• Tartalom

PK BH 1994/425

PK BH 1994/425

1994.08.01.
Pénzintézetek kölcsönügylettel kapcsolatos okiratai végrehajtási záradékolásának egyes kérdései [Ptk. 262. § (3) bek., 39/1984. (XI. 5.) MT. r. 10. § (1) bek., 1979. évi 18. tvr. (Vht.) 20. § a) pont].
Az elsőfokú bíróság a végzésében tényként állapította meg, hogy az M. Bank Rt. végrehajtást kérő az adós hiteltartozásának fennállására hivatkozva végrehajtási záradék kibocsátását kérte. A kérelmet alaptalannak tekintette a következőkre hivatkozással:1992. január 1. napja előtt a Vht. valóban lehetővé tette a pénzintézetek kölcsönügylettel kapcsolatos egyes okiratainak végrehajtási záradékolását. Az 1991. évi LXXVII. törvény hatálybalépése óta azonban - az említett időponttól - erre nincs lehetőség, csak a Vht. 16., 19. és 20. §-ában felsorolt okiratok záradékolhatók. A végrehajtást kérő viszont nem ilyen okiratra hivatkozott, ezért tagadta meg a záradék kibocsátását.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen a végrehajtást kérő élt fellebbezéssel. A másodfokú bíróság a határozatával az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta, helyes indokaira hivatkozással.
A másodfokú határozatot a végrehajtást kérő támadta felülvizsgálati kérelemmel. A kérelmét a következőkre alapította: A Ptk. 262. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a bankforgalomról és a bankhitelről szóló 39/1984. (XI. 5.) MT rendelet szabályozza a bankhitelt biztosító zálogjog részletes szabályait, köztük a zálogtárgyból való kielégítés rendjét. A hivatkozott rendelet 10. §-ának (1) bekezdése lehetővé teszi, hogy a követelés zálogtárgyból való kielégítését a zálogszerződés záradékolásával rendelje el a bíróság. Mindkétfokú bíróságjogszabályt sértett a végrehajtást kérő állítása szerint, amikor a most hivatkozott rendelkezést figyelmen kívül hagyta, ezért kérte a jogerős döntés akkénti megváltoztatását, hogy a Legfelsőbb Bíróság adjon helyt a záradékolás iránti kérelmének. A felülvizsgálati kérelemre az adós észrevételt nem tett. A felülvizsgálati kérelem az alábbi indokból alapos.
A Ptk. 262. §-ának (3) bekezdése szerint a bankhitelt biztosító zálogjog részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg. Ezen a felhatalmazáson alapszik a jelenleg is hatályban lévő 39/1984. (XI. 5.) MT rendelet a pénzforgalomról és a bankhitelről. A rendelet 10. §-ának (1) bekezdése szerint, ha az adós bankkölcsöntartozását az esedékességkor nem egyenlíti ki és a pénzintézet a biztosítékul lekötött zálogtárgyból való kielégítés jogával kíván élni, a pénzintézet írásbeli felhívására az adós köteles a záloggal terhelt vagyontárgyat 8 nap alatt a pénzintézetnek átadni. Ha a felhívás nem vezet sikerre, a zálogtárgynak az abból való kielégítése céljából történő átadását - a zálogul lekötést igazoló okirat végrehajtási záradékkal való ellátásával - a bíróság rendeli el.
Az előzőekben hivatkozott jogszabályi rendelkezésből következően a végrehajtást kérő valóban nem zárható el attól, hogy a birtokában lévő kézizálog-szerződésekre alapítottan érvényesítse azt a lehetőségét, hogy az adóstól igényelje a zálogul lekötött vagyontárgyak, adott esetben az elzálogosított állatállomány, egyéb ingó dolog kiadását. A hivatkozott rendelettel összhangban rendelkezik az 1979. évi 18. tvr. (Vht.) 20. §-ának a) pontja arról, hogy a bíróság végrehajtási záradékkal látja el a kézizálog-szerződésről szóló okiratot, ha a követelés teljesítési határideje letelt.
A másodfokú bíróság jogszerű eljárása az lett volna, ha észleli, hogy a végrehajtást kérő valójában - a záradékoltatni kért okiraton ezt ugyan egyértelműen nem jelölte meg - az igényét arra alapította, hogy a javára lekötött zálogtárgyakból kielégítést kérhessen az előzőekben ismertetett jogszabályi felhatalmazás alapján. Ezek az okiratok, ha a jogszabályban írt egyéb feltételek is megvalósultak, alkalmasak arra, hogy a bíróság záradékkal lássa el. A másodfokú bíróságnak észlelnie kellett volna, hogy a végrehajtást kérő kérelmének mi a valóságos tartalma [Pp. 3. § (1) bek.) és ehhez mérten az elsőfokú bíróságnak a kérelmet megtagadó határozatát hatályon kívül helyezve - a Pp. 258. §-a (2) bekezdésének megfelelő alkalmazásával - az elsőfokú bíróságot újabb határozat hozatalára utasítja. A másodfokú bíróság ugyanis nem volt abban a helyzetben, hogy megítélje a kérelem teljesítésének alaposságát, a jogszabályban írt egyéb feltételek meglétének vizsgálata nélkül.
A fentiekben kiemelt jogszabálysértésre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-a (2) bekezdésének alkalmazásával a támadott másodfokú határozatot hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság határozatára is kiterjedően, egyben az elsőfokú bíróságot utasította a fenti iránymutatásnak megfelelő új határozat hozatalára. (Legf Bír. Pf. I. 21. 191/1993. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére