• Tartalom

BK BH 1994/175

BK BH 1994/175

1994.04.01.
A fogház- illetve a börtönbüntetés végrehajtása során az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazásához nem szükséges különleges érdem, hanem elegendő az elítélt kifogástalan magatartása; az elítélt személyisége és a szabadságvesztés végrehajtása alatt tanúsított magatartása alapján ennek megítélésénél azt kell vizsgálni, hogy ez a rendelkezés mennyiben szolgálja az elítéltnek a szabadulása után a társadalomba való beilleszkedését [1979. évi 11. tvr. (Bv. tvr.) 7/A. §. 28/A. § (1) bek.]
Az elítéltet a városi bíróság 3 évi - börtönben végrehajtandó - szabadságvesztésre ítélte. 1993. január 26. napja óta tölti büntetését a bv. intézetben. Az elítélt az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazása iránt nyújtott be kérelmet. A nevelő a kérelem megadását indítványozta előterjesztésében, a bv. intézet parancsnoka ugyanakkor a kérelem elutasítását indítványozta.
A megyei bíróság bv. bírája végzésében megállapította, hogy az elítélt munkáját kezdettől fogva lelkiismeretesen, szorgalmasan végzi. Igen tisztelettudó magatartást tanúsít. Fegyelmi vétséget nem követett el ez ideig, felelősségre sem kellett vonni. Ugyanakkor jó munkavégzésért és magatartásért 4 esetben részesült jutalomban. Állandó lakása biztosítva van, a kapcsolatot élettársával és gyermekeivel tartja. Ilyen körülmények között az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazásának megadása indokoltnak mutatkozik, miért is a bíróság az 1979. évi 11. tvr.-nek (Bv. tvr.) az 1993. évi XXXII. tv.-nyel módosított 28/A. §-ának (1) bekezdése alapján a kérelemnek megfelelően rendelkezett.
A végzés ellen az ügyész jelentett be fellebbezést az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazása iránti kérelem elutasításáért. Álláspontja szerint ennek az intézkedésnek a feltétele, hogy a fogvatartott kimagasló munkateljesítményt nyújtson, és kiemelkedően kifogástalan magatartást tanúsítson. Az elítélt esetében ezek a feltételek nem forognak fenn.
A Bv. tvr. 7/A. §-a és a 28/A. §-a nem ad útmutatást - a fogházban, illetőleg börtönben kitöltendő legrövidebb tartam meghatározásán túl - az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazására. Vizsgálandó, hogy mikor kerülhet mindezekre sor.
A Bv. tvr. 19. §-a szerint a szabadságvesztés végrehajtásának célja az, hogy e törvényben meghatározott joghátrány érvényesítése során elősegítse az elítéltnek a szabadulása után a társadalomba beilleszkedését és azt, hogy tartózkodjék újabb bűncselekmény elkövetésétől. A joghátrány tartalmát - egyéb szabályok mellett - e törvény 32-36. §-ai határozzák meg. Ezek közül is kiemeli a megyei bíróság az elítélt kötelezettségeit felsoroló 33. §-t. Amennyiben az elítélt az előzőekben megjelölt előírásokat megtartja, már önmagában is szabadulása utáni, a társadalomba való beilleszkedési készségére lehet következtetni. Ennek a készségnek az erősítését szolgálhatja, pl. a jutalmazás lehetősége, de még inkább a félszabad végrehajtási mód egyes elemeinek az alkalmazása. Mindezekből következően a formai feltételek megléte [Bv. tvr. 28/A. §-ának (1) bekezdése szerinti legalább három, illetőleg legalább hat hónap kitöltése] esetén nem szükséges különleges érdem, elegendő a kifogástalan magatartás a fogház, illetőleg a börtön végrehajtásának szabályainál enyhébb szabályok alkalmazása elrendeléséhez. Az elítélt személyisége és a szabadságvesztés végrehajtása alatt tanúsított magatartása alapján azt kell vizsgálni, hogy mennyiben szolgálja ez a rendelkezés az elítéltnek a szabadulása után a társadalomba beilleszkedését és azt, hogy tartózkodjék újabb bűncselekmény elkövetésétől. Az előbbieket szem előtt tartva a büntetés-végrehajtási bíró az elítélt meghallgatása és a rendelkezésre álló egyéb adatok alapján helyesen döntött, amikor az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazását elrendelte. Az elítélt 1993. január 26. napjától tölti a büntetését, így a formai feltétel adott. Az intézeti vélemény szerint munkáját kiemelkedően végzi, négy esetben kapott jó munkájáért és jó magatartásáért jutalmat, egy esetben jutalom eltávozáson volt, ahonnan időben visszaérkezett. Kapcsolattartása megfelelő. Mindezekből a tényekből arra lehet következtetni, hogy az elítélt esetében a végrehajtás módjának tartós enyhítése a szabadságvesztés végrehajtása céljának megvalósulása irányába hathat. Ezért a megyei bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. (Bács-Kiskun Megyei Bíróság 3. Bf. 875/1993. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére