• Tartalom

PK BH 1994/21

PK BH 1994/21

1994.01.01.
A névviselési jog sérelmét jelentheti a családnév kereskedelmi névként való jogosulatlan használata, de a jogelőd által a névhasználathoz adott hozzájárulást — alapos ok nélkül — a jogutód sem vonhatja meg [Ptk. 77. § (1) és (4) bek., 85. §].
A Ptk. 77. §-ának (1) és (4) bekezdése értelmében mindenkinek joga van a névviseléshez, és a névviselési jog sérelmét jelenti különösen, ha valaki jogtalanul más nevét használja, vagy jogtalanul máséhoz hasonló nevet használ. A Ptk. idézett szabályainak megsértését pedig önmagában nem zárja ki, ha a kifogásolt név egyben bejegyzett kereskedelmi név, illetőleg bejegyzett kereskedelmi társaság által használt üzletjelző.
A Ptk.-nak az a rendelkezése pedig, amely szerint a személyhez fűződő jogokat csak személyesen lehet érvényesíteni [Ptk. 85. § (1) bek.] nem jelenti azt, hogy az a házasságban élő nő, aki a házastársa nevét használja, ezáltal el van zárva attól, hogy a leánykori (családi) nevének jogosulatlan használójával szemben a Ptk. 77. §-ában biztosított jogok érvényesítése érdekében fellépjen.
A kifejtettek alapján a felperes a fellebbezésében helytállóan támadta az elsőfokú bíróságnak azt az álláspontját, amely szerint a felperes a saját személyében a "Rácz" név jogosulatlan használójával szemben igényt nem érvényesíthet.
A kereset elutasító ítéletet támadó fellebbezés azonban érdemben nem helytálló. A per meg nem cáfolt adatai szerint ui. a felperes édesapja, néhai Rácz K. üzletét (az államosítás hátrányos jogkövetkezményeinek elhárítása érdekében) 1951-ben az államnak tulajdonba vétel céljára felajánlotta, majd nyugdíjazásáig az állami vendéglátó vállalat alkalmazásában állott. 1951-től 1974-ben bekövetkezett haláláig nem kifogásolta, hogy az M. Vendéglátó-ipari Vállalat a korábban az ő tulajdonában álló cukrászdával kapcsolatban a "Rácz" nevet üzletjelzőként használja, pedig erre a Ptk. 1960 óta hatályos rendelkezései lehetőséget adtak. Rácz K. tehát azzal, hogy több mint két évtizeden át tudomásul vette: a cukrászda a személyére emlékeztető nevet használja, ehhez a névhasználathoz ráutaló magatartással hozzájárult. A jogelőd hozzájárulását pedig utóbb - alapos ok nélkül - a jogutód sem vonhatja meg.
Az M. Vendéglátó-ipari Vállalat 1987-től kezdődően az üzletet ismét a "Rácz" névre utaló megjelöléssel látta el, és ilyen néven vitte be apportként a vállalat dolgozói által alapított társaságba is. A társaság ugyanazon a telephelyen folytatja ugyanazt az üzleti tevékenységet, amelyhez kapcsolódó névhasználathoz a felperes jogelődje hozzájárult. A társaság neve és az általuk használt üzletjelző ezért nem haladja meg azt a keretet, amellyel kapcsolatban a jogelőd Rácz K. a hozzájárulását megadta. Ennek utóbb, a felperes részéről történt vitatása - jogsértés hiányában - alaptalan igényt jelent.
A Legfelsőbb Bíróság a kifejtettek alapján az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése értelmében helybenhagyta. (Legf. Bír. Pf. IV. 21 087/1993. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére