KK BH 1994/448
KK BH 1994/448
1994.08.01.
A bíróság nem köteles indokolni azt a döntését, amellyel a felperesnek az eljárás felfüggesztésére és az Alkotmánybíróság eljárásnak kezdeményezésére irányuló kérelmét elutasítja; az elutasítás indokolása ugyanis a jogszabály alkotmányosságának értékelését jelentené, ami nem a bíróság feladata [1989. évi XXXII. tv. 38. § (1) és (2) bek.].
A felperes 1991. május 20. napján elütötte az úttesten áthaladó gyalogost, aki a kórházba szállítás után sérüléseibe belehalt. A BRFK közlekedésrendészet baleset-helyszínelő és vizsgálati osztály vizsgálati alosztálya halálos közúti baleset gondatlan okozásának alapos gyanúja miatt nyomozást rendelt el, melyre tekintettel a rendőrkapitányság a határozatával a felperes vezetői engedélyét a büntetőeljárás jogerős befejezéséig visszavonta. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes az 1991. november 20. napján kelt határozatával az első fokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetében a közigazgatási határozat felülvizsgálatát kérte, és rámutatott, hogy álláspontja szerint a vezetői engedély visszavonásáról szóló jogszabály alkotmányellenes, ezért kérte a per tárgyalásának felfüggesztését és az Alkotmánybíróság felülvizsgálatának bírói kezdeményezését.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította arra tekintettel, hogy a közigazgatási határozatok jogszerűek, hiszen a büntetőeljárás nem vitásan megindult. Az elsőfokú bíróság az eljárás felfüggesztésére és az Alkotmánybíróság megkeresésére vonatkozó indítványt elutasította. Az ítélet ellen a felperes fellebbezett, azonban a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az indokolás rámutat, hogy a másodfokú bíróság a hivatkozott jogszabály alkotmányellenességét nem észlelte, ezért nem kezdeményezte az Alkotmánybíróság eljárását, és az elsőfokú bíróság is helyesen mellőzte a felülvizsgálatra vonatozó indítvány elutasításának indokolását, mivel indokolás esetén az elsőfokú bíróság normakontrollt végzett volna, erre pedig nincs hatásköre.
A jogerős ítélet ellen a felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, rámutatva, hogy az Alkotmánybíróságról szóló törvény alapján a bíróságnak nemcsak joga, hanem kötelessége is az eljárás felfüggesztése mellett kezdeményezni az alkotmánybírósági eljárást akkor, ha olyan jogszabályt kell alkalmaznia, amely alkotmányellenes.
Az alperes ellenkérelmében a felülvizsgálati kérelem elutasítását indítványozta, mivel álláspontja szerint a 20/1990. (VIII. 6.) BM rendelet 5. § (1) bekezdése c) pontja nem alkotmányellenes.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. évi törvény 38. §-ának (1) bekezdése értelmében, ha a bíró az előtte folyamatban lévő ügy elbírálása során észleli, hogy olyan jogszabályt kell alkalmaznia, amely alkotmányellenes, a bírósági eljárás felfüggesztése mellett kezdeményezi az alkotmánybírósági eljárást. A 38. § (2) bekezdése szerint az ügyfél kérelmet terjeszthet elő az alkotmánybírósági eljárás kezdeményezése tárgyában.
Az Alkotmánybíróságról szóló törvény értelmében tehát a bíróság az Alkotmánybíróság eljárását abban az esetben kezdeményezi, ha észleli, hogy olyan jogszabályt kell alkalmaznia, amely alkotmányellenes. Mind az első-, mind a másodfokú bíróság mérlegelte a felperes felfüggesztésre és alkotmánybírósági eljárás kezdeményezésére vonatkozó indítványát, hiszen az ítéletek indokolása kitér erre. Az elsőfokú bíróság a tárgyaláson is tájékoztatta a felperest arról, hogy a jogszabály alkotmányellenességének vizsgálatát nem kezdeményezi, azonban erre a felperesnek lehetősége van. Azzal, hogy a felperesi indítványt az elsőfokú bíróság elutasította, állást foglalt abban a kérdésben, hogy az érintett jogszabályt alkotmányellenesnek minősíti-e, hiszen ha a jogszabály alkotmányellenességét észlelte volna, a tárgyalás felfüggesztése mellett kezdeményezte volna az Alkotmánybíróság eljárását.
A másodfokú bíróság ítéletének indokolása kifejezetten rámutat, hogy a Fővárosi Bíróság nem észlelte a jogszabály alkotmányellenességét és ezért nem kezdeményezte az A1kotmánybíróság eljárását.
Helyesen mutat rá a Fővárosi Bíróság ítéletének indokolása arra is, hogy az alkotmánybírósági felülvizsgálatra vonatkozó indítvány elutasításának indokolása azt jelentené, hogy a bíróság normakontrollt végez, hiszen meg kellene állapítani, hogy egy adott jogszabály nem alkotmányellenes. A törvény ugyanakkor csupán azt írja elő, hogy a bírósági eljárás felfüggesztése mellett az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezni kell, ha a bíró az előtte folyamatban lévő ügy elbírálása során észleli, hogy olyan jogszabályt kell alkalmaznia, amely alkotmányellenes. Ennek hiányában a bíróság az indítvány elutasítását nem köteles részletesen indokolni, hiszen önmagában az elutasítás jelzi, hogy az érintett jogszabály alkotmányellenességét a bíróság nem észlelte.
Mivel a jogerős ítélet nem törvénysértő, a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. I. 25. 437/1993. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás