KK BH 1994/341
KK BH 1994/341
1994.06.01.
Az önkormányzat nem vehet részt olyan hatósági ügyek intézésére létrehozott társulásban, amely ügyek nem tartoznak feladatkörébe [1990. évi LXV. tv. 41. § (1) bek., 1991. évi XX. tv. 98. § (2) bek.].
A megyei önkormányzat alperes határozatával "T. megyei önkormányzatok közoktatási, hatósági, igazgatási társulás" nevű szervezet létrehozását határozta el. A társulás a T. megyei közgyűlés, valamint Sz., B., D., D., P., T., T. városok, továbbá B. és S. nagyközség önkormányzatának képviselő-testületei között jött létre, egyes államigazgatási feladatok és hatáskörök szakszerű közös intézésére. A megállapodás célja a részt vevő önkormányzatok által fenntartott középfokú iskolákban történő felvételek során benyújtott fellebbezések elbírálása, illetőleg a felvételekkel kapcsolatos igazgatási feladatok társulás útján való célszerű és hatékony ellátása volt. A társulási megállapodás megállapította, hogy a társulás jogi személy, meghatározta a társulás szervezetét, működési feltételeit, költségeit. A megállapodásban foglaltak szerint a társulásnak önálló létszáma nincs, azonos a T. megyei önkormányzati hivatal művelődési és egészségügyi osztályának érintett létszámával, vezetője, képviselője a T. megyei önkormányzat jegyzője.
A köztársasági megbízott területi hivatala 1992. március 11-én felhívással fordult az alpereshez azzal, hogy határozata sérti a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvénynek (a továbbiakban: Ötv.) a társulások létrehozására vonatkozó rendelkezéseit, valamint az 1991. évi XX. törvény 98. §-ának rendelkezéseit is.
Az alperes 1992. május 5-én kelt határozatában korábbi határozatát akként módosította, hogy a létrehozni kívánt társulás elnevezését "T. megyei közoktatási, igazgatási társulás"-ra módosította, egyebekben a határozat rendelkezéseit változatlanul hatályában tartotta.
A felperes keresetet nyújtott be a városi bírósághoz, amelyben kérte az alperes határozatának felülvizsgálatát és a hatályon kívül helyezését. A kereseti kérelmében a felperes előadta, hogy az Ötv. a települési önkormányzatok társulásairól rendelkezik a III. fejezetében. Az Ötv. 41. §-ának (1) bekezdése szerint a települési önkormányzatok testületei feladataik hatékonyabb, célszerűbb megoldására szabadon társulhatnak. Az Ötv. 6. §-ának (1) bekezdése szerint azonban a megyei önkormányzat települési önkormányzatnak nem tekinthető.
A kereseti kérelem kitért arra, hogy a megyei önkormányzat az Ötv. 71. §-ának (1) bekezdése alapján feladatai eredményesebb ellátása érdekében szabadon társulhat más megye és bármely település önkormányzatával. Az 1991. évi XX. törvény 98. §-ának (2) bekezdése határozza meg a megyei önkormányzat feladatait a középfokú iskolákba történő felvételekkel kapcsolatosan. E feladatok körében a megyei önkormányzat "együttműködési megállapodást" köthet más önkormányzatokkal, hatósági feladatok ellátására azonban jogi személyiséggel felruházott igazgatási társulást nem hozhat létre.
A kereseti kérelemben kitért a felperes arra is, hogy az alperes által létrehozott jogi személy nem felel meg a Ptk. 28-30. §-ában foglalt előírásoknak sem.
A perben fellépett a városi ügyészség és indítványozta a kereset elutasítását arra hivatkozással, hogy az Ötv. 71. és 76. §-a alapján a megyei önkormányzati részvétellel is létrehozható igazgatási társulás.
A városi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Döntését arra alapozta, hogy az alkotmány 44/A. §-a a helyi önkormányzatok szabad társulásának elvét rögzíti. Az önkormányzati törvény 71. §-a is ezt az elvet fejezi ki. Az Ötv. 1. §-ának (1) bekezdése szerint a megyei önkormányzat is helyi önkormányzat; ezért az önkormányzati jogok, így a szabad társulás joga is, minden helyi önkormányzatot megillet, e jogok pedig minden helyi önkormányzat tekintetében egyenlőek.
Az elsőfokú bíróság ítélete kitért arra, hogy a felperesnek az alpereshez intézett felhívása nem tartalmazta az alperes által létrehozott, jogi személyiséggel kapcsolatos egyéb jogi ellenérveket, ezért azok érdemi vizsgálatát mellőzte.
A felperes fellebbezést nyújtott be a városi bíróság elsőfokú ítélete ellen és kérte annak megváltoztatását. A megyei bíróság ítéletével a városi bíróság ítéletét megváltoztatta és az alperes határozatát hatályon kívül helyezte. A jogerős másodfokú ítélet indokolása kifejtette, hogy az Ötv. 6. §-ának (1) bekezdése szerint a megyei önkormányzat nem települési önkormányzat, hatósági, igazgatási társulást pedig az Ötv. 41. és 42. §-a értelmében települési önkormányzatok hozhatnak létre. A másodfokú bíróság ítéletének indokolásában kitért még az alperes által létrehozni kívánt jogi személlyel kapcsolatos és a felperes által felvetett aggályokra és megállapította, hogy a határozattal létrehozott jogi személy valóban nem felel meg a Ptk. 28-30. §-aiban megfogalmazott követelményeknek sem, mert nem rendelkezik elkülönített vagyonnal, nincs önálló szervezete és az alperes szervezeti és működési szabályzata szerint működik. A jogerős másodfokú ítélet indokolása megállapította, hogy az oktatási intézményeket fenntartó önkormányzat jegyzőjének feladata és hatásköre a középiskolai felvételek elutasítása esetén a másodfokú döntés. Így a létrehozni kívánt társulás megvalósítja a hatáskörelvonást abban az esetben, amikor a törvény által az illetékes önkormányzat jegyzőjétől a hatáskört a társuláshoz vonja. Emellett a felperes jogszabályi felhatalmazás hiányában hatósági, igazgatási jogosítvánnyal nem rendelkezik, ebből következően ilyen hatáskört társulás létrehozásával sem biztosíthat a maga számára.
Az alperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a Legfelsőbb Bírósághoz és kérte a megyei bíróság ítéletének megváltoztatását.
A felülvizsgálati kérelemben kifejtett indokok szerint jogszabálysértő a megyei bíróság jogerős ítélete, mivel az Ötv. 41., 42. §-ainak rendelkezését nem vetette össze a megyei önkormányzatra vonatkozó és szintén az Ötv.-ben foglalt jogi rendezéssel, így az Ötv. 71. §-a (1) bekezdésének második mondatával, továbbá az Ötv. 76. §-ával. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Legfelsőbb Bíróság szerint az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a tényállást, de az irányadó jogszabályok téves értelmezésén alapuló - a keresetet elutasító - ítélete nem helytálló. A Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján a másodfokú bíróság az irányadó tényállásból megfelelő jogi következtetést vont le és a vonatkozó jogszabályok helyes értelmezésével törvényes és megalapozott jogerős ítéletet hozott.
Az alkotmány 44/A. §-a (1) bekezdésének h) pontja szerint a helyi képviselő-testület szabadon társulhat más helyi képviselő-testülettel, érdekeinek képviseletére önkormányzati érdekszövetséget hozhat létre, feladatkörében együttműködhet más országok helyi önkormányzatával, és tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezetnek. Az Ötv. az önkormányzati jogok részletes megállapítása során 1. § (1) bekezdésében leszögezi, hogy a község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye önkormányzata (a továbbiakban: helyi önkormányzat) a feladat és hatáskörébe tartozó helyi érdekű közügyekben (a továbbiakban: helyi közügy) önállóan jár el. Fenti rendelkezésből egyértelműen következik, hogy a helyi önkormányzat a feladat- és hatáskörébe tartozó közügyekben járhat el, így a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben választhat az önálló eljárás, illetőleg a társulás útján történő feladatmegvalósítás között is. Az Ötv. rendelkezései között a helyi önkormányzat és a települési önkormányzat fogalom meghatározása a rendelkezések sorában következetesen megvalósul. Ennek a következetességnek az indító rendelkezése a 6. § (1) bekezdése, amely szerint a községnek, városnak, fővárosnak és kerületeinek (továbbiakban: települési önkormányzat), a megyei önkormányzatnak egymástól eltérő feladat- és hatáskörei lehetnek. Az időközben már hatályon kívül helyezett, de a felülvizsgálni kért határozat meghozatalának idejében hatályos 1991. évi XX. törvény 98. §-ának c) pontja szerint a fővárosi és megyei önkormányzat köteles gondoskodni a középfokú iskolai felvételekkel összefüggő tájékoztató tevékenységről. E jogszabályi rendelkezésből a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a megyei önkormányzat nem rendelkezik hatáskörrel a középfokú iskolai felvételekkel kapcsolatos és a tanulóviszonyt érintő hatósági jogkörben. Így miután e kérdés eldöntésére hatósági jogkörrel nem rendelkezik, nem vehet részt olyan társulásban, amely e hatósági jogkör ellátása érdekében alakult.
Ezt támasztja alá az 1991. évi XX. törvénynek a kereset elbírálásakor hatályban lévő 98. §-ának (2) bekezdésében szabályozott az a rendelkezése is, amely szerint a közoktatási feladatok zavartalan biztosítása érdekében a fővárosi és megyei önkormányzat, a főváros, megye területén működő önkormányzatokkal együttműködési megállapodás megkötését kezdeményezi a közoktatással összefüggő, körzeti jellegű szolgáltatások megszervezésére, így különösen középfokú iskolai felvételi ügyekkel kapcsolatos kérdések rendezésére, sajátos középfokú iskolai feladatok megoldására. A törvény rendelkezései alapján kötött együttműködési megállapodás is alkalmas a megye területén meglévő középfokú oktatási intézmények férőhelyeivel kapcsolatos adatok gyűjtésére és azok továbbítására és így elősegítheti a megyében a beiskolázni szándékozók tájékozottságát.
Hasonló rendelkezést tartalmaz az 1993. évi LXXIX. törvény 89. §-a is.
Az Ötv.-nek a megyei önkormányzat társulási jogával kapcsolatos rendelkezései nem sértik az alkotmány 44/A. §-ban a helyi önkormányzatok alapjogait, így a szabad társulás jogát rögzítő rendelkezéseit, tekintettel arra, hogy a helyi önkormányzatoknak feladat- és hatáskörükbe tartozó ügyekben lehetséges alapjogaik gyakorlása. Az pedig összhangban áll az alkotmánnyal, hogy olyan ügyben, amelyben hatósági jogkörrel nem rendelkezik a megyei önkormányzat, nem kezdeményezhet hatósági társulás létrehozását és annak tevékenységében nem vehet részt. (Legf. Bír. Kfv. II. 25 286/1993. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás