BK BH 1994/298
BK BH 1994/298
1994.06.01.
Ha az életfogytig tartó szabadságvesztésre elítélt a feltételes szabadságra bocsátás után, annak tartama alatt elkövetett bűncselekmény miatt a bíróság 10 évi szabadságvesztésre ítéli, egyben a feltételes szabadságot megszünteti: ez utóbbi szabadságvesztés nem hajtható végre és nincs helye különleges eljárás során a feltételes szabadság legközelebbi időpontjának a meghatározására sem;
ilyen esetben az elítélt tovább tölti az életfogytig tartó fegyházbüntetést [Btk. 47/A. § (3) bek., 48. § (4) bek., Be. 359. §]
A megyei bíróság végzésével kimondta, hogy az elítélt a megyei bíróság ügyében a vele szemben kiszabott életfogytig tartó szabadságvesztésből 15 év kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra.
A végzés ellen az ügyész és az elítélt fellebbezett.
A legfőbb ügyész átiratában - az ügyész fellebbezését fenntartva - a végzés hatályon kívül helyezését és a különleges eljárás megszüntetését indítványozta.
A legfőbb ügyész által fenntartott ügyészi fellebbezés alapos.
Az elítéltet a megyei bíróság, illetve a Legfelsőbb Bíróság az 1974. november 6-án kelt ítéletével társtettesként, különösen kegyetlen módon, nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntette miatt ítélte életfogytig tartó szabadságvesztésre, amelyből 15 év kitöltése után: 1988. március 8-án került feltételes szabadságra.
A feltételes szabadság tartama alatt elkövetett halált okozó testi sértés bűntette és más bűncselekmények miatt a megyei bíróság a terheltet 10 évi fegyházbüntetésre ítélte, egyúttal a törvényi szabályozásnak megfelelően megszüntette az életfogytig tartó szabadságvesztésből engedélyezett feltételes szabadságot a Btk. 48. §-ának (4) bekezdése alkalmazásával, és a Btk. 47/A. §-ának (3) bekezdése alapján megállapította, hogy a kiszabott 10 évi szabadságvesztés nem hajtható végre.
Az elítélt 1991. június 28. napjától ismét az életfogytig tartó szabadságvesztést tölti.
Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott végzésének rendelkezését tévesen alapozta az 1993. évi XVII. számú törvénnyel módosított Btk. 47/A. §-ának (3) bekezdésében foglaltakra. E törvényhely szerint, ha az életfogytig tartó szabadságvesztés végrehajtása alatt az elítéltet határozott tartalmú szabadságvesztésre ítélik, ez utóbbi büntetés nem hajtható végre, azonban a bíróság a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját 15 és 25 év közötti időtartamban elhalaszthatja. A törvény szövegezéséből egyértelműen kitűnik, hogy az idézett rendelkezés csak olyan esetben alkalmazható, amikor az elítélt a büntetés-végrehajtási intézetben tölti az életfogytig tartó szabadságvesztést és a feltételes szabadságra bocsátására még nem került sor, hiszen annak elhalasztása ellenkező esetben fogalmilag kizárt. A jelenleg is hatályos rendelkezések értelmében az elítélt ugyanazon büntetésből ismételten nem bocsátható feltételes szabadságra.
Az elsőfokú bíróság a fentiekre tekintettel a Btk. 47/A. §-a rendelkezéseinek téves értelmezése folytán, törvényes alap nélkül folytatta le az elítélt ügyében a Be. 359. §-a szerinti különleges eljárást. Ezért a Legfelsőbb Bíróság az anyagi és eljárási szabályok megsértésével hozott végzést hatályon kívül helyezte és a feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezés utólagos módosítása miatt indított eljárást megszüntette. (Legf. Bír. Bf. II. 2688/1993. sz.)
*A Btk.-nak az 1994. évi IX. törvény 1. §-ával kiegészített 48/A. §-ának (2) bekezdése szerint: "Ha a bíróság az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt feltételes szabadságát megszünteti, az elítélt a vele szemben kiszabott határozott ideig tartó szabadságvesztés kétszeres időtartamáig, de legalább öt évig nem bocsátható feltételes szabadságra."
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás