MK BH 1994/115
MK BH 1994/115
1994.02.01.
A perben fél az lehet, akit a polgári jog szabályai szerint jogok illethetnek meg és kötelezettségek terhelhetnek. Az önkormányzat képviselő-testülete nem jogi személy, nincs perbeli jogképessége, ennek folytán perben félként nem vehet részt [Pp. 48. §, 1990. évi LXV. tv. 9. § (1), (2) bek.].
O. Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a felperest kinevezte az önkormányzat közüzemi vállalatának igazgatójává, és az 1991. június 5-én kötött munkaszerződéssel e munkakörben határozott időre alkalmazta. 1991. október 4-én a felperest elbocsátás fegyelmi büntetéssel sújtotta.
A fegyelmi határozat megváltoztatása iránt indított perben hozott ítéletével a munkaügyi bíróság a felperes munkaviszonyát helyreállította. Az alperest 472 500 Ft elmaradt munkabér, annak 1992. április 1-jétől a kifizetés napjáig járó évi 20% kamata és 15 000 Ft perköltség fizetésére kötelezte.
Az ítélet ellen mindkét fél fellebbezett.
A felperes az alperes által megfizetendő munkabér és a javára megállapított perköltség összegének felemelését kérte, az alperes pedig az elmaradt munkabér összegébe kérte beszámítani annak máshonnan megtérült részét.
A megyei bíróság ítéletével a felperest megillető elmaradt munkabér összegét 463 916 Ft-ra csökkentette. Az elsőfokú ítélet fellebbezéssel nem támadott részét nem érintve egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A megyei bíróság az ítéletének indokaiban utalt arra, hogy az alperes a fellebbezési szakban a per megszüntetése iránt terjesztett elő kérelmet, arra hivatkozva, hogy a képviselőtestület nem jogi személy, s ennélfogva peres félként nem szerepelhet az ügyben. Ezzel kapcsolatban a megyei bíróságnak az volt az ítéletében kifejtett álláspontja, hogy a munkáltatói jogosultságokat a helyi önkormányzat a képviselő-testület útján gyakorolta. A törvénynek az a rendelkezése tehát, amely az önkormányzatot jogi személyiséggel ruházta fel, a gyakorlati megvalósulása során a képviselő-testület működésében testesül meg. Ezért peres félként, jogi személyként is eljárhat a munkáltatói jogosultságot gyakorló képviselőtestület.
Az alperes a jogerős ítélet ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmében azért tartotta jogszabálysértőnek a jogerős ítéletet, mert álláspontja szerint a perbeli jogképességének hiánya miatt a bíróságnak a pert meg kellett volna szüntetnie.
A felülvizsgálati kérelem megalapozott.
A Pp. 48. §-a szerint a perben fél az lehet (perbeli jogképesség), akit a polgári jog szabályai szerint jogok illethetnek meg és kötelezettségek terhelhetnek.
A polgári jog szabályai szerint jogképes az ember (Ptk. 8. §), az állam (Ptk. 26. §) és a jogi személy [Ptk. 28. § (3) bekezdés). A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. §-ának (1) bekezdése szerint az önkormányzat jogi személy. A (2) bekezdés szerint az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei látják el. Helytálló a felülvizsgálati kérelemben kifejtett az az álláspont, amely szerint az önkormányzat képviselőtestülete - bár kinevezési jogkörrel rendelkezik, és nem teljes körű munkáltatói jogokat is gyakorolt a felperes felett - nem jogi személy, nincs perbeli jogképessége. Ennek folytán nem lehetett volna a jelen per alperese. Az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény VII. fejezete rendelkezik a közüzemi vállalatokról. A törvény 45. §-ának (3) bekezdése és 2. §-ának (2) bekezdése értelmében a közüzemi vállalat jogi személy. A felperes munkáltatója a jogi személyiséggel rendelkező közüzemi vállalat volt, a fegyelmi határozat megváltoztatása iránt indított pert a munkáltatójával szemben kellett volna megindítania. Erre a bíróságnak - az ítélkezési gyakorlat szerint (P. törv. 20 297/1967.) - a felperes figyelmét fel kellett volna hívnia, és figyelmeztetnie kellett volna az új alperes perbevonásának lehetőségére. Enélkül ugyanis a per alapos tárgyalása - amiről a bíróságnak a Pp. 3. §-ának (2) bekezdése alapján hivatalból kell gondoskodnia - nem biztosítható. A jogok jóhiszemű gyakorlásának kötelezettsége folytán az alperesnek is kötelessége lett volna már az elsőfokú bíróság előtti eljárás során bejelenteni, hogy a felperes az általa érvényesíteni kívánt jogot nem vele szemben, hanem a munkáltatójával szemben érvényesítheti. Minthogy mindez nem történt meg, az alperesként megjelölt testület perbeli jogképességének hiánya folytán a bíróságnak a pert a Pp. 157. §-ának a) pontja alapján - utalva a I30. § (1) bekezdésének e) pontjára - meg kellett volna szüntetnie. Az említett hiányosságok a felülvizsgálati eljárásban nem pótolhatók. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján a megyei bíróság ítéletét - a munkaügyi bíróság ítéletére is kiterjedően - hatályon kívül helyezte, és az ügyben eljárt munkaügyi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Az új eljárás során, mivel a felperes a pert nem az ellen indította meg, akivel szemben az igény érvényesíthető, a bíróságnak a Pp. 64. §-ának (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően lehetőséget kell adnia a felperesnek, hogy megjelölje, kivel szemben kívánja az igényét érvényesíteni, majd a bíróság - a felperes kérelmére - az általa megjelölt személyt alperesként a kereset közlésével megidézi, és a korábbi alperest a perből elbocsátja.
A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (3) bekezdésében foglaltak értelmében a feleknek csupán a felülvizsgálati eljárásban felmerült költségeik összegét állapította meg, azok viseléséről a munkaügyi bíróságnak kell döntenie az új eljárás során. (Legf. Bír., Mfv. I. 10 189/1993. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás