KK BH 1994/164
KK BH 1994/164
1994.03.01.
A földhivatali eljárásban nincs mód annak mérlegelésére, hogy az elővásárlási jog jogosultjának a vételi ajánlat elfogadására a körülmények által indokolt időt biztosították-e a tulajdonostársak; a bíróság a közigazgatási perben sem folytathat le erre bizonyítást [1972. évi 31. tvr. 17. § (1)—(2) bek., 27/1972. (XII. 31.) MÉM r. 83. § (1)—(2) bek., PK 9. sz.].
A városi bíróság ítéletével a megyei földhivatal határozatát megváltoztatta és a földhivatal h.-i kirendeltsége bejegyzésének törlését, valamint a felperesnek az elővásárlási joga címén a h.-i 16 601. sz. tulajdoni lapon 7541/2. hrsz. alatt felvett 653 m2 területű ingatlan 559/653-ad tulajdoni hányadára történő bejegyzését rendelte el. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972. évi 31. tvr. (a továbbiakban: Itvr.) 15. §-a, valamint az Itvr. végrehajtásáról szóló 27/1972. (XII. 31.) MÉM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 86. §-a alapján a földhivatalnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéskor elsősorban azt kell vizsgálni, hogy van-e olyan nyilatkozat, mely szerint az elővásárlási jogra jogosult az elővásárlási jogával nem kíván élni. Ilyen nyilatkozat hiányában a kérelmező csupán azt köteles igazolni, hogy a jogosultat nyilatkozattételre írásban felszólította és a kapott vételi ajánlatot vele közölte. A földhivatalnak tehát nem feladata alakszerű nyilatkozaton túlmenően a tartalmi rész vizsgálata az elővásárlási jogot gyakorló nyilatkozatával kapcsolatosan.
A felperes 1991. december 18-án tett nyilatkozata egyértelműen az elővásárlási jog gyakorlását jelentette, az elővásárlási jog gyakorlására nyitva álló határidő vizsgálata már nem tartozik a földhivatali eljárás keretei közé.
Az I. és II. r. beavatkozók által előterjesztett fellebbezés alapján eljárt megyei bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában arra hivatkozott, hogy az tvr. 17. §-nak rendelkezéséből következően változás bejegyzése esetén a földhivatalnak a bejegyzés alapját szolgáló okirat alakiságát és tartalmát egyaránt vizsgálnia kell és e körben az okirat érvénytelensége, illetőleg érvényessége tárgyában is döntési jogosultsága van. Az iratokból kétséget kizáróan megállapíthatóan a felperes a jognyilatkozatot a nyilatkozattételre felhívásban meghatározott határidőn túl tette meg, amely a földhivatal eljárásban nem pótolható hiányosság. Annak megítélése, hogy a nyilatkozattételre a beavatkozók által biztosított határidő megfelelő volt-e, a bíróság hatáskörébe tartozik. A felperes jogszabálysértésre hivatkozással a jogerős ítélet felülvizsgálatát kérte. Álláspontja szerint a d.-i városi bíróság helyesen állapította meg, hogy a földhivatalok nem jogosultak az Itvr.-ben és a Vhr.-ben foglalt szabályok értelmezése alapján annak megítélésére, hogy az elővásárlási jog gyakorlására biztosított határidő megfelelő volt-e vagy sem. Az eladók és a vevők között megkötött szerződés nem jött létre, mert az elővásárlásra jogosult felperes élt e jogával. Mindezek alapján kérte a másodfokú ítélet megváltoztatását és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását. Az alperes ellenkérelmében - helyes indokai alapján - a jogerős ítélet hatályában való fenntartását indítványozta.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az Itvr. 17. §-ának (1) bekezdése szerint nem jegyezhető be a változás, ha az okiratnak olyan alaki vagy tartalmi hiányossága van, amely miatt az nyilvánvalóan érvénytelen. A (2) bekezdés alapján, ha a beadványnak, illetőleg mellékletének vagy a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak pótolható hiányossága van, a kérelmezőt fel kell hívni a hiány pótlására. A földhivatal tehát csak a nyilvánvalóan érvénytelen okirat alapján tagadhatja meg a változás bejegyzését az ingatlan-nyilvántartásba. A földhivatali eljárásban a szerződéskötés körülményei nem vizsgálhatók, így az adásvételi szerződés érvénytelensége is csak az okirat nyilvánvaló és az eljárás során nem pótolható hiányossága alapján vehető figyelembe. A Vhr. 83. §-ának (1) bekezdése értelmében, ha az ingatlanra elővásárlási jog van bejegyezve vagy a nyilvántartás adataiból megállapítható, hogy jogszabályon alapuló elővásárlási jog áll fenn, és a tulajdonjog bejegyzését vétel jogcímén nem az elővásárlási jog jogosultja javára kérik, csatolni kell a jogosult nyilatkozatát arról, hogy az elővásárlási jogával nem kíván élni. A (2) bekezdés alapján, ha a jogosult nem nyilatkozott, a kérelmező köteles igazolni, hogy a jogosultat nyilatkozattételre írásban felszólította, és a kapott vételi ajánlatot vele közölte. A perbeli esetben az elsőfokú földhivatali eljárás során a felperes nem nyilatkozott arról, hogy az elővásárlási jogával kíván-e élni, ezért a kérelmező beavatkozók csak azt igazolták, hogy a felperest nyilatkozattételre írásban felszólították, és a kapott vételi ajánlatot vele közölték. A másodfokú közigazgatási eljárásban becsatolt iratokból viszont kétséget kizáróan megállapítható volt, hogy a felperes a jognyilatkozatot a nyilatkozattételre felhívásban meghatározott határidőn túl tette meg. Helyesen foglalt állást a másodfokú bíróság abban a kérdésben, hogy a földhivatali eljárásban ez nem pótolható hiányosság. A bíróság hatáskörébe tartozik annak megítélése, hogy a vételi ajánlat közlésekor annak elfogadására a körülmények által indokolt határidőt biztosítottak-e a beavatkozóknak (PK 9. számú állásfoglalás). A közigazgatási eljárásban azonban ezeknek a körülményeknek mérlegelésére, bizonyítás felvételére nincs lehetőség, a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata során pedig a bíróság a döntés jogszerűségét bírálja el. Csak az adásvételi szerződés hatálytalansága iránt indított perben - és nem közigazgatási perben - ítélheti meg a bíróság, hogy az elővásárlási jog gyakorlása jogszerűen történt-e.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság jogerős ítéletét a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. III. 25 518/1993. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás