13/1994. (III. 2.) AB határozat
13/1994. (III. 2.) AB határozat1
1994.03.02.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára és megsemmisítésére irányuló indítvány ügyében meghozta az alábbi
határozatot.
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a nyugtaadási kötelezettség alóli felmentési kérelmek elbírálásához kiadott APEH 7005/1993. (AEÉ. 10.) irányelv 2. pontjában a ,,Vissza kell vonni a felmentést'' szövegrész alkotmányellenes, ezért azt e határozat közzététele napján megsemmisíti.
Az Irányelv 2. pontja ennek figyelembevételével a következőképpen marad hatályban:
,,A határozatban az adózó figyelmét fel kell hívni arra, hogy a kérelem elbírálásakor figyelembe vett feltételek fennállását az illetékes adóhatóság vizsgálhatja, és amennyiben az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) 9. §-ában meghatározott adókötelezettség megszegését tapasztalja, úgy a felmentést a határidő lejárata előtt visszavonhatja. Különösen, ha...''
A 2. pont egyéb rendelkezései, valamint a 3. pontja ellen, azok alkotmányellenessége megállapítására és megsemmisítésére vonatkozó indítványt az Alkotmánybíróság elutasítja.
Az Alkotmánybíróság határozatát a Magyar Közlönyben közzé teszi.
INDOKOLÁS
Az indítványozó szerint az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnökének a nyugtaadási kötelezettség alóli felmentési kérelmek elbírálásához kiadott [APEH 7005/1993. (AEÉ. 10.)] Irányelve 2. és 3. pontja egyes rendelkezései alkotmányellenesek. Ezért kérte azoknak, mint az állami irányítás egyéb jogi eszköze rendelkezéseinek utólagos vizsgálatát és megsemmisítését.
Az Irányelv 1. pontja szerint:
,,Felmentést csak az adózó kérelmére lehet megadni. A kérelem benyújtása nem jelent automatikus mentesítést. A felmentési kérelemről az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1981. évi I. törvény 42—43. §-ai alapján határozattal kell dönteni.''
Az indítvánnyal érintett 2. pont szerint:
,,A határozatban az adózó figyelmét fel kell hívni arra, hogy a kérelem elbírálásakor figyelembe vett feltételek fennállását az illetékes adóhatóság vizsgálhatja, és amennyiben az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) 9. §-ában meghatározott adókötelezettség megszegését tapasztalja, úgy a felmentést a határidő lejárata előtt visszavonhatja. Vissza kell vonni a felmentést különösen, ha az adóhatóság ellenőrzése során adóhiányt tárt fel, illetve, ha az adózó nyilvántartásait, könyveit nem a jogszabálynak megfelelően vezette...''
A kifogásolt 3. pont pedig így rendelkezik:
,,A kérelem elbírálásakor minden esetben vizsgálni kell, hogy a kérelmezővel kapcsolatban rendelkezésre áll-e olyan adat, amely miatt a felmentést nem indokolt megadni. Ilyen ok lehet például a bevétel eltitkolási törekvése, nyilvántartási, bizonylatolási rend megsértése vagy bevallás benyújtásának elmulasztása.''
Az indítványozó a 2. pontból az ,,és amennyiben az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Art.) 9. §-ában meghatározott adókötelezettség megszegését tapasztalja, úgy a felmentést a határidő lejárta előtt visszavonhatja. Vissza kell vonni a felmentést különösen, ha az adóhatóság ellenőrzése során adóhiányt tárt fel, illetve, ha az adózó nyilvántartásait, könyveit nem a jogszabályoknak megfelelően vezette'' szövegrészt, a 3. pontból pedig az ,,Ilyen ok lehet például a bevétel eltitkolási törekvése, a nyilvántartási, bizonylati rend megsértése vagy a bevallás benyújtásának elmulasztása'' szövegrészt tartja alkotmányellenesnek.
Álláspontja szerint ezek a megkötések ugyanis olyan további joghátrányok, amelyek a törvényben nem szerepelnek, vagyis azon felüliek. Az indítványozó azzal is érvel, hogy a felmentés megadásának korlátja egy korábbi adókötelezettség megszegése. Vagyis egy már lezárt ügyet ,,további szankcióval told meg'' az irányelv, amelynek törvényes alapja nincs.
Az indítványozó álláspontja szerint a felmentés visszavonására csak az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: ÁFA tv.) 73. §-ában foglalt feltételekkel összefüggésben, és csak az alapul szolgáló tényállás megváltozása folytán van lehetőség. Az ettől eltérő szabályozás — az indítványozó szerint — sérti az Alkotmány 2. §-ában foglalt jogállamiság elvét.
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a nyugtaadási kötelezettség alóli felmentési kérelmek elbírálásához az APEH elnökének 7005/1993. (AEÉ. 10.) APEH irányelve ellen benyújtott indítvány csak részben alapos.
Az ÁFA tv. 73. §-a az adóhatóságot saját hatáskörében történő intézkedésre jogosította fel indokolt esetben, egyedi kérelem alapján a felmentés megadására.
E diszkrecionális jogkörből fakadóan nem alkotmányellenes az, ha a hatóság a felmentést mérlegelés alapján, akár feltételek megszabása mellett adja meg. E feltételeket azonban a határozatban az érdekelttel közölni kell. Ha az ellenőrzés megállapítja, hogy az adózó a feltételeknek nem felel meg, a megadott mentesség — mint a korábbi határozattal biztosított jog — bármikor visszavonható. Ettől meg kell különböztetni a hatóságnak azt a jogát, amely szerint az adóhatóság saját határozatát visszavonhatja.
A saját hatáskörben meghozott határozatát az adóhatóság az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 84. §-a szerint is visszavonhatja, ha határozata jogszabálysértő. Azzal a megkötéssel, hogy ha ez az adózó hátrányára szól, akkor azt a határozat közlésétől számított egy éven belül teheti meg. Az egy éven belüli korlátozás sem köti, ha ,,a) a bíróság a büntetőügyben hozott jogerős ítéletével megállapította, hogy az adózó adócsalást követett el'' vagy ,,c) az adózó rosszhiszemű volt.''
Amíg tehát a hatóság saját határozatát csak jogszabálysértés esetén és időbeli korlátok között vonhatja vissza, addig a diszkrecionális jogkörében meghozott, a nyugtaadási kötelezettség alóli mentességre vonatkozó jogot a feltételek hiánya miatt időbeli korlát nélkül visszavonhatja akkor is, ha a meghozott határozata egyébként nem volt jogszabálysértő. Ennek megfelelően rendelkezik egyébként az APEH irányelvek 1. és 2. pontja.
Az Alkotmánybíróság ugyanakkor megállapította, hogy az Irányelvek 2. pontjának az a változata, amely szerint a hatóság nem csak visszavonhatja a felmentést kimondó határozatát, hanem ,,vissza kell vonni'' azt a kiemelt esetekben, már sérti az elsőfokú adóhatóságnak a törvényben biztosított diszkrecionális jogát. Ilyen megkötést csak jogszabály írhatna elő. A joggyakorlat egységesítését szolgáló, ajánlások megfogalmazására rendelt irányelvben ilyen, jogot korlátozó szabály nem mondható ki. Ez ellentétes az ÁFA tv. korlátozás nélküli felhatalmazásával, és sérti az Alkotmány 37. §-ának (3) bekezdése rendelkezését.
Erre figyelemmel az Alkotmánybíróság megállapította az Irányelvek 2. pontjában a kötelező visszavonásra vonatkozó szövegrész alkotmányellenességét, és megsemmisítette azt.
Az Alkotmánybíróság összegezésképpen megállapította, hogy az APEH elnökének a nyugtaadási kötelezettség alóli felmentésekre vonatkozó joggyakorlat egységének biztosítása érdekében jogosult volt irányelveket kiadni.
Az irányelvekben foglaltak a — 2. pontban szereplő ,,vissza kell vonni'' szövegrész megsemmisítése után — a törvényi rendelkezéseknek megfelelnek, és az Alkotmány 2. §-ában foglaltakkal összhangban álló rendelkezések.
Erre figyelemmel az Irányelvek 2. és 3. pontjának a megsemmisítéssel nem érintett rendelkezései ellen irányuló indítványokat az Alkotmánybíróság elutasította.
Dr. Kilényi Géza s. k.,
előadó alkotmánybíró
előadó alkotmánybíró
Dr. Szabó András s. k.
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Zlinszky János s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: 941/B/1993.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás