PK BH 1994/406
PK BH 1994/406
1994.08.01.
Az állami tulajdonban lévő helyiségek bérbeadására vonatkozó korlátozó rendelkezések nem alkalmazhatók, ha a haszonélvező magánszemély [Ptk. 157. § (1) bek.].
A perbeli, állami tulajdonban lévő ingatlan 31/100-ad részén a felperesnek haszonélvezeti joga áll fenn. A felperesnek az alperesekkel kötött bérleti szerződése alapján használják az alperesek a perbeli ingatlanban lévő üzlethelyiséget és amely után havi 2000 Ft bérleti díjat fizettek. A felperes felszólította az alpereseket havi 30 000 Ft bérleti díj megfizetésére, ami elől az alperesek 10 000 Ft/hó bérleti díjat meghaladóan elzárkóztak.
A felperes keresetében havi 20 000 Ft bérleti díj megfizetésére kérte kötelezni az alpereseket. Az alperesek havi 10 000 Ft-ot meghaladóan a kereset elutasítását kérték. Az elsőfokú bíróság havi 10 000 Ft-ra emelte fel a bérleti díj összegét. A felperesek fellebbezése folytán a megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatva az alperesek által a felperesnek fizetendő bérleti díj havi összegét 20 000 Ft-ban állapította meg. Az ítélet indokolása szerint a haszonélvező jogosítványait korlátozás nélkül gyakorolhatja. Miután az ingatlan állami tulajdonban van, a bérleti díjnak az állami tulajdonra tekintettel történő limitálása a hasznosítás jogának korlátozását jelentené. Tekintettel azonban arra, hogy a magyar állam a tulajdonos, a haszonélvező pedig magánszemély, nem alkalmazható a magántulajdonú üzlethelyiségeknél szokásos bérleti díjtétel sem teljes egészében. Ezért a jogerős ítélet e közbenső jogi helyzetnek megfelelően határozta meg a havi bérleti díj összegét.
A jogerős ítélet ellen az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel. Álláspontja szerint jogszabálysértéssel határozta meg a másodfokú bíróság a tulajdonos által kiköthető bérleti díj összegénél magasabb összegben az alperesek által fizetendő bérleti díjat, hiszen a haszonélvezet a tulajdonjogtól nem önállósult, és a haszonélvező nem élvezhet több jogosultságot, mint a tulajdonos.
A felperes a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
A Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság jogi álláspontjával egyetért. A perbeli esetben a haszonélvező magánszemély, aki az önállósult részjogosítványánál fogva [Ptk. 157. § (1) bek.] önállóan jogosult a dolog használatára, illetőleg hasznai szedésére. E jogai gyakorlása során a tulajdonosra vonatkozó korlátozások (pl. a bérleti díj kiköthető legmagasabb összege, a felmondási jog gyakorlása) a haszonélvezőt nem terhelhetik. A haszonélvező bérbeadói jogait ezért nem lehet korlátozni pusztán abból eredően, hogy a tulajdonos személyénél fogva a hasznosítás során korlátozva van. A tulajdonjogot terhelő ezek a korlátozások akkor terhelnék a haszonélvezőt, ha a haszonélvező is állami szerv lenne. Ezért tehát nem jogszabálysértő a jogerős ítélet döntése akkor, amikor a magánszemély haszonélvező javára a magánszemély által kiköthető bérleti díj figyelembevételével állapította meg a havi bérleti díj összegét. A fentiekben kifejtett okból a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. IV. 23 055/1993. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás