GK BH 1994/264
GK BH 1994/264
1994.05.01.
Egyetemleges marasztalás helyett a vállalkozó kötelezése a hibás teljesítés miatt történt kijavítás költségének és a hibás teljesítésből eredő kár összegének teljes egészében való megfizetésére annak ellenére, hogy a megrendelő megbízottja a munka ellenőrzését nem megfelelően végezte el [Ptk. 306. § (1) bek., 310. §, 344. § (1) bek., 394. § (1) bek., 404. § (2) bek.].
A felperes az I. r. alperessel 1985. január 2-án megbízási szerződést kötött a tornaterem építésének teljes körű lebonyolítására. Az I. r. alperes a II. r. alperessel kötött építési szerződést 1986-ban a tornaterem kivitelezésére. A tornaterem 1988 novemberében készült el, az egész létesítmény műszaki átadás-átvételére 1990 áprilisában került sor. A tervtől eltérően a II. r. alperes ún. nehézlemezes tetőfedést alkalmazott, melyre bitulax fényvédőt vitt fel, a gyöngykavics terítést pedig elhagyta anélkül, hogy azt a beruházóval vagy a megbízójával közölte volna. Az I. r. alperes a kivitelezésnél műszaki ellenőri teendőket látott el, de a tervtől való eltérést nem észlelte. A felperes sem kérte a tervtől való eltérést.
1990. március 1-jén egy erős szélvihar a tornacsarnok tetőszigetelését feltépte, jelentősen megrongálta, melynek során az épületben egyéb károk is keletkeztek. A felperes helyreállíttatta az épületet, a kifizetett javítási költség összege 609 965 Ft volt.
A felperes az I. r. alperes ellen terjesztett elő kereseti kérelmet, kijavítási költség és kártérítés megfizetése iránt. Az I. r. alperes a kereset elutasítását kérte jogalap hiányában, arra hivatkozva, hogy a felperessel csupán megbízási szerződést kötött. Az I. r. alperes később keresetet indított a II. r. alperes ellen és kérte 609 965 Ft kártérítés és kamatai megfizetésére kötelezni. Az elsőfokú bíróság a pereket egyesítette, és szakvéleményre alapított ítéletében elutasította mind a felperesnek az I. r. alperes elleni, mind az I. r. alperesnek a II. r. alperes elleni kereseti kérelmét arra tekintettel, hogy a tetőszigetelés megrongálódását a rendkívüli erősségű szélvihar okozta.
A felperes fellebbezése folytán a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. Az új eljárás során tisztáznia kellett az elsőfokú bíróságnak - a káreseményt előidéző műszaki okok vizsgálatán túl - azt is, hogy a gyöngykavics réteg elmaradása milyen körülményekre vezethető vissza.
Az elsőfokú bíróság tanúbizonyítást folytatott le a tervtől eltérő kivitelezés körülményeinek megállapítására, valamint elrendelte a szakértői vélemény kiegészítését. A felperes az 1992. november 9-i tárgyaláson kereseti kérelmét akként módosította, hogy egyetemlegesen kérte kötelezni az I. r. és a II. r. alpereseket 609 965 Ft és ezen összeg kamatának a megfizetésére.
Az elsőfokú bíróság újabb ítéletében kötelezte az I. r. és a II. r. alpereseket, hogy a felperes részére haladéktalanul fizessenek meg 609 965 Ft-ot, és ennek kamatát. Megállapította az ítélet indokolásában, hogy a II. r. alperes a tervtől való eltérésre sem felhatalmazást, sem utasítást nem kapott. Ha a II. r. alperes a terv szerint készíti el a tetőt, akkor a tető ellent tudott volna állni a szélvihar felhajtó erejének, mert a tető leterheltsége 12 kg-mal nagyobb lett volna, mint a vihar szakító ereje, így a károsodás nem következett volna be. Az I. r. alperes nem tett eleget a megbízási szerződésben vállalt kötelezettségeinek, mert nem a megbízó utasításai szerint és érdekének megfelelően járt el, nem ellenőrizte a tető szigetelését a kivitelezés közben, ezért az ebből eredő károkért a Ptk. 310. §-a szerint kártérítési felelősséggel tartozik. A II. r. alperes hibásan teljesített, ezért a Ptk. 306. §-ának (1) bekezdése szerint szavatossági felelőssége áll fenn az I. r. alperessel szemben.
Hivatkozott az elsőfokú bíróság a Ptk. 344. §-ának (1) bekezdésére is, mely szerint, ha többen közösen okoznak kárt, felelősségük a károsulttal szemben egyetemleges. Erre tekintettel az elsőfokú bíróság az I. r. és a II. r. alpereseket egyetemlegesen kötelezte a felperesnek okozott kár megtérítésére.
Az újabb ítélet ellen az I. r. alperes terjesztett elő fellebbezést, melyben kérte, hogy a Legfelsőbb Bíróság a felperesnek az ellene indított keresetét utasítsa el. Ismételten arra hivatkozott, hogy a felperes és közte csupán megbízási szerződés áll fenn, ami nem eredménykötelem. Álláspontja szerint nem történt meg annak bizonyítása, hogy a szélvihar okozta károsodásért kártérítési felelősséggel tartozna. A tornacsarnok tetején hiányzó gyöngykavics rétegnek az építkezés során történő elhagyása az I. r. alperesnek nem róható fel. Nem kellően bizonyított az a tény, hogy a megbízási szerződés teljesítése során nem úgy járt el, ahogy az általában elvárható lett volna.
A fellebbezési tárgyaláson előterjesztett másodlagos kérelmében az I. r. alperes kármegosztást kért 80-20%-os mértékben a II. r. alperesre terhesebben.
A felperes ellenkérelme az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására irányult.
A fellebbezés alapos.
A másodfokú bíróságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a megbízási szerződés alapján terheli-e felelősség az I. r. alperest a felperessel szemben a bekövetkezett károsodásért. A becsatolt megbízási szerződés tartalma alapján azt lehetett megállapítani, hogy az I. r. alperes az építés teljes körű lebonyolítását vállalta.
A szerződés 2. sz. mellékletében felsorolt feladatok szerint az épület műszaki átadás-átvételének lefolytatása után a hiánypótlási munkákat volt köteles ellenőrizni, az üzemeltető részére a létesítményt átadni, és peres eljárásokat kezdeményezni. Ez utóbbi kötelezettségének tett eleget az I. r. alperes akkor, amikor a bekövetkezett károsodás után igénnyel lépett fel a kivitelező II. r. alperessel szemben. Ezek alapján megállapítható, hogy az I. r. alperes a megbízási szerződésben foglaltakat teljesítette. Külön foglalkozni kellett az I. r. alperes műszaki ellenőrzési tevékenységével, mely a megbízási szerződés körében kötelezettsége volt. A Ptk. 404. §-ának (2) bekezdése szerint a megrendelő köteles a munkát megbízott helyszíni képviselője (műszaki ellenőr) útján időközönként ellenőrizni. A Ptk. 394. §-a (1) bekezdésének második mondata szerint azonban nem mentesül a vállalkozó a felelősség alól, ha a megrendelő az ellenőrzést elmulasztotta, vagy nem megfelelően végezte el. Ennek alapján megállapítható, hogy az I. r. alperes a bekövetkezett károsodásért, illetve az azt elősegítő hibás teljesítésért sem szavatossági, sem kártérítési felelősséggel nem tartozik.
Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján részben megváltoztatta, az I. r. alperessel szemben a keresetet elutasította, és a II. r. alperest kötelezte a felperes részére 609 965 Ft és kamatai megfizetésére. (Legf. Bír. Gf. III. 33 731/1992. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás