27/1994. (V. 10.) AB határozat
27/1994. (V. 10.) AB határozat1
1994.05.10.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatát kezdeményező bírói indítvány alapján meghozta a következő
határozatot.
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy — Debrecen általános rendezési terv szabályozási előírásairól és a belterület átmeneti szabályozási előírásairól szóló — a Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlése által hozott 3/1992. (I. 6.) Kr. rendelet 3. §-ában a telekalakítást kategorikusan tiltó rendelkezés alkotmányellenes.
Az Alkotmánybíróság az alkotmányellenessé nyilvánított jogszabályi rendelkezést — e határozatnak a Magyar Közlönyben történő közzétételének napjával kezdődő hatállyal — megsemmisíti.
A megsemmisítés következményeként e rendelet 3. §-a — értelemszerűen — az alábbi szöveggel marad hatályban: ,,3. § A város belterületén azokon a területeken, amelyeknél részletes rendezési terv készítése vagy módosítása van előirányozva, a terv elkészültéig a telekalakítás és az építés csak akkor engedélyezhető, ha az az általános szabályozási és övezeti tervben meghatározott célkitűzéssel összhangban van, annak megvalósítását nem akadályozza, nem nehezíti és nem teszi költségesebbé.''
Az alkotmányellenes jogszabályi rendelkezés a Debreceni Városi Bíróság előtt közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult 43.P.25.012/1992. sz. perben nem alkalmazható.
Az Alkotmánybíróság a rendelet 3. §-a egyéb szövegrészeinek megsemmisítésére irányuló kezdeményezést elutasítja.
Az Alkotmánybíróság e határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
1. Elvi telekmegosztási engedélykérelmet elutasító jogerős közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata kapcsán a Debreceni Városi Bíróság — 43.P.25.012/1992/13. sz. alatti kezdeményezésében — a Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlése 3/1992. (I. 6.) Kr. rendelete (a továbbiakban: Kr.) 3. §-ának megsemmisítését indítványozta.
A városi bíróság felülvizsgálati kezdeményezését — fellebbezés folytán — a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 4.Pf.21.140/1993/2. számú végzésével helybenhagyta.
A Kr. 3. §-a szerint: ,,A város belterületén azokon a területeken, amelyeknél részletes rendezési terv készítése vagy módosítása van előirányozva, a terv elkészültéig a telekalakítás nem, az építés pedig csak akkor engedélyezhető, ha az az általános szabályozási és övezeti tervben meghatározott célkitűzéssel összhangban van, annak megvalósítását nem akadályozza, nem nehezíti és nem teszi költségesebbé.''
A bírósági állásfoglalás utal az Alkotmánybíróság 11/1993. (II. 7.) AB határozatára, mely az építésügyről szóló 1964. évi III. törvény (a továbbiakban: Ét.) 7. § (3) bekezdését 1993. február 27. napjától kezdődő hatállyal megsemmisítette. A Kr. 3. §-a — érvel a bíróság — ,,azzal, hogy megtiltja a telekalakítás engedélyezését azokon a területeken, amelyeknél a részletes rendezési terv készítése vagy módosítása van előirányozva, mégpedig a tervek elkészültéig, az Ét. 7. §-ának (3) bekezdésében foglaltakhoz hasonlóan időbeli korlátoktól mentes, kártalanítás nélküli beavatkozási lehetőséget biztosít az építésügyi hatóságok részére a tulajdoni viszonyokba''. A tulajdonnal való rendelkezésnek ilyen méretű, semminemű garanciát nem tartalmazó korlátozása indokolatlan és aránytalan, ennek folytán sérti az Alkotmány 13. § (1) bekezdésében deklarált tulajdonhoz való jogot.
2. A bírói kezdeményezés részben megalapozott.
Az Ét. 7. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ,,a város (község) területét felhasználni, építési telkeket alakítani és beépíteni…, valamint ilyen célokra építési hatósági engedélyt adni csak a rendezési terveknek megfelelően szabad.''
A Kr. 3. §-a ezt a törvényi — a tervben meghatározott célokhoz kötelezően igazodni rendelt — megszorítást figyelmen kívül hagyja, mivelhogy a rendezési terv előírásaitól függetlenül általánosságban tiltja Debrecen város belterületén a telekalakítást. Ez a szabályozás alkotmánysértő, mert az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése kimondja, hogy a helyi képviselő-testület rendelete ,,nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.''
A törvényi célhoz kötöttséget mellőző általános telekalakítási tilalmat elrendelő Kr. rendelkezést ezért az Alkotmánybíróság megsemmisítette.
3. A bírói kezdeményezésben foglalt, a Kr. 3. §-a egészének megsemmisítésére irányuló indítványt viszont az Alkotmánybíróság nem találta megalapozottnak.
Debrecen városnak ugyanis van — a Kr.-rel jóváhagyott — általános rendezési terve. A terv lakóövezetkénti felhasználásra irányozza elő azt a városrendezési körzetet, amelyben a telekalakítási tilalommal érintett ingatlan is található.
Ehhez az általános rendezési tervben megfogalmazott városrendezési célhoz képest a Kr. 3. §-ában említett — még előkészületben lévő — részletes rendezési tervre való utalás csupán az Ét. 13. § (2) bekezdésében előírt, szükséges időtartamra szóló korlátozás, amelyet meg kell szüntetni, ha a részletes rendezési terv az érintett telek lakóövezeti felhasználását mellőzi.
A szükséges időtartam fogalma sem értelmezhető önkényesen. Az Országos Építési Szabályzat — melynek kötelező alkalmazását a 2/1986. (II. 27.) ÉVM rendelet írta elő — 7. § (3) bekezdése ugyanis akként rendelkezik, hogy ,,Meghatározott időre szóló — de legfeljebb öt évig fennmaradó — tilalom rendelhető el, ha a) a terület rendeltetésszerű felhasználásának megállapításához rendezési terv készítése vagy módosítása szükséges…''
Az Alkotmánybíróság rámutat arra is, hogy a részletes rendezési terv időbeni elkészítésének serkentésére szolgál az Ét. 13. § (3)—(6) bekezdésében foglalt az a rendelkezés, mely szerint, ha három év eltelte után az ingatlanra vonatkozó tilalmat nem szüntetik meg, a tulajdonosok részére — a törvényi előírások szerint — korlátozási kártalanítást kell fizetni.
Debrecen város polgármestere azt közölte az Alkotmánybírósággal, hogy a részletes rendezési terv ,,leszállítása'' 1994. április első hetében várható. Minthogy a Kr. 3. §-ának e határozat rendelkező része szerinti hatályos szövege már nem ellentétes az Ét. 7. § (2) bekezdésében előírt követelményekkel, s minthogy a vitatott területet is magában foglaló körzetre van a városnak jóváhagyott rendezési terve, ezen okokból a Kr. 3. §-át nem lehet az Ét. megsemmisített 7. § (3) bekezdésének hatálya alá tartozónak tekinteni. A törvényessé vált közgyűlési rendelet ugyanis nem tesz lehetővé garancia nélküli és időbelileg korlátlan közigazgatási beavatkozási lehetőséget a tulajdoni viszonyokba. A módosult szabály így nem sérti sem az Alkotmány 13. § (1) bekezdését, sem az Alkotmánybíróság 11/1993. (II. 27.) AB határozatának tartalmát.
A Kr. teljes 3. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tehát részben okafogyottá vált, részben pedig megalapozatlan, ezért ebben a vonatkozásban a kezdeményezést az Alkotmánybíróság elutasította.
4. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 43. § (4) bekezdése feljogosítja az Alkotmánybíróságot arra, hogy az alkotmányellenes jogszabály általános érvényű megsemmisítésétől eltérően határozza meg az alkotmányellenes rendelkezés konkrét esetben való alkalmazhatóságát, ha azt az eljárást kezdeményező különösen fontos érdeke indokolja. A Debreceni Városi Bíróság előtt folyamatban lévő per adatai alapján az Alkotmánybíróság úgy látta, hogy az elvi telekmegosztási kérelem érdemi elbírálásának biztosítása a felperesként szereplő kiskorú személy méltányos érdekét szolgálja. Erre figyelemmel akként döntött, hogy a perben az alkotmányellenessé nyilvánított rendeleti szövegrész nem alkalmazható. A jogbiztonság érdeke viszont megkívánja, hogy az alkotmányellenes jogszabályi rendelkezést az Alkotmánybíróság ne visszamenőleges hatállyal, hanem — az Abtv. 42. § (1) bekezdésének előírása szerint — határozata közzétételének napjával semmisítse meg. A hatályvesztés korábbi időpontban való megállapítása ugyanis már rendezett jogviszonyok hivatalból kötelező megbolygatásával az érdekeltek által nem kívánt indokolatlan eljárásokat és jogbizonytalanságot idézne elő.
Dr. Ádám Antal s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Kilényi Géza s. k.,
előadó alkotmánybíró
előadó alkotmánybíró
Dr. Schmidt Péter s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: 1030/B/1993.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás