• Tartalom

GK BH 1994/426

GK BH 1994/426

1994.08.01.
A hibás teljesítés jogkövetkezményeinek rendezése érdekében kötött megállapodás jellege és megtámadásának lehetősége [Ptk. 240. § (3) és (4) bek.].
Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 800 000 Ft-ot és annak az ítéletben részletezett kamatát.
Az ítélet indokolásában kifejtette, hogy a felperes, mint szállító és az alperes, mint megrendelő között 1991. augusztus 9-én szállítási szerződés jött létre Stanley és Besztercei szilva szállítására. Előlegként az alperes 1 400 000 Ft-ot megfizetett, a felperes pedig a szerződésben foglaltaknak megfelelően 1991. augusztus végén a szilvát leszállította, az alperes azt Németországba exportálta. A német cég minőségi kifogással élt, amire tekintettel a felek tárgyalásokat folytattak, majd 1991. október 11-én egyezséget kötöttek, amely szerint az alperes a hátralékos 2 750 000 Ft vételárhátralék helyett 1 800 000 Ft megfizetését vállalta az egyezségben részletezett határidőkkel. Az alperes fizetési kötelezettségének csak részben tett eleget, 1 000 000 Ft-ot megfizetett, azonban az 1991. december 31-ig esedékes 600 000 Ft-ot és az 1992. január 31-ig esedékes 200 000 Ft-ot nem teljesítette.
Az elsőfokú bíróság alaposnak találta a felperesnek a meg nem fizetett 800 000 Ft és annak kamatai fizetésére irányuló keresetét, s az alperest annak megfelelően marasztalta. Álláspontja szerint a felek a hibás teljesítés jogkövetkezményeit egyezséggel rendezték, így alaptalan az alperesnek a feltűnő értékaránytalanságra alapított védekezése, mert e címen az egyezség a Ptk. 240. §-ának (4) bekezdésében foglaltakra figyelemmel nem támadható. A kamatfizetésre vonatkozó rendelkezés a Ptk. 301. §-ának (1) és (2) bekezdésén alapul.
Az ítélet ellen az alperes fellebbezett, kérte annak megváltoztatását és a kereset elutasítását. Kifejtette, hogy téves az elsőfokú bíróság ítéletének az a megállapítása, hogy a felek közötti egyezség az általa hivatkozott jogcímen nem támadható, mert az egyezségkötéskor a felek között nem volt olyan bizonytalan kérdés, amelyet az egyezséggel rendeztek. A kár összegét az egyezség megkötésekor a felek ismerték, és ezt az egyezséget kívánta az alperes a szolgáltatás és ellenszolgáltatás feltűnő értékaránytalanságára hivatkozással megtámadni.
A felperes az első fokú ítélet helybenhagyását kérte.
A fellebbezés alaptalan.
Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a tényállást és helyes az abból levont jogi következtetése is. A Legfelsőbb Bíróság ezért az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján, utalással a Pp. 254. §-ának (3) bekezdésében foglaltakra is, helyes indokai alapján helybenhagyta.
Az alperes fellebbezésében foglaltakra tekintettel a Legfelsőbb Bíróság rámutat arra, hogy a felek az 1991. október 11-én megkötött egyezséggel a hibás teljesítés jogkövetkezményeit rendezték [Ptk. 240. §-ának (3) bekezdése), mely egyezségre irányadó az elsőfokú bíróság által helyesen felhívott Ptk. 240. §-ának (4) bekezdése. A felek az egyezség megkötésekor - mint ahogy az elsőfokú bíróság helyesen kifejtette - ismerték a német cég minőségi kifogását, de a kár tényleges mértékét még nem ismerték, figyelemmel arra is, hogy az alperes nemcsak a felperestől vásárolt szilvát szállította ebben az időben a német céghez, akinek kifogásai a máshonnan beszerzett szilvára is vonatkoztak.
A felperestől beszerzett áru nem volt elkülönítve, ma már nem állapítható meg, hogy a felperes által szállított áru milyen mértékben volt hibás és ehhez képest milyen árleszállítás volt indokolt. A felek az egyezség megkötésekor nyilvánvalóan erre a bizonytalansági elemre is figyelemmel voltak, amelyből ugyancsak az következik, hogy az egyezség nem támadható. Mindezekre tekintettel nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor úgy döntött, hogy az egyezség érvényességét az alperes utóbb nem vitathatja. (Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 5. G. 40. 937/1992. sz. - Legf. Bír. Gf. VI. 31. 732/1993. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére