PK BH 1993/95
PK BH 1993/95
1993.02.01.
A követelés engedményezése külön kikötés hiányában nem terjed ki a kamatokra is [Ptk. 238. § (1) bek., 328. § (1) bek., 329. § (1) bek.].
A felperes különböző gazdálkodó szervezetekkel és egyéni vállalkozókkal megállapodásokat kötött, amelyekben ezek a felperesre engedményezték az alperessel szemben fennálló követeléseiket. Az engedményezésről minden esetben értesítették az alperest. Ezek a szerződések az engedményezésről lényegében azonos tartalommal készültek: valamennyi tartalmazta az engedményezett követelést összegszerűen meghatározva, annak a számlának a szám szerinti megjelölését, amelyből az alperes tartozása keletkezett és a tartozás esedékességének időpontját. Ezeknek a követeléseknek az érvényesítésekor az engedményezett tőkekövetelést az alperes elismerte, illetőleg átutalta, de nem teljesítette a követelések után a lejárattól az engedményezésig eltelt időre járó kamatköveteléseket. Ezzel kapcsolatban az alperes arra hivatkozott, hogy a megállapodások nem vonatkoztak a kamatokra, azokat az engedményezők vele szemben érvényesítik, illetőleg egyes esetekben már érvényesítették is.
A felperes a keresetében azt adata elő, hogy az engedményezők minden esetben egy konkrét számlaszámmal is megjelölt követelést engedményeztek, amelybe a járulékos jellegű kamatkövetelés akkor is beletartozik, ha arról a szerződés külön nem tesz említést. A keresetlevél mellékleteként csatolt, az engedményezéseket tartalmazó megállapodások alapján a felperes a követeléseit összegezve 30 213 513 forint és kamatai megfizetésére kérte az alperes kötelezését. A felperes az egyes szerződésekben engedményezett követelések után, azok esedékességétől az engedményezésig eltelt időre járó kamatkövetelést érvényesítette, valamennyi igényét egybeszámítva. Utóbb a felperes a keresetét 957 311 forinttal leszállította, de követelés után igényelt késedelmi kamat kezdő időpontját később sem jelölte meg.
Az alperes a kereset elutasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság közbenső ítéletében megállapította, hogy „a felperest a per tárgyává tett engedményezési szerződések alapján megilleti a részére engedményezett számlatartozásból esedékes, az alperes késedelmes fizetéséből származó kamatigény”. A közbenső ítélet indokolása szerint a „felperes, mint engedményes új jogosultként belépett az eredeti jogosultak pozíciójába, az alperesi kötelezettel fennállott szerződéses viszonyokba”. Az engedményezés kizárja, hogy az eredeti jogosult az engedményezett jogviszonyból a jövőben igényt érvényesíthessen az alperessel szemben. A szerződések alapján a felperes, mint engedményes jogosult érvényesíteni a számlatartozások késedelmes kiegyenlítéséből származó kamatigényeket.
Az elsőfokú bíróság közbenső ítélete ellen az alperes fellebbezett, annak a megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte.
A fellebbezés alapos.
A felperes a perben több, engedményezést tartalmazó szerződés alapján érvényesített követelést, ezért abban a kérdésben kell állást foglalni, hogy ezeknek a szerződéseknek mi volt a tartalmuk, azokban megtörtént-e az egyes követelések után azok esedékességétől az engedményezésig eltelt időre járó kamatok engedményezése. A Ptk. 328. §-ának (1) bekezdése szerint a jogosult követelését szerződéssel másra átruházhatja (engedményezés). Az engedményezés tehát olyan szerződés, amellyel a jogosult a követelését ruházza át másra. Ezzel az új jogosult az eredeti jogosult helyébe lép, vagyis alanycsere következik be a jogosult személyében [Ptk. 329. § (1) bek.].
Az engedményezést tartalmazó megállapodásban határozottan és pontosan meg kell jelölni azt a követelést, amelyre az engedményezés vonatkozik. Az ok a szerződések, amelyekre a felperes a jogát alapítja, ennek a követelménynek megfelelnek. Valamennyi megállapodás összegszerűen meghatározza az engedményezett követeléseket, mégpedig az azonosításukhoz szükséges számlaszámok és esedékességi időpontok feltüntetésével. Egyik szerződés sem tartalmazza az engedményezőnek és az engedményesnek a késedelmi kamatokra vonatkozó megállapodását, még utalás formájában sem. A kamat a pénzkövetelés járuléka ugyan, ebből a jellegéből azonban nem következik az, hogy az engedményezett pénzkövetelés kamatára kiterjed az engedményezés, erre vonatkozó kifejezett megállapodás nélkül is. Ebből következik, hogy a kamatok engedményezéséről meg kell állapodni; a perbeli szerződések azonban a kamatokra rendelkezést nem tartalmaznak, ezért azok engedményezése nem történt meg.
Az engedményezésig lejárt késedelmi kamatok kiszámíthatók voltak, és ha azok engedményezéséről is megállapodtak volna, ez esetben azokról kifejezetten rendelkeznek, hiszen az engedményezésekre úgy került sor, hogy azokkal az engedményezők a felperessel fennállt jogviszonyuk alapján keletkezett és meghatározott összegben fennállt tartozásaikat „egyenlítették ki”. Megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy enélkül a késedelmi kamatok címén fennálló követelés a szerződések alapján nem is határozható meg, mert nem ismert a késedelmi kamatok mértéke és a több helyen feltüntetett részteljesítés időpontja sem. Az engedményezésről szóló szerződések tehát nem tartalmaztak rendelkezést az engedményezés előtt keletkezett késedelmi kamatokról; ebből pedig az következik, hogy azok továbbra is a követelés alapjául szolgáló jogviszonyok alapján és azok jogosultjait illetik, az alperessel szemben történő érvényesítésükről is maguk döntenek.
Az engedményes nem szerezhet több jogot, mint amennyi magát az engedményezőt megillette; de annak nem volt akadálya, hogy az engedményező ne a teljes követelését engedményezze. Az elsőfokú bíróságnak téves az az álláspontja, amely szerint az engedményes új jogosultként belépett az eredeti szerződésekbe, ezért a késedelmi kamatok őt illetik meg. Az engedmény tárgya nem maga a jogviszony, hanem az abból eredő meghatározott követelés. Az adott szerződésekben az engedményezők az alperessel kötött különböző szerződések alapján keletkezett számlaköveteléseiket engedményezték a felperesre.
Az elmondottak alapján a felperest a keresettel érvényesített jog nem illeti meg, ezért a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján megváltoztatta, és a keresetet elutasította. (Legf. Bír. Pf. III. 20 014/1992. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás