BK BH 1994/14
BK BH 1994/14
1994.01.01.
A bíróság kizárására irányuló kérelem elutasításának van helye, ha a vádlott — konkrét és alapos ok megjelölésének hiányában — általánosságban utal az eljáró bíróság elfogultságára [Be. 35. § (1) bek. c) pont, 34. § (4) bek.]
A városi ügyészség 1991. február 25-én emelt vádat a különös és többszörös visszaeső vádlottal szemben 4 rb. vagyon elleni bűncselekmény miatt, majd a vádindítványában a városi bíróság előtt ittas járművezetés vétségével is vádolta. A bíróság az ügyeket a Be. 32. §-ának (2) bekezdésére alapítottan - a személyi és tárgyi összefüggésre tekintettel - egyesítette.
A megyei bíróság végzésével a terhelt ellen hozott ítéletet hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot azzal utasította új eljárásra, hogy az ügyben a városi bíróság más tanácsa járjon el.
Az új eljárás során a vádlott a megelőző eljárásban részt nem vett tanácselnökkel szemben elfogultsági kifogást jelentett be. A tanács elnöke által készített hivatalos feljegyzés szerint az előzetes letartóztatásban volt vádlottal szemben a nyomozati szakban, mint bv. bíró fegyelmi eljárást folytatott le a vádlott magatartása miatt, amikor a megyei rendőr-főkapitányság fogdájában ellenőrzést tartott. Ezt követően az ügyet más bíró folytatta.
Az 1993. január 18-ára kitűzött tárgyalás megnyitása után a vádlott a megyei bíróság valamennyi bírája ellen a Be. 35. §-a (1) bekezdésének c) pontjára alapítottan elfogultsági kifogást jelentett be, kifejtve azt, hogy a megyei bíróság bíráitól az ügy tárgyilagos elbírálása nem várható.
A megyei bíróság bíráinak nyilatkozata szerint a vádlott ellen indított ügyben nem érzik magukat elfogultnak. A legfőbb ügyész a más bíróság kijelölésére irányuló kérelem elutasítását indítványozta.
A kérelem nem alapos.
A büntetőeljárásban alapvető érdekek fűződnek az anyagi igazság felderítéséhez és megállapításához. Ez az érdek csak akkor érvényesül, ha az eljáró hatóságok tagjai elfogulatlanok, érdekeltségtől mentesek. Ezt a célt biztosítja a kizárás jogintézménye. Az elfogultsági kifogás azonban csak konkrét és alapos ok megjelölése esetén vezethet eredményre. A vádlott azonban olyan okra nem hivatkozott, amellyel valószínűsítette volna a kizárási kérelmét, csupán általánosságban nyilatkozott. A terjedelmes iratban egyetlen adat sem merült fel arra, hogy a vádlott ellen indított büntetőügyben az eljáró bíróság bírái közül bárki elfogult lenne, ezért a nyilvánvalóan alaptalan kérelem eredményre nem vezethet.
Alapvető érdek az is, hogy a bíróságok a hatáskörükbe tartozó és az illetékességi területükön elkövetett bűncselekményeket elbírálják. Kivételes esetekben a Legfelsőbb Bíróság - a legfőbb ügyész indítványára - az illetékes bíróság helyett más, azonos hatáskörű bíróságot jelöl ki, ha az ügy előkészítése, a bizonyítás-felvétel megkönnyítése vagy más fontos érdek nyomatékosan indokolja. Az adott ügyben azonban ezek a törvényi feltételek nem állnak fenn, ezért a Legfelsőbb Bíróság a Be. 34. §-ának (4) bekezdése alapján a vádlott által előterjesztett alaptalan kérelmet elutasította.
Figyelmezteti a Legfelsőbb Bíróság a vádlottat, amennyiben ismételten alaptalan bejelentést tesz, a Be. 37. §-ának (2) bekezdése alapján rendbírsággal sújtható. (Legf. Bír. B. V. 785/1993. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás