984/B/1993. AB határozat
984/B/1993. AB határozat*
1998.03.01.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság a Zalaegerszegi Városi Bíróság előtt 7.P.20.014/1993. szám alatt indított ügyben az alkalmazandó jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló bírói kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
h a t á r o z a t o t :
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a lakáscélú támogatásokról szóló 106/1988. (XII. 26.) MT rendelet időközben módosított 12. § (4) bekezdése, valamint annak végrehajtásáról szóló 77/1988. (XII. 27.) PM–ÉVM rendelet időközben hatályon kívül helyezett 13. § (4) bekezdése alkotmányellenes volt.
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az alkotmányellenes rendelkezések a Zalaegerszegi Városi Bíróság előtt folyamatban lévő P.20.014/1993. számú ügyben nem alkalmazhatók.
Az Alkotmánybíróság a lakáscélú támogatásokról szóló 106/1988. (XII. 26.) MT rendelet 12. § (4) bekezdésének, valamint annak végrehajtásáról szóló 77/1988. (XII. 27.) PM–ÉVM rendelet 13. § (4) bekezdésének megsemmisítése iránt kezdeményezett eljárást megszünteti.
I n d o k o l á s
I.
A Zalaegerszegi Városi Bíróságon 7.P.20.014/1993. szám alatt indult ügyben az eljáró bíró – az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezve – a per tárgyalását felfüggesztette és indítványozta, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg a lakáscélú támogatásokról szóló 106/1988. (XII. 26.) MT rendelet (a továbbiakban: MTr.) 12. § (4) bekezdése, valamint annak végrehajtásáról szóló 77/1988. (XII. 27.) PM–ÉVM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 13. § (4) bekezdése alkotmányellenességét és e rendelkezéseket semmisítse meg.
Az alkotmányellenesnek tartott MTr. 12. § (4) bekezdése szerint a lakásingatlanra a pénzintézeti kölcsön valamint a munkáltatói kölcsön fedezetéül az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjogot kell bejegyezni. A Vhr. kifogásolt 13. § (4) bekezdése alapján pedig a lakásingatlant a tartozás fennállásának ideje alatt csak a pénzintézet és a munkáltató együttes hozzájárulásával szabad elidegeníteni vagy megterhelni.
Az indítványozó álláspontja szerint ez a szabályozás annyiban alkotmányellenes, amennyiben a jogszabály kötelezővé teszi a munkáltatói támogatás tekintetében a jelzálogjog alapítását, továbbá mert a munkáltató hozzájárulását kívánja meg a lakásingatlan elidegenítéséhez, illetve megterheléséhez. Álláspontja szerint ez a jogszabályi konstrukció ellentétes az Alkotmány 8. § (2) bekezdésével, mely szerint az alapvető jogokra, így a tulajdonhoz való jogra vonatkozó szabályokat is törvényben kell megállapítani, az Alkotmány 9. § (1) bekezdésével, amely kimondja, hogy Magyarország gazdasága piacgazdaság, melyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenrangú, valamint sérti az Alkotmánynak a megkülönböztetés tilalmáról szóló 70/A. § (1) bekezdését.
II.
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a MTr. támadott rendelkezését a 141/1994. (XI. 2.) Korm. rendelet 8. §-a, valamint a 96/1996. (VII. 10.) Korm. rendelet 6. §-a módosította. A jelenleg hatályos rendelkezés szerint a jelzálogjog bejegyzése csak abban az esetben kötelező, amennyiben a kölcsönre az MTr. 4. § (3) bekezdésében meghatározott állami kötelezettségvállalás áll fenn.
Az ugyancsak alkotmányellenesnek tartott 77/1988. (XII. 27.) PM–ÉVM rendelet 13. § (4) bekezdését 1994. január 1-jével hatályon kívül helyezte a 36/1993. (XII. 29.) PM–BM együttes rendelet 7. § (2) bekezdése.
A kezdeményezéssel érintett jogszabályok az indítvány által alkotmányellenesnek vélt tartalmukat illetően, illetőleg hatályuk tekintetében az indítvány benyújtása után megváltoztak. Az Alkotmánybíróság utólagos normakontrollra vonatkozó hatásköre általában csak a hatályban lévő jogszabályok vizsgálatára terjed ki. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 38. §-a szerinti bírói kezdeményezésre azonban az Alkotmánybíróságnak az időközben hatályon kívül helyezett jogszabályok alkotmányossági felülvizsgálatát is el kell végeznie, ha annak alapján tud dönteni arról, hogy a hatályon kívül helyezett normák a konkrét eljárásban alkalmazhatóak-e. Ezért az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint az Abtv. 38. és 48. §-ai alapján – vagyis a bírói kezdeményezés és az alkotmányjogi panasz, tehát a konkrét normakontroll esetköreiben – az Alkotmánybíróság már hatályon kívül helyezett jogszabály alkotmányosságát is megvizsgálja [38/1992. (VI. 22.) AB határozat, ABH 1992. 358.; 54/1994. (XI. 4.) AB határozat, ABH 1994, 290.].
III.
Az Alkotmánybíróság az indítványt az alábbiak szerint megalapozottnak találta.
Az Alkotmánybíróság 13/1990. (VI. 18.) AB határozata szerint [ABH 1990, 55.] a szerződési szabadság a piacgazdaság lényegi eleme. A szerződési szabadságot az Alkotmánybíróság e határozatában önálló alkotmányos jogként karakterizálta. Az Alkotmánybíróság felfogásában tehát a szerződési szabadság alkotmányos alapjognak nem tekinthető, hanem az az Alkotmány 9. § (1) bekezdése alapján nyer alkotmányos tartalmat. A szerződési szabadság azonban alkotmányos indok nélkül nem korlátozható (ABH 1990, 146, 378.). A szerződésekbe történő állami beavatkozás alkotmányossági szempontjait és határait az Alkotmánybíróság a 32/1991. (VI. 6.) AB határozatában munkálta ki (ABH 1991. 146, 151–158.)
Az Alkotmánybíróság 7/1991. (II. 28.) AB határozatában kifejtette, hogy a rendelkezési jog a tulajdonjoghoz tartozó részjogosítvány, amely a tulajdon feletti döntés szabadságát foglalja magába [ABH 1991, 22, 26.]. A rendelkezési jog szabad gyakorolhatósága a szerződési szabadság feltétele, amelynek ésszerű indokok nélküli korlátozása alkotmányellenes.
Az időközben módosított MTr. alkotmányos indok nélkül korlátozta a szerződő felek szabadságát, amikor kikötötte, hogy a munkáltatói kölcsön biztosítékául a felépült vagy megvásárolt lakásra jelzálogjogot kell bejegyezni. Hasonlóan alkotmányos indok nélkül avatkozott be a felek szerződési szabadságába az időközben hatályon kívül helyezett Vhr. azzal, hogy a munkáltató hozzájárulásához kötötte a kölcsönt fölvevő munkavállaló rendelkezési jogának gyakorlását a felépült vagy megvásárolt lakásra nézve. A szerződő felek autonómiájába tartozik annak eldöntése, hogy kölcsönszerződésüket milyen biztosítékokkal veszik körül. A szerződésteljesítési biztosítékok rendszere a polgári jogban széleskörű. Ezek konkrét szerződésenkénti kiválasztása és szerződéstartalommá tétele a felek autonómiájába tartozik. Ezért a rendelkezési jog további korlátozása, illetve annak jogszabályi előírása ésszerűtlen és nem indokolt.
A kezdeményezéssel kifogásolt rendelkezések még az állami tulajdon preferálásának időszakára nyúlnak vissza, amikor mind a pénzintézet, mind pedig a munkáltató tipikusan állami szerv, illetőleg állami vállalat volt. A piacgazdaság alkotmányi célként történő megfogalmazása mellett e szabályok fenntartásának és alkalmazhatóságának azonban már alkotmányos alapja nincs, ezért e rendelkezések alkotmányellenességét az Alkotmánybíróság az Alkotmány 9. § (1) bekezdése alapján megállapította.
Erre figyelemmel az Alkotmánybíróság kimondta, hogy mivel az időközben módosított, illetve hatályon kívül helyezett eredeti jogszabályi rendelkezések alkotmányellenesek, azok a Zalaegerszegi Városi Bíróság előtt folyamatban lévő perben nem alkalmazhatók [Abtv. 43. § (4) bekezdése].
Az Alkotmánybíróság hatásköre jogszabályok alkotmányosságának utólagos vizsgálata során nem terjed ki a hatályon kívül helyezett jogszabályok alkotmányosságának absztrakt vizsgálatára és általános érvényű megsemmisítésére. A támadott jogszabályok az indítvány által alkotmányellenesnek vélt tartalmukat illetően az indítvány benyújtása után megváltoztak, illetve hatályukat vesztették. Ezért az Alkotmánybíróság a módosított, illetve hatályon kívül helyezett jogszabályi rendelkezések megsemmisítésére irányuló eljárást megszüntette.
Budapest, 1998. március 9.
Dr. Ádám Antal s. k., Dr. Lábady Tamás s. k.,
alkotmánybíró előadó alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszky Ödön s. k.,
alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás