 a szakképzés megszervezésére e törvény 27. §-a (7) bekezdésének a) pontjában, valamint a c)–d) és f)–g) pontjában foglaltakat kell alkalmazni,

c) a tanuló a szakmai vizsgát az érettségi vizsgát követően teszi le.

(9) Kizárólag szakképzési évfolyammal működhet a szakközépiskola, ha érettségi bizonyítvánnyal rendelkező tanulókat készít fel szakmai vizsgára.

A különleges gondozáshoz, a rehabilitációs célú foglalkoztatáshoz való jog, a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény67

30. §68

30/A. §69

Az alapfokú művészetoktatási intézmény

31. §70

A kollégium

32. §71

A többcélú intézmény

33. §72

A pedagógiai szakszolgálatok

34–35. §73

A pedagógiai-szakmai szolgáltatások

36. §74

V. Fejezet

A KÖZOKTATÁSI RENDSZER INTÉZMÉNYEINEK MŰKÖDÉSE

A működés általános szabályai

37–38. §75

39. § (1)–(2)76

(3) A nevelési-oktatási intézményekben az alapszolgáltatás ellátásához szükséges vezetők, pedagógusok, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő és más alkalmazottak létszámát az 1. számú melléklet határozza meg.

(4)77

A működés rendje

40–43. §78

A nevelési és pedagógiai program79

44–51. §80

A tanítási év rendje, a tanítási, képzési idő,
a tanórán kívüli foglalkozások81

52. § (1)82 Az iskolában a szorgalmi idő, tanítási év minden év szeptemberének első munkanapján kezdődik és – az érettségi vizsga s a szakmai vizsga évét kivéve – minden év június hónap 15-én, illetve, ha ez a nap nem munkanap, a június 15-ét megelőző munkanapon fejeződik be. A szakközépiskola és a szakiskola szakképzési évfolyamain a tanítási év – a tanév rendjében meghatározottak szerint – februárban is megkezdhető (keresztféléves oktatásszervezés). Az iskolában a tanítást – ha e törvény másképp nem rendelkezik – a nappali oktatás munkarendje [121. § (1) bekezdésének 26. alpontja] szerint, a nem kötelező tanórai foglalkozások, a tanórán kívüli foglalkozások, az osztálybontások, egyéni foglalkozások és az iskolai alapszolgáltatások biztosításával [121. § (1) bekezdésének 1. alpontja] kell megszervezni (a továbbiakban: nappali rendszerű iskolai oktatás). Nappali rendszerű iskolai oktatásban a tanuló abban az évben kezdhet utoljára tanévet, amelyben betölti

a) nyolc évfolyamos általános iskola esetén a tizenhatodik,

b)83

c)84 középiskola és szakiskola esetén a huszonkettedik

életévét. A c) pontban meghatározott határidő egy évvel meghosszabbítható abban az esetben, ha a tanuló az általános iskola első évfolyamán a tanulmányait a hetedik vagy a nyolcadik életévében kezdte meg, továbbá, ha olyan szakképzésben vesz részt, amelyben a szakképzési évfolyamok száma meghaladja a kettőt. A sajátos nevelési igényű tanuló esetén, valamint a súlyos beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló esetén, továbbá, ha a tanulmányi követelményeket azért nem tudták teljesíteni, mert a tanuló tartós gyógykezelés alatt állt, az a)–c) pontban meghatározott életkorhoz három évet hozzá kell számítani.

(2)85 A tanév, ezen belül a tanítási év rendjét az oktatásért felelős miniszter állapítja meg (tanév rendje). A tanév rendjében kell meghatározni a tanév szervezésével kapcsolatos feladatokat, így különösen a tanév kezdő és befejező napját, azt az időszakot, amelynek keretében az iskolai nevelés és oktatás folyik (szorgalmi idő, tanítási év), a tanítási szünetek szervezésének időszakát és időtartamát, a felvételi kérelmek elbírálásának, az érettségi vizsga és a szakmai vizsga időszakát. A tanév rendjében foglaltak minden iskolára kötelezőek. Az iskola – a tanév rendjében meghatározottak figyelembevételével – éves munkatervet készít, amely tartalmazza a szabadon meghatározható tanítás nélküli munkanapokat és tanítási szünnapokat.

(3)86 A tanuló kötelező tanórai foglalkozása – a (4) és (6) bekezdés kivételével – nem lehet több

a)87 az első–harmadik évfolyamon napi négy tanítási óránál;

b)88 a negyedik–hatodik évfolyamon napi négy vagy öt (heti átlagban négy és fél) tanítási óránál;

c)89 a hetedik–nyolcadik évfolyamon napi öt tanítási óránál;

d)90 a kilencedik–tizedik évfolyamon napi öt vagy hat (heti átlagban öt és fél) tanítási óránál;

e)91 középiskolában – az f)–g) pontban meghatározott kivétellel – a tizenegyedik évfolyamtól napi hat tanítási óránál;

f)92 a szakképzésben az iskolai és iskolán kívüli gyakorlati képzés a szakképzési törvényben meghatározott időnél;

g) szakképzési évfolyamon, a szakmai elméleti tanítási órák száma napi hét tanítási óránál, egy tanítási napon a szakmai elméleti és szakmai gyakorlati tanítási órák száma napi nyolc tanítási óránál; ha a szakiskola vagy a szakközépiskola művészeti szakmai vizsgára készít fel, párhuzamos oktatás esetén heti átlagban napi nyolc tanítási óránál. Ha a szakiskola vagy a szakközépiskola párhuzamos oktatás keretében készít fel a művészeti szakmai vizsgára, a tanítási év átlagában az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményeinek átadására fordított tanítási órák száma nem lehet kevesebb – a (3) bekezdés b)–e) pontjában – az évfolyamra meghatározott tanórai foglalkozás ötven százalékánál.

(4)93 A nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelésben, oktatásban a (3) bekezdésben meghatározott kötelező tanórai foglalkozások időtartama tíz százalékkal megemelkedik.

(5)94 A tanuló kötelező tanórai foglalkozása az e törvény 27. §-ának (4) bekezdése szerinti szakképzésben és a 27. §-ának (8) bekezdése szerinti felzárkóztató oktatás esetén napi hét tanítási óránál nem lehet több. Az e törvény 27. §-ának (4) bekezdése szerinti szakképzésben a tanuló kötelező tanórai foglalkozása az iskolai és az iskolán kívüli gyakorlati képzésben nem lehet több a szakképzési törvényben meghatározott időnél.

(6)95 A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a sajátos nevelési igényű tanulók részére a (3) bekezdésben meghatározott tanórai foglalkozásokon túl kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat kell szervezni. A tanuló annyi egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozáson vesz részt, amennyi a sajátos nevelési igényéből eredő hátránya csökkentéséhez szükséges. A kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezésének heti időkerete a (3) bekezdésben az évfolyamra meghatározott heti tanítási óra

a)96 tizenöt százaléka értelmi fogyatékos tanuló,

b)97 tizenöt százaléka – az autista kivételével – többi fel nem sorolt fogyatékos tanuló,

c)98 harmincöt százaléka a gyengénlátó tanuló,

d) negyven százaléka a mozgásfogyatékos, a vak, a nagyothalló, a beszédfogyatékos tanuló,

e) ötven százaléka a siket és az autista tanuló

esetén. A heti időkeretet abban az esetben, ha a tanulót külön osztályban tanítják, osztályonként kell megállapítani. Ha a tanulót a többi, nem fogyatékos tanulóval közösen – egy osztályban tanítják –, a heti órakeretet nyolc fős csoportokra kell meghatározni oly módon, hogy az azonos ellátásra jogosult tanulók számát elosztják nyolccal. A csoportra jutó időkeret akkor is felhasználható, ha az osztás alapján a csoportban nincs nyolc tanuló. Ennél a számításnál a tanulói létszámot a tényleges létszám alapján kell számításba venni. Ha az iskolában az osztályt több különböző évfolyamra járó tanulóból szervezik meg (a továbbiakban: összevont osztály), és az egyes évfolyamokra a (3) bekezdés eltérő mértékű heti kötelező tanórai foglalkozást állapít meg, a habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozás heti időkeretét a magasabb évfolyamra megállapított heti kötelező tanórai foglalkozás mértéke alapján kell meghatározni. A heti időkeret az egyes évfolyamok, osztályok, tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosítható. A középsúlyos értelmi fogyatékos tanuló részére az iskola a nevelési-oktatási feladatokat egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs célú tanórai foglalkozás keretében szervezi meg a (3) bekezdésben és e bekezdés a) pontjában meghatározott időkeretben [a továbbiakban a (3)–(6) bekezdés alatti foglalkozások: kötelező tanórai foglalkozások].

(7)99 Az iskola a tanulók érdeklődése, igénye szerint nem kötelező (választható) tanórai foglalkozásokat szervez, felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, konzultáció, speciális, illetve kiegészítő ismeretek átadása céljából (a továbbiakban: nem kötelező tanórai foglalkozás). Ha az igazgató a fenntartó egyetértésével nagyobb időkeretet nem állapít meg, a nem kötelező tanórai foglalkozások heti időkerete – osztályonként – a (3)–(5) bekezdésben az évfolyamra meghatározott heti kötelező tanórai foglalkozások

a) az első-negyedik évfolyamon tíz,

b) az ötödik-hatodik évfolyamon huszonöt,

c) a hetedik-nyolcadik évfolyamon harminc,

d) a kilencedik-tizedik évfolyamon negyvenöt,

e) a tizenegyedik-tizenharmadik évfolyamon hatvan,

f) a szakképzési évfolyamon öt

százaléka. Ha az összevont osztályban az egyes évfolyamokra a (3) bekezdés eltérő mértékű heti kötelező tanórai foglalkozást állapít meg, a nem kötelező tanórai foglalkozás heti időkeretét a magasabb évfolyamra megállapított heti kötelező tanórai foglalkozás mértéke alapján kell meghatározni. A heti időkeret az egyes évfolyamok, osztályok, tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosítható. Az iskola a nem kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló időkeretet a tanórán kívüli foglalkozások megtartásához és – beleértve a szakmai előkészítő és szakmai alapozó oktatást is – osztálybontáshoz is igénybe veheti. Az e bekezdésben meghatározott időkeretből az iskolában igénybe vehető osztályonként heti egy óra az osztály közösségi programjának és a tanulókkal való egyéni törődés feladatainak megoldásához.

(8)100 A gyógytestnevelés megszervezéséhez tizenhat fős csoportonként – az iskola órakeretén felül – heti három óra áll rendelkezésre.

(9)101 Az iskola a kötelező tanórai foglalkozások keretében köteles gondoskodni a könnyített testnevelés szervezéséről. Az iskola köteles megteremteni a tanulók mindennapi testedzéséhez szükséges feltételeket, valamint köteles biztosítani – ha az iskolában legalább négy évfolyam és annak keretén belül évfolyamonként legalább egy-egy osztály működik – az iskolai sportkör működését. A mindennapi testedzéshez szükséges időkeretet a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló időkeret terhére kell megteremteni. Az iskola a nem kötelező tanórai foglalkozások megszervezéséhez rendelkezésre álló időkeret terhére szervezi meg az iskolai sportkör foglalkozásait. A mindennapi testedzés megszervezésébe az iskolai sportkör foglalkozásait be kell számítani. Az iskolai sportkör feladatait – az iskolával kötött megállapodás alapján – az iskolában működő diáksport egyesület is elláthatja. Az iskolai sportköri foglalkozások megszervezéséhez – sportágak és tevékenységi formák szerint létrehozott iskolai csoportonként – (a továbbiakban: sportcsoport) hetente legalább kétszer negyvenöt percet biztosítani kell, a nem kötelező tanórai foglalkozások megszervezésére rendelkezésre álló, a (7) bekezdés alapján számított időkeretből. Az iskolai sportkör kezdeményezésére a (7) bekezdés alapján az egész iskolára számított nem kötelező tanórai foglalkozásokra rendelkezésre álló időkeret legalább húsz százalékát (a továbbiakban: minimális időkeret) az iskolai sportkör foglalkozásainak a megszervezéséhez kell biztosítani, ha az iskolában a sportcsoportok száma eléri az egész iskolára számított nem kötelező tanórai foglalkozások számának a tíz százalékát. A minimális időkeret arányosan csökkenthető, ha a sportcsoportok száma kevesebb a nem kötelező tanórai foglalkozásokra rendelkezésre álló időkeret tíz százalékánál. A sportköri foglalkozásokat testnevelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező tanár vezeti.

(10)102 Az általános iskola első-negyedik évfolyamán biztosítani kell a mindennapos testmozgást. A mindennapos testmozgás a helyi tantervben meghatározott legalább heti három testnevelési óra és a játékos testmozgás keretében valósul meg. Az általános iskola első-negyedik évfolyamain minden olyan tanítási napon, az iskolaotthonos nevelés és oktatás esetén minden olyan délelőtti tanítási időszakban, amelyben nincs testnevelési óra, meg kell szervezni a – tanuló életkorához és fejlettségéhez igazodó – játékos, egészségfejlesztő testmozgást. A játékos, egészségfejlesztő testmozgás ideje naponként legalább harminc perc, amelyet több, legalább tizenöt perces foglalkozás keretében is meg lehet tartani. A játékos, egészségfejlesztő testmozgást a tanítási órák részeként és szükség szerint legfeljebb egy óraközi szünet ideje legfeljebb ötven százalékának felhasználásával lehet megszervezni.

(11) Egyéni – egy–három tanuló részére szervezett – foglalkozás tartható

a)103 az alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágában – az előképző kivételével – a tanórai foglalkozások megszervezésére rendelkezésre álló órakeret terhére heti három órában, ha a tanuló részére a tanítási év átlagában – jogszabályban meghatározott időtartamban – legalább heti négy foglalkozás biztosított, heti másfél órában, ha ennél kevesebb foglalkozás biztosított; az egyéni foglalkozást az alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágában a hangszeres és énekes főtárgyi óra esetén egy-egy tanuló részére kell biztosítani,

b) a szakközépiskolában és szakiskolában a kötelező és a nem kötelező tanítási óra megszervezésére rendelkezésre álló órakeret terhére tanulónként heti öt órában, ha az iskola zeneművészeti vagy artista szakmai vizsgára készít fel,

c)104 az általános iskolában, a középiskolában és szakiskola kilencedik–tizedik évfolyamán – ha az igazgató a fenntartó egyetértésével az egyéni foglalkozások megtartásához nagyobb időkeretet nem állapít meg osztályonként és hetente – a kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozás megszervezésére rendelkezésre álló órakereten felül, a (3) bekezdésben meghatározott heti kötelező tanórai foglalkozások tizenkettő százalékában a tehetség kibontakoztatása, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása, illetőleg az első–negyedik évfolyamra járó tanulók eredményes felkészítése céljából,

d) az a)–c) pontban meghatározottakon túl az iskola határozza meg, hogy a kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozások megszervezésére rendelkezésre álló időkeret hány százalékát használja fel egyéni foglalkozás megszervezésére.

(12) Az egyéni foglalkozásra rendelkezésre álló órakeretet annyi órával kell csökkenteni, ahány egyéni foglalkozást szerveztek. Az időkeret az iskolán belül az egyes évfolyamok és tanítási hetek, a kötelező és nem kötelező, valamint a tanórán kívüli foglalkozások között szabadon átcsoportosítható.

(13) Az e törvény 120. §-ának (1) bekezdése alapján, vagy súlyos betegsége miatt magántanulóként tanulmányokat folytatók egyéni foglalkozás keretében történő felkészítésére az iskolának tanulónként a kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozás megszervezésére rendelkezésre álló órakereten felül – átlag – heti tíz óra áll a rendelkezésre. Az időkeret az egyes hetek és tanulók között átcsoportosítható.

(14) Az iskola határozza meg, hogy a kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozások megszervezésére rendelkezésére álló időkeret hány százalékát használja fel osztálybontás alkalmazásával, s milyen tanórai foglalkozás megtartásához. A rendelkezésre álló időkeretet a kialakított tanulócsoportok részére tartott órák számának megfelelően csökkenteni kell.

(15)–(16)105

(17)106 Az e §-ban foglaltakat a (2) és (11) bekezdés kivételével az alapfokú művészetoktatási intézmények tekintetében nem kell alkalmazni. Az alapfokú művészetoktatási intézményekben a tanítási időbeosztást – a tanév rendjére, a tanítás nélküli pihenőnapra és a tanítási szünetre vonatkozó rendelkezések figyelembevételével – az iskola állapítja meg.

(18) Szakképzésben a szakmai gyakorlat megszervezésére a szakképzésre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni.

53. § (1)107 Az iskola — a tanórai foglalkozások mellett — a tanulók érdeklődése, igényei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez.

(2) Tanórán kívüli foglalkozás

a) a napközis és tanulószobai foglalkozás;

b) a szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport [a továbbiakban a b)108 pont alattiak együtt: diákkör];

c) az iskolai sportkör;

d) a tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokságok, iskolák közötti versenyek, bajnokságok, diáknap;

e)109 az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelés, a kulturális, illetőleg sportrendezvény.

(3)110 Az iskola köteles – a szülő igénye alapján – a felügyeletre szoruló tanuló részére a tizedik évfolyam befejezéséig, gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő iskolában valamennyi évfolyamon napközis, illetve tanulószobai foglalkozást szervezni.

(4)111 A napközis, illetve a tanulószobai foglalkozásokat olyan módon kell megszervezni, hogy a szülők igényei szerint eleget tudjon tenni az iskolai felkészítéssel és a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatoknak. A napközis, illetve a tanulószobai foglalkozások megszervezéséhez az első négy évfolyamon napi négy és fél óra, az ötödik-nyolcadik évfolyamon és a gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő iskola valamennyi többi évfolyamán napi három óra, a kilencedik-tizedik évfolyamon napi két óra áll rendelkezésre, mely időkeretet indokolt esetben meg kell növelni a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokhoz szükséges idővel. A heti időkeretet a kialakított napközis, illetve tanulószobai csoportokra kell meghatározni. A heti időkeret az egyes évfolyamok, csoportok, tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosítható. A napközis, illetve a tanulószobai foglalkozás – egy iskolában – több iskola tanulói részére is megszervezhető. A napközis, illetve a tanulószobai foglalkozás feladatait a kollégiumi foglalkozás keretei között is meg lehet oldani.

(5)112 Az alapfokú művészetoktatási intézményekben az (1)–(4) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók. Az alapfokú művészetoktatási intézményben az adott művészeti ág céljának megfelelő művészeti csoport, énekkar működhet, illetve tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, rendezvény, művészeti tanulmányi kirándulás szervezhető.

(6) Az iskolában működő iskolai könyvtárnak lehetővé kell tennie, hogy szolgáltatásait a tanulók és a pedagógusok minden tanítási napon igénybe tudják venni.

(7)113 A kollégium a kollégiumba felvett és az externátusi elhelyezésben részesülő tanulók részére felzárkóztató, tehetségkibontakoztató, speciális ismereteket adó felkészítő foglalkozásokat, továbbá a szabadidő eltöltését szolgáló a (2) bekezdés b) és d) pontjában felsorolt foglalkozásokat és a tanulóval való egyéni törődést biztosító foglalkozásokat szervez. A kollégiumi felkészítő foglalkozások szervezéséhez rendelkezésre álló időkeret nem lehet kevesebb – kollégiumi csoportonként – heti tizennégy óránál, a többi kollégiumi foglalkozásra rendelkezésre álló időkeret pedig – kollégiumi csoportonként – heti tíz óránál. A heti időkeret a kollégiumi feladatok, az egyes tanulócsoportok, tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosítható. A kollégiumi foglalkozásokat csoportos és egyéni foglalkozás keretében lehet megszervezni. Az egyéni foglalkozások szervezésénél az e törvény 52. §-a (11) bekezdésének b) pontjában és (12) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell.

(8)114 A kollégiumban biztosítani kell a pedagógiai felügyeletet azoknak a tanulóknak, akik nem tartózkodnak az iskolában, illetve nem vesznek részt kollégiumi foglalkozáson. A kollégium munkarendjét úgy kell meghatározni, hogy a tanuló elhatározása szerint rendszeresen hazalátogathasson. A hazautazás tanítási évben – beleértve az évközi szünetek idejét is – nem lehet kötelező.

(9)115 Az összefüggő, a napi három órát meghaladó napközis, tanulószobai és a kollégiumi foglalkozások között, iskolaotthonos nevelés és oktatás esetén minden olyan délutáni tanítási időszakban, amelyben nincs testnevelési óra biztosítani kell a tanuló életkorához és fejlettségéhez igazodó játékos, egészségfejlesztő testmozgást. A játékos testmozgást, ha az időjárási viszonyok megengedik, szabadban kell megszervezni. A játékos testmozgás ideje legalább napi negyvenöt perc.

A közoktatási intézmény vezetője

54. §116

55. § (1)–(4)117

(5)118

A nevelőtestület

56–57. §119

A szakmai munkaközösség

58. §120

A szülői szervezet121

59. §122

Az iskolaszék123

60–61. §124

A tanulók közösségei, a diákönkormányzat

62–64. §125

Az óvodai felvétel, a tanulói jogviszony
és a kollégiumi tagsági viszony keletkezése

65. §126

66. § (1)–(8)127

(9)128

(10)–(11)129

67–68. §130

A gyermek, tanuló kötelességének teljesítése

69. § (1)131 A gyermeket, kérelemre – ha családi körülményei, képességének kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja – az óvoda vezetője felmentheti az alól, hogy e törvény 24. §-ának (3) bekezdése alapján óvodai nevelésben vegyen részt.

(2)132 Az igazgató — a gyakorlati képzés kivételével — a tanulót kérelmére — részben vagy egészben — felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. Az igazgató a tanulót kérelmére mentesítheti a készségtárgyak tanulása alól, ha azt egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi.

(3)–(5)133

70–73. §134

Az óvodai elhelyezés, a tanulói jogviszony
és a kollégiumi tagsági viszony megszűnése

74. § (1) Megszűnik az óvodai elhelyezés, ha

a)135 a gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napján;

b) a szülő írásban bejelenti, hogy gyermeke kimarad, a bejelentésben megjelölt napon;

c) az óvodai elhelyezést fizetési hátralék miatt az óvodavezető — a szülő eredménytelen felszólítása és a gyermek szociális helyzetének vizsgálata után — megszüntette, a megszűnés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján;

d) a gyermeket felvették az iskolába, a nevelési év utolsó napján;

e)136 a gyermeket nem vették fel az iskolába, annak a nevelési évnek az utolsó napján, amelyben a nyolcadik életévét betölti.

(2) Megszűnik az óvodai elhelyezés akkor is, ha a gyermek a jogszabályban meghatározottnál igazolatlanul többet van távol az óvodai foglalkozásokról.

(3)137 Az (1) bekezdés b)–c) pontjában és a (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, ha a gyermeket a gyámhatóság intézkedésére vették fel az óvodába, továbbá, ha a gyermek e törvény 24. §-ának (3) bekezdése alapján vesz részt óvodai nevelésben. Az (1) bekezdés c) pontjában, valamint a (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók akkor sem, ha a gyermek hátrányos helyzetű.

75. §138

A tanuló fegyelmi és kártérítési felelőssége, a nevelési-oktatási intézmény kártérítési felelőssége139

76–77. §140

A tanulók elfoglaltságához igazodó iskolai nevelésre és oktatásra vonatkozó külön rendelkezések141

78. § (1)142

(2)143 Az iskolai tanulmányok attól az évtől kezdődően, amelyben a tanuló

a) nyolc évfolyamos általános iskola esetén tizenhetedik,

b)144

c) középiskola és szakiskola esetén huszonharmadik

életévét betölti, kizárólag felnőttoktatás keretében folytatható. A c) pontban meghatározott határidő egy évvel meghosszabbítható abban az esetben, ha a tanuló az általános iskola első évfolyamán a tanulmányait a hetedik életévében kezdte meg, továbbá, ha olyan szakképzésben vesz részt, amelyben a szakképzési évfolyamok száma meghaladja a kettőt. Sajátos nevelési igényű tanuló esetén, valamint a súlyos beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló esetén, továbbá, ha a tanulmányi követelményeket azért nem tudták teljesíteni, mert a tanuló tartós gyógykezelés alatt állt, az a)–c) pontban meghatározott életkorhoz három évet hozzá kell számítani.

(3)–(7)145

A nem helyi önkormányzatok által fenntartott
közoktatási intézményekre vonatkozó külön szabályok

79. §146

79/A. §147

80–82. §148

Eljárási szabályok

83–84. §149

VI. Fejezet

A KÖZOKTATÁS SZERVEZÉSE ÉS IRÁNYÍTÁSA

A közoktatás közfeladatai, a helyi önkormányzatok feladatellátási kötelezettsége

85–89. §150

A közoktatás feladatainak kistérségi megszervezése151

89/A. §152

A szakképzés feladatainak regionális megszervezése153

89/B. §154

90–91. §155

Az ágazati irányítás, az oktatásért felelős miniszter és a Kormány szabályozási feladatai156

92–93. §157

94. § (1)–(2)158

(3)159 Felhatalmazás kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza

a)–e)160

f)161

g)–k)162

l)163 a pedagógus-továbbképzést teljesítők anyagi elismerésének, a várakozási idő csökkentésének lehetőségét, azokat a feltételeket, amelyek fennállása esetén a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítést meg kell állapítani, valamint a kereset-kiegészítés legkisebb összegét, az intézményi minőségirányítási programban meghatározott szempontok és értékelési rend alapján adható anyagi elismerés rendjét, továbbá a pedagógus-munkakör tekintetében a kötelező órát meghaladó tanítás munkáltatói elrendelését, az elrendelt tanítás díjazását, a munkaidő-beosztás, továbbá nevelési-oktatási intézményekben a rendkívüli munkavégzés, az ügyelet és készenlét elrendelésének feltételeit, az ügyelet és az ügyelet alatt elrendelt munkavégzés díjazását is magában foglaló átalánydíjazás megállapításának szabályait és mértékét, az intézményvezetői és vezetőhelyettesi feladatot ellátók, az átlagostól eltérő feladatot ellátó, a nehezebb körülmények között dolgozó pedagógusok, a pályakezdő pedagógusok többletdíjazása, kiegészítő illetménye megállapításának feltételeit, a díjazás mértékét, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók szülei iskolai végzettséggel összefüggő önkéntes nyilatkozatának kérdéseit, valamint az igazgatótanács munkáltatói jogosítványait;164

m)–p)165

(4)–(7)166

95. §167

A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal168

95/A. §169

95/B–95/C. §170

Az Országos Köznevelési Tanács

96. §171

A Közoktatás-politikai Tanács172

97. §173

Szakmai bizottságok174

98. §175

A közoktatás országos mérési feladatai176

99–100. §177

Az Országos szakértői és vizsgaelnöki névjegyzék178

101. §179

A fenntartói irányítás

102–106. §180

A közoktatási intézmény ellenőrzése

107. §181

VII. Fejezet

NEMZETKÖZI VONATKOZÁSÚ RENDELKEZÉSEK

Külföldi nevelési-oktatási intézmények Magyarországon, magyar nevelési-oktatási intézmények külföldön

108. §182

Magyar állampolgárok külföldi tanulmányai

109. §183

Nem magyar állampolgárok
magyarországi tanulmányai és a külföldön megkezdett tanulmányok magyarországi folytatása

110–111. §184

Elismerés és honosítás

112. §185

Az oktatási intézmények iratainak külföldre vitele

113. §186

VIII. Fejezet

A KÖZOKTATÁS FINANSZÍROZÁSÁNAK ELVEI

Az ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások

114. §187

A térítésidíj-fizetési kötelezettség

115. §188

A tandíjfizetési kötelezettség

116. §189

A térítési díj és a tandíj mértéke

117. §190

A finanszírozás egyéb kérdései

118. § (1)–(2)191

(3)192 A központi költségvetés az állami szervek és a helyi önkormányzatok, valamint a nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartók részére az általuk fenntartott nevelési-oktatási intézmények működéséhez – a gyermek-, tanulói létszámot, valamint az ellátott feladatokat figyelembe véve – normatív költségvetési hozzájárulást biztosít.

(4)193 A nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartó részére megállapított normatív költségvetési hozzájárulások összege nem lehet kevesebb, mint a helyi önkormányzat részére ugyanazon jogcímen megállapított normatív hozzájárulás. A nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartó a normatív költségvetési hozzájárulásra – jogszabályban meghatározottak szerint benyújtott – igénylés alapján válik jogosulttá. Az igénylést az ellátott és – jogszabályban meghatározott nyilvántartások szerint – igazolt feladatok után lehet benyújtani. Az igénylés benyújtásának elmulasztása jogvesztő. Ha a nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartású közoktatási intézmény feladatainak az ellátásához az intézményfenntartó normatív hozzájárulást és támogatást vesz igénybe, az adott költségvetési évet követő év május 31-éig köteles a szolgáltatásait igénybe vevő részére közölni a támogatás egy főre jutó összegét. Köteles továbbá – a közoktatás információs rendszerben – nyilvánosságra hozni, hogy az adott intézmény feladatainak ellátásához igénybe vett normatív hozzájárulás és egyéb állami támogatás a teljes intézményi költségvetés hány százalékát fedezi, valamint köteles közérdekből statisztikai céllal adatot közölni.

(5)194 Az éves költségvetési törvényben kell meghatározni annak a támogatásnak az összegét, amelyet az iskolafenntartó kap a piaci áron forgalomba kerülő tanulói tankönyvek megvásárlásának támogatásához. A támogatás módjáról a nevelőtestület a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 6–7. §-ában meghatározottak szerint dönt. Az iskolának a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8. §-ának (4) bekezdésében meghatározottak szerint gondoskodnia kell az ingyenes tankönyvellátásról. Az éves költségvetési törvényben kell meghatározni annak a támogatásnak az összegét, amelyet a fenntartó kap a gyermekek kedvezményes étkeztetésének megszervezéséhez, figyelembe véve a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 148. §-ának (5)–(6) bekezdésében meghatározott normatív kedvezményeket.

(6)195 Az e törvény

24. §-ának (4) bekezdésében az óvodai foglalkozások, továbbá az 53. §-ának (4) bekezdésében a napközis vagy tanulószobai foglalkozás megszervezéséhez meghatározott időkeretet a szociális igazgatási feladatok ellátására rendelkezésre álló forrásokból meg kell növelni – és a szociális kiadások között elszámolni – abban az esetben, ha a gyermek napközbeni ellátása ezt szükségessé teszi, továbbá az

52. §-ának (7)–(8) bekezdésében, valamint (10)–(12) bekezdésében az iskolai nem kötelező (választható) tanórai foglalkozások, tanórán kívüli foglalkozások, egyéni foglalkozások, gyógytestnevelés megszervezéséhez, osztálybontásokhoz meghatározott időkeret,

53. §-ának (7) bekezdésében a kollégiumi foglalkozások megszervezésére meghatározott időkeret,

196 az 1. számú melléklet alapján kötelezően foglalkoztatott vezetői és alkalmazotti létszám és a kötelező óraszám terhére szabadon felhasználható időkeret a fenntartó egyetértésével megnövelhető, illetve a vezetők és a beosztott pedagógusok kötelező óraszáma csökkenthető, valamint a 3. számú mellékletben meghatározott óvodai csoport, iskolai osztály létszáma az átlaglétszámhoz képest csökkenthető (többletszolgáltatás), ha az ehhez szükséges fedezetet a fenntartó többletköltségvetése támogatás nélkül, vagy a nevelési-oktatási intézmény saját forrásaiból biztosítja.

(7)–(11)197

(12)198 A közoktatási intézmény vezetője kereset-kiegészítéssel ismerheti el meghatározott munkateljesítmény elérését, illetve – a helyettesítést kivéve – az átmeneti többletfeladatok ellátását, így különösen a pedagógiai fejlesztő tevékenységet, a nevelés céljait szolgáló tanórán kívüli foglalkozás terén nyújtott minőségi munkavégzést (a továbbiakban: kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés). A kiemelt munkavégzésért járó kereset- kiegészítés megállapítható – a közoktatási intézmény bármely alkalmazottja részére – egy alkalomra, illetőleg meghatározott időre. A meghatározott időre szóló kereset-kiegészítést havi rendszerességgel kell kifizetni. A kereset-kiegészítés megállapításánál figyelembe kell venni a vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének eredményeit. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételeit – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a kollektív szerződésben, ennek hiányában a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni. A kereset- kiegészítésre való jogosultság legfeljebb egy nevelési évre, egy tanítási évre szólhat. A kereset-kiegészítést ugyanaz a személy több alkalommal is megkaphatja. A kereset-kiegészítésre való jogosultság megállapítása során előnyben kell részesíteni azt, aki az intézményi teljesítményértékelés alapján az előző nevelési évben, tanítási évben kereset-kiegészítésben részesült, feltéve, hogy a minőségirányítási programban meghatározott ciklusidő nem telt el, és a munkáltató megítélése szerint teljesítményével ismét kiérdemelte azt.

(13)199 Az intézményfenntartó valamennyi közoktatási intézményét figyelembe véve megtervezi a kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés fedezetét. Az összeg meghatározásának számítási alapja az éves költségvetésről szóló törvényben egy főre meghatározott összeg200 és a nevelési-oktatási intézményekben, valamint a pedagógiai szakszolgáltatást ellátó intézményekben pedagógus-munkakörben, a pedagógiai szakmai szolgáltató intézményekben pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatottak létszámának szorzata.

(14)201 A fenntartó a (11) bekezdés szerint meghatározott összeget az érintettek létszámának megfelelően osztja szét az intézmények között.

119. §202

A magántanulóra, a fejlesztő felkészítést teljesítőre
és a pedagógiai szakszolgáltatást igénybe vevőre vonatkozó külön rendelkezések203

120. §204

IX. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Értelmező rendelkezések

121. § (1)205 E törvény alkalmazásában

1–13.206

14.207 hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította; e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint – óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek;

15–45.208

46.209

47.210 megyei fenntartó: a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló törvény szerint kijelölt szerv.211

48.212 önkormányzati feladatellátás: önkormányzati feladatot lát el a helyi önkormányzat, az önkormányzati társulás, a többcélú kistérségi társulás fenntartásában működő nevelési-oktatási intézmény, továbbá az a nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartású – ide nem értve az országos kisebbségi önkormányzati fenntartású, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 47. § (4) bekezdése szerint az országos kisebbségi önkormányzat által átvett nevelési oktatási intézményt az átvétel időtartama alatt – nevelési-oktatási intézmény, amely a 81. § (1) bekezdése e) pontja szerinti közoktatási megállapodás keretében közreműködik a helyi önkormányzat kötelező feladatának ellátásában, illetve a 81. § (11) bekezdésében meghatározott esetben a fenntartó egyoldalú nyilatkozatát a települési önkormányzathoz eljuttatta, vagy az oktatásért felelős miniszterrel közoktatási megállapodást kötött.

(2)213

(3)214

(4)–(5)215

(6)216

(7)–(10)217

(11)218 Ha a nevelési, oktatási intézmény alapító okiratában, működési engedélyében, nyilvántartásba vételi határozatában az intézmény alaptevékenységei között

a) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek, tanulók ellátása szerepel, azon a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek, tanulók ellátását,

b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek, tanulók ellátása szerepel, azon a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő gyermekek, tanulók ellátását

is érteni kell.

(12)219 Ha a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló szakértői véleményében a sajátos nevelési igényt

a) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége alapozza meg, azon a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességét,

b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége alapozza meg, azon a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességét

is érteni kell.

Vegyes rendelkezések

122. §220 (1) A nem állami szerv, illetve nem helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény munkaviszony keretében foglalkoztatott pedagógusainak kötelező óraszámára, túlmunka díjazására, pótszabadságára a közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A pedagógusok munkabére és pótléka nem lehet kevesebb az azonos feladatot ellátó közalkalmazottaknak járó illetmény és pótlék legkisebb mértékénél.

(2)–(11)221

(12)222

(13)223

(14)224

(15)225

Az Európai Unió jogának való megfelelés226

122/A. §227

Hatálybalépés

123. §228

Átmeneti rendelkezések

124–127. §229

128. § (1)–(7)230

(8)231 Azt a közalkalmazott pedagógust, akinek nincs pedagógus-szakvizsgája, az iskolai végzettsége és szakképzettsége alapján kell besorolni. Azt a közalkalmazott pedagógust pedig, aki pedagógus szakvizsgával rendelkezik, az ezt igazoló oklevél bemutatását követő év első munkanapjától kezdődően a pedagógus-szakvizsga alapján kell besorolni. A pedagógus-szakvizsgával egyenértékű a munkakör ellátásához szükséges végzettség és szakképzettség mellett az egyetemi vagy főiskolai szakirányú továbbképzésben szerzett – jogszabályban meghatározott – szakképzettség. A pedagógus-szakvizsgával egyenértékű, továbbá a munkakör ellátásához szükséges végzettséghez és szakképzettséghez kapcsolódó szakterületen szerzett tudományos fokozat, valamint a doktori cselekmény alapján szerzett doktori cím.

(9)–(15)232

(16)233

(17)–(18)234

(19)–(20)235

(21)–(22)236

(23)237

129. §238

130–132. §239

133. §240

1. számú melléklet az 1993. évi LXXIX. törvényhez241

A nevelési-oktatási intézményekben foglalkoztatott vezetők és alkalmazottak létszáma, a költségvetési hozzájárulás megállapításának elvei, a vezetők
és a beosztott pedagógusok kötelező óraszáma
a közoktatási intézményekben

A nevelési-oktatási intézményekben foglalkoztatott vezetők és alkalmazottak kötelező és ajánlott,
létszáma (a kötelező létszám *-gal van jelölve)

Vezetők

1. igazgató, óvodavezető minden önálló intézményben 1*
2. igazgatóhelyettes, óvodavezető-helyettes
– önálló intézményben,
ha a gyermekek, tanulók létszáma a nyolcvanat eléri 1
iskolában, ha a tanulók létszáma a négyszázat eléri további 1
– tagintézményenként – a kollégium kivételével – tagintézményvezetőnek 1*
– intézményegységenként – a kollégium kivételével – intézmény-egységvezetőnek 1
– nem önálló kollégiumonként kollégiumvezetőnek 1*
– tagozatonként,
ha az óvodában a gyermeklétszám az ötvenet, az iskolában a tanulói létszám a nyolcvanat eléri tagozatvezetőnek 1
3. gyakorlati oktatásvezető
szakközépiskolában és szakiskolában iskolánként 1*
4. gyakorlati oktatásvezető-helyettes
szakközépiskolában és szakiskolában húsz osztály felett, húszosztályonként 1
vagy eltérő szakirányú oktatásnál szakirányonként, ha a szakirányban legalább öt osztály van 1
5. gazdasági vezető
önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező intézményben 1*
6. A 2. pontban meghatározott kötelező létszámoktól az e melléklet Negyedik részében meghatározottak szerint el lehet térni.

Pedagógusok

Óvodában

1. A pedagógusok*, gyógypedagógusok* létszámát
– az óvodai csoportok,
– a kötelező órák száma,
– a kötelező óraszámba beszámítható tevékenység,
– az óvoda nyitvatartási ideje
alapján kell meghatározni oly módon, hogy a teljes nyitva tartás ideje alatt minden csoportban a gyermekekkel óvodapedagógus foglalkozzon, óvodapedagógusonként napi egy-egy, csoportonként összesen napi két óra átfedési idővel;
2. logopédus
a beszédjavító óvodában tizenöt gyermekenként 1*
3. konduktor
a konduktív pedagógiai intézmény óvodájában csoportonként és műszakonként 3*
4. utazó gyógypedagógus, logopédus, pszichológus, konduktor, ha az óvoda a többi gyermekkel együtt fejleszti a fogyatékos gyermeket, legalább heti öt óra foglalkoztatás keretében, nyolcgyermekenként 1*

Iskolában és kollégiumban

1. Az iskolában a pedagógus-munkakörben* foglalkoztatottak létszámát
– az iskolai osztálylétszám,
– az osztálybontásra, egyéni foglalkozásra meghatározott időkeret,
– a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások megszervezésére megállapított órakeret,
– a napközis és tanulószobai foglalkozásokra megállapított órakeret,
– a pedagógusok kötelező óraszáma
alapján kell megállapítani.
Ha külön jogszabályban meghatározottak szerint az iskolai könyvtár működtetése kötelező, a könyvtáros tanár (tanító) létszámának megállapításánál minden, az ötödik-tizenharmadik évfolyamon a helyi tantervben szereplő könyvtári órát, továbbá a könyvtár nyitva tartásának idejét is ajánlott figyelembe venni. Az alapfokú művészetoktatási intézményben, ha legalább kettőszáz és legfeljebb négyszáz tanuló befogadására létesítették egy, ha több, mint négyszáz tanuló befogadására létesítették további egy könyvtáros tanárt ajánlott alkalmazni.
2. A kollégiumban pedagógus-munkakörben* foglalkoztatottak létszámát
– az 53. § (7) bekezdése szerinti kollégiumi heti kötelező foglalkozások száma és
– a pedagógusok kötelező óraszáma
alapján kell megállapítani.
Kollégiumban, ha azt legalább kettőszáz és legfeljebb négyszáz tanuló befogadására létesítették egy, négyszáznál több tanuló befogadására létesítették, további egy könyvtáros tanár (tanító) alkalmazása ajánlott.
3. fejlesztő pedagógus
az integrációs felkészítésben részt vevő iskolában
az integrációs oktatásban 1*
részt vevő hátrányos helyzetű tanulók létszáma alapján számítva,
háromszáz tanulóig a szabadidő-szervező feladatainak az ellátására is
háromszáz–négyszázötven tanulóig 1*
négyszázötven tanuló felett 2
4. konduktor
a konduktív pedagógiai intézmény iskolájában osztályonként és műszakonként 3*
5. logopédus
beszédjavító iskolában tizenöt tanulónként 1*
6. utazó gyógypedagógus, logopédus, pszichológus, konduktor, ha az iskola a többi gyermekkel együtt fejleszti a fogyatékos tanulót, legalább heti öt óra foglalkoztatás keretében, nyolctanulónként 1*

A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak

Óvodában

1. szakorvos
kizárólag fogyatékosokat nevelő óvodában a fogyatékosság típusának megfelelően 0,5*
2. gyermek- és ifjúsági felügyelő vagy gyógypedagógiai asszisztens fogyatékos gyermekeket nevelő óvodai csoportban 1*
3. dajka vagy helyette gondozónő és takarító együtt
– a konduktív pedagógiai intézmény óvodájának kivételével – csoportonként 1*

Iskolában és kollégiumban

1. pedagógiai felügyelő kollégiumban nemenként és épületenként 100 tanulóra számítva, de legalább 1*
2. gyermek- és ifjúságvédelmi felelős
– általános iskolában,
– középiskolában,
– szakiskolában 1
3. szakorvos kizárólag fogyatékosokat nevelő iskolában, kollégiumban, a fogyatékosság típusának megfelelően 1*
4. gyermek- és ifjúsági felügyelő vagy gyógypedagógiai asszisztens
– általános iskolai kollégiumban 1
– fogyatékosokat nevelő iskolában tizenöt tanulónként 1*
– gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményként működő általános iskolai kollégiumban tizenöt tanulónként 1
– a siket, a vak, a középsúlyos értelmi fogyatékos, az önálló helyváltoztatásra képtelen testi fogyatékos, az autista és a halmozottan fogyatékos tanulókat nevelő és oktató iskolában és kollégiumban hattanulónként 1*
5. szabadidő-szervező
– az iskolában, kollégiumban, ha a tanulók létszáma eléri a háromszázat 1
– ha az iskolában jogszabályban meghatározottak szerinti integrációs felkészítést szerveznek, és az abban részt vevő hátrányos helyzetű tanulók létszáma nem éri el a háromszázat, a fejlesztő pedagógus feladatainak ellátására is 1
6. műszaki vezető
szakiskolában, ha az legalább százhúsz munkahelyes tanműhellyel rendelkezik, illetve, ha délelőtt-délután is üzemelő tanműhelye van 1*
7. ápoló
kollégiumban ötszáz tanulóig 1
ötszáz tanuló felett 2
kizárólagosan fogyatékosokat fogadó diákotthonban, huszonnégy órára 5*
8. hangszerkarbantartó a zeneművészeti művészeti ágban szakmai vizsgára felkészítő szakközépiskolában és szakiskolában, továbbá alapfokú művészetoktatási intézményben
négyszáz tanulóig 1
négyszáz tanuló felett 2
látássérültek iskoláiban tanulói létszámtól függetlenül további 0,5
9. úszómester
tanuszodával rendelkező iskolában 1*
Az utazó szakember hálózat keretében a foglalkoztatás a megyei kormányhivatal, főváros esetén a fővárosi önkormányzat által kijelölt közoktatási intézményben történik. Az álláshelyeket a fővárosban, illetőleg megyében – a szakértői és rehabilitációs bizottság nyilvántartása szerint – a többi gyermekkel, tanulóval együtt óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban részesített gyermekek, tanulók – a fogyatékosság típusa szerint – létszámát nyolccal, az utazó gyógytestnevelői álláshelyek létszámát az érintett tanulók létszámát tizenkettővel elosztva ajánlott meghatározni. Az osztással – a kerekítés szabályai szerint kialakított – csoportra ajánlott tervezni egy-egy – egy csoport esetén a csoport létszámától függetlenül legalább egy – a feladat ellátásához szükséges szakembert. Az utazó gyógypedagógust, logopédust, konduktort, gyógytestnevelőt stb. a gyermeket, tanulót nevelő, illetve oktató óvoda, iskola megkeresésére a munkáltatói jogot gyakorló közoktatási intézmény vezetője rendeli ki.
A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a szabadidő-szervező és a pedagógiai felügyelő pótszabadságának, valamint juttatásainak meghatározására a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

További foglalkoztatás a nevelési-oktatási intézményekben

1. Gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő, karbantartó, fűtő, udvari munkás, portás stb. munkakörökben az ellátandó feladatoktól függően ajánlott megoldani a foglalkoztatást.
2. A nevelési-oktatási intézményekben – a feladatoktól függően – az 1. részben ajánlott foglalkoztatásokon túl
a) további vezetői megbízások adhatók,
b) a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak létszáma megnövelhető,
c) speciális végzettségű szakemberek [például orvos, pszichológus, szociális munkás, szociálpedagógus, könyvtártechnikus, könyvtáros asszisztens, iskolatitkár (óvodatitkár), szabadidő-szervező, pedagógiai asszisztens, oktatástechnikus, számítógép-kezelő, számítógép rendszerprogramozó, laboráns, ügyviteligépkezelő, munkaügyi, személyzeti és oktatási előadó] foglalkoztathatók,
d) rendszergazda, ha a tanulói létszám eléri a háromszázat.*
3. A fenntartó biztosítja az 1. és a 2/c) pontban felsorolt munkakörök betöltéséhez, szakemberek foglalkoztatásához szükséges létszámot (a továbbiakban: technikai létszám). A technikai létszám számításánál a következő eljárás ajánlott: A létszám ne legyen kevesebb, mint a pedagógusok teljes munkaidejére – beleértve az óraadó tanárok foglalkoztatási idejét is – számított létszámának
a) tíz százaléka, de legalább egy létszám az alapfokú művészetoktatási intézményben,
b) tizenöt százaléka, de legalább kettő létszám szakiskolában, készségfejlesztő szakiskolában, speciális szakiskolában, előkészítő szakiskolában,
c) tizenöt százaléka, de legalább kettő létszám az óvodában,
d) húsz százaléka, de legalább kettő létszám az általános iskolában, gimnáziumban,
e) harminc százaléka, de legalább négy létszám a szakközépiskolában,
f) hatvan százaléka, de legalább kettő létszám a kollégiumban.
4. Többcélú intézmény esetén a technikai létszámot a következők szerint ajánlott meghatározni: az ellátott feladatoknak megfelelő intézményre meghatározott pedagógus létszámok összegét el kell osztani az ellátott feladatok számával. Az így számított létszám nem lehet kevesebb, mint az egyes intézményekhez meghatározott tényleges létszámok összegének a 70%-a. A számításoknál a 3. pontban felsorolt nevelési és oktatási intézményeket kell figyelembe venni. Emellett biztosítani ajánlott a 3. pontban fel nem sorolt feladathoz jogszabályban biztosított létszámot. Ha jogszabály az adott feladatra nem határoz meg létszámot, akkor a technikai létszámot feladatonként egy-egy létszámmal meg kell növelni.
5. A technikai létszámot a székhelyen és a telephelyen foglalkoztatott valamennyi pedagógus foglalkoztatási idejére vetítve ajánlott számítani.
6. A technikai létszámhoz egy létszámot indokolt hozzá számítani, ha a nevelési-oktatási intézményben a gyermekek, tanulók legalább húsz százaléka hátrányos helyzetű, vagy beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzd, illetve, ha a sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulókat a többiekkel egy csoportban, osztályban nevelik, tanítják. A különböző csoportba tartozó gyermekek, tanulók létszámát együttesen is figyelembe lehet venni a húsz százalék megállapításához. A technikai létszámhoz tagintézményenként további egy-egy létszámot indokolt hozzá számítani.
7. A nevelési-oktatási intézmény vezetője dönti el, hogy a technikai létszám terhére milyen, a nevelési-oktatási intézmény működésével összefüggő technikai feladatokat (ügyviteli, műszaki, kisegítő, karbantartó, fűtő, udvari munkás, portás) old meg, illetve – a kötelező foglalkozáson felül – milyen speciális végzettségű szakembert (pszichológust, családpedagógust, fejlesztő pedagógust, logopédust, gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst, orvost stb.) alkalmaz. A legalább középiskolai végzettséggel és szakirányú szakképzettséggel rendelkező rendszergazda* alkalmazása kötelező az olyan középiskolában és szakiskolában, amelyben a tanulói létszám meghaladja a háromszázat, és az iskolában a tanítási órák legalább húsz százalékában alkalmazzák a számítógépet.
8. A technikai létszám keretén felül ajánlott megoldani a nevelési-oktatási intézményben működtetett főző és melegítő konyha üzemeltetését. A technikai létszámot meg kell emelni az olyan feladatok ellátásához szükséges létszámmal, amelyet a nevelési-oktatási intézmény jogszabály rendelkezései szerint köteles megszervezni (munkavédelem, tűzvédelem, gazdasági szervezet stb.).

A KÖLTSÉGVETÉSI HOZZÁJÁRULÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELVEI

1–4.

A normatív hozzájárulás meghatározásakor figyelembe vehető gyermek-, tanulói létszám megállapítása

1. A normatív hozzájárulás meghatározásakor
a) az óvodába felvett gyermeket egy gyermekként kell figyelembe venni;
b) a nappali rendszerű iskolai oktatásban azt a tanulót lehet egy tanulóként figyelembe venni, aki az iskolával tanulói jogviszonyban áll; azoknak a tanulóknak a létszámát, akik saját döntésük alapján magántanulók, vagy saját döntésük alapján vendégtanulók – kivéve, ha e törvény alapján közösen szervezik meg több iskola részére a nyelvi előkészítő osztályt – a normatív állami hozzájárulás meghatározásakor nem lehet figyelembe venni;
c) az alapfokú művészetoktatási intézményben a tanulót legfeljebb egy művészeti képzésben lehet figyelembe venni akkor, ha az adott tanítási év első napjáig legalább a hatodik életévét eléri, illetve tanköteles, vagy tankötelezettségének megszűnése után a 20. § (1) bekezdés b)–d) pontja szerinti intézményben tanul, és huszonkettedik életévét nem töltötte be a következők szerint:
ca) egy tanulóként kell figyelembe venni azt, akinek a részére az iskola a tanítási év átlagában legalább heti négy foglalkozáson való részvételt biztosít, akkor is, ha négynél több foglalkozáson vesz részt, illetve több tanszakra (szakra) jár,
cb) azoknak a tanulóknak a számát, akiknek a részére az iskola a tanítási év átlagában heti négy tanóra foglalkozásnál kevesebbet biztosít, kettővel el kell osztani,
cc) az előképző évfolyamokra járó tanulók létszámából csak annyi tanuló vehető figyelembe, mint az első és második alapfokú évfolyamokra járó tanulók létszámának 120%-a, ennél a számításnál az előképző évfolyamok, valamint az első és második alapfokú évfolyamok tényleges létszámát kell figyelembe venni;
d) a felnőtt oktatásban, a 78. § (6) bekezdése alapján, a nappali oktatás munkarendje szerint oktatott tanulót egy tanulóként, az esti oktatás munkarendje szerint tanulók számát kettővel, a levelező oktatás munkarendje szerint öttel elosztva kell figyelembe venni; a más munkarend szerint oktatott tanulók létszámát a normatív állami hozzájárulás meghatározásakor nem lehet figyelembe venni;
e) a kollégiumi ellátásnál azt a tanulót kell egy tanulóként figyelembe venni, aki a kollégiummal kollégiumi tagsági viszonyt, externátusi jogviszonyt létesített; azoknak a tanulóknak a létszámát, akik a kollégiumi elhelyezésért térítési díjat fizetnek, kettővel el kell osztani;
f) a nem magyar állampolgár gyermeket, tanulót akkor lehet figyelembe venni, ha a magyar gyermekkel, tanulókkal azonos feltételekkel vehet részt a közoktatásban;
g) azoknak a tanulóknak a létszámát, akik a nappali rendszerű iskolai oktatás keretében a középiskolában, a szakiskolában, a kollégiumban az alapszolgáltatásért térítési díjat fizetnek, kettővel elosztva kell figyelembe venni; azt a tanulót, aki – függetlenül az oktatás munkarendjétől – tandíjat fizet, a létszám-meghatározásnál figyelmen kívül kell hagyni;
h) az a)–g) pont szerint kell a gyermek, tanuló létszámát figyelembe venni akkor is, ha az e törvény 81. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján fizetési kötelezettséget írnak elő, illetve a 116. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a heti hat órát meghaladó foglalkozásért a tanuló tandíjat fizet;
i) a szakközépiskolában, szakiskolában (speciális szakiskolában, készségfejlesztő szakiskolában) szakképzési évfolyamokon szervezett szakmai elméleti képzésben a tanulót a normatív hozzájárulás szempontjából akkor lehet figyelembe venni, ha jogszabályban meghatározott nyilatkozat alapján első szakképesítésnek minősülő szakképesítés megszerzésére történő felkészítésben vesz részt.

2. Abban az esetben, amikor a gyermekek, tanulók létszámát el kell osztani, a kerekítés szabályai szerint megállapított létszámot lehet figyelembe venni.

3. A nevelési-oktatási intézménynek kell igazolnia, hogy a gyermeket, tanulót felvette, és részére az előírt szolgáltatások igénybevételét biztosította.

4. Ha az önkormányzati feladatellátásban e törvény rendelkezései szerint a tanulónak térítési díjat kell fizetnie, a normatív hozzájárulás megállapításánál és az arról történő elszámolásnál – fenntartótól függetlenül – a tanuló akkor vehető figyelembe, ha az iskola, a kollégium előírta és beszedte azt. A térítési díj nem lehet kevesebb, mint a 117. § (1) bekezdésében meghatározott alsó határ. Ha a tanuló a térítésidíj-fizetési kötelezettség mellett igénybe vehető oktatást jogszabály rendelkezése alapján ingyenesen veheti igénybe, ezt a tényt fel kell tüntetni a törzslapján, megjelölve a döntés alapjául szolgáló jogszabályt. Ebben az esetben a normatív hozzájárulás megállapításakor a tanulót egy tanulóként kell figyelembe venni.

A VEZETŐK ÉS A BEOSZTOTT PEDAGÓGUSOK KÖTELEZŐ ÓRASZÁMA

Pedagógus-munkakörök és vezető beosztások, amelyekben a heti törvényes munkaidő kötelező óraszámból és a nevelő-, illetve nevelő-oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatnak megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll, továbbá az egyes munkakörökre, vezető beosztásokra vonatkozó kötelező óraszámok

I.
_________________________
Vezető beosztás, munkakör
Heti kötelező óraszám
_________________________

A) VEZETŐ BEOSZTÁSOK

1. Óvodában, gyakorló óvodában
a) óvodavezetői
– 4 vagy több csoportos óvodában, gyakorló óvodában 6
– 1–3 csoportos gyakorló óvodában 21
– 1–3 csoportos óvodában 27
b) óvodavezető-helyettesi, tagintézmény-vezetői, intézményegység-vezetői, tagozatvezetői, tagintézményvezető-helyettesi, intézményegységvezető-helyettesi
– 4 vagy több csoportos óvodában, gyakorló óvodában 24
– 1–3 csoportos gyakorló óvodában 23
– 1–3 csoportos óvodában 30

2. Általános iskolában, gyakorló iskolában
a) igazgatói
– 17 vagy több osztályos iskolában 4
– 9–16 osztályos iskolában 8
– 6–8 osztályos iskolában 12
– 1–5 osztályos iskolában 16
b) igazgatóhelyettesi, tagintézmény-vezetői, intézményegység-vezetői, tagozatvezetői, tagintézményvezető-helyettesi, intézményegységvezető-helyettesi: az igazgatóra megállapított kötelező óraszám + 4 óra, legfeljebb 18 óra

3. Középiskolában és szakiskolában
és gyakorló iskolában
a) igazgatói
– 12 vagy több osztályos iskolában és minden művészeti szakmai vizsgára felkészítő szakközépiskolában, szakiskolában 2
– 9–11 osztályos iskolában 4
– 5–8 osztályos iskolában 6
– 4 vagy kevesebb osztályos iskolában 8
b) igazgatóhelyettesi, tagintézmény-vezetői, intézményegység-vezetői, tagozatvezetői, tagintézményvezető-helyettesi, intézményegységvezető-helyettesi: az igazgatóra megállapított kötelező óraszám + 2 óra
c) gyakorlati oktatásvezetői 11
d) gyakorlati oktatásvezető-helyettesi 17

4. Alapfokú művészetoktatási intézményben,
gyakorló iskolában
a) igazgatói
– 500 tanulónál több tanulólétszám esetén 2
– 251–500 tanulólétszám esetén 4
– 101–250 tanulólétszám esetén 8
– 100 tanulólétszámig 14

b) igazgatóhelyettesi, tagintézmény-vezetői, intézményegység-vezetői, tagintézményvezető-helyettesi, intézményegységvezető-helyettesi: az igazgatóra megállapított kötelező óraszám + 2 óra

5. Kollégiumban, gyakorló kollégiumban
a) kollégium igazgatói, vezetői
– 450 tanulónál több tanulólétszám esetén 4
– 251–450 tanulólétszám esetén 6
– 101–250 tanulólétszám esetén 10
– 100 tanulólétszámig 15
b) igazgatóhelyettesi, vezetőhelyettesi: az igazgatóra megállapított kötelező óraszám + 4 óra

6. Kizárólag fogyatékos gyermekek, tanulók, nevelését, oktatását ellátó nevelési-oktatási intézményekre vonatkozó eltérő rendelkezések

Óvodában, gyakorló óvodában
a) óvodavezetői
– 4 vagy annál több csoportos óvodában 4
– 2–3 csoportos óvodában 16
– 1 csoportos óvodában 18
b) óvodavezető-helyettesi, tagintézmény-vezetői, intézményegység-vezetői, tagozatvezetői, tagintézményvezető-helyettesi, intézményegységvezető-helyettesi
– 3 vagy több csoportos óvodában 16
– 1–2 csoportos óvodában 18

Általános iskolában, gyakorló általános iskolában
a) igazgatói
– 21 vagy több osztályos iskolában 2
– 12–20 osztályos iskolában 4
– 9–11 osztályos iskolában 6
– 4–8 osztályos iskolában 10
– 1–3 osztályos iskolában 12
b) igazgatóhelyettesi, tagintézmény-vezetői, intézményegység-vezetői, tagozatvezetői, tagintézményvezető-helyettesi, intézményegységvezető-helyettesi: az igazgatóra megállapított kötelező óraszám + 2 óra

Kollégiumban, gyakorló kollégiumban
a) igazgatói, vezetői
– 250 tanulónál több tanulólétszám esetén 2
– 144–250 tanulólétszám esetén 4
– 108–143 tanulólétszám esetén 6
– 48–107 tanulólétszám esetén 10
– 47 tanulólétszámig 12
b) igazgatóhelyettesi, vezetőhelyettesi: az igazgatóra megállapított kötelező óraszám + 2 óra

A Mozgássérültek Pető András Nevelőképző
és Nevelőintézetében
a) óvodavezetői, általános iskola igazgatói 5
b) óvodavezető-helyettesi, általános iskola igazgatóhelyettesi 7

7. Pedagógiai szakszolgálat intézményeiben
a) igazgatói, intézményegység-vezetői, tagintézmény-vezetői 10
b) igazgatóhelyettesi, intézményegységvezető-helyettesi, tagintézményvezető-helyettesi 14

8. Közös igazgatású közoktatási intézményben,
általános művelődési központban
a) igazgatói
ha az intézményegységenként működő óvoda, iskola, kollégium, pedagógiai szakszolgálat intézményegység vezetését is az igazgató látja el, az óvodai csoportok, iskolai osztályok, tanulók számára tekintet nélkül az intézményegységnek megfelelő intézménytípus igazgatói, vezetői beosztására meghatározott legkisebb óraszám, legfeljebb 4
b) intézményegység-vezetői, kollégiumvezetői, intézményegységvezető-helyettesi, kollégiumvezető-helyettesi az intézménytípusnál meghatározottak szerint

B) PEDAGÓGUS ÉS SZAKVIZSGÁZOTT PEDAGÓGUS-MUNKAKÖRÖK

– óvodapedagógus 32
– óvodapedagógus gyakorló óvodában 24
– óvodapedagógus, fogyatékos gyermekek óvodájában 21
– óvodapedagógus, fogyatékos gyermekek gyakorló óvodájában 15
– nem szaktanítást végző tanító általános iskolában 22
– nem szaktanítást végző tanító gyakorló általános iskolában 14
– szaktanítást végző tanító, tanár általános iskolában 22
– szaktanítást végző tanító, tanár gyakorló általános iskolában 14
– nem szaktanítást végző osztálytanító általános iskola egésznapos (iskolaotthonos) osztályában 22
– nem szaktanítást végző osztálytanító gyakorló általános iskola egésznapos (iskolaotthonos) osztályában 14
– nem szaktanítást végző osztálytanító fogyatékos tanulók általános iskolája egésznapos (iskolaotthonos) osztályában 20
– tanár, gyógypedagógus (terapeuta) fogyatékos tanulók általános iskolájában 21
– tanár, gyógypedagógus (terapeuta) fogyatékos tanulók gyakorló általános iskolájában 15
– tanár középiskolában, szakiskolában 22
– tanár alapfokú művészetoktatási intézményben 22
– tanár gyakorló középiskolában, szakiskolában, alapfokú művészetoktatási intézményben 12
– tanár, gyógypedagógus (terapeuta) fogyatékos tanulók középiskolájában, szakiskolájában 21
– napközis foglalkozást, tanulószobai foglalkozást tartó tanító, tanár általános iskolában, középiskolában, szakiskolában 23
– napközis foglalkozást, tanulószobai foglalkozást tartó tanító, tanár gyakorló általános iskolában, középiskolában, szakiskolában 20
– napközis foglalkozást, tanulószobai foglalkozást tartó tanító, tanár, gyógypedagógus (terapeuta) fogyatékos tanulók általános iskolájában, középiskolájában, szakiskolájában 22
– szakközépiskolai és szakiskolai gyakorlati oktató, szakoktató, fogyatékos tanulók iskolájában műhelyoktató 25
– kollégiumi nevelő 24
– kollégiumi nevelő gyakorló kollégiumban 22
– kollégiumi nevelő fogyatékos tanulók kollégiumában 22
– fejlesztő pedagógus iskolában 24
– fejlesztő pedagógus gyakorló és fogyatékos tanulók iskolájában 22
– pszichológus, szociálpedagógus nevelési-oktatási intézményben 26
– pszichológus, szociálpedagógus gyakorló nevelési-oktatási intézményben 20
– konduktor, logopédus nevelési-oktatási intézményben 21
– konduktor, logopédus gyakorló nevelési-oktatási intézményben 12
– könyvtárostanár (tanító) nevelési-oktatási intézményben 22
– könyvtárostanár (tanító) a gyakorló nevelési-oktatási intézményben 14
– könyvtárostanár (tanító) fogyatékos tanulók gyakorló nevelési-oktatási intézményében 21
– pszichológus, szociálpedagógus, konduktor, logopédus, pedagógus, gyógypedagógus, gyógytestnevelő a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményben. 21

II.
1. A fogyatékos gyermekek óvodájában, iskolájában, kollégiumában pedagógus-munkakört betöltőkre megállapított kötelező óraszámot kell alkalmazni a fogyatékos gyermekeket, tanulókat külön, illetve – ha a fogyatékos gyermekek, tanulók aránya az év első tanítási napján a harminchárom százalékot eléri – együtt nevelő, illetve nevelő és oktató óvodákban, iskolákban, kollégiumokban, tagozatokban, osztályokban, csoportokban foglalkoztatott pedagógusokra.
2. A tanár kötelező óraszámát kell alkalmazni a gyakorlati oktatónál abban az esetben, ha a központi program (tanterv) szerint elméletigényes szakmai tantárgy gyakorlati képzésében tart tanórai foglalkozást.
3. Az állami felsőoktatási intézmények által fenntartott gyakorló óvodában, iskolában, kollégiumban pedagógus-munkakört betöltőkre megállapított kötelező óraszámot a gyakorló tanítást vezető pedagógusokra (vezető tanárra, gyakorlatvezető óvónőre, tanítóra) kell alkalmazni. A fenntartói gyakorló nevelési-oktatási intézményben e rendelkezéseket a fenntartó egyetértésével lehet alkalmazni.
4. Ha a pedagógust több – különböző kötelező óraszámú – pedagógus-munkakörben foglalkoztatják, vagy több – különböző kötelező óraszámú – vezetői megbízása van, a kinevezésében, munkaszerződésében kell meghatározni, hogy az egyes munkakörökben, vezetői megbízásokban – a végzett tevékenységével arányosan – hány kötelező órát köteles teljesíteni.
5. A pedagógus, vezető kötelező óraszáma a fenntartó egyetértésével csökkenthető, ha az ehhez szükséges fedezetet, a fenntartó többletköltségvetési támogatás nélkül vagy a nevelési-oktatási intézmény saját forrásaiból biztosítja. A csökkentés ideje nem lehet hosszabb egy nevelési évnél, tanítási évnél, azonban több alkalommal meghosszabbítható.
6. A pedagógus kötelező óráját az óvodában a gyermekekkel való közvetlen, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásra (óvodai foglalkozások), az iskolában és a kollégiumban a tanulókkal való közvetlen foglalkozásra (kötelező és nem kötelező tanórai, tanórán kívüli foglalkozás, egyéni foglalkozás), kollégiumi foglalkozásra, napközis és tanulószobai foglalkozásra kell fordítani. A gyakorlati oktatásvezető és a gyakorlati oktatásvezető-helyettes a kötelező órája keretében ellátja a tanulók gyakorlati és elméleti képzését. A tanulókkal való közvetlen foglalkozás körébe tartozik az osztály közösségi programjainak és a tanulókkal való egyéni törődés feladatainak [52. § (7) bekezdés] megtartása, azoknak a szakköröknek, érdeklődési köröknek, önképző köröknek, tanulmányi, szakmai és kulturális versenyeknek, házi bajnokságoknak, iskolák közötti versenyeknek, továbbá más tanórán kívüli foglalkozásoknak [53. § (2) bekezdés b)–d) pontja] megtartása, amelyeket az iskolai nem kötelező tanórai foglalkozás időkeretének terhére szerveznek, kollégiumban a szabadidő eltöltését szolgáló és az egyéni törődést biztosító foglalkozások [53. § (7) bekezdés] megtartása. A rendes munkaidőn belül a heti kötelező óraszám felett végzett többlettanításért a pedagógust óradíj illeti meg.
7. Ha a fenntartó egyetértésével a nevelési-oktatási intézmény vezetője nagyobb időkeretet nem állapít meg, óvodában az összes óvodai foglalkozás, kollégiumban az összes felkészítő kollégiumi foglalkozás, iskolában az összes – e törvény 52. §-ának (3) bekezdése alapján tervezett – kötelező tanórai foglalkozás öt százalékának megfelelő, egy nevelési évre, tanítási évre kiszámított időkeret áll rendelkezésre a nevelési-oktatási intézményben a következő feladatok ellátásához:
a) E keret terhére
– az osztályfőnöki, tanulócsoport-vezetői, szakmai munkaközösség vezetői (tanszakvezetői, tagozatvezetői, szakosztályvezetői) feladatot ellátó pedagógus heti kötelező órájának teljesítésébe e feladat ellátására heti egy órát be kell számítani,
– ha az iskolában, alapfokú művészetoktatási intézményben, kollégiumban nem kötelező a könyvtárostanár (tanító) alkalmazása kettőszáz tanulóig legalább heti öt órát (napi egy órát), kettőszáz tanuló felett heti tíz órát (napi kettő órát) a kötelező óra terhére biztosítani kell az iskolai, kollégiumi könyvtári feladatok ellátásához.
b) Meghatározott időre adott írásbeli megállapodással a pedagógus kötelező óráját teljesítheti
– a nevelési-oktatási intézmény nevelési programjának, pedagógiai programjának kidolgozásával, felülvizsgálatával összefüggő feladatok ellátásával,
– diákönkormányzatot segítő feladatok, kulturális nevelőtanári feladatok ellátásával,
– a gyermekek, tanulók felügyeletével összefüggő, kollektív szerződésben meghatározott feladatok ellátásával.
8. Ha a fenntartó egyetértésével a nevelési-oktatási intézmény vezetője nagyobb időkeretet nem állapít meg, az óvodában és az általános iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásához három halmozottan hátrányos gyermekenként, tanulónként heti egy óra időkeretet biztosítani kell. E rendelkezést gyermek- és ifjúságvédelmi felelős foglalkoztatása esetén nem kell alkalmazni.
9. A pedagógus az óraközi szünetben a tanulók felügyeletével, a következő tanóra előkészítésével összefüggő feladatokat látja el. A teljes rendes munkaidő tanítási órákkal le nem kötött részében munkaköri feladatként – a munkaköri leírásában foglaltak szerint vagy a munkáltató utasítása alapján – ellátja a nevelő és oktató munkával összefüggő egyéb feladatokat, így különösen: felkészül a foglalkozásokra, tanítási órákra, előkészíti azokat, értékeli a gyermekek, tanulók teljesítményét, elvégzi a pedagógiai tevékenységéhez kapcsolódó ügyviteli tevékenységet, részt vesz a nevelőtestület munkájában, a hátrányos helyzetű tanulók és a tehetséges tanulók felkészülésének segítésében, az iskola kulturális és sportéletének, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezésében, az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozások [53. § (2) bekezdés e) pontja] megtartásában, a gyermekek, tanulók felügyeletének ellátásában, a diákmozgalom segítésével, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével, a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtásában, az intézményi dokumentumok készítésében. A gyakorlati oktatásvezető és a gyakorlati oktatásvezető-helyettes ellátja a gyakorlati képzést szervezők ellenőrzését. A pedagógus e bekezdés alapján végzett munkája kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítéssel is elismerhető.
10. Az iskolai, kollégiumi könyvtárostanár (tanító) a kötelező óraszám keretében biztosítja a könyvtár nyitva tartását, a könyvtári órákat. Munkaköri feladatként a teljes munkaidő többi részének hetven százaléka – a könyvtár zárva tartása mellett – a munkahelyen végzett könyvtári munkára (az állomány gyarapítása, gondozása, könyvtári kutatómunka), iskolai kapcsolattartásra, a további harminc százaléka a munkahelyen kívül végzett felkészülésre, könyvtári kapcsolatépítésre, állománygyarapításra, továbbá a pedagógus-munkakörrel összefüggő más tevékenység ellátására szolgál.
11. A pedagógiai szakszolgálat intézményében alkalmazott pedagógusok a kötelező óraszám keretében végzik a gyermekek, tanulók vizsgálatával, egyéni vagy csoportos foglalkoztatásával, a tanácsadással, gondozói tanfolyamok megtartásával (a továbbiakban: közvetlen foglalkozás) kapcsolatos feladatokat. A közvetlen foglalkozásra megállapított időn kívül – munkaköri feladatként – látják el a szakértői véleményhez szükséges vizsgálatok, illetve a közvetlen foglalkozások előkészítésével kapcsolatos feladatokat, a vizsgálatok keretében készített vélemények egyeztetését, a szakértői vélemények elkészítését, biztosítják a folyamatos nyitva tartást, továbbá végzik a gyermek, tanuló fejlődéséhez szükséges egyéb, intézményen kívüli tevékenységet, utaznak a gyermekhez, tanulóhoz.
12.242 A szakszervezetek tisztségviselőit [Mt. 274. §], továbbá a Közalkalmazotti Tanács tagjait és elnökét [Mt. 260. § (1) bekezdés] megillető munkaidő-kedvezményt a pedagógus kötelező órájának arányos csökkentésével kell kiadni.
13. A pedagógus kötelező óráját az igazgató jogszabályban meghatározottak szerint csökkenti, ha a pedagógus továbbképzésben vesz részt, illetve, ha szakvizsgára készül fel, és a pedagógussal tanulmányi szerződést köt.
14. A nevelési-oktatási intézmény vezetőjének kötelező óraszáma – kivéve, ha a szakközépiskola, illetve a szakiskola művészeti szakmai vizsgára készít fel – az intézményben szervezett gyermekcsoportok, osztályok számától, az alapfokú művészetoktatási intézményben és a kollégiumban a tanulók létszámától függ.
15. A nevelési-oktatási intézmény és pedagógiai szakszolgálat vezetője a kötelező óraszám és a teljes munkaidő közötti időben látja el a vezetői megbízással kapcsolatos feladatokat.
16. A vezető kötelező óráinak számát – egész tanévre – a tanév első napjának megfelelő állapot szerint kell meghatározni.
17. A vezető kötelező óraszámának meghatározásakor figyelembe kell venni
a) az óvodai csoportokat, iskolai osztályokat, iskolai szakképzésben a szakmai elméleti képzésre szervezett osztályokat számuknak megfelelően,
b) a napközis és tanulószobai foglalkozásokat számuknak megfelelően,
c) felnőttoktatásban a nappali és az esti oktatás osztályait, iskolai szakképzésben a szakmai elméleti képzésre szervezett osztályokat számuknak megfelelően, a levelező oktatás osztályait fele részben,
d) a könnyített és gyógytestnevelésben részt vevő tanulók létszámát tizenhat tanulónként, töredék tanulólétszám esetén pedig nyolc főig egy osztálynak.
18.243 A munkáltató elrendelheti, hogy a pedagógus a rendes munkaidőn belül a munkakörére, beosztására e törvényben megállapított kötelező órájánál többet tanítson, ha erre a nevelő és oktató munka zavartalan megszervezése érdekében szükség van. Az ily módon teljesített kötelező óráért a munkáltató óradíjat köteles fizetni. Az elrendelhető tanítási órák száma – kormányrendeletben meghatározott kivétellel – egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat tanítási órát nem haladhatja meg. Az óradíj összege nem lehet kevesebb az Mt. rendkívüli munkaidőben végzett munkáért járó díjazás megállapítására vonatkozó rendelkezései alapján számítható óradíj összegénél. A Kormány rendeletben állapítja meg a kötelező órát meghaladó tanítás elrendelésének feltételeit, valamint az óradíj megállapításának szabályait. A többlettanításért járó óradíj csak akkor fizethető ki, ha a pedagógus az elszámolási időszakra eső kötelező óraszámát teljesítette. E rendelkezés nem alkalmazható, ha a pedagógus azért nem teljesítette a heti kötelező óraszámát, mert az Mt. 55. § (1) bekezdés c)–f) és i)–j) pontjában, 101–102. §-ában, 116–119. §-ában megjelölt okból volt távol, vagy a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott munkavégzés alóli felmentés alatt állt, annak tartama alatt, vagy keresőképtelen volt, vagy a nevelési-oktatási intézmény vezetője utasítása alapján a II. 7. b) pontban meghatározott, pedagógus-munkakörrel összefüggő feladatot látott el.
19. A Kt. 1. számú mellékletének Első részében nem szabályozott pedagógus-munkakörben történő foglalkoztatás esetén a pedagógus heti kötelező órája óvodában megegyezik az óvodapedagógus kötelező órájával, iskolában és kollégiumban pedig a szociálpedagógus heti kötelező órájával.
20. Abban az esetben, ha – munkakörébe nem tartozó feladatként – a vezető beosztású pedagógus másik, alacsonyabb kötelező óraszámú vezető beosztás feladatait, illetve a beosztott pedagógus vezető beosztás feladatait látja el, s ennek ideje eléri az öt munkanapot, a pedagógus kötelező óráját az ellátott vezető beosztásra meghatározott kötelező óraszám alapján kell megállapítani.
21.

A TELJESÍTMÉNYPÓTLÉK ALKALMAZÁSA

1. A munkáltató és a beosztott pedagógus – teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén – a munkaszerződésben vagy a közalkalmazotti kinevezésben megállapodhatnak abban, hogy a heti teljes munkaidő keretei között, az adott munkakörre meghatározott kötelező órát legfeljebb heti hét órával megemelik. A megállapodás időtartama nem lehet rövidebb egy nevelési évnél, egy tanítási évnél, és határozatlan időre is szólhat. A beosztott pedagógus részére – a végzett munkával arányos – teljesítménypótlék jár.

2. A teljesítménypótlékot a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 1. számú mellékletének alkalmazásával, az érintett pedagógus besorolásának megfelelően meghatározott összeg (a továbbiakban: számítási alap) alapján kell megállapítani. Teljesítménypótlék alkalmazása esetén további tanítás elrendelésére csak kormányrendeletben meghatározott, különösen indokolt esetben kerülhet sor.

3. A teljesítménypótlékok havi mértéke a következő:
a) heti egy órával történő emelés esetén a számítási alap 5–8%-a;
b) heti két órával történő emelés esetén a számítási alap 10–14%-a;
c) heti három órával történő emelés esetén a számítási alap 15,5–21%-a;
d) heti négy órával történő emelés esetén a számítási alap 22–28%-a;
e) heti öt órával történő emelés esetén a számítási alap 29–36%-a;
f) heti hat órával történő emelés esetén a számítási alap 37–44%-a;
g) heti hét órával történő emelés esetén a számítási alap 45–52%-a.

4. Az általános iskolában, a középiskolában és a szakiskolában osztályfőnöki, az alapfokú művészetoktatási intézményben a kollégiumban tanulócsoport-vezetői feladatot ellátó pedagógus részére – a munkaszerződés, közalkalmazotti kinevezés közös megegyezéssel történő módosításával – a 3/b) pontban meghatározott teljesítménypótlékot lehet megállapítani. A teljesítménypótlék alkalmazása esetén a Harmadik rész II/7. a) pontja első gondolatjelében szabályozott órakedvezmény nem vehető igénybe. Az így megállapított összeg magában foglalja a külön jogszabályban meghatározott osztályfőnöki pótlék összegét is. Az e pontban szabályozott teljesítménypótlék szerinti juttatásra a feladatellátás időtartama alatt jogosult a pedagógus. Az e pont alapján alkalmazott teljesítménypótlék nem zárja ki a 3. pontban szabályozott teljesítménypótlék alkalmazását.

5. A közoktatási intézmény vezetőjének és helyettesének – munkaszerződésének, közalkalmazotti kinevezésének módosításával – vezetői megbízásának idejére, vezetői pótlékának folyósítása mellett teljesítménypótlékot kell megállapítani, a következő szerint:
a) ha a vezető heti kötelező óraszáma meghaladja a heti hat órát, továbbá – a b)–c) pontban meghatározott kivétellel – azokban a közoktatási intézményekben, amelyekben a vezetőnek nincs kötelező óraszáma, a 3/d) pontban, a helyettes esetében a 3/b) pontban meghatározott teljesítménypótlék alkalmazásával,
b) ha a vezető heti kötelező óraszáma nem haladja meg a heti hat órát, továbbá azokban a közoktatási intézményekben, amelyekben a vezetőnek nincs kötelező óraszáma, ha az intézmény körzeti feladatot lát el, a 3/e) pontban, a helyettes esetében a 3/c) pontban meghatározott teljesítménypótlék alkalmazásával,
c) ha a vezető heti kötelező óraszáma nem haladja meg a heti két órát, továbbá azokban a közoktatási intézményekben, amelyekben a vezetőnek nincs kötelező óraszáma, ha az intézmény térségi vagy országos feladatot lát el, a 3/f) pontban, a helyettes esetében a 3/d) pontban meghatározott teljesítménypótlék alkalmazásával.

6. Az 5. pontban foglaltak alkalmazása akkor kötelező, ha a közoktatási intézményekben kiadott vezetői megbízások száma kevesebb, mint az Első rész ,,Vezetők'' cím 2. pont alapján megállapítható vezetői megbízások. A teljesítménypótlék alkalmazása esetén helyettesítési díj nem állapítható meg.

7. A 3–5. pont szerinti teljesítménypótlék összegét a kollektív szerződés, annak hiányában – a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott elvek figyelembevételével – a megállapodásban kell meghatározni. A teljesítménypótlék összege az egyes pedagógus-munkakörökben eltérő lehet, a munkakör sajátosságaira – a munkakörre e törvényben meghatározott kötelező óra, tanítási órára való felkészülés, dolgozat előkészítése és javítása stb. – tekintettel.

8. A 3–5. pont alapján biztosított teljesítménypótlék összegét – minden olyan esetben, amikor valamely juttatás számítási alapja az illetmény, illetőleg a személyi alapbér – figyelembe kell venni.

2. számú melléklet az 1993. évi LXXIX. törvényhez244

3. számú melléklet az 1993. év LXXIX. törvényhez245


Osztály, csoport létszámhatárok, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások szervezésének rendje

I.
Létszámhatárok

----------------------
Á: Átlaglétszám
M: Maximális létszám
----------------------
Óvoda
Á:20 M:25

Iskola

a) az 1–4. évfolyamon Á: 21 M:26
b) az 5–8. évfolyamon és a szakiskola 9–10. évfolyamán Á:23 M:30
c) a 9–13. évfolyamon Á: 28 M:35
d) szakközépiskolai és szakiskolai elméleti képzés szakképző évfolyamon Á: 28 M:35
e) szakközépiskolai és szakiskolai gyakorlati képzés Á:8 M:12
f) művészeti szakiskolában és szakközépiskolában szakmai elméleti és szakmai gyakorlati képzés Á:10 M:15
g) alapfokú művészetoktatási intézményi oktatás
zeneművészeti ágban Á: 8 M: 15
művészeti ágban Á: 10 M: 20

Kollégium

kollégiumi csoportnál Á:25 M:27


II.

Az osztályok, csoportok szervezése

1. Az óvodába, iskolába, kollégiumba felvételt nyert, azonos feladatellátási helyre járó gyermekekből, tanulókból meghatározott közös pedagógiai feladatok végrehajtásához legalább egy nevelési évre, tanévre alkotott oktatásszervezési egység az óvodai csoport, iskolai osztály, kollégiumi csoport. Az óvodai csoportokat, iskolai osztályokat, kollégiumi csoportokat oly módon kell megszervezni, hogy az óvodai csoportba, iskolai osztályba, kollégiumi csoportba felvett gyermekek, tanulók létszáma ne lépje túl – kivéve a 7–8. pontban meghatározott eseteket – a maximális létszámot.
2.246 A nemzetiséghez tartozók részére az óvodai csoportot, iskolai osztályt akkor is meg kell szervezni, illetve fenn kell tartani, ha ugyanazon nemzetiséghez tartozó nyolc gyermek, tanuló szülője kéri.
3. Azt a gyermeket, tanulót, aki beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos, vagy súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, az óvodai csoport, iskolai osztály, kollégiumi csoport létszámának számításánál kettő, azt a gyermeket, tanulót pedig, aki testi, érzékszervi, középsúlyos értelmi fogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos három gyermekként, tanulóként kell számításba venni, függetlenül attól, hogy a többi gyermekkel, tanulóval együtt vagy külön vesz részt óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban, kollégiumi nevelésben és oktatásban. Két tanulóként kell számításba venni a felzárkóztató oktatásban részt vevő tanulót. Az e pontban foglaltak az alapfokú művészetoktatásban nem alkalmazhatók.
4. Összevont osztályokat szervezni az általános iskolában, az alapfokú művészetoktatásban, továbbá a felzárkóztató oktatásban [27. § (8) bekezdés] lehet. Tanév közben osztályt összevonni nem lehet. Összevont osztályt szervezni – a felzárkóztató oktatás kivételével – legfeljebb négy egymást követő iskolai évfolyam tanulójából lehet.
5. Az osztályok csoportokra bonthatók. Csoport több osztály, illetőleg évfolyam tanulóiból is szervezhető. A csoport maximális létszáma az osztály maximális létszámának ötven százaléka.
6. Az iskola összes gyakorlati képzésre fordított kötelező tanítási órája, szakközépiskolai és szakiskolai gyakorlati képzés esetén az előírtnál kisebb létszámú három–hat tanulóból álló csoportban szervezhető meg, ha a szakképzés központi programja (tanterve) szerint a gyakorlati képzés kislétszámú foglalkoztatást igényel. A szakképzés központi programjának (tantervének) kiadásakor a kislétszámú foglalkoztatás meghatározásához be kell szerezni az államháztartásért felelős miniszter egyetértését. A gyakorlati képzésre szervezett csoportok kötelező tanórai foglalkozásának időkeretét csoportonként külön-külön kell számítani.
7.247 Az óvodai csoportra, iskolai osztályra, kollégiumi csoportra megállapított maximális létszámot – a fenntartó engedélyével – legfeljebb húsz százalékkal átlépheti.
8.248 Az I. részben meghatározott maximális létszám, illetve a II. rész 7. pontjában meghatározottak szerint számított maximális létszám tíz százalékkal – a fenntartó engedélyével – túlléphető, ha az oktatásszervezési okok miatt indokolt, továbbá az intézkedéssel az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet (közösség) és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat egyetért.
9. Felnőttoktatásban a levelező vagy más sajátos formában folyó oktatás esetén az osztályok maximális létszámára megállapított rendelkezéseket nem kell alkalmazni.
10. A csoportok, osztályok szervezésénél az átlaglétszámot figyelmen kívül lehet hagyni.
11. Az e törvény 52. §-ának (7) bekezdése alapján kiszámított időkeretet kettővel el kell osztani, ha az osztály létszáma nem éri el az átlaglétszám ötven százalékát.
1

A törvényt az Országgyűlés az 1993. július 12-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1993. augusztus 3. Az 1998: LXXXVI. törvény 29. §-ának (3) bekezdésének megfelelően módosított törvényszöveg. A 2006: LXXI. törvény 22. § (4) bekezdése alapján ahol a törvény oktatási miniszterről rendelkezik, annak helyébe oktatási és kulturális miniszter szöveg lép.

3

Az 1. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

4

A 2–3. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

5

A 4. §-t a 2013: CXXXIII. törvény 36. §-a hatályon kívül helyezte.

6

A 4/A. §-t a 2003: CXXV. törvény 45. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése.

7

Az 5. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

8

A 6. § (1) bekezdését a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

9

A 6. § (2) bekezdését a 2011: CXC. törvény 95. § (7) bekezdése hatályon kívül helyezte.

10

A 6. § (3)–(4) bekezdését a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

11

A 6. § (5) bekezdését az 1999: LXVIII. törvény 4. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2003: LXI. törvény 90. § (5) bekezdése.

12

A 6. § (6) bekezdését az 1999: LXVIII. törvény 4. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése.

13

A 7. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

14

A 8. § előtti alcím 1996: LXII. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.

15

A 8. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

16

A 8/A–8/B. §-t az 1999: LXVIII. törvény 5. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése.

17

A 9. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

18

A 10–11. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

19

A 12. § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatta a 2003: LXI. törvény 10. § (4) bekezdése, felvezető szövegét a 10. § (1) bekezdése állapította meg.

20

A 12. § (1) bekezdés b)–h) pontját a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

21

A 12. § (2)–(6) pontját a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

22

A 13–14. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

23

A 15. § (1)–(2) bekezdését a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

24

A 15. § (3) bekezdésének második mondata az 1996: LXII. törvény 12. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

25

A 15. § (5)–(6) bekezdését a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

26

A 16. § (1) bekezdése az 1996: LXII. törvény 103. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

27

Lásd az 1992: XXII. és az 1992: XXXIII. törvényt.

28

A 16. § (2)–(3) bekezdését a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

29

A 16. § (5)–(7) bekezdését a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

30

A 16. § (8) bekezdését a 2007: LXXXVII. törvény 2. §-a iktatta be.

31

A 17. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

32

A 17/A. §-t a 2004: CXXXIV. törvény 33. § (1) bekezdése iktatta be, (2) bekezdése alapján az alkotói szabadságra jogosító közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő számítása szempontjából valamennyi, a 17/A. §-ban meghatározott feltétel együttes beálltától eltelt időtartam vehető figyelembe azzal, hogy az alkotói szabadság legkorábban a 2005. január 1-jét követő harmadik tanévben vehető igénybe.

33

A 18. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

34

A 19. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

35

A 20. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

36

A 21. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (7) bekezdése hatályon kívül helyezte.

37

A 22–23. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

38

A 24. § a 2003: LXI. törvény 18. §-ával megállapított szöveg.

39

A 24. § (1) bekezdését a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

40

A 24. § (5) bekezdését a 2011: CXC. törvény 95. § (7) bekezdése hatályon kívül helyezte.

41

A 25. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

42

A 26. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

43

A 27. § az 1996: LXII. törvény 22. §-ával megállapított szöveg.

44

A 27. § (1) bekezdése a 2009: XLIX. törvény 2. §-ával megállapított szöveg. [Az (1) bekezdésben a 2011: CLXVI. törvény 88. § (12) bekezdésével elrendelt módosítás, amely szerint a „Munkaerő-piaci Alapból” szövegrész helyébe a „Nemzeti Foglalkoztatási Alapból” szöveg lép, nem vezethető át.]

45

A 27. § (2) bekezdése a 2009: XLIX. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

46

A 27. § (3) bekezdése a 2009: XLIX. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.

47

A 27. § (4) bekezdését a 2006: LXXI. törvény 22. § (3) bekezdésnek a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2009: XLIX. törvény 3. §-a iktatta be.

48

A 27. § új (5) bekezdését az 1999: LXVIII. törvény 15. §-ának (1) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (5)–(10) bekezdés jelölését (6)–(11) bekezdésre változtatta. Az (5) bekezdést a 2003: LXI. törvény 90. § (5) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2009: XLIX. törvény 3. §-a iktatta be.

49

A 27. § eredeti (5) bekezdésének számozását (6) bekezdésre változtatta az 1999: LXVIII. törvény 15. §-ának (1) bekezdése. A (6) bekezdés a 2009: XLIX. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.

50

A 27. § eredeti (6) bekezdésének számozását (7) bekezdésre változtatta az 1999: LXVIII. törvény 15. §-ának (1) bekezdése.

51

A 27. § (7) – eredetileg (6) – bekezdésének d) pontja az 1998: XC. törvény 87. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

52

A 27. § eredeti (7) bekezdésének számozását (8) bekezdésre változtatta az 1999: LXVIII. törvény 15. § (1) bekezdése, szövege a 2003: LXI. törvény 20. § (2) bekezdésével megállapított és a 2005: CXLVIII. törvény 20. § (2) bekezdése, a 2009: XLIX. törvény 9. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

53

A 27. § (8) bekezdésének a) pontja a 2005: CXLVIII. törvény 20. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

54

A 27. § (8) bekezdésének f) pontja a 2006: CIX. törvény 168. § (2) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.

55

A 27. § (9)–(12) bekezdését a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

56

A 27. § (13) bekezdését az 1999: LXVIII. törvény 15. §-ának (4) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: XLIX. törvény 9. § (2) bekezdése.

57

A 27. § (14) bekezdését a 2003: LXI. törvény 20. § (4) bekezdése iktatta be, szövege 2006: CIX. törvény 168. § (2) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.

58

A 27. § (15) bekezdését a 2003: LXI. törvény 20. § (5) bekezdése iktatta be.

59

A 28. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

60

A 29. § az 1996: LXII. törvény 24. §-ával megállapított szöveg.

61

A 29. § (1) bekezdése az 1999: LXVIII. törvény 17. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az (1) bekezdés ötödik mondatát a 2003: LXI. törvény 22. § (1) bekezdése iktatta be, második mondata a 90. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.

62

A 29. § (2) bekezdésének második–negyedik mondatát a 2003: LXI. törvény 22. § (2) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 90. § (2) bekezdésének f) pontja alapján 2004. szeptember 1-jén lép hatályba, oly módon, hogy egy-egy szakközépiskolában egy-egy osztályban, ezt követően tanítási évenként további egy-egy osztályban lehet megkezdeni az idegen nyelvi felkészítést segítő kilencedik évfolyamot. A (2) bekezdés a 2011: CLXXIX. törvény 191. § 17. pontja szerint módosított szöveg.

63

A 29. § (3) bekezdését a 2003: LXI. törvény 90. § (5) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2006: LXXI. törvény 7. §-a iktatta be.

64

A 29. § (5) bekezdése a 2006: LXXI. törvény 22. § (3) bekezdésnek a) pontja szerint módosított szöveg.

65

A 29. § (7) bekezdése az 1999: LXVIII. törvény 65. § (5) bekezdésének i) pontja szerint módosított szöveg.

66

A 29. § (8) bekezdésének b) pontja az 1999: LXVIII. törvény 65. §-a (6) bekezdése szerint módosított szöveg.

67

A 30. § előtti alcím az 1996: LXII. törvény 25. §-ának (1) bekezdésével megállapított és a 2005: CXLVIII. törvény 58. § (7) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

68

A 30. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

69

A 30/A. §-t a 2005: CXLVIII. törvény 22. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése.

70

A 31. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

71

A 32. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

72

A 33. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

73

A 34–35. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (7) bekezdése hatályon kívül helyezte.

74

A 36. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

75

A 37–38. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

76

A 39. § (1)–(2) bekezdését a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

77

A 39. § (4) bekezdését a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

78

A 40–43. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

79

A 44. § előtti cím az 1996: LXII. törvény 103. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

80

A 44–51. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

81

Az 52. § előtti alcím az 1996: LXII. törvény 38. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

83

Az 52. § (1) bekezdésének b) pontját az 1999: LXVIII. törvény 65. § (5) bekezdésének n) pontja hatályon kívül helyezte.

84

Az 52. § (1) bekezdés c) pontja záró rendelkezésének első mondata a 2003: LXI. törvény 90. § (4) bekezdésének h) pontja szerint módosított, második mondata a 36. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

86

Az 52. § (3) bekezdésének bevezető szövegrésze az 1999: LXVIII. törvény 29. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

87

Az 52. § (3) bekezdésének a) pontja a 2002: LXII. törvény 83. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 103. § (4) bekezdése alapján 2003. szeptember 1-jén lép hatályba az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamokon, ezt követően pedig felmenő rendszerben. A hatálybalépés feltétele, hogy a kerettantervet szabályozó miniszteri rendelet módosítása 2003. április 30-ig megjelenjék, és az a kerettantervben előírt tananyag óraszám csökkentéssel arányos mértékű csökkenését rendelje el.

88

Az 52. § (3) bekezdésének b) pontja a 2002: LXII. törvény 83. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 103. § (4) bekezdése alapján 2003. szeptember 1-jén lép hatályba az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamokon, ezt követően pedig felmenő rendszerben. A hatálybalépés feltétele, hogy a kerettantervet szabályozó miniszteri rendelet módosítása 2003. április 30-ig megjelenjék, és az a kerettantervben előírt tananyag óraszám csökkentéssel arányos mértékű csökkenését rendelje el.

89

Az 52. § (3) bekezdésének c) pontja a 2002: LXII. törvény 83. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 103. § (4) bekezdése alapján 2003. szeptember 1-jén lép hatályba az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamokon, ezt követően pedig felmenő rendszerben. A hatálybalépés feltétele, hogy a kerettantervet szabályozó miniszteri rendelet módosítása 2003. április 30-ig megjelenjék, és az a kerettantervben előírt tananyag óraszám csökkentéssel arányos mértékű csökkenését rendelje el.

90

Az 52. § (3) bekezdésének d) pontja a 2002: LXII. törvény 83. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 103. § (4) bekezdése alapján 2003. szeptember 1-jén lép hatályba az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamokon, ezt követően pedig felmenő rendszerben. A hatálybalépés feltétele, hogy a kerettantervet szabályozó miniszteri rendelet módosítása 2003. április 30-ig megjelenjék, és az a kerettantervben előírt tananyag óraszám csökkentéssel arányos mértékű csökkenését rendelje el.

91

Az 52. § (3) bekezdésének e) pontja a 2002: LXII. törvény 83. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 103. § (4) bekezdése alapján 2003. szeptember 1-jén lép hatályba az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamokon, ezt követően pedig felmenő rendszerben. A hatálybalépés feltétele, hogy a kerettantervet szabályozó miniszteri rendelet módosítása 2003. április 30-ig megjelenjék, és az a kerettantervben előírt tananyag óraszám csökkentéssel arányos mértékű csökkenését rendelje el.

92

Az 52. § (3) bekezdésének f) pontja a 2002: LXII. törvény 83. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 103. § (4) bekezdése alapján 2003. szeptember 1-jén lép hatályba az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamokon, ezt követően pedig felmenő rendszerben. A hatálybalépés feltétele, hogy a kerettantervet szabályozó miniszteri rendelet módosítása 2003. április 30-ig megjelenjék, és az a kerettantervben előírt tananyag óraszám csökkentéssel arányos mértékű csökkenését rendelje el.

93

Az 52. § (4) bekezdését az 1999: LXVIII. törvény 29. §-ának (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az addigi (4)–(16) bekezdés számozását (5)–(17) bekezdésre változtatta.

94

Az 52. § (5) bekezdése a 2009: XLIX. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.

96

Az 52. § (6) bekezdésének a) pontja az 1999: LXVIII. törvény 65. § (4) bekezdésének i) pontja szerint módosított szöveg.

97

Az 52. § (6) bekezdésének b) pontja a 2003: LXI. törvény 90. § (4) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.

98

Az 52. § (6) bekezdésének c) pontja a 2003: LXI. törvény 90. § (4) bekezdésének h) pontja szerint módosított szöveg.

99

Az 52. § (7) – eredetileg (6) – bekezdése az 1996: LXII. törvény 38. §-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg. Második mondata az 1999: LXVIII. törvény 29. §-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg, hatodik mondatát a 29. §-ának (4) bekezdése iktatta be, ötödik mondata a 2003: LXI. törvény 36. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

100

Az 52. § (8) – eredetileg (7) - bekezdése az 1996: CXXIV. törvény 82. §-ának (4) bekezdésével megállapított és a 2003: LXI. törvény 90. § (4) bekezdésének h) pontja szerint módosított szöveg.

101

Az 52. § (9) bekezdésének hetedik–tizedik mondatát a 2003: LXI. törvény 36. § (4) bekezdése iktatta be.

102

Az 52. § (10) bekezdését a 2000: CXLV. törvény 98. §-a iktatta be, mely az eredeti (10)–(17) bekezdések számozását (11)–(18) bekezdésre változtatta. A (10) bekezdés a 2003: LXI. törvény 36. § (5) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 90. § (2) bekezdésének a) pontja alapján 2004. szeptember 1-jén lép hatályba az első évfolyamon, ezt követően felmenő rendszerben.

103

Az 52. § (11) bekezdésének a) pontja a 2003: LXI. törvény 36. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

104

Az 52. § (11) bekezdésének c) pontja a 2006: CXXI. törvény 7. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

105

Az 52. § (15)–(16) bekezdését a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

106

Az 52. § (17) bekezdése a 2003: LXI. törvény 90. § (4) bekezdésének h) pontja szerint módosított szöveg.

107

Az 53. § (1) bekezdése az 1996: LXII. törvény 103. § (1) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

108

Az 53. § (2) bekezdésének b) pontja az 1996: LXII. törvény 103. §-ának (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

109

Az 53. § (2) bekezdésének e) pontját az 1999: LXVIII. törvény 30. §-a iktatta a szövegbe.

110

Az 53. § (3) bekezdése az 1996: LXII. törvény 39. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

111

Az 53. § (4) bekezdése a 2007: LXXXVII. törvény 8. §-ával megállapított szöveg.

112

Az 53. § (5) bekezdése a 2007: LXXXVII. törvény 8. §-ával megállapított szöveg.

114

Az 53. § (8) bekezdését az 1996: LXII. törvény 39. §-ának (2) bekezdése iktatta be, szövegét újonnan a 2003: LXI. törvény 37. §-a állapította meg.

115

Az 53. § (9) bekezdését a 2003: LXI. törvény 37. §-a iktatta be.

116

Az 54. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

117

Az 55. § (1)–(4) bekezdését a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

118

Az 55. § (3) bekezdését a 2003: LXI. törvény 38. §-a iktatta be, számozását (5) bekezdésre változtatta a 2008: XXXI. törvény 5. §-a, hatályon kívül helyezte a 2011: CXC. törvény 95. § (7) bekezdése.

119

Az 56–57. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

120

Az 58. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

121

Az 59. § előtti alcím az 1996: LXII. törvény 45. §-ával megállapított szöveg.

122

Az 59. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

123

A 60. § előtti alcím az 1996: LXII. törvény 45. §-ával megállapított szöveg.

124

A 60–61. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

125

A 62–64. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

126

A 65. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

127

A 66. § (1)–(8) bekezdését a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

128

A 66. § (9) bekezdését a 2011: CXC. törvény 95. § (7) bekezdése hatályon kívül helyezte.

129

A 66. § (10)–(11) bekezdését a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

130

A 67–68. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

131

A 69. § (1) bekezdése a 2003: LXI. törvény 43. §-ával megállapított szöveg.

132

A 69. § (2) bekezdésének második mondatát az 1996: CXXIV. törvény 82. §-ának (5) bekezdése iktatta be, első mondata a 2003: LXI. törvény 90. § (4) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.

133

A 69. § (3)–(5) bekezdését a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

134

A 70–73. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

135

A 74. § (1) bekezdésének a) pontja az 1996: LXII. törvény 55. §-ával megállapított szöveg.

136

A 74. § (1) bekezdésének e) pontja a 2003: LXI. törvény 47. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

137

A 74. § (3) bekezdése a 2003: LXI. törvény 47. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

138

A 75. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

139

A 76. § előtti alcím az 1996: LXII. törvény 57. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

140

A 76–77. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

141

A 78. § előtti alcím az 1996: LXII. törvény 60. §-ával megállapított szöveg.

142

A 78. § (1) bekezdését a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

143

A 78. § (2) bekezdésének záró szövegrésze a 2003: LXI. törvény 90. § (4) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

144

A 78. § (2) bekezdésének b) pontját az 1999: LXVIII. törvény 65. § (5) bekezdésének p) pontja hatályon kívül helyezte.

145

A 78. § (3)–(7) bekezdését a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

146

A 79. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

147

A 79/A. §-t a 2009: LVI. törvény 76. § (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése.

148

A 80–82. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

149

A 83–84. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

150

A 85–89. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (7) bekezdése hatályon kívül helyezte.

151

A 89/A. §-t megelőző alcímet a 2007: LXXXVII. törvény 13. § (1) bekezdése iktatta be.

152

A 89/A. §-t a 2004: CVII. törvény 14. § (15) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CXC. törvény 95. § (7) bekezdése.

153

A 89/B. §-t megelőző alcímet a 2007: LXXXVII. törvény 14. §-a iktatta be.

154

A 89/B. §-t a 2007: LXXXVII. törvény 14. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CXC. törvény 95. § (7) bekezdése.

155

A 90–91. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (7) bekezdése hatályon kívül helyezte.

156

A 92. § előtti alcím a 2003: LXI. törvény 62. §-ával megállapított és a 2006: CIX. törvény 168. § (2) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.

157

A 92–93. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

158

A 94. § (1)–(2) bekezdését a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

159

A 94. § (3) bekezdését az 1996: LXII. törvény 71. § (6) bekezdése iktatta be, bevezető szövegrésze a 2008: LXXXII. törvény 5. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

160

A 94. § (3) bekezdés a)–e) pontját a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

161

A 94. § (3) bekezdés f) pontját a 2011: CXC. törvény 95. § (7) bekezdése hatályon kívül helyezte.

162

A 94. § (3) bekezdés g)–k) pontját a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

163

A 94. § (3) bekezdésének l) pontját a 2003: LXI. törvény 64. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2008: XXXI. törvény 10. § (1) bekezdésével megállapított, a 2009: CXXVI. törvény 55. § (9) bekezdése, a 2011: LXXIV. törvény 2. §-a szerint módosított szöveg.

165

A 94. § (3) bekezdés m)–p) pontját a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

166

A 94. § (4)–(7) bekezdését a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

167

A 95. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

168

A 95/A. § előtti alcímet az 1999: LXVIII. törvény 47. §-a iktatta be, szövegét újonnan a 2006: CIX. törvény 110. § (2) bekezdésének a) pontja állapította meg.

169

A 95/A. §-t az 1999: LXVIII. törvény 47. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése.

170

A 95/B–95/C. §-t a 2008: XXXI. törvény 11. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése.

171

A 96. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

172

A 97. § előtti cím az 1996: LXII. törvény 73. §-ával megállapított és a 2003: LXI. törvény 90. § (4) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.

173

A 97. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

174

A 98. § előtti alcím az 1996: LXII. törvény 74. §-ával megállapított szöveg.

175

A 98. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

176

A 99. § előtt lévő alcím az 1996: LXII. törvény 75. §-ával megállapított szöveg.

177

A 99–100. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

178

A 101. §-t megelőző alcím a 2009: CIX. törvény 52. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

179

A 101. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

180

A 102–106. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

181

A 107. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

182

A 108. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

183

A 109. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

184

A 110–111. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

185

A 112. §-t a 2001: C. törvény 68. § (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte, e módosító törvény 68. § (2) bekezdése alapján a hatályon kívül helyezett rendelkezést a 2002. január 1-jét megelőzően benyújtott kérelmek esetén továbbra is alkalmazni kell.

186

A 113. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

187

A 114. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

188

A 115. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

189

A 116. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

190

A 117. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

191

A 118. § (1)–(2) bekezdését a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

192

A 118. § (3) bekezdése az 1996: LXII. törvény 88. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

193

A 118. § (4) bekezdése a 2011: CLXVI. törvény 36. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

194

A 118. § (5) bekezdése a 2003: LXI. törvény 76. §-ával megállapított és a 2003: LXXXVI. törvény 25. § (5) bekezdésének g) pontja szerint módosított szöveg.

195

A 118. § (6) bekezdését az 1996: LXII. törvény 88. §-ának (2) bekezdése iktatta be, szövege az 1999: LXVIII. törvény 65. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg. A (6) bekezdés a 2004: CXXXV. törvény 122. § (16) bekezdése szerint módosított szöveg.

196

A 118. § (6) bekezdésének negyedik francia bekezdése a 2005: CXLVII. törvény 22. §-ával megállapított szöveg.

197

A 118. § (7)–(11) bekezdését a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

198

A 118. § (10) bekezdése a 2007: LXXXVII. törvény 19. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, számozását (12) bekezdésre változtatta a 2009: CIX. törvény 6. § (11) bekezdése.

199

A 118. § (11) bekezdését az 1998: XC. törvény 87. §-ának (5) bekezdése iktatta a be, számozását (13) bekezdésre változtatta a 2009: CIX. törvény 6. § (11) bekezdése.

200

A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés számítási alapja a 2003: CXVI. törvény 59. §-a alapján 2004. január 1-jétől 2004. augusztus 31-ig 3900 forint/fő/hónap, 2004. szeptember 1-jétől 2004. december 31-ig 5000 forint/fő/hónap; a 2004: CXXXV. törvény 60. § (1) bekezdése alapján 2005. január 1-jétől 2005. augusztus 31-éig 5000 forint/fő/hónap, 2005. szeptember 1-jétől 2005. december 31-éig 5250 forint/fő/hónap; a 2005: CLIII. törvény 63. § (1) bekezdése alapján 2006. évben 5250 forint/fő/hónap; a 2006: CXXVII. törvény 60. § (1) bekezdése alapján 2007. évben 5250 forint/fő/hónap; a 2007: CLXIX. törvény 60. § (1) bekezdése alapján 2008. évben 5250 forint/fő/hónap; a 2009: CXXX. törvény 75. § (1) beekdzése alapján 2010. évben 5250 forint/fő/hónap. Lásd a 3/2002. (II. 15.) OM rendelet 9. §-át.

201

A 118. § (12) bekezdését az 1998: XC. törvény 87. §-ának (5) bekezdése iktatta be, számozását (14) bekezdésre változtatta a 2009: CIX. törvény 6. § (11) bekezdése.

202

A 119. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

203

A 120. § előtti alcím a 2005: CXLVIII. törvény 58. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

204

A 120. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

205

A 121. § (1) bekezdése az 1996: LXII. törvény 92. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

206

A 121. § (1) bekezdés 1–13. pontját a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

207

A 121. § (1) bekezdésének 14. pontja a 2007: LXXXVII. törvény 20. § (1) bekezdésével megállapított és a 2008: XXXI. törvény 17. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

208

A 121. § (1) bekezdés 15–45. pontját a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

209

A 121. § (1) bekezdés 46. pontját a 2010: CLIII. törvény 16. § (9) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CLIV. törvény 42. § c) pontja.

210

A 121. § (1) bekezdés 47. pontját a 2011: CLIV. törvény 39. § (2) bekezdése iktatta be.

212

A 121. § (1) bekezdés 48. pontját a 2011: CCIV. törvény 120. § (4) bekezdése iktatta be.

213

A 121. § (2) bekezdését a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

214

A 121. § (3) bekezdését a 2011: CXII. törvény 86. § (5) bekezdése hatályon kívül helyezte.

215

A 121. § (4)–(5) bekezdését a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

216

A 121. § (6) bekezdését az 1996: LXII. törvény 92. §-ának (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CLXXIX. törvény 239. §-a.

217

A 121. § (7)–(10) bekezdését a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

218

A 121. § (11) bekezdését a 2011: CLXVI. törvény 36. § (6) bekezdése iktatta be.

219

A 121. § (12) bekezdését a 2011: CLXVI. törvény 36. § (6) bekezdése iktatta be.

220

A 122. § az 1996: LXII. törvény 93. §-ával megállapított szöveg.

221

A 122. § (2)–(11) bekezdését a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

222

A 122. § (12) bekezdését az 1999: LXVIII. törvény 56. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2008: XLVIII. törvény 40. § c) pontja.

223

A 122. § (13) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 308. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: LVI. törvény 78. §-a. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

224

A 122. § (14) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 308. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: LVI. törvény 78. §-a. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

225

A 122. § (15) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 308. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: LVI. törvény 78. §-a. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

226

A 122/A. § alcímét a 2007: I. törvény 101. § (2) bekezdése iktatta be.

227

A 122/A. §-t a 2007: I. törvény 101. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése.

228

A 123. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

229

A 124–127. § 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

230

A 128. § (1)–(7) bekezdését a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

231

A 128. § (8) bekezdését az 1996: LXII. törvény 97. §-ának (3) bekezdése iktatta be, szövege az 1999: LXVIII. törvény 58. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg, az utolsó mondatot a 2001: XXXVI. törvény 102. § (1) bekezdésének d) pontja hatályon kívül helyezte.

232

A 128. § (9)–(15) bekezdését a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

233

A 128. § (16) bekezdését a 2003: LXI. törvény 81. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2005: CXLVIII. törvény 58. § (7) bekezdésének b) pontja.

234

A 128. § (17)–(18) bekezdését a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

235

A 128. § (19)–(20) bekezdését a 2003: LXI. törvény 81. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2010: LXXI. törvény 4. §-a.

236

A 128. § (21)–(22) bekezdését a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

237

A 128. § (23) bekezdését a 2003: LXI. törvény 81. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2007: LXXXVII. törvény 28. § (4) bekezdésének tizedik francia bekezdése.

238

A 129. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

239

A 130–132. §-t az 1996: LXII. törvény 99. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése.

240

A 133. §–t a 2006: LXXI. törvény 18. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése.

241

Az 1. számú melléklet az 1996: LXII. törvény 100. §-ával megállapított és az 1997: XXXI. törvény 186. § (6) bekezdése, az 1997: CXLVI. törvény 59. § (15) bekezdése, az 1998: XC. törvény 128. § (1) bekezdésének h) pontja, az 1999: LXVIII. törvény 65. § (4) bekezdésének x) pontja, az 1999: CXXV. törvény 69. § (7)–(8) bekezdése és 94. § (1) bekezdésének a) pontja, a 2000: CXXXIII. törvény 110. § (1) bekezdésének i) pontja, a 2001: C. törvény 70. § (5) bekezdése, a 2002: XXI. törvény 10. §-a, a 2002: LXII. törvény 83. § (6)–(8) bekezdése, a 2003: LXI. törvény 85–87. §-a és 90. § (5) bekezdése, a 2003: CXVI. törvény 107. § (1) bekezdésének q) pontja, a 2004: XVII. törvény 9. § (1) bekezdésének j) pontja, a 2004: CXXXV. törvény 91. § (25)–(29) bekezdése és 122. § (18) bekezdése, a 2005: CXLVII. törvény 26. §-a, a 2005: CXVLIII. törvény 44–45. §-a és 58. §-a (7) bekezdésének b) pontja, a 2006: LXXI. törvény 19–20. §-a, a 2006: CXXI. törvény 7. § (5)–(6) bekezdése, 29. § (5) bekezdésének c) pontja, a 2007: LXXXVII. törvény 25. §-a, 28. § (4) bekezdésének tizenegyedik-tizenkettedik francia bekezdése, (5) bekezdésének tizedik francia bekezdése, a 2008: XXXI. törvény 17. § (3) bekezdés h) pontja, a 2011: LXXIV. törvény 1. §-a, a 2011: CLIV. törvény 41. § r) pontja, a 2011: CLXVI. törvény 36. § (8)–(10) bekezdése, a 2012: XCIII. törvény 24. § e) pontja szerint módosított szöveg.

242

Az 1. számú melléklet HARMADIK RÉSZ II. alcím 12. pontja a 2012: LXXXVI. törvény 29. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

243

Az 1. számú melléklet HARMADIK RÉSZ II. alcím 18. pontja a 2012: LXXXVI. törvény 29. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

244

A 2. számú mellékletet a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

246

A 3. számú melléklet II. 2. pontja a 2011: CLXXIX. törvény 191. § 76. pontja szerint módosított szöveg.

247

A 3. számú melléklet II. 7. pontja a 2012: CXXIV. törvény 40. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

248

A 3. számú melléklet II. 8. pontja a 2012: CXXIV. törvény 40. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére