2/1994. (ÜK. 4.) LÜ. utasítás

1. § Az utasítás hatálya – a Katonai Főügyészség és a területi katonai ügyészségek kivételével – a Magyar Köztársaság ügyészségére és az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézetre, valamint általuk foglalkoztatott ügyészségi dolgozókra (a továbbiakban: dolgozó) terjed ki.

2. § (1) Munkáltatói támogatás nyújtható a dolgozó tulajdonába kerülő lakás építéséhez, vásárlásához, továbbá lakástulajdona, vagy bérlete bővítéséhez, korszerűsítéséhez (a továbbiakban együtt: lakásszerzés).

(2) A lakásszerzés a lakásépítési alapból támogatható, amelynek képzésére a következő forrásból származó pénzeszközök használhatók fel:

(3) A (2) bekezdés szerinti javaslat kialakítása az ügyészségi munkavállalói érdekképviseleti szervezetek véleményének figyelembevételével történik.

(4) A lakásépítési alap iránti igényeket fel kell mérni.

(5) A pénzintézetet illető kezelési költséget a Legfőbb Ügyészség viseli.

3. § (1) A lakásszerzés kamatmentes kölcsönnel támogatható.

(2) Munkáltatói kölcsönben az a dolgozó részesíthető, aki az alábbi együttes feltételeknek megfelel:

4. § (1) A támogatás elsősorban annak az ügyészségi dolgozónak nyújtható:

(2) A munkáltatói kölcsön összege lakásépítés, illetve vásárlás esetén a szociálpolitikai kedvezménnyel, az ügyészségi dolgozó és a vele együtt költöző személyek által visszaadott bérlakásért járó térítéssel, illetve elidegenített ingatlanért kapott vételárral csökkentett építési költség, illetve eladási ár 50%-áig, de az (1) bekezdésben említett esetben legfeljebb a III. fizetési osztály 1. fizetési fokozatára megállapított személyi alapbér (a továbbiakban: kezdő ügyészi fizetés) négyszeres összegéig; az (1) bekezdésben nem említett esetben a kezdő ügyészi fizetés háromszoros összegéig terjedhet.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott összegek vonatkoznak a lakásszerzés más eseteire is.

(4) Az ismételt támogatás összegét az elsőízben nyújtott támogatás beszámításával kell megállapítni. Nem minősül ismételt támogatásnak, ha a dolgozó az általa visszafizetett munkáltatói kölcsön újbóli – kölcsönként történő – folyósítását kéri.

(5) A 3. § (2) bekezdésének c) és e) pontjaiban, valamint a 4. § (4) bekezdésében írt korlátozások nem vonatkoznak az ügyészség által kezdeményezett szolgálati hely változás miatt felmerült lakásprobléma megoldásához kért munkáltatói támogatásra.

5. § (1) A munkáltatói kölcsön havi törlesztését a dolgozó teherbíró képességére – különös tekintettel a lakásszerzéshez felvett pénzintézeti hitelek várható havi törlesztésére – figyelemmel úgy kell meghatározni, hogy az ne jelentsen számára aránytalan terhet.

(2) A kölcsöntörlesztés havi összege – a korábban folyósított és még fennálló munkáltatói kölcsöntartozás havi törlesztésével együtt – nem lehet kevesebb a kezdő ügyészi fizetés 2%-ánál és csak a dolgozóval egyetértésben haladhatja meg személyi alapbére 5%-át.

(3) Amennyiben a (2) bekezdés szerint megállapítható legkisebb összeg is veszélyezteti a dolgozó megélhetését – kérelmére vagy vele egyetértésben – a támogatás folyósítását követő első három évre fizetési kedvezmény (mérséklés vagy halasztás) adható.

(4) A kölcsöntörlesztés havi összege minden év január hó 1. napjával az előző naptári év első három negyedévére, a KSH által hivatalosan közzétett infláció átlagos mértékének megfelelően emelkedik.

(5) Amennyiben a kölcsön törlesztésének időtartama alatt a dolgozó, illetve a vele közös háztartásban élő családtagjainak a jövedelme jelentősen csökkent, kérelmére el lehet tekinteni a (4) bekezdésben meghatározott, következő évben esedékes emeléstől. A dolgozó a kérelmét október 1-ig nyújthatja be.

6. § (1) Munkáltatói támogatást az erre a célra rendszeresített – az utasítás melléklete szerinti – adatlapon kell kérni. Az adatlap I. részét a dolgozó, II. részét a munkáltatói jogkört gyakorló vezető tölti ki.

(2) A dolgozónak a lakásszerzés pénzügyi feltételeit tartalmazó adatokról (így különösen az eladási árról, az építési költség összegéről, a dolgozó és a vele együtt költöző személyek által visszaadott bérlakásért járó térítésről, illetve elidegenített ingatlanért kapott vételárról) okiratot kell beszerezni és az adatlaphoz csatolni. Az okirat a munkáltatói kölcsönszerződés megkötéséig utólag is benyújtható.

A dolgozó az általa leírt és a csatolt okirattal nem igazolt adatok valóságát büntetőjogi felelőssége tudatában aláírt nyilatkozatával is tanúsítja.

(3) A munkáltatói jogkört gyakorló vezető a dolgozó által kitöltött adatlapot – a rendelkezésére álló információk alapján – ellenőrzi, s javaslatot tesz a kérelem elbírálására.

(4) Az adatlapot és mellékleteit a Legfőbb Ügyészség Személyzeti és Tanulmányi Főosztályára kell felterjeszteni.

7. § (1) A támogatás iránti kérelmet az erre a célra létrehozott bizottság (a továbbiakban: Bizottság) bírálja el, továbbá megállapítja a szerződés lényeges feltételeit, valamint engedélyezi a fizetési feltételek módosítását.

(2) A Bizottság 3 tagját – közülük az elnöki és az elnökhelyettesi tisztséget is betöltő személyeket – a legfőbb ügyész bízza meg, illetve menti fel. A megbízás határozatlan időre szól. A Bizottságba azok az ügyészségi munkavállalói érdekképviseleti szervezetek, amelyeknek az év első napján a taglétszáma eléri az ügyészségi dolgozók állományi létszámának az egyhatodát, egy-egy tagot delegálhatnak.

(3) A Bizottság tagjainak megbízását, illetve felmentését az Ügyészségi Közlönyben közzé kell tenni.

(4) A Bizottság szükség szerint, de legalább havonta tartja üléseit. Az üléseket az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes vezeti.

(5) A Bizottság határozatképes, ha a tagok több mint fele jelen van.

(6) A Bizottság döntéseit szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az ülést vezető elnök (elnökhelyettes) szavazata dönt.

(7) A legfőbb ügyész a Bizottság döntését hivatali érdekből megváltoztathatja.

8. § (1) A Személyzeti és Tanulmányi Főosztály:

(2) A Személyzeti és Tanulmányi Főosztály döntése ellen a dolgozó a közlést követő 15 napon belül a Bizottsághoz fordulhat. A Bizottság a főosztály döntését megváltoztathatja.

(3) A Pénzügyi Főosztály:

9. § (1) A dolgozóval a támogatásról és annak feltételeiről írásbeli megállapodást kell kötni.

(2) A megállapodásban elő kell írni, hogy a dolgozó az ügyészségi munkaviszonyát a kölcsön visszafizetéséig, de legfeljebb a nyugdíjkorhatár eléréséig saját kezdeményezésére nem szünteti meg, illetve neki felróhatóan nem ad okot annak megszüntetésére.

(3) A megállapodásnak tartalmaznia kell a szerződésszegéshez fűződő jogkövetkezményeket. A szerződés megtartását minden törvényes eszköz (jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom, valamint készfizető kezesség) alkalmazásával biztosítani kell.

10. § (1) Ha a dolgozó a megállapodás alapján ráháruló kötelezettséget nem teljesíti, a kölcsön még ki nem egyenlített összege, illetve a dolgozó helyett kifizetett kezelési költség egyösszegben válik esedékessé és a visszakövetelés időpontjától kezdődően – a visszakövetelt összeg után – a Legfőbb Ügyészséget a Ptk. 301. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint kamat illeti meg.

(2) Fizetési késedelem esetén az (1) bekezdésben meghatározott jogkövetkezmények akkor állnak be, ha a dolgozó – fizetési halasztás, illetve mérséklés előzetes engedélye nélkül – a kölcsön törlesztési kötelezettségét legalább három hónapon át neki felróható okból nem teljesítette.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott jogkövetkezményeket kell alkalmazni abban az esetben is, ha a dolgozó a támogatás iránti kérelmében, illetve az adatlapon szándékosan valótlan adatot közölt és ennek eredményeként előnyre tett szert.

(4) A munkáltatói kölcsönt vissza lehet vonni attól a dolgozótól, aki annak felhasználását a pénzintézethez történő átutalástól számított kilenc hónapon belül neki felróhatóan nem kezdte meg.

(5) Ha az ügyészségi dolgozó házastársak a kölcsönt együttesen vették igénybe, a szerződésszegő házastárs a még ki nem egyenlített összeg felét köteles egy összegben visszafizetni.

(6) Nincs helye a támogatás visszakövetelésének, ha a dolgozó a megállapodásban vállalt kötelezettségét neki fel nem róható nyomós okból (pl.: súlyos betegség, súlyos munka baleset) nem teljesítette, továbbá ha új munkáltatója a még fennálló kölcsöntartozást megtéríti.

11. § (1) A dolgozó – pénzügyi lehetőségeinek tisztázása érdekében – olyan időpontban is benyújthatja támogatás iránti kérelmét, amikor még nem állapodott meg konkrét lakás vételéről. Ilyen esetben a dolgozó az adatlapot a megvásárolni tervezett lakás adatainak megfelelően értelemszerűen tölti ki.

(2) Ha a Bizottság az (1) bekezdés szerinti kérelemnek egészben, vagy részben helyt ad, s a vétel a döntéstől számított három hónapon belül megtörténik, s megfelel az előzetes kérelemben írtaknak, a munkáltatói kölcsön a Bizottság újabb döntése nélkül folyósítható.

12. § (1) Amennyiben az ügyészségi dolgozónak a volt munkáltatójával szemben munkáltatói kölcsöntartozása áll fenn, a Legfőbb Ügyészség – a Bizottság döntése alapján – az utasítás előírásainak megfelelő jogcímű és legfeljebb az utasításban meghatározott mértékű kölcsönt a volt munkáltatónak megtérítheti.

(2) Ha a támogatásban részesült dolgozó a munkáltatói kölcsönnel terhelt lakását olyan ügyészségi dolgozónak idegeníti el, aki az utasítás szerint jogosult kölcsön támogatásra, akkor a vevő a munkáltatói kölcsönt átvállalhatja.

(3) Házassági vagyonközösség megszüntetése során a munkáltatói kölcsöntartozást a lakásban maradó, volt házastárs átvállalhatja. A munkáltatói kölcsön kedvezményei (kamatmentesség, kezelési költség átvállalása) csak akkor illetik meg a volt házastársat, ha ügyészségi dolgozó és fennállnak az utasítás szerinti egyéb feltételek.

(4) Ha a támogatásban részesült dolgozó a munkáltatói kölcsönnel terhelt lakását tulajdonába kerülő másik lakásra cseréli, vagy adásvételi szerződéssel másik tulajdonába kerülő lakást szerez, a kölcsöntartozást biztosító jelzálogjog a megszerzett lakásra átjegyezhető.

(5) A kölcsöntámogatásban részesült ügyészségi dolgozó halála esetén a kölcsön egy összegben válik esedékessé, s a visszakövetelés időpontjától kezdődően a kamatmentesség megszűnik.

(6) A kölcsönnel terhelt ingatlan örökösei közül a Ptk. 685. § b) pontjában meghatározott közeli hozzátartozói – ideértve az élettársat is – kérelmére méltányolható okból engedélyezhető, hogy a kölcsönt változatlan, vagy kedvezőbb feltételek mellett fizessék vissza, ha az ügyészségi dolgozó halálakor vele állandó jelleggel együtt laktak.

(7) A szolgálati hely változása abban az esetben is az ügyészség által kezdeményezettnek tekintendő, ha a dolgozó új szolgálati helyére pályázat útján nyert kinevezést.

(8) A kölcsöntartozás késedelmes visszafizetése esetén a kamatfizetés tekintetében a Ptk. 301. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezések az irányadók.

13. § (1) Az utasítás 1994. május 1. napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a 3/1985. Legf. Ü. utasítás és a 8/1988. Legf. Ü. utasítás 22. §-a hatályát veszti.

(2) Az utasítás rendelkezéseit a hatályba lépését követően kötött szerződésre kell alkalmazni.

(3) Az utasítás hatályba lépését megelőzően kötött szerződésre a szerződéskötés időpontjában hatályban volt rendelkezéseket kell alkalmazni.

Budapest, 1994. évi március hó 23. napján

Dr. Györgyi Kálmán s. k.,

legfőbb ügyész