GK BH 1994/155
GK BH 1994/155
1994.03.01.
Ha a kötelezettnek nincs belföldön ismert lakhelye (székhelye), a fizetési meghagyást hirdetmény útján a részére kézbesíteni nem lehet. A keresetlevél hatályával bíró fizetési meghagyást — ha bármely okból kibocsátásának nincs helye — keresetlevélnek kell tekinteni, és akként elbírálni. Ebben az esetben, ha a fél felhívásra a hirdetményi kézbesítés költségeit előlegezi, nincs akadálya a hirdetményi kézbesítés elrendelésének, illetőleg ügygondnok kirendelésének [Pp. 74. §, 95. § (1) bek., 101. §, 102. § (3) bek., 314. §, 315. (4) bek.].
A felperes az alperessel szemben fennálló 3600 Ft összegű számlakövetelését és annak járulékait fizetési meghagyással érvényesítette. Az elsőfokú bíróság által kibocsátott fizetési meghagyás az alperes utolsó ismert tartózkodási helye - B. O. tér 7. - címről "ismeretlen helyre költözött" postai jelzéssel érkezett vissza. A jogosult ezért az 1993. február 2-án kelt előkészítő iratában a fizetési meghagyásnak hirdetményi úton történő kézbesítését kérte. Az elsőfokú bíróság végzésével a kérelmet azzal utasította el, hogy fizetési meghagyás hirdetményi úton történő kézbesítésére nincs törvényes lehetőség, egyben intézkedett az ügy iratainak az alperes székhelyének bejelentéséig történő irattárba helyezéséről.
A végzés ellen a jogosult fellebbezett, amelyben az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását és a fizetési meghagyás hirdetményi úton történő kézbesítésének elrendelését kérte. Előadta, hogy a Pp. 101. és 102. §-ai nem tartalmaznak kizáró rendelkezést a fizetési meghagyás hirdetmény útján való kézbesítésére, ezért azt az elsőfokú bíróságnak ekként teljesítenie kellett volna.
A fellebbezés a következők szerint alapos.
A Pp.-nek az 1992. évi LXVIII. törvény 16. §-a (2) bekezdésével módosított 314. §-a szerint helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy fizetési meghagyást nem lehet kibocsátani, ha a kötelezettnek nincs belföldön ismert lakóhelye (tartózkodási helye vagy székhelye), ezért a fizetési meghagyás hirdetmény útján való kézbesítése kizárt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az elsőfokú bíróság az ügyben az eljárás lefolytatását alapos okkal mellőzhetné, és az ügy iratait további intézkedés nélkül irattárba helyezhetné. A Pp. 315. §-ának (4) bekezdése szerint a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztésének ugyanaz a hatálya, mint a keresetlevél benyújtásának. Ehhez képest, amennyiben fizetési meghagyás kibocsátásának valamilyen okból nem volt helye, a beadványt keresetlevélnek kellett volna tekinteni és aszerint elbírálni. A hiánypótlás végett a Pp. 95. §-ának (1) bekezdése alapján visszaadott keresetlevelet a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének i) pontja szerint csak akkor lehet idézés kibocsátása nélkül elutasítani, ha a hiányok pótlása nélkül a kereset nem bírálható el. Az a körülmény, hogy a fél a korábbi székhelyéről ismeretlen helyre költözött, nem alapozza meg az eljárás megszüntetését, még kevésbé azt, hogy a bíróság az ügyet intézkedés nélkül irattárba helyezze. A Pp. 101. §-a szerint ilyen esetben a fél kérheti az ellenérdekű fél hirdetmény útján történő idézését, az ezzel járó költségek egyidejű előlegezése mellett.
Az elsőfokú bíróság ezért akkor járt volna el helyesen, ha a jogosult fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmét keresetlevélnek tekinti, felhívja a jogosultat, hogy 8 nap alatt az illetéket a peres eljárás illetékére egészítse ki, és kötelezi a hirdetményi kézbesítés költségeinek előlegezésére. Amennyiben a jogosult a felhívásban foglaltaknak eleget tesz, az ügy tárgyalására határnapot tűz, és a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet, mint keresetlevelet kézbesíti a kötelezettnek, a Pp. 101. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően. Tekintve, hogy a kötelezett részére most már keresetlevelet kell hirdetmény útján kézbesíteni, részére a Pp. 102. §-ának (3) bekezdése, valamint a 74. §-a alapján ügygondnok kirendeléséről gondoskodni és a keresetlevelet annak is kézbesíteni. A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. §-a alapján alkalmazandó, a Pp. 252. §-ának (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte. Az 1992. évi LXVIII. törvénnyel módosított a Pp. 22. §-ának (1) bekezdése, a 36. §-ának (1) bekezdése, valamint az 1992. évi LXVIII. törvény 29. §-ának (3) bekezdése szerint a Pesti Központi Kerületi Bíróságot utasította az eljárás folytatására. (Legf. Bír. Gpkf I. 31 586/1993. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás