10/1994. (V. 13.) MKM rendelet
10/1994. (V. 13.) MKM rendelet
a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről1
A helyi önkormányzatokról szóló — többször módosított — 1990. évi LXV. törvény 97. §-ának b) pontjában, továbbá a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 94. §-a (1) bekezdésének b) és h) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT, MEGYEI FENNTARTÓ ÁLTAL FENNTARTOTT PEDAGÓGIAI-SZAKMAI SZOLGÁLTATÁST ELLÁTÓ INTÉZMÉNY2
A pedagógiai intézet
1. §3
A megyei fenntartó, települési önkormányzat által pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátására létrehozott pedagógiai intézet, pedagógiai kabinet, pedagógiai szolgáltató intézet stb. (a továbbiakban együtt: pedagógiai intézet) alapító okirata határozza meg, hogy a pedagógiai intézet a Kt. 36. §-ának (2) bekezdésében felsorolt pedagógiai-szakmai szolgáltatások szakterületei közül melyeket látja el (a továbbiakban: alaptevékenység).
Alkalmazási feltételek és az intézményvezetői megbízás feltételei a pedagógiai intézetben
2. §
(1) A pedagógiai intézetben pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátására, illetve a szolgáltatások szervezésére az alkalmazható, aki az alaptevékenység adott szakterülete ellátásához szükséges szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezik. Ha nincsen olyan felsőfokú iskolai végzettség, amellyel az adott szakterületen a feladat ellátható, alkalmazható az is, aki középiskolai végzettséggel és szakirányú szakképesítéssel rendelkezik.
(2)4 Pedagógiai szakértő és pedagógiai előadó munkakörben az foglalkoztatható, aki pedagógiai szakértő munkakör esetén egyetemi szintű tanári, pedagógiai előadó munkakör esetén főiskolai szintű óvodapedagógusi, tanítói, tanári végzettséggel és szakképzettséggel, továbbá – mindkét munkakörben – pedagógus-szakvizsgával rendelkezik.
(3) A pedagógiai intézetben foglalkoztatott közalkalmazottak létszámát az 1. számú melléklet határozza meg.
3. §5
(1) A pedagógiai intézetben az intézményvezetői megbízás feltétele:
a) egyetemi szintű végzettség és szakképzettség, továbbá – ha jogszabály az adott végzettséggel és szakképzettséggel betölthető munkakörben a szakvizsga letételét lehetővé teszi, illetve előírja – szakvizsga,
b) legalább tíz év megfelelő szakmai gyakorlat,
c) a pedagógiai intézetben fennálló határozatlan időre szóló alkalmazás.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában megfelelő szakmai gyakorlat a pedagógiai intézet által végzett bármelyik pedagógiai-szakmai szolgáltatás ellátásához szükséges ismeretek megszerzését biztosító munkakörben szerzett gyakorlat, ha azt közoktatási intézményben vagy felsőoktatási intézményben, illetve nem iskolai gyakorlati képzési helyen szerezték, továbbá a tanügyirányítási munkakörben eltöltött gyakorlat.
A pedagógiai intézet működésének rendje
4. §
A pedagógiai intézet szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni
a) a működés rendjét,
b) a vezetők közötti feladatmegosztást,
c) az alapító okiratban meghatározott alaptevékenység körében végzett szolgáltatásokkal kapcsolatos kötelezettségvállalás szabályait,
d) a szaktanácsadók foglalkoztatásának, díjazásuk megállapításának, költségeik elszámolásának szabályait,
e) a nevelési-oktatási intézményekkel való kapcsolattartás formáját és módját,
f) a belső ellenőrzés rendjét, a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját,
g)6 a pedagógiai szakkönyvtár működési rendjét,
h) mindazokat a kérdéseket, amelyek meghatározását jogszabály előírja.
5. §
(1) A pedagógiai intézet a többéves feladatok ellátásához, tervezéséhez középtávú munkatervet készíthet, az éves feladatainak ellátásához pedig éves munkatervet készít.
(2) A pedagógiai intézet a fenntartó által jóváhagyott munkaterv szerint látja el alaptevékenységét.
(3) A munkatervet a fenntartó illetékességi területén működő nevelési-oktatási intézmények és a nevelési-oktatási intézmények fenntartói igényei alapján kell összeállítani.
(4)7 A pedagógiai intézet munkatervébe fel kell venni azokat a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat, amelyeknek az elvégzését az intézményt fenntartó megyei fenntartó, települési önkormányzat (a továbbiakban: fenntartó) vagy a fenntartóval kötött megállapodás alapján kérik.
(5)8 A pedagógiai intézet munkatervének elkészítéséhez beszerzi a megyei, fővárosi diákszervezet javaslatait. E rendelkezés alkalmazásában diákszervezet az, amelyik alapszabályának és bírósági nyilvántartásba vételének igazolásával a pedagógiai intézet fenntartójánál bejelentkezett.
(6) A pedagógiai intézet — a fenntartó által meghatározott feltételekkel — a munkatervében nem szereplő pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat is elláthat.
6. §
A pedagógiai intézet ügyintézésére és iratkezelésére — az e rendeletben meghatározott eltérésekkel — a nevelési-oktatási intézmények ügyintézésére és iratkezelésére vonatkozó szabályokat9 kell alkalmazni. A pedagógiai intézet iratkezelésére vonatkozó rendelkezéseket és az alkalmazható irattári tételeket e rendelet 2. számú melléklete határozza meg.
A pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátása
7. §10
A pedagógiai értékelés [Kt. 36. § (2) bekezdés a) pontja] ellátásának eszközei és módszerei különösen:
a) mérési rendszer működtetése,
b) feladatbankok és mérőeszközök fejlesztése, hozzáférhetőségük biztosítása,
c) a nevelési-oktatási intézmények belső értékelési rendszerének kialakítását segítő tanácsadás feladatainak ellátása,
d) a helyi tantervek végrehajtásával kapcsolatos mérések ellátása, e területen tanácsadás nyújtása,
e) pedagógiai és komplex intézményértékelési eszközök és módszerek megismertetése és terjesztése.
8. §
(1) A szaktanácsadás [Kt. 36. § (2) bekezdés b) pontja] ellátásának eszközei és módszerei különösen:
a) pedagógiai programok, helyi tantervek, házirendek és más dokumentumok elemzése, elkészítésének és alkalmazásának segítése,
b) pedagógiai fejlesztő tevékenység elemzése, értékelése, segítése,
c) tankönyv és taneszközök készítésének, kiválasztásának segítése,
d) pedagógiai módszerek, eszközök, eljárások megismertetése, terjesztése,
e) egyéni szakmai tanácsadás.
(2) A pedagógiai intézet megállapodást köt a szaktanácsadói feladatok ellátására a megrendelővel és a feladatellátásban közreműködő szaktanácsadóval. A pedagógiai intézet megállapodhat a szaktanácsadó munkáltatójával, hogy a szaktanácsadói feladatot ellátó részére munkaidőkedvezményt biztosít. A szaktanácsadó helyettesítésének költségeit – ha a megállapodás másképp nem rendelkezik – a pedagógiai intézet a munkáltatónak megtéríti.
(3) A szaktanácsadói feladatok ellátásában az vehet részt, aki szerepel a szaktanácsadói névjegyzékben. A szaktanácsadói névjegyzékbe történő felvétel nyilvános pályázat útján történik. A pályázat feltételeiről és közzétételéről, a pályázatok elbírálásáról a pedagógiai intézet dönt. A pályázat kiírásához be kell szerezni a pedagógiai intézet fenntartójának az egyetértését.
(4)11 A pedagógiai intézet a (2) bekezdés szerinti megállapodást a megrendelő igénye szerint köti meg, és – amennyiben arra a megrendelő igényt tart – segítséget nyújt a szaktanácsadó kiválasztásához. A pedagógiai intézet a szaktanácsadó felhatalmazása alapján adhat tájékoztatást a szaktanácsadó adatairól azok részére, akik szaktanácsadót kívánnak igénybe venni. A pedagógiai intézet a szaktanácsadó kérésére és hozzájárulása alapján – a honlapján, szaktanácsadói névjegyzék formájában – nyilvánosságra hozza a szaktanácsadók adatait.
(5)12 A pedagógiai intézetek megállapodhatnak egymással arról, hogy közösen szervezik meg a szaktanácsadást. A szaktanácsadók hozzájárulása alapján a pedagógiai intézetek közösen is nyilvánosságra hozhatják a szaktanácsadók adatait, illetve egymás névjegyzékéről is igénybe vehetik a szaktanácsadót.
(6) Törölni kell a szaktanácsadói névjegyzékből azt,
a) aki kéri,
b) akit öt évnél hosszabb ideje vettek névjegyzékbe, s felvételét nem hosszabbította meg a pedagógiai intézet,
c) aki elhunyt,
d) akit jogerős bírósági ítélettel a közügyektől vagy foglalkozásának gyakorlásától eltiltottak.
(7)13
9. §
(1) A pedagógiai tájékoztatás [Kt. 36. § (2) bekezdés c) pont] ellátásának eszközei és módszerei különösen:
a) pedagógiai szakkönyvtár működtetése, ennek keretén belül a tankönyvtár, médiatár, pedagógiai adatbank fejlesztése, bibliográfiai szolgáltatások ellátása, iskolai, kollégiumi könyvtárak tevékenységének módszertani segítése,
b) oktatástechnikai és oktatástechnológiai szolgáltatások nyújtása,
c) tankönyvek, segédkönyvek, pedagógiai kiadványok bemutatása, forgalmazása, kölcsönzése,
d) pedagógiai szakmai tájékoztatók, kiadványok készítése, forgalmazása.
(2) A pedagógiai szakkönyvtár a könyvtárpedagógiai munka fejlesztése érdekében együttműködik az iskolai és a kollégiumi könyvtárakkal, továbbá a különféle területek szaktanácsadóival. A pedagógiai szakkönyvtár szakmai követelményeit és a működésére vonatkozó általános szabályokat e rendelet 3. számú melléklete határozza meg.
10. §
(1) Az igazgatási, pedagógiai szolgáltatás [Kt. 36. § (2) bekezdés d) pont] eszközei és módszerei különösen:
a) közreműködés az óvodai nevelési programok, iskolai és kollégiumi pedagógiai programok elkészítésében és bevezetésében,
b) a megyei (fővárosi) fejlesztési tervben foglaltakkal összhangban, az iskolaszerkezetre vonatkozó tanácsadás,
c) közgazdasági, jogi, pénzügyi és egyéb információk gyűjtése, rendelkezésre bocsátása, szükség esetén e körből tájékoztatás nyújtása.
(2) A pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése [Kt. 36. § (2) bekezdés e) pont] eszközei és módszerei különösen:
a) tanácskozások, pedagógiai napok, szakmai ankétok, fórumok szervezése,
b) bekapcsolódás a pedagógus-továbbképzés rendszerébe, részvétel a hétévenkénti pedagógus-továbbképzés feladatainak megvalósításában, továbbképzési programok elkészítésében és továbbképzések indításában,
c) felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján közreműködés a pedagógus-szakvizsgára történő felkészítésben,
d) tapasztalatcserék szervezése, szakmai pályázatok kiírása, megbízásra kísérletek, kutatások indítása vagy azokban való részvétel.
(3) A tanulmányi és tehetséggondozó versenyek szervezése és összehangolása [Kt. 36. § (2) bekezdés f) pont]: a versenykiírásban meghatározott feladatok ellátása, a szervezővel kötött megállapodás alapján.
(4) A tanuló tájékoztató, tanácsadó szolgálat [Kt. 36. § (2) bekezdés g) pont] eszközei és módszerei különösen:
a) információk közvetítése a tanulók és a diákönkormányzatok részére,
b) fórumok, továbbképzések szervezése a tanulók, a diákönkormányzatok és a pedagógusok részére,
c) a diákjogi tanácsadás megszervezése.
Pénzügyi rendelkezések
11. §
(1)14 A pedagógiai intézet az alapító okiratában meghatározott, alapfeladatként ellátott szakmai szolgáltatásokért térítési díjat kérhet, melynek mértéke nem haladhatja meg az önköltséget. A pedagógiai intézet a vállalkozás körébe tartozó feladatait ellenszolgáltatás fejében látja el.
(2) A fenntartó határozza meg, melyek azok a pedagógiai-szakmai szolgáltatások,
a) amelyeket a pedagógiai intézet a költségvetésének terhére lát el, s amelyekért a szolgáltatást igénybe vevőnek nem kell térítési díjat fizetni,
b) amelyeknél a térítési díjat csökkenteni kell.
(3)15
AZ ORSZÁGOS PEDAGÓGIAI-SZAKMAI SZOLGÁLTATÁST ELLÁTÓ INTÉZMÉNY
12. §
(1)16 Az oktatásért felelős miniszter, a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter és a szakképzési törvény17 alapján illetékes miniszter, központi államigazgatási szerv vezetője által — a Kt. 36. §-ának (5) bekezdése alapján — pedagógiai-szakmai szolgáltatás országos megszervezése céljára létesített közoktatási intézmény (a továbbiakban: országos pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézet) alapító okiratában kell meghatározni, melyek azok a tantárgyak, szakterületek, amelyekben a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat országosan kell megszervezni. Az alapító okiratot a fenntartó minisztérium, központi államigazgatási szerv hivatalos lapjában közzé kell tenni.
(2)18 Az országos pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézet működésére e rendelet 2. §-ában, 3. §-ában, 7—9. §-ában és 11. §-ában foglaltakat alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy a szaktanácsadói névjegyzéket az országos pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményt fenntartó minisztérium hivatalos lapjában kell közzétenni.
AZ ORSZÁGOS PEDAGÓGIAI-SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK19
Közös rendelkezések20
12/A. §21
(1) Országos pedagógiai-szakmai szolgáltatásként kell megszervezni azokat a pedagógiai szakmai-szolgáltatásokat, amelyek megszervezése az önkormányzati feladatellátás körében nem oldható meg hatékonyan, továbbá amelyek az ágazati irányítás feladatait segítik.
(2) Az országosan szervezett pedagógiai-szakmai szolgáltatások tekintetében a 7–10. §-ban foglaltakat a 12/A–12/G. §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) Az országos pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (a továbbiakban: Intézet) szervezi. Az Intézet feladatainak végrehajtásában a fenntartóval kötött megállapodás alapján részt vesz a pedagógiai intézet.
(4) Az országos pedagógiai-szakmai szolgáltatással kapcsolatos feladatokat – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – az Intézet látja el. Az Intézet a szaktanácsadói feladatok ellátására nyilvános pályázatot ír ki, amelyet a honlapján tesz közzé. A nyilvános pályázatot úgy kell meghirdetni, hogy arra folyamatosan, egész évben jelentkezni lehessen. Annak a jelentkezését el kell fogadni, aki az e rendeletben meghatározott követelményeknek megfelel. Az, akinek a jelentkezését az Intézet nem fogadta el, tizenöt napon belül, jogszabálysértésre hivatkozással az Oktatási Hivatalhoz (a továbbiakban: OH) fordulhat a döntés felülvizsgálatát kérve. Az OH a közigazgatási hatósági eljárás rendje szerint hoz döntést.
(5) Az országos pedagógiai-szakmai szolgáltatások körében az Intézet gondoskodik a pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítéséről. E körben feladata tanácskozások, pedagógiai napok, szakmai ankétok, fórumok, tapasztalatcserék szervezése, szakmai pályázatok kiírása, kísérletek, kutatások indítása vagy az azokban való részvétel.
(6) Az Intézet által nyújtott országos pedagógiai-szakmai szolgáltatások segítik a pedagógiai intézetek pedagógiai-szakmai szolgáltató tevékenységét.
A kisebbségi pedagógiai-szakmai szolgáltatások
12/B. §22
(1) Országos pedagógiai-szakmai szolgáltatásként kell megszervezni a nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelést, iskolai nevelést és oktatást, kollégiumi nevelést segítő pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat (a továbbiakban: kisebbségi pedagógiai-szakmai szolgáltatások).
(2) A kisebbségi pedagógiai-szakmai szolgáltatások keretei között a szaktanácsadást nyelvterületenként, intézménytípusonként kell megszervezni, oly módon, hogy a szaktanácsadás a nevelési-oktatási intézmények által ellátott valamennyi nevelő és oktató munkához biztosítva legyen.
(3) Szaktanácsadói feladatot az láthat el, aki a Kt. 17. § (3) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelel, amennyiben a Kt. 17. § (10) bekezdésében meghatározott szakmai gyakorlatot nemzeti, etnikai kisebbségi feladatot ellátó nevelési-oktatási intézményben szerezte.
A közoktatás-fejlesztési pályázatok lebonyolítását segítő
pedagógiai-szakmai szolgáltatások
12/C. §23
(1) Országos pedagógiai-szakmai szolgáltatásként kell megszervezni a nemzetközi és hazai közoktatás-fejlesztési pályázatokhoz kapcsolódó szaktanácsadást.
(2) A közoktatás-fejlesztési pályázati pedagógiai-szakmai szolgáltatás keretében szervezett szaktanácsadás területei a következők:
a) az intézményszervezési, intézmény-átszervezési, intézményműködési helyzetelemző, az intézményvezetés munkáját elemző, szervezetfejlesztő szaktanácsadás, amelynek feladatait a szervezetfejlesztési folyamat-szaktanácsadó látja el,
b) a pedagógiai tevékenységet elemző, fejlesztéstámogató szaktanácsadás, amelynek feladatait a pedagógiai fejlesztési folyamat-szaktanácsadó (mentor) látja el.
(3) A fejlesztési komplex-szaktanácsadást végző szaktanácsadónak azt kell igazolnia, hogy a (4) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott területen felkészültséggel rendelkezik.
(4) A közoktatás-fejlesztési pályázati pedagógiai-szakmai szolgáltatások keretében szervezett szaktanácsadás ellátására szaktanácsadó az lehet, aki a Kt. 17. § (10) bekezdésében meghatározottak teljesítése mellett a pedagógus-továbbképzés keretében elsajátította az adott szakterülethez illeszkedően
a) a kompetencia alapú oktatás pedagógiai módszertani, szakmai kultúráját vagy
b) a sajátos nevelési igényű, a nemzetiségi, a migráns és a tehetséggondozást igénylő tanulók együttnevelésének megszervezését vagy
c) a pedagógiai feladatok ellátásának oktatás-szervezési, irányítási és szervezetalakítási ismereteit.
(5) A (3)–(4) bekezdésben előírt feltételeket az is teljesíti, aki a (4) bekezdésben meghatározott akkreditált pedagógus-továbbképzésben oktatóként részt vett legalább húsz óra időtartamban, vagy az adott szakterület nemzetközileg vagy országosan elismert képviselője. Az annak a feltételnek való megfelelést, hogy valaki az adott szakterület nemzetközileg vagy országosan elismert képviselője, szakmai önéletrajzzal és legalább kettő szakmai ajánlással, továbbá publikációs jegyzékkel kell igazolni.
A különleges gondozás feladatait segítő pedagógiai-szakmai szolgáltatások
12/D. §24
(1) Országos pedagógiai-szakmai szolgáltatásként kell megszervezni a különleges gondozás keretében nyújtott nevelést és oktatást segítő
a) pedagógiai értékelés köréből a mérési rendszerek működtetését, a feladatbankok és mérőeszközök fejlesztését, hozzáférhetőségük biztosítását, a pedagógiai és komplex intézményértékelési eszközök és módszerek megismertetését és terjesztését,
b) igazgatási, pedagógiai szolgáltatás köréből a közgazdasági, jogi, pénzügyi és egyéb információk gyűjtését, rendelkezésre bocsátását, e körből tájékoztatás adását,
c) szaktanácsadást.
(2) Az országosan szervezett pedagógiai értékelés és szaktanácsadás keretében kell segítséget nyújtani
a) a pedagógiai szakszolgálat intézményének a szakértői véleményt megalapozó diagnosztikai tevékenység szakmai kritériumai egységességének érvényesüléséhez,
b) a pedagógia szakszolgálat feladatait ellátó közoktatási intézmény fenntartójának és a pedagógiai szakszolgálat intézményének a szakértői véleményben meghatározottak végrehajtásához, a nevelési-oktatási intézményekkel való kapcsolattartás kialakításához,
c) az iskolapszichológusok feladatainak ellátásához.
(3) A különleges gondozást igénylő gyermekek, tanulók nevelését, oktatását segítő szaktanácsadást oly módon kell megszervezni, hogy a szaktanácsadás a szakszolgálat intézményei által ellátott valamennyi nevelő, oktató, fejlesztő munkához biztosítva legyen.
(4) Szaktanácsadó az lehet, aki a Kt. 17. § (10) bekezdésében meghatározott szakmai gyakorlatot a megfelelő pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményben vagy olyan nevelési-oktatási intézményben szerezte, ahol különleges gondozást igénylő gyermekek nevelése-oktatása folyik.
A konfliktuskezelést segítő pedagógiai-szakmai szolgáltatások
12/E. §25
(1) Országos pedagógiai-szakmai szolgáltatásként kell megszervezni a konfliktuskezelési gyakorlat elterjedését szolgáló
a) pedagógiai értékelés köréből az intézményi konfliktushelyzetek kialakulásához vezető okok feltárását, a konfliktushelyzeteket elemző pedagógiai és komplex intézményértékelési eszközök és módszerek megismertetését és terjesztését,
b) igazgatási, pedagógiai szolgáltatás köréből a konfliktushelyzetekhez kapcsolódó jogi és egyéb információk gyűjtését, rendelkezésre bocsátását, e körben tájékoztatás adását,
c) szaktanácsadás keretében történő segítségnyújtást ahhoz, hogy a nevelési-oktatási intézmény vezetői, alkalmazottai, szülői szervezete, diákönkormányzata megismerje azokat az eljárásokat, gyakorlatokat, amelyekkel megelőzhető a konfliktushelyzetek kialakulása, illetve amelyekkel feloldhatók a konfliktushelyzetek, orvosolhatók a sérelmek.
(2) Szaktanácsadó az lehet, aki a Kt. 17. § (10) bekezdésében meghatározottak teljesítése mellett a szakirányú tanári szakképzettség megszerzésekor vagy szakirányú továbbképzés keretében részt vett a konfliktuskezelés ismereteire történő felkészítésben vagy pszichológus, pedagógiai szakpszichológus, tanácsadó szakpszichológus, klinikai és mentálhigiénés szakpszichológus, szociálpedagógus szakképzettséggel rendelkezik.
A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók nevelését, oktatását segítő pedagógiai-szakmai szolgáltatások
12/F. §26
(1) Országos pedagógiai-szakmai szolgáltatásként kell megszervezni a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának megszervezését és ellátását segítő
a) szaktanácsadás köréből az IPR-alapú pedagógiai, módszertani tevékenységet elemző, valamint az intézményszervezési, intézményműködési helyzetelemző szaktanácsadást, amelynek feladatait IPR folyamat-szaktanácsadó látja el,
b) szaktanácsadás köréből az esélyegyenlőség-elvű oktatásszervezési tevékenységet elemző, módszertani szaktanácsadást, fejlesztéstámogató szaktanácsadást, amelynek feladatait az esélyegyenlőségi pedagógiai fejlesztési folyamat-szaktanácsadó (mentor) látja el,
c) pedagógiai értékelés köréből a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók felkészítésének megszervezéséhez, az ellátás eredményességének megismeréséhez szükséges elemző pedagógiai és komplex intézményértékelési eszközök és módszerek megismertetését és terjesztését,
d) igazgatási, pedagógiai szolgáltatás köréből a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók ellátásához kapcsolódó, az intézményvezetés munkáját fejlesztő jogi és egyéb információk gyűjtését, rendelkezésre bocsátását, e körben tájékoztatás adását, valamint az esélyegyenlőségi feladatok végrehajtásának segítését.
(2) Szaktanácsadó az lehet, aki a Kt. 17. § (10) bekezdésében meghatározottak teljesítése mellett pedagógus-továbbképzés keretében az IPR alkalmazásához kapcsolódó ismereteket szerzett, ennek keretében elvégezte „Az intézményi tanácsadás folyamatára történő felkészítés – hátrányos helyzetű gyermekek integrált oktatása, együttnevelése szakterület” vagy az „Integrációs tanácsadók felkészítése az óvodai intézményi folyamat-tanácsadásra” IPR szaktanácsadók továbbképzést, vagy a közoktatási esélyegyenlőségi mentorok számára szervezett továbbképzésen részt vett.
(3) Az Intézet feladatait e szolgáltatások tekintetében az Országos Oktatási Integrációs Hálózat látja el.
Az országos mérési-értékelési tevékenységet segítő pedagógiai-szakmai szolgáltatások
12/G. §27
(1) Országos pedagógiai-szakmai szolgáltatásként kell megszervezni az országos mérésértékelés eredményei alapján az intézményértékeléshez szükséges fejlesztési eszközök kidolgozását, elterjesztését, ennek keretében
a) a pedagógiai értékelés köréből az országos mérés-értékelés megállapításainak elemzését segítő, a feltárt lemaradások megszüntetését szolgáló intézkedések kidolgozásához szükséges pedagógiai és komplex intézményértékelési eszközök fejlesztését, kidolgozását és módszerek megismertetését,
b) a szaktanácsadás köréből a segítségnyújtáshoz szükséges országos fejlesztési eszközöket ahhoz, hogy az iskola fenntartója és az iskola vezetői, pedagógusai elkészítsék, bevezessék és végrehajtsák azt az intézkedési tervet, amely a pedagógiai tevékenység színvonalának az emeléséhez szükséges.
(2) Szaktanácsadó az lehet, aki a Kt. 17. § (10) bekezdésében meghatározott követelmények teljesítése mellett a szervezetfejlesztés, pedagógiai fejlesztés, mérés, értékelés területén szakképzettséggel rendelkezik vagy jogszabályban meghatározott, azzal egyenértékű szakirányú szakképzettséget szerzett.
A PEDAGÓGIAI-SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK ELLÁTÁSÁBAN VALÓ KÖZREMŰKÖDÉS FELTÉTELEI
13. §
(1) A pedagógiai-szakmai szolgáltatás ellátásával az bízható meg, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást az végezhet, aki rendelkezik e rendelet 2. §-ában meghatározott felsőfokú iskolai végzettséggel, szakképesítéssel.
(2)28 Ha a pedagógiai-szakmai szolgáltatást végző intézetet nem megyei fenntartó vagy települési önkormányzat, illetőleg a 12. §-ban felsorolt miniszter, központi államigazgatási szerv vezetője létesítette, működésére e rendelet 2. §-ában, 3. §-ában, 7—9. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.
(3)29 A pedagógiai intézetnek – fenntartótól függetlenül – az alapító okiratában meghatározott pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátásához – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – legalább az e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott létszámmal, továbbá az e rendelet 4. számú mellékletében meghatározott eszközökkel és felszerelésekkel [a továbbiakban: kötelező (minimális) eszközök és felszerelések] rendelkeznie kell. Ha a pedagógiai-szakmai szolgáltatást a pedagógiai intézet – az alapító okiratában foglaltak szerint – kevesebb mint három intézménytípusra kiterjedően látja el, a feladat ellátásához legalább az 1. számú mellékletben meghatározott létszám ötven százalékát kell biztosítani.
(4) A létszámot, továbbá a kötelező (minimális) eszközöket és felszereléseket az alapító okiratban meghatározott és ténylegesen ellátott feladatokra kell biztosítani.
(5)30 Ha a pedagógiai intézetet nem megyei fenntartó, települési önkormányzat, állami szerv tartja fenn, a (4) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét a közoktatási törvény 37. §-ának (2) bekezdésében szabályozott nyilvántartásba vétellel kapcsolatos eljárás keretében kell vizsgálni.
(6)31 A fővárosi és megyei kormányhivatal a megyei, nem települési önkormányzati fenntartók tekintetében a közoktatási törvény 82. §-ának (1) bekezdésében szabályozott ellenőrzési feladatait munkaterv alapján végzi. A fenntartói tevékenység törvényességi ellenőrzésének keretében különösen az alábbiakat kell vizsgálni:
a) van-e a tevékenység folytatásához joga a fenntartónak,
b) az intézmény törvényes és szakszerű működése érdekében tett intézkedéseket,
c) a fenntartó által az intézmény rendelkezésére bocsátott vagyon biztosítja-e az alapító okiratban meghatározott feladatok végrehajtását,
d) a minimális eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltak meglétét,
e) az éves költségvetés biztosítja-e a közoktatási törvényben meghatározott feladatok ellátását,
f) a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásával kapcsolatos eljárás törvényességét,
g) a közoktatási intézmény vezetője alkalmazásának törvényességét,
h) a fenntartó döntései meghozatalakor betartja-e az előírt egyeztetési kötelezettségét.
(7)32 A fővárosi és megyei kormányhivatal határozatban megállapítja a nem megyei fenntartó vagy települési önkormányzat által fenntartott pedagógiai intézet megszűnését, és elrendeli a nyilvántartásból való törlését, ha
a) a fenntartó bejelenti az intézmény megszűnését, illetve azt, hogy felhagy a működtetésével,
b) megállapítja, hogy a pedagógiai intézet megszűnt,
c) a fenntartónak megszűnt a tevékenység folytatásához való joga,
d) a fenntartó megszűnt anélkül, hogy a fenntartói jogokat átadta volna,
e) az egyéni vállalkozó meghal, kivéve, ha az egyéni vállalkozói tevékenységét tovább folytatják.
VEGYES ÉS HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK
14. §
(1)33
(2)34 A vezetői megbízással kapcsolatos pályázati eljárásban alkalmazni kell a nevelési-oktatási intézmények vezetőinek megbízására vonatkozó pályázati eljárás szabályait35.
(3)36 2002. január 1-jétől kezdődően
a) a pedagógiai intézet vezetői megbízásánál – ha jogszabály az adott végzettséggel és szakképzettséggel betölthető munkakörben a szakvizsgát lehetővé teszi, illetve előírja – előnyben kell részesíteni azt, aki rendelkezik szakvizsgával,
b) a szaktanácsadói névjegyzékbe az vehető fel, annak a nyilvántartásba vétele hosszabbítható meg, aki a szaktanácsadói feladatok ellátására felkészítő ismereteket – a pedagógus-szakvizsgára történő felkészítés vagy a pedagógus-továbbképzés keretében – elsajátította.
(4) 2006. január 1-jétől a szaktanácsadói névjegyzékben csak azok szerepelhetnek, akik a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott ismereteket – pedagógus-szakvizsgára történő felkészítés vagy pedagógus-továbbképzés keretében – elsajátították.
(5) 2010. január 1-jétől kezdődően a pedagógiai intézet vezetésére – ha jogszabály az adott végzettséggel és szakképzettséggel betölthető munkakörben a szakvizsga letételét lehetővé teszi, illetve előírja – megbízást, illetőleg pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörre kinevezést az kaphat, aki rendelkezik szakvizsgával.
(6)37 Azok, akik e rendelet hatálybalépésének napján az oktatási és kulturális miniszter által kiadott, esélyegyenlőségi feladat ellátására jogosító esélyegyenlőségi szakértői megbízással rendelkeznek, 2013. december 31-ig a 12/F. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatokat mint szaktanácsadók elláthatják.
(7)38 A közoktatás-fejlesztési pályázati pedagógiai-szakmai szolgáltatás körében szaktanácsadónak 2013. december 31-ig el kell fogadni azt, aki
a) a Nemzeti Fejlesztési Terv I. (a továbbiakban: NFT I.) Humánerőforrás Fejlesztés Operatív Program (továbbiakban: HEFOP) 3.1 „Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges készségek és kompetenciák fejlesztésének támogatása” pályázati konstrukció keretében pedagógus-továbbképzésként elsajátította az adott szakterülethez illeszkedően:
aa) a kompetencia alapú oktatás pedagógiai módszertani, szakmai kultúráját vagy
ab) a pedagógiai feladatok ellátásának oktatás-szervezési, irányítási és szervezetalakítási ismereteit;
b) az NFT I. HEFOP 2.1. Hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az oktatásban pályázati konstrukció keretében szervezett, a „Hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az oktatási rendszerben” című továbbképzésben vett részt.
14/A. §39
(1) E rendelet hatálybalépésétől az EDUCATIO Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által a honlapján közzétett, szaktanácsadói feladatok ellátására jogosult személyek jegyzékét az Intézet honlapján szaktanácsadói névjegyzék formájában közzé kell tenni.
(2)40 E rendelet hatálybalépésétől 2013. december 31-ig a konfliktuskezelést segítő pedagógiai-szakmai szolgáltatások tekintetében szaktanácsadó lehet az is, aki a Kt. 17. § (10) bekezdésében meghatározottak teljesítése mellett legalább hatvanórás akkreditált pedagógus-továbbképzés keretében részt vett a konfliktuskezelés ismereteire történő felkészítésben.
15. §
(1) Ez a rendelet a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba; egyidejűleg hatályát veszti:
a) a pedagógusok továbbképzéséről szóló 12/1985. (X. 1.) MM rendelet, a 12. §-a és a 19. §-ának (4) bekezdése kivételével,
b) a szaktanácsadásról szóló 11/1986. (VII. 27.) MM rendelet,
c) a pedagógusok továbbképzéséről szóló 12/1985. (X. 1.) MM rendelet módosítására kiadott 6/1990. (IV. 4.) MM rendelet, a 3. §-a kivételével,
d) a pedagógiai intézetekről szóló 102/1985. (Műv. K. 4.) MM utasítás.
(2)41 A 14. § (6)–(7) bekezdése, valamint a 14/A. § (2) bekezdése és a jelen bekezdés 2014. január 1-jén hatályát veszti.
(3)42
16. §
(1) A rendelet hatálybalépése nem érinti a meglévő vezetői megbízásokat.
(2)43 A létszámra vonatkozó rendelkezéseket, a kötelező (minimális) eszköz és felszerelési jegyzékben foglaltakat, a pedagógiai szakkönyvtárra vonatkozó előírásokat – fenntartótól függetlenül – az e rendelet hatálybalépése után létrehozott pedagógiai intézetek, bevezetett új pedagógiai-szakmai szolgáltatások tekintetében alkalmazni kell. Új pedagógiai szakkönyvtár létesítése esetén az induló könyvtári dokumentumok száma nem lehet kevesebb az előírt állomány ötven százalékánál. A 3. számú mellékletben meghatározott könyvtári dokumentumállományt öt év alatt kell elérni. Ha a pedagógiai intézetet az e rendelet hatálybalépése előtt létesítették, illetve a pedagógiai-szakmai szolgáltatások nyújtását e rendelet hatálybalépése előtt kezdték meg, a létszámra vonatkozó rendelkezések alkalmazása 2000. január 1-jétől, a kötelező (minimális) eszköz és felszerelési jegyzékben foglaltak alkalmazása e rendelet hatálybalépését követő ötödik év január 1-jétől kötelező.
(3) Ahol e rendelet szakvizsgáról, pedagógus szakvizsgáról rendelkezik, azon a szakvizsgával – jogszabály alapján – egyenértékű vizsgát, tudományos fokozatot is érteni kell.
1. számú melléklet a 10/1994. (V. 13.) MKM rendelethez44
2. számú melléklet a 10/1994. (V. 13.) MKM rendelethez
3. számú melléklet a 10/1994. (V. 13.) MKM rendelethez45
4. számú melléklet a 10/1994. (V. 13.) MKM rendelethez46
a pedagógiai intézet kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléseiről
A rendeletet a 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet 33. §-a hatályon kívül helyezte 2013. január 1. napjával.
Az 1. §-t megelőző cím a 24/2012. (IV. 18.) NEFMI rendelet 1. § a) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. § a 25/1998. (VI. 9.) MKM rendelet 13. § (1) bekezdésének a) pontja, a 24/2012. (IV. 18.) NEFMI rendelet 1. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § új (2) bekezdését a 25/1998. (VI. 9.) MKM rendelet 1. §-a iktatta a szövegbe, s egyidejűleg az eredeti (2) bekezdés számozását (3) bekezdésre módosította.
A 3. § a 25/1998. (VI. 9.) MKM rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.
A 4. § új g) pontját a 25/1998. (VI. 9.) MKM rendelet 3. §-a iktatta a szövegbe, s egyidejűleg az eredeti g) pont jelölését h) pontra változtatta.
Az 5. § (4) bekezdése a 24/2012. (IV. 18.) NEFMI rendelet 1. § c) pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § új (5) bekezdését a 25/1998. (VI. 9.) MKM rendelet 4. §-a iktatta a szövegbe, s egyidejűleg az eredeti (5) bekezdés számozását (6) bekezdésre módosította.
Lásd a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. §-ának (3) bekezdését, illetve 4. számú mellékletét.
A 7—10. § a 25/1998. (VI. 9.) MKM rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § (4) bekezdése a 8/2010. (III. 2.) OKM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § (5) bekezdése a 8/2010. (III. 2.) OKM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § (7) bekezdését a 8/2010. (III. 2.) OKM rendelet 8. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 11. § (1) bekezdése a 25/1998. (VI. 9.) MKM rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.
A 11. § (3) bekezdését a 25/1998. (VI. 9.) MKM rendelet 13. §-a (1) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 12. § (1) bekezdése a 8/2010. (III. 2.) OKM rendelet 8. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
Lásd az 1993: LXXVI. törvényt.
A 12. § (2) bekezdése a 25/1998. (VI. 9.) MKM rendelet 13. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.
A 12/A. §-t megelőző cím a 8/2010. (III. 2.) OKM rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 12/A. §-t megelőző alcímet a 8/2010. (III. 2.) OKM rendelet 2. § (1) bekezdése iktatta be.
A 12/A. §-t és az előtte lévő címet a 25/1998. (VI. 9.) MKM rendelet 7. §-a iktatta be, szövege a 8/2010. (III. 2.) OKM rendelet 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 12/B. §-t és az azt megelőző alcímet a 8/2010. (III. 2.) OKM rendelet 3. §-a iktatta be.
A 12/C. §-t és az azt megelőző alcímet a 8/2010. (III. 2.) OKM rendelet 3. §-a iktatta be.
A 12/D. §-t és az azt megelőző alcímet a 8/2010. (III. 2.) OKM rendelet 3. §-a iktatta be.
A 12/E. §-t és az azt megelőző alcímet a 8/2010. (III. 2.) OKM rendelet 3. §-a iktatta be.
A 12/F. §-t és az azt megelőző alcímet a 8/2010. (III. 2.) OKM rendelet 3. §-a iktatta be.
A 12/G. §-t és az azt megelőző alcímet a 8/2010. (III. 2.) OKM rendelet 3. §-a iktatta be.
A 13. § (2) bekezdése a 25/1998. (VI. 9.) MKM rendelet 13. §-a (1) bekezdésének b) pontja, a 8/2010. (III. 2.) OKM rendelet 8. § (2) és (3) bekezdése, a 24/2012. (IV. 18.) NEFMI rendelet 1. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 13. § (3)-(4) bekezdését a 25/1998. (VI. 9.) MKM rendelet 8. §-a iktatta a szövegbe.
A 13. § (5) bekezdését a 4/2001. (I. 26.) OM rendelet 21. §-a iktatta be, szövege a 24/2012. (IV. 18.) NEFMI rendelet 1. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 13. § (6) bekezdését a 4/2001. (I. 26.) OM rendelet 21. §-a iktatta be, nyitó szövegrésze a 24/2012. ( IV. 18.) NEFMI rendelet 1. § f) és h) pontja szerint módosított szöveg.
A 13. § (7) bekezdését a 4/2001. (I. 26.) OM rendelet 21. §-a iktatta be, nyitó szövegrésze a 24/2012. (IV. 18.) NEFMI rendelet 1. § g) és h) pontja szerint módosított szöveg.
A 14. § (1) bekezdését a 25/1998. (VI. 9.) MKM rendelet 13. §-a (1) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 14. § (2) bekezdése a 25/1998. (VI. 9.) MKM rendelet 13. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.
A 14. § (3)-(5) bekezdését a 25/1998. (VI. 9.) MKM rendelet 9. §-a iktatta a szövegbe.
A 14. § (6) bekezdését a 8/2010. (III. 2.) OKM rendelet 4. §-a iktatta be. A (6) bekezdést a 15. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte 2014. január 1. napjával.
A 14. § (7) bekezdését a 8/2010. (III. 2.) OKM rendelet 4. §-a iktatta be. A (7) bekezdést a 15. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte 2014. január 1. napjával.
A 14/A. §-t a 8/2010. (III. 2.) OKM rendelet 5. §-a iktatta be.
A 14/A. § (2) bekezdését a 15. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte 2014. január 1. napjával.
A 15. § (2) bekezdését a 25/1998. (VI. 9.) MKM rendelet 13. §-a (1) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 8/2010. (III. 2.) OKM rendelet 6. §-a iktatta be. A (2) bekezdés ugyanezen bekezdés alapján hatályát vesztette 2014. január 1. napjával.
A 15. § (3) bekezdését a 25/1998. (VI. 9.) MKM rendelet 13. §-a (1) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 16. § (2) bekezdése a 25/1998. (VI. 9.) MKM rendelet 10. §-ával megállapított szöveg, s egyidejűleg a rendelkezés (3) bekezdést is iktatott a szövegbe.
Az 1. számú melléklet a 25/1998. (VI. 9.) MKM rendelet 11. §-ával, illetve 1. számú mellékletével megállapított szöveg.
A 3. számú mellékletet a 25/1998. (VI. 9.) MKM rendelet 12. §-ának (1) bekezdése, illetve 2. számú melléklete iktatta a szövegbe.
A 4. számú mellékletet a 25/1998. (VI. 9.) MKM rendelet 12. §-ának (2) bekezdése, illetve 3. számú melléklete iktatta a szövegbe.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás