BK BH 1994/174
BK BH 1994/174
1994.04.01.
A letartóztatottal szemben nincs helye fegyelmi vétség miatt magánelzárás alkalmazásának, ha a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló tettlegességét a zárkatársával szemben a jogos védelem megállapítására alapul szolgáló tettlegesség körében valósította meg [1979. évi 11. XI. tv. (Bv. tvr.) 6. § (3) bek. b) pont és (7) bek., 7/B. § (3) bek., Be. 263. §]
A büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka az előzetes letartóztatott terheltet az 1993. augusztus 9. napján kelt határozatával fegyelmi vétség (verekedés) elkövetése miatt 4 napi magánelzárással sújtotta. A fegyelmi büntetés kiszabásának alapját képező tényállás - vizsgálati eredmény - lényege szerint a fegyelmi eljárás alá vont letartóztatottal egy zárkában levő másik két letartóztatott - E. P. és E. F. - 1993. augusztus 4. napján rátámadt a terheltre, mert az a letéti pénzéből nem akart cigarettát vásárolni részükre. Eközben E. P. a terheltet megrúgta, a nyakát szorította, aki azonban "visszarúgott és kizörgött a felügyeletnek", így az eseményeknek a felügyelet közbelépése vetett véget. A fegyelmi jogkör gyakorlója E. P.-vel szemben az előzőekben leírt magatartás miatt fegyelmi büntetésként 8 napi magánelzárást alkalmazott. Ez a fegyelmi határozat - fellebbezés hiányában - jogerőre emelkedett.
A fegyelmi határozat ellen a terhelt fellebbezést jelentett be, és abban a fegyelmi büntetés alkalmazását sérelmezte. A fellebbezés eredményeként tartott tárgyaláson részletesen kifejtett védekezése szerint az E.-testvérekkel szembeni nézeteltérés kifejezetten abból fakadt, hogy letéti pénzéből nem volt hajlandó részükre cigarettát vásárolni, emiatt E. P. a sípcsontját megrúgta és nyakát is szorongatni kezdte. Arra nem emlékezett, hogy visszarúgott volna, ezt a tényt azonban kategorikusan nem zárta ki. Az E. P. részéről őt ért bántalmazás miatt zörgött ki nyomban a felügyeletnek, és e jelzése eredményeként szakadt vége a zárkabeli tettlegességnek.
A megyei bíróság az ügyben bizonyítást vett fel, emiatt az 1979. évi 11. tvr. (Bv. tvr.) 6. §-a (3) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezéseknek megfelelően az ügyész és a védő közreműködésével tárgyalást tartott. A megyei bíróság a tárgyaláson felvett bizonyítás eredményeként a fegyelmi eljárás alá vont vallomása, E. P. és E. F. tanúk vallomása, az intézetből időközben elszállított negyedik zárkatárs (T. E.) történeti eseményeket rögzítő és okiratként kezelt leírása, továbbá a fegyelmi ügy adatai alapján úgy foglalt állást, hogy a fegyelmi határozat ténymegállapításai az ügy lényegi kérdéseit illetően megalapozottak. A megállapítások azonban részben módosításra, részben pedig kiegészítésre szorulnak a következők szerint.
E. F. fegyelmi eljárás alá vont a terheltre nem támadt rá, a tettleges bántalmazásban nem vett részt. E. F. zárkatárs volt az, aki a terhelt tudta nélkül 100 forint letéti pénz felvétele érdekében a terhelt nevében és aláírásának meghamisításával kérelmi lapot állított ki. Erről a terhelt csak az események megtörténte után szerzett tudomást, ekkor a kérelmi lap hamis kitöltéséről a felügyelet részére jelentést tett, és a pénzt sem vette fel. A megállapítások kiegészítésre szorulnak azzal is, hogy a felügyelet közbelépését követően tartott vizsgálat a terhelt nyakán kéztől eredő, piros színű bőrelváltozást okozó fojtogatási nyomot, a bal kézfejen 2 cm hosszú, míg a ba1 térd alatt, hozzávetőlegesen a sípcsont középső részén 15 cm hosszú horzsolásos nyomot rögzített. A tettlegesség során hasonló jellegű sérülés keletkezett E. P. bal lábának sípcsonti részén is. Ilyen tényállás mellett a fegyelmi jogkör gyakorlója a megyei bíróság álláspontja szerint a terhelt részéről fegyelmi vétség elkövetésére tévesen vont le következtetést. Az irányadó tényállásból ugyanis az állapítható meg, hogy a terheltet E. P. részéről jogtalan támadás érte kifejezetten amiatt, hogy nem volt hajlandó a letéti pénzéből más részére cigarettát vásárolni. A tettlegességig fajult támadás során a terhelt akkor rúgott vissza, miután őt a zárkatárs fojtogatni kezdte, és meg is rúgta, és ezt követően nyomban jelzett is a felügyeletnek. A terhelt tehát nem tett mást, mint az őt ért jogtalan támadást kísérelte meg elhárítani, és ennek során nem lépte túl az elhárításhoz szükséges mértéket sem.
Ebben a helyzetben pedig a fegyelmi eljárás alá vont Btk. 29. §-ának (1) bekezdése szerinti jogos védelemben járt el, és ez a jogos védelmi helyzet nem csupán bűncselekmény, de fegyelmi vétség elkövetése esetén is a felelősségre vonás akadályainak rendszerében büntethetőséget kizáró okot képez.
Ezért a megyei bíróság a Bv. tvr. 7/B. §-a szerint eljárva, a tvr. 6. §-ának (7) bekezdése szerint alkalmazandó Be. 263. §-a alapján a fegyelmi határozatot hatályon kívül helyezte, egyben a fegyelmi eljárást a Bv. Szabályzat I. rész Igazgatási Szabályok 174. §-a (1) bekezdésének e) pontjára való hivatkozással fegyelmi felelősségre vonást kizáró ok miatt megszüntette.
A kirendelt védő eljárásával kapcsolatban felmerült bűnügyi költség a Bv. tvr. 7/B. §-a (3) bekezdése alapján az államot terheli. (Veszprém Megyei Bíróság Bv. 15/l993. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás