11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet

1. § (1) A rendelet hatálya — fenntartóra tekintet nélkül — kiterjed

(2)⁵ A fejlesztő iskolai feladatok ellátása tekintetében e rendelet hatálya kiterjed a fogyatékosok ápoló, gondozó otthonára, a fogyatékosok rehabilitációs intézményére, a fogyatékosok nappali intézményére, a gyógypedagógiai tanácsadó, korai fejlesztő és gondozó központra, a konduktív pedagógiai intézményre.

1/A. §⁶ (1) A közoktatási törvény 28. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján az iskola fenntartójának gondoskodnia kell arról, hogy a hat vagy nyolc évfolyammal működő gimnáziumban a nevelést-oktatást négy évfolyamon is megszervezzék, ha a közoktatási törvény 88. §-ának (2) bekezdésében szabályozott középtávú beiskolázási terv előrejelzése alapján fővárosi, megyei szinten a hat vagy nyolc évfolyammal működő gimnáziumba felvehető tanulók létszáma eléri a beiskolázható tanulói létszám tíz százalékát, és ennek következtében nem oldható meg azoknak a tanulóknak a gimnáziumi felvétele, akik tanulmányaikat a kilencedik évfolyamon szeretnék megkezdeni. A nem állami, nem önkormányzati fenntartású iskolák esetében e rendelkezéseket akkor kell alkalmazni, ha az iskola szerepel a fővárosi, megyei fejlesztési tervben.

(2)⁷ Az (1) bekezdés alkalmazásában nem oldható meg a tanulók gimnáziumi felvétele, ha az iskola székhelyén, továbbá a bejáró tanulókat figyelembe véve a tömegközlekedési eszközzel menetrend szerint legfeljebb harmincperces utazással elérhető vonzáskörzetében nem áll rendelkezésre megfelelő létszámú gimnáziumi hely. E kérdés eldöntéséhez a gimnázium fenntartója minden év augusztus 31-éig beszerzi a közoktatási törvény 88. §-ának (8), illetve (12) bekezdésében szabályozott – fővárosi, megyei fejlesztési tervre épülő – szakvéleményt.

(3)–(4)⁸

(5) Szakközépiskolákban és szakiskolákban az első szakképzési évfolyam törtjel utáni kiegészítő számát a szakképzésbe való bekapcsolódás előfeltételeként meghatározott iskolai végzettség alapján kell meghatározni a következők szerint: ha a szakképzésbe való bekapcsolódás

2. § (1)⁹ Az óvodai, az iskolai és a kollégiumi munkaterv határozza meg az óvodai nevelési év rendjét, illetve az iskolai, kollégiumi tanév helyi rendjét. Ehhez ki kell kérnie az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet (közösség), a tanulókat érintő programokat illetően az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat, továbbá, ha a gyakorlati képzés nem az iskolában folyik, a gyakorlati képzés szervezőjének véleményét is.

(2)¹⁰ Az óvodai nevelési év rendjében, illetve az iskolai, kollégiumi tanév helyi rendjében kell meghatározni:

(3) Az iskola, illetve a kollégium kölcsönösen tájékoztatja egymást az elfogadott tanév helyi rendjéről. Ha az iskolában rendkívüli tanítási napot tartanak, ennek időpontjáról az érdekelt kollégiumot legalább hét nappal korábban tájékoztatni kell.

(4)¹³ Az óvodai nevelés nélküli munkanapok, a kollégiumi foglalkozás nélküli munkanapok száma egy nevelési évben, illetve egy tanítási évben az öt napot nem haladhatja meg. Iskolában a tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet határozza meg a tanítás nélküli munkanapok számát. A tanítás nélküli munkanapok száma megnövelhető abban az esetben, ha az iskola a közoktatási törvény 52. §-ának (15) bekezdésében foglaltak alapján az ehhez szükséges időt megteremti.

(5) Az iskolai tanítás nélküli munkanapon, az óvodai nevelés nélküli munkanapon és a kollégiumi foglalkozás nélküli munkanapon — szükség esetén — gondoskodni kell a gyermekek, tanulók felügyeletéről.

(6)¹⁴ Az óvoda, az iskola és a kollégium a — közoktatási törvény 4. §-ának (4) bekezdésében szabályozott — fakultatív hit- és vallásoktatással kapcsolatos feladatainak ellátása során együttműködik az érdekelt egyházi jogi személlyel. A nevelési-oktatási intézményben folyó hit- és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásához be kell szerezni az iskolaszék (óvodaszék, kollégiumi szék), illetve, ha az nem működik az iskolai, kollégiumi szülői szervezet (közösség) és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét.

(7) Az óvodában a napirendet úgy kell kialakítani, hogy a szülők — a házirendben meghatározottak szerint — gyermeküket az óvodai tevékenység zavarása nélkül behozhassák, illetve hazavihessék. Az óvoda nyári zárva tartásáról legkésőbb február tizenötödikéig, a nevelés nélküli munkanapokról legalább hét nappal a zárva tartást megelőzően a szülőket tájékoztatni kell.

(8)–(9)¹⁵

3. § (1) A nevelési-oktatási intézmény köteles a gyermek, továbbá a tizennyolc év alatti és a gondnokság alatt álló (a továbbiakban a tizennyolc év alatti és a gondnokság alatt álló együtt: kiskorú tanuló) tanuló szülőjét értesíteni gyermeke óvodai, iskolai, kollégiumi felvételével, az óvodai elhelyezés, a tanulói jogviszony és a kollégiumi tagsági viszony megszűnésével, a gyermek, tanuló fejlődésével, tanulmányi előmenetelével kapcsolatos döntéséről, a működés rendjéről, továbbá minden olyan intézkedésről, amire jogszabály az értesítést előírja.

(2) A gyermek, a kiskorú tanuló szülőjének írásbeli nyilatkozatát be kell szerezni minden olyan óvodai, iskolai, kollégiumi döntéshez, amelyből a szülőre fizetési kötelezettség hárul, továbbá kiskorú tanuló esetén a tanulói jogviszony, kollégiumi tagsági viszony keletkezésével, megszűnésével, a tanulói jogviszony szünetelésével, a tanórai foglalkozáson való részvétel alóli felmentéssel, az egyes tantárgyak alóli mentesítéssel, a tanulmányi idő megrövidítésével kapcsolatos ügyekben, valamint minden olyan kérdésről, amelynél jogszabály a nyilatkozat beszerzését előírja.

(3) A tankönyvek, segédkönyvek beszerzésével összefüggő iskolai döntések előkészítésére a külön jogszabályban foglaltakat kell alkalmazni.

4. § (1) A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni

(2) Az iskola, kollégium szervezeti és működési szabályzata az (1) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmazza:

(3)³⁰ A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor egyetértési jogot gyakorol

(4)³¹

4/A. §³² (1) A nevelési-oktatási intézmény házirendjében – a közoktatási törvény 40. § (9) bekezdése szerint – kell szabályozni egyéb jogszabályban meghatározottakon túlmenően

5. § (1)³³

(2) A tanulót, ha egészségi állapota indokolja, az iskolaorvosi, szakorvosi szűrővizsgálat alapján könnyített vagy gyógytestnevelési órára kell beosztani. A gyógytestnevelési órákat az iskolában vagy a pedagógiai szakszolgálat feladatainak ellátására kijelölt közoktatási intézményben kell megszervezni. A könnyített, illetve a gyógytestnevelés szervezésének, a tanulók könnyített, illetve gyógytestnevelési órára való beosztásának rendjét e rendelet 1. számú melléklete határozza meg.

(3) A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos tanuló a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleményében meghatározottak szerint vesz részt a testnevelési órákon vagy mozgásjavító foglalkozáson.

6. §³⁴ (1) A nevelési-oktatási intézmények közreműködnek a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködnek a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal.

(2)³⁵ Ha a nevelési-oktatási intézmény a gyermeket, tanulót veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, vagy a gyermekközösség, illetve a tanulóközösség védelme érdekében indokolt, segítséget kérhet a gyermekjóléti szolgálattól, illetve az oktatásügyi közvetítői szolgálattól vagy más, az ifjúságvédelmi, családjogi területen működő szolgálattól. Ha további intézkedésre van szükség, a nevelési-oktatási intézmény megkeresésére a gyermekjóléti szolgálat javaslatot tesz arra, hogy a nevelési-oktatási intézmény a gyermekvédelmi rendszer keretei között milyen intézkedést tegyen.

(3) Az iskola vezetője gondoskodik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkájához szükséges feltételekről.

(4) A tanulókat és szüleiket a tanév kezdetekor írásban tájékoztatni kell a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel.

(5) A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata különösen:

(6) Az iskolának és a kollégiumnak kiemelt figyelmet kell fordítania a szenvedélybetegségek megelőzésére, illetve a gyógyult szenvedélybeteg tanulók beilleszkedésének elősegítésére.

(7) Az iskola továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadással segítséget nyújt a tanulónak és a szülőnek a középiskolai, szakiskolai, felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdéséhez.

(8) Az óvoda, a kollégium vezetője vagy helyettese – ha nincs gyermek- és ifjúságvédelmi felelős – látja el a (4)–(5) bekezdésben meghatározott feladatokat.

(9) A nevelési-oktatási intézményben, továbbá a nevelési-oktatási intézményen kívül a gyermekek, tanulók részére szervezett rendezvényeken tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek árusítása, fogyasztása.

(10)³⁹

6/A. §⁴⁰ (1) A gyermekekkel és a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együttjáró veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformát az óvodai nevelési év, illetőleg a szorgalmi idő megkezdésekor, valamint szükség szerint (az óvodai, tanórai, kollégiumi foglalkozás, kirándulás stb. során) életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően ismertetni kell. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell.

(2) Az óvoda, iskola, kollégium házirendjében kell meghatározni azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a gyermekeknek, tanulóknak az óvodában, iskolában, kollégiumban való tartózkodás során meg kell tartaniuk.

(3) Az óvoda, iskola, kollégium szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni a nevelési-oktatási intézmény vezetőinek, pedagógusainak, valamint más alkalmazottainak feladatait a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében és a baleset esetén (intézményi védő, óvó előírások). A rendelet 2. számú melléklete állapítja meg a tanuló- és gyermekbalesetekkel összefüggő egyes feladatokat.

6/B. §⁴¹ (1) A szabadidő-szervező segíti az iskola pedagógusainak és a tanulók szabadidő-szervezéssel, közösségi élet kialakításával összefüggő munkáját. A szabadidő-szervező feladata különösen:

(2) A szabadidő-szervező együttműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel, a diákönkormányzatok munkáját segítővel.

(3) A szabadidő-szervező segíti az iskolai továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadást, közreműködik, segítséget nyújt a munkába állással kapcsolatos programok megszervezéséhez, tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról.

(4) Az iskola vezetője gondoskodik a szabadidő-szervező munkájához szükséges feltételekről.

6/C. §⁴² (1) Az iskolai, kollégiumi könyvtár az iskola, kollégium pedagógiai tevékenységéhez, a nevelő és oktató munkájához, a tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését és használatát a könyv és könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító szervezeti egység.

(2)⁴³ Az iskolai (kollégiumi) könyvtár igénybevételének, működésének szabályait az iskola, kollégium szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. Az iskolai (kollégiumi) könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel. Az iskolai (kollégiumi) könyvtár gyűjtőkörét – a szervezeti és működési szabályzat mellékleteként kiadott – gyűjtőköri szabályzat határozza meg. A gyűjtőköri szabályzatot – elfogadása előtt – közoktatási szakértői tevékenység folytatására jogosult szakértővel véleményeztetni kell. E rendelet 3. számú melléklete határozza meg azokat az előírásokat, amelyeket minden iskolai (kollégiumi) könyvtár működtetésénél meg kell tartani, illetve, amelyek figyelembevételével a könyvtár igénybevételével és használatával kapcsolatos rendelkezéseket el kell készíteni.

(3) Az iskolai (kollégiumi) könyvtár nyilvános könyvtári feladatokat is elláthat, ha azt a könyvtárat működtető iskola, kollégium alapító okirata lehetővé teszi, továbbá az iskola, kollégium vezetőjének kezdeményezésére bejegyezték a nyilvános könyvtárak jegyzékébe.

(4) A nyilvános könyvtár iskolai (kollégiumi) könyvtár feladatait is elláthatja, ha e tevékenységre az alapító okirata feljogosítja, továbbá iskolai (kollégiumi) könyvtárostanárt, -tanítót alkalmaz, és megfelel az e rendeletben meghatározott követelményeknek.

6/D. §⁴⁴ (1) Ha a nevelési-oktatási intézmény vezetője – amennyiben erre az intézmény alapító okirata feljogosítja – megállapodást kíván kötni az intézményben üzemelő élelmiszerárusító üzlet vagy áruautomata működtetésére, döntéséhez beszerzi az iskola-egészségügyi szolgálat szakvéleményét. Az iskola-egészségügyi szolgálat abban a kérdésben foglal állást, hogy az árukínálat megfelel-e az egészséges táplálkozásra vonatkozó ajánlásoknak.

(2) A nevelési-oktatási intézmény vezetője nem köthet megállapodást, ha az iskola-egészségügyi szolgálat szakvéleménye szerint az árukínálat nem felel meg az (1) bekezdésben meghatározott ajánlásoknak, kivéve, ha az iskolai, kollégiumi szülői szervezet (közösség) a megállapodás megkötését támogatja.

(3) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározottakat a szerződés megváltoztatása esetén is alkalmazni kell.

(4) Az intézményben üzemelő élelmiszerárusító üzlet nyitvatartási rendjének a megállapodásban történő meghatározásához a nevelési-oktatási intézmény vezetője beszerzi az iskolai, kollégiumi szülői szervezet (közösség) és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat egyetértését.

7. § (1)⁴⁵ A nevelési-oktatási intézmény részére érkező — nem névre szóló — leveleket, iratokat és egyéb küldeményeket (a továbbiakban: iratok) a vezető vagy az e feladattal megbízott alkalmazott (a továbbiakban: iratkezelő) veszi át és bontja fel. Az iskolaszék (óvodaszék, kollégiumi szék), a szülői szervezet (közösség), az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat részére érkezett iratokat bontatlanul kell átadni az érdekelteknek. Az így átvett iratok iratkezelése az érdekelt kezdeményezésére történik.

(2)⁴⁶ A gyermekekkel, a tanulókkal kapcsolatos ügyeket az ügy elintézéséért felelős alkalmazott köteles haladéktalanul, de legkésőbb a megérkezését követő naptól számított harminc napon belül elintézni. A nevelési-oktatási intézmények működésével kapcsolatos ügyekben az elintézési határidő harminc nap. Ha az ügy elintézésére az iskolaszék, óvodaszék, kollégiumi szék, a szülői szervezet (közösség), a diákönkormányzat jogosult, döntését legkésőbb a megérkezését követő naptól számított harmincadik napot követő első ülésén köteles meghozni.

(3)⁴⁷ A nevelési-oktatási intézményben végzett hagyományos (papír alapú), valamint az elektronikus ügyintézés, továbbá az iratkezelés általános szabályait és a nevelési-oktatási intézményben vezetett tanügyi nyilvántartásokat és a kötelező nyomtatványokat a 4. számú melléklet határozza meg.

7/A. §⁴⁸ (1) Igazgatási díjat kell fizetni, ha az iskola kérelemre

(2) Az igazgatási díj összege az elkészítés évének első munkanapján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) tíz százaléka.

(3) Az igazgatási díjat az iskola által meghatározott módon és számlára kell befizetni. A befizetett igazgatási díj az iskola bevétele. A befizetett díj kezelése és nyilvántartása az államháztartás alrendszereinek bankszámla-vezetési, költségvetési, befizetési és letéti kezelési, valamint kötelezettségvállalási rendjéről szóló jogszabályokban meghatározottak szerint történik.

(4) E rendelkezések nem alkalmazhatók, ha a névváltoztatásra a nemzetiségi név felvétele miatt került sor.

8. §⁵¹ (1) Az óvoda a nevelési programját és az intézményi minőségirányítási programját, az iskola és a kollégium a pedagógiai programját, valamint az intézményi minőségirányítási programját oly módon köteles elhelyezni, hogy azt a szülők és a tanulók szabadon megtekinthessék.

(2) Az óvoda, iskola, kollégium vezetője vagy az általa kijelölt pedagógus köteles a szülők, tanulók részére tájékoztatást adni a nevelési programról, a pedagógiai programról, illetve az intézményi minőségirányítási programról.

(3) Az óvoda, iskola, kollégium szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni hol, milyen időpontban lehet tájékoztatást kérni a nevelési programról, a pedagógiai programról, illetve az intézményi minőségirányítási programról.

(4) Az (1)–(3) bekezdésben foglaltakat a szervezeti és működési szabályzat és a házirend tekintetében is alkalmazni kell. A házirend egy példányát a szülőknek, tanulóknak a gyermek, a tanuló óvodába, iskolába, kollégiumba történő beíratásakor, illetve annak érdemi változása esetén át kell adni.

(5) A (3)–(4) bekezdésben meghatározott kérdések szervezeti és működési szabályzatban történő szabályozásánál az iskolaszéket (óvodaszéket, kollégiumi széket), illetve ha az nem működik, az iskolai (óvodai, kollégiumi) szülői szervezetet (közösséget) és az iskolai kollégiumi diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg.

(6)⁵² A nevelési-oktatási intézmények – tevékenységükhöz kapcsolódóan – a 10. számú mellékletben meghatározott adatokat (különös közzétételi lista) közzéteszik. E bekezdés alkalmazásában közzététel a meghatározott adatoknak internetes honlapon, digitális formában, bárki számára, személyazonosításra alkalmatlan formában, korlátozástól mentesen, kinyomtatható és részleteiben is kimásolható módon, a betekintés, a letöltés, a nyomtatás, a kimásolás és a hálózati adatátvitel szempontjából is díjmentesen történő hozzáférhetővé tétele. Ha a nevelési-oktatási intézmény nem rendelkezik internetes honlappal, az adatokat a helyben szokásos módon teszi közzé.

(7)⁵³ A különös közzétételi listát szükség szerint, de legalább nevelési évenként, illetve tanévenként felül kell vizsgálni.

9. § (1)⁵⁴ Elméleti tanítási órát, beleértve a szakmai elméleti tanítási órát is (a továbbiakban: elméleti oktatás), az iskolában reggel nyolc órától tizenkilenc óráig, a szakképző évfolyamokon és az alapfokú művészetoktatási intézményekben húsz óráig terjedő időszakon belül lehet megtartani. Az első tanítási órát – az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat egyetértésével – legfeljebb negyvenöt perccel korábban meg lehet kezdeni.

(2) Az elméleti tanítási órákat délelőtt, ha a rendelkezésre álló tanterem kevés, délelőtti és délutáni váltásban kell szervezni.

(3) Elméleti oktatás keretében a tanítási órák ideje általában negyvenöt perc. Az iskola ennél rövidebb, illetve hosszabb tanítási órákat is szervezhet azzal a megkötéssel, hogy

(4)⁵⁵ Az alapfokú művészetoktatási intézményben a normatív költségvetési hozzájárulás meghatározásánál akkor lehet a tanulót egy tanulóként figyelembe venni, ha a tanítási év átlagában, tanítási hetenként a tanuló részére biztosított négy foglalkozás együttes időtartama

– zeneművészeti ágban csak egyéni foglalkozás, illetve egyéni és csoportos foglalkozás esetén legalább százötven perc,

– kizárólag csoportos foglalkozás esetén – minden művészeti ágban – legalább száznyolcvan perc.

(5)⁵⁶ A közoktatási törvény 115. § (1) bekezdés c) pontja alapján a tanuló – térítési díj ellenében igénybe vett – heti tanórai foglalkozásainak összes időtartama nem haladhatja meg a háromszáz percet. Ha a tanuló több alapfokú művészetoktatási intézménnyel létesít tanulói jogviszonyt, vagy egy alapfokú művészetoktatási intézményben több művészeti képzésben vesz részt (több tanszakra jár), a tanulónak, kiskorú tanuló esetén a szülőnek írásban nyilatkoznia kell arról, hogy melyik iskolában (tanszakon) vesz részt művészeti képzésben térítési díj fizetési kötelezettség mellett. Az intézmény vezetője köteles a szülőtől a nyilatkozatot beszerezni.

(6) A (4)–(5) bekezdésben meghatározott idő számításánál az alapfokú művészetoktatási intézmény által a tanuló részére biztosított foglalkozások idejét kell figyelembe venni, függetlenül attól, hogy a tanuló azokon részt vett vagy igazoltan, illetve igazolatlanul távol maradt.

(7) A tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások között – a tanulók részére – szünetet kell tartani. A szünetek rendjét az iskola házirendje határozza meg. A napközis és tanulószobai foglalkozásokon a tanulók felügyeletét folyamatosan biztosítani kell.

10. § (1)⁵⁷ A szakképző iskolában a gyakorlati képzést folyamatosan — hatvanperces tanítási órákkal — kell megszervezni.

(2) Ha a gyakorlati képzés nem iskolában folyik, a tanuló munkarendje igazodik a gyakorlati képzést szervező munkarendjéhez.

(3) A szakképzésben a gyakorlati képzés megszervezésére az (1)—(2) bekezdésben meghatározottak mellett a szakképzésre vonatkozó jogszabályokat⁵⁸ kell alkalmazni.

11. §⁵⁹ (1)⁶⁰ A nevelési-oktatási intézmény vezetője, beleértve a tagintézmény (intézményegység) vezetőjét is — a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak szerint — köteles gondoskodni arról, hogy ő vagy helyettesének akadályoztatása esetén a vezetői, vezetőhelyettesi feladatokat ellássák. Ha a nevelési-oktatási intézmény, illetve a tagintézmény vezetője a szükséges intézkedéseket nem tudta megtenni, a vezetői feladatokat a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott alkalmazott köteles ellátni.

(2)⁶¹ Ha a nevelési-oktatási intézménynek – bármely oknál fogva – nincs vezetője, a vezetési feladatok ellátását a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint kell biztosítani.

12. § (1)⁶² A nevelési-oktatási intézmény vezetőjének megbízásakor a közoktatási törvény 102. §-ának (3) bekezdésében szabályozott véleményezés jogát nevelési-oktatási intézményben közalkalmazotti jogviszony, illetőleg munkaviszony keretében foglalkoztatottak közössége (a továbbiakban: alkalmazotti közösség) gyakorolja.

(2) Az alkalmazotti közösség abban a kérdésben foglal állást, hogy támogatja-e a pályázó vezetői megbízását.

(3) A nevelőtestület az alkalmazotti közösség értekezletét megelőzően alakítja ki véleményét a pályázó által benyújtott vezetési programról. A nevelőtestület véleményét az alkalmazotti közösség értekezletén – a döntéshozatalt megelőzően – ismertetni kell.

(4) A nevelőtestület — a pályázatok benyújtására meghatározott időpontig — elnökből és két tagból álló bizottságot (a továbbiakban: előkészítő bizottságot) választ. Az előkészítő bizottság feladata megszervezni az alkalmazotti értekezletet és a nevelőtestület értekezletét (értekezlet helyének kijelölése, időpontjának meghatározása, meghívók szétküldése, pályázatok ismertetése stb.). Ha a nevelési-oktatási intézmény nevelőtestületének a létszáma nem haladja meg a tíz főt, az előkészítő bizottság feladatait a nevelőtestület tagjai közül választott megbízott is elláthatja.

(5) Az előkészítő bizottság elnöke a pályázati felhívásban megjelölt határidő lejárta után a pályázati eljárás előkészítőjétől (a továbbiakban: pályáztató) a nevelési-oktatási intézményben véleményezési joggal rendelkezők részére átveszi a pályázatokat, és egyezteti azt az időpontot, amelyen belül a véleményeket ki kell alakítani.

(6) Az előkészítő bizottság elnöke a pályázatok átvételekor egyezteti azt is, hogy a pályázatokat a bizottság vagy a pályáztató küldi meg azoknak a véleményalkotásra jogosultaknak, akik nem a nevelési-oktatási intézményben működnek.

(7) A pályáztató a vélemények kialakításához — a pályázatok átvételétől számítva — legalább harminc napot köteles biztosítani. A véleményalkotásra megállapított határidő jogvesztő.

(8)⁶³ A pályáztató valamennyi – határidőre benyújtott – pályázatot megküldi az előkészítő bizottságnak.

(9) A pályázatot át kell adni a nevelési-oktatási intézményben működő szakmai munkaközösség részére is, amely írásban véleményezi a vezetési programot.

13. §⁶⁴ (1) Az alkalmazotti közösség értekezlete akkor határozatképes, ha a nevelési-oktatási intézményben dolgozók legalább kétharmada jelen van. A nevelőtestületi értekezlet határozatképességéhez a nevelőtestület tagjai kétharmadának jelenléte szükséges.

(2)⁶⁵ Az alkalmazotti közösség értekezlete meghatározza működésének rendjét. A nevelőtestület maga határozza meg, hogy milyen módon alakítja ki véleményét azzal a megkötéssel, hogy az intézmény vezetésére vonatkozó program és a szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzelések támogatásáról vagy elutasításáról szakmai vita és a szakmai munkaközösség véleményének megtárgyalását követően, titkos szavazással határoz. A nevelőtestület véleményét írásba kell foglalni, melynek tartalmaznia kell a szakmai munkaközösség véleményét is.

(3) A nevelőtestületi értekezletre és az alkalmazotti közösség értekezletére meg kell hívni azt, aki pályázatot nyújtott be. A pályázónak lehetőséget kell biztosítani, hogy a pályázatával kapcsolatos döntés előtt ismertesse elképzeléseit.

(4)⁶⁶ A pályázó nem vehet részt az alkalmazotti közösség, illetőleg a nevelőtestület döntésének meghozatalában akkor, amikor személyéről, illetőleg az általa benyújtott vezetési programról szavaznak.

(5)⁶⁷ Azt, aki a nevelési-oktatási intézménnyel munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban áll, az alkalmazotti értekezletre, a nevelőtestület tagját a nevelőtestületi értekezletre meg kell hívni. Azt, akinek a munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonya szünetel, az alkalmazotti közösségi értekezlet és a nevelőtestületi értekezlet határozatképességének meghatározásakor figyelmen kívül kell hagyni, amennyiben meghívás ellenére nem jelent meg. Az óraadó tanár tanácskozási joggal vehet részt az alkalmazotti értekezleten, nevelőtestületi értekezleten, és a határozatképesség számításánál figyelmen kívül kell hagyni.

14. § (1) A pedagógus szakmai szervezet a pályázati határidő lejártáig jelentheti be a pályáztatónak, ha élni kíván véleményezési jogával.

(2) Az iskolaszék (kollégiumi szék, óvodaszék), illetőleg más véleményezési joggal rendelkezők maguk határozzák meg, hogy miképpen alakítják ki álláspontjukat a vezetői programról. A véleményezésre jogosultak álláspontjukat közösen is kialakíthatják, illetőleg véleményüket közös okiratba foglalhatják.

(3) Az alkalmazotti közösség értekezletén a nevelőtestület, az iskolaszék (kollégiumi szék, óvodaszék) és más véleményezésre jogosult véleményét az alkalmazotti értekezlet döntése előtt ismertetni kell.

15. § (1)⁶⁸

(2) Az óvoda — a fenntartó által meghatározottak szerint — az óvodai jelentkezés idejét és módját — a határidő előtt legalább harminc nappal — köteles nyilvánosságra hozni.

(3)–(4)⁶⁹

(5) Az óvoda a tanköteles életkorba lépéskor a gyermek fejlettségével kapcsolatban

16. § (1) A szülő március 1-je és április 30-a között — a községi, városi, fővárosi kerületi, megyei jogú városi önkormányzat által meghirdetett időpontban — köteles beíratni tanköteles gyermekét (a továbbiakban: tanköteles) a lakóhelye szerint illetékes vagy a választott iskola első évfolyamára. Az iskola a beiratkozás idejét a határidőt megelőzően legalább harminc nappal köteles nyilvánosságra hozni.

(2)⁷⁰ A sajátos nevelési igényű tanulót a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság vagy az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság szakértői véleményében, illetve a jegyző jogerős határozatában megjelölt időpontig kell beíratni a kijelölt óvodába, iskolába.

(3)⁷¹ A közoktatási törvény 42. §-ának (2) bekezdésében, és 66. §-ának (1) bekezdésében szabályozott felvételi vizsgának számít – a szervezés formájától és elnevezésétől függetlenül – a jelentkező minden olyan beszámoltatása, megmérettetése, mérése, értékelése, amelynek célja a tárgyi tudás, a tudás szint megismerése.

(4)⁷² A kötelező felvételt biztosító óvoda [közoktatási törvény 65. § (2) bekezdés] vezetője, illetőleg a kötelező felvételt biztosító iskola [közoktatási törvény 66. § (2) bekezdés] igazgatója a fenntartó önkormányzat jegyzőjétől kapott nyilvántartás, illetve a kijelölt óvoda, iskola [közoktatási törvény 30. § (4) bekezdés] a megküldött szakértői vélemény vagy a jegyző határozata alapján értesíti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt, ha a gyermeket az óvodába, iskolába nem íratták be. A kijelölt óvoda, iskola értesíti a szakértői véleményt adó intézményt, ha helyhiány miatt a gyermeket, tanulót nem tudta felvenni.

(5) Az óvoda vezetője, az iskola igazgatója értesíti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt, ha olyan gyermeket, tankötelest vett fel, illetve vett át, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye nem a nevelési-oktatási intézmény székhelyén van.

(6)⁷³ Az óvodába felvett gyermeket az óvoda, az iskolába felvett tanulót – beleértve a magántanulót is – az iskola tartja nyilván. Ha gyermek óvodát, illetve a tanköteles iskolát változtat, további nyilvántartása az átadó óvoda, iskola értesítése alapján, az átvevő óvoda, iskola feladata. Az iskola nyilvántartásában marad az a tanköteles, aki iskolai tanulmányait külföldön folytatja. Az óvoda törli az óvodások nyilvántartásából azt a gyermeket, akinek ellátása a jogszabályok szerint megszűnt. Az iskola törli a tankötelesek nyilvántartásából azt a tanulót, akinek tankötelezettsége a megfelelő életkor betöltése következtében megszűnt.

(7)⁷⁴ Ha a tanköteles tanuló az iskola utolsó évfolyamának elvégzése után nem jelentkezik másik iskolába, az iskola igazgatója értesíti a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes önkormányzat jegyzőjét.

(8)⁷⁵ Az, aki a szakiskola kilencedik-tizedik évfolyamát elvégezte, tanulmányait – szükség esetén évfolyamismétléssel vagy osztályozó vizsga letételével – középiskolában folytathatja, illetőleg bekapcsolódhat a tizedik évfolyam sikeres elvégzéséhez kötött szakképzésbe.

17. § (1) Az általános iskola első évfolyamára történő beiratkozáskor be kell mutatni a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, továbbá az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást.

(2) A középiskolai és a szakiskolai felvételi kérelmet az általános iskolai tanulói jogviszony fennállása alatt az általános iskola útján, aki nem áll tanulói jogviszonyban, az közvetlenül nyújtja be a középiskolába, illetve a szakiskolába az e célra forgalomba hozott felvételi jelentkezési lapon. A középiskolai és a szakiskolai felvételi kérelmeket a tanév rendjében meghatározott időszakban kell benyújtani, illetve elbírálni.

(3) A középiskolában és a szakiskolában a tanuló beiratkozásához be kell mutatni a tanuló személyi igazolványát vagy születési anyakönyvi kivonatát, és az elvégzett iskolai évfolyamokat tanúsító bizonyítványokat; továbbá a szakképző évfolyamra történő beiratkozáskor a megfelelő iskolai előképzettséget igazoló bizonyítványt, szükség esetén az egészségügyi, pályaalkalmassági szakvéleményt.

(4)⁷⁶ Az alapfokú művészetoktatási intézménybe jelentkező képességeit az iskola – adott művészeti ágnak megfelelő végzettségű és szakképzettségű – pedagógusaiból álló bizottság méri fel. A bizottság a jelentkezők képességeinek felmérése után javaslatot készít az igazgatónak a kérelem elbírálásához, továbbá arra, hogy melyik évfolyamra és tanszakra vegyék fel a jelentkezőt. Ha a tanuló az alapfokú művészetoktatási intézmény magasabb évfolyamára kéri felvételét, a jelentkezési lapján ezt fel kell tüntetnie. Kérelméről a bizottság különbözeti vizsga alapján dönt, az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának az adott évfolyamra meghatározott rendelkezései alapján.

(5)⁷⁷ A kollégiumi, externátusi elhelyezés, napközis foglalkozás, illetve iskolaotthonos osztályba történő felvétel iránti kérelmet külön kérelemben kell benyújtani.

(6) Fel kell venni az óvodába, illetve a kollégiumba azt, akinek felvételét a gyámhatóság kezdeményezte, illetőleg, ha az intézeti elhelyezett tanuló felvételét a törvényes képviselője kezdeményezte.

(7) Az externátusi elhelyezés keretében — a lakhatási feltételek kivételével — a tanuló jogai és kötelességei azonosak a kollégiumba felvett tanuló jogaival és kötelességeivel. A lakhatási feltételekről a tanulónak kell gondoskodnia. A költségeket az iskola, kollégium részben vagy egészben átvállalhatja.

(8)⁷⁸ A középfokú iskolákba történő jelentkezés rendjét és a felvételi eljárás szabályait e rendelet 8. számú melléklete tartalmazza.

17/A. §⁷⁹ (1)⁸⁰ Ha a középfokú iskola a kilencedik évfolyamnál alacsonyabb évfolyamra hirdet felvételt, a felvételi kérelmekről a következő szempontok mérlegelésével dönthet:

(2)⁸¹ Ha a középfokú iskola a kilencedik évfolyamnál alacsonyabb évfolyamra hirdet felvételt,

(3) Ha a középfokú iskola a kilencedik évfolyamára hirdet felvételt, a felvételi kérelmekről a következő szempontok mérlegelésével dönthet:

(4) A központilag szervezett írásbeli vizsgához magyar nyelvi és matematikai kompetenciákat mérő külön-külön feladatlapok készülnek azok részére, akik

(5) Ha a középfokú iskola a művészeti vagy testkulturális tanulmányi területen hirdet felvételt – a (3) bekezdésben meghatározottak mellett –, további képességek, készségek meglétét is vizsgálhatja. A képességek, készségek vizsgálatát az általános felvételi eljárás időszakában kell megszervezni.

(6) Ha a középfokú iskola nemzeti, etnikai kisebbségi nevelésben és oktatásban vesz részt, a hozzá jelentkezett tanulók szövegértési kompetenciáinak a vizsgálatához a központilag kiadott egységes, kompetenciaalapú magyar nyelvi feladatlapok helyett helyben készített, kompetenciaalapú, nemzetiségi nyelvű szövegértési feladatsort használhat. Az e feladatsorral elérhető maximális pontszám legfeljebb az írásbeli vizsgán elérhető maximális pontszám ötven százaléka lehet, a fennmaradó legalább ötven százalékot pedig a központilag kiadott egységes matematika feladatsor megoldása alapján kell számítani. A felvételi kérelmek elbírálásánál a felvételi feltételeknek megfelelő, az adott nemzetiséghez tartozó tanulókat előnyben kell részesíteni.

(7) Szakképző évfolyamra történő felvételi, átvételi kérelmek elbírálásánál – a (3) bekezdésben meghatározottak mellett – figyelembe kell venni az iskolai előképzettség, a szakmai előképzettség meglétét, a pályaalkalmassági, a szakmai alkalmassági, az egészségügyi követelményeknek való megfelelést.

(8)⁸³ A központilag szervezett írásbeli vizsgához a feladatlapokat a vizsgák típusa és az évfolyamok szerint külön-külön megszervezett bizottságok készítik el. A feladatlap-készítő bizottságok tagjait az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal), elnökét az oktatásért felelős miniszter kéri fel. A feladatlap-készítő bizottság az elnök irányításával működik. Az elnök felelős a feladatlapok, javítási, értékelési útmutatók szakszerű elkészítéséért, tartalmi és formai megfelelőségéért.

(9) Amennyiben a középfokú iskola úgy dönt, hogy valamely tanulmányi területen felvételi eljárásában a jelentkezők számára előírja a központilag szervezett írásbeli vizsgát, köteles mindkét tárgyból meghirdetni és megszervezni azt.

(10) A központilag kiadott egységes, kompetenciaalapú feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsgán elért eredményt – a (4) bekezdésben meghatározott felosztásnak megfelelően – minden olyan középfokú iskola köteles elfogadni, amelyik előírta az írásbeli vizsgán való részvételt, függetlenül attól, a jelentkező melyik iskolában vett részt az írásbeli vizsgán.

A (4) bekezdés c) és d) pontja szerinti írásbeli vizsgák eredményeinek egymás közötti átszámítására nincs lehetőség.

(11) A központilag kiadott egységes, kompetenciaalapú feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsgát szervező középfokú intézmény vezetője köteles a tanév rendjéről szóló rendeletben meghatározott írásbeli vizsga tartama alatt a Hivatal által működtetett ADAFOR rendszert figyelemmel kísérni az intézményben.

18. § (1) A tanuló átvételére — a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel — a tanítási év során bármikor lehetőség van. Az átvételi kérelemhez a 17. § (3) bekezdésben felsorolt iratokat kell bemutatni.

(2) Ha az általános iskolai tanuló úgy kíván iskolát váltani, hogy az iskolatípus változtatásával is jár, az átvételre a felvételre megállapított eljárás szerint kerülhet sor.

(3)⁸⁴ Az óvodai felvételi, átvételi kérelem elbírálásáról a szülőt, a közoktatásról szóló törvény 24. § (3) bekezdése alapján, óvodai nevelésben részt vevő gyermek esetén, továbbá az előző óvoda vezetőjét; az iskolai felvételi, átvételi kérelem elbírálásáról a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt is, tanköteles esetén továbbá – az alapfokú művészetoktatási intézménybe történő felvétel és átvétel kivételével – az előző iskola igazgatóját; kollégiumi felvételi kérelem és externátusi elhelyezés iránti kérelem elbírálásáról a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt is értesíteni kell. Amennyiben a felvételre a gyámhatóság kezdeményezése alapján került sor, a határozatot számára is meg kell küldeni.

19. § (1)⁸⁵ A tanuló kérelmére engedélyezhető, hogy az iskolában oktatottaktól eltérő irányú ismeretek megszerzése, illetőleg nyelvtanulás céljából másik iskolában elméleti tanítási órákon, illetőleg gyakorlati foglalkozáson vegyen részt. Ha az iskola nem vesz részt kisebbségi oktatásban, a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő, attól az évtől kezdődően, amelyben a tanuló a tizenegyedik életévét elérte, a szülő és a tanuló közös kérelmére engedélyezni kell, hogy a tanuló a közoktatási törvény 86. §-ának (5) bekezdésében meghatározott kiegészítő kisebbségi oktatásban vegyen részt.

(2) Ha a tanuló tartós gyógykezelése az iskolába járást nem teszi lehetővé, tanulmányait — tanulói jogviszonyának fenntartása mellett — egészségügyi intézményben vagy a gyógykezelést is biztosító nevelési-oktatási intézményben folytathatja.

(3) Az alapfokú művészetoktatási intézmény tanulója az előírt követelményt — az iskolák közötti megállapodás alapján — a másik alapfokú művészetoktatási intézményben is elsajátíthatja [az (1)—(3) bekezdésben meghatározott tanulmányokat folytató tanuló, a továbbiakban: vendégtanuló].

20. § (1) A beteg gyermek, tanuló az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja a nevelési-oktatási intézményt. Ha a pedagógus megítélése szerint a gyermek, a tanuló beteg, gondoskodik a többi gyermektől, tanulótól való elkülönítéséről, és a lehető legrövidebb időn belül értesíti a gyermek, a tanuló szüleit. Azt, hogy a gyermek, a tanuló egészséges, orvosnak kell igazolnia. Ha a kollégiumban lakó tanuló hazautaztatása nem oldható meg, az egészséges tanulóktól el kell különíteni.

(2) Ha a gyermek az óvodai foglalkozásról, illetve a tanuló a tanítási óráról, a kollégiumi foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha

(3)⁸⁸ Ha a távolmaradást nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az iskola köteles a szülőt és a tanuló kollégiumi elhelyezése esetén – amennyiben a kollégium nem az iskolával közös igazgatású intézmény – a kollégiumot is értesíteni a tanköteles tanuló első alkalommal történt igazolatlan mulasztásakor, illetve ha a nem tanköteles, kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét.

(4)⁸⁹ Ha a gyermek a közoktatási törvény 24. § (3) bekezdése alapján vesz részt óvodai nevelésben, és egy nevelési évben hét napnál többet mulaszt, illetve ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz órát, az óvoda vezetője, az iskola igazgatója – a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban – értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt és a gyermekjóléti szolgálatot. Az értesítést követően a gyermekjóléti szolgálat az óvoda, illetve az iskola és szükség esetén a kollégium bevonásával haladéktalanul intézkedési tervet készít, melyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a tanulót veszélyeztető és az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével, a tanulói tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos, továbbá a gyermek, tanuló érdekeit szolgáló feladatokat.

(5)⁹⁰ Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc órát, az iskola ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének az értesítésében. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven órát, az iskola igazgatója értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt.

(6)⁹¹ Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen

(7) A gyakorlati képzésről és a beszámoltató rendszerű oktatásról való hiányzás következményeit a szakképzésre vonatkozó jogszabályok⁹² határozzák meg.

(8)⁹³ Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, késik, amit igazolnia kell. A késések ideje – a házirendben foglaltak szerint – összeadható. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás idejét, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról.

20/A. §⁹⁴ Ha a gyermek szülője óvodáztatási támogatásra jogosult,

20/B. §⁹⁵ (1) Az óvoda az óvodás gyermekek fejlődését folyamatosan nyomon követi, indokolt esetben kezdeményezi a szülőnél a szakszolgálat igénybevételét.

(2) Az óvoda a gyermek értelmi, beszéd-, hallás-, látás-, mozgásfejlődésének eredményét – szükség szerint, de legalább félévenként – rögzíti. Rögzíteni kell a gyermek fejlődését szolgáló intézkedéseket, megállapításokat, javaslatokat. A szülő kérésére az óvoda tájékoztatót készít a gyermek óvodai fejlődéséről, és javaslatot tesz a gyermek további fejlődéséhez szükséges intézkedésekre (a továbbiakban: fejlesztési javaslat). A fejlesztési javaslat elkészítését a szülő az iskolába lépést megelőző három, illetve az iskola megkezdését követő hat hónapon belül kérheti. A fejlesztési javaslatot az óvoda átadja a szülő részére.

21. § (1)⁹⁶

(2)⁹⁷

(3) A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, a javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani. Osztályozó vizsga a szakképző iskolában — a szakképzésre vonatkozó rendelkezések⁹⁸ szerint — szervezett beszámoltató vizsga is (a továbbiakban a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga). A tanulmányok alatti vizsgát iskolában — illetve e rendeletben meghatározottak szerint — független vizsgabizottság előtt lehet tenni. Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben tanulmányait folytatni kívánja. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.

(4) A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha

(5)¹⁰¹ A magántanulónak a magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni.

(6)¹⁰²

(7)¹⁰³

(8)¹⁰⁴ Ha a tanuló a tanév végén – a tantárgyak számától függetlenül – elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet.

(9) Javítóvizsga letételével folytathatók a tanulmányok akkor is, ha a tanuló az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be, illetve az előírt időpontig nem tette le.

(10) Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a nevelőtestület — a gyakorlati képzés szervezőjének [közoktatási törvény 42. § (3) bek.] egyetértésével — engedélyezte.

22. § (1)¹⁰⁵ A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát a közoktatási feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal), szakmai-elméleti és szakmai-gyakorlati vizsgatantárgyak esetén pedig a szakképesítésért felelős miniszter által kijelölt intézmény (a továbbiakban a kormányhivatal és a miniszter által kijelölt intézmény együtt: vizsgáztatásra kijelölt intézmény) szervezi.

(2)¹⁰⁶ A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője aláírásával – a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző harmincadik napig, a 20. § (6) bekezdésében meghatározott esetben az engedély megadását követő öt napon belül jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. Az iskola igazgatója a bejelentést nyolc napon belül továbbítja a vizsgáztatásra kijelölt intézménynek, amelyik az első félév, illetve a szorgalmi idő utolsó hetében szervezi meg a vizsgát.

(3)¹⁰⁷ A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője aláírásával – a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy javítóvizsgát független vizsgabizottság előtt tehessen. Az iskola a kérelmet nyolc napon belül továbbítja a vizsgáztatásra kijelölt intézménynek.

23. §¹⁰⁸ (1)¹⁰⁹ Ha a tanuló – szülőjének a közoktatási törvény 7. § (2) bekezdésében szabályozott választása alapján – a tankötelezettségének magántanulóként tesz eleget, az erről való bejelentést követő öt napon belül az iskola igazgatója beszerzi a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálat véleményét annak eldöntésére, hátrányos-e ez a megoldás a tanulónak. A gyermekjóléti szolgálat tizenöt napon belül köteles megküldeni véleményét.

(2) Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő döntése alapján magántanulóként tesz eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, illetőleg a tanuló egyénileg készül fel. Az az iskola pedig, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll – kivéve, ha a tanuló független vizsgabizottság előtt ad számot tudásáról – állapítja meg a tanuló érdemjegyeit és osztályzatait, továbbá dönt – minden esetben – a tanuló magasabb évfolyamra lépésével kapcsolatos kérdésekben. Az iskola igazgatója köteles tájékoztatni a tanulót, illetve a szülőt a magántanulói jogairól és kötelességeiről. A magántanuló kérelemre felvehető a napközibe és a tanulószobai foglalkozásra.

(3)¹¹⁰ Ha a sajátos nevelési igényű tanuló az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzdő tanuló a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján tanulmányait magántanulóként folytatja, iskolai neveléséről és oktatásáról – felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatainak megállapításáról, illetve az ehhez szükséges pedagógusokról – a szakértői véleményben foglaltak szerint – az az iskola gondoskodik, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A közoktatási törvény 120. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak alapján az iskolában nem foglalkoztatott szakemberek biztosításáról

(4) Az iskola köteles gondoskodni a tanuló felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatának megállapításáról akkor is, ha a szakorvosi vélemény alapján otthoni ellátás keretében részesül tartós gyógykezelésben, és emiatt magántanulóként folytatja tanulmányait.

(5) Ha a tanulót a közoktatási törvény 69. §-ának (2) bekezdése alapján egyéni adottsága vagy sajátos helyzete alapján mentesítették a testnevelés, a művészetek, a technika tantárgyak és egyéb gyakorlati jellegű tantárgyak, foglalkozások tanulása alól, tudásáról nem kell számot adnia. A mentesítés iránti kérelemben meg kell jelölni a kérelem indokát. Ha a mentesítést a sajátos nevelési igényű tanuló testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékosságára, autizmusára, halmozottan fogyatékosságára, vagy a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban való tartós és súlyos akadályozottságára tekintettel kérik, az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság, ha pedig tanulási nehézségre tekintettel kérik, a nevelési tanácsadó szakértői véleményét be kell csatolni.

(6) Ha a tanulónak a közoktatási törvény 70. §-ának (7) bekezdése alapján egyéni továbbhaladást engedélyeztek, a pedagógus – jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint – a nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján egyéni fejlesztési tervet készít. Az egyéni fejlesztési tervben kell meghatározni, hogy a tanulónak az egyes évfolyamok végére milyen követelményeket kell teljesítenie, továbbá, hogy melyik évfolyam végére kell utólérnie a többi tanulót.

(7) Ha a tanuló a szakképzésben tanulószerződés alapján vesz részt, tanulói jogviszonya szünetelésének engedélyezéséhez az iskola igazgatójának be kell szereznie a tanulószerződést kötő gazdálkodó szervezet egyetértését.

24. § (1) Ha a tantárgy oktatása félévkor fejeződik be, a tanuló osztályzatát az év végi bizonyítványban kell feltüntetni.

(2) Ha a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd-, illetve más fogyatékos tanulónál a helyi tanterv az évfolyam követelményének teljesítéséhez egy tanítási évnél hosszabb időt határoz meg, a félévi osztályzatot a megnövelt tanítási idő felénél, az év végi osztályzatot pedig a tanítási idő végén kell megállapítani.

(3)¹¹¹ Ha a tanuló egy vagy több tantárgy több évfolyamra megállapított követelményeit egy tanévben teljesíti, osztályzatait minden érintett évfolyamra meg kell állapítani. Ha a tanuló több iskolai évfolyam valamennyi követelményét teljesíti, az osztályzatokat valamennyi elvégzett évfolyam bizonyítványába be kell jegyezni. Ha a tanuló nem teljesíti az iskolai évfolyam valamennyi követelményét, az egyes tantárgyak osztályzatát a törzslapján valamennyi elvégzett évfolyamon fel kell tüntetni, és a vizsga évében, ezt követően az adott évben kiállításra kerülő év végi bizonyítványba be kell írni. E rendelkezéseket kell alkalmazni abban az esetben is, ha e rendelet 17. § (4) bekezdése alapján a tanulót az alapfokú művészetoktatási intézmény magasabb évfolyamára vették fel.

(4) Ha a tanuló független vizsgabizottság előtt vagy vendégtanulóként ad számot tudásáról, a vizsgabizottság, illetőleg a vizsgáztató iskola törzslapi bejegyzés céljából értesíti azt az iskolát, amelyikkel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A tanuló magasabb évfolyamra lépéséről — figyelembe véve a független vizsgabizottság által adott, illetve a vendégtanulóként szerzett osztályzatot — az az iskola dönt, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll.

(5)¹¹² Ha a tanuló előrehozott érettségi vizsgát tett valamely vizsgatantárgyból, ezáltal e tantárgy tanulmányi követelményeit teljesítette. Az iskola magasabb évfolyamán vagy évismétlés esetén ezt a tantárgyat nem köteles tanulni.

(6)¹¹³ Az óvodás gyermek fejlődéséről, a kiskorú tanuló érdemjegyeiről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell. A tanuló félévi osztályzatáról a szülőt az ellenőrző könyvben kiállított félévi értesítőben kell tájékoztatni.

25. § (1)¹¹⁴ A különbözeti és a beszámoltató vizsgákra tanévenként legalább kettő vizsgaidőszakot ki kell jelölni. Javítóvizsga letételére az augusztus 15-től augusztus 31-ig terjedő időszakban, osztályozó, különbözeti és beszámoltató vizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni. Az iskola osztályozó vizsgát a tanítási év során bármikor szervezhet. A vizsgák időpontjáról a tanulót a jelentkezéskor tájékoztatni kell.

(2) Az iskolában tartott tanulmányok alatti vizsga esetén az igazgató, a független vizsgabizottság előtti vizsga esetén a vizsgáztatásra kijelölt intézmény vezetője engedélyezheti, hogy a tanuló az (1) bekezdés szerint előre meghatározott időponttól eltérő időben tegyen vizsgát.

26. § (1) A tanulmányok alatti vizsgát háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni. Ha a tanulmányok alatti vizsgát az iskola szervezi, a vizsgabizottság az iskola pedagógusaiból áll. A vizsgáztatásra kijelölt intézmény által szervezett független vizsgabizottságnak nem lehet tagja az a pedagógus, aki abban az iskolában tanít, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll.

(2)¹¹⁵ A tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati) és az értékelés rendjét a nevelőtestület a helyi tanterv alapján határozza meg, és a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. A tanulmányok alatti vizsga – ha azt az iskolában szervezik – vizsgabizottságának elnökét és tagjait az igazgató, a független vizsgabizottság elnökét és tagjait pedig a vizsgáztatásra kijelölt intézmény vezetője bízza meg. A tanulmányok alatti vizsgák lebonyolításakor figyelemmel kell lenni e rendelet 9. számú mellékletének rendelkezéseire.

(3)¹¹⁶ Az alapfokú művészetoktatási intézményben a művészeti alapvizsgát és a záróvizsgát a tanév rendjében meghatározott időpontban kell megszervezni. A művészeti alapvizsgát és záróvizsgát háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni. A vizsgabizottság elnökét és tagjait a vizsga szervezője bízza meg. A művészeti alapvizsga és záróvizsga vizsgakövetelményeit és témaköreit, erre építve a vizsgatantárgyait az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról szóló 27/1998. (VI. 10.) MKM rendeletben foglaltak alapján kell az alapfokú művészetoktatási intézmény helyi tantervében meghatározni. A vizsgafeladatokat az intézmény helyi tanterve alapján kell kidolgozni. A művészeti alapvizsga és záróvizsga lebonyolítása a vizsgáztató intézmény feladata. A művészeti alapvizsgát és záróvizsgát az alapfokú művészetoktatási intézmények közösen is megszervezhetik. A művészeti alapvizsga és záróvizsga lebonyolításakor – a 2.8. pontban, a 3.4. pont második mondatában, illetve a 3.8. pont első mondatában foglaltak kivételével – figyelemmel kell lenni e rendelet 9. számú mellékletének rendelkezéseire.

(4)¹¹⁷ A szakképzésben szintvizsga e rendelet 26/A. §-ában foglaltak szerint szervezhető, továbbá figyelemmel kell lenni az e rendelet 9. számú mellékletének rendelkezéseire.

(5)¹¹⁸ A szakképző iskola köteles gondoskodni a következő szakmai vizsgaidőszakban a szakmai vizsga megszervezéséről

26/A. §¹¹⁹ (1) Ha az iskola a szakmai és vizsgakövetelmény alapján szintvizsgát köteles szervezni, a szakmai programnak tartalmaznia kell a szintvizsga részletes követelményeit.

(2) Ha a gyakorlati képzés szervezője nem az iskola, a szintvizsga követelményeit a gyakorlati képzés szervezője által meghatározottak szerint kell a szakmai programba beépíteni.

(3) Az iskola helyi tantervében kell meghatározni, hogy a szintvizsga sikeres teljesítése előfeltétele-e az adott évfolyam követelménye teljesítésének, illetve milyen módon kell figyelembe venni az év végi osztályzat meghatározásakor.

(4) Ha a tanuló gyakorlati képzését nem az iskola tartja, a szintvizsgán nyújtott tanulói teljesítményt a gyakorlati képzés szervezője értékeli. A tanuló osztályzatát – a gyakorlati képzés szervezőjének értékelése alapján – a nevelőtestület állapítja meg, és dönt a tanuló magasabb évfolyamra bocsátásáról.

27. § (1)¹²⁰ Ha a tanuló nem teljesítette az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket, tanulmányait a közoktatási törvény 71. § (1) bekezdésében foglaltak szerint az évfolyam megismétlésével folytathatja. Amennyiben a tanuló az első évfolyamon a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni, az évfolyam megismétlésére utasítható. Az évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait az a tanuló is, akit fegyelmi büntetésként az adott iskolában eltiltottak a tanév folytatásától.

(2) Ha a tanuló a következő tanév kezdetéig azért nem tett eleget a tanulmányi követelményeknek, mert az előírt vizsga letételére a nevelőtestülettől halasztást kapott, az engedélyezett határidő lejártáig tanulmányait felsőbb évfolyamon folytathatja.

(3)¹²¹ Egyéni továbbhaladás esetén, amennyiben a tanuló a negyedik évfolyam végéig nem teljesíti a helyi tantervben meghatározott tanulmányi követelményeket, a negyedik évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait.

(4)¹²² Az évfolyam megismétlése — a közoktatási törvény 75. §-ának (2) bekezdésében meghatározott kivétellel — nem tagadható meg abban az iskolában, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. Ha az iskolában nem indul olyan követelmények szerint tanuló osztály, amelyben a tanulót évfolyamismétlésre utasították, a tanuló tanulmányait az új követelmények szerinti osztályban is folytathatja. A tanuló kérésére az iskola igazgatója köteles segítséget nyújtani ahhoz, hogy a tanuló a megkezdett tanulmányait másik iskolában folytathassa.

27/A. §¹²³ A tanuló bizonyítványának kiadását az iskola semmilyen indokkal nem tagadhatja meg.

27/B. §¹²⁴ Ha a tanuló részére a közoktatási törvény 71. §-ának (4) bekezdése alapján engedélyezték, hogy a sikeresen befejezett évfolyamot megismételje, a magasabb iskolai évfolyamra, illetve a szakképzési évfolyamra lépésről, továbbá az érettségi vizsgára bocsátásról a megismételt iskolai évfolyamon elért évközbeni érdemjegyek, félévi és tanítási év végi osztályzatok alapján kell dönteni.

28. § (1)¹²⁵ Megszűnik az óvodai elhelyezés – a közoktatási törvény 74. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével –, ha a gyermek az óvodából igazolatlanul tíznél több napot van távol, feltéve, hogy az óvoda a szülőt legalább kettő alkalommal írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire.

(2)¹²⁶ Megszűnik a tanulói jogviszonya — a tanköteles kivételével — annak, aki igazolatlanul harminc tanítási óránál többet mulaszt, feltéve, hogy az iskola a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt legalább kettő alkalommal, írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. A tanulói jogviszony megszűnéséről az iskola írásban értesíti a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt, továbbá minden esetben a tanuló állandó lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes regionális egészségbiztosítási pénztárat.

(3) Megszűnik a tanulói jogviszonya annak, aki az alapfokú művészetoktatási intézményben igazolatlanul tíz tanítási óránál többet mulaszt, feltéve, hogy az iskola a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt legalább kettő alkalommal, írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire.

(4) A 17. § (6) bekezdése alapján felvett tanuló esetében a kollégiumi felvétel a tanulói jogviszony fennállásáig szól.

(5) Tanév közben is megszűnik a kollégiumi tagsági viszonya annak a tanulónak, akinek a tanulói jogviszonya — az áthelyezést kivéve — tanév közben szűnt meg.

(6) Ha az óvodai elhelyezés, a tanulói jogviszony, a kollégiumi tagsági viszony megszűnik, akkor a gyermeket, illetve a tanulót törölni kell az óvoda, az iskola, illetve a kollégium nyilvántartásából.

29. § (1)¹²⁷ Nevelőtestületi értekezletet kell összehívni az óvodavezető, az iskolaigazgató, a kollégiumigazgató, illetve -vezető, továbbá, ha a nevelőtestület egyharmada kéri. Ha az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, az iskolai, szülői szervezet, közösség, iskolai, kollégiumi diákönkormányzat kezdeményezi a nevelőtestület összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt.

(2) A nevelőtestület meghatározza működésének és döntéshozatalának rendjét.

(3) A nevelőtestület véleményét — a közoktatási törvény 57. §-ának (2) bekezdésében meghatározottak mellett — ki kell kérni

(4)¹²⁸ A nevelőtestület az intézményi minőségirányítási program következő rendelkezéseiről hoz döntést:

(5)¹²⁹ Az intézményi minőségirányítási programot a nevelőtestület által történő elfogadását követően terjesztheti a közoktatási intézmény vezetője az alkalmazotti értekezlet elé.

30. § (1) A szakmai munkaközösség meghatározza működésének rendjét, elfogadja munkatervét.

(2) A szakmai munkaközösség vezetőjét az óvoda vezetője, az iskola igazgatója, kollégium igazgatója bízza meg a szakmai munkaközösség kezdeményezése alapján. A megbízás többször meghosszabbítható. A szakmai munkaközösség dönt működési rendjéről és munkaprogramjáról.

(3) A szakmai munkaközösség dönt szakterületén

(4) A szakmai munkaközösség — szakterületét érintően — véleményezi a nevelési-oktatási intézményben folyó pedagógiai munka eredményességét, javaslatot tesz továbbfejlesztésére.

(5) A szakmai munkaközösség véleményét — szakterületét érintően — be kell szerezni

(6) Az intézmények közötti munkaközösség jogkörét, működésének rendjét, vezetőjének kiválasztását az érdekeltek közötti megállapodás határozza meg.

30/A. §¹³² Ha a nevelési-oktatási intézményben nem működik óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, minden olyan kérdésben, amelyben jogszabály rendelkezése alapján egyetértési jogot gyakorolna, a szülői szervezet (közösség) véleményét ki kell kérni.

31. § (1) Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét ki kell kérni

(2) Azt, hogy a véleményezési jog szempontjából a tanulók milyen közössége minősül a tanuló nagyobb közösségének, az iskola, a kollégium házirendjében kell meghatározni.

(3) Az iskola, kollégium tanulóinak tájékoztató és tájékozódó fóruma a diákközgyűlés, amelyet évenként legalább egy alkalommal össze kell hívni (évi rendes diákközgyűlés). A diákközgyűlésen a tanulók diákképviselőt választanak.

(4)¹³⁴ Az évi rendes diákközgyűlés összehívását az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint. A rendkívüli diákközgyűlés összehívását az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat vezetője vagy az iskola igazgatója, kollégium igazgatója, vezetője kezdeményezheti.

(5) A diákközgyűlés — az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat döntése alapján — küldöttközgyűlésként is megszervezhető.

(6)¹³⁵ Az évi rendes diákközgyűlésen a diákönkormányzat és az iskola, illetve a kollégium képviselője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, különös tekintettel a gyermeki jogok, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai, kollégiumi házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól.

(7) A diákközgyűlésen a tanulók az iskola, kollégium életét érintő ügyekben kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat, illetve az iskola, kollégium vezetéséhez.

(8) A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni.

(9) Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, illetőleg amelyekben egyetértési jogot gyakorol, továbbá, ha a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, az előterjesztést, a meghívót — ha jogszabály másképp nem rendelkezik — a határidő előtt legalább tizenöt nappal meg kell küldeni a diákönkormányzat részére.

32. §¹³⁶ (1)¹³⁷ Az iskolai, kollégiumi szülői szervezet (közösség) és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat közös kezdeményezésére biztosítani kell, hogy az iskolában, kollégiumban az iskolai, kollégiumi szülői szervezet (közösség) és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat közösen működtesse a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárást (a továbbiakban: egyeztető eljárás). Az egyeztető eljárás célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás rendjét az iskolai, kollégiumi házirendben kell meghatározni. A szabályozásnál az iskolai, kollégiumi szülői szervezetnek (közösségnek) és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzatnak egyetértési joga van.

(2)¹³⁸ Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő, valamint a kötelességszegő, kiskorú kötelességszegő esetén a szülő egyetért. A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a kötelességszegő tanuló, ha a kötelességszegő kiskorú, a szülő figyelmét fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére, feltéve, hogy ehhez a sértett, ha a sértett kiskorú, a szülő hozzájárult. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő – az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül – írásban bejelentheti, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába, kollégiumba történő megérkezéstől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre.

(3)¹³⁹ Ha a kötelességszegő és a sértett az egyeztetési eljárásban megállapodott a sérelem orvoslásában, közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslására kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, illetve a házirendben meghatározott nagyobb közösségben nyilvánosságra lehet hozni.

(4)¹⁴⁰ A fegyelmi tárgyalás nyilvános. A fegyelmi jogkör gyakorlója a nyilvánosságot a tanuló, illetve képviselője kérésére, korlátozhatja, illetve kizárhatja.

(5)¹⁴¹ A fegyelmi tárgyalás lefolytatásának szabályait e rendelet 5. számú melléklete tartalmazza.

(6)¹⁴² Eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától és kizárás az iskolából fegyelmi büntetés kiszabása esetén a tanuló tanév végi osztályzatait a fegyelmi határozat jogerőre emelkedése előtt nem lehet megállapítani. Eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától fegyelmi büntetés nem szabható ki, ha a tanév végi osztályzatokat megállapították.

(7)¹⁴³ Ha az eltiltás a tanév folytatásától, kizárás az iskolából fegyelmi büntetést a bíróság a tanuló javára megváltoztatja, a tanuló osztályzatait meg kell állapítani, ha ez nem lehetséges, lehetővé kell tenni, hogy a tanuló — választása szerint az iskolában vagy a független vizsgabizottság előtt — osztályozó vizsgát tegyen.

(8)¹⁴⁴ Ha a kizárás az iskolából fegyelmi büntetést megállapító határozat az iskola tizedik évfolyamának, illetőleg a középiskola utolsó évfolyamának vagy szakképző iskola utolsó szakképzési évfolyamának sikeres elvégzése után válik végrehajthatóvá, a tanuló nem bocsátható alapvizsgára, illetve érettségi vagy szakmai vizsgára. A tanuló a megkezdett vizsgát nem fejezheti be addig az időpontig, ameddig a kizárás fegyelmi büntetés hatálya alatt áll.

(9)¹⁴⁵ A tanuló — a megrovás és a szigorú megrovás kivételével — a fegyelmi határozatban foglaltak szerint a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A fegyelmi büntetés hatálya nem lehet hosszabb

(10)¹⁴⁶ A fegyelmi büntetés végrehajtása legfeljebb hat hónap időtartamra felfüggeszthető.

33. § (1) Ha az iskolának, kollégiumnak a tanuló kárt okozott, az igazgató, a kollégium vezetője köteles a károkozás körülményeit megvizsgálni, az okozott kár nagyságát felmérni, és lehetőség szerint a károkozó és a felügyeletét ellátó személyét megállapítani.

(2) Ha a vizsgálat megállapítása szerint a kárt az iskola tanulója, a kollégium tagja okozta, a vizsgálatról a tanulót, kiskorú tanuló esetén szülőjét haladéktalanul tájékoztatni kell. A tájékoztatással egyidejűleg a szülőt fel kell szólítani — a közoktatási törvény 77. §-ának (2) bekezdésében meghatározott keretek között — az okozott kár megtérítésére. Ha felszólítás nem vezet eredményre, vagy a szülő, illetőleg a tanuló a károkozás tényét vagy mértékét nem ismeri el, az iskola igazgatója, kollégium vezetője a tanuló, illetőleg a szülő ellen pert indíthat.

(3)¹⁴⁷

33/A. §¹⁵⁰ A nevelési-oktatási intézmény a sajátos nevelési-igényű gyermek, tanuló fejlesztéséhez egyéni fejlesztési tervet készít, és a végrehajtásában közreműködő pedagógus évente legalább egy alkalommal rögzíti a fejlesztés eredményét.

33/B. §¹⁵² (1)¹⁵³ A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő tanuló részére nyújtott iskolai fejlesztő foglalkoztatásokat az iskola központilag kiadott egyéni fejlődési lapon tartja nyilván.

(2) A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő tanuló részére a fejlesztő foglalkozások megszervezéséhez rendelkezésre álló időkeretet a közoktatásról szóló törvény 52. § (6) bekezdés a) pontjában meghatározott mérték figyelembevételével kell meghatározni, az ott meghatározott számítási eljárás alkalmazásával.

(3)¹⁵⁴ A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő tanulók, és a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók részére közösen, egy csoportban is megszervezhető az iskolai fejlesztő foglalkoztatás, illetve az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozás, amennyiben a fejlesztő terápia, valamint az annak végzésére jogosult szakember végzettsége és szakképesítése megegyezik.

33/C. §¹⁵⁶ (1) A tankötelezettség teljesítését a fejlesztő iskolai oktatásban

(2) A fejlesztő iskolai oktatásban a tanulóknak a fogyatékosságuk, fejlettségük és életkoruk alapján történő csoportokba sorolásáról – a nevelőtestület véleményének kikérésével – az intézmény vezetője dönt. A csoportok maximális létszáma hat fő.

(3) A fejlesztő iskolai oktatás a tanév rendjéhez igazodó, tanítási évfolyamokra nem tagolódó, felépítésében az elért fejlődési szakaszokat követő egységes folyamat.

(4) A fejlesztő iskolai oktatás a fejlesztő iskolai rehabilitációs pedagógiai program és a tanév helyi rendjét meghatározó éves munkaterv alapján folyik.

(5) A tanév tizenkettedik hetének végéig minden tanuló részére el kell készíteni a személyre szabott, a tanuló fejlesztésének súlypontjait meghatározó egyéni fejlesztési tervet.

(6) A tanuló fejlődését a nevelőtestület a tanítási év végén, a központilag kiadott nyomtatványon szövegesen értékeli. A szöveges értékelés tartalmazza a tanulónak az egyes fejlesztési területen elért eredményeit és nehézségeit, továbbá a következő tanítási év egyéni fejlesztési tervének elkészítéséhez szükséges javaslatokat.

(7) A fejlesztő iskolai oktatásra a 9–10. §-ban és a 21–27. §-ban foglaltak nem alkalmazhatók.

34. § (1) A felnőttoktatásban részt vevő esti, levelező vagy más sajátos munkarend szerint tanuló az iskola helyi tantervében meghatározottak szerint vesz részt a kötelező tanórai foglalkozásokon.

(2) A felnőttoktatásban részt vevő tanulóknál e rendelet

(3)¹⁵⁹ Az iskolának a tanítási év megkezdésekor írásban tájékoztatni kell a felnőttoktatásban részt vevő tanulót arról, hogy az adott évfolyam adott félévében, az adott osztályban hány tanítási órát szervez az iskola. A tájékoztatásnak ki kell terjednie a (2) bekezdés e) pontjában, továbbá az (5) bekezdésben foglaltakra is.

(4)¹⁶⁰ Az iskolának dokumentálnia kell a tanuló tanórai foglalkozásokon való jelenlétét, távolmaradását, távolmaradásának indokát, továbbá a távolmaradás igazolását. Az iskola félévenként összesíti az igazolatlan mulasztásokat, és ennek alapján megállapítja, hogy mely tanulónak szűnt meg a tanulói jogviszonya.

(5)¹⁶¹ Ha a tanuló a tanórai foglalkozások több mint ötven százalékáról – akár igazoltan, akár igazolatlanul – távolmaradt, félévkor és év végén osztályozó vizsgán köteles számot adni tudásáról. Az osztályozó vizsga helyéről és időpontjáról – legalább tíz nappal korábban – a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalt értesíteni kell. A vizsgaközpont megbízottja részt vehet a vizsgán.

35. § (1) Ha a nevelési-oktatási intézményt nem helyi önkormányzat, illetve nem állami szerv tartja fenn, a 12—14. §-ban foglaltakat nem kell alkalmazni.

(2)¹⁶³ A rendelet 6. számú melléklete határozza meg, hogy a nem települési önkormányzat, nem megyei fenntartó által fenntartott nevelési-oktatási intézmények működésének megkezdéséhez szükséges engedély iránti kérelmet milyen formában és mellékletekkel kell benyújtani.

(3)¹⁶⁴ A kormányhivatal, a közoktatási törvény 79. §-ának (1)–(5) bekezdésében szabályozott, a nem települési önkormányzat, nem állami szerv által alapított nevelési-oktatási intézmény működésének megkezdéséhez szükséges engedély kiadásával kapcsolatos eljárása keretében vizsgálja, hogy a nevelési-oktatási intézmény működéséhez rendelkezésre álló, illetve megteremthető személyi, tárgyi, munkavédelmi, tűzvédelmi, közegészségügyi, pénzügyi feltételek biztosítják-e a nevelő és oktató munka folyamatos, hosszú távú, biztonságos, egészséges, szakszerű megszervezését. A kormányhivatal határozatában feltünteti az alapító, a fenntartó nevét, székhelyét, a nevelési-oktatási intézmény nevét, székhelyét, típusát, tagozatát, telephelyét, tagintézményét, alapfeladatait, iskola esetén az évfolyamok számát, az oktatás munkarendjét, szakképzés esetén az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint a szakképesítés megnevezését és azonosító számát, alapfokú művészetoktatás esetén a telephelyként, intézményegységenként a művészeti ágat, tanszakot, azt a legmagasabb gyermek- és tanulói létszámot, amelyet a nevelési-oktatási intézmény fogadni képes.

(4)¹⁶⁵ Telephely esetén a határozatban külön fel kell tüntetni a telephelyen ellátott feladatokat, a legmagasabb gyermek- és tanulólétszámot, amelyet a telephelyen a nevelési-oktatási intézmény fogadni képes. Telephelyre vonatkozó működési engedély kiadása előtt a székhely szerint illetékes kormányhivatal véleményét ki kell kérni. A telephelyre vonatkozó működési engedély kiadása tárgyában hozott határozatot – az ügyfélnek történő közléssel egyidejűleg – meg kell küldeni a székhely szerint illetékes kormányhivatalnak.

(5)¹⁶⁶ Ha a nevelési-oktatási intézmény székhelye vagy telephelye másik nevelési-oktatási intézmény által használt épületben lenne, az engedélyezési eljárásban be kell szerezni az épületet átadó intézmény fenntartójának hozzájáruló nyilatkozatát, továbbá meg kell vizsgálni, hogy az engedélyezni kért tevékenységre az adott épület használatba vételi engedélye kiterjed-e, valamint, hogy az épület befogadó képessége alapján biztosított-e a nevelési-oktatási intézmények együttes zavartalan működése, valamint átlépik-e a befogadó intézmény alapító okiratában engedélyezett maximális létszámot.

(6)¹⁶⁷ Ha a határozatokban szereplő adatokban változás következik be, a kormányhivatal – figyelemmel a (3) bekezdésben foglaltakra – a kiegészítéssel, illetve a módosítással egybeszerkesztett határozatot ad ki. Ha a nevelési-oktatási intézmény feladatellátási helye, illetve feladata megváltozik, a kormányhivatal a közoktatási törvény 79. §-ának (6) bekezdése alapján indított eljárásban azokat a feltételeket vizsgálja, amelyeket a változás érintett.

(7)¹⁶⁸ Ha a nevelési-oktatási intézmény a feladatait telephelyen oldja meg, a telephely tekintetében a 6. számú mellékletben meghatározott mellékleteket be kell nyújtani.

(8)¹⁶⁹ A kormányhivatalnak – a közoktatási törvény 80. § (1)–(2) bekezdésében szabályozott – a fenntartói tevékenység törvényességi ellenőrzése keretében különösen az alábbiakat kell vizsgálnia:

(9)¹⁷⁰ A kormányhivatal határozatban megállapítja a nevelési-oktatási intézmény megszűnését, és elrendeli a nyilvántartásból való törlését, ha

(10)¹⁷¹ A fenntartó legkésőbb a nevelési-oktatási intézmény tervezett indítása évének május utolsó munkanapjáig, a közoktatási törvény 102. § (11) bekezdésében meghatározott egyéb átszervezés esetében július utolsó munkanapjáig nyújthatja be a kormányhivatalhoz az intézmény működésének megkezdéséhez szükséges engedély, illetve az engedély módosítása iránti kérelmet.

36. § (1) Az óvodai, iskolai, kollégiumi felvételről hozott döntést írásba kell foglalni. Az óvoda, iskola, kollégium írásban értesíti a szülőt, ha gyermekét, illetve a kiskorú tanulót törölni kell a nyilvántartásából.

(2) A nevelési-oktatási intézmény döntését határozatba foglalja, ha a jelentkezést, illetőleg a kérelmet részben vagy egészben elutasítja, vagy kérelem hiányában hoz a gyermekre, tanulóra hátrányos döntést, illetve a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő kéri a döntés határozatba foglalását.

(3) A határozatot meg kell indokolni. A határozatnak a jogorvoslati joggal kapcsolatos tájékoztatást is tartalmaznia kell.

(4) A jogorvoslati eljárásban a tanulót szülője, továbbá meghatalmazottja (Ptk.¹⁷² 222—223. §) képviselheti.

(5)–(6)¹⁷³

37. § (1)–(2)¹⁷⁴

(3)¹⁷⁵

(4)–(6)¹⁷⁶

(7)¹⁷⁷ Ha a Magyar Köztársaság területén élő,tartózkodási engedéllyel nem rendelkező kiskorú, nem magyar állampolgár kéri a felvételét nevelési-oktatási intézménybe, igazolnia kell, hogy a szülői felügyelettel kapcsolatos feladatokat ki látja el, továbbá, hogy az iskolai tanulmányokhoz szükséges feltételekről (lakhatás, étkezés stb.) ki gondoskodik.

(8)¹⁷⁸

(9)¹⁷⁹

(10)¹⁸⁰

(11) A nevelési-oktatási intézmény közvetlenül teljesíti a külföldi megkereséseket, illetve közvetlenül küldhet külföldre megkeresést. A nevelési-oktatási intézmény nemzetközi kapcsolatait önállóan alakítja.

(12)¹⁸¹ Ha az iskolai tanulmányok folytatását a magyar nyelv ismeretének hiánya, illetve a külföldi és a magyar iskola követelményrendszere közötti eltérés gátolja, az iskola igazgatója — a szülő egyetértésével — az évfolyam megismétlését engedélyezheti úgy is, hogy a tanuló csak felzárkóztató foglalkozásokon vesz részt. A foglalkozások idejét, az annak keretében oktatott ismeretek körét, az ismeretek elsajátításáról történő számadás módját az igazgató állapítja meg.

38. § (1) E rendelet alkalmazásában a közoktatási törvény 121. §-ának (1) bekezdésében meghatározott értelmező rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2)¹⁸² E rendelet alkalmazásában

(3)–(5)¹⁸⁴

39. § (1)–(4)¹⁸⁵

(5)¹⁸⁶

(6) E rendelet 12—13. §-ában foglaltakat kell alkalmazni a gyermek- és ifjúságvédelmi intézmények igazgatóinak a megbízására is. Az intézményvezetői megbízásnál szakmai gyakorlatként kell figyelembe venni a gyermek- és ifjúságvédelmi intézményben pedagógus munkakörben eltöltött időt is. A rendelet 12—13. §-ában foglaltakat alkalmazni kell a központi műhelyek vezetőinek megbízásával összefüggő eljárásban is, azzal az eltéréssel, hogy a nevelőtestületi értekezlet alatt az alapfeladatok ellátását szolgáló munkakörben foglalkoztatottakból álló közösség értekezletét kell érteni.

39/A. §¹⁸⁷ (1)–(4)¹⁸⁸

(5) A felzárkóztató oktatásban a pedagógus-munkakör betölthető

(6)¹⁸⁹

39/B. §¹⁹⁰ (1) A közoktatási törvény 86. §-ának (5) bekezdésében szabályozott kiegészítő kisebbségi oktatást a Nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai oktatás irányelvének a nyelvoktató kisebbségi oktatás követelményei szerint kell megszervezni.

(2) A kiegészítő kisebbségi oktatásban való részvétel céljából létesített vendégtanulói jogviszony lehet

(3) A tanuló kérelmére a kiegészítő kisebbségi oktatásban szerzett osztályzatait az iskolai tanulmányaiba be kell számítani, ha a vendégtanulói jogviszonyban, illetve a tanulói jogviszonyban folytatott tanulmányok azonos évfolyamra esnek. Ha a kiegészítő kisebbségi oktatásban szerzett osztályzatot be kell számítani az iskolai tanulmányokba, a tanulót – kérelmére – fel kell menteni az idegen nyelv tanulása alól. Egyebekben e rendelet 24. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(4) Ha a kiegészítő kisebbségi oktatásban részt vevő tanuló nem jár másik iskolába, vagy nem kéri, hogy osztályzatait beszámítsák (a továbbiakban: iskolai tanulmányokon kívül folytatott kisebbségi tanulmányok) az iskolai tanulmányaiba, a kiegészítő kisebbségi oktatásban elért osztályzatairól külön bizonyítványt kell kiállítani, és e követelmények tekintetében külön kell dönteni az iskola magasabb évfolyamába lépésről.

(5) Annak, aki az iskolai tanulmányokon kívül folytatott kisebbségi tanulmányok keretében befejezte a nyolcadik, tizedik, illetve tizenkettedik évfolyamot, kérelmére

(6) A kiegészítő kisebbségi oktatás megszervezhető tanórán kívüli foglalkozásként is.

39/C. §¹⁹² (1) Iskolaotthonos nevelést és oktatást akkor szervez az iskola, ha a kötelező tanórai foglalkozásokat, a nem kötelező tanórai foglalkozásokat, a napközis foglalkozásokat és a mindennapos testedzés foglalkozásait a délelőtti és délutáni tanítási időszakban, egymást váltva, a tanulók arányos terhelését figyelembe véve szervezi meg.

(2) Az iskola nem teheti kötelezővé a tanuló beíratását az iskolaotthonos nevelésbe és oktatásba. Ha az iskolában iskolaotthonos nevelést és oktatást szerveznek – szükség esetén – másik osztály indításával, ha pedig ez nem oldható meg, a szülő egyetértésével a tanuló másik iskolába történő átvételével gondoskodni kell azoknak a tanulóknak az ellátásáról, akiknek a szülei nem kívánják ezt az ellátást igénybe venni.

(3)¹⁹³ Az iskolaotthonos nevelést és oktatást a közoktatásról szóló törvény 52. §-ának (3) bekezdésében az adott évfolyamra meghatározott kötelező tanórai foglalkozások megtartásával, továbbá legalább az 52. § (7) bekezdésében és az 53. § (4) bekezdésében az adott évfolyamra meghatározott nem kötelező tanórai foglalkozások és napközis foglalkozások időkeretében kell megszervezni, biztosítva továbbá az 52. § (9) bekezdésében szabályozott egyéni foglalkozások megtartását szolgáló időkeretet.

(4) Az iskolaotthonos nevelés és oktatás keretében meg kell oldani a következő tanítási napokra történő felkészülés feladatait is.

(5)¹⁹⁴ Az iskolaotthonos nevelésben és oktatásban biztosítani kell az ingyenes tankönyvellátást és étkezést mindazoknak a tanulóknak, akik rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülnek. Az iskolaotthonos nevelésben és oktatásban meg kell teremteni a feltételeket a tankönyvek, füzetek és más tanulói felszerelések iskolai tárolásához.

39/D. §¹⁹⁵ (1)¹⁹⁶ Az e rendelet 1. §-a (1) bekezdésének b)–d) pontjában felsorolt intézmény a tanuló szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányának ellensúlyozása céljából képesség-kibontakoztató felkészítést szervez, melynek keretei között a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, a fejlődésének elősegítése, a tanuló tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése folyik.

(2)¹⁹⁷ A képesség-kibontakoztató felkészítés keretében – a tanuló igényéhez igazodva – oldja meg az iskola

(3)¹⁹⁸ A képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók nevelése és oktatása a többi tanulóval együtt, azonos osztályban, csoportban folyik.

(4)¹⁹⁹ A képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók nevelése és oktatása, tudásának értékelése az oktatásért felelős miniszter által – a közoktatási törvény 95. §-a (1) bekezdésének j) pontja alapján – kiadott program alkalmazásával történik.

(5)²⁰⁰ A képesség-kibontakoztató felkészítésben az a tanuló vehet részt, aki a közoktatási törvény 121. § (1) bekezdésének 14. pontja alapján halmozottan hátrányos helyzetűnek minősül. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számának megállapításánál a sajátos nevelési igényű halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat csak akkor kell figyelembe venni, ha iskolai nevelésük, oktatásuk a többi tanulóval együtt, azonos iskolai osztályban, csoportban történik. Azokat a sajátos nevelési igényű tanulókat, akik a fogyatékosság típusának megfelelően létrehozott iskolai tagozaton, osztályban, csoportban teljesítik tankötelezettségüket, és akikről a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság által kiadott szakvélemény megállapította, hogy kizárólag a többi tanulótól elkülönítetten oktathatóak, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számának, arányának meghatározására irányuló valamennyi számításnál figyelmen kívül kell hagyni. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók e rendelet alapján meghatározott száma, aránya az adott tanév során az adott tanév októberi létszámstatisztikában megállapított létszámhoz, arányhoz igazodik.

(6)²⁰¹ Az iskola igazgatója felveheti a képesség-kibontakoztató felkészítésbe azt a tanulót is, aki nem halmozottan hátrányos helyzetű, feltéve, hogy a tanuló hátrányos helyzetűnek minősül. Az így felvehető tanulók létszáma azonban nem haladhatja meg az adott osztályba felvett, képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók tíz százalékát, tört létszám esetén felfelé kerekítve.

(7)²⁰² A képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanuló – egyéni fejlesztési terv alapján történő – haladását, fejlődését, illetve az ezeket hátráltató okokat az osztályfőnök és az érdekelt pedagógusok legalább három havonta értékelik. Az értékelésre meg kell hívni a tanuló szülőjét, a tanulót, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst, indokolt esetben a gyermekjóléti szolgálat, a gyámhatóság, illetve a nevelési tanácsadó képviselőjét.

(8)²⁰³ A képesség-kibontakoztató felkészítést az intézmény a közoktatási törvény 95. § (1) bekezdésének i) pontja alapján működő Országos Oktatási Integrációs Hálózattal kötött együttműködési megállapodás alapján, a Hálózat szakmai támogatásával szervezi meg, mely szakmai szolgáltatás kiterjed a fenntartó számára nyújtott, a közoktatási törvény 105. §-a szerinti önkormányzati intézkedési terv közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terve elkészítésének támogatására is.

(9)²⁰⁴ Nem indítható képesség-kibontakoztató felkészítés, ha

(10)²⁰⁵ A (9) bekezdés c) pontja tekintetében a települési arány megállapításához a nem állami intézményfenntartó által működtetett iskolák tanulói összetételét is vizsgálni kell, ha közoktatási megállapodás alapján vagy a közoktatási törvény 81. §-ának (11) bekezdése szerinti egyoldalú nyilatkozattal közreműködik az önkormányzati feladatellátásban, figyelembe véve a közoktatási törvény 81. § (1) bekezdésének a) pontjában foglaltakat. A nem állami intézményfenntartó által működtetett iskolák esetében az arányszámítást a helyben lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező tanulókra kell vonatkoztatni.

(11)²⁰⁶ A képesség-kibontakoztató felkészítést valamennyi évfolyamon, osztályban meg kell szervezni abban az esetben, ha az adott osztályban van halmozottan hátrányos helyzetű tanuló. Ha valamely osztályban nincs halmozottan hátrányos helyzetű tanuló, az osztályban a képesség-kibontakoztató felkészítést nem lehet megszervezni.

(12)²⁰⁷ E § alkalmazásában általános iskola alatt többcélú intézmény esetén az általános iskolai intézményegységet kell érteni.

39/E. §²⁰⁸ (1) Integrációs felkészítésben vesznek részt azok a képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók, akik egy osztályba, osztálybontás esetén egy csoportba járnak azokkal a tanulókkal, akik nem vesznek részt a képesség-kibontakoztató felkészítésben. Az integrációs felkészítés megszervezése nem járhat együtt a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók elkülönítésével. E rendelkezések alkalmazásában a tanulók elkülönítését jelenti, ha az integrációs felkészítést nem a 39/D. § (9) bekezdésének a)–c) pontjaiban foglaltaknak megfelelően szervezik meg.

(2) Az integrációs felkészítésre egyebekben a 39/D. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3)²⁰⁹ Ha az áthelyezés indokoltsága a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet 19. § (4) bekezdésében foglaltak szerint megszűnt, a kötelező felvételt biztosító vagy a választott általános iskolába visszahelyezett tanuló nevelése és oktatása tekintetében a 39/D. § (4) bekezdésében foglalt pedagógiai programot kell alapul venni.

(4)²¹⁰ Az óvoda a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára az oktatásért felelős miniszter által kiadott személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató program szerint óvodai fejlesztő programot szervez. Az óvodai fejlesztő programban az a gyermek vehet részt, aki a közoktatási törvény 121. § (1) bekezdésének 14. pontja alapján halmozottan hátrányos helyzetűnek minősül.

(5) Az óvodai fejlesztő program keretében – a gyermek igényéhez igazodva – oldja meg az óvoda

(6) Az óvodai fejlesztő program szervezésének feltétele, hogy az adott nevelési évben az óvoda, tagóvoda felvételi körzetében élő, óvodás korú halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknek korcsoportonként legalább hetven százaléka részt vesz az óvodai nevelésben, továbbá az óvodában, tagóvodában a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya eléri a tizenöt százalékot.

(7) Amennyiben az óvodában, az adott feladat-ellátási helyen korcsoportonként több párhuzamos csoport működik, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek létszámának a csoportba járó gyermekek létszámához viszonyított aránya és a párhuzamos csoport ugyanezen aránya közti eltérés nem haladhatja meg a huszonöt százalékpontot. E rendelkezést vegyes csoportok között is alkalmazni kell abban az esetben, amennyiben az adott feladat-ellátási helyen több vegyes csoport működik. Vegyes csoport esetében a vegyes csoportba járó halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya és az óvoda, tagóvoda egészében a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya közötti eltérés nem haladhatja meg a huszonöt százalékpontot.

(8) Az óvodai fejlesztő programot az intézmény az Országos Oktatási Integrációs Hálózattal kötött együttműködési megállapodás alapján, a Hálózat szakmai támogatásával szervezi meg, mely szakmai szolgáltatás kiterjed a fenntartó számára nyújtott, a közoktatási törvény 105. §-a szerinti önkormányzati intézkedési terv közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terve elkészítésének támogatására is.

39/F. §²¹¹ (1) A közoktatási törvény 48. §-ának (9) bekezdése szerint az alapító okirata alapján alapfokú művészetoktatás követelményeit is megvalósító egységes iskolának (a továbbiakban: egységes iskola)

(2) Az iskola az alapfokú művészetoktatást kizárólag az adott évfolyamra járó tanulói részére biztosíthatja, a tanórai foglalkozások keretében, az iskola rendelkezésére álló időkeret terhére.

(3) A tanuló az alapfokú művészetoktatásban kizárólag a szülő írásban benyújtott kérelme alapján vehet részt.

(4) Az alapfokú művészetoktatásban való részvétel tekintetében alkalmazni kell e rendelet 17. §-ának (4) bekezdésében, és a 26. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat.

(5) Ha a tanuló az egységes iskolában vesz részt az alapfokú művészetoktatásban, további művészetoktatást csak tandíjfizetési kötelezettség mellett vehet igénybe.

39/G. §²¹³ (1) A képességfejlesztő, kompetencia alapú oktatás keretében az 1. § (1) bekezdésének b)–d) és f) pontjaiban felsorolt iskola az előírt tananyagot a műveltségi területeket követő szerkezetben közvetíti, építve a tanulók együttműködési készségére és akaratára, középpontba helyezve a tanulók tudásának, képességének, személyiségének fejlesztését.

(2)²¹⁴ A képességfejlesztő, kompetencia alapú oktatás megszervezését az oktatásért felelős miniszter által kiadott képességfejlesztő, kompetencia alapú oktatási programok (a továbbiakban: képességfejlesztő program) segítik, amelyeket az érintett iskolának alkalmaznia kell.

(3)²¹⁵ Az oktatásért felelős miniszter a képességfejlesztő program kiadása előtt beszerzi az Országos Köznevelési Tanács véleményét. Az Országos Köznevelési Tanács abban a kérdésben foglal állást, hogy a képességfejlesztő program pedagógiai, tartalmi és logikai szempontból egységes-e. Az oktatásért felelős miniszter a kiadott képességfejlesztő programhoz való hozzáférés lehetőségét és feltételeit az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzéteszi.

39/H. §²¹⁷ (1)²¹⁸ A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Programjában (a továbbiakban: Kollégiumi Program) részt vehetnek azok a kollégiumok és középiskolák, amelyeknek célja megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók megkezdhessék és sikeresen befejezhessék a középfokú tanulmányaikat, középiskolai végzettséget szerezhessenek, továbbá esélyt kapjanak a felsőfokú tanulmányok megkezdésére.

(2)²¹⁹ A Kollégiumi Programban részt vevő kollégium kiválasztása – az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium által kiírt – nyilvános pályázat útján történik. A pályázatot az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján kell meghirdetni.

(3)²²⁰ A pályázatokat az e célra létrehozott bizottság – a pályázati határidő lejártát követő harminc napon belül – bírálja el. A győztes pályázók nevét – a pályázatok elbírálásától számított öt napon belül – az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján nyilvánosságra kell hozni.

(4)²²¹ A bizottság három tagú, amelybe az oktatásért felelős miniszter delegálja a Kollégiumi Program vezetőjét, a Kollégiumi Program tanácsadó testületének egy tagját és az Országos Kollégiumi Szövetség egy tagját. A bizottság maga határozza meg működésének rendjét, azzal a megkötéssel, hogy döntését egyszerű szótöbbséggel hozza. A tagokat a tevékenységük ellátásáért díjazás nem illeti meg.

(5)²²² A pályázathoz csatolni kell

(6)²²⁵ A Kollégiumi Programba a tanév rendjében meghatározottak szerint lehet bekapcsolódnia annak, aki – abban a tanévben, amelyben a pályázat meghirdetésre kerül –

(7) Az intézmény tájékoztatja a tanulót a Kollégiumi Programban való részvétel során őt megillető jogokról és az őt terhelő kötelezettségekről.

(8)²²⁶ A Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Programjában (a továbbiakban: Kollégiumi-Szakiskolai Program) részt vehetnek azok a szakiskolák és kollégiumok, amelyek közösen vállalják, hogy a Kollégiumi-Szakiskolai Programban résztvevő tanulóknak nappali rendszerű iskolai oktatás keretében szakiskolában, kollégiumi elhelyezéssel államilag elismert szakképesítés megszerzését biztosítják.

(9)²²⁷ A Kollégiumi-Szakiskolai Programba a közoktatási törvény 121. § (1) bekezdésének 14. pontja szerinti halmozottan hátrányos helyzetű tanulók vehetők fel.

(10)²²⁸ A Kollégiumi-Szakiskolai Programban részt vevő szakiskola és kollégium kiválasztása – az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium által kiírt – nyilvános pályázat útján történik. A pályázatot az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján kell meghirdetni.

(11)²²⁹ A pályázatokat az e célra létrehozott három tagú bizottság – a pályázati határidő lejártát követő harminc napon belül – bírálja el. A győztes pályázók nevét – a pályázatok elbírálásától számított öt napon belül – az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján nyilvánosságra kell hozni, valamint a nyerteseket írásban értesíteni kell. A bizottság maga határozza meg működésének rendjét azzal a megkötéssel, hogy döntését egyszerű szótöbbséggel hozza. A tagokat a tevékenységük ellátásáért díjazás nem illeti meg.

(12)²³⁰ A pályázathoz csatolni kell

(13)²³² A Kollégiumi-Szakiskolai Programba a tanév rendjében meghatározottak szerint lehet bekapcsolódnia annak, aki

(14)²³³ E § (6) és (13) bekezdésében foglalt, a tanulói pályázatok benyújtásával kapcsolatos eljárást a Hivatal szakértők bevonásával ellenőrzi. Ha a szakmai ellenőrzés tanügy-igazgatási szabálytalanságokat tár fel, a Hivatal hatósági ellenőrzést végez.

39/I. §²³⁵ (1) A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programban (a továbbiakban: Tehetséggondozó Program) részt vehetnek azok a középiskolák és kollégiumok, amelyek közösen vállalják a program célkitűzéseinek a megvalósítását, valamint céljuk esélyt teremteni a felsőoktatásba történő bejutásra azoknak a hátrányos helyzetű tanulóknak, akik a Tehetséggondozó Programban való részvétel nélkül nem vagy csak aránytalan nehézséggel kezdhetnék meg tanulmányaikat a felsőoktatásban.

(2)²³⁶ A Tehetséggondozó Programban részt vevő középiskola és kollégium kiválasztása – az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium által kiírt – nyilvános pályázat útján történik. A pályázatot az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján kell meghirdetni.

(3)²³⁷ A pályázatokat az e célra létrehozott bizottság – a pályázati határidő lejártát követő harminc napon belül – bírálja el. A győztes pályázók nevét – a pályázatok elbírálásától számított öt napon belül – az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján nyilvánosságra kell hozni.

(4)²³⁸ A bizottság három tagú, amelybe az oktatásért felelős miniszter delegálja a Tehetséggondozó Program vezetőjét, a Tehetséggondozó Program tanácsadó testületének egy tagját és az Arany János Tehetséggondozó Program Intézményei Egyesületének az elnökét. A bizottság maga határozza meg működésének rendjét, azzal a megkötéssel, hogy döntését egyszerű szótöbbséggel hozza. A tagokat a tevékenységük ellátásáért díjazás nem illeti meg.

(5)²³⁹ A pályázathoz csatolni kell

(6)²⁴¹ A Tehetséggondozó Programba a tanév rendjében meghatározottak szerint lehet bekapcsolódnia annak, aki

(7)²⁴²

39/J. §²⁴⁴ (1) A közoktatási törvény 20. §-a (1) bekezdés b)–d) és f) pontjában felsorolt iskolák akkor láthatják el a sportiskola feladatait, ha a közoktatási típusú sportiskolai kerettantervben meghatározottak alapján elkészített helyi tantervük végrehajtásához szükséges feltételekkel – a sportiskolai utánpótlás-nevelésben közreműködő sportegyesülettel, valamint az adott sportág országos sportági szakszövetségével vagy országos sportági szövetségével (a továbbiakban együtt: szakszövetség) kötött megállapodásban foglaltakat is figyelembe véve – rendelkeznek, illetve a feltételek fokozatosan megteremthetők, továbbá az iskola a központi sportigazgatásért felelős szerv szakmai háttérintézményével az utánpótlás-neveléssel kapcsolatos szakmai munka segítésére megállapodást kötött.

(2) A sportiskolai feladatot ellátó iskola (a továbbiakban: sportiskola) nem láthat el kötelező felvételi feladatokat, továbbá biztosítania kell a tanulmányok folytatását azok részére is, akik a sportiskolai kerettanterv tekintetében nem megfelelő sporttevékenység, illetve sportbéli fejlődés miatt a sportiskolai kerettanterv alapján végzett oktatásban nem vehetnek részt.

(3) A sportiskolai kerettanterv alapján végzett oktatásba az a tanuló vehető fel, aki megfelel a sportegészségügyi alkalmassági és fizikai képesség felmérési vizsgálat követelményeinek.

(4) A sportiskola működéséhez szükséges – a sportegyesülettel, valamint az adott sportág szakszövetségével kötött megállapodás alapján nem fedezett – többletköltségeket a fenntartónak kell biztosítania.

39/K. §²⁴⁵ (1)²⁴⁶ A középfokú iskolai felvételi eljárás tekintetében tehetséggondozó középiskola az az iskola, amelyik a pedagógiai programját a közoktatási törvény 95. § (1) bekezdésének j) pontja alapján kiadott „Tehetséggondozó oktatási program” (pedagógiai rendszer) alapján készíti el, feltéve, hogy azoknak a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknak, akik felvételt nyertek, legalább két évfolyamon keresztül felzárkóztató foglalkoztatást biztosít.

(2) A tehetséggondozó középiskola tehetség-kibontakoztató foglalkozásokat hirdet az általános iskola hetedik és nyolcadik évfolyamára járó halmozottan hátrányos helyzetű tanulók részére, amennyiben a költségvetési források vagy Európai Uniós támogatások a pénzügyi feltételeket ehhez biztosítják. A foglalkozásokért ellenszolgáltatás nem kérhető a tanulótól, illetve a szülőtől. A tehetség-kibontakoztató foglalkozások iskola által meghatározott szakmai célrendszerét, megvalósítani kívánt szakmai programját, kéthavi bontásban tervezett ütemezését és az alkalmazni kívánt pedagógiai módszereket az iskola a honlapján köteles meghirdetni minden tanév szeptember 30-ig.

(3)²⁴⁷ A tehetséggondozó középiskola kiválasztása – az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium által kiírt – nyilvános pályázat útján történik. A pályázatot az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján kell meghirdetni.

(4)²⁴⁸ A pályázatokat az e célra létrehozott bizottság – a pályázati határidő lejártát követő harminc napon belül – bírálja el. A győztes pályázók nevét – a pályázatok elbírálásától számított öt napon belül – az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján nyilvánosságra kell hozni, valamint a nyerteseket írásban értesíteni kell.

(5)²⁴⁹ A bizottság három tagból áll, amelybe az oktatásért felelős miniszter, a Gimnáziumok Országos Szövetsége és a Tehetségsegítő Szervezetek Országos Szövetsége egy-egy tagot delegál. A bizottság maga határozza meg működésének rendjét azzal a megkötéssel, hogy döntését egyszerű szótöbbséggel hozza. A tagokat a tevékenységük ellátásáért díjazás nem illeti meg.

(6) A pályázathoz csatolni kell

39/L. §²⁵⁰ (1) A központi műhely alapfeladata a nevelési-oktatási intézmények részére a természettudományos megismeréshez szükséges tárgyi feltételek biztosítása. A központi műhely önálló közoktatási intézményként, vagy többcélú közoktatási intézmény intézményegységeként láthatja el feladatát. A központi műhely a nevelési-oktatási intézmények igénye szerint

(2) A központi műhely vezetőjének technika tanári végzettséggel és szakképzettséggel vagy műszaki egyetemi, illetőleg műszaki főiskolai végzettséggel és szakképzettséggel kell rendelkeznie.

(3) A központi műhely vezetője dönt a központi műhely működésével, a munkavállalók, közalkalmazottak munkaviszonyával, közalkalmazotti jogviszonyával kapcsolatos minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály vagy szabályzat nem utal más személynek vagy szervnek a hatáskörébe.

(4) A központi műhelyt a központi műhely vezetője képviseli.

(5) Azokban az ügyekben, amelyekben a közoktatási törvény rendelkezései szerint a nevelőtestületnek döntési, véleményezési, javaslattevő joga van, a központi műhelyben a vezetőkből és az alapító okiratban meghatározott alapfeladatok ellátását szolgáló munkakörben foglalkoztatottakból álló alkalmazotti közösség jár el.

(6) A központi műhely szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni

39/M. §²⁵¹ (1) A közoktatási törvény 33. §-ának (14) bekezdése alapján létesített egységes óvoda-bölcsőde többcélú közoktatási intézmény alapítására, a fenntartói jog gyakorlására, működésének megkezdésére, működésére, a működéshez szükséges személyi, tárgyi, munkavédelmi, közegészségügyi feltételekre, a nevelési feladatok megszervezésére, a nevelésbe történő bekapcsolódásra – az e §-ban foglalt kivételekkel – az óvodákra, az óvodai nevelési jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) Az óvodai és a bölcsődei nevelés feladatait önálló intézményként ellátó egységes óvoda-bölcsőde akkor létesíthető, ha a települési önkormányzat illetékességi területén a bölcsődei nevelés nem biztosított vagy elégséges gyermek hiányában a bölcsődei gyermekcsoport nem alakítható ki, és az óvodai nevelés igénybevételére jogosult gyermekekből sem alakítható ki olyan óvodai csoport, amelynek létszáma eléri a húsz főt. A bölcsődei, illetve az óvodai csoport létrehozását kizáró feltételek fennállása esetén az egységes óvoda-bölcsőde szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységként is megszervezhető. Az egységes óvoda-bölcsőde intézményegység olyan óvoda részeként szervezhető, amelyben az óvodai csoport, illetve csoportok gyermeklétszáma eléri a húsz főt.

(3) Az egységes óvoda-bölcsődében – függetlenül attól, hogy önálló intézményként vagy intézményegységként működik (a továbbiakban együtt: egységes óvoda-bölcsőde) – egy gyermekcsoport alakítható ki, amelyben a gyermeklétszám nem haladhatja meg a húsz főt és a három év alatti gyermekek száma nem több ötnél.

(4) Az egységes óvoda-bölcsőde kötelező alkalmazotti létszáma – egész napos, napi tíz órás nyitva tartás esetén:

(5) Az egységes óvoda-bölcsődében foglalkoztatott bölcsődei gondozó vagy szakgondozó képesítési előírásaira a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendeletben, alkalmazási feltételeire pedig a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.

(6) Az egységes óvoda-bölcsődében az óvodapedagógusi munkakör betöltésének feltétele, hogy az óvodapedagógus rendelkezzen a közoktatási törvényben meghatározott felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel, valamint

(7) Az egységes óvoda-bölcsőde csoportszobájában az egy gyerekre jutó alapterület nem lehet kevesebb három négyzetméternél. Az egységes óvoda-bölcsődében – a bölcsődékre meghatározott követelmények szerint – a három évesnél fiatalabb gyermek életkorának megfelelően biztosítani kell

(8) Az óvodai nevelési programnak a három év alatti gyermekek gondozásához-neveléséhez szükséges feladatokat is tartalmaznia kell a bölcsődékre vonatkozó útmutató szerint.

(9) A fenntartó a működés megkezdése előtt köteles beszerezni az egységes óvoda-bölcsőde székhelye szerint illetékes regionális módszertani bölcsőde (a továbbiakban: módszertani bölcsőde) szakmai véleményét annak eldöntéséhez, hogy az egységes óvoda-bölcsőde rendelkezik-e a három évnél fiatalabb gyermekek gondozásához szükséges, e §-ban meghatározott feltételekkel. A fenntartó jóváhagyásához az egységes óvoda-bölcsőde megküldi a módszertani bölcsőde által véleményezett nevelési programját, minőségirányítási programját, házirendjét, szervezeti és működési szabályzatát. A fenntartó az egységes óvoda-bölcsőde működésének megkezdéséről értesíti a módszertani bölcsődét.

(10) A fenntartó az egységes óvoda-bölcsődében tervezett ellenőrzés időpontjáról értesíti a módszertani bölcsődét és felkéri, hogy vegyen részt az ellenőrzésben. A módszertani bölcsőde a három év alatti gyermekek nevelésével-gondozásával összefüggő szakmai kérdéseket ellenőrizheti.

(11) Az egységes óvoda-bölcsőde együttműködik a módszertani bölcsődével. Az együttműködés kérdéseit a szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni.

40. § (1) Ez a rendelet — a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel — 1994. szeptember 1-jén lép hatályba.

(2) E rendeletnek a vezetői megbízásra (12—14. §), a javítóvizsgának független vizsgabizottság előtti letételére [22. § (1) és (3) bekezdése] vonatkozó rendelkezései a kihirdetést követő ötödik napon lépnek hatályba.

(3)–(4)²⁵²

41. §²⁵³

42. §²⁵⁴

43. §²⁵⁵

44. §²⁵⁶

45. §²⁵⁷

46. §²⁵⁸

46/A. §²⁵⁹ (1) E rendelet 6/D. §-ában foglalt rendelkezéseknek a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, a 98/48/EK irányelvvel módosított 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8–10. cikkében előírt egyeztetése megtörtént.

(2) Az e rendelet 6/D. §-ában meghatározott technikai jellegű előírásoknak nem kell megfelelniük az olyan termékeknek, amelyeket az Európai Unió valamely tagállamában vagy törökországban állítottak elő, illetve hoztak forgalomba, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes, valamely EFTA-államban állítottak elő, feltéve, hogy az irányadó előírások az emberi egészség és élet védelme tekintetében az e rendeletben meghatározottal egyenértékű védelmet nyújtanak.

47. § (1)–(6)²⁶⁰

(7)²⁶¹

(8)–(12)²⁶²

48. § (1)²⁶³

(2)–(3)²⁶⁴

(4)²⁶⁵

49. §²⁶⁶

50. §²⁶⁷ A rendeletben foglaltakat a közös igazgatású közoktatási intézmény és az általános művelődési központ tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

51. §²⁶⁸ (1)²⁶⁹

(2) Az 1/A. § (1)–(2) bekezdésében foglaltakat a 2001/2002. tanévtől kezdve kell bevezetni, felmenő rendszerben.

(3)²⁷⁰ Művészeti alapvizsgát először azoktól a tanulóktól lehet megkövetelni a továbbhaladás feltételeként, akik a 2004/2005. tanévben kezdték meg tanulmányaikat az alapfokú művészetoktatási intézmény első alapfokú évfolyamán. Addig az időpontig, ameddig a továbbképző évfolyamra lépés előfeltételeként a művészeti alapvizsga nem követelhető meg, a tanuló az e rendelet 17. §-a (4) bekezdésének alkalmazásával akkor kezdheti meg tanulmányait az alapfokú művészetoktatási intézmény továbbképző évfolyamán, ha legalább két alapfokú évfolyamot sikeresen elvégzett.

(4) A 20. § (6) bekezdésének d) pontjában foglaltakat a 2000/2001. tanévtől lehet alkalmazni.

(5) Felzárkóztató oktatást első alkalommal e rendelet 39/A. §-ában foglaltak szerint a 2001/2002. tanévben lehet megszervezni. Addig az időpontig az iskola felzárkóztató oktatást a fenntartó által jóváhagyott pedagógiai programja alapján szervezhet.

(6)²⁷¹ E rendelet – a 32/2008. (XI. 24.) OKM rendelet 2. §-ával megállapított – 4. §-a (1) bekezdésének k) pontjában foglaltak alapján a nevelési-oktatási intézményeknek 2009. augusztus 31-éig kell felülvizsgálniuk szervezeti és működési szabályzatukat.

(7)²⁷² E rendelet – a 32/2008. (XI. 24.) OKM rendelet 5. §-ával megállapított – 20/B. §-át először a 2009/2010. nevelési évben kell alkalmazni.

(8)²⁷³ E rendelet – a 4/2009. (II. 18.) OKM rendelet 1. §-ával megállapított – 39/M. §-a (6) bekezdésének a) pontjában foglaltak alkalmazása 2010. szeptember 1-jétől kötelező. A 4/2009. (II. 18.) OKM rendelet hatálybalépését megelőzően megszerzett bölcsődei gondozói, bölcsődei szakgondozói munkakör betöltéséhez szükséges, külön jogszabály szerinti szakképzettséggel rendelkező személy megfelel a 39/M. §-ban az egységes óvoda-bölcsődében az óvodapedagógusi munkakör betöltésére előírt feltételnek.

(9)²⁷⁴

52. §²⁷⁵

53. §²⁷⁶ (1) Az artistaképzés feladatait az Állami Artistaképző Intézet (Szakközépiskola és Szakiskola) látja el.

(2) Az Állami Artistaképző Intézet (Szakközépiskola és Szakiskola) összetett iskolaként működik.

54. §²⁷⁷ (1)²⁷⁸ E rendelet 7. számú melléklete határozza meg azokat a kötelező (minimális) eszközöket és felszereléseket, továbbá helyiségeket, amelyekkel – fenntartótól függetlenül – a nevelési-oktatási intézményeknek rendelkezniük kell [a továbbiakban: kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzék].

(2) A kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltak, az iskolai (kollégiumi) könyvtárra vonatkozó előírások alkalmazása – fenntartótól függetlenül – kötelező, ha a nem önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézmény részére a működés megkezdéséhez szükséges engedélyt a rendelet hatálybalépése után adják ki, illetve ha az állami, az önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézmény a rendelet hatálybalépése után kezdi meg a tevékenységét.

(3) A kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzékben meghatározott eszközöket és felszereléseket az alapító okiratban meghatározott tevékenységhez kell biztosítani. Nem önkormányzati nevelési-oktatási intézmény esetén a kötelező eszközök és felszerelések meglétének vizsgálatához, a működés megkezdéséhez szükséges engedélyben meghatározottakat is figyelembe kell venni.

(4) Ha az óvoda, kollégium fokozatosan kezdi meg tevékenységét, az eszközöket és felszereléseket a ténylegesen ellátott feladatokhoz kell fokozatosan megteremteni. Ha az iskola nem valamennyi évfolyamon kezdi meg tevékenységét, az eszközöket és felszereléseket felmenő rendszerben lehet beszerezni oly módon, hogy – a nevelő- és oktatómunka megkezdésekor, ezt követően felmenő rendszerben – az adott évfolyam mellett legalább a következő évfolyam indításához szükséges eszközök és felszerelések rendelkezésre álljanak. Új iskola, kollégium indítása esetén az induló könyvtári állomány száma nem lehet kevesebb az előírt állomány ötven százalékánál. A teljes könyvtári dokumentumállományt három év alatt kell elérni.

(5)²⁷⁹ Ha a nevelési-oktatási intézmény 1998. szeptember 1-je előtt kezdte meg a működését, a jegyzékben foglaltak alkalmazása 2003. szeptember 1-jétől kötelező, kivéve, ha a nevelési-oktatási intézmény a közoktatási törvény 128. § (17) bekezdésében leírt módon legkésőbb 2008. augusztus 31-ig halasztást kapott.

(6) Az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítésre történő felkészítés szakmai tantárgyai oktatásához szükséges feltételeket a szakképzésre vonatkozó jogszabályok határozzák meg.

(7)²⁸⁰ A képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök és felszerelések minimumát a szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményének eszköz- és felszerelési jegyzéke tartalmazza.

(8)²⁸¹ Ha a nevelési-oktatási intézmény több feladatellátási helyen működik, a kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékben meghatározottakat nem kell minden feladatellátási helyen teljesíteni, feltéve, hogy azok a tanulók, akiknek a feladatellátási helyén az adott helyiség, eszköz, felszerelés nem áll rendelkezésre, aránytalan teher és többletköltség, továbbá az egyenlő bánásmód követelményének sérelme nélkül igénybe tudják venni azokat a másik feladatellátási helyen.

(9)²⁸² A tornateremre vonatkozó előírások megtartása nem kötelező, ha a gyermekek, tanulók számára aránytalan teher és többletköltség nélkül más nevelési-oktatási intézménnyel, illetve sportolásra alkalmas létesítmény üzemeltetőjével kötött megállapodás alapján biztosítható e helyiség használata.

(10)²⁸³ Az aulára vonatkozó előírások megtartása nem kötelező abban az esetben, ha a nevelési-oktatási intézményben vagy a közelségében található közösségi térben megoldhatók azok a funkciók, amelyekre az aula szolgál.

(11)²⁸⁴ Az orvosi szobára vonatkozó előírások megtartása nem kötelező abban az esetben, ha – az iskola egészségügyi szolgálat nyilatkozata szerint – a gyermekek, tanulók ellátása a nevelési-oktatási intézmény közelségében található egészségügyi intézményben megoldható.

(12)²⁸⁵ A kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzékben meghatározott eszközök és felszerelések helyettesíthetők az adott eszköz, felszerelés funkcióját kiváltó, korszerű eszközzel, felszereléssel.

(13)²⁸⁶ A kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzékben felsorolt helyiségekre előírt követelmények teljesülnek, ha az épület megfelel a létesítésére, kialakítására vonatkozó nemzeti szabványban rögzített, vagy a nemzeti szabvánnyal azonos, illetve azzal egyenértékű építési és műszaki előírásoknak azzal az eltéréssel, hogy az óvodai csoportszoba alapterülete nem lehet kevesebb, mint 2,0 m² / fő.

(14)²⁸⁷ E § (8)–(11) bekezdéseiben foglaltak azon nevelési-oktatási intézmények tekintetében alkalmazhatóak, amelyek épülete a 2002. június 1-jét megelőzően készült el, és a helyiségek kialakítására 2008. szeptember 1-jéig nem került sor.

(15)²⁸⁸ Amennyiben a képesség-kibontakoztató felkészítés valamennyi évfolyamon, osztályban nem szervezhető meg, akkor azt a 2009/2010. tanévtől középfokú iskola esetében a kilencedik évfolyamon, általános iskola esetében az első és az ötödik évfolyamon, ezt követően felmenő rendszerben lehet megszervezni. Az e bekezdésben foglaltak nem érintik a 2009/2010. tanévet megelőzően indított felkészítés megszervezését és lebonyolítását.