1994. évi XL. törvény
1994. évi XL. törvény
a Magyar Tudományos Akadémiáról1
A Magyar Tudományos Akadémiát a nemzet a magyar nyelv ápolására, a tudomány szolgálatára hozta létre.
Jogos társadalmi igény, hogy a magyar tudományosság nagy múltú nemzeti intézményének működési és tevékenységi szabadsága — a tudományt művelő és képviselő más intézmények autonómiáját nem csorbítva — önkormányzati jogainak törvényi megerősítésével kiszélesedjék, belső életének demokratizmusa erősödjék.
Ennek érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
A Magyar Tudományos Akadémia jogállásáról
1. §2 (1) A Magyar Tudományos Akadémia (a továbbiakban: Akadémia) önkormányzati elven alapuló, jogi személyként működő köztestület, amely a tudomány művelésével, támogatásával és képviseletével kapcsolatos országos közfeladatokat lát el.
(2) Az Akadémiát a 6. § szerinti akadémikus, valamint a 7. § szerinti nem akadémikus köztestületi tagok alkotják.
(3) Az Akadémia akadémikus tagjai köztestületi jogaikat közvetlen részvétel útján, a nem akadémikus köztestületi tagok pedig – a jelen törvényben és az Akadémia Alapszabályában (a továbbiakban: Alapszabály) meghatározott módon – képviselet útján gyakorolják.
(4)3 Az Akadémia mint köztestület közfeladatainak ellátását érintő jogszabályok, állami programok és intézkedések előkészítésekor az Akadémia véleményét ki kell kérni.
2. §4 (1)5 Az Akadémia az e törvényben meghatározott feladatainak ellátása céljából közfinanszírozású intézményeket létesít és működtet, amelyek felett irányítási jogot gyakorol, valamint – a 23. § (6) bekezdésében foglaltak szerint – gazdasági társaságokat létesíthet, amelyek tulajdonosi jogát gyakorolja. Az Akadémia a tudományért, művészetért tevékenykedő más szervezeteket is támogathat.
(2)6 Az Akadémia a központi költségvetésben önálló fejezetet alkot.
(3) Az Akadémia esetében a köztestületekre vonatkozó szabályokat az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(4)7 Az Akadémia köztestületének kutatói munkájukat tudományos meggyőződésüknek megfelelően végzik. Ezzel ellentétes tevékenységre nem kötelezhetők. Tudományos eredményeiket szabadon tehetik közzé, ha ezzel mások törvényes, különösen a szellemi tulajdonra vonatkozó jogait nem sértik.
Az Akadémia feladatairól
3. §8 (1) Az Akadémia közfeladatai a következők:
a) támogatja a tudományok művelését és a tudományos kutatások végzését, támogatja a tudományos könyv- és folyóirat-kiadást;
b)9
c)10 tudományos minősítési rendszert működtet, melynek keretében a Magyar Tudományos Akadémia doktora (a továbbiakban: az MTA doktora) továbbá a Magyar Tudományos Akadémia levelező és rendes tagja címet adományoz, valamint felkérésre tudományos tevékenységet végző intézményt értékel. A címadományozás és értékelés szabályait az Akadémia szabályzatba foglalja;
d) a világban folyó és a hazai tudományos kutatások eredményeit és irányait rendszeresen értékeli, és ezzel kapcsolatosan javaslatokat fogalmaz meg;
e) az Országgyűlés vagy a Kormány kérésére a kompetenciájába tartozó kérdésekben – főleg a tudomány, az oktatás, a társadalom, a környezet és a gazdaság kérdéseiben – kinyilvánítja szakmai véleményét;
f) segíti a magyar nyelv fejlődését és a tudomány magyar nyelven történő művelését;
g) őrködik a tudományos közélet tisztaságán, a tudományos kutatás és a tudományos véleménynyilvánítás szabadságán;
h) megállapodásokat köt és kapcsolatokat tart fenn hazai, külföldi és nemzetközi tudományos intézményekkel és szervezetekkel, különösen akadémiákkal, felsőoktatási intézményekkel és az Európai Unió tudományos szervezeteivel;
i) kapcsolatot tart a külföldön élő magyar nyelvű és tárgyú tudományos kutatások művelőivel, támogatja a határon túli magyar tudományosságot;
j) tudományos programokat és konferenciákat szervez, pályázatokat ír ki;
k) szorgalmazza és segíti a tudományos kutatások eredményeinek társadalmi és gazdasági hasznosítását;
l) felsőoktatási intézményekkel és közgyűjteményekkel kötött megállapodás alapján ezen intézményekben tudományos kutatócsoportokat tarthat fenn, valamint közreműködhet az oktatásban és a felsőoktatási intézményekben folyó doktori (PhD) képzésben;
m) a tudományos utánpótlást ösztöndíjrendszer fenntartásával segíti, amelynek fedezete az Akadémia költségvetésében elkülönítetten szerepel; kiemelkedő tudományos eredményeket elérő kutatók részére – saját forrásaiból vagy egyetemleges közérdekű kötelezettségvállalás alapján – határozott időre tudományos ösztöndíjat, díjakat alapíthat, díjkitűzést tehet, amelynek feltételeit és részletes rendjét az Akadémia szabályzatban állapítja meg;
n) tudományos osztályokat alakít, amelyek a tudományos szakmai autonómia alapegységei, és az Alapszabályban meghatározott módon egyéb testületeket (tudományos bizottságokat, területi bizottságokat stb.) hoz létre;
o)11 az e tevékenységet alapfeladatként ellátó, az MTA Könyvtár és Információs Központ mint akadémiai költségvetési szerv (a továbbiakban: Könyvtár és Információs Központ) közreműködésével tudományos művek (tudományos alkotás, tudományos publikáció, doktori értekezés és annak tézisei, MTA doktora értekezés és annak tézisei) adatait tartalmazó nemzeti tudományos bibliográfiai adatbázist (a továbbiakban e törvény alkalmazásában: Adatbázis) működtet, amely bibliográfiai hitelesség szempontjából ellenőrzött módon tartalmazza a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak által a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 30. § (7) bekezdésében meghatározott jogviszonyuk keretei között megalkotott és nyilvánosságra hozott tudományos művekkel, valamint a költségvetési forrásból tudományos mű megírására, létrehozására irányuló szerződés alapján támogatásban részesülő személyek által megjelentetett tudományos művekkel kapcsolatos, e törvény 19/A. §-ában meghatározott adatokat; valamint alkalmas a más személyek által megalkotott és nyilvánosságra hozott tudományos művek önkéntesen közzétenni kívánt adatainak befogadására;
p)12 elősegíti a fiatal kutatók tudományos életpályájának kialakítását;
q)13 közreműködik a kutatók és a társadalom közötti kapcsolat erősítésében.
(1a)14 Az Akadémia feladata a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: KFItv.) 42/B. § (5) bekezdésben, 46. § (1) bekezdésében és 2. mellékletében meghatározottak szerinti főhivatású kutatóhálózat elhelyezését, valamint a kutatóintézeti hálózat működtetését szolgáló, a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában és ezen kutatóhelyek használatában lévő vagyonelemek használati jogának a KFItv.-ben meghatározottak szerinti biztosítása.
(2)15 Az Akadémia elnöke kétévenként beszámol az Országgyűlésnek az Akadémia munkájáról, és ennek érdekében rendszeresen felméri és értékeli az egyes tudományágak hazai eredményességét és nemzetközi megítélését.
(3) Az Akadémia elnöke évente tájékoztatja a Kormányt az Akadémia munkájáról, valamint a magyar társadalom és gazdaság fellendítése érdekében elért eredményeiről.
(4)16 Az Akadémia a törvényben rögzített tájékoztatók elkészítéséhez – a közzétett adatok felhasználásán túl – az adatokat önkéntes adatszolgáltatáson alapuló saját adatgyűjtés és más szervektől való átvétel útján szerzi be. Személyes adat átvételére csak az érintett személy előzetes hozzájárulásával kerülhet sor, kivéve a 19/A. § szerinti adatátvétel esetét.
(5) A költségvetési szervek és a többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek a kezelésükben lévő közérdekű adatokat – a döntések előkészítéshez szükséges adatok hozzáférhetőségének biztosításáról szóló 2007. évi CI. törvényben megállapított szabályok szerint – 15 napon belül küldik meg az Akadémiának.
4. §17 Feladatainak ellátása során az Akadémia a vagyonával, a részére jóváhagyott költségvetési támogatással, saját bevételeivel és más forrásaival az e törvénynek az Akadémia gazdálkodásáról és vagyonáról szóló rendelkezéseiben leírtak szerint gazdálkodik.
Az Akadémia felépítése és irányítása18
A köztestület
5. §19 (1) Az Akadémia köztestületének tagjai a 6. § szerinti akadémikusok és a 7. §-ban meghatározott nem akadémikus személyek.
(2) A köztestület hazai akadémikus tagjai alanyi jogon tagjai az Akadémia Közgyűlésének (a továbbiakban: Közgyűlés), annak az osztálynak, ahol akadémikussá választották őket, és szakterületük szakmai bizottságainak. A köztestület nem akadémikus tagjai – maguk közül – az Akadémia Alapszabályában meghatározott módon választják meg képviselőiket, akik az Akadémia közgyűlésében és osztályaiban képviselik őket.
(3) A köztestület tagjai maguk közül az Alapszabályban meghatározott módon választanak tagokat a tudományos és egyéb akadémiai testületekbe.
Az akadémikusok20
6. §21 (1) Az akadémikusok körét rendes és levelező (a továbbiakban együtt: hazai), valamint külső és tiszteleti tagok alkotják. Az akadémikusok az Alapszabályban rögzített módon közreműködnek az Akadémia közfeladatainak ellátásában.
(2) Az akadémikusokat a hazai tagok választják az Akadémia tagjai közé. Minden akadémikus az Akadémia valamelyik osztályába tartozik. Az akadémikus tudományos osztályba tartozása kérésére az Alapszabályban rögzített módon megváltoztatható.
(3) A 70 évesnél fiatalabb hazai akadémikusok száma nem haladhatja meg a 200 főt, a hazai akadémikusok teljes száma pedig a 365 főt.
(4) A Magyarországon élő hazai akadémikusok tudományos teljesítményét és köztestületi munkáját az Akadémia havi tiszteletdíj folyósításával is elismeri. A tiszteletdíj a hazai akadémikust élete végéig megilleti, elhalálozása esetén annak meghatározott hányadát hozzátartozói ellátásként (özvegyi és árvaellátásként) kell folyósítani.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott tiszteletdíj és hozzátartozói ellátások fedezetét az Akadémia költségvetési fejezetében elkülönítetten kell megállapítani.
A nem akadémikus köztestületi tagok22
7. §23 (1) A Magyarországon szerzett vagy honosított tudományos fokozattal rendelkező személyek közül azok válnak a köztestület nem akadémikus tagjává, akik tudományos tevékenységükkel a magyar tudomány feladatainak megoldásában részt vesznek, és az Akadémia szakterületük szerint illetékes tudományos osztályának bejelentik, hogy a köztestület tagjai kívánnak lenni. A jelentkezőt az Akadémia az osztály javaslata alapján felveszi a központi köztestületi nyilvántartásba.
(2) A nem Magyarországon szerzett tudományos fokozattal rendelkező külföldön élő személyek az Alapszabály rendelkezései szerint válhatnak a köztestület külső tagjává.
A Magyar Tudományos Akadémia doktorai24
8. §25 (1) Az Akadémia Doktori Tanácsa az MTA doktora címet ítélheti oda a kiemelkedő tudományos teljesítményt elérő olyan személynek, akinek van tudományos fokozata, és a cím megszerzésének egyéb, az Akadémia doktori szabályzatában meghatározott feltételeit is teljesíti.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott cím kérelem alapján indult doktori eljárás keretében ítélhető oda. Az eljárás megindítására és a cím odaítélésére az Akadémia Doktori Tanácsa jogosult.
(3) Az MTA Magyarországon élő doktorainak tudományos teljesítményét és köztestületi munkáját az Akadémia havi tiszteletdíj folyósításával is elismerheti, amely az odaítéléstől kezdve életük végéig megilleti őket. Az MTA tiszteletdíjban részesülő doktorai az Alapszabályban rögzített módon közreműködnek az Akadémia közfeladatainak ellátásában. Az MTA összes doktora tiszteletdíjának éves összege nem haladhatja meg az akadémikusok – teljes létszámra számított – éves tiszteletdíjának 1,8-szorosát.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott tiszteletdíj fedezetét az Akadémia költségvetési fejezetében elkülönítetten kell megállapítani.
(5) Az e törvény hatálybalépése előtt odaítélt „tudomány doktora” fokozat és MTA doktora cím egyenértékű az e törvény hatálybalépése után megítélt MTA doktora címmel.
(6)26 A Doktori Tanács külföldön szerzett tudományos fokozatot – érdemi vizsgálat után – csak akkor honosíthat, ha a fokozat egyenértékűségét a tudomány kandidátusa vagy a tudomány doktora magyar fokozattal nemzetközi egyezmény vagy szerződés mondja ki.
A hazai akadémikusok és az MTA doktorai tiszteletdíjának felfüggesztése27
8/A. §28 (1) A 6. § (4) bekezdése és a 8. § (3) bekezdése szerinti tiszteletdíjak és hozzátartozói ellátások folyósítását az Akadémia elnöke felfüggeszti, ha a jogosult büntetőjogi felelősségét a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt jogerős ítéletben megállapította és a jogosult
a) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott végrehajtandó szabadságvesztés büntetés hatálya alatt áll,
b) foglalkozástól eltiltás büntetés hatálya alatt áll, vagy
c) közügyektől eltiltás mellékbüntetés hatálya alatt áll.
(2) A felfüggesztés az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott büntetés, illetve mellékbüntetés végrehajtása befejezéséig vagy végrehajthatóságának megszűnéséig tart.
(3) A jogosult az (1) bekezdés szerinti jogerős ítéletről az Akadémia elnökét tájékoztatja.
(4) Az Akadémia elnöke a jogosultról a tiszteletdíj vagy a hozzátartozói ellátás folyósítása feltételeinek fennállása ellenőrzése céljából adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott adatra irányulhat.
(5) Az Akadémia elnöke a jogosult (1) bekezdés szerinti személyes adatait az ellenőrzés időtartamára vagy – a tiszteletdíj folyósításának felfüggesztése esetén – a jogosult tiszteletdíjának vagy hozzátartozói ellátásának folyósítása felfüggesztésének időtartamára kezelni.
A Közgyűlés29
9. §30 (1) Az Akadémia Közgyűlését a hazai akadémikusok, valamint a nem akadémikus képviselők alkotják. Utóbbiak az Alapszabályban meghatározott módon közvetlen és titkos választással nyerik el tagságukat. Számuk legfeljebb 200 fő.
(2) A Közgyűlés a köztestület legfőbb döntéshozó testülete, amely
a) elfogadja az Akadémia működésével kapcsolatos stratégiai elveket, és az Akadémia szervezetéről és működéséről szabályzatot alkot: az Alapszabályt;
b) elfogadja az Akadémia vagyongazdálkodásával kapcsolatos szabályokat, és dönt az Akadémia tulajdonában lévő ingatlanok elidegenítésének, megterhelésének, alapítványba vagy gazdasági társaságba nem pénzbeli hozzájárulásként való bevitelének, valamint használatba adásának elveiről;
c) megvitatja és elfogadja az Országgyűlés számára készülő beszámoló koncepcióját;
d) szakmai testületek előterjesztése alapján véleményt nyilvánít a hazai tudomány és a társadalom alapvető fontosságú kérdéseiről;
e) az Akadémia elnökének előterjesztése alapján jóváhagyja a következő évi akadémiai költségvetés irányelveit;
f) a Felügyelő Testület jelentése alapján jóváhagyja az előző évről szóló éves költségvetési beszámolót;
g) megválasztja az elnököt, az alelnököket, a főtitkárt és a főtitkárhelyettest, valamint az e törvényben és az Alapszabályban meghatározott más tisztségviselőket;
h) megválasztja az Akadémia Vagyonkezelő Testületének, Doktori Tanácsának, Felügyelő Testületének, Könyv- és Folyóirat-kiadó Bizottságának és Tudományetikai Bizottságának a tagjait;
i)31 megválasztja az Akadémia Elnökségének a Közgyűlés által választandó tagjait,
j)32 alapítói jogkörében dönt költségvetési szervek megalapításáról, átszervezéséről, átsorolásáról, megszüntetéséről.
(3) A megválasztott testületek feladatait, működésük eljárási szabályait az Alapszabály tartalmazza.
(4) A Közgyűlés és az osztályok munkájában a Közgyűlés minden tagját azonos jogok illetik meg, kivéve, hogy az Akadémia tagjainak megválasztásában csak a hazai akadémikusok vesznek részt, az osztályokon doktori eljárásokban pedig csak a hazai akadémikusok és az MTA doktora címmel rendelkező nem akadémikus közgyűlési képviselők szavazhatnak.
(5) Az Akadémia évente legalább egyszer Közgyűlést tart.
(6) A Közgyűlést a napirend megjelölésével az Akadémia elnöke hívja össze.
(7) A Közgyűlés összehívását kezdeményezheti – a napirend megjelölésével, írásban – a Közgyűlésen szavazásra jogosultak egyötöde is. A Közgyűlést az elnöknek ilyenkor az összehívás kérésének kézhezvételétől számított hatvan napon belül kell összehívnia.
(8) A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazásra jogosultak több mint fele jelen van.
(9) A Közgyűlés a határozatait a jelen levő szavazásra jogosultak több mint felének igen szavazatával hozza. Az Alapszabály elfogadásához és módosításához a határozatképes Közgyűlésen jelen levő szavazásra jogosultak több mint kétharmadának igen szavazata szükséges.
A tudományos osztály33
10. §34 (1) A tudományos osztály az Akadémiának egy tudományág vagy egymáshoz közel álló több tudományág képviselőit magában foglaló egysége. A tudományos osztályok számát és elnevezésüket az Alapszabály rögzíti.
(2) A tudományos osztály tagjai az osztály tudományterületén megválasztott akadémikusok és nem akadémikus közgyűlési képviselők.
(3) A tudományos osztály az Alapszabályban meghatározott módon maga választja meg elnökét és elnökhelyettesét.
(4) A tudományos osztály ellátja az Akadémia közfeladataiból a tudományterületét érintő teendőket. Ezeket a feladatokat az Alapszabály rögzíti.
(5)35
Az Akadémia Elnöksége és Vezetői Kollégiuma36
11. §37 (1)38 Az Akadémia Elnökségét (a továbbiakban: Elnökség) az elnök, az alelnökök, a tudományos osztályok elnökei, a hazai területi bizottságok elnökeinek egy – önmaguk közül választott – képviselője, a főtitkár, a főtitkárhelyettes, a Közgyűlés által választott három akadémikus és a Közgyűlés által választott három nem akadémikus közgyűlési képviselő alkotja. Elnöke az Akadémia elnöke. A három alelnök, a három választott akadémikus, a három választott nem akadémikus közgyűlési képviselő közül egy-egy képviseli a matematikát és a természettudományokat, az élettudományokat, valamint a társadalomtudományokat.
(2) Két Közgyűlés között az Elnökség az Akadémia döntéshozó testülete. Az Elnökség döntési jogkörét, működési rendjét és azt, hogy az Elnökség mely döntési jogköreit adhatja át a 12. §-ban meghatározott Vezetői Kollégiumnak, az Alapszabály tartalmazza. Az Elnökség a döntéseiért a Közgyűlésnek tartozik felelősséggel.
12. §39 (1) A Vezetői Kollégium az Akadémia operatív működését irányító választott testület.
(2) A Vezetői Kollégium tíz tagból áll; elnöke az Akadémia elnöke, tagjai az Akadémia alelnökei, főtitkára és főtitkárhelyettese és az Elnökség Közgyűlés által választott három akadémikus és egy nem akadémikus tagja.
(3) A Vezetői Kollégium feladata a Közgyűlés és az Elnökség által meghozott döntések végrehajtása, a Közgyűlés és az Elnökség által ráruházott döntések meghozatala. A Vezetői Kollégium hatáskörét és működési rendjét az Alapszabály rögzíti.
(4) A Vezetői Kollégium az Elnökség által átruházott jogkörében meghozott döntéseiért az Elnökségnek, a Közgyűlés által ráruházott jogkörében meghozott döntéseiért a Közgyűlésnek tartozik felelősséggel.
Az Akadémia Közgyűlés által választott vezetői40
13. §41 (1) Az Akadémia elnökét, alelnökeit, főtitkárát és főtitkárhelyettesét a hazai akadémikusok közül, a hazai akadémikusok javaslata alapján három évre a Közgyűlés választja. Az elnököt tisztségében a köztársaság elnöke megerősíti.
(2) Az elnök és a főtitkár a tevékenységéért a Közgyűlésnek felel.
(3) Bármely, a Közgyűlés által választott azonos vezetői tisztségre ugyanaz a személy legfeljebb kétszer választható.
(4)42 Az elnököt a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 1. melléklet I. pontjában foglalt Illetménytábla szerinti közigazgatási államtitkári illetmény felső határának megfelelő illetmény illeti meg.
(4a)43 A főtitkárt a Kit. 1. melléklet I. pontjában foglalt Illetménytábla szerinti helyettes államtitkári illetmény felső határának megfelelő illetmény illeti meg.
(4b)44 A főtitkárhelyettes illetménye a főtitkár illetményének 90%-a.
(4c)45 A (4) bekezdés szerinti illetményen túl az elnököt miniszteri juttatás illeti meg és minden naptári évben húsz munkanap vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni.
(4d)46 A (4a) bekezdés szerinti illetményen túl a főtitkárt közigazgatási államtitkári juttatás illeti meg és minden naptári évben húsz munkanap vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni.
(4e)47 A (4b) bekezdés szerinti illetményen túl a főtitkárhelyettest helyettes államtitkári juttatás illeti meg és minden naptári évben húsz munkanap vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni.
(5)48 Az elnök, a főtitkár és a főtitkárhelyettes jogállására az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény rendelkezéseit kell – a 38. § (1) bekezdés d) pontja, 84. §-a, 85. §-a, 95–97. §-a, 103. § (1) bekezdés 5., 6., 15., 16. és 25. pontja, valamint a besorolásra, a vezetőkre, a képzésre, továbbképzésre és a teljesítményértékelésre vonatkozó rendelkezések kivételével – alkalmazni.
Az Akadémia elnöke és alelnökei49
14. §50 (1) Az Akadémia tevékenységét – a Közgyűlés döntéseinek és határozatainak megfelelően – az Alapszabályban meghatározott módon az elnök irányítja. Az elnök képviseli az Akadémiát.
(2) Az elnök az Akadémia mint központi költségvetési fejezet tekintetében a fejezetet irányító szerv vezetője.
(3) Az elnök – a Közgyűlés 9. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt jogkörében hozott döntések keretei között – az Akadémia vagyona tekintetében gyakorolja az Akadémiát megillető tulajdonosi jogokat. Az elnök képviseli az Akadémiát, és gondoskodik a Közgyűlés döntéseinek végrehajtásáról.
(4) Az elnök döntéshozó munkáját Stratégiai Tanácsadó Testület segíti, amelynek összetételét az Alapszabály rögzíti.
(5) Az elnököt – akadályoztatása esetén – a főtitkár helyettesíti.
(6) Az alelnökök az elnök által meghatározott munkamegosztás szerint látják el feladataikat. Az Elnökségben és a Vezetői Kollégiumban képviselik a köztestület tudományági részeit, egyéb fórumokon pedig az elnök megbízása alapján az Akadémiát.
A főtitkár és főtitkárhelyettes51
15. §52 (1)53 A főtitkár – a Közgyűlés határozataival és az elnök iránymutatásaival összhangban – az Alapszabályban meghatározott módon működteti a titkársági szervezetet (a továbbiakban: MTA Titkársága).
(2)54
(3) A főtitkárhelyettes segíti a főtitkárt munkájában, és a főtitkár akadályoztatása esetén helyettesíti.
Az Akadémia területi testületei55
16. §56 (1) Az Akadémia területi bizottságokat tart fenn, amelyek az Alapszabályban foglaltaknak megfelelően szervezik a köztestület regionális működését.
(2) Az Akadémia a Kárpát-medencei magyar tudományos közélet támogatására területi bizottságokat létesíthet a környező országokban is, és ezeket fenntartja. A határon túli területi bizottságok a saját államuk jogszabályainak megfelelően tevékenykednek.
Az Akadémia intézményei57
17. §58
18. §59
Az Akadémia egyéb intézményei60
19. §61 (1)62 Az MTA Titkársága az Akadémia köztestületi feladatait szervező, az Akadémia intézményeinek igazgatási, gazdálkodási, pénzügyi, vagyonkezelési és ellenőrzési feladatait ellátó gazdasági szervezettel rendelkező köztestületi költségvetési szerv. A Titkárság közfeladatokat ellátó alkalmazottai köztisztviselők.
(2) Az MTA Titkárságának feladatait az Alapító Okirat rögzíti, amelyet az Akadémia elnöke ad ki.
(3) Az Akadémia Könyvtára nyilvános könyvtár, amely országos tudományos szakkönyvtárként működik.
(4) Az Akadémia a költségvetési szerveiről, egyéb intézményeiről, a tulajdonában (résztulajdonában) lévő gazdasági társaságokról, továbbá az általa támogatott szervezetekről az Alapszabályban rendelkezik.
19/A. §63 (1) Az Akadémia – a Könyvtár és Információs Központon keresztül – országos elektronikus információs közszolgáltatásként ellátja az Adatbázis működtetését, amelynek feladata:
a) a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben és a doktori iskolákról, a doktori eljárások rendjéről és a habilitációról szóló kormányrendeletben meghatározott doktori értekezések és azok tézisei, valamint az e törvényben meghatározott, MTA doktora értekezések és azok tézisei adatainak az adatbázisban történő nyilvántartásával kapcsolatos feladatok ellátása;
b) a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak által a jogviszonyuk keretei között megalkotott, a munkáltatónak átadott és nyilvánosságra hozott, valamint az önkéntes adatszolgáltatók által megalkotott és nyilvánosságra hozott tudományos művek adatainak nyilvántartása;
c) költségvetési forrásból tudományos mű létrehozására irányuló szerződés alapján létrejött, és nyilvánosságra hozott tudományos művek adatainak nyilvántartása;
d) jogszabály szerint egyedi vagy statisztikai adatszolgáltatás a (3) bekezdésben meghatározott adatok tekintetében tudományos eredmények nyilvántartásához;
e) a magyar tudományos művek adatainak angol nyelvű bibliográfiai nyilvántartása;
f) a magyar, elektronikusan nyílt hozzáférésű tudományos művek hozzáférhetőségének biztosítása az elektronikus elérhetőség címének közlésével.
(2) E törvény tekintetében nyilvánosságra hozottnak minősül a mű, ha az megjelent és a megjelenés permanenciája biztosított.
(3) Az Adatbázis tartalmazza a tudományos művek címét, első megjelenési helyét, a szerző és a tudományos mű felett rendelkezni jogosult nevét. Az adatoknak lehetővé kell tenniük a mű egyértelmű azonosítását.
(4) Az Adatbázis keretében a tudományos művek (3) bekezdés szerinti bibliográfiai adataihoz való nyilvános hozzáférés ingyenes.
(5) Az Adatbázis lehetővé teszi a jogszabály alapján arra nem kötelezett személyek és szervezetek esetén a tudományos művek adatainak önkéntes közzétételi lehetőségét.
(6) Az Adatbázis a (3) bekezdés szerinti adatokról megkeresésre adatot szolgáltat:
a) a statisztikáról szóló törvényben meghatározott, a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek részére,
b) az adatszolgáltató költségvetési szerv részére saját intézménye vonatkozásában,
c) az Akadémia mint a nemzeti tudományos bibliográfiai adatbázist működtető fejezetet irányító szerv részére,
d) a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság és az Országos Doktori Tanács részére,
e)64 a felsőoktatásért felelős miniszter és a köznevelésért felelős miniszter részére,
f) a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal részére,
g) az érintett természetes személy részére saját adatai vonatkozásában.
(7) Az Adatbázis stratégiai irányításáért, fejlesztéséért és működtetéséért a fejezetet irányító szerv vezetőjeként az Akadémia elnöke felelős, az Adatbázis működésének részletes szabályait az azt működtető Könyvtár és Információs Központ szervezeti és működési szabályzata, továbbá az Akadémia elnökének rendelkezése tartalmazza.
Az akadémiai költségvetési szerveknél foglalkoztatottak jogviszonyára vonatkozó rendelkezések65
19/B. §66 (1)67 Az akadémiai költségvetési szerveknél foglalkoztatottak jogviszonyára – az MTA Titkárságának közfeladatokat ellátó köztisztviselői, illetve munkavállalói kivételével – a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.), valamint a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A Kjt. határozott idejű jogviszony létesítésére vonatkozó rendelkezését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az akadémiai költségvetési szerv közfeladatának ellátása során azonos foglalkoztatottra vonatkozóan egy alkalommal legfeljebb három év határozott időtartamra tudományos kutatói közalkalmazotti jogviszonyt létesíthet a Kjt. 21. § (2) bekezdésben felsorolt kivételi eseteken túlmenően.
(3) A törvényben meghatározott, a büntetlen előéletre és a foglakoztatástól eltiltás hiányára vonatkozó feltételt nem kell igazolni, ha a kizáró ok hiányát az akadémiai költségvetési szervvel létesített korábbi megbízási vagy foglalkoztatási jogviszonyára tekintettel a foglalkoztatni kívánt személy már igazolta, és a korábbi jogviszony megszűnése óta legfeljebb hat hónap telt el.
(4) Az akadémiai költségvetési szervek foglalkoztatottai számára keresetkiegészítés állapítható meg, amelynek részletes szabályait az Akadémia szabályzatban határozza meg.
Az Akadémia gazdálkodása és vagyona
20. §68 (1) Az Országgyűlés állapítja meg az Akadémia fejezet költségvetését és fogadja el az Akadémia költségvetési beszámolóját.
(2)69 Az Akadémia költségvetésében a kiadási és a bevételi előirányzatok főösszegének évközi csökkentésére az Országgyűlés jogosult, kivéve az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 40. § (4) bekezdésében meghatározott intézkedéseket.
(3)–(4)70
(5) Az Akadémia fejezet költségvetése külön előirányzatot tartalmaz a magyar tudományos közösségnek nemzetközi szervezetekkel szemben vállalt kötelezettségeire.
(6) Az Akadémia fejezet irányítása alá tartozó akadémiai költségvetési szervek gazdálkodására az Áht.-ban és a kormányrendeletben foglalt, a központi költségvetési szervekre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni az e törvényben foglalt eltérésekkel.
(7) Az Akadémia jogosult az akadémiai költségvetési szerveket a tevékenységük jellege és a feladatellátásukhoz gyakorolt funkcióik szerint csoportokba besorolni.
(8)71 Az Akadémia a feladataihoz igazodóan saját hatáskörében állapítja meg egyes szervezeteinek gazdálkodási formáit és a támogatás módját.
(9) Az Akadémia – kapcsolódva az államháztartás rendjéhez – megadja a központi költségvetés tervezéséhez és az annak végrehajtásáról szóló beszámolóhoz szükséges információkat.
(10)72
21. §73 (1) Az akadémiai költségvetési szervek körébe tartoznak:
a)74
b) az Akadémiai Könyvtár;
c)75 az Akadémia feladatainak ellátást segítő egyéb szervezetek;
d) a területi akadémiai bizottságok titkárságai;
e) a jóléti szervezetek.
(2)76 Az akadémiai költségvetési szervek részt vesznek az Akadémia törvényben foglalt közfeladatainak ellátásában. Ezek finanszírozásának forrásai a költségvetési támogatás, más államháztartási források és saját bevételeik.
(3)77
(4)78
(5)79
(6)80
(7)81
(8)–(9)82
22. §83 (1)84 Az akadémiai költségvetési szervek szerződéseket köthetnek, és ezek teljesítése érdekében az Akadémia elnökének előzetes engedélyével a folyó éven túli kötelezettségeket vállalhatnak.
(2)85
(3)86
(4)87
(5)88
23. §89 (1) Az Akadémia a feladatai ellátása érdekében a vagyonával önállóan gazdálkodik, ennek részletes szabályait az Alapszabály határozza meg.
(2) Az Akadémia vagyonába tartozik az e törvény hatálybalépésével az Akadémiának átadott törzsvagyon és az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 69. § (1) bekezdése alapján az Akadémiának átadott vagyon (a továbbiakban: az Akadémia vagyona). Az Akadémia vagyonába tartoznak az ingatlanok, az immateriális javak (ideértve a szellemi tulajdont is), a tárgyi eszközök, a pénz, a befektetések és a részesedések is.
(3) Az Akadémia az irányítása alá tartozó költségvetési szervekkel a vagyon használatba adásáról vagyonhasználati szerződést köt. A vagyonhasználati szerződés főbb tartalmi és formai elemeit az Alapszabály tartalmazza.
(4) Az akadémiai ingatlan vagyon értékesítéséhez – a Közgyűlés által elfogadott vagyongazdálkodási elvek figyelembevételével – az Elnökség, a gazdasági társaságokban lévő részesedés értékesítéséhez a Vezetői Kollégium tagjai több mint felének támogató szavazatával meghozott jóváhagyása szükséges. Az értékesítésről az Akadémia elnöke dönt.
(5) Az Akadémia az ingatlan vagyon adásvételével kapcsolatos pénzforgalom lebonyolítására a Magyar Államkincstárnál elkülönített pénzforgalmi számlát köteles nyitni. Az Akadémia a vagyonhasznosítás átmenetileg szabad pénzeszközeit a Magyar Államkincstár hálózatában értékesített állampapírok vásárlásával hasznosíthatja.
(6)90 Az Akadémia, valamint – engedélyével – az akadémiai költségvetési szerv a vagyonából, az államháztartáson kívüli bevételének a kiadások után fennmaradt részéből, vállalkozási tartalékából zártkörűen működő részvénytársaságot, korlátolt felelősségű társaságot alapíthat, vagy ilyenekben részesedést szerezhet, ha a cég üzleti terve szerint három éven belül nyereségessé válik, továbbá a hiányt a célelszámolási számlán kezelt összegből, vagyonból finanszírozza. Az Akadémia mint köztestület gazdasági társaságaira az akadémiai költségvetési szervek gazdasági társaságaira vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandók, azzal, hogy a tulajdonosi jogokat az elnök gyakorolja.
(7)91 Az Akadémia vagyonával kapcsolatos végrehajtási jogkört és az elszámolási, valamint a nyilvántartási feladatokat az MTA Titkársága látja el. Az Akadémia vagyonával kapcsolatos véleményezési, döntés-előkészítő jogkör a Vagyonkezelő Testület hatáskörébe tartozik.
(8) A Vagyonkezelő Testület a munkájáról félévente jelentést tesz a Vezetői Kollégiumnak. Az Akadémia vagyonával való gazdálkodásról az elnök évente jelentést tesz a Közgyűlésnek.
(9) Az Akadémia működésének és fejlesztésének elősegítésére – tulajdonába kerülő – adományokat, támogatásokat fogadhat el.
24. §92 (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az akadémiai költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat – e törvény 20. § (6) bekezdése alapján – rendeletben állapítsa meg.
(2)93 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a hazai akadémikust megillető tiszteletdíj, a hozzátartozói ellátások, továbbá az Akadémia doktora tiszteletdíja megállapításának feltételeit, mértékét, folyósításának és felfüggesztésének szabályait rendeletben állapítsa meg.
(3)94
(4) A 21. § (2)–(7) bekezdésének rendelkezéseit első ízben a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvénnyel összhangban, 2010. január 1-jétől kell alkalmazni.
25–26. §95
Átmeneti, vegyes és záró rendelkezések
27–30. §96
31. §97
32. §98
33. § (1)99 Ez a törvény — a 6. § kivételével — 1994. június 30-án lép hatályba.
(2)100
Melléklet az 1994. évi XL. törvény 5. § (1) bekezdéséhez101
A törvényt az Országgyűlés az 1994. március 28-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1994.április 26.
Az 1. § a 2009: XX. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. § (4) bekezdése a 2019: LXVIII. törvény 10. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § a 2009: XX. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § (1) bekezdése a 2019: LXVIII. törvény 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § (2) bekezdése a 2018: XL. törvény 12. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § (4) bekezdését a 2019: LXVIII. törvény 2. § (2) bekezdése iktatta be.
A 3. § a 2009: XX. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.
A 3. § (1) bekezdés b) pontját a 2019: LXVIII. törvény 10. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. § (1) bekezdés c) pontja a 2019: LXVIII. törvény 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. § (1) bekezdés o) pontját a 2015: CXXXI. törvény 6. § (1) bekezdése iktatta be.
A 3. § (1) bekezdés p) pontját a 2019: LXVIII. törvény 3. § (2) bekezdése iktatta be.
A 3. § (1) bekezdés q) pontját a 2019: LXVIII. törvény 3. § (2) bekezdése iktatta be.
A 3. § (1a) bekezdését a 2019: LXVIII. törvény 3. § (3) bekezdése iktatta be.
A 3. § (2) bekezdése a 2019: LXVIII. törvény 3. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. § (4) bekezdése a 2015: CXXXI. törvény 6. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. § a 2009: XX. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. §-t megelőző címet a 2009: XX. törvény 5. §-a iktatta be.
Az 5. § és az azt megelőző alcím a 2009: XX. törvény 5. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 24. § (5) bekezdése alapján a módosítás nem érinti a 2009. április 6. előtt létrejött köztestületi tagságot.
A 6. §-t megelőző címet a 2009: XX. törvény 6. §-a iktatta be.
A 6. § a 2009: XX. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.
A 7. §-t megelőző címet a 2009: XX. törvény 7. §-a iktatta be.
A 7. § a 2009: XX. törvény 7. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 24. § (5) bekezdése alapján a módosítás nem érinti a 2009. április 6. előtt létrejött köztestületi tagságot.
A 8. §-t megelőző címet a 2009: XX. törvény 8. §-a iktatta be.
A 8. § a 2009: XX. törvény 8. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § (6) bekezdése a 2013: CXXIX. törvény 3. §-ával megállapított, a 2019: LXVIII. törvény 10. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 8/A. §-t megelőző alcímet a 2013: CXXIX. törvény 4. §-a iktatta be.
A 8/A. §-t a 2013: CXXIX. törvény 4. §-a iktatta be.
A 9. §-t megelőző cím a 2009: XX. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.
A 9. § a 2009: XX. törvény 9. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 24. § (8) bekezdése alapján a 2009. április 6-át követő hat hónapon belül az Akadémia rendkívüli Közgyűlést tart. A rendkívüli Közgyűlés elfogadja az Akadémia új Alapszabályát és megválasztja az AKT új tagjait. Az új Alapszabály 2009. szeptember 30-át követően léptethető hatályba.
A 9. § (2) bekezdés i) pontja a 2019: LXVIII. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.
A 9. § (2) bekezdés j) pontja a 2019: LXVIII. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.
A 10. §-t megelőző cím a 2009: XX. törvény 10. §-ával megállapított szöveg.
A 10. § a 2009: XX. törvény 10. §-ával megállapított szöveg.
A 10. § (5) bekezdését a 2019: LXVIII. törvény 10. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 11. §-t megelőző címet a 2009: XX. törvény 11. §-a iktatta be.
A 11. § a 2009: XX. törvény 11. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 24. § (4) bekezdése alapján a módosítás nem érinti a 2009. április 6. előtt megválasztott vagy kinevezett akadémiai tisztségviselők, bizottsági tagok megbízatását, kivéve, ha a 2009: XX. törvény alapján az adott tisztség megszűnik. A Vagyonkezelő Kuratórium, illetve Felügyelő Bizottság átalakul Vagyonkezelő Testületté, illetve Felügyelő Testületté, megválasztott tagjai megbízatását az átalakulás nem érinti.
A 11. § (1) bekezdése a 2019: LXVIII. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.
A 12. § a 2009: XX. törvény 12. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 24. § (4) bekezdése alapján a módosítás nem érinti a 2009. április 6. előtt megválasztott vagy kinevezett akadémiai tisztségviselők, bizottsági tagok megbízatását, kivéve, ha a 2009: XX. törvény alapján az adott tisztség megszűnik. A Vagyonkezelő Kuratórium, illetve Felügyelő Bizottság átalakul Vagyonkezelő Testületté, illetve Felügyelő Testületté, megválasztott tagjai megbízatását az átalakulás nem érinti.
A 13. § előtti címet a 2009: XX. törvény 13. §-a iktatta be.
A 13. § a 2009: XX. törvény 13. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 24. § (4) bekezdése alapján a módosítás nem érinti a 2009. április 6. előtt megválasztott vagy kinevezett akadémiai tisztségviselők, bizottsági tagok megbízatását, kivéve, ha a 2009: XX. törvény alapján az adott tisztség megszűnik. A Vagyonkezelő Kuratórium, illetve Felügyelő Bizottság átalakul Vagyonkezelő Testületté, illetve Felügyelő Testületté, megválasztott tagjai megbízatását az átalakulás nem érinti.
A 13. § (4) bekezdése a 2019: CIX. törvény 86. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 13. § (4a) bekezdését a 2019: CIX. törvény 86. § (2) bekezdése iktatta be.
A 13. § (4b) bekezdését a 2019: CIX. törvény 86. § (2) bekezdése iktatta be.
A 13. § (4c) bekezdését a 2019: CIX. törvény 86. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2020: XIX. törvény 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 13. § (4d) bekezdését a 2020: XIX. törvény 2. § (1) bekezdése iktatta be.
A 13. § (4e) bekezdését a 2020: XIX. törvény 2. § (1) bekezdése iktatta be.
A 13. § (5) bekezdése a 2020: XIX. törvény 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 14. §-t megelőző címet a 2009: XX. törvény 14. §-a iktatta be.
A 14. § a 2009: XX. törvény 14. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 24. § (4) bekezdése alapján a módosítás nem érinti a 2009. április 6. előtt megválasztott vagy kinevezett akadémiai tisztségviselők, bizottsági tagok megbízatását, kivéve, ha a 2009: XX. törvény alapján az adott tisztség megszűnik. A Vagyonkezelő Kuratórium, illetve Felügyelő Bizottság átalakul Vagyonkezelő Testületté, illetve Felügyelő Testületté, megválasztott tagjai megbízatását az átalakulás nem érinti.
A 15. §-t megelőző cím a 2009: XX. törvény 15. §-ával megállapított szöveg.
A 15. § a 2009: XX. törvény 15. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 24. § (4) bekezdése alapján a módosítás nem érinti a 2009. április 6. előtt megválasztott vagy kinevezett akadémiai tisztségviselők, bizottsági tagok megbízatását, kivéve, ha a 2009: XX. törvény alapján az adott tisztség megszűnik. A Vagyonkezelő Kuratórium, illetve Felügyelő Bizottság átalakul Vagyonkezelő Testületté, illetve Felügyelő Testületté, megválasztott tagjai megbízatását az átalakulás nem érinti.
A 15. § (1) bekezdése a 2019: LXVIII. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.
A 15. § (2) bekezdését a 2019: LXVIII. törvény 10. § e) pontja hatályon kívül helyezte.
A 16. §-t megelőző címet a 2009: XX. törvény 16. §-a iktatta be.
A 16. § a 2009: XX. törvény 16. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 24. § (4) bekezdése alapján a módosítás nem érinti a 2009. április 6. előtt megválasztott vagy kinevezett akadémiai tisztségviselők, bizottsági tagok megbízatását, kivéve, ha a 2009: XX. törvény alapján az adott tisztség megszűnik. A Vagyonkezelő Kuratórium, illetve Felügyelő Bizottság átalakul Vagyonkezelő Testületté, illetve Felügyelő Testületté, megválasztott tagjai megbízatását az átalakulás nem érinti.
A 17. §-t megelőző címet a 2009: XX. törvény 17. §-a iktatta be.
A 17. §-t és az azt megelőző alcímet a 2019: LXVIII. törvény 10. § f) pontja hatályon kívül helyezte.
A 18. §-t és az azt megelőző alcímet a 2019: LXVIII. törvény 10. § g) pontja hatályon kívül helyezte.
A 19. §-t megelőző címet a 2009: XX. törvény 19. §-a iktatta be.
A 19. § a 2009: XX. törvény 19. §-ával megállapított szöveg.
A 19. § (1) bekezdése a 2019: LXVIII. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.
A 19/A. §-t a 2015: CXXXI. törvény 7. §-a iktatta be.
A 19/A. § (6) bekezdés e) pontja a 2022: IV. törvény 11. §-a szerint módosított szöveg.
A 19/B. §-t megelőző alcímet a 2015: CXXXI. törvény 8. §-a iktatta be.
A 19/B. §-t a 2015: CXXXI. törvény 8. §-a iktatta be.
A 19/B. § (1) bekezdése a 2020: XIX. törvény 3. §-a szerint módosított szöveg.
A 20. § és az azt megelőző cím a 2009: XX. törvény 20. §-ával megállapított szöveg.
A 20. § (2) bekezdése a 2011: CXCV. törvény 113. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 20. § (3)–(4) bekezdését a 2014: LXXVI. törvény 51. § (1) bekezdés d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 20. § (8) bekezdése a 2010: XC. törvény 66. § (2) bekezdése, a 2019: LXVIII. törvény 9. §-a szerint módosított szöveg.
A 20. § (10) bekezdését a 2011: LXVI. törvény 38. § (2) bekezdés l) pontja hatályon kívül helyezte.
A 21. § a 2009: XX. törvény 21. §-ával megállapított szöveg.
A 21. § (1) bekezdés a) pontját a 2019: LXVIII. törvény 10. § h) pontja hatályon kívül helyezte.
A 21. § (1) bekezdés c) pontja a 2019: LXVIII. törvény 8. §-ával megállapított szöveg.
A 21. § (2) bekezdése a 2018: XL. törvény 13. § (1) bekezdésével megállapított, a 2019: LXVIII. törvény 10. § i) pontja szerint módosított szöveg.
A 21. § (3) bekezdését a 2019: LXVIII. törvény 10. § j) pontja hatályon kívül helyezte.
A 21. § (4) bekezdését a 2019: LXVIII. törvény 10. § j) pontja hatályon kívül helyezte.
A 21. § (5) bekezdését a 2019: LXVIII. törvény 10. § j) pontja hatályon kívül helyezte.
A 21. § (6) bekezdését a 2019: LXVIII. törvény 10. § j) pontja hatályon kívül helyezte.
A 21. § (7) bekezdését a 2019: LXVIII. törvény 10. § j) pontja hatályon kívül helyezte.
A 21. § (8)–(9) bekezdését a 2015: CXXXI. törvény 10. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 22. § a 2009: XX. törvény 22. §-ával megállapított szöveg.
A 22. § (1) bekezdése a 2019: LXVIII. törvény 10. § k) pontja szerint módosított szöveg.
A 22. § (2) bekezdését a 2019: LXVIII. törvény 10. § l) pontja hatályon kívül helyezte.
A 22. § (3) bekezdését a 2019: LXVIII. törvény 10. § l) pontja hatályon kívül helyezte.
A 22. § (4) bekezdését a 2019: LXVIII. törvény 10. § l) pontja hatályon kívül helyezte.
A 22. § (5) bekezdését a 2019: LXVIII. törvény 10. § l) pontja hatályon kívül helyezte.
A 23. § a 2009: XX. törvény 23. §-ával megállapított szöveg.
A 23. § (6) bekezdése a 2011: CXCV. törvény 114. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 23. § (7) bekezdése a 2015: CXXXI. törvény 9. §-a szerint módosított szöveg.
A 24. § a 2009: XX. törvény 24. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.
A 24. § (2) bekezdése a 2013: CXXIX. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.
A 24. § (3) bekezdését a 2019: LXVIII. törvény 10. § m) pontja hatályon kívül helyezte.
A 25–26. §-t a 2009: XX. törvény 24. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 27–30. §-t a 2009: XX. törvény 24. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 31. §-t a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 162. pontja hatályon kívül helyezte.
A 32. §-t a 2009: XX. törvény 24. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 33. § (1) bekezdésének második mondatát a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 162. pontja hatályon kívül helyezte.
A 33. § (2) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 162. pontja hatályon kívül helyezte.
A mellékletet a 2009: XX. törvény 24. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás