GK BH 1994/45
GK BH 1994/45
1994.01.01.
I. Ha az eljárás folyamán a perben a felek személyében változás áll be, a korábban perbenálló alperesnek a perből való elbocsátását elrendelő végzés ellen az új alperes fellebbezéssel nem élhet [Pp. 64. § (2) bek., 65. §, 233. § (1) bek.].
II. A perbe vont alperes a ,,perbe vonó'' végzéssel szemben külön fellebbezéssel azon a jogcímen sem élhet, hogy az adott bíróság nem illetékes az ellene folyó perre [Pp. 129. § (1) bek., 233. § (3) bek. b) pont].
A felperes a 197 520 Ft számlakövetelését és annak kamatát az I. r. alperessel szemben fizetési meghagyással érvényesítette. Az I. r. alperes a fizetési meghagyás ellen ellentmondást nyújtott be, amelyben előadta, hogy a számlatartozás alapját képező szerződést az F. Vállalat Székesfehérvári Gyára kötötte, amely gyár 1991. március 19-ével önálló vállalattá alakult, A. Vállalat néven. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium alapító határozata szerint a korábbi székesfehérvári gyár által vállalt kötelezettségek az új vállalatot terhelik, ezért a perbeli tartozást is az A. Vállalat köteles kiegyenlíteni. Az általa előadottakra figyelemmel kérte a perből történő elbocsátását és az A. Vállalat alperesként történő megidézését.
A felperesnek az 1992. október hó 15. napján tartott tárgyaláson tett nyilatkozatából teljes bizonyossággal nem állapítható meg, hogy milyen kérelmet terjesztett elő, mindenesetre az elsőfokú bíróság az általa előadottakat akként értelmezte, hogy az I. r. alperesnek a perből való elbocsátását és az A. Vállalatnak alperesként történő megidézését kéri. Erre figyelemmel a perből az F. Vállalatot elbocsátotta, egyidejűleg az A. Vállalatot alperesként "perbe vonta". Az elsőfokú bíróság a végzését nem indokolta, ellenben az ügyben 1993. április 13-ra tárgyalást tűzött ki.
A végzés ellen a II. r. alperes fellebbezett, amelyben az elsőfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak új határozat hozatalára utasítását kérte. Álláspontja szerint a tárgyalás jegyzőkönyvéből nem derült ki egyértelműen, hogy a felperes az A. Vállalatra, mint II. r. alperesre terjesztette-e ki a keresetét, ez esetben ugyanis az elsőfokú bíróságnak az I. r. alperes perből való elbocsátására nem volt törvényes lehetősége. Amennyiben a felperes valóban úgy nyilatkozott, hogy az I. r. alperes helyett az A. Vállalattal szemben tartja fenn a keresetet, és az I. r. alperesnek a perből történő elbocsátását kéri, úgy az elsőfokú bíróság tárgyalást nem tűzhetett volna ki, mert a Fővárosi Bíróság az A. Vállalattal szembeni perre nem illetékes. Ez esetben a Pp. 129. §-ának (1) bekezdése alapján intézkednie kellett volna az ügynek az illetékes megyei bírósághoz történő áttételéről. Megítélése szerint az ügyben csak a fentiek tisztázását követően hozható megalapozott döntés az eljáró bíróság hatáskörére, illetőleg illetékességére nézve.
A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását kérte.
A fellebbezés nem alapos.
A Pp. 2. §-ának (1) bekezdése alapján a bíróság a polgári ügyekben felmerült vitát csak erre irányuló kérelem esetében bírálja el. A kérelmet előterjesztő fél - a felperes - jelöli meg, hogy a perbe vitt jogvitában a követelését kivel szemben kívánja érvényesíteni, azaz az alperes megnevezése a felperes kizárólagos joga. A per folyamán a felek személyében változások következhetnek be akár oly módon, hogy a felperes a Pp. 146. §-ának (2) bekezdése alapján a keresetet korábban perben nem álló alperesre is kiterjeszti, avagy a Pp. 64. §-ának (2) bekezdése szerint az esetben, ha a felperes a korábban alperesként megjelölt személynek a perből való elbocsátását és helyette más személynek alperesként történő megidézését kéri. Ez utóbbi esetben a bíróság a korábbi alperest a perből elbocsátja, a felperes által újonnan megjelölt személyt pedig a kereset közlésével alperesként megidézi, feltéve, hogy a perre az új alperessel szemben hatásköre és illetékessége van. Amennyiben a bíróság az új alperessel szembeni perre nem illetékes, a Pp. 129. §-ának (1) bekezdése szerint kell gondoskodnia az ügynek az illetékes bírósághoz történő áttétele iránt.
A perbeli esetben az elsőfokú bíróság az I. r. alperest a perből elbocsátotta. Az iratokból megállapítható, hogy az alperessel szembeni perre a Pp.- még alkalmazandó - 367. §-a* (1) bekezdésének a)-e) pontja szerint a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékessége megállapítva nincsen, és a Pp. 368. §-a (1) bekezdésének a)-c) pontja szerinti illetékességi ok sem áll fenn, ezért a perre a Pp. 30. §-ának (1) bekezdése szerint az F. Megyei Bíróság illetékes.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen azonban a II. r. alperes fellebbezéssel nem élhet. A Pp. 65. §-a szerint a perből való elbocsátás tárgyában hozott határozat ellen külön fellebbezésnek van ugyan helye, de a Pp. 233. §-ának (1) bekezdése szerint fellebbezéssel csak a fél, a beavatkozó, továbbá az ügyész és az élhet, akire a határozat rendelkezést tartalmaz. Abban az esetben, ha a bíróság a felperes bejelentése alapján a korábbi alperest a perből elbocsátja, az erre vonatkozó végzést az új alperes fellebbezéssel nem támadhatja, mert a perből elbocsátó végzés a felperesre és az eredeti alperesre tartalmaz rendelkezést, a pernek ebben a szakában a peres felek is csak ők voltak. Az arra jogosult felperes az I. r. alperesnek a perből történő elbocsátása ellen nem fellebbezett, a II. r. alperes meg nem engedett fellebbezését pedig már az elsőfokú bíróságnak el kellett volna utasítania. A Legfelsőbb Bíróság ezért a II. r. alperes fellebbezését a Pp. 237. §-a szerint, a Pp. 240. §-ának (1) bekezdése alapján hivatalból elutasította.
Sérelmezte a II. r. alperes, hogy az elsőfokú bíróság az ügynek az F. Megyei Bírósághoz történő áttételét mellőzte és tárgyalást tűzött ki anélkül, hogy a II. r. alperessel szembeni perre illetékes lenne. A Pp. 233. §-a (3) bekezdésének b) pontja, valamint a 129. §-a (1) bekezdésének utolsó fordulata szerint külön fellebbezésnek csak az elsőfokú bíróság áttételt elrendelő végzése ellen van helye, az e tárgyban előterjesztett kérelem elutasítása vagy figyelmen kívül hagyása külön fellebbezéssel nem támadható, az elsőfokú bíróságnak ez irányú intézkedése csak az ítélet elleni fellebbezésben sérelmezhető.
(Legf. Bír. Gf. I. 30 382/1993. sz.)
* Időközben - 1993. január 1. határnappal - a Pp. Ötödik részét - így többek között a 367.§-t is - az 1992. évi LXVIII. tv. 31.§-ának c) pontja hatályon kívül helyezte.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás