3/1994. (K. H. V. Ért. 12.) KHVM utasítás
3/1994. (K.H.V. Ért. 12.) KHVM utasítás
a közlekedési, hírközlési és vízügyi ágazat rendkívüli eseményeinek bejelentési rendjéről és ügyeleti szolgálatáról
a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg1
1. §2 (1) A Közlekedési és Vízügyi Minisztérium3 (a továbbiakban: Minisztérium) irányítása alatt Közlekedési és Vízügyi Főügyelet (a továbbiakban: Főügyelet) működését rendelem el.
(2) A Főügyelet a 4. §-ban és 5. §-ban meghatározottak szerint értesíti a Minisztérium érintett vezetőit, illetve a vezető ügyeletest a mellékletben meghatározott rendkívüli eseményekről (intézkedésekről). A Főügyelet – a hírzárlat esetét kivéve – a közszolgálati rádió, televízió és a sajtó útján, illetőleg közvetlen megkeresés esetén távbeszélőn, elektronikus levélben tájékoztatja a lakosságot a rendkívüli eseményekről.
(3) A Főügyelet feladatait az Állami Közúti Műszaki és Információs Kht. szervezetébe tartozó ÚTINFORM látja el, minisztériumi székhellyel.
(4) A Főügyelet ügyeleti tevékenységét a minisztérium Közúti főosztálya irányítja, vízügyet érintő kérdésekben a Vízkárelhárítási főosztály, minősített időszakokban a Szervezési önálló osztály bevonásával.
(5) A Főügyelet a hét minden napján 24 órás folyamatos szolgálatot tart.
Telefonszáma: 322-7052, 322-7643
Telefax: 322-9831
(6) A Főügyelet ügyeleti naplóban rögzíti a rendkívüli eseményeket és a tett intézkedéseket.
2. § (1) A Minisztérium felügyelete alá tartozó költségvetési szervek az utasítás mellékletében felsorolt rendkívüli eseményeket kötelesek a Főügyeletnek haladéktalanul bejelenteni.
(2)4 A Főügyelet a feladatainak ellátása, továbbá az információcsere biztosítása érdekében külön megállapodást köt a közlekedési és vízügyi miniszter ágazati irányítása alá tartozó tevékenységet végző gazdálkodó szervezetek, más minisztériumok ügyeleti szolgálataival, a FŐVINFORM-mal, a Magyar Honvédség Katonai Közlekedési Központ ügyeleti szolgálatával, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és az Országos Rendőrfőkapitányság ügyeletével, a Határőrség Országos Parancsnokság Központi Főügyeletével, valamint a Rádiósok Országos Egyesületével.
3. § (1)5 A heti pihenőnapokra és munkaszüneti napokra a Minisztérium vezető beosztású köztisztviselői közül a Minisztérium Közigazgatási főosztályának vezetője vezető ügyeletest jelöl ki.
(2) A vezető ügyeletes a heti pihenőnapot (munkaszüneti napot) megelőző munkanap munkaidejének befejezésétől a heti pihenőnapot (munkaszüneti napot) követő munkanap munkaidejének kezdetéig látja el feladatát.
(3) A vezető ügyeletes az ügyeletet a lakásán vagy a Főügyelettel előzetesen közölt más, telefonon elérhető helyen tartja.
4. § (1)6 A Főügyeletnek haladéktalanul és közvetlenül tájékoztatnia kell a minisztert, a közigazgatási államtitkárt, az illetékes helyettes államtitkárt a kormányzati intézkedést igénylő esetekről, így különösen:
a) az ország biztonságát, a közrendet veszélyeztető eseményekről;
b) a közlekedést és a vízügyet sújtó elemi csapásról;
c) a közlekedés és vízügy biztonsága ellen irányuló, illetőleg azt súlyosan veszélyeztető cselekményről vagy fenyegetésről;
d) a közlekedési és vízügyi hálózatban bekövetkezett vagy annak nemzetközi kapcsolatait érintő súlyos zavarról vagy akadályoztatásról;
e) veszélyes anyag szállítása során bekövetkezett balesetből eredő katasztrófa-veszélyről.
(2) Heti pihenőnapon és munkaszüneti napon a fentiekről egyidejűleg tájékoztatni kell a vezető ügyeletest is.
(3) A további intézkedéseket az előzőekben felsorolt vezetők rendelkezése szerint – a 6. §-ban foglaltak figyelembevételével – kell megtenni.
5. § (1) A Főügyeletnek
– munkanapon (munkaidőben, valamint munkaidőn kívül) az illetékes főosztályvezetőt és helyettes államtitkárt,
– heti pihenőnapon és munkaszüneti napon a Minisztérium vezető ügyeletesét
haladéktalanul tájékoztatnia kell a következő eseményekről:
a) közfeltűnést keltő tűzesetről, robbanásról;
b) közfeltűnést keltő vagy legalább négy személyt érintő halálos vagy súlyos sérüléssel járó balesetről;
c) a közforgalmú vasúti pályát, közutat vagy polgári repülőteret érintő rendkívüli hőállapotról vagy az ezeken, illetőleg a víziúton bekövetkező rendkívüli jegesedésről, valamint hirtelen nagymérvű vízszintcsökkenésről, illetve emelkedésről;
d) az utasítás 2. §-ában meghatározott költségvetési szerv dolgozója terhére elkövetett, halált vagy súlyos sérülést okozó bűncselekményről vagy annak kísérletéről;
e) az utasítás 2. §-ában meghatározott költségvetési szerv terhére elkövetett vagyon elleni bűncselekményről vagy annak kísérletéről, ha az elkövetési érték várhatóan jelentős;
f) az üzemmenetet jelentősen befolyásoló eseményről (pl. fegyverhasználat, járműeltulajdonítás, előre be nem jelentett sztrájk).
(2) A Főügyelet az (1) bekezdésben nem említett, de jelentőségénél fogva szükségesnek ítélt esetben a tájékoztatást saját hatáskörében kezdeményezi.
(3) A vezető ügyeletes – amennyiben az szükséges – a bekövetkezett rendkívüli eseményről és az általa tett intézkedésekről jelentést ad a Minisztérium érintett vezetői részére. Vezetői rendelkezésre vagy saját hatáskörében intézkedések megtételére utasíthatja a Főügyeletet (pl. tájékoztató készítés, illetékes szervek, hatóságok értesítése, részletesebb információszerzés).
6. § (1) A Főügyelet által értesített vezető, illetőleg vezető ügyeletes hírzárlatot kezdeményezhet, amelyről egyidejűleg tájékoztatja a Főügyeletet. Hírzárlatot a miniszter, akadályoztatása esetén a közigazgatási államtitkár rendelhet el. Hírzárlat kezdeményezése esetén a döntésig a Főügyelet nem adhat tájékoztatást.
(2)7 A Főügyelet a rendkívüli eseményről – a miniszter vagy a közigazgatási államtitkár kezdeményezésére, a Kommunikációs és Sajtóiroda közreműködésével – a lakosság tájékoztatása céljából tényanyagot készít, amelyet a miniszter vagy a közigazgatási államtitkár, illetve az általuk felhatalmazott személy hagy jóvá.
(3) A tényanyag szakmai összeállításához – szükség szerint – az illetékes főosztályok részéről szakértők bevonása rendelhető el.
7. § (1) Ez az utasítás a közzététele napján8 lép hatályba, egyidejűleg a rendkívüli eseményekkel kapcsolatos ügyeletről szóló 1/1988. (Közl. Ért. 2.) KM utasítás hatályát veszti.
(2)9 Az utasításban foglaltak nem érintik a repülőbalesetek és a rendkívüli repülőesemények szakmai vizsgálatának szabályairól és rendjéről szóló 14/1984. (VIII. 1.) KM rendeletben, a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól szóló 232/1996. (XII. 26.) Korm. rendeletben, az ár- és belvízvédekezésről szóló 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendeletben, az árvízvédekezés és belvízvédekezés országos irányításának szervezeti és működési szabályzatáról szóló 1/1991. (K.H.V. Ért. 7.) KHVM utasításban, valamint a vízminőségi kárelhárítással összefüggő feladatokról szóló 132/1997. (VII. 24.) Korm. rendeletben foglaltakat.
Melléklet a 3/1994. (K.H.V. Ért. 12.) KHVM utasításhoz
Rendkívüli események a közlekedési és a vízügyi ágazat területén10
1. a halálos áldozattal vagy súlyos személyi sérüléssel járó baleset;
2. a veszélyes anyag szállítása során bekövetkezett baleset, illetve veszélyes anyagok (pl. mérgező, fertőző, tűz- és robbanásveszélyes, maró, sugárveszélyes anyagok) környezetbe kerülése a szállítás során;
3. tűzeset, robbanás;
4. az üzemmenetet jelentősen befolyásoló esemény (pl.: fegyverhasználat, járműeltulajdonítás, sztrájk);
5. a menetrend alapján végzett országos közforgalmú vasúti és közúti személyszállítás területén, egy adott vonal vagy terület forgalmát akadályozó síntörés, felsővezeték szakadás, biztosítóberendezési zavar, vontatójármű szolgálatképtelensége, rendkívüli időjárás vagy egyéb olyan ok (pl.: előre nem látott vágányzár), amely 60 percet meghaladó késést vagy vonat-, illetve járatkimaradást okoz;
6. a közúti személyszállítás területén, az adott napon, a menetrend alapján indítandó helyközi járatok, továbbá a megyeszékhelyek helyi járatai közlekedésének legalább 10%-os mértékű csökkenése vagy járatkimaradása;
7. a menetrend szerinti közúti személyszállításban, a helyközi forgalomban vagy a megyeszékhelyeken közlekedő járatok 60 percet meghaladó késése;
8. a közutakon közveszélyt előidéző baleset vagy háromnál több jármű összeütközése;
9. az autópályán előre nem tervezett forgalomkorlátozás (félpályás lezárás);
10. a főúton teljes útlezárás;
11. a közút járhatatlansága, elemi csapás (pl. árvíz, földcsuszamlás) következtében, továbbá a rendkívüli időjárási körülmények (szélvihar, köd, ónoseső) – beleértve a téli időszakban nagyobb területet (egy-egy megyét vagy országrészt) érintő, járhatatlanságot okozó síkosságot, havazást, hófúvást – miatt;
12. a Magyar Köztársaság területén polgári légijármű ellen elkövetett jogellenes cselekmény, polgári légijármű sérülése, megsemmisülése, eltűnése a repülés tartama alatt;
13. a magyar polgári légijármű ellen külföldön elkövetett jogellenes cselekmény, magyar polgári légijármű sérülése, megsemmisülése, eltűnése a repülés tartama alatt;
14. a nemzetközi forgalmat lebonyolító polgári repülőtér üzemelésének – időjárási viszonyok miatt – három órát meghaladó szünete;
15. az országos közforgalmú vasúti pályát, közutat vagy közforgalmú polgári repülőteret érintő rendkívüli hóállapot vagy az ezeket, illetőleg a víziutat érintő rendkívüli jegesedés vagy víziúton hirtelen nagymérvű vízszint csökkenés;
16. a magyar lobogó alatt közlekedő hajó elsüllyedése, zátonyra futása, lékesedése;
17. a Közlekedési Főfelügyelet Hajózási Felügyelete által Hajózási Hirdetményben előre ki nem hirdetett hajózási zárlat, amely a kitűzött hajóút használatát hat óra hosszat meghaladó időtartamra lehetetlenné teszi;
18. a Magyar Köztársaság területén lévő nemzetközi víziúton, bármely állam lobogója alatt közlekedő hajó elsüllyedése, zátonyra futása, illetve lékesedése, ha ez hajóútszűkületet, illetve ideiglenes hajóút elzárást okoz;
19. a Magyar Köztársaság területén kívül személyszállítást, árufuvarozást végző magyar jármű feltartóztatása, lefoglalása, illetve a járművezető őrizetbe vétele;
20–25.11
26. a vízellátást érintő elemi csapás;
27. az utasítás 2. §-ában meghatározott költségvetési szerv dolgozója terhére elkövetett, halált vagy súlyos sérülést okozó bűncselekmény vagy annak kísérlete;
28. az utasítás 2. §-ában meghatározott költségvetési szerv terhére elkövetett vagyon elleni bűncselekmény vagy annak kísérlete, ha az elkövetési érték várhatóan jelentős;
29. az utasítás 2. §-ában meghatározott költségvetési szervnél elrendelt bombariadó;
30.12 a határátkelőhelyek (közúti, légi, vasúti, vízi) forgalmában bekövetkező rendkívüli esemény (az átkelés 60 percet meghaladó szünetelése).
Megjelent a Közlekedési Értesítő 2003. évi 11. számában.
Megállapította: 1/2001. (X. 15.) KöViM utasítás 1. §. Hatályos: 2001. X. 15-től.
A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2002. évi XI. törvény alapján a vízügyi ágazat a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium irányítása alá tartozik.
Megállapította: 1/2001. (X. 15.) KöViM utasítás 2. §. Hatályos: 2001. X. 15-től.
Megállapította: 1/2001. (X. 15.) KöViM utasítás 3. §. Hatályos: 2001. X. 15-től.
Megállapította: 1/2001. (X. 15.) KöViM utasítás 4. §. Hatályos: 2001. X. 15-től.
Megállapította: 1/2001. (X. 15.) KöViM utasítás 5. §. Hatályos: 2001. X. 15-től.
1994. június 16.
Megállapította: 1/2001. (X. 15.) KöViM utasítás 6. §. Hatályos: 2001. X. 15-től.
Megállapította: 1/2001. (X. 15.) KöViM utasítás 7. § (1). Hatályos: 2001. X. 15-től.
Hatályon kívül helyezte: 1/2001. (X. 15.) KöViM utasítás 8. §. Hatálytalan: 2001. X. 15-től
Megállapította: 1/2001. (X. 15.) KöViM utasítás 7. § (2). Hatályos: 2001. X. 15-től.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás