PK BH 1994/142
PK BH 1994/142
1994.03.01.
A biztosítási intézkedés (zárlat) elrendelésének feltételei [1979. évi 18. tvr.1 (Vht.) 108. § (1) bek. c) pont, 110. § (2) bek.].
Az elsőfokú bíróság végzésével - a felperes kérelmére - biztosítási intézkedésként a perbeli ingatlanra zárlatot rendelt el. A határozatát az 1979. évi 18. tvr. (Vht.) 108. §-a (1) bekezdésének e) pontjára alapította, utalással a Vht. 110. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra.
A végzés ellen az alperes fellebbezett, és abban a felperes biztosítási intézkedés iránti kérelmének az elutasítását kérte. A kérelme indokaként arra hivatkozott, hogy a teljes követelésből már teljesített, és a per tárgyát képező összeg teljesítésére minőségi kifogás okán nem került eddig sor. Hivatkozott arra is, hogy a felek egyeztetést kíséreltek meg, s ez olyan értelmű szóbeli egyezséggel zárult, amely szerint a felperes részletes és kimerítő választ ad az alperes minőségi kifogásokat felsoroló feljegyzésére. A felperes ennek a vállalásának nem tett eleget. Döntőnek tekintette azt a körülményt is, hogy az alperes nem a fizetési lehetőségeinek hiányára hivatkozva nem teljesítette fizetési kötelezettségét.
A felperes az észrevételében az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását kérte.
A fellebbezés nem alapos.
Az alperes a fellebbezésében sem állítja azt, hogy a felperes a perben érvényesített követelését nem alapíthatná olyan teljes bizonyító erejű magánokiratra, amely - az egyéb feltételek megvalósulása esetén - alkalmas arra, hogy a Vht. 108. §-a (1) bekezdés c) pontja alkalmazásával a bíróság biztosítási intézkedést rendeljen el. Valójában az alperes azt a felperes által állított tényt sem tagadta, amely szerint csődeljárást kért maga ellen. Azok az érvek, amelyekre a fellebbezésében hivatkozik, önmagukban nem zárják ki annak lehetőségét, hogy a felperes követelése kielégítése veszélybe kerülne a zárlat alá vett ingatlan esetleges értékesítése esetén. Mindezekből következően az elsőfokú bíróság a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekre alapítottan helyes határozatot hozott.
A fentiekben kiemeltekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. §-a szerint irányadó 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legf. Bír. Pf. I. 21 518/1993. sz.).
1
Lásd az 1994: LIII. törvényt.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás