KK BH 1994/447
KK BH 1994/447
1994.08.01.
Tiltott reklámtevékenységnek minősül a szálloda nyitott teraszán lévő napernyőkön a szeszes italok megnevezése [1978. évi I. tv. 34. § (3) bek.].
A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség fővárosi felügyelősége első fokú határozatával kötelezte Sz. G. étteremvezetőt, hogy a D. Szálloda teraszán elhelyezett H. Cognac feliratú napvédők és ponyvák kihelyezését szüntesse meg. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes az 1992. október 21-én kelt határozatával az első fokú határozatot helybenhagyta. A felperes keresetében a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését kérte. Az alperes a kereset elutasítását indítványozta. Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy a felperes tevékenysége a belkereskedelemről szóló 1978. évi I. törvény (a továbbiakban: Btv.) 34. §-ának (3) bekezdésébe ütközik, melynek értelmében tilos a szeszes italok és dohányipari termékek fogyasztására ösztönző reklám vagy hirdetés közzététele. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és az alperes határozatát az első fokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a felperes tevékenysége nem minősül tiltott reklámtevékenységnek, mivel célja nem a széles tömegek figyelemfelkeltése valamely áru kelendőségének növelésére, hanem az adott egység által árusított termék megnevezése. A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálat iránti kérelmet. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság jogszabálysértően jutott arra a következtetésre, hogy a felperes tevékenysége nem minősült tiltott reklámozásnak, ezért a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. A felperes a jogerős ítélet hatályában való fenntartását indítványozta, mivel álláspontja szerint a felperes által elhelyezett feliratok a fogyasztók tájékoztatását, illetve a termékek bemutatását szolgálja, amelyet jogszabály kötelezően ír elő a vendéglátó-ipari egységek számára.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A reklám fogalmát a belföldi reklám- és hirdetési tevékenységről szóló 12/1972. (VI. 5.) BkM rendelet 2. §-a határozza meg, amely szerint reklám minden olyan figyelemfelhívásra alkalmas közlés, információ, amely valamely áru kelendőségének növelésére, szolgáltatás igénybevételére, vagy ennek fokozására irányul, illetve valamely vállalat tevékenységét népszerűsíti. A Btv. 34. §-ának (3) bekezdése a szeszes italok és a dohányipari termékek reklámozását tilalmazza. A törvényi tilalom alól jelent kivételt a szeszes ital árusításának korlátozásáról szóló 19/1977. (XII. 20.) BkM rendelet 10. §-ának (2) bekezdése, amely szerint nem minősül reklám- és hirdetési tevékenységnek a szeszes italnak az üzletben - a jogszabályban meghatározott módon - történő bemutatása. Helyesen mutatott rá a felperes felülvizsgálati ellenkérelmében, hogy a rendelet hatálya a korlátolt felelősségű társaság formában működő felperesre nem terjed ki, ezért esetében a Btv. 34. §-ának (3) bekezdésében foglalt tilalom kivétel nélkül alkalmazandó.
A Legfelsőbb Bíróságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a felperes által alkalmazott napvédőkön, illetve ponyvákon feltüntetett szeszes italok megnevezését tartalmazó feliratok reklámnak minősülnek-e, vagy a felperes azzal a Btv. 21. §-ának (1) bekezdésében előírt tájékoztatási kötelezettségnek tett-e eleget. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a szeszes italok megnevezésének vendéglátó-ipari egységek nyitott teraszára kihelyezett napvédőkön, ponyvákon való feltüntetése az áru kelendőségének növelését, a szolgáltatás igénybevételét célozza, ezért reklámtevékenységnek minősül. A reklám jelleget erősíti, hogy a nyitott teraszon elhelyezett eszközök nemcsak az üzletben helyet foglalók s a szolgáltatásokat igénybe vevő fogyasztók által észlelhetőek, hanem a vendéglátóegységek környékén közlekedők által is. Köztudomású szakmai szokások szerint vendéglátóipari egységekben a fogyasztók tájokoztatására az árakat is feltüntető ártábla, az étlap, illetve az itallap szolgál, a napvédő funkciót ellátó ernyők, ponyvák szeszes italok nevével történő feliratozása tájékoztatásnak nem tekinthető. A fogyasztó az üzletben kapható ételekről, italokról nem a ponyvafeliratokról tájékozódik, ezért nem helytálló a másodfokú bíróság álláspontja, amely szerint a felperes tevékenysége nem jelent többet, mint termékeinek bemutatását. Helyesen mutatott rá az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában, hogy nem sértett jogszabályt az alperes, amikor határozatával a felperest a vitatott feliratok levételére kötelezte. (Legf. Bír. Kfv. III. 25. 989/1993. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás