KK BH 1994/163
KK BH 1994/163
1994.03.01.
A vámérték megállapításának szempontjai know-how átadása esetén [57/1980. (XII. 27.) MT r1;, 1957. évi IV. tv. (Áe.) 26. § (1) bek., 32. §, 43. § (1) bek.].
Az elsőfokú vámhivatal határozatában a felperest 468 000 CHF=15 971 810 Ft értékű, jogellenesen forgalomba hozott dokumentáció után 319 436 Ft vámkezelési díj, 479 154 Ft statisztikai illeték és 4 072 812 Ft áfa megfizetésére kötelezte, továbbá az áfa-hiány után 50%-os, 2 036 406 Ft bírságot szabott ki. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes az 1991. szeptember 23-án hozott határozatával az elsőfokú vámhivatali határozatot helybenhagyta. Határozatának indokolásában megállapította, hogy az I. Rt. a felperes megbízásából a H. AG és U. AG külföldi céggel, mint eladókkal kötött kooperációs szerződés keretében megvásárolta az eladók know-how-ját. A szerződés szerint a fizetendő licenc díj összege 468 000 CHF. A know-how 1988. augusztus 25-én került átadásra a felperes telephelyén, annak vámkezeltetése azonban elmaradt. Az elsőfokú vámhivatali határozat ezért a jogszabályoknak megfelelt.
A felperes keresetében az alperes határozatának felülvizsgálatát kérte. Álláspontja szerint az alperes tévesen állapította meg a vámáru értékét, mivel a teljes kooperációs kapcsolat ellenértékét licenc-díjként vette figyelembe, holott a kooperációs kapcsolat műszaki tanácsadást, üzemlátogatást, mintakollekciók átadását is magába foglalta. Vitatta az áfa és bírság kiszabásának törvényességét is, mivel a szerződéses ellenértékek jelentős részét a felperes az áfa-törvény hatálybalépése előtt fizette ki. A beavatkozó az alperes határozatát a felperes álláspontjával egyezően törvénysértőnek minősítette.
Az alperes a kereset elutasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes határozatát hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. Ítélkezése alapjául a perben kirendelt igazságügyi vámszakértő álláspontját fogadta el. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy az 57/1980. (XII. 27.) MT rendelettel kihirdetett Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény VII. cikkének végrehajtása (a továbbiakban: GATT Egyezmény) értelmében a teljes szerződéses érték vámalapot képez, mivel a felperes által a két svájci céggel megkötött szerződésből egyértelműen nem állapítható meg az, hogy mi a know-how díj értéke. Az árunyilatkozatokból megállapíthatóan első ízben 1987. május 20-án vámkezeltettek „műszaki leírás” megnevezésű vámárut, ezért ebben az időpontban kellett volna először vámkezeltetni. Az általános forgalmi adóról rendelkező 1987. évi V. törvény 1988. január 1-jén lépett hatályba, így a műszaki dokumentáció beérkeztekor - 1987. május 20-án - általános forgalmi adót és bírságot nem lehetett kiszabni.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes fellebbezett, a felperes pedig csatlakozó fellebbezést nyújtott be. A megyei bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét lényegében helyes indokai alapján helybenhagyta. Ítéletének indokolásában rámutatott, hogy az első vámkezelésnek - amelynél a know-how díjat, mint vámértéket növelő tényezőt figyelembe kell venni - az első műszaki rajz vámokmányának dátumát kell tekinteni.
Az alperes jogszabálysértésre hivatkozva a jogerős ítélet felülvizsgálatát kérte. Álláspontja szerint a felperes a know-how-ra és a kikészítési technológiára vonatkozó dokumentációkat nem vámkezeltette, és a jogellenes forgalomba hozatal napja bizonyíthatóan 1988. augusztus 25-e volt. Kérte ezért a jogerős ítéletnek az elsőfokú ítéletre is kiterjedő hatállyal történő megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását. A felperes és a beavatkozó ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint nem alapos. Az első- és másodfokú vámhatóság határozata bírósági felülvizsgálatra alkalmatlan. A vámhatóság a perbeli ügyben ugyan megállapította a vámalapot (a vámáru vámértékét), és az első vámkezelés időpontját, amelyhez az általános forgalmi adó fizetési kötelezettség keletkezése köthető, nem adta azonban indokát annak, hogy a vámalap megállapításánál miért a teljes szerződéses értéket (CHF 468 000) vette figyelembe. A határozat szerint a szerződésnek ez az értéke „kötött gépi hímzett méteráru gyártási technológiájára és a kikészítési eljárásra vonatkozik”. A szerződés tartalma azonban ennek ellene mond, ugyanis ezen kívül más szolgáltatások nyújtása (külföldi tanulmányút, az üzem elemzése, szakemberek rendelkezésre bocsátása stb.) is tárgya a szerződésnek. Nem állapította meg a vámhatóság, hogy a know-how-nak mi a tartalma, milyen vagyoni értékű műszaki-termelési ismeret átadását foglalja magába, és ehhez képest képvisel-e, s ha igen, milyen értéket. E nélkül a vámérték tekintetében megalapozott döntés nem hozható. Szükség esetén a vámhivatalnak az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló, az 1957. évi IV. tv. (Ae.) 32. §-a alapján műszaki, textil szakértőt kellett volna az eljárásba bevonnia, annak megállapítása végett, hogy az átadásra került műszaki-termelési ismeretek mennyiben minősíthetők vagyoni értékkel bíróknak (közismert vagy egyébként nem hozzáférhető technológiákra, eljárásokra vonatkozott-e stb.), s a teljes szerződési értéknek milyen hányadára vonatkozott. Ehhez képest lehetett volna dönteni arról, hogy mikor történt a know-how átadása. A határozatban szereplő 1988. augusztus 25-i időpont megalapozatlan. A vámhatóság nem vizsgálta, hogy az 1988. augusztus 25-ét megelőzően - az alperes által sem vitatottan - beérkezett és vámkezeltetett „műszaki leírás” megnevezésű vámáruk a kérdéses know-how részét képezték-e vagy sem. Ennek ismerete nélkül nem hozhatott megalapozott határozatot a vámáru vámértékének megállapításáról és az első vámkezelés időpontjáról. Az alperes eljárásával megsértette az Áe. 26. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat, amely szerint az államigazgatási szerv köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendőek, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. Az Áe. 43. §-ának (1) bekezdése értelmében a határozatnak tartalmaznia kell - egyebek mellett - a megállapított tényállást és az ennek alapjául elfogadott bizonyítékokat. Az alperes határozatának indokolásában a vámáru vámértékének meghatározásával kapcsolatban a tényállást nem állapította meg, az ügyfél által a fellebbezésében kifejtett szakkérdésben nem foglalt állást. Az első és másodfokú határozatban az alkalmazott jogszabályokra való hivatkozást az alperes utóbb a bírósági eljárás során részben módosította. Felülvizsgálati kérelmében a meghozott határozatok egyik jogszabályi alapjaként a 4/1984. (Kk. É. 9.) KkM utasítással módosított 12/1982. (Kk. É. 19.) KkM utasítást jelölte meg. Ezen utasítás alkalmazását illetően azonban tisztázni kell, hogy az utasítás hatálya a felperesre kiterjedt-e.
A bíróság az államigazgatási határozat törvényességét vizsgálja, eljárása során az államigazgatási szerv feladatait nem vállalhatja át. Az eljárt bíróságok megkísérelték a vitatott kérdésben a tényállást felderíteni, az államigazgatási szervek mulasztását azonban a bírósági eljárásban nem pótolhatták. A vámhivatal feladata a vámeljárás során a tényállás pontos felderítése, az alkalmazott jogszabály pontos megjelölése, és amennyiben olyan szakkérdés merül fel, amelynek eldöntéséhez a vámhivatalnak szakértelemmel rendelkező dolgozója nincs, szakértő igénybevétele (Áe. 32. §). Mindezek hiányában a bírósági felülvizsgálat során nem állapítható meg, hogy sértette jogszabályt a közigazgatási határozat.
A fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság érdemben helyes jogerős ítéletét a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta, az ítélet indokolását azonban a kifejtettek szerint megváltoztatta. A pervesztes alperest a Pp. 78. §-ának (1) bekezdése alapján kötelezte a felperes és a Pp. 83. §-ának (1) bekezdése alapján a beavatkozó felülvizsgálati eljárási perköltségének megfizetésére. A 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-a alapján a felülvizsgálati eljárási illetéket az alperes személyes illetékmentessége folytán az állam viseli. (Legf. Bír. Kfv. III. 25 453/1993. sz.)
1
A rendeletet a 43/1998. (III. 7.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezte.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás