1994. évi XIX. törvény
1994. évi XIX. törvény
a Strasbourgban, 1959. április 20-án kelt, a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló európai egyezmény és kiegészítő jegyzőkönyvének kihirdetéséről1
1994.04.06.
(A Magyar Köztársaság megerősítésről szóló okiratának letétbe helyezése az Európa Tanács Főtitkáránál 1993. július 13. napján megtörtént.)
1. § Az Országgyűlés a Strasbourgban, 1959. április 20-án kelt, a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló európai egyezményt és kiegészítő jegyzőkönyvét e törvénnyel kihirdeti.
2. § Az egyezmény és a kiegészítő jegyzőkönyv eredeti angol nyelvű szövege és azok hivatalos magyar fordítása a következő:
,,EUROPEAN CONVENTION ON MUTUAL ASSISTANCE IN CRIMINAL MATTERS
PREAMBLE
The Governments signatory hereto, being Members of the Council of Europe,
Considering that the aim of the Council of Europe is to achieve greater unity among its Members;
Believing that the adoption of common rules in the field of mutual assistance in criminal matters will contribute to the attainment of this aim;
Considering that such mutual assistance is related to the question of extradition, which has already formed the subject of a Convention signed on 13th December 1957,
Have agreed as follows:
Chapter I
GENERAL PROVISIONS
Article 1
1. The Contracting Parties undertake to afford each other, in accordance with the provisions of this Convention, the widest measure of mutual assistance in proceedings in respect of offences the punishment of which, at the time of the request for assistance, falls within the jurisdiction of the judicial authorities of the requesting Party.
2. This Convention does not apply to arrests, the enforcement of verdicts or offences under military law which are not offences under ordinary criminal law.
Article 2
Assistance may be refused:
a) if the request concerns an offence which the requested Party considers a political offence, an offence connected with a political offence, or a fiscal offence;
b) if the requested Party considers that execution of the request is likely to prejudice the sovereignty, security, ordre public or other essential interests of its country.
Chapter II
LETTERS ROGATORY
Article 3
1. The requested Party shall execute in the manner provided for by its law any letters rogatory relating to a criminal matter and addressed to it by the judicial authorities of the requesting Party for the purpose of procuring evidence or transmitting articles to be produced in evidence, records or documents.
2. If the requesting Party desires witnesses or experts to give evidence on oath, it shall expressly so request, and the requested Party shall comply with the request if the law of its country does not prohibit it.
3. The requested Party may transmit certified copies or certified photostat copies of records or documents requested, unless the requesting Party expressly requests the transmission of originals, in which case the requested Party shall make every effort to comply with the request.
Article 4
On the express request of the requesting Party the requested Party shall state the date and place of execution of the letters rogatory. Officials and interested persons may be present if the requested Party consents.
Article 5
1. Any Contracting Party may, by a declaration addressed to the Secretary-General of the Council of Europe, when signing this Convention or depositing its instrument of ratification or accession, reserve the right to make the execution of letters rogatory for search or seizure of property dependent on one or more of the following conditions:
a) that the offence motivating the letters rogatory is punishable under both the law of the requesting Party and the law ot the requested Party;
b) that the offence motivating the letters rogatory is an extraditable offence in the requested country;
c) that execution of the letters rogatory is consistent with the law of the requested Party.
2. Where a Contracting Party makes a declaration in accordance with paragraph I of this Article, any other Party may apply reciprocity.
Article 6
1. The requested Party may delay the handing over of any property, records or documents requested, if it requires the said property, records or documents in connection with pending criminal proceedings.
2. Any property, as well as original records or documents, handed over in execution of letters rogatory shall be returned by the requesting Party to the requested Party as soon as possible unless the latter Party waives the return thereof.
Chapter III
SERVICE OF WRITS AND RECORDS OF JUDICIAL VERDICTS — APPEARANCE OF WITNESSES, EXPERTS AND PROSECUTED PERSONS
Article 7
1. The requested Party shall effect service of writs and records of judicial verdicts which are transmitted to it for this pupose by the requesting Party.
Service may be effected by simple transmission of the writ or record to the person to be served. If the requesting Party expressly so requests, service shall be effected by the requested Party in the manner provided for the service of analogous documents under its own law or in a special manner consistent with such law.
2. Proof of service shall be given by means of a receipt dated and signed by the person served or by means of a declaration made by the requested Party that service has been effected and stating the form and date of such service. One or other of these documents shall be sent immediately to the requesting Party. The requested Party shall, if the requesting Party so requests, state whether service has been effected in accordance with the law of the requested Party. If service cannot be effected, the reasons shall be communicated immediately by the requested Party to the requesting Party.
3. Any Contracting Party may, by a declaration addressed to the Secretary-General of the Council of Europe, when signing this Convention or depositing its instrument of ratification or accession, request that service of a summons on an accused person who is in its territory be transmitted to its authorities by a certain time before the date set for appearance. This time shall be specified in the aforesaid declaration and shall not exceed 50 days.
This time shall be taken into account when the date of appearance is being fixed and when the summons is being transmitted.
Article 8
A witness or expert who has failed to answer a summons to appear, service of which has been requested, shall not, even if the summons contains a notice of penalty, be subjected to any punishment or measure of restraint, unless subsequently he voluntarily enters the territory of the requesting Party and is there again duly summoned.
Article 9
The allowances, including subsistence, to be paid and the travelling expenses to be refunded to a witness or expert by the requesting Party shall be calculated as from his place of residence and shall be at rates at least equal to those provided for in the scales and rules in force in the country where the hearing is intended to take place.
Article 10
1. If the requesting Party considers the personal appearance of a witness or expert before its judicial authorities especially necessary, it shall so mention in its request for service of the summons and the requested Party shall invite the witness or expert to appear.
The requested Party shall inform the requesting Party of the reply of the witness or expert.
2. In the case provided for under paragraph 1 of this Article the request or the summons shall indicate the approximate allowances payable and the travelling and subsistence expenses refundable.
3. If a specific request is made, the requested Party may grant the witness or expert an advance. The amount of the advance shall be endorsed on the summons and shall be refunded by the requesting Party.
Article 11
1. A person in custody whose personal appearance as a witness or for purposes of confrontation is applied for by the requesting Party, shall be temporarily transferred to the territory where the hearing is intended to take place, provided that he shall be sent back within the period stipulated by the requested Party and subject to the provisions of Article 12 in so far as these are applicable.
Transfer may be refused:
a) if the person in custody does not consent;
b) if his presence is necessary at criminal proceedings pending in the territory of the requested Party;
c) if transfer is liable to prolong his detention; or
d) if there are other overriding grounds for not transferring him to the territory of the requesting Party.
2. Subject to the provisions of Article 2, in a case coming within the immediately preceding paragraph, transit of the person in custody through the territory of a third State, Party to this Convention, shall be granted on application, accompanied by all necessary documents, addressed by the Ministry of Justice of the requesting Party to the Ministry of Justice of the Party through whose territory transit is requested.
A Contracting Party may refuse to grant transit to its own nationals.
3. The transferred person shall remain in custody in the territory of the requesting Party and, where applicable, in the territory of the Party through which transit is requested, unless the Party from whom transfer is requested applies for his release.
Article 12
1. A witness or expert, whatever his nationality, appearing on a summons before the judicial authorities of the requesting Party shall not be prosecuted or detained or subjected to any other restriction of his personal liberty in the territory of that Party in respect of acts or convictions anterior to his departure from the territory of the requested Party.
2. A person, whatever his nationality, summoned before the judicial authorities of the requesting Party to answer for acts forming the subject of proceedings against him, shall not be prosecuted or detained or subjected to any other restriction of his personal liberty for acts or convictions anterior to his departure from the territory of the requested Party and not specified in the summons.
3. The immunity provided for in this article shall cease when the witness or expert or prosecuted person, having had for a period of fifteen consecutive days from the date when his presence is no longer required by the judicial authorities an opportunity of leaving, has nevertheless remained in the territory, or having left is, has returned.
Chapter IV
JUDICIAL RECORDS
Article 13
1. A requested Party shall communicate extracts from and information relating to judicial records, requested from it by the judicial authorities of a Contracting Party and needed in a criminal matter, to the same extent that these may be made available to its own judicial authorities in like case.
2. In any case other than that provided for in paragraph 1 of this Article the request shall be complied with in accordance with the conditions provided for by the law, regulations or practice of the requested Party.
Chapter V
PROCEDURE
Article 14
1. Requests for mutual assistance shall indicate as follows:
a) the authority making the request;
b) the objetct of and the reason for the request;
c) where possible, the identity and the nationality of the person concerned, and
d) where necessary, the name and address of the person to be served.
2. Letters rogatory reffered to in Articles 3, 4 and 5 shall, in addition, state the offence and contain a summary of the facts.
Article 15
1. Letters rogatory referred to in Articles 3, 4 and 5 as well as the applications referred to in Article 11 shall be addressed by the Ministry of Justice of the requesting Party to the Ministry of Justice of the requested Party and shall be returned through the same channels.
2. In case of urgency, letters rogatory may be addressed directly by the judicial authorities of the requesting Party to the judicial authorities of the requested Party. They shall be returned together with the relevant documents through the channels stipulated in paragraph 1 of this article.
3. Requests provided for in paragraph 1 of Article 13 may be addressed directly by the judicial authorities concerned to the appropriate authorities of the requested Party, and the replies may be returned directly by those authorities. Requests provided for in paragraph 2 of Article 13 shall be addressed by the Ministry of Justice of the requesting Party to the Ministry of Justice of the requested Party.
4. Requests for mutual assistance, other than those provided for in paragraphs 1 and 3 of this article and, in particular, requests for investigation preliminary to proseciution, may be communicated directly between the judicial authorities.
5. In cases where direct transmission is permitted under this Convention, it may take place through the International Criminal Police Organisation (Interpol).
6. A Contracting Party may, when signing this Convention or depositing its instrument of ratification or accession, by a declaration addressed to the Secretary-General of the Council of Europe, give notice that some or all requests for assistance shall be sent to it through channels other than those provided for in this article, or require that, in a case provided for in paragraph 2 of this article, a copy of the letters rogatory shall be transmitted at the same time to its Ministry of Justice.
7. The provisions of this article are without prejudice to those of bilateral agreements or arrangements in force between Contracting Parties which provide for the direct transmission of requests for assistance between their respective authorities.
Article 16
1. Subject to paragraph 2 of this article, translations of requests and annexed documents shall not be required.
2. Each Contracting Party may, when signing or depositing its instrument of ratification or accession, by means of a declaration addressed to the Secretary-General of the Council of Europe, reserve the right to stipulate that requests and annexed documents shall be addressed to it accompanied by a translation into its own language or into either of the official languages of the Council of Europe or into one of the latter languages, specified by it. The other Contracting Parties may apply reciprocity.
3. This article is without prejudice to the provisions concerning the translation of requests or annexed documents contained in the agreements or arrangements in force or to be made, between two or more Contracting Parties.
Article 17
Evidence or documents transmitted pursuant to this Convention shall not require any form of authentication.
Article 18
Where the authority which receives a request for mutual assistance has no jurisdiction to comply therewith, it shall, ex officio, transmit the request to the competent authority of its country and shall so inform the requesting Party through the direct channels, if the request has been addressed through such channels.
Article 19
Reasons shall be given for any refusal of mutual assistance.
Article 20
Subject to the provisions of Article 10, paragraph 3, execution of requests for mutual assistance shall not entail refunding of expenses except those incurred by the attendance of experts in the territory of the requested Party or the transfer of a person in custody carried out under Article II.
Chapter VI
LAYING OF INFORMATION IN CONNECTION WITH PROCEEDINGS
Article 21
1. Information laid by one Contracting Party with a view to proceedings in the courts of another Party shall be transmitted between the Ministries of Justice concerned unless a Contracting Party avails itself of the option provided for in paragraph 6 of Article 15.
2. The requested Party shall notify the requesting Party of any action taken on such information and shall forward a copy of the record of any verdict pronounced.
3. The provisions of Article 16 shall apply to information laid under paragraph 1 of this article.
Chapter VII
EXCHANGE OF INFORMATION FROM JUDICIAL RECORDS
Article 22
Each Contracting Party shall inform any other Party of all criminal convictions and subsequent measures in respect of nationals of the latter Party, entered in the judicial records. Ministries of Justice shall communicate such information to one another at least once a year. Where the person concerned is considered a national of two or more other Contracting Parties, the information shall be given to each of these Parties, unless the person is a national of the Party in the territory of which he was convicted.
Chapter VIII
FINAL PROVISIONS
Article 23
1. Any Contracting Party may, when signing this Convention or when depositing its instrument of ratification or accession, make a reservation in respect of any provision or provisions of the Convention.
2. Any Contracting Party which has made a reservation shall withdraw it as soon as circumstances permit. Such withdrawal shall be made by notification to the Secretary-General of the Council of Europe.
3. A Contracting Party which has made a reservation in respect of a provision of the Convention may not claim application of the said provision by another Party save in so far as it has itself accepted the provision.
Article 24
A Contracting Party may, when signing the Convention or depositing its instrument of ratification or accession, by a declaration addressed to the Secretary-General of the Council of Europe, define what authorities it will, for the purposes of the Convention, deem judicial authorities.
Article 25
1. This Convention shall apply to the metropolitan territories of the Contracting Parties.
2. In respect of France, it shall also apply to Algeria and to the overseas Departments, and, in respect of Italy, it shall also apply to the territory of Somaliland under Italian administration.
3. The Federal Republic of Germany may extend the application of this Convention to the Land of Berlin by notice addressed to the Secretary-General of the Council of Europe.
4. In respect of the Kingdom of the Netherlands, the Convention shall apply to its European territory. The Netherlands may extend the application of this Convention to the Netherlands Antilles, Surinam and Netherlands New Guinea by notice addressed to the Secretary-General of the Council of Europe.
5. By direct arrangement between two or more Contracting Parties and subject to the conditions laid down in the arrangement, the application of this Convention may be extended to any territory, other than the territories mentioned in paragraphs 1, 2, 3 and 4 of this article, of one of these Parties, for the international relations of which any such Party is responsible.
Article 26
1. Subject to the provisions of Article 15, paragraph 7, and Article 16, paragraph 3, this Convention shall, in respect of those countries to which it applies, supersede the provisions of any treaties, conventions or bilateral agreements governing mutual assistance in criminal matters between any two Contracting Parties.
2. This Convention shall not affect obligations incurred under the terms of any other bilateral or multilateral international convention which contains or may contain clauses governing specific aspects of mutual assistance in a given field.
3. The Contracting Parties may conclude between themselves bilateral or multilateral agreements on mutual assistance in criminal matters only in order to supplement the provisions of this Convention or to facilitate the application of the principles contained therein.
4. Where, as between two or more Contracting Parties, mutual assistance in criminal matters is practised on the basis of uniform legislation or of a special system providing for the reciprocal application in their respective territories of measures of mutual assistance, these Parties shall, notwithstanding the provisions of this Convention, be free to regulate their mutual relations in this field exclusively in accordance with such legislation or system. Contracting Parties which, in accordance with this paragraph, exclude as between themselves the application of this Convention shall notify the Secretary-General of the Council of Europe accordingly.
Article 27
1. This Convention shall be open to signature by the Members of the Council of Europe. It shall be ratified. The instruments of ratification shall be deposited with the Secretary-General of the Council.
2. The Convention shall come into force 90 days after the date of deposit of the third instrument of ratification.
3. As regards any signatory retifying subsequently the Convention shall come into force 90 days after the date of the deposit of its instrument of ratification.
Article 28
1. The Committee of Ministers of the Council of Europe may invite any State not a Member of the Council to accede to this Convention, provided that the resolution containing such invitation obtains the unanimous agreement of the Members of the Council who have ratified the Convention.
2. Accession shall be by deposit with the Secretary-General of the Council of an istrument of accession which shall take effect 90 days after the date of its deposit.
Article 29
Any Contracting Party may denounce this Convention in so far as it is concerned by giving notice to the Secretary-General of the Council of Europe. Denunciation shall take effect six months after the date when the Secretary-General of the Council received such notification.
Article 30
The Secretary-General of the Council of Europe shall notify the Members of the Council and the Government of any State which has acceded to this Convention of:
a) the names of the Signatories and the deposit of any instrument of ratification or accession;
b) the date of entry into force of this Convention;
c) any notification received in accordance with the provisions of Article 5 — paragraph 1, Article 7 — paragraph 3, Article 15 — paragraph 6, Article 16 — paragraph 2, Article 24, Article 25 — paragraphs 3 and 4, or Article 26 — paragraph 4;
d) any reservation made in accordance with Article 23, paragraph 1;
e) the withdrawal of any reservation in accordance with Article 23, paragraph 2;
f) any notification of denunciation received in accordance with the provisions of Article 29 and the date on which such denunciation will take effect.
In witness whereof the undersigned, being duly authorised thereto, have signed this Convention.
Done at Strasbourg, this 20th day of April 1959, in English and French, both texts being equally authoritative, in a single copy which shall remain deposited in the archives of the Council of Europe. The Secretary-General of the Council of Europe shall transmit certified copies to each of the signatory and acceding Governments.
ADDITIONAL PROTOCOL TO THE EUROPEAN CONVENTION ON MUTUAL ASSISTANCE
IN CRIMINAL MATTERS
IN CRIMINAL MATTERS
The member States of the Council of Europe, signatory to this Protocol,
Desirous of facilitating the application of the European Convention on Mutual Assistance in Criminal Matters opened for signature in Strasbourg on 20 April 1959 (hereinafter referred to as “the Convention”) in the field of fiscal offences;
Considering it also desirable to supplement the Convention in certain other respects,
Have agreed as follows:
Chapter I
Article 1
The Contracting Parties shall not exercise the right provided for in Article 2 a) of the Convention to refuse assistance solely on the ground that the request concerns an offence which the requested Party considers a fiscal offence.
Article 2
1. In the case where a Contracting Party has made the execution of letters rogatory for search or seizure of property dependent on the condition that the offence motivating the letters rogatory is punishable under both the law of the requesting Party and the law of the requested Party, this condition shall be fulfilled, as regards fiscal offences, if the offence is punishable under the law of the requesting Party and corresponds to an offence of the same nature under the law of the requested Party.
2. The request may not be refused on the ground that the law of the requested Party does not impose the same kind of tax or duty or does not contain a tax, duty, customs and exchange regulation of the same kind as the law of the requesting Party.
Chapter II
Article 3
The Convention shall also apply to:
a) the service of documents concerning the enforcement of a sentence, the recovery of a fine or the payment of costs of proceedings;
b) measures relating to the suspension of pronouncement of a sentence or of its enforcement, to conditional release, to deferment of the commencement of the enforcement of a sentence or to the interruption of such enforcement.
Chapter III
Article 4
Article 22 of the Convention shall be supplemented by the following text, the original Article 22 of the Convention becoming paragraph 1 and the below-mentioned provisions becoming paragraph 2:
“2. Furthermore, any Contracting Party which has supplied the above-mentioned information shall communicate to the Party concerned, on the latter's request in individual cases, a copy of the convictions and measures in question as well as any other information relevant thereto in order to enable it to consider whether they necessitate any measures at national level. This communication shall take place between the Ministries of Justice concerned.”
Chapter IV
Article 5
1. This Protocol shall be open to signature by the member States of the Council of Europe which have signed the Convention. It shall be subject to ratification, acceptance or approval. Instruments of ratification, acceptance or approval shall be deposited with the Secretary-General of the Council of Europe.
2. The Protocol shall enter into force 90 days after the date of the deposit of the third instrument of ratification, acceptance or approval.
3. In respect of a signatory State ratifying, accepting or approving subsequently, the Protocol shall enter into force 90 days after the date of the deposit of its instrument of ratification, acceptance or approval.
4. A member State of the Council of Europe may not ratify, accept or approve this Protocol without having, simultaneously or previously, ratified the Convention.
Article 6
1. Any State which has acceded to the Convention may accede to this Protocol after the Protocol has entered into force.
2. Such accession shall be effected by depositing with the Secretary-General of the Council of Europe an instrument of accession which shall take effect 90 days after the date of its deposit.
Article 7
1. Any State may, at the time of signature or when depositing its instrument of ratification, acceptance, approval or accession, specify the territory or territories to which this Protocol shall apply.
2. Any State may, when depositing its instrument of ratification, acceptance, approval or accession or at any later date, by declaration addressed to the Secretary-General of the Council of Europe, extend this Protocol to any other territory or territories specified in the declaration and for whose international relations it is responsible or on whose behalf it is authorised to give undertakings.
3. Any declaration made in pursuance of the preceding paragraph may, in respect of any territory mentioned in such declaration, be withdrawn by means of a notification addressed to the Secretary-General of the Council of Europe. Such withdrawal shall take effect six months after the date of receipt by the Secretary-General of the Council of Europe of the notification.
Article 8
1. Reservations made by a Contracting Party to a provision of the Convention shall be applicable also to this Protocol, unless that Party otherwise declares at the time of signature or when depositing its instrument of ratification, acceptance, approval or accession. The same shall apply to the declarations made by virtue of Article 24 of the Convention.
2. Any State may, at the time of signature or when depositing its instrument of ratification, acceptance, approval or accession, declare that it reserves the right:
a) not to accept Chapter I, or to accept it only in respect of certain offences or certain categories of the offences referred to in Article 1, or not to comply with letters rogatory for search or seizure of property in respect of fiscal offences;
b) not to accept Chapter II;
c) not to accept Chapter III.
3. Any Contracting Party may withdraw a declaration it has made in accordance with the foregoing paragraph by means of a declaration addressed to the Secretary-General of the Council of Europe which shall become effective as from the date of its receipt.
4. A Contracting Party which has applied to this Protocol a reservation made in respect of a provision of the Convention or which has made a reservation in respect of a provision of this Protocol may not claim the application of that provision by another Contracting Party; it may, however, if its reservation is partial or conditional claim the application of that provision in so far as it has itself accepted it.
5. No other reservation may be made to the provisions of this Protocol.
Article 9
The provisions of this Protocol are without prejudice to more extensive regulations in bilateral or multilateral agreements concluded between Contracting Parties in application of Article 26, paragraph 3, of the Convention.
Article 10
The European Committee on Crime Problems of the Council of Europe shall be kept informed regarding the application of this Protocol and shall do whatever is needful to facilitate a friendly settlement of any difficulty which may arise out of its execution.
Article 11
1. Any Contracting Party may, in so far as it is concerned, denounce this Protocol by means of a notification addressed to the Secretary-General of the Council of Europe.
2. Such denunciation shall take effecft six months after the date of receipt by the Secretary-General of such notification.
3. Denunciation of the Convention entails automatically denunciation of this Protocol.
Article 12
The Secretary-General of the Council of Europe shall notify the member States of the Council and any State which has acceded to the Convention of:
a) any signature of this Protocol;
b) any deposit of an instrument of rafification, acceptance, approval or accession;
c) any date of entry into force of this Protocol in accordance with Articles 5 and 6;
d) any declaration received in pursuance of the provisions of paragraphs 2 and 3 of Article 7;
e) any declaration received in pursuance of the provisions of paragraph 1 of Article 8;
f) any reservation made in pursuance of the provisions of paragraph 2 of Article 8;
g) the withdrawal of any reservation carried out in pursuance of the provisions of paragraph 3 of Article 8;
h) any notification received in pursuance of the provisions of Article 11 and the date on which denunciation takes effect.
In witness whereof the undersigned, being duly authorised thereto, have signed this Protocol.
Done at Strasbourg, this 17th day of March 1978, in English and in French, both texts being equally authoritative, in a single copy which shall remain deposited in the archives of the Council of Europe. The Secretary General of the Council of Europe shall transmit certified copies to each of the signatory and acceding States.
EURÓPAI EGYEZMÉNY
A KÖLCSÖNÖS BŰNÜGYI JOGSEGÉLYRŐL
A KÖLCSÖNÖS BŰNÜGYI JOGSEGÉLYRŐL
Bevezetés
Az aláíró kormányok, az Európa Tanács tagjai
figyelembe véve, hogy az Európa Tanács célja a tagjai közötti szorosabb egység megteremtése;
abban a meggyőződésben, hogy közös szabályok elfogadása a kölcsönös bűnügyi jogsegély területén hozzájárul e cél eléréséhez;
figyelembe véve, hogy az ilyen kölcsönös jogsegély összefügg a kiadatás kérdésével, amely már tárgya volt egy 1957. december 13-án aláírt Egyezménynek;
az alábbiakban állapodtak meg:
Általános rendelkezések
1. Cikk
1. A Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy az Egyezmény rendelkezéseinek megfelelően a legszélesebb körben jogsegélyt nyújtanak egymásnak az olyan bűncselekményeket illető bírósági eljárásokban, amelyek büntetése a jogsegélykérelem idején a megkereső Fél igazságügyi hatóságainak a joghatósága alá tartozik.
2. Az Egyezmény nem vonatkozik sem a letartóztatásokat elrendelő, illetve az elítélést kimondó határozatok végrehajtására, sem az olyan katonai bűncselekményekre, amelyek nem képeznek köztörvényes bűncselekményt.
2. Cikk
A jogsegély megtagadható:
a) ha a kérelem olyan bűncselekményre vonatkozik, amelyet a megkeresett Fél politikai bűncselekménynek, politikai bűncselekménnyel összefüggő bűncselekménynek vagy pénzügyi bűncselekménynek tekint;
b) ha a megkeresett Fél úgy véli, hogy a kérelem teljesítése sértheti országa szuverenitását, biztonságát, közrendjét vagy más lényeges érdekét.
Megkeresések
3. Cikk
1. A megkeresett Fél a saját joga által meghatározott módon teljesíti a büntetőügyre vonatkozó azokat a megkereséseket, amelyeket a megkereső Fél igazságügyi hatóságai intéztek hozzá bizonyítékok beszerzése vagy bizonyítékul szolgáló tárgyak, ügyiratok, okiratok megküldése céljából.
2. Ha a megkereső Fél azt kívánja, hogy a tanúk vagy a szakértők eskü alatt tegyenek vallomást, ezt kifejezetten kérnie kell, és a megkeresett Fél ennek eleget tesz, ha azt országának joga nem tiltja.
3. A megkeresett Fél a kért ügyiratok vagy okiratok hitelesített példányait vagy hitelesített fénymásolatait is megküldheti, kivéve, ha a megkereső Fél kifejezetten az eredeti iratok megküldését kéri, amely esetben a megkeresett Fél minden lehetőt megtesz a kérelem teljesítése érdekében.
4. Cikk
A megkereső Fél kifejezett kérelmére a megkeresett Fél közli a megkeresés teljesítésének idejét és helyét. A hatóságok és az érdekelt személyek a megkeresés teljesítésénél jelen lehetnek, ha a megkeresett Fél ehhez hozzájárul.
5. Cikk
1. A jelen Egyezmény aláírásakor, vagy a megerősítési vagy csatlakozási okmányának letétbe helyezésekor az Európa Tanács Főtitkárához intézett nyilatkozatban bármely Szerződő Fél fenntarthatja azt a jogot, hogy tárgyak felkutatására vagy lefoglalására vonatkozó megkeresés teljesítését az alábbi egy vagy több feltételtől teszi függővé:
a) a megkeresésre okot adó bűncselekmény mind a megkereső, mind a megkeresett Fél joga szerint büntetendő;
b) a megkeresésre okot adó bűncselekmény a megkeresett országban kiadatási bűncselekmény;
c) a megkeresés teljesítése összhangban van a megkeresett Fél jogával.
2. Ha az egyik Szerződő Fél e Cikk 1. bekezdésének megfelelő nyilatkozatot tesz, bármely másik Fél viszonosságot alkalmazhat.
6. Cikk
1. A megkeresett Fél elhalaszthatja a kért tárgyak, ügyiratok vagy okmányok átadását, ha azokra folyamatban levő büntetőeljárásban szüksége van.
2. A megkeresés teljesítéseként átadott tárgyakat, valamint ügyiratokat és okmányokat a megkereső Fél, mihelyt lehetséges, visszaküldi a megkeresett Félnek, hacsak az utóbbi Fél erről le nem mond.
Eljárási ügyiratok, határozatok kézbesítése — tanúk, szakértők, terheltek megjelenése
7. Cikk
1. A megkeresett Fél kézbesíti azokat az eljárási ügyiratokat és határozatokat, amelyeket a megkereső Fél e célból küldött meg neki.
A kézbesítés az ügyiratnak vagy határozatnak a címzett részére történő egyszerű átadással teljesíthető. Ha a megkereső Fél kifejezetten kéri, a megkeresett Fél a kézbesítést saját joga által a hasonló okiratok kézbesítésére előírt módon, vagy pedig jogi előírásaival összeegyeztethető más különleges módon teljesíti.
2. A kézbesítés igazolása a címzett által keltezett és aláírt tértivevénnyel vagy a megkeresett Fél olyan tanúsítványával történik, amely megállapítja a kézbesítés tényét, formáját és időpontját. Az egyik vagy másik okiratot késedelem nélkül meg kell küldeni a megkereső Félnek. Amennyiben a megkereső Fél úgy kívánja, a megkeresett Fél közli, hogy a kézbesítés teljesítése a megkeresett Fél jogával összhangban volt-e. Ha a kézbesítés nem volt lehetséges, ennek indokát a megkeresett Fél késedelem nélkül közli a megkereső Féllel.
3. Bármely Szerződő Fél, a jelen Egyezmény aláírásakor vagy a megerősítési vagy csatlakozási okiratának letétbe helyezésekor az Európa Tanács Főtitkárához intézett nyilatkozatban kérheti, hogy a területén tartózkodó terhelt idézését a megjelenésre kitűzött időpont előtt meghatározott idővel adják át hatóságainak. Ezt az időtartamot a fent említett nyilatkozatban kell meghatározni és az nem haladhatja meg az 50 napot.
Ezt az időtartamot akkor kell figyelembe venni, amikor a megjelenés napját kitűzik, és az idézést átadják.
8. Cikk
Az ellen a tanú vagy szakértő ellen, aki nem tesz eleget az idézésnek, amelynek kézbesítését kérték, akkor sem lehet büntetést vagy kényszerítő eszközt alkalmazni, ha az idézés ezt kilátásba helyezte, kivéve, ha utóbbi önként a megkereső Fél területére lép, és ott újból szabályszerűen megidézik.
9. Cikk
A megkereső Fél által a tanúnak vagy a szakértőnek fizetendő, az ellátmányt is magában foglaló térítést és a megfizetendő utazási költségeket a tanú vagy szakértő lakóhelyét alapul véve kell számítani, oly módon, hogy azok legalább egyenlőek legyenek azokban a díjszabásokban és szabályokban előírt mértékkel, amelyek abban az országban vannak hatályban, ahol a tárgyalást tartják.
10. Cikk
1. Ha a megkereső Fél úgy véli, hogy a tanúnak vagy a szakértőnek személyes megjelenése igazságügyi hatóságai előtt különlegesen fontos, ezt az idézés kézbesítésére irányuló kérelemben meg kell említeni és a megkeresett Fél a tanút vagy a szakértőt megjelenésre hívja fel.
A megkeresett Fél tájékoztatja a megkereső Felet a tanú vagy a szakértő válaszáról.
2. E Cikk 1. bekezdése szerinti esetben a kérelemben vagy az idézésben meg kell jelölni a kifizetendő ellátmány hozzávetőleges összegét, valamint a megtérítendő utazási és tartózkodási költségeket.
3. Külön kérelem esetén a megkeresett Fél a tanúnak vagy a szakértőnek előleget adhat. Az előleg összegét az idézésen fel kell tüntetni, és azt a megkereső Félnek meg kell térítenie.
11. Cikk
1. A fogva tartott személyt, akinek tanúkénti vagy szembesítés céljából való személyes megjelenését a megkereső Fél kéri, ideiglenesen át kell szállítani arra a területre, ahol a tárgyalást tartják, biztosítva, hogy a megkeresett Fél által meghatározott időn belül visszaszállítják, a 12. Cikk rendelkezéseire figyelemmel, amennyiben ezek alkalmazhatók.
Az átszállítás megtagadható:
a) ha a fogva tartott személy nem járul hozzá;
b) ha jelenléte a megkeresett Fél területén folyamatban levő büntetőeljárásban szükséges;
c) ha az átszállítás fogva tartásának meghosszabbodásával járhat;
d) ha más fontos okok szólnak a megkereső Fél területére való átszállítás ellen.
2. A 2. Cikk rendelkezéseinek fenntartásával, az előző bekezdés alá tartozó esetben a fogva tartott személynek az Egyezményben részes harmadik állam területén való átmenő szállítását, a megkereső Fél Igazságügyi Minisztériuma által azon Fél Igazságügyi Minisztériumához intézett, a szükséges okiratokkal ellátott kérelemre engedélyezik, amelynek területén keresztül az átmentő szállítást kérik.
A Szerződő Fél megtagadhatja saját állampolgárai átszállításának az engedélyezését.
3. Az átszállított személy a megkereső Fél területén, illetve — megfelelő esetben — azon Fél területén, amelyen keresztül az átmenő szállítást kérik, őrizetben marad, kivéve, ha az a Fél, amelytől az átszállítást kérik, szabadonbocsátását kívánja.
12. Cikk
1. A tanú vagy a szakértő, bármilyen is az állampolgársága, aki idézésre a megkereső Fél igazságügyi hatóságai előtt megjelenik, nem vonható büntetőeljárás alá, nem tartóztatható le, és személyes szabadsága semmilyen más módon nem korlátozható ennek az államnak a területén olyan cselekmények vagy elítélések miatt, amelyek a megkeresett Fél területéről való elindulása előtt történtek.
2. Az a személy, bármilyen is az állampolgársága, akit a megkereső Fél igazságügyi hatóságai elé azért idéztek, hogy feleljen azokért a cselekményekért, amelyek az ellene indított büntetőeljárás tárgyát képezik, nem vonható büntetőeljárás alá, nem tartóztatható le, személyi szabadsága semmilyen más módon nem korlátozható olyan cselekmények vagy elítélések miatt, amelyek a megkeresett Fél területéről való elindulása előtt történtek és amelyek az idézésben nincsenek feltüntetve.
3. E Cikk szerinti mentesség megszűnik, ha a tanú, a szakértő vagy az eljárás alá vont személy, miután meg volt a lehetősége arra, hogy a megkereső Fél területét elhagyja az azt követő tizenöt nap alatt, hogy jelenlétét az igazságügyi hatóságok már nem igényelték, mindazonáltal tovább maradt, vagy miután elhagyta azt, oda visszatért.
Bűnügyi nyilvántartás
13. Cikk
1. A megkeresett Fél egy másik Szerződő Fél igazságügyi hatóságai által előterjesztett kérésére büntetőügybeni felhasználás céljából ugyanolyan körben, amilyenben ezt saját igazságügyi hatóságai részére megtenné, kivonatokat és felvilágosításokat bocsát rendelkezésre.
2. Az e Cikk 1. bekezdésében szabályozott eseten kívül minden más esetben a megkeresést a megkeresett Fél törvényei, szabályzatai és gyakorlata által előírt feltételek szerint kell teljesíteni.
Eljárás
14. Cikk
1. A jogsegélykérelemnek az alábbi adatokat kell tartalmaznia:
a) a hatóságot, amelytől a kérelem származik;
b) a kérelem tárgyát és indokát;
c) ha lehetséges a szóban forgó személy személyazonosságát és állampolgárságát; és
d) ha szükséges, annak a személynek a nevét és címét, aki részére kézbesítést kell teljesíteni.
2. A 3., 4. és 5. Cikkben említett megkeresésekben közölni kell továbbá a bűncselekményt és a tények rövid leírását.
15. Cikk
1. A 3., 4. és 5. Cikkben említett megkereséseket, valamint a 11. Cikkben említett kérelmeket a megkereső Fél Igazságügyi Minisztériuma intézi a megkeresett Fél Igazságügyi Minisztériumához és azokat ugyanilyen úton kell visszaküldeni.
2. Sürgős esetben a megkereső Fél igazságügyi hatóságai a megkereséseket közvetlenül a megkeresett Fél igazságügyi hatóságaihoz intézhetik. Azokat a vonatkozó okiratokkal együtt az e Cikk 1. bekezdésében meghatározott úton küldik vissza.
3. A 13. Cikk 1. bekezdése szerinti kérelmeket az illető igazságügyi hatóságok közvetlenül intézhetik a megkeresett Fél illetékes hatóságaihoz, amelyek a válaszokat közvetlenül küldhetik vissza. A 13. Cikk 2. bekezdése szerinti kérelmeket a megkereső Fél Igazságügyi Minisztériuma intézi a megkeresett Fél Igazságügyi Minisztériumához.
4. E Cikk 1. és 3. bekezdésében szabályozott eseteken kívül a jogsegélykérelmek és különösen a büntetőeljárás megindításához szükséges előzetes vizsgálat iránti kérelmek az igazságügyi hatóságok között közvetlenül átadhatók.
5. Azokban az esetekben, ahol az Egyezmény szerint a közvetlen átadás megengedett, az a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrségi Szervezet (Interpol) útján történhet.
6. A Szerződő Fél az Egyezmény aláírásakor vagy a megerősítési vagy csatlakozási okirat letétbe helyezésekor az Európa Tanács Főtitkárához intézett nyilatkozatban bejelentheti, hogy néhány vagy valamennyi jogsegélykérelmet más úton küldjenek meg neki, mint ahogy azt e Cikk előírja vagy megkívánhatja azt, hogy az e Cikk 2. bekezdése szerinti esetben a megkeresésnek egy példányát egyidejűleg küldjék meg Igazságügyi Minisztériumának.
7. E Cikk rendelkezései nem érintik a Szerződő Felek között hatályban levő kétoldalú szerződések és megállapodások közül azokat, amelyek illetékes hatóságaik között a jogsegélykérelmek közvetlen átadását írják elő.
16. Cikk
1. E Cikk 2. bekezdésében foglaltak kivételével a kérelmek és a csatolt okiratok fordítással való ellátása nem szükséges.
2. Minden Szerződő Fél az aláíráskor, illetőleg a megerősítési vagy csatlakozási okirat letétbe helyezésekor az Európa Tanács Főtitkárához intézett nyilatkozatban fenntarthatja a jogot, hogy a hozzá intézett kérelmeknek és a csatolt okiratoknak a saját nyelvére vagy az Európa Tanács hivatalos nyelveinek egyikére vagy az utóbbiak közül az általa meghatározott nyelvre történő fordítással való ellátását igényelhesse. A többi Szerződő Fél viszonosságot alkalmazhat.
3. E Cikk nem érinti a két vagy több Szerződő Fél között hatályban levő vagy létrehozandó szerződések vagy megállapodások azon rendelkezéseit, amelyek a kérelmek és a csatolt okiratok fordítással való ellátására vonatkoznak.
17. Cikk
A jelen Egyezmény szerint átadott bizonyítékokat vagy okiratokat semmilyen hitelesítéssel nem kell ellátni.
18. Cikk
Ha az a hatóság, amelyhez a jogsegélykérelmet intézték, annak teljesítésére nem bír hatáskörrel, hivatalból átteszi azt az illetékes hatósághoz és a megkereső Felet közvetlenül tájékoztatja, ha az is ilyen úton terjesztette elő a kérelmet.
19. Cikk
A jogsegélykérelem megtagadását meg kell indokolni.
20. Cikk
A 9. Cikk rendelkezéseinek érintetlenül hagyásával a jogsegélykérelmek teljesítése nem jár együtt a költségek megtérítésével, kivéve azokat, amelyek a szakértőknek a megkeresett Fél területén való megjelenésével vagy a fogva tartott személy átszállításának a 11. Cikk szerinti foganatosításával összefüggésben merülnek fel.
A büntetőeljárás iránti feljelentés tétele
21. Cikk
1. Az egyik Szerződő Fél által a másik Fél bírósága előtt indítandó büntetőeljárás céljából tett feljelentést az érintett Igazságügyi Minisztériumok továbbítják egymásnak, kivéve, ha valamelyik Szerződő Fél él a 15. Cikk 6. bekezdése szerinti lehetőséggel.
2. A megkeresett Fél értesíti a megkereső Felet az ilyen feljelentés alapján tett intézkedéséről és megküldi a hozott ítélet egy példányát.
3. A 16. Cikk rendelkezései vonatkoznak az e Cikk 1. bekezdése alapján tett feljelentésre.
A bűnügyi nyilvántartásokkal kapcsolatos tájékoztatás
22. Cikk
Minden Szerződő Fél tájékoztatja a másik Felet azokról a büntetőítéletekről és ezt követő intézkedésekről, amelyek az utóbbi Fél állampolgáraira vonatkoznak, és amelyeket a bűnügyi nyilvántartásba bejegyeztek. A tájékoztatást az Igazságügyi Minisztériumok legalább évente egyszer megküldik egymásnak. Ha az illető személyt két vagy több Szerződő Fél állampolgárának tekintik, e Felek mindegyikét tájékoztatni kell, kivéve, ha a személy annak a Félnek az állampolgára, amelynek területén elítélték.
Záró rendelkezések
23. Cikk
1. Bármely Szerződő Fél a jelen Egyezmény aláírásakor vagy a megerősítési vagy csatlakozási okmányának letétbe helyezésekor az Egyezmény bármely rendelkezésével vagy rendelkezéseivel kapcsolatban fenntartást tehet.
2. Bármely Szerződő Fél, amely fenntartást tett, visszavonja azt, mihelyt azt a körülmények lehetővé teszik. A visszavonás az Európa Tanács Főtitkárához intézett értesítéssel történik.
3. Az a Szerződő Fél, amely az Egyezmény valamely rendelkezésével kapcsolatban fenntartást tett, az adott rendelkezés alkalmazását egy másik Féltől csak olyan mértékben igényelheti amilyenben maga is elfogadta a rendelkezést.
24. Cikk
Bármely Szerződő Fél az Egyezmény aláírásakor vagy a megerősítési vagy csatlakozási okmányának letétbe helyezésekor az Európa Tanács Főtitkárához intézett nyilatkozatban meghatározhatja, hogy mely hatóságokat tekinti az Egyezmény alkalmazása szempontjából igazságügyi hatóságoknak.
25. Cikk
1. A jelen Egyezményt a Szerződő Felek anyaországi területeire kell alkalmazni.
2. Franciaország vonatkozásában azt Algériára és a tengerentúli megyékre, Olaszország vonatkozásában az olasz igazgatás alatt levő Szomáliföld területére is alkalmazni kell.
3. A Németországi Szövetségi Köztársaság az Európa Tanács Főtitkárához intézett értesítéssel kiterjesztheti az Egyezmény alkalmazását Berlin Landra is.
4. A Holland Királyság vonatkozásában az Egyezményt európai területeire kell alkalmazni. Németalföld az Európa Tanács Főtitkárához intézett értesítéssel kiterjesztheti az Egyezmény alkalmazását a Németalföldi Antillákra, Surinamra és Németalföldi Új Guineára.
5. Két vagy több Szerződő Fél között létrejött közvetlen megállapodás által az Egyezmény alkalmazása a megállapodásban lefektetett feltételek szerint, kiterjeszthető az e Cikk 1., 2., 3. és 4. bekezdésében említett területeken kívül e Felek egyikének bármely területére, amelynek nemzetközi kapcsolataiért ez a Fél felelős.
26. Cikk
1. A 15. Cikk 7. bekezdésének és a 16. Cikk 3. bekezdésének érintetlenül hagyásával a jelen Egyezmény azon országok vonatkozásában, amelyek között alkalmazásra kerül, bármely két Szerződő Fél között a bűnügyi jogsegélyt szabályozó szerződés, egyezmény vagy kétoldalú megállapodás helyébe lép.
2. A jelen Egyezmény nem érinti azokat a kötelezettségeket, amelyek bármely olyan két- vagy többoldalú nemzetközi egyezmény előírásaiból következnek, amelyek kikötéseket tartalmaznak vagy tartalmazhatnak a jogsegélynek meghatározott területen speciális szempontok szerint való szabályozására.
3. A Szerződő Felek egymás között két- vagy többoldalú szerződéseket a bűnügyi jogsegélyről csak a jelen Egyezmény rendelkezéseinek kiegészítésére vagy az abban foglalt elvek alkalmazásának megkönnyítésére köthetnek.
4. Ha két vagy több Szerződő Fél között a bűnügyi jogsegély egységes törvények, vagy a jogsegély kölcsönös alkalmazását saját területükön kölcsönösen biztosító különleges rendszer alapján történik, ezek a Felek az Egyezmény rendelkezései ellenére, szabadon szabályozhatják kölcsönös viszonyukat e területen kizárólag az ilyen törvények vagy az ilyen rendszer szerint. Azok a Szerződő Felek, amelyek e bekezdés szerint kizárják maguk között a jelen Egyezmény alkalmazását, értesítik erről az Európa Tanács Főtitkárát.
27. Cikk
1. A jelen Egyezmény az Európa Tanács tagjai részére áll nyitva aláírásra. Az Egyezményt meg kell erősíteni. A megerősítési okiratokat a Tanács Főtitkáránál kell letétbe helyezni.
2. Az Egyezmény a harmadik megerősítési okirat letétbe helyezését követő kilencven nap elteltével lép hatályba.
3. Minden aláíró vonatkozásában, amely ezt követően erősíti meg az Egyezményt, az a megerősítési okirat letétbe helyezésétől számított kilencven nap elteltével lép hatályba.
28. Cikk
1. Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága az Egyezményhez való csatlakozásra meghívhat bármely államot, amely nem tagja az Európa Tanácsnak, amennyiben a meghívást tartalmazó határozat az Egyezményt megerősítő európa-tanácsi tagok egyhangú beleegyezését megkapja.
2. A csatlakozás a csatlakozási okiratnak az Európa Tanács Főtitkáránál való letétbe helyezéssel történik; az a letétbe helyezést követő kilencven nap elteltével lép hatályba.
29. Cikk
Bármely Szerződő Fél, magára vonatkozóan felmondhatja az Egyezményt az Európa Tanács Főtitkárának értesítésével. A felmondás hat hónappal azt követően lép hatályba, hogy az Európa Tanács Főtitkára az értesítést megkapta.
30. Cikk
Az Európa Tanács Főtitkára értesíti a Tanács tagjait és minden más állam Kormányát, amely csatlakozott az Egyezményhez:
a) az aláírók nevéről és minden megerősítési vagy csatlakozási okirat letétbe helyezéséről;
b) a jelen Egyezmény hatálybalépésének napjáról;
c) az 5. Cikk 1. bekezdése, a 7. Cikk 3. bekezdése, a 15. Cikk 6. bekezdése, a 16. Cikk 2. bekezdése, a 24. Cikk, a 25. Cikk 3. és 4. bekezdése vagy a 26. Cikk 4. bekezdés rendelkezései szerint kézhez vett minden értesítésről;
d) a 23. Cikk 1. bekezdése szerint tett minden fenntartásról;
e) a 23. Cikk 2. bekezdése szerint bármely fenntartás visszavonásáról;
f) a 29. Cikk rendelkezései szerint kézhez vett értesítésről vagy felmondásról, és arról a napról, melyen a felmondás hatályba lép.
A fentiek hiteléül az erre kellően felhatalmazott alulírottak a jelen Egyezményt aláírták.
Készült Strasbourgban, 1959. április 20-án, angol és francia nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles, egyetlen példányban, mely az Európa Tanács levéltárában marad letétbe helyezve. Az Európa Tanács Főtitkára hiteles példányokat küld valamennyi aláíró és csatlakozó Kormány részére.
KIEGÉSZÍTŐ JEGYZŐKÖNYV
A KÖLCSÖNÖS BŰNÜGYI JOGSEGÉLYRŐL SZÓLÓ EURÓPAI EGYEZMÉNYHEZ
A KÖLCSÖNÖS BŰNÜGYI JOGSEGÉLYRŐL SZÓLÓ EURÓPAI EGYEZMÉNYHEZ
Az Európa Tanács tagállamai, a kiegészítő Jegyzőkönyv aláírói
azt óhajtva, hogy megkönnyítsék a Strasbourgban, 1959. április 20-án aláírásra megnyitott kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló európai egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) alkalmazását a pénzügyi bűncselekmények terén;
figyelembe véve, hogy az Egyezmény kiegészítése egyéb szempontokból is kívánatos,
az alábbiakban állapodtak meg:
1. Cikk
A Szerződő Felek nem gyakorolják az Egyezmény 2. Cikk a) pontjában biztosított azt a jogukat, hogy a jogsegélyt kizárólag azon az alapon tagadják meg, hogy a kérelem a megkeresett Fél által pénzügyi bűncselekménynek tekintett bűncselekményre vonatkozik.
2. Cikk
1. Abban az esetben, ha bármelyik Szerződő Fél a vagyontárgy felkutatására vagy lefoglalására vonatkozó megkeresés teljesítését attól a feltételtől teszi függővé, hogy a megkeresésre okot adó bűncselekmény, mind a megkereső, mind a megkeresett Fél joga szerint büntetendő, a feltétel a pénzügyi bűncselekményeket illetően akkor teljesül, ha a bűncselekmény a megkereső Fél joga szerint büntetendő, és megfelel a megkeresett Fél joga szerinti hasonló jellegű bűncselekménynek.
2. A kérelem nem tagadható meg azon az alapon, hogy a megkeresett Fél joga nem rendelkezik ugyanilyen jellegű adóról vagy illetékről, vagy nem tartalmaz a megkereső Fél törvényei szerinti adó-, illeték-, vám- vagy devizajogszabályokat.
3. Cikk
Az Egyezményt ugyancsak alkalmazni kell
a) az ítélet végrehajtására vonatkozó iratok kézbesítésére, pénzbüntetés vagy bűnügyi költség behajtására;
b) olyan intézkedésekre, amelyek az ítélet kihirdetésének vagy végrehajtásának felfüggesztésére, a feltételes szabadonbocsátásra, az ítélet végrehajtása megkezdésének az elhalasztására vagy az ilyen végrehajtás félbeszakítására vonatkoznak.
4. Cikk
Az Egyezmény 22. Cikke az alábbi szöveggel egészül ki, az Egyezmény eredeti 22. Cikk 1. bekezdéssé, az alább említett rendelkezések 2. bekezdéssé válnak:
,,2. Továbbá bármely Szerződő Fél, amely a fent említett tájékoztatást nyújtotta, átadja az illető Félnek az utóbbi által egyedi ügyben előterjesztett kérelemre a szóban forgó elítélések és intézkedések egy példányát, valamint egyéb, erre vonatkozó tájékoztatást azért, hogy képessé tegyék az utóbbi Felet annak megfontolására, hogy azok nemzeti szinten igényelnek-e bármilyen intézkedést. Ez az átadás az érdekelt Igazságügyi Minisztériumok között történik.''
5. Cikk
1. A kiegészítő Jegyzőkönyv az Európa Tanács azon tagállamai részére áll nyitva aláírásra, amelyek az Egyezményt aláírták. A kiegészítő Jegyzőkönyvet meg kell erősíteni, el kell fogadni vagy jóvá kell hagyni. A megerősítési, elfogadási, jóváhagyási okiratokat az Európa Tanács Főtitkáránál kell letétbe helyezni.
2. A kiegészítő Jegyzőkönyv a megerősítésről, elfogadásról vagy jóváhagyásról szóló harmadik okirat letétbe helyezését követő 90 nap elteltével lép hatályba.
3. Az ezt követően megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó aláíró állam vonatkozásában a kiegészítő Jegyzőkönyv a megerősítési, elfogadási vagy jóváhagyási okiratok letétbe helyezését követő 90 nap elteltével lép hatályba.
4. Az Európa Tanács tagállama nem erősítheti meg, nem fogadhatja el, nem hagyhatja jóvá ezt a kiegészítő Jegyzőkönyvet anélkül, hogy egyidejűleg vagy azt megelőzően ne erősítené meg az Egyezményt.
6. Cikk
1. Bármely állam, amely csatlakozott az Egyezményhez, csatlakozhat a kiegészítő Jegyzőkönyvhöz, annak hatálybalépését követően.
2. Az ilyen csatlakozás a csatlakozási okiratnak az Európa Tanács Főtitkáránál történt letétbe helyezésével történik és a letétbe helyezést követő 90 nap elteltével lép hatályba.
7. Cikk
1. Bármely állam az aláíráskor vagy a megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratának letétbe helyezésekor meghatározhatja a kiegészítő Jegyzőkönyv alkalmazásának területét vagy területeit.
2. Bármely állam a megerősítésről, elfogadásról, jóváhagyásról vagy csatlakozásról szóló okirata letétbe helyezésekor vagy bármely későbbi időpontban az Európa Tanács Főtitkárához intézett nyilatkozattal kiterjesztheti a kiegészítő Jegyzőkönyvet a nyilatkozatban meghatározott területre vagy területekre, amelyek nemzetközi kapcsolataiért felelős vagy amelyek nevében kötelezettségvállalásra jogosult.
3. Az előző bekezdés szerint tett bármely nyilatkozatot, a nyilatkozatban említett bármely terület vonatkozásában az Európa Tanács Főtitkárához intézett értesítéssel vissza lehet vonni. Az ilyen visszavonás az értesítésnek az Európa Tanács Főtitkára általi kézhezvételétől számított hat hónap elteltével lép hatályba.
8. Cikk
1. Bármely Szerződő Fél által az Egyezmény valamely rendelkezéséhez tett fenntartások a kiegészítő Jegyzőkönyvre is alkalmazandók, kivéve, ha a Fél az aláíráskor vagy a megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratának letétbe helyezésekor másként nyilatkozik. Ugyanez vonatkozik az Egyezmény 24. Cikke alapján tett nyilatkozatokra is.
2. Bármely állam az aláíráskor vagy megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratának letétbe helyezésekor úgy nyilatkozhat, hogy fenntartja azt a jogot, hogy
a) ne fogadja el az I. Fejezetet, vagy csak az 1. Cikkben említett bizonyos bűncselekmények vagy bűncselekmény kategóriák vonatkozásában fogadja el, vagy azt, hogy ne teljesítse a pénzügyi bűncselekmények vonatkozásában a tárgy felkutatására vagy lefoglalására vonatkozó megkereséseket;
b) ne fogadja el a II. Fejezetet;
c) ne fogadja el a III. Fejezetet.
3. Bármely Szerződő Fél visszavonhatja az előző bekezdés szerint tett nyilatkozatát, az Európa Tanács Főtitkárához intézett nyilatkozattal, amely a kézhezvétel napjától hatályos.
4. Bármely Szerződő Fél amely fenntartást tett ehhez a kiegészítő Jegyzőkönyvhöz az Egyezmény valamely rendelkezése vonatkozásában vagy amely a kiegészítő Jegyzőkönyv valamely rendelkezése vonatkozásában tett fenntartást, nem igényelheti egy másik Szerződő Féltől az ilyen rendelkezés alkalmazását; ha azonban fenntartása részleges vagy feltételes, akkor igényelheti ezen rendelkezések alkalmazását olyan mértékben amilyenben azokat saját maga elfogadta.
5. E kiegészítő Jegyzőkönyv rendelkezéseivel kapcsolatban semmilyen más fenntartás nem tehető.
9. Cikk
A kiegészítő Jegyzőkönyv rendelkezései nem érintik a Szerződő Felek között az Egyezmény 26. Cikk 3. bekezdése szerint megkötött két- vagy többoldalú egyezményekben levő részletesebb szabályozást.
10. Cikk
Az Európa Tanács Bűnügyi kérdésekkel foglalkozó Európai Bizottsága folyamatosan tájékoztatást kap a kiegészítő Jegyzőkönyv alkalmazásáról, és megtesz minden szükséges lépést, hogy megkönnyítse a Jegyzőkönyv végrehajtásából eredő problémák baráti rendezéssel történő megoldását.
11. Cikk
1. Bármely Szerződő Fél ami őt magát illeti felmondhatja a kiegészítő Jegyzőkönyvet az Európa Tanács Főtitkárához intézett értesítéssel.
2. A felmondás hat hónappal azt követően lép hatályba, hogy a Főtitkár az értesítést kézhez vette.
3. Az Egyezmény felmondása automatikusan együtt jár a kiegészítő Jegyzőkönyv felmondásával.
12. Cikk
Az Európa Tanács Főtitkára értesíti a Tanács tagjait és az Egyezményhez csatlakozott valamennyi államot
a) a kiegészítő Jegyzőkönyv minden aláírásáról;
b) minden megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okirat letétbe helyezéséről;
c) az 5. és 6. Cikk szerinti minden hatálybalépésről;
d) a 7. Cikk 2. és 3. bekezdés rendelkezései szerint kézhez vett nyilatkozatokról;
e) a 8. Cikk 1. bekezdésének rendelkezései szerint kézhez vett minden nyilatkozatról;
f) a 8. Cikk 2. bekezdésének rendelkezései szerint tett minden fenntartásról;
g) bármely fenntartásnak a 8. Cikk 3. bekezdése rendelkezésének megfelelően eszközölt visszavonásáról;
h) a 11. Cikkben foglalt rendelkezések szerint kézhezvett értesítésről és a felmondás hatálybalépésének napjáról.
Ennek hiteléül az erre kellőképpen felhatalmazott alulírottak ezt a kiegészítő Jegyzőkönyvet aláírták. Készült Strasbourgban, 1978. március 17-én, angol és francia nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles, egyetlen példányban, mely az Európa Tanács levéltárában marad letétbe helyezve. Az Európa Tanács Főtitkára hiteles másolatokat küld valamennyi aláíró és csatlakozó Államnak.''
3. § (1) A Magyar Köztársaság Kormánya az Országgyűlés felhatalmazása alapján az egyezmény megerősítéséről szóló okirat letétbe helyezésekor a következő fenntartásokat tette:
A 2. Cikkhez:
Magyarország fenntartja magának a jogot arra, hogy csak az olyan bűncselekmények miatti eljárásban nyújtson jogsegélyt, mely a magyar jog szerint is büntetendő.
A 13. Cikk 1. bekezdéséhez:
Magyarország csak bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható személy vonatkozásában ad kivonatot vagy felvilágosítást a bűnügyi nyilvántartásról.
A 13. Cikk 2. bekezdéséhez:
E jogsegélyt Magyarországnak nem áll módjában nyújtani.
(2) A Magyar Köztársaság Kormánya az Országgyűlés felhatalmazása alapján az egyezmény megerősítéséről szóló okirat letétbe helyezésekor a következő nyilatkozatokat tette:
Az 5. Cikk 1. bekezdéséhez:
Magyarország a házkutatást és lefoglalást a c) pontban meghatározott feltétel esetén fogja teljesíteni.
A 7. Cikk 3. bekezdéséhez:
Magyarország csak akkor fogja kézbesíteni a területén tartózkodó személynek szóló idézést, ha azt az illetékes magyar hatóságoknak legalább a megjelenésre megjelölt időpont előtt 40 nappal eljuttatják.
A 15. Cikk 6. bekezdéséhez:
Magyarország kinyilvánítja, hogy az igazságügyi hatóságaihoz intézett jogsegély iránti megkereséseket minden esetben az Igazságügyi Minisztériumnak kell megküldeni.
A 16. Cikkhez:
Amennyiben a jogsegély iránti megkeresés és mellékletei nem magyar nyelven vagy az Európa Tanács hivatalos nyelveinek egyikén készültek, ahhoz ezen nyelvek valamelyikére történő fordítást kell csatolni.
A 22. Cikkhez:
Magyarország kinyilvánítja, hogy nem fogja automatikusan tájékoztatni a többi Szerződő Felet az e Cikkben említett büntető ítéletekről és az ezt követő intézkedésekről.
A 24. Cikkhez:
Az egyezmény alkalmazása szempontjából Magyarországon igazságügyi hatóságként a büntetőbíróságokat, az ügyészségeket, az Igazságügyi Minisztériumot és a Legfőbb Ügyészséget kell tekinteni.
4. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. Az egyezményt, valamint a kiegészítő Jegyzőkönyvet 1993. október 11. napjától kezdődően kell alkalmazni.
(2) Az egyezmény 26. Cikk 1. bekezdésére, valamint az európai kiadatási egyezmény 28. Cikk 1. bekezdésére tekintettel 1993. október 11. napján hatályát veszíti:
— az 1976. évi 17. törvényerejű rendelettel kihirdetett magyar—osztrák bűnügyi jogsegélyszerződés, a 9. és 10. Cikk kivételével,
— az 1981. évi 10. törvényerejű rendelettel kihirdetett magyar—olasz kiadatási és bűnügyi jogsegélyegyezmény a 25. Cikk (2) bekezdés, a 27. Cikk (1)—(3) bekezdés, valamint a 36—40. Cikkek kivételével,
— az 1981. évi 21. törvényerejű rendelettel kihirdetett magyar—görög polgári és bűnügyi jogsegélyszerződés I. Fejezetének a bűnügyi jogsegélyre vonatkozó rendelkezései a 17. Cikk kivételével, és IV. Fejezetének 32—47. és 49—51. Cikkei,
— az 1982. évi 3. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a polgári és a családjogi jogsegélyről, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a bűnügyi jogsegélyről és a kiadatásról szóló magyar—francia szerződés 29—30., valamint 32—42. és 44—65. Cikkei,
— az 1982. évi 25. törvényerejű rendelettel kihirdetett magyar—finn polgári családjogi és bűnügyi jogsegélyszerződés I. Fejezetének a bűnügyi jogsegélyre vonatkozó rendelkezései a 7. Cikk (1) bekezdés kivételével, valamint a 27. Cikke,
— az 1983. évi 28. törvényerejű rendelettel kihirdetett magyar—belga kiadatási és bűnügyi jogsegélyegyezmény 23—32. és 34—35. Cikkei,
— az 1986. évi 7. törvényerejű rendelettel kihirdetett magyar—svéd bűnügyi jogsegélyszerződés, a 4. Cikk 3. bekezdésének és a 11. Cikk 1. bekezdésének a nyelvhasználatra vonatkozó rendelkezéseinek kivételével,
— az 1988. évi 7. törvényerejű rendelettel kihirdetett magyar—spanyol kiadatási és bűnügyi jogsegélyegyezmény, a 36. Cikknek a bűnügyi jogsegély során használandó nyelvek meghatározására vonatkozó rendelkezéseinek kivételével,
— az 1991. évi LXI. törvénnyel kihirdetett magyar—csehszlovák jogsegélyszerződés Első Részének (1., 2. és 4—19. Cikkek) a bűnügyi jogsegélyre vonatkozó rendelkezései, továbbá a szerződés Harmadik Részének II. Fejezete (73—88. Cikkek) és a Harmadik Rész III. Fejezetének a kiadatásra vonatkozó rendelkezései.
1
A törvényt az Országgyűlés az 1994. március 1-jei ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1994. december 29.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás