PK BH 1994/363
PK BH 1994/363
1994.07.01.
Az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés érvényes létrejöttének tartalmi követelményei [Ptk. 218. § (1) bek., 365. § (1) és (3) bek., Legfelsőbb Bíróság XXV. sz. PED].
A felperes a keresetében annak megállapítását kérte, hogy az általa becsatolt elismervények tartalmából kitűnően - amelyek szerint az alperesek tulajdonában levő ház "vétele fejében" egyik alkalommal 50 000 forintot, a másik alkalommal 300 000 forintot fizetett meg - megszerezte a perbeli ingatlan tulajdonjogát, adásvétel jogcímén.
Az első fokon eljárt városi bíróság a felperes keresetét nem tartotta alaposnak. Megítélése szerint a hivatkozott okiratok alapján nem állapítható meg az, hogy a perbeli ingatlanra vonatkozóan a felperes és az alperesek között érvényes adásvételi szerződés jött létre. Ebből következően - a szerződés érvénytelenségének a jogkövetkezményét alkalmazva - ítéletében rendelkezett az eredeti állapot helyreállításáról is.
Az ítélet ellen a felperes élt fellebbezéssel, amit a másodfokú bíróság alaptalannak talált. A másodfokú bíróság részítéletet hozott, amellyel a felperes keresetét elutasító rendelkezést helybenhagyta, ezt meghaladóan azonban az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó részében az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. A másodfokú bíróság az érdemi döntését arra alapította, hogy nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a felperes által becsatolt elismervények tartalmát nem találta alkalmasnak a felperes tulajdonszerzése adásvételjogcímén történő megállapítására, mivel az okiratokban foglaltak az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló érvényes szerződés tartalmi követelményeit nem elégítik ki. Kétségtelen ugyan, hogy az elismervények együttesen tartalmazzák az ingatlannak a megjelölését, részben az ellenszolgáltatást, a felek személyét, nem tűnik ki azonban abból a felperes vételre irányuló akaratnyilatkozata, amit sem a birtokbalépés, sem a vételárfizetés nem pótolhat.
A másodfokú bíróság részítélete ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. A kérelem arra irányult, hogy a bíróság a jogerős ítélet támadott rendelkezésének hatályon kívül helyezésével állapítsa meg, hogy a felek között érvényes adásvételi szerződés jött létre. Érvelése szerint az a körülmény, hogy az elismervényekben együttesen sem került feltüntetésre az az összeg, amennyi a felek szóbeli megállapodása szerinti vételár volt, a Legfelsőbb Bíróság XXV. számú polgári elvi döntése megfelelő értelmezéséből következően nem zárja ki a szerződés érvényes létrejöttét.
Az alperesek ellenkérelmükben a támadott határozat hatályban tartását kérték. Vitatták a felülvizsgálati kérelemben kifejtett jogi álláspont helyességét.
A felülvizsgálati kérelem az alábbi indokból nem alapos. A jogerős részítéletben kifejtett indokra tekintettel megalapozottan és jogszerűen állapította meg - a Legfelsőbb Bíróság XXV. számú polgári elvi döntése megfelelő értelmezésével - mindkétfokú bíróság azt, hogy a felperes által bemutatott elismervények nem alkalmasak a perbeli ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződés érvényességének megállapítására [Ptk. 218. § (1) bek., 365. § (1) bek. és (3) bek.].
A felülvizsgálati kérelemben kifejtett értelmezéssel szemben a hivatkozott polgári elvi döntés iránymutatása szerint az a körülmény, hogy a felek a szerződésben a közöttük létrejött megállapodás valódi tartalmától eltérően tüntetik fel az eladott ingatlan vételárát, nem érinti a szerződés érvényességét, a jelen esetben nem vehető figyelembe. A peres felek között nem volt vitás ugyanis az, hogy az ingatlan vételára tekintetében szóban úgy állapodtak meg: a felperes 400 000 forintot fog fizetni. Nem merült fel a perben arra vonatkozó adat, hogy bármely okból szándékukban állt volna a vételárnak a megállapodásuktól eltérő összegben történő feltüntetése. Az elismervényekben foglaltak alapvető hiányossága - ami nélkül a vételi szerződés írásba-foglalásáról nem lehet szó - az, hogy nem állapítható meg a vételár összege, csak az, hogy "vételár fejében" esetenként milyen összegű pénzfizetés történt. Ennek az elemnek a hiánya önmagában is megalapozza azt, hogy a felperes érvényes adásvételi szerződés létrejöttére eredménnyel tulajdoni igényt nem alapíthat.
A fentiekben kiemeltekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdésére alapítottan a támadott másodfokú határozatot hatályában fenntartotta. Miután a részítéletnek nem volt tárgya felperes által hivatkozott tulajdonjogot keletkeztető beruházások elbírálása, azzal a Legfelsőbb Bíróság nem foglalkozhatott. (Legf. Bír. Pfv. I. 21 675/1993/3. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás