GK BH 1994/430
GK BH 1994/430
1994.08.01.
A tisztességtelen verseny tilalmára vonatkozó rendelkezések megsértésének megállapítása [1990. évi LXXXVI. tv. 4. §, 6. §].
A felperes keresetlevelében előadta, hogy az alperes az I. N. T. Vásáron a felperes standján feltüntetett listából megszerezte a felperes ügyfeleinek nevét. Ennek birtokában 1991. május 30-án levelet küldött a felperes ügyfeleinek, amelyben tájékoztatta őket arról, hogy az alperes és az N. cég között nemrég aláírt szerződés értelmében az alperes az N. cég termékeinek regionális disztribútora, és az alperes kölcsönösen kedvező feltételek esetén kész együttműködni a címzett ügyféllel, viszontforgalmazói szerződés keretében. Egyben közölte azt is, hogy a Postai és Távközlési Főfelügyelet 1991. május 27-i határozatában visszavonta a felperes részére korábban kiadott, az N. cég telefonközpontjaira vonatkozó engedélyét, ezen engedély jogsértő volta miatt.
A felperes álláspontja szerint az alperes fenti magatartásával a versenytárs sérelmére hírnévrontást követett el az 1990. évi LXXXVI. törvény 4. §-a alapján, valamint ugyanezen törvény 6. §-ába ütköző jogsértés is fennáll. Kérte, hogy a bíróság a jogsértés megállapítása mellett kötelezze az alperest annak abbahagyására, illetve a jogsértéstől tiltsa el, majd a per során keresetét kiterjesztette 293 000 Ft kártérítésre is, elmaradt haszon címén.
Az alperes a kereset elutasítását kérte előadva, hogy a Postai Távközlési Főfelügyelet az 1991. május 27-én kelt határozatában egyértelműen rendelkezett arról: a felperes azonnali hatállyal köteles a fel nem használt hatósági azonosító jelzéseket és címkéket visszaszolgáltatni és a forgalmazást felfüggeszteni. Az azonnali kötelezés egyértelmű következménye annak, hogy a felperes olyan műszaki megoldást használt fel, amelyet nem saját jogon szerzett meg. E műszaki megoldást ugyanis - jog- és szerződésellenesen - attól az U. Kisszövetkezettől kapta meg, amely szerződésben vállalta, hogy az alperestől kapott műszaki megoldást más részére nem adja át.
A felperes tehát az adott időszakban jogellenes forgalmazást végzett, következésképpen az alperes semmilyen versenyszabályt nem sértett meg az ügyfelek értesítésekor. A felperes jogsértésén az a körülmény sem változtatott, hogy a későbbiekben a felperes saját nevében olyan műszaki megoldást mutatott be az engedélyező hatóság részére, amely a forgalmazási engedély megadását lehetővé tette. Az eltérő műszaki megoldás következtében került sor a Postai Távközlési Főfelügyelet 1991. május 27-én kelt határozatának megváltoztatására, ezt azonban nem lehet visszamenőleges hatállyal értékelni.
Az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárás lefolyatását követően meghozott ítéletével megállapította, hogy az alperes az 1991. május 30-án kelt levelének megküldésével jogsértést követett el. Ezért megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását, egyben kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül a felperes részére fizessen meg kártérítés címén 293 700 Ft-ot.
Az ítélet indokolása szerint a felperes által sérelmezett 1991. május 30-i levélben az alperes, egy nem jogerős határozat alapján értesítette a versenytárs ügyfeleit arról: a felperest a hatóság a forgalmazás azonnali felfüggesztésére kötelezte. Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló - az 1981. évi I. törvénnyel módosított - 1957. évi IV. törvény 61. §-ának (2) bekezdése értelmében azonban az államigazgatási szerv az ügyfél jogorvoslati kérelme esetén a határozatot akkor is módosíthatja vagy visszavonhatja, ha a jogorvoslati kérelemben foglaltakkal egyetért, feltéve, hogy az ügyben nincs ellenérdekű fél. Ugyanezen törvény 63. §-ának (1) bekezdése szerint a fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van, kivéve, ha az államigazgatási szerv a határozat azonnali végrehajtását rendelte el. A határozat azonnali végrehajtását a határozatban ki kell mondani és meg kell indokolni [63. § (3) bekezdése].
A fentiekből a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy miután a határozatban az azonnali végrehajtás kimondása nem szerepel, az alperes előadása, amely szerint a felperest "azonnali hatállyal" kötelezték a forgalmazás felfüggesztésére, nem helytálló. Az alperes egy nem jogerős határozat alapján küldte meg levelét a felperes ügyfeleinek a forgalmazás felfüggesztéséről. Ezzel a magatartásával az alperes megvalósította az 1990. évi LXXXVI. törvény 4. §-ában foglaltakat, amelyek szerint tilos "valótlan tény állításával vagy híresztelésével, valamint valós tény hamis színben való feltüntetésével.... a versenytárs jó hírnevét.... sérteni, illetőleg veszélyeztetni". A bíróság álláspontja szerint megvalósult a hivatkozott törvény 6. §-ában foglalt magatartás is. Eszerint tilos máshoz olyan tisztességtelen felhívást intézni, amely kifejezetten a harmadik személlyel fennálló gazdasági kapcsolat felbontását, vagy ilyen kapcsolat létrejöttének megakadályozását célozza. Figyelemmel ezekre, az elsőfokú bíróság helyt adott a felperes kereseti kérelmének. A felperes az eljárás során kárát az elmaradt haszonban jelölte meg, erre vonatkozó bizonyítékait is becsatolta, ezért a bíróság kötelezte az alperest a bizonyított kár megfizetésére is.
Az ítélet ellen az alperes fellebbezett és annak megváltoztatásával a kereset elutasítását kérte, lényegében megismételve az első fokú eljárásban kifejtett védekezését. Előadta továbbá, hogy a felperes maga is tudomással volt jogsértő magatartásáról, hiszen az alperes tulajdonában lévő műszaki megoldástól eltérő új műszaki megoldást csatolt az államigazgatási határozat elleni jogorvoslati kérelméhez. Az új műszaki megoldásra tekintettel kapta meg az engedélyt, amelyet azonban nem lehet visszaható hatállyal értelmezni.
A felperes ellenkérelmében az ítélet helybenhagyását kérte hangsúlyozva, hogy abban az időpontban, amikor az alperes a perbeli leveleket az érintett megrendelőknek elküldte, a felperes az elsőfokú államigazgatási határozatot még nem kapta meg, és tudomása sem volt az abban foglaltakról. Az államigazgatási határozat elleni jogorvoslati kérelme eredménnyel járt.
A fellebbezés nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság elfogadta ítélkezése alapjául az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást, és egyetértett az abból levont jogi következtetéssel is. Az elsőfokú bíróság az alperes által elküldött levelek tartalmának helyes értékelésével jutott arra a következtetésre, hogy azok az ítéletben felhívott rendelkezésekbe ütköznek, így azok elküldésével az alperes megvalósította a tisztességtelen piaci magatartás tényállását. Egyértelműen megállapítható az is, hogy az alperes e levelekkel a felperes, mint versenytárs jó hírnevét veszélyeztette, a levelek nyilvánvaló célja a harmadik személyekkel (gazdálkodó szervezetekkel) fennálló gazdasági kapcsolat felbontása, illetve meghiúsítása volt. Ez részben sikerrel járt, és ennek következtében a felperest kár érte.
A Legfelsőbb Bíróság a fenti kiegészítéssel az elsőfokú bíróság ítéletét indokainál fogva a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta, és a részletes indokolást a Pp. 254. §-ának (3) bekezdés értelmében mellőzte. (Fővárosi Bíróság 17. G. 47. 696/1991. sz. - Legf. Bír. Gf. III. 30. 559/1993. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás